Okos város Barcelonában

„Az igazán okos várost nem könnyű felismerni, mert sajnos nincs a homlokára írva, hogy ott lakik az innováció…A katalán székhely a különböző szakmai értékelések szerint a világ egyik legokosabb metropolisza, de ahhoz, hogy ebből helyben bármit is észrevegyünk, jól oda kell figyelni. Nemrég öt napot töltöttem ott, inkább csak turistaként, mint futuristaként, úgyhogy az első napokon az okosságnak kizárólag a harsány, látható jeleire szűkítettem befogadóképességemet. Miután azonban semmi ilyesmivel nem találkoztam, mégiscsak azt gondoltam, hogy nyomába eredek a nagy katalán écesznek. Nem fogok teljes képet adni a város okos projektjeiről, csak néhány jellemző fejlesztésről lesz szó, köztük olyanokról, amelyekkel végül én is találkoztam.

A város tele van szenzorokkal, a nagyobb kereszteződésekben kamerák figyelik az utat, és az intelligens irányítórendszer úgy váltja a lámpákat, ahogy a forgalom megkívánja. Nem egy nagy dolog, nyomokban Budapesten is van ilyen, de úgy tűnik, itt működik is.

Az okossághoz szokás sorolni az energiatakarékosságot is, s ha jobban körülnéz az ember, talál is ráutaló jeleket, bár ez sem éppen a leglátványosabb feature-ök egyike. A város egyik híres negyede a 22@, ahol Barcelona modern, komoly informatikai infrastruktúrával aláágyazott innovációs központja épül…Itt, ebben a negyedben valósul meg a SIIUR projekt, amelynek központi eleme egy ügyes kis dobozba gyömöszölt fenntarthatósági túlélőkészlet, ami egy egész utca zöld infrastruktúráját vezérli. Ez felügyeli az elektromos autók töltőállomásait, az intelligens utcai világítást, a légszennyezettséget mérő szenzorokat, a térfigyelő kamerákat és a szabadtéri wifit. A dobozban gyűlő adatokat egy irányítóközpontban elemzik, ha a rendszer hibajelzéseket küld, távolról is be tudnak avatkozni.

Az intelligens lámpák érzékelőkkel vannak felszerelve, így a fényviszonyoknak, napszaknak megfelelő erősségű fényt adnak, mondanom sem kell, energiatakarékos led izzókból. A kevésbé forgalmas utcákon tehát nincs szükség állandó díszkivilágításra, a rendszer a lámpa alatt elsétáló gyalogos mozgását érzékleve kapcsolja fel a következő lámpát, mindegyiket szép sorban, egymás után. A helyi szolgáltató szerint ezzel a módszerrel 40-60 százalékos megtakarítást lehet elérni.

Nem messze innen találkoztam egy csodálatos megoldással, ami egyáltalán nem high-tech innováció, de mindenképpen forradalmi újítás. Ez a paradigmaváltó fejlesztés nem más, mint a könyvtár ELÉ helyezett könyvvisszavevő automata. Elképesztően mély felismerés, hogy a könyvtári könyv visszaszolgáltatásának legnagyobb akadálya nem az, hogy el kell menni a könyvtárba, hanem hogy az ember kénytelen a nyitva tartáshoz igazodni. Szóval hiába van automata visszavétel a szabóervinben, ha a könyvtár nyolckor bezár, vasárnap meg ki se nyit. A katalán könyvbarát bezzeg, ha éjszaka lejárt kölcsönzési határidőkkel álmodik, és csatakosan arra ébred, hogy elfelejtette visszavinni a Garcia Lorca összest, csak leugrik, behajítja a dobozba majd visszamászik az ágyba.

De vissza a nagyszabású fejlesztésekhez. Barcelona az elmúlt években komoly lépéseket tett az elektromos autózás elterjesztéséért, ez itt a zöld fejlesztések egyik fő iránya. Igaz, a városban egyelőre több a töltőállomás, mint az elektromos járgány (500 ingyenes töltőpontból álló hálózatot építettek ki az elmúlt időszakban), de épp a napokban jelentették be, hogy megérkezik az utakra az első, 100 százalékban elektromos meghajtású taxi, a Nissan új zöld autója, az e-NV200. Ezt a típust amúgy is itt gyártják, a város Zona Franca nevű ipari negyedében [zona franca: vámszabad terület. Szerk.], és Barcelona nagy terve, hogy idővel a Nissan elektromos autóinak globális gyártóközpontja legyen. A taxik 16 százaléka és 300 helyi járatú busz egyébként már most is hibrid meghajtású.

Ami a zöld hulladékgazdálkodást illeti, a katalánok nem tréfálnak. A járdaszéli kis szemétgyűjtőkön kívül egyetlen vegyes konténert vagy kukát nem láttam, csak és kizárólag szelektív gyűjtőket, abból viszont jó sokat. Némelyiken szenzor is van, ami jelzi a helyi FKF-nek, hogy megtelt a tartály, lehet üríteni. Ilyenkor természetesen környezetbarát, gázmeghajtású kukásautó jön értük…

Írhatnék még a helyi okosmérő programról, amelyben gáz-, villany- és vízórákat kapcsolnak online és mobil kommunikációs rendszerekbe; a parkolást megkönnyítő szenzorokról, amelyek jelzik az autósoknak a szabad helyeket; vagy a helyi BUBI-ról, ami nagyjából olyan, mint a miénk, csak piros és már jóval régebben bevezették.

De már csak egyetlen okosságot emelnék ki, méghozzá a demagógia csábításának engedve egy olyat, aminek az internetadóhoz is van némi köze…Barcelona ingyen szórja a netet a belváros 700 pontján, mindenkinek. Az ingyen wifit apró kék táblák jelzik, leginkább a nagyobb csomópontok, kereszteződések környékén, jelzőlámpaoszlopokon vagy épületeken. Teszteltem, kiváló a jelerősség – két hotspot között félúton kicsit haldoklik ugyan, de szinte teljes ernyőt képez a belváros felett.

A legérdekesebb, hogy mindez nincs nagydobra verve, aki nem olvas utána, nemigen szúrja ki a jelzéseket. A barcelonai ingyen wifit tehát elsősorban nem a turistáknak találták ki, hanem a barcelonaiaknak. Úgy tűnik, hogy az internet itt az alapinfrastruktúra része…”

Forrás:
Hódolat Katalóniának; Futurista; 2014. október 30.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:külföldön, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.