gazdaságInternetközigazgatás: külföldöntávközlés

Az amerikai szervek régóta kíváncsiak a forgalmi adatokra

Szerző: 2013. július 31.No Comments

„A Deutsche Telekom és az amerikai igazságügyi minisztérium, illetve az FBI 2001. április elsején kötöttek egymással szerződést, amely lehetővé tette a távközlési cég adataihoz való tengerentúli hozzáféréseket.

A dokumentumot német részről Hans-Willi Hefekäuser, a DT versenypolitikai részlegének akkori vezetője írta alá. A megállapodás megkötésére azért volt szükség, mert a német cég meg akarta vásárolni a Voicestream nevű társaságot. Az ilyen jellegű papírokat CFIUS-egyezményeknek nevezik, utalva az amerikai kabinet alá tartozó Committee on Foreign Investment in the United States nevű szervezetre, ami az USA területén megvalósuló külföldi befektetésekkel és azok lehetséges nemzetbiztonsági hatásaival foglalkozik.

A 27 oldalas dokumentumból világosan kiderült, hogy az amerikai távközlési vállalatoknak már a 2001. szeptember 11-i terrortámadások előtt is biztosítaniuk kellett, hogy a helyi hatóságok hozzáférhessenek az online forgalmi adatokhoz és a kommunikációs tartalmakhoz. A Voicestream vezetőit kötelezték arra , hogy minden belföldi távközlési, illetve minden amerikai ügyfél számláját érintő tartalmat tároljanak el. Emellett – legalább két éven át – meg kellett őrizni a számlainformációkat is. Semmit sem lehetett törölni, még akkor sem, ha külföldi törvények erre kötelezték volna a céget.

Előírás volt továbbá, hogy minden kapcsolatot olyan intézményen keresztül kellett vezetni, amelyek a Voicestream ellenőrzése alatt álltak és amelyek az USA területén voltak. Minden ilyen intézményben lehetővé kellett tenni a megfigyelési lehetőséget az amerikai szervek számára. Ezenkívül “technikai vagy más támogatást” is kellett nekik nyújtani. A tengerentúli hatóságok bírósági végzések, közvetlen elnöki utasítások, az 1934-es távközlési törvény és más jogszabályok, például a nemzetbiztonsági szabályozások és a vészhelyzetekre vonatkozó rendeletek alapján férhettek hozzá az adatokhoz. Más államok viszont nem tekinthettek bele az információkba és minden ilyen jellegű kísérletet azonnal jelenteni kellett az amerikai igazságügyi minisztériumnak.

Fontos kitétel volt, hogy a Voicestream köteles volt egy megfelelő kapcsolattartót kijelölni, akinek állandóan elérhetőnek kellett lennie. A megkötött szerződéssel kapcsolatos minden iratot “bizalmas” jelzéssel kellett ellátni, így akarták elérni, hogy az információk “üzleti titkoknak” tűnjenek. A DT képviselője kénytelen volt aláírni a dokumentumot, a német fél ugyanis csak így vásárolhatta meg a távközlési vállalatot. A Voicestream ma már a T-Mobile USA nevet viseli és köteles az amerikai jog szerint működni.”

Forrás:
Az amerikai szervek régóta kíváncsiak a forgalmi adatokra; Berta Sándor; SG.hu; 2013. július 29.