54. Kormányinfó: bürokráciacsökentés, leépítések, fejlesztés- és iparpolitika, egészségügy

„…[Bürokráciacsökkentés] Az őszi jogalkotási program fontos részének nevezte az adózás egyszerűsítését a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János elmondta: jövő héten tárgyalnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával erről, és azzal kapcsolatban is kikérik a véleményüket, hogyan gyorsítható az uniós források kifizetése.

Beszámolt arról: a bürokráciacsökkentés jegyében mintegy 80 törvény módosítását kezdeményezik ősszel.

Emlékeztetett: mintegy 40 háttérintézménnyel kapcsolatban hozott döntést a bürokráciacsökkentés keretében múlt héten a kormány. Az ezek tárcákba olvadásával kapcsolatos feladatokat a nyár komoly kihívásának nevezte a miniszter, rámutatva: a minisztériumoknak 20 százalékos költségcsökkentéssel kell számolniuk, ez azonban dologi és személyi kiadásokból is megspórolható. Hangsúlyozta: a tárcavezetők döntése, hogy ezt hogyan valósítják meg, ő azonban mintegy háromezer ember elbocsátását tartja kívánatosnak.

Mint mondta, a jogszabályok legfeljebb hathavi fizetést biztosítanak végkielégítésként az elbocsátottaknak, emellett azok a munkaadók kaphatnak járulékkedvezményt, aki számukra munkát biztosítanak. Úgy fogalmazott: alul maradt abban az álláspontjában, hogy magasabb végkielégítéssel engedjék el azokat, akik vállalják, hogy nem térnek vissza a közigazgatásba, hanem saját maguk foglalkoztatóivá válnak.

Meg kell erősíteni a magyar feldolgozóipart és kiskereskedelmet
Beszélt arról is, hogy a magyar feldolgozóipart és élelmiszer-kiskereskedelmet meg kell erősíteni, a kormány ennek megvalósításáról társadalmi egyeztetést kezdeményez az agrár- és az iparkamarával, valamint más ágazati érdekképviseletekkel.

Lázár János úgy fogalmazott: a multinacionális nagyvállalatok egy részének ideje volna elhagyni az országot ahelyett, hogy “Magyarországra zúdítja Európa élelmiszer-ipari szemetét”.

A miniszter szerint a magyarországi agrártermelés akkor tudna boldogulni, ha a feldolgozóipar magyar kézben lenne, és a magyar feldolgozók szempontjai érvényesülnének a kiskereskedelemben. Az ország egyik legsúlyosabb versenyhátrányának tartja ugyanis, hogy az agrártermelők ki vannak szolgáltatva a kiskereskedelemnek, miután maga a feldolgozóipar is kiszolgáltatott “a multinacionális, külföldi kézben lévő kiskereskedelemnek”.

Közölte: a feldolgozóipar megerősítésére 100 milliárd forintot különítenek el a gazdasági és innovációs európai uniós pénzekben, 20 milliárd forintot pedig megnyitnak a közepes és nagyvállalatok előtt a vidékfejlesztési operatív programban.

A kormány meg fogja tárgyalni a tejágazat helyzetét is – tette hozzá, megjegyezve, erős lobbi zajlik azért, hogy az UHT tej áfáját is csökkentsék.


Jelentős közlekedésfejlesztésről dönt a kormány jövő héten
A kormány a jövő heti ülésén véglegesíti a 2022-ig megépülő vagy fejlesztendő közutak és vasútvonalak körét. Elmondta: cél, hogy az autópályák az országhatárig érjenek, de az is, hogy a megyei jogú városokat bekössék a fontosabb úthálózatba. A fontosabb közlekedési csomópontok fejlesztéséről is szólt.

Az eldöntendő nagy kérdések körébe sorolta még az elővárosi vasútépítést, vagy az M3-as metró felújításának kérdését.

A kormány egy balatoni körvasút építéséről is döntést hoz – fűzte hozzá. 500 milliárd forintból korszerűsítenék mind az északi, mind a déli part hálózatát – mutatott rá.

Megemlítette egyúttal, hogy a kormány múlt héten elfogadta a buszgyártási stratégiát, amelynek célja a magyar buszgyártás talpra állítása, valamint az, hogy a gazdasági növekedés a járműgyártás egy új területével erősödjön. Minden állami vagy önkormányzati vállalat, amely Magyarországon autóbuszt üzemeltet, adjon esélyt a magyar buszgyártóknak – szorgalmazta.

Tudatta ugyanakkor, hogy a kormány nem döntött a budapesti közlekedés kérdéseiről, várják Tarlós István főpolgármestert a kabinet jövő heti vagy júliusi ülésére.

[Egészségügy]
Csökken, ám újratermelődik a kórházak adósságállománya

Az egészségügy rendbetételét firtató kérdésre fontosnak tartotta, hogy a finanszírozás és az ellenőrzés az egészségügyért felelős miniszter kezében legyen.

[Intézményátszervezés, kormányzati struktúra]
Lázár János megismételte: a kormányzati struktúra egyszerűsítéseként a minisztériumok stratégiai döntéseket hoznak, és a jogalkotást készítik elő, míg a végrehajtást “kormányzati ügynökségekre” kell bízni, például a Magyar Államkincstárra, amely a nyugdíjaktól a segélyeken át az uniós forrásokig a kifizetéseket végzi majd. A hatósági feladatokat pedig a járási és kormányhivatalok látják el.

[Kórházi adósságok]
Lázár János kérdésre a kórházak idei adósságállományát 50-60 milliárd forintra becsülte, amely ugyan tendenciájában csökken, ám mindig újratermelődik – jegyezte meg. Hangsúlyozta: az állam vállalja az adósság kifizetését, ám fontos kivizsgálni azt is, az mitől keletkezik…”

Forrás:
Migránsügyi munkacsoport jött létre a kormányzaton belül; Miniszterelnökség; 2016. június 16.

A bejegyzés kategóriája: egészségügy, gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.