közigazgatási informatika

Mindent összegyűjtenek, amit lehet

Szerző: 2013. július 10.No Comments

„Kevesen ismerik annyira az amerikai titkosszolgálatok működését, mint Gordon Adams, aki Bill Clinton elnöki időszaka alatt a szervezetek költségvetéséért felelt. A szakember szerint folytatódni fognak az adatgyűjtések.

Adams 1993 és 1997 között dolgozott a Fehér Ház költségvetési irodájában. Hozzá tartoztak az amerikai titkosszolgálatok költségvetése és a nemzetbiztonsági célú kiadások. A birtokába jutott adatok és a hatalmas költségek ösztönözték Buying National Security: How America Plans and Pays for Its Global Role and Security at Home című könyve megírására, amely 2009-ben jelent meg. A szakember jelenleg külpolitikai professzorként a washingtoni School of International Service oktatója.

“A Prism ügyhöz kötődő leleplezések egyáltalán nem leptek meg. A 2001. szeptember 11-i merényletek után az országunk teljes paranoiát fejlesztett ki. Mindenütt veszélyeket látunk és a titkosszolgálatokban senki sem akar bűnhődni azért, hogy ha még egy ilyen támadás történik. A 2001-ben George W. Bush által bevezetett Patriot Act elengedte egy “titkosszolgálati bürokráciaszörny” pórázát, amit már alig lehet határok közé szorítani. A titkosszolgálatok minden olyan információt összegyűjtenek, amit technikai szempontból lehet. E munka során a szolgálatok már ahelyett, hogy a gyanúsítottakra koncentrálnának, inkább mindent összegyűjtenek és később elemzik a megszerzett információkat. Azt, hogy ennek során az ártatlan emberek szabadságjogait megsértik, gyakorlatilag egy vállrándítással elintézik. S mindehhez jön az, hogy az USA még mindig úgy érzi: ő felel a globális biztonságért. Ezek az összetevők alkotják a totális túlreagálás tökéletes receptjét” – jelentette ki Gordon Adams.

A szakember hangsúlyozta: arról nincs tudomása, hogy az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) külföldön ipari kémkedést végezne. Az amerikai kormány ugyanakkor ezeket a vádakat mindig tagadta és fel volt háborodva, ha a külföldi titkosszolgálatok ellopták az amerikai konszernek technológiáit. Azt nem lehet konkrétan tudni, hogy az NSA vagy a többi szervezet mekkora költségvetésből gazdálkodik. Ennek oka, hogy a 16 jelenlegi amerikai titkosszolgálat büdzséje titkos. Csupán azt lehet tudni, hogy az összes szervezet tavaly 75,4 milliárd dollárból gazdálkodott. A becslései alapján ennek az összegnek az egynegyedét kapja meg az NSA.

Az is titkos, hogy az USA mennyit költ kiberkémkedésre. Az ismert viszont, hogy Obama a Pentagon jövő évi kibervédelmi költségvetését 24 százalékkal növelte, így az eléri majd a 4,7 milliárd dollárt. S ehhez jön még az FBI, az NSA és a többi titkosszolgálat büdzséje. Hozzátette: nagyon meglepné, hogy ha az internet ellenőrzésére és az ellenséges kibertámadások kivédésére fordított összeg 10 milliárd dollárnál kevesebb lenne.

“Mind a 16 titkosszolgálat elkészíti a költségvetési tervezetét, amit utána benyújt a védelmi minisztériumnak. A Pentagon költségvetési irodája megvizsgálja ezeket, majd a dokumentumokat egyetlen anyaggá fűzik össze és továbbítják a Fehér Ház költségvetési irodájának. Ez az összefűzött dokumentum landolt korábban az én asztalomon. A különböző módosítások után az anyagot továbbküldik a kongresszusi bizottságoknak, amelyek titokban tárgyalnak róla. Végül az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa úgy szavaz, hogy nem tudja, mit tartalmaz a csomag. A véleményem szerint ez a hatalmas megfigyelési apparátus nem csak teljesen túlzott mértékű, de egyúttal veszélyt jelent a demokráciára nézve is. A titkosszolgálatoknak a gyanús személyekkel kellene foglalkozniuk, a működésüknek átláthatóbbnak kell lenniük és fontos, hogy felelősségre lehessen őket vonni a tetteikért. Barack Obama amerikai elnök azt mondta: az NSA csak metaadatokat gyűjt és nem a kommunikáció tartalmára kíváncsi. De ezek a metaadatok is rossz kezekbe kerülhetnek. Az amerikai titkosszolgálatok története megmutatta, hogy túl sok hatalom és túl kevés ellenőrzés mindig visszaélésekhez vezet. Nem számítok arra, hogy Obama visszatáncol, ellenkezőleg. Túl nagy a nyomás rajta amiatt, hogy tovább növelje a kiberháborús befektetéseket. Én ezt nagyon veszélyesnek tartom. Minél agresszívebb módon harcol a világhálón az USA, annál veszélyesebb lesz a kiberháború. Mondok egy hasonló dolgot: világszerte azért alkalmaznak nagyon ritkán biológiai fegyvereket, mert a gyártásuk és a használatuk egyaránt halálos lehet. Nagyon nehezen ellenőrizhetők és ez a kiberfegyvereknél is így van. Amennyiben mi ennek ellenére pusztító vírusokat vetünk be a világban, akkor ezek nagyon gyorsa ellenünk fordulhatnak. Ennek a felismeréséhez nem kell szakértőnek lenni. Aki halálos betegséget hoz létre, az gyorsan maga is megfertőződhet” – szögezte le végül Gordon Adams.”

Forrás:
Mindent összegyűjtenek, amit lehet; Berta Sándor; SG.hu; 2013. július 9.