A felhő megállíthatatlan

„A Cisco friss felmérése szerint 2017-re várhatóan több mint négyszeresére nő a felhőalapú adatforgalom, melynek kétharmada addigra az adatközpontok köré összpontosul.

A Cisco harmadik alkalommal tette közzé a Cisco Global Cloud Index (2012-2017) című előrejelzését, amely a globális felhőalapú és adatközponti forgalommal kapcsolatos trendeket vizsgálja.

A legfrissebb kutatás szerint a globális felhőalapú adatforgalom 35 százalékos összesített éves átlagos növekedési arány (CAGR) mellett 2017-re négy és félszeresére nő 1,2 zettabájtról 5,3 zettabájtra. A globális adatközponti forgalom pedig a várakozások szerint 2017-re megháromszorozódik, és eléri a 7,7 zettabájtot. Ez az adatmennyiség megfeleltethető annak, mintha a Föld valamennyi lakója másfél éven keresztül folyamatosan zenét hallgatna (107 trillió órányi zene), vagy napi két és fél órán keresztül folyamatosan nagyfelbontású videóközvetítést nézne (8 trillió órányi nagyfelbontású HD videó).

Az előrejelzés szerint a 2017-ig tartó időszakban a közel-keleti és az afrikai régióban növekszik legnagyobb mértékben a felhőalapú adatforgalom (57%-os CAGR), amelyet az ázsiai és csendes-óceáni térség (43%-os CAGR) és Kelet-Közép-Európa (36%-os CAGR) követ.

„Magyarországon a felhőalapú szolgáltatások felhasználói oldalon elsőként a nemzetközi nagyvállalatoknál jelentek meg. A felhőszolgáltatás mint termék magyar piacra való bevezetése valamivel később indult el, az elterjedés fő mozgatórugója pedig a piac árérzékenysége lehet, mivel a felhőszolgáltatások esetében az ügyfelek jelentősen csökkenthetik beruházási költségeiket. Ugyanakkor a felhőalapú szolgáltatások a fogyasztói szegmensben is nagyon népszerűek, legyen szó akár külső levelező rendszerről vagy közösségi portálokról. Ezekben szinte minden felhasználó otthonosan mozog, a játékszabályokat gondolkozás nélkül elfogadja” – nyilatkozta a felmérést kommentálva Takács Gábor, a Cisco adatközponti technológiákért felelős közép-kelet európai vezetője. „Egy másik fontos ágazat az államigazgatás területe. Ígéretes, hogy az államigazgatási felhőt mint egységes egészet tekintik a kormányzati döntéshozók. Az alkalmazásközpontú egységes infrastruktúra és a felhőszolgáltatásra optimalizált ún. adatközponti blokk megoldások alkalmazása a skálázhatóság és az üzemeltetési költségek optimalizálása szempontjából e területen is kulcsfontosságú lesz” – tette hozzá Takács Gábor.

Az adatközpontok forgalmának jelentős részét nem a végfelhasználók, hanem az adatközpontok és a felhőalapú számítási feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek generálják majd. A Cisco előrejelzése szerint a 2012 és 2017 közötti időszakban ugyanis az adatközpontok forgalmának 76 százaléka a központokon belül marad és nagyrészt a tárolási, termelési és fejlesztési adatokból tevődik majd össze. Az adatközpontok forgalmának további 7 százaléka a különböző adatközpontok között keletkezik majd, elsősorban adatreplikációs eljárások, valamint a szoftver- és rendszerfrissítések révén. Az adatközponti forgalomnak csupán a fennmaradó 17 százalékát teszik ki a végfelhasználók felé irányuló műveletek, pl. az internetes böngészés, elektronikus levelezés, videófolyamok és a „Minden a hálón” („Internet of Everything”) jellegű forgalom.

A kutatás további főbb eredményei:

  • a Cisco Global Cloud Index regionális előrejelzési adatokat is tartalmaz a felhőalapú adatforgalom növekedéséről. 2017-re várhatóan az észak-amerikai térség felhőalapú adatforgalma lesz a legmagasabb (évi (1,886 zettabájt), megelőzve ezzel az ázsiai és csendes-óceáni térséget (évi 1,876 zettabájt) és Nyugat-Európát (évi 770 exabájt). Kelet-Közép-Európa felhőalapú adatforgalma 2017-re 325 exabájt körül várható
  • a felhők a globális adatközpontok forgalmának közel kétharmadát fogják kitenni: világszinten a felhők adatforgalma az adatközpontok forgalmának 2012-ben mért 46 százalékáról (havi 98 exabájt, vagyis évi 1,2 zettabájt) 2017-re 69 százalékra, azaz az adatközpontok teljes forgalmának közel kétharmadára, mintegy évi 5,3 zettabájtra fog emelkedni
  • világszinten a felhők forgalma gyorsabb növekedést mutat az adatközpontok teljes forgalmánál: a felhőalapú szolgáltatásokra való áttérés miatt a felhők adatforgalma gyorsabb ütemben növekszik, mint a hagyományos adatközpontoké. A hagyományos adatközpontok teljes forgalma 2012 és 2017 között várhatóan megháromszorozódik (ez 25%-os összesített éves növekedési ütemnek felel meg), a globális felhőalapú adatforgalom esetében pedig ugyanezen időszakban 4,5-szörös növekedés várható (35%-os CAGR)
  • a munkaterhelések átalakulása: 2012 és 2017 között az adatközpontok munkaterhelése 2,3-szoros, a felhők munkaterhelése 3,7-szeres növekedést fog mutatni – 2012-ben a munkaterhelés 39 százalékának feldolgozása történt felhőben (szemben a hagyományos adatközpontokban feldolgozott 61 százalékkal)
    • 2014 lesz az első olyan év, amikor a terhelések mérlege a felhők felé mozdul el – a teljes terhelés 51 százaléka ekkor már felhőkörnyezetben kerül feldolgozásra, szemben a hagyományos informatikai térben feldolgozott 49 százalékkal
    • 2017-re a terhelések közel kétharmadát (63%) a felhőalapú adatközpontok adják majd, a hagyományos adatközpontok pedig a terhelés 37%-át teszik ki

Mennyiben támogatja a széles sávú hálózatok fejlettsége a felhőalapú szolgáltatások bevezetését?

A felhőalapú rendszerekre való felkészültséget a kutatás a széles sávú infrastruktúrák fejlettsége szempontjából is vizsgálta. A kutatásban az átlagos és közepes feltöltési és letöltési sebességet, illetve a látenciát elemezték a szakemberek minden régióban, és ezek alapján három besorolást alakítottak ki:

  • Alapszintű felhőalkalmazások / Hálózati követelmények
    Letöltési sebesség: 750 kbps-ig; Feltöltési sebesség: 250 kbps-ig; Látencia: 160 ms felett
    Példa az alapszintű fogyasztói szolgáltatásokra: szöveges kommunikáció (e-mail, azonnali üzenetküldés), webböngészés, személyes tartalmak (nem multimédiás), e-bankolás, internetes játékok, közösségi hálók (csak szöveges), alapszintű videó és zene streamelés.
    Példa az alapszintű üzleti szolgáltatásokra: szöveges kommunikáció (e-mail, azonnali üzenetküldés), VoIP, webkonferencia
  • Középszintű felhőalkalmazások / Hálózati követelmények
    Letöltési sebesség: 751–2500 kbps; Feltöltési sebesség: 251–1000 kbps; Látencia: 159–100 ms között.
    Példa az alapszintű fogyasztói szolgáltatásokra: intelligens otthonok, személyes tartalmak (multimédiás), online vásárlás, többszemélyes játékok, közösségi hálók (multimédiás, inteaktív), HD videó és zene streamelés, IM videó chat
    Példa a középszintű üzleti szolgáltatásokra: ERP/CRM, IP audiokonferencia, videokonferencia
  • Fejlett felhőalkalmazások / Hálózati követelmények
    Letöltési sebesség: 2500 kbps felett; Feltöltési sebesség: 1000 kbps felett; Látencia: 100 ms alatt.
    Példa a fejlett fogyasztói szolgáltatásokra: e-oktatás, e-egészségügy,, HD videó chat, szuper HD video streamelés, 3D videó streamelés
    Példa a fejlett üzleti szolgáltatásokra: virtuális irodák,, HD audiokonferencia, HD videókonferencia
  • az ázsiai és csendes-óceáni, a kelet-közép-európai, a nyugat-európai és a latin-amerikai vezetékes hálózatok támogatják a fejlett felhő alapú alkalmazásokat
  • a mobil hálózat teljesítménye minden régióban támogatja valamilyen szinten a felhőszolgáltatásokat
  • a kelet-közép-európai, észak-amerikai és a nyugat-európai hálózatok átlagos mobilhálózati teljesítménye egyelőre a középszintű felhőalapú alkalmazásokat támogatja

A kutatásról:
A Cisco Global Cloud Index (2012–2017) előrejelzést az IP-alapú adatközponti és a felhőalapú forgalom növekedésének és trendjeinek nemzetközi szintű előrejelzésére dolgozták ki. A Cisco Global Cloud Index modellezésen, valamint különböző elsődleges és másodlagos források elemzésén alapul, beleértve a világ számos adatközpontjának elmúlt éves forgalmából származó több mint 40 terabájt méretű mintát, az elmúlt két év során elvégzett 90 milliót meghaladó számú hálózati tesztet, valamint más szervezetek piackutatásait.”

Forrás:
A felhő megállíthatatlan; IT café; 2013. október 17.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.