„A közigazgatás folyamatos fejlődésben van, az igazgatási szerveknek naprakésznek és fejlesztésre nyitottnak kell lennie. A járási hivatalok és a kormányablak-rendszer kiépítése e célok kiteljesítése. A kormányablakok informatikai tudásbázis, ügyfél- és gyermekbarát működés révén nemzetközi színvonalat képviselnek. A járási hivatalok nemcsak a térségi foglalkoztatásban, hanem az ügysegédek révén a hétköznapi ügyintézésben is jelen vannak – ismertette Dr. Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár.
A közigazgatásra jellemző a nyitottság, a mindig újabb javaslatok, reformok befogadása. A járási hivatalok kialakításban is a kormányzat párbeszédre törekedett: „voltak törvény és kormányrendelet-tervezetek, melyeket társadalmi és szakmai közigazgatási egyeztetésre bocsátottunk. Már a tervezés fázisában folyamatos lehetőséget adtunk arra, hogy a szakma és az érdeklődők is jobbító szándékú javaslataikat megtegyék”- nyilatkozott Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár. „Egy közigazgatásnak mindig ki kell elégíteni az aktuális piaci, gazdasági követelményeket, igazodnia kell az állampolgárok igényeihez, amelyek folyamatosan fejlődnek”- tette hozzá Zöld-Nagy. A területi közigazgatás átalakítása a járási rendszer kiépítésével, illetve a közeljövőben kiteljesedő kormányablakok hálózatával tekinthető akár teljesnek is, de a folyamat ezzel nem zárul le.
A KIM helyettes államtitkára a közigazgatási szervek között megvalósuló kommunikációról és egyeztetésről kérdezve elmondta, a fővárosi, megyei kormányhivatali rendszer által működtetett államigazgatási kollégium adja az intézményesített csatornát, amely összegyűjti és közvetíti a Minisztérium felé a gyakorlati kérdéssekkel összefüggő koncepciókat, reform elképzeléseket. A KIM igyekszik szabályozással, illetve külső módszertani útmutatók kiadásával reagálni ezekre a javaslatokra. Rendszeres kormánymegbízotti, főigazgatói, főosztályvezetői értekezletek ülnek össze azért, hogy ne csak a hivatalos véleményezésre, de személyes egyeztetésre is legyen lehetőség. „Úgy nem alkotunk jogszabályt, hogy előtte nem kérdeztük meg azokat, akik ezeket végre fogják hajtani” – jelentette ki a helyettes államtitkár.
A járási hivatalok vezetőinek felelőssége, hogy megfelelő kapcsolatot létesítsenek az adott térség munkáltatóival. Ennek érdekében kormánymegbízottak feladatul kapták, hogy ahol szükséges „társadalmasítsák” a hivatali elöljárókat, azaz segítsék a bevezetésüket a közéletbe. „Egyrészt mivel konkrét feladataik és hatásköreik vannak a foglalkoztatás tekintetében, másrészt mint a térségi államigazgatási vezetőinek tisztában kell lenniük minden folyamattal.” A kormánymegbízottak és velük együtt a kormányhivatalok fontos szerepet töltenek be a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások koordinációjában, így járulva hozzá a munkahelyteremtéshez. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a közmunkaprogram mellett példa a sikerre a legó manufaktúra üzembe állítása is.
A járási hivatalok és jegyzői hatás- és feladatkörök közti határ meghúzása hosszas szakmai disputa eredményeképp történt. Így ma már egyben kezelik a gyámhatósági, szociális és szabálysértési ügyeket is, akár lehetőséget teremtve egy adott térség komplex szociális térképének kialakítására. A munkaügyi központok szervezetileg is össze tudtak kapcsolódni járási hivatalok működésével.
A járási hivataloknál komoly képesítési előírások vannak, az ágazati feladatokhoz az alapképesítésen túl további szakmai elvárásokat kell teljesíteniük a tisztviselőknek. Ez üres státuszokhoz vezetett egyes régiókban, nehezítve a hivatalok minőségi működését. „Nagy a fluktuáció az önkormányzati és járási hivatalok között is, hiszen a munkavégzés sok szempontból elég hasonló”- tette hozzá Zöld-Nagy Viktória.
Az olyan településeken, melyeken nincsenek járási kirendeltségek ügysegédek adnak tájékoztatást, nyomtatványok, kérelmek előkészítését végzik. Az ügysegédek munkájáról a helyettes államtitkár így tájékoztat: „Akinek az életkoránál, vagy egyéb szociális okok miatt nincs arra lehetősége, hogy hivatalba menjen, és ott ügyet intézzen, azokhoz elmegy az ügysegéd és próbál minden olyan ügyben felkészülten segíteni, ami egyébként a településen élőket mindennapjaikban érintheti.”
A kormányablakok rendszerének és ügykörének bővítése komoly logisztikai kihívás elé állítja a kormányhivatalokat. A szükséges ismeretek elsajátítása, az ügyintézők beiskolázása csökkenti a munkaerő létszámát a hivatalokban. Helyettesítés a hatósági főosztályokról érkezik, hogy az ügyfeleket ne érje hátrány az ügyintézésben. Közel 6800 kormánytisztviselő részesül a kormányablak-képzésben, mely javarészt e-learning alapú távoktatásban zajlik. Július 1-től 87 új ügykörrel bővülnek a kormányablakok, amely várhatóan éves szinten kettő-háromszázezer ügyet jelent majd. Ez még elmarad a 2014. január elsejével induló komoly bővítéstől, amely már 2500-ra növeli az ügykörök számát, s várhatóan milliós nagyságrendűre az ügyekét. A nyári fejlesztések révén tesztelik az új rendszert, így mérve fel a jövőre szükséges ütemezést. „Senkitől sem várható hogy 2500 hatósági eljárást pontosan, jogszabályi szinten tudjon”- mondta Zöld-Nagy Viktória. Ezért informatikai eszközökkel, tudásbázis kiépítésével könnyítik meg a kormányablak-ügyintézés folyamatát.
A kormányablak-képzésben nagy hangsúlyt fektetnek az ügyfelek fogadásának, kiszolgálásnak megfelelő módjára. Protokoll-képzés mellett konfliktuskezelésre is felkészítik az ügyintézőket, s törekednek a kiégés elleni védekezésre is, hiszen ennek aránya igen magas az ügyfélszolgálati területen.
A családosokra, kisgyermekes anyákra is nagyobb figyelmet fordítanak a közigazgatási ügyintézésben: a kormányablakoknál baba-mama szobákat, játszósarkokat működtetnek, s célkitűzés, hogy minél szélesebb körben ezt elterjesszék, a későbbi bővítéseknél is tervezik kialakításukat.”
Forrás:
Egy közigazgatási reformot sosem lehet lezárni; OrientPress; 2013. június 26.
