energiagazdaságközigazgatás: magyarszakirodalomtársadalomtechnika

Pécs helye az élhető magyar városok között

Szerző: 2015. június 28.No Comments

„Az IBM néhány évvel ezelőtt kért fel egy hazai akadémiai kutatóintézetet, hogy vizsgálják meg néhány nagyobb város “élhetőségét”, az IBM által kidolgozott Smarter City Assessment (okos város értékelés) szempontsor szerint.

A tanulmány – többek között – abban is segített a világcégnek, hogy mely városokkal kössön együttműködési megállapodást.
A tanulmány megállapításai, valamint az egyes városokkal folytatott együttgondolkodás eredményeképp számos konkrét lehetőség merült fel a hatékony városüzemeltetéstől az intelligens közlekedés-irányítási megoldásokon át a mobil technológiákon alapuló turistairányító rendszerekig.

Az „élhető” városnak a következő feltételekre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen reagálni az új kihívásokra:

  • Olyan városi vezetés, amely a városlakókat helyezi a középpontba, nem pedig a szolgáltatásokat (kisebb bürokrácia, több elektronikus adat és információ, jobb kommunikáció más intézményekkel, nagyobb átláthatóság).
  • „Zöldebb” és hatékonyabb közműmenedzsment. (A technológia lehetővé teszi a folyamat minden pontjának monitorozását. Különösen hasznos a vízgazdálkodás – pl. intelligens vízmérő órák segítenek a lakosságnak a pazarlási pontok feltárásában –, a hulladékgazdálkodás, illetve a középületek hatékonyabb működtetése terén stb.)
  • Környezetbarát és biztonságosabb közlekedés (intelligens közlekedési rendszerek).
  • Jobb közbiztonság (korábbi adatok feldolgozásán keresztül előrejelző modellek kidolgozása és felhasználása; speciális kamerák használata, melyekkel az esetleges incidensek előre jelezhetők).
  • Minőségi oktatás (egyetemi számítógépes kapacitás felhő alapú megosztása más oktatási intézményekkel, dinamikusan igazodva a változó igényekhez; távoktatás és e-learning a felsőfokú és felnőttképzésben; intelligens táblák).
  • Költséghatékony szociális és egészségügyi ellátórendszer (az adatok integrálása, az egy paciensre vonatkozó információk könnyebb hozzáférhetősége).
  • Kényelmesebb és vonzóbb turisztikai szolgáltatások (pl. megfelelő információs és navigációs rendszerek online foglalási lehetőségekkel kombinálva).

Szeged érte el a legtöbb pontot az összesített pontrendszerben, ami elsősorban a kiemelt súlyozású „emberek” alrendszerben elért magas pontszámnak, valamint az üzleti élet és a kommunikációs rendszerek terén nyújtott teljesítménynek köszönhető. Szegedet szorosan követi Veszprém és Pécs. Veszprém jól teljesített az üzleti alrendszerben, miközben magas pontszámot ért el az „emberek” területén és a városi szolgáltatásokban is. Pécs a második legjobb helyezést érte el az „emberek” alrendszerben, a többi alrendszerben pedig átlagosan jól teljesített.

Őket követi a városok harmadik csoportja, Székesfehérvár, Győr és Debrecen. Székesfehérvár a kommunikációs és a városi szolgáltatási alrendszerben teljesített különösen jól, a többi alrendszerben viszont nem mutatott ilyen kiemelkedő teljesítményt. Győr rendkívül jól szerepelt az üzleti és a kommunikációs alrendszerben, míg a többi alrendszerben átlagos eredményt ért el. Debrecen valamennyi alrendszerben átlagosan teljesített, egyedül a kommunikációs alrendszerben ért el gyenge eredményt. A harmadik városcsoport után következik Miskolc, Tatabánya és Kőszeg.”

Forrás:
Pécs helye az élhető magyar városok között; Hamar László; Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara; 2015. június 22.
„Smart cities” tanulmány; Lados Mihály (szerk.); MTA Regionális Kutatások Központja, Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet; 2011. május (pdf)
Jól működö városok – az IBM tematikus honlapja magyar nyelven