Skip to main content
egészségügygazdaságinformatikaInternetjogközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikamédiaművelődéstársadalomtávközléstechnika

A digitális egységes piaccal kapcsolatos stratégia: az Európai Bizottság által kijelölt cselekvési területek

Szerző: 2015. március 29.No Comments

„A digitális technológia mindennapi életünk része. A tanulástól a filmnézésig, az online vásárlástól vagy eladástól a barátokkal vagy éppen az orvosunkkal való kapcsolattartásig – az internet a digitális lehetőségek aranybányája. Az európai polgárok és vállalatok mégis nap mint nap a legkülönfélébb korlátokba ütköznek – a területi alapú tartalomkorlátozástól és a határokon átnyúló csomagkézbesítés nehézségeitől az e-szolgáltatások kapcsolódási hiányosságaiig. A digitális szolgáltatások sajnos sok esetben a nemzeti határokon belül maradnak. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság prioriásként határozta meg a digitális egységes piac előtt álló akadályok lebontását: az EU egységes piaci szabadságainak „digitalizálása” révén, a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében. A biztosi testület a mai napon először tárgyalt a digitális egységes piac májusban bevezetésre kerülő stratégiájáról – és meghatározta azokat a fő területeket, amelyekre a Bizottság összpontosítani fog annak érdekében, hogy a fogyasztók és a vállalkozások javát szolgáló tényleges változások történjenek.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök így nyilatkozott: „Bontsuk le az online kapcsolatok előtt álló korlátokat és falakat. Az embereknek online ugyanolyan szabadon kell tudniuk a határokon átlépni, mint a tényleges országhatárokon. Segíteni kell az innovatív vállalkozásokat abban, hogy ne csak a hazai piacon működhessenek, hanem Unió-szerte növekedhessenek. Ez kemény feladat lesz, de nagyratörő tervekkel kell nekivágni. Európának ki kell aknáznia a digitális korszak minden előnyét: a jobb szolgáltatásokat, a nagyobb mértékű részvételt és az új munkahelyeket.”

Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Európa mindaddig nem kerülhet a digitális forradalom élvonalába, amíg a távközlési szolgáltatásokat, a szerzői jogokat, az informatikai biztonságot és az adatvédelmet 28 különböző rendszer szabályozza. Olyan európai piacra van szükség, amely lehetővé teszi az új üzleti modellek felvirágzását, az induló vállalkozások növekedését és az ipar számára azt, hogy élvezze a „dolgok internete” biztosította előnyöket. Ez az emberek részéről is befektetést igényel – a saját számítástechnikai ismereteikbe, akár munkájuk, akár szabadidejük keretében.”

A mai irányadó vita meghatározta azt a három fő területet, amelyekre a Bizottság megbízatása során az intézkedéseit összpontosítja:

1. Könnyebb hozzáférés a fogyasztók és a vállalkozások számára a digitális árukhoz és szolgáltatásokhoz
A határokon átívelő e-kereskedelem elősegítése, különösen a kkv-k számára, a fogyasztókra és szerződésekre vonatkozó harmonizált jogszabályok, valamint hatékonyabb és megfizethetőbb csomagszállítás révén. Napjainkban csak a fogyasztók 15%-a vásárol online egy másik uniós országból, ami nem meglepő, ha a szállítás többe kerül, mint maga a termék (További adatok: Tájékoztató).

A területi alapú tartalomkorlátozás kezelése: sok európai – gyakran minden indok nélkül – nem tud használni egy másik uniós országban elérhető online szolgáltatást; vagy pedig átirányítják egy más árakat alkalmazó helyi online üzletbe. Az egységes piac nem engedheti meg az ilyen diszkriminációt.

A szerzői jogok modernizálása az alkotók és a felhasználók vagy fogyasztók közötti érdekek megfelelő egyensúlyának biztosítása érdekében. Ez javítja az emberek kultúrához való hozzáférését, ezáltal támogatja a kulturális sokféleséget, miközben új lehetőségeket teremt a művészek és a tartalomkészítők számára, és javítja a jogérvényesítést.

A héaszabályozás [ÁFA. Szerk.]egyszerűsítése fontos a határokon átívelő üzleti tevékenységek ösztönzése érdekében, különösen a kkv-k esetében. A kkv-k számára jelentős problémát okoz a más országok adózási jogszabályainak való megfelelés költsége és bonyolultsága. A héához kapcsolódó különböző követelményekből adódó költségek becsült értéke 80 milliárd euró.

Közreműködő biztosok:
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök
Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos
Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos
Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős biztos
Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos
Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos

2. A digitális hálózatok és szolgáltatások kibontakozását szolgáló környezet kialakítása
A digitális szolgáltatások, alkalmazások és tartalmak a nagysebességű internetre és a biztonságos hálózatokra építenek: ezek elengedhetetlenek az új, innovatív digitális szolgáltatásokhoz. Az infrastruktúrákba irányuló beruházások ösztönzése érdekében a Bizottság felül fogja vizsgálni a távközlésre és a médiára vonatkozó jelenlegi jogszabályokat azzal a céllal, hogy felkészítse azokat az új kihívásokra, különösen a fogyasztói felhasználások (például az interneten keresztül történő egyre nagyobb számú hanghívás) és a terület új szereplői tekintetében.

A spektrum az internetes szolgáltatások alapfeltétele. A tagállamok közötti koordináció javítása elengedhetetlen. Európában jelentős késedelmet szenvedett a legmodernebb technológia, a 4G-technológia kiépítése, ami abból adódott, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő spektrum. A spektrum határokon átnyúló eszköz, ezért kezeléséhez európai szintű megközelítésre van szükség, hiszen csak így valósítható meg a ténylegesen páneurópai szolgáltatásokat nyújtó egységes piac.

A Bizottság foglalkozni fog a növekvő, internetalapú gazdaság megvalósítása szempontjából egyre fontosabb online platformok (keresőmotorok, közösségi média, alkalmazásokat forgalmazó cégek stb.) kérdésével. Ez magában foglalja annak vizsgálatát, hogy hogyan erősíthető az online szolgáltatásokba vetett bizalom a jobb átláthatóság révén, hogyan vonhatók be e szolgáltatások az online értékláncba, és hogyan segíthető elő az illegális tartalmak gyors eltávolítása.

Napjainkban Európában az internethasználók 72%-a vonakodik az online szolgáltatások használatától, mert attól tartanak, hogy túl sok személyes adatot kell online megadniuk. Az adatvédelmi rendelet gyors elfogadása igen fontos lenne a bizalom erősítése szempontjából.

Közreműködő biztosok:
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök
Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos
Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos
Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos
Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos
Corina Crețu, a regionális politikáért felelős biztos

3. Hosszú távú növekedési potenciállal rendelkező európai digitális gazdaság és társadalom létrehozása
Az ipar az európai gazdaság egyik fő pillére – az EU feldolgozóipara 2 millió vállalatot és 33 millió munkahelyet foglal magába. A Bizottság minden ágazatban segíteni kívánja az új technológiák integrálását és az intelligens ipari rendszerek („4.0-ás ipar”) irányába való elmozdulást.

Szabványosítás: az új technológiák átjárhatóságának biztosítása nélkülözhetetlen Európa versenyképességéhez, ezért gyorsabb fejlesztést igényel.

A Bizottság célkitűzései közé tartozik, hogy az ipar és a társadalom minél nagyobb mértékben kiaknázhassa az adatközpontú gazdaságot. Minden másodpercben hatalmas adatmennyiség képződik, amelyet személyek vagy gépek hoznak létre, például: éghajlati információkat gyűjtő érzékelők, műholdas képalkotás, digitális képek és videók, vásárlási tranzakciók adatai, GPS-jelek. A nagy adathalmaz aranybánya, de komoly kihívásokat is okoz, a tulajdonjogoktól az adatvédelemig és a szabványokig.A benne rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében ezekre megoldást kell találni.

Ugyanez érvényes a felhőalapú számítástechnikára is, amelynek használata gyorsan bővül: a felhőben digitálisan tárolt adatok aránya a 2013-as 20%-ról 2020-ig várhatóan 40%-ra fog növekedni. Míg a megosztott hálózatok és erőforrások fellendíthetik gazdaságunkat, megfelelő keretre van szükség ahhoz, hogy sikeresek legyenek, és hogy azokat egyre több ember, vállalat, szervezet és közszolgáltató alkalmazza.

Fontos, hogy az európaiak teljes mértékben ki tudják használni az átjárható e-szolgáltatásokat (az e-kormányzattól az e-egészségügyig), és fejleszteniük kell digitális készségeiket az internet adta lehetőségek kihasználása, valamint munkaerő-piaci esélyeik növelése érdekében.

Közreműködő biztosok:
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök
Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos
Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos
Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos
Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos
Violeta Bulc, a közlekedéspolitikáért felelős biztos
Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos

Következő lépések
A mai tárgyalások meghatározták azokat a kulcsfontosságú cselekvési területeket, amelyekre a digitális egységes piac májusban előterjesztendő stratégiájának meghatározásakor összpontosítani kell.

Háttér-információk
Több biztos csatlakozott a digitális egységes piaccal foglalkozó projektcsoporthoz, és aktívan közreműködik a csoport munkájában. A stratégia elindítását megelőző szakaszban a Bizottság számos érintettel aktívan együttműködik (lásd: jelentés – Vegyen részt a Digital4EU-ról szóló vitában!).

További információk:
Mennyire digitális országban él Ön? A legfrissebb adatok szerint Európának van még mit fejlődnie a digitális Európa felé vezető úton
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök honlapja (@Ansip_EU)
Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos honlapja (@GOettingerEU)
Az európai digitális menetrend honlapja
Juncker elnök politikai iránymutatása
A Bizottság 2015. évi munkaprogramja

Forrás:
A digitális egységes piaccal kapcsolatos stratégia: az Európai Bizottság által kijelölt cselekvési területek; Európai Bizottság; IP/15/4653; 2015. március 25.
Tájékoztató – Miért van szükség a digitális egységes piacra (angolul) (pdf)
A digitális egységes piaccal foglalkozó projektcsoport (pdf)