„Mióta Edward Snowden 2013-ban kirobbantotta a megfigyelési ügyet az USA-ban, a tömeges megfigyelés világszerte reflektorfénybe került. A Parlament is számos alkalommal foglalkozott a témával, a héten az állampolgári jogi szakbizottság szavazott, a plenáris pedig vitázott róla a „Safe Harbor” szabályozás kapcsán. A tömeges megfigyelés kérdését nagy érdeklődés övezi az EP Facebook-oldalán is, ezért összegyűjtöttünk néhány kérdést és feltettük Claude Moraes (szocialista, brit) témafelelősnek.
Az Európai Parlament 2013 óta számos alkalommal napirendre tűzte a tömeges megfigyelés kérdését, legutóbb az állampolgári jogi szakbizottságban szavaztak róla kedden. A szerdai plenáris ülésen az EP-képviselők az Európai Bíróság döntéséről vitáztak, amely eltörölte az úgynevezett Safe Harbor egyezményt, az EU-USA adatátvitelről szóló megállapodást.
Számos kérdés érkezett hozzánk azzal kapcsolatban, hogyan védhetik meg a bíróságok az adatainkat. Milyen hatással van a Safe Harbor egyezmény eltörlése a tömeges megfigyelésre és az adatvédelemre?
Az Európai Bíróság mostani döntése nagyon komoly jelentőséggel bír, hiszen kimondja, hogy a Safe Harbor egyezményben foglaltaknak vége. Ennek az oka, hogy az Európai Unióban érvényes adatvédelmi szabályok sokkal szigorúbbak és jobban védik az állampolgárokat, mint az Egyesült Államokban.Az adatainkat – a Facebooktól a Google keresőn át a pénzügyi tranzakciókig – továbbra is át lehet vinni az USA-ba, de más szabályok, egyezmények alapján. A cégeknek új egyezményeket kell kötniük annak érdekében, hogy védjék az adatainkat az Egyesült Államokban.
Sok Facebook-felhasználó aggódik a kormányuk és az Europol megfigyelési eljárása miatt. Mit válaszolna nekik?
Bár a tömeges megfigyelésre irányuló vizsgálat megállapította, hogy a kormányok és hírszerző szolgálatok gyakorlata aggodalomra adhat okot, fontos leszögezni, hogy az EU magasabb szintű védelmet biztosít az adatok számára, mint az Egyesült Államok és a biztonság további erősítésére törekszik.A titkosszolgálatok szerepe nagyon fontos. Kulcsfontosságú feladatuk, hogy megvédenek minket az olyan külső fenyegetések ellen, mint például a terrorizmus. Ugyanakkor szükség van egy átlátható és egyértelmű elszámoltathatósági struktúrára, hogy a titkosszolgálatok ne léphessék túl a hatáskörüket és ne sérthessék meg a magánadatainkat, amennyiben azt biztonsági okok nem indokolják.
Mennyire lehet nyomon követni a lépéseinket a közösségi oldalakon?
Az emberek egyre inkább elfogadják, hogy a közösségi médiás jelenlétüket ellenőrizhetik. Ennek módjáról azonban vajmi keveset tudnak. Az Európai Parlament vizsgálatot indított és körüljárta a tömeges megfigyelés kérdését. Számos dolgot gyanítottunk, de Edward Snowdennek köszönhetően mára már még többet tudunk.Azok számára, akik többé-kevésbé tisztában vannak vele, hogy a beszélgetéseink, e-mailjeink és az ezekhez tartozó metaadatok elérhetőek, a valódi kérdés az, hogy ezeket jó céllal használják-e fel az illetékes hatóságok. Vajon valóban a terrorfenyegetések elleni védelem az adatgyűjtés célja?
Egyre inkább azt látjuk, hogy az adatvédelem terén a magánélet és a biztonság közötti egyensúly rossz irányba tolódik el. Ahhoz, hogy megtaláljuk az arany középutat, meg kell értenünk az alkalmazott technológiát, megfelelő fékeket és ellensúlyokat kell beépítenünk a rendszerbe és egyértelmű elszámoltathatósági struktúrát kell kialakítanunk.”
Forrás:
Claude Moraes a tömeges megfigyelésekről: meg kell találni az arany középutat; Európai Parlament; REF: 20151015STO97860; 2015. október 16.
Lásd még: International Safe Harbor Privacy Principles (Wikipédia)
