A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. október 24.

Brit szelfi-diplomácia a Brexit utáni világban
A héten újabb szokatlan kifejezéssel örvendeztette meg olvasóit Ilan Manor, a digitális diplomácia jelenleg Oxfordban működő jeles kutatója. Pedig a „szelfi-diplomácia” nem is olyan újkeletű fogalom: jó három éve rukkolt elő vele az akkor még szárnyait próbálgató kutató. A téma nagy öregjével, Elad Segev professzorral közösen írt tanulmányukban az USA Külügyminisztériumának e-diplomáciai törekvéseit járták akkor körül. Definíciójukban a „szelfi-diplomácia” nem más, mint a közösségi média platformok proaktív felhasználása egy ország imázsának építésére. A hangsúly itt az (egyébként jócskán elcsépelt) proaktív szócskán van. A szelfi-diplomácia ugyanis csak részben azonos a szokásos nemzeti brandépítő kampányokkal, ugyanakkor jó eséllyel képes meghaladni azok korlátait. Nézzük, mik ezek a legfontosabb limitáló faktorok?

Az országimázs kampányok egyik legsúlyosabb korlátja az, hogy a kampány – lévén előre megtervezett és legyártott üzenetekre és narratívákra épülő folyamat – nem tud reflektálni a (nemzetközi) média országimázzsal kapcsolatos akcióira-ellenakcióira. Ha ez egy kicsit bonyolultan hangzana, az nem véletlen, de azért a lényeg könnyen átlátható. Manor érdekes példákat hoz, amelyek nekünk is ismerősen csengenek. Amennyiben a nemzetközi tömegmédia – vagy, ahogy nevezni szokták, a fősodratú sajtó – például úgy mutat be egy országot, mint ahol a kormányrúd jobboldali szélsőségesek kezében van, ott a sokszínűséget, diverzitást kidomborító országimázs kampány nagymértékben hatástalan lesz. Hasonló módon, ha a média az országot átszövő korrupció jelenségét hangsúlyozza, akkor a külföldi befektetéseket vonzani akaró országimázs kampány aligha ér el komoly eredményeket.

Minél nagyobb a szakadék az országimázs kampány állításai, és a média által sugallt országkép között – annál hiteltelenebbé válik a nemzeti „brand”.
Hasonló korlátokat szab egy ország imázskampányának, hogy éppen ilyen kevéssé tud reagálni a más országok által gyártott és róla terjesztett narratívákra. Harmadsorban pedig az is jelentős korlátozó erő, hogy a nemzeti imázskampányokkal többnyire a globális közvéleményt célozzák meg, s így azok alig képesek igazodni az egyes nemzeti közvélemények sajátosságaihoz.

A szelfi-diplomácia – vélik az izraeli kutatók – jó eséllyel tud felülkerekedni a hagyományos országimázs kampányok fenti korlátain. Amiről itt szó van, ami a lényeg, az a közösségi média – mint kétirányú kommunikációs csatorna – összehasonlíthatatlanul nagyobb rugalmassága, működési sebessége. Az online közösségi platformok és csatornák segítségével a diplomaták villámgyorsan képesek reagálni az országuk imázsüzeneteit gyengítő, vagy csak fenyegető narratívákra. Fontos szerepet kapnak a közösségi platformok a kedvezőtlen üzenetek, vagy közvélemény érzületek monitorozásában is: a diplomáciai testületek gyakorlatilag valós időben képesek észlelni az országuk által sugározni kívánt imázsnarratívával kapcsolatos negatív fejleményeket, és ezekhez igazítani az ország-branding aktuális üzeneteit, hangsúlyait. Természetesen az imázsépítő kommunikáció testre szabásában, célzottá tételében is rendkívül hatékony eszközt kínál a közösségi média ökoszisztéma. A szelfi-diplomácia, mondja összegzően Ilan Manor, jóval több tehát, mint egy digitalizált országimázs kampány. A szelfi-diplomácia egy ország imázsának folyamatos megteremtését és valós idejű menedzselését jelenti. A Brexit, Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból olyan helyzetet teremt, ahol a szelfi-diplomácia rugalmassága, azonnalisága, célzottsága, személyre szabhatósága felbecsülhetetlen eszközt biztosíthat a negatív megítélések kivédésében. Mert a világsajtó jó részében a Brexit ma egyértelműen negatív folyamatként jelenik meg. Fontos az is: a globalizált világban egy ilyen lépés korántsem hagyja érintetlenül más, távoli országok közösségeit is. A gyors, ráadásul személyre (azaz nemzetre) szabott kommunikáció kulcsfontosságú lehet a Brexit utáni Nagy-Britannia kedvező országimázsának alakításában (vagy visszaállításában).

Ehhez egy hálózat alapú szelfi-diplomáciát javasol az oxfordi kutató. Olyan ökoszisztémát, ahol az ország külképviseletei alkotják a virtuális hálózat egyes csomópontjait, amelyek (abszolút precízen megcélozva a helyi közvéleményeket) terjesztik az információkat, és ugyanakkor gyűjtik is azokat (a helyi közvéleményektől). A hálózat központja a Külügyminisztérium, amely elemzi az egyes csomópontokból beérkező adatokat, és amely kidolgozza, felépíti a Brexit utáni Nagy-Britannia új „szelfijét”.
Selfie Diplomacy in a post-Brexit World; Ilan Manor; Digital Diplomacy blog; 2018. szeptember 9.

Influencer-reggeli a budapesti brit nagykövetnél
A fenti tudósításban említett elméleti fejtegetéshez maga az élet kínált nekünk gyakorlati példát. A public diplomacy, tehát a helyi közvéleménnyel közvetlen kapcsolatot építő „népi diplomácia” koncepcióját teljes szívvel valló és alkalmazó budapesti brit nagykövet szokatlan „fogadással” élénkítette az elmúlt hét külkapcsolati híradásait. A helyi közösségekkel való kapcsolatépítés érdekében gyorsan – és a jelek szerint kitűnően – magyarul is megtanuló Iain Lindsay nagykövet kötetlen ismerkedésre invitálta az online médiavilág hazai véleményvezéreit. A magyarországi közösségi média univerzum – az erősen vizuális korszellemnek megfelelően elsősorban persze a YouTube és az Instagram – 21. századi példaképeit egy „influencer-reggelin” látta vendégül az IKT-eszközöket maga is szívesen használó diplomata.

A brit külügy, amely a diplomácia digitális forradalmának egyik motorja volt kezdetektől, ma is az e-diplomácia egyik kiemelkedő innovátora. A múlt héten mutattuk be a külügyi „back office” folyamatok modernizálásán munkálkodó két digitális részlegüket, amelyek a közdiplomáciai információk gyűjtésével, szűrésével, elemzésével, illetve az információs hadműveletekkel foglalkoznak. Az utóbbi néhány évben a minisztériumi „front office” folyamatok elektronizálására hivatott részlegek egy kissé lecsendesedtek a Foreign and Commonwealth Office-ban (FCO). Valójában nagyobb csinnadratta nélkül, ám egyfajta brit alapossággal, szakszerűséggel kiépítették, működtetik és igazgatják a brit diplomácia közösségi média jelenlétét. Az elmozdulás ugyanis egyértelműen érzékelhető: a virtuális világ korábbi frekventált helyei – a website-ok és a blogok – helyébe a közösségi média lépett, mint a brit e-diplomácia kiemelt közege. Ebben az esetben egyébként nem költői túlzás a „közösségi média ökoszisztéma” fogalom. A brit Külügyminisztérium szerteágazó intézményrendszeréhez közösségi média platformok egész hadát építették, és ebben az esetben szó sincsen valamiféle „divatból létrehozott”, ám lényegében kihasználatlan presztízsfejlesztésekről. Ahogy a Budapesten akkreditált Lindsay nagykövet is hangsúlyozta a minapi kötetlen reggelin: a brit Külügyminisztérium eltökélt politikája, hogy a világháló „múlt századbéli” platformjai helyett az új generációk természetes „életterét” jelentő közösségi médiára költöztessék át a népi diplomácia fórumait.
Érdemes felfigyelni arra is: ehhez a szakpolitikai törekvéshez az FCO nem csak a fizikai infrastruktúrát biztosítja, illetve a fejlesztések sem csupán az újabb és újabb közösségi platformok elindítására korlátozódnak. Legalább ilyen fontos a világos, követhető és követett digitális eljárásrendek kidolgozása és alkalmazása, és ebben a brit külügy példaértékűt alkotott. A munkatársak által jól ismert (egyébként transzparens módon elérhetővé tett) közösségi média alkalmazási szabályzatok nélkülözik a túlságosan korlátozó, bürokratikus merevséget, ugyanakkor világos eligazodást adnak a külügy valamennyi munkatársának az újmédiák területén való eligazodáshoz.
Elvegyültem egy szigorúan őrzött villában; Szily László; 444.hu; 2018. október 11.
British Embassy Budapest az Instagramon
Ian Lindsay budapesti brit nagykövet Instagram fiókja
Social media use. Guidance and moderation information for the FCO’s social media channels, including specific guidance for Twitter, Facebook, Instagram and Flickr; Foreign and Commonwealth Office (FCO)
A Brit Külügyminisztérium közösségi média platformjai és fiókjai, valamint közösségi média alkalmazási szabályai

Külföldi hackertámadás érte a Szlovák Külügyminisztérium hálózatát
„Az elmúlt napokban nagykiterjedésű kibertámadás érte hazánk Külügyminisztériumát” – nyilatkozta az előző héten Pellegrini, szlovák miniszterelnök. A politikus hozzátette: a katonai elhárító szolgálat fedezte fel az ellenséges akciót, miután a rendellenes jelenségekből nyilvánvalóvá vált, hogy nem egy szokásos internetes vírusfertőzés okoz fennakadásokat a minisztérium számítógépes rendszerében. „Célzott kibertámadással állunk szemben” – fogalmazott egyértelműen Pellegrini. A támadók célja az volt, hogy bizalmas adatokhoz férjenek hozzá, és azokat egy távoli szerverre továbbítsák. Az illegális behatolók külföldről próbálkoztak, személyazonosságuk megállapítása azonban még tart.
Az esettel kapcsolatban a szlovák miniszterelnök azt is elmondta: az ilyen akciók nyilvánvalóvá teszik, hogy Szlovákiának növelnie kell a kiberbiztonság terén a védelmi képességeit. Ez elsősorban beruházásokat jelent, de nem szabad elfeledkezni a nemzetközi kooperációkban rejlő lehetőségekről sem. Itt olyan országok jöhetnek számításba, amelyeknek e területen már jelentősek a tapasztalatai – mondta Pellegrini. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy a Litvánia Külügyminisztériuma – az USA Külügyminisztériumának kiberbiztonsági miniszter-helyettesével való egyeztetések után – alig két hete figyelmeztetett rá: a kibertámadások nem ismernek országhatárokat, és az ellenálló képesség, a rezíliencia erősítése kulcsfontosságú.
Szlovákia egyébként 2015-ben fogadta el jelenleg is érvényes kiberbiztonsági stratégiáját. A Szlovák Köztársaság Kiberbiztonsági Koncepciója 2015-2020 címet viselő dokumentum a következő alapvető célokat fogalmazta meg az ország kiberbiztonságát illetően:

  • a nemzeti kibertér védelme átfogó, koordinált, hatékony és hatásos módon, a megfelelő jogi alapokon;
  • szisztematikusan növelni a társadalom minden rétegének a kiberbiztonsággal kapcsolatos érzékenységét;
  • a tudományos élet, a gazdasági szféra és a civil szektor fokozott bevonása az ország kiberbiztonságára vonatkozó koncepciók kidolgozásába;
  • hatékony együttműködési rendszerek kiépítése nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

A stratégia a fenti célokhoz 7 intézkedést rendelt hozzá:

  • a kiberbiztonsági hatóság országos intézményrendszerének kiépítése;
  • a kiberbiztonsággal kapcsolatos jogi környezet megteremtése;
  • a kibertér-igazgatás biztonságát garantáló mechanizmusok definiálása;
  • a kiberbiztonságra vonatkozó oktatási rendszerek kidolgozása és bevezetése;
  • kockázatmenedzsment és az érintettek közötti kapcsolattartás kultúrájának kidolgozása;
  • aktív nemzetközi együttműködések kialakítása;
  • a kiberbiztonsággal kapcsolatos tudományos kutatás támogatása.

Foreign hackers attacked Slovak Foreign Ministry; The Slovak Spectator; 2018. október 17.
Lithuania’s Foreign Minister called for an appropriate repsonse to cyber-attack; L24; 2018 október 2.
Cyber Security Concept of the Slovak Republic

Izraeli diplomaták munkalátogatáson a Twitter cégnél
Stílszerűen a hivatali Twitter-fiókján adott hírt Elad Ratson, az Izraeli Külügyminisztérium digitális diplomáciai különmegbízottja, egyben a minisztérium kutatás-fejlesztési részlegének az igazgatója arról az egy napos munkalátogatásról, amely során első ízben keresték fel izraeli diplomaták a Twitter cég San Francisco-i főhadiszállását. Az érdeklődés több mint indokolt, hiszen a közösségi média platformjai, és különösen a Twitter lényegileg formálta át az elmúlt évtized során jó néhány ország diplomáciai gyakorlatát. Izrael ezen a téren – mint az innovációhoz kötődő megannyi területen – végig az élen járt.
Ezt hangsúlyozta a Newsweek magazinnak adott véleménycikkében Dani Dayan, Izrael New Yorki főkonzulja is. A diplomata leszögezte: amikor két évvel ezelőtt átvette mostani hivatalát, egyértelműen azt a célt tűzte ki maga elé, hogy számottevően nyissanak az online terekben immár bennszülöttként mozgó fiatal generációk felé. A virtuális terek ilyen „belakása” koránt sem csupán valamiféle divat vezérelte lépésként jelent meg az izraeli külpolitika alakítóinak szemében. Dayan őszintén szólt róla: egyre nagyobb nyugtalansággal figyelik azokat a tendenciákat, amelyek arra utalnak, hogy egyes demográfiai csoportok, mindenekelőtt éppen a millenáris generáció tagjai egyre hűvösebben viszonyulnak Izrael Állam ügyéhez. Ezek a korosztályok ugyanakkor már szinte a Facebookon, Twitteren élnek. Márpedig, a közösségi platformokon jól megfigyelhető a vélemények végletes polarizációja, és itt nincsen szó véletlenekről. A közösségi médiát ma már elborítják a félinformációk, torzítások, hamisítások és dezinformációk. A gyűlöletbeszéd elleni harc a Facebookon, vagy a Twitteren ma már olyan, mint egy 24 órás macska-egér küzdelem, és éppen itt nyomhat sokat a latba a diplomaták felelőssége és bölcsessége.
Ugyanakkor a digitalizáció szerepének növekedése nem tette feleslegessé a személyes kapcsolatokon alapuló, „hagyományos” közdiplomáciai formákat. Sőt. Az állandó közösségi média jelenlét mellett az izraeli diplomata különösen fontosnak nevezte például a tanulmányutakat, és az általuk biztosított személyes tapasztalást az ország „21. századi diplomáciájában”.
Israeli MFA North America diplomatic team at Twitter; Elad Ratson; Twitter; 2018. október 19.
Israeli diplomacy In The Age Of Bots And Trolls; Dani Dayan; Newsweek; 2018. október 19.

Immár Németország is technológiai nagykövettel képviselteti magát a kibertérben
Egy fecske is csinál nyarat – forgathatnánk ki a közismert mondást. A dán úttörőnek, a múlt év végén kinevezett Casper Klynge technológiai nagykövetnek ugyanis mostantól követője akad. Szeptember végén nevezte ki a Német Külügyminisztérium „digitális nagykövetté” Hinrich Thölkent. A hivatásos diplomata eddig különböző posztokon, legutóbb hazája állandó ENSZ képviseletén szolgálta a német külpolitikát. Szeptember utolsó napjaitól azonban új posztot foglalt el: hivatalosan ő lett a Szövetségi Köztársaság „Nemzetközi digitalizációs politikáért és digitális transzformációért felelős rendkívüli meghatalmazottja”.
Hinrich Thölken; Twitter

Az USA Külügyminisztériuma a közdiplomáciai részleg átalakítását tervezi
A hírek szerint Mike Pompeo az amerikai Külügyminisztérium közdiplomáciai részlegének teljes átszervezését fontolgatja. A 21. századi amerikai külkapcsolatokban egyértelműen kulcsszerepet játszó szervezet átalakítását az orosz és kínai befolyásolási műveletekkel szembeni harc összefüggéseiben vizsgálják.
A minisztérium szóvivőjének közlése szerint már a nyáron hozzákezdtek az átalakítások szervezésének. Az eredeti elképzelés úgy szólt, hogy összevonják a minisztérium Közkapcsolati Irodáját (Bureau of Public Affairs) a Nemzetközi Tájékoztatási Programok Irodájával (Bureau of International Information Programs). Az így létrejövő új szervezeti egység a Tájékoztatási Iroda (Bureau of Outreach) nevet viselné. Egyes hírek szerint már a leendő vezetőt is kiszemelték: az új részleget Michelle Giudá-ra bíznák, aki jelenleg a minisztérium közkapcsolati miniszter-helyettese. Minisztériumi források hangsúlyozták: a tervezett átalakításnak nincsen köze a korábbi miniszter, Rex Tillerson által tavaly bejelentett „reformokhoz” (amelyek egyébként a vezető menesztését közvetlenül okozták). „Leépítésről” sincsen szó, sőt: a növekvő kihívások nyomán egyértelműen a tájékoztatási-közkapcsolati részleg megerősítése szerepel a napirenden.
Az átalakítás terve jelenleg Pompeo miniszter jóváhagyására vár.
State Department Considering Public Diplomacy Overhaul; Robbie Gramer; Foreign Policy; 2018. október 19.

KÖNYVSZEMLE – Johnson, Thomas H. (2018): Taliban Narratives. The Use and Power of Stories in the Afghanistan Conflict. Oxford-New York, Oxford University Press.
Az évtizedekre elhúzódó, emberi veszteségekben, anyagi ráfordításokban beláthatatlan „költségekkel” járó, ám a nyugati hatalmaknak sikert mégsem hozó afganisztáni háborút szokás mostanában azzal „elintézni”: a kietlen terepen otthonosan mozgó, évtizedes, sőt évszázados háborúskodásokban edződött, igénytelen, de szívós gerillaseregekkel nem bír, nem is bírhat a legmodernebb technika sem. Nem bírhattak a szovjetek, de nem bírhatnak az amerikaiak (és nyugati szövetségeseik) sem.
Noha jó adag igazság akad ebben az alapképletben, van itt azért egy zavaró, sőt nyugtalanító mozzanat is. Az elmúlt hónapokban ugyanis rendre felbukkantak olyan vélekedések, hogy a „rongyosokból” álló gerillaseregek – a mellett, hogy meghökkentően korszerűvé kezdett válni a felszerelésük, a kiképzettségük – mind határozottabban felülkerekedtek az információs fronton is. Ott tehát, ahol nyugati ellenfeleik még annál is erősebbnek látszottak, mint a technológiában.
Thomas H. Johnsonnak, az amerikai Felsőfokú Haditengerészeti Akadémia tanárának, egyben a NATO kiemelkedő szakértőjének most megjelent könyve ezt a kényelmetlen – ám potenciálisan kulcsfontosságú – témát igyekszik a tudós alaposságával körüljárni és feltárni. Összeszedi, elemzi a tálibok és más irreguláris csapatok „narratíváját”. Szemügyre veszi a felkelők propaganda hadműveleteinek célcsoportjait. Eddig nem látott részletességgel, alapossággal mutatja be a tálib tájékoztatási gépezet ökoszisztémájának különböző elemeit: a hagyományos nyomtatott lapokat, hírleveleket. Külön fejezetben veszi szemügyre a középkorinak gondolt világfelfogású tálibok nagyon is modern kommunikációs eszköztárának digitális elemeit: az Internetet, a közösségi média platformokat, a rádióadókat, vagy az Afganisztánban különösen fontos üzenethordozó grafittiket.
Összehasonlító fejezetben veti végül egybe az amerikai hadsereg ultramodern lélektani hadviselési hadjáratait a tálibok propaganda hadműveleteivel. És a szerző nem rejti véka alá végkövetkeztetését: itt, a „történetmesélés frontján” veszítette el Amerika az afganisztáni háborút, dacára mindenféle technikai, technológiai fölényének.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A bejegyzés kategóriája: Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politika, politikai informatika, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.