A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. május 20.

Fegyverszünet a digitális diplomáciai háborúban? Moszkva megállapodást javasol
Évek óta, egészen pontosan a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány komolyra fordulása óta, a nemzetközi közbeszéd állandó eleme lett az orosz manipulációkra, online dezinformációra, a kiberterekben történő orosz „belepiszkálásra” történő hivatkozás. Röviden tehát az, hogy Oroszország (méghozzá állami szervezetein keresztül) aktívan beavatkozik az Egyesült Államok (és az azóta eltelt időszakban gyakorlatilag minden más, valamilyen választást tartó nyugati állam) belügyeibe.

Noha tényszerű bizonyítékokat ezzel kapcsolatban nem tártak a nemzetközi közvélemény elé, a vád mégis jelentősen mérgezte, nehezítette az egyébként is feszültté váló viszonyt a geopolitika nagy riválisai között. Sokan úgy fogalmaztak, hogy az új hidegháború már javában folyik – méghozzá az információs hadszíntéren. Ebben a helyzetben új, és minden szempontból érdekes elemet jelent, egy a napokban tett bejelentés, ha úgy tetszik: ajánlat.

Oroszország megállapodást javasolt Washingtonnak az egymás belügyeibe való kölcsönös be nem avatkozásról – közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva. „Készek vagyunk megkötni egy írásos megállapodást az egymás belügyeibe való kölcsönös be nem avatkozásról, amiről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szólt Mike Pomeo amerikai külügyminiszternek” – hangoztatta Rjabkov. Korai volna még „mézeshetekről” ábrándozni, ugyanakkor ez egy fontos lépés lehetne a mélyponton levő viszony normalizálása felé.

Beszámolója szerint Pompeo Szocsiban tett keddi látogatásakor az orosz fél ismételten felajánlotta, lehetőséget nyújt amerikai szakembereknek arra, hogy megállapítsák: milyen alapja lehet az Egyesült Államoknak az állítólagosan, az internet segítségével elkövetett, „rosszindulatú befolyással” kapcsolatos kifogásainak. A helyettes tárcavezető szerint Oroszországot az Egyesült Államok belügyeibe való beavatkozással megvádolni „az elmúlt évek legrosszabb módszere volt” az amerikai diplomácia részéről. Ennek ellenére az orosz diplomácia kész az elmozdulásra; ahogy Rjabkov fogalmazott: kitettük az asztalra valamennyi konkrét javaslatunkat ebben az ügyben. Érdekes mozzanat egyébként az is, hogy az orosz külügyminiszter-helyettes megerősítette: szakemberek, köztük a titkosszolgálatok technikai szakértőinek vizsgálódását is készek lehetővé tenni a beavatkozással kapcsolatos vádak kivizsgálására. Ilyen értelemben a felvetést aligha lehet egyszerű „kommunikációs légballonnak” tekinteni.

Érdemes egyébként azt is felidézni: Oroszország már tett egy lényegében hasonló javaslatot, az információs háborúskodás teljes elszabadulásának megakadályozására. 2017 nyarán, az USA időközi választási időszakának közeledtével, de még jókora rátartással, magas rangú orosz külügyi delegáció érkezett Washingtonba azzal a tervezettel, hogy a két nagyhatalom kössön egyfajta „fegyverszünetet” a belügyekbe való beavatkozás új csúcsterepének számító kibertérben. Akkoriban amerikai kiberbiztonsági szakértők, az elnökválasztási kampány tapasztalatainak elemzése nyomán úgy vélték: az USA aligha tehet valamit az orosz online „interferenciák” kivédésére. Amerika tehát nagyon is jól járt volna egy ilyen fegyverszünettel. Érdekes mozzanat ugyanakkor, hogy szakértők úgy vélték: akkoriban az orosz állami vezetők is bizonytalannak érezték pozíciójukat a digitális térben; az amerikai „színes forradalmi” „regime change” törekvéseket az ország belpolitikai rendszerének megváltoztatására komoly fenyegetésként értékelték, és maguk is tartottak az USA „kiber csapásaitól”. A megállapodás tehát potenciálisan mindkét fél számára előnyöket kínált volna. Az USA Külügyminisztériumának vezetői azonban elutasították a megegyezési javaslatot. Ahogy egyikük a hírek szerint fogalmazott: „azt mondtuk az oroszoknak, hogy köszönjük, de most nem aktuális”.
A nagy kérdés, hogy úgy vélekednek-e most az USA diplomáciájának irányítói, hogy azóta megérett már egy ilyen kölcsönös fegyvernyugvásra a helyzet.
Рябков: Россия предлагает США заключить документ о невмешательстве в дела друг друга; ТАСС; 2019. május 16.
Moszkva megállapodást javasolt Washingtonnak; Mandiner/MTI; 2019. május 16.
No Deal. How Secret Talks with Russia to Prevent Election Meddling Collapsed; John Hudson; Buzzfeed News; 2017. december 8

A portugál kereskedelmi diplomácia digitális zászlóshajója közel nézetből
A múlt hónap végén számoltunk be a portugál kereskedelemdiplomácia új „csúcstechnikájáról”. A „Portugal Exporta”, azaz a „Portugália Exportál” elnevezésű online portál a 21. századi diplomácia egyik különálló, de egyre fontosabbnak számító szegmensét, a gazdaságdiplomáciát emeli a tervek szerint új szintre. A külügyi szolgálatok kereskedelemfejlesztő és –támogató szerepéről viszonylag ritkán hallani a digitális diplomácia összefüggésében. Az új fejlesztés tehát már ezért is joggal tarthat számot a figyelmünkre. A fejlesztés részleteiről, a térség kereskedelemfejlesztő szervezetei számára is hasznosítható tanulságairól a portugál kereskedelemfejlesztő szervezet budapesti irodájának vezetője adott az eGov Hírlevél olvasóinak további bepillantást.
Joaquim Pimpao, az egyébként magyarul kiválóan beszélő portugál diplomata, mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet: a gazdaságdiplomácia, a kereskedelem expanziójának támogatása nem csak a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium filozófiájában szerepel kiemelt helyen. A gazdaságdiplomácia a portugál külügyi szervezetben is kezdettől megkülönböztetett figyelmet élvez. A Minisztérium alárendeltségébe tartozó Beruházási- és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (az AICEP) széles, és dinamikusan fejlődő nemzetközi hálózattal igyekszik szolgálni Portugália gazdasági kapcsolatépítését. Ugyanakkor a most elindított online fejlesztések nem a véletlen szülöttei: az AICEP hálózat életében, a fiatal és dinamikus technológiai szakember, Luis Castro Henriques elnöki kinevezésével a digitalizáció elkötelezett híve került a szervezet élére. A most induló online fejlesztések valójában egy átgondolt, hosszú távú Digitális Stratégiába illeszkednek. A technológiai fejlesztésekkel elérendő cél világos és közérthető: néhány éven belül legalább duplájára növelni az exporttevékenységekbe rendszeresen bekapcsolódó portugál vállalati kört. Jelenleg, a gazdaságstatisztikai adatok szerint, nagyjából 44 ezer portugál vállalat állít elő külforgalmazásra alkalmas terméket vagy szolgáltatást. Ugyanakkor az AICEP hálózata ma legfeljebb 15 ezer rendszeresen exportáló ügyfelet mondhat magáénak. A növekedésre tehát bőven van még tartalék. A Digitális Stratégiában felvázolt intézkedés csomagtól azt várják a portugál diplomáciai irányítói, hogy ezt a jelentékeny exportnövekedést a 21. századi technológia segít majd megvalósítani – ráadásul a működési költségek számottevő növelése nélkül.

A Digitális Stratégiában előirányzott exportfejlesztési és támogató ökoszisztéma első eleme mutatkozott be immár élesben a múlt hónap végén. A Portugal Exporta webhelyen mi is körülnéztünk, de az igazi érdekességekhez jól jött a budapesti AICEP-vezető segítsége. Természetesen a nyilvános felület is érdekes és fontos információkat szolgáltat a portugál export törekvésekről, de az igazi újdonságot a másik, zárt és jelszóval védett felület jelenti. Ide az exportban érdekelt vállalatok regisztrálhatnak. A rendszerbe történő felvételkor megadott adatok alapján a rendszer – Mesterséges Intelligencia megoldásaira támaszkodva – a konkrét vállalathoz igazított kapacitás- és exportlehetőség elemzés nyomán, egyéni külpiaci forgalmazási stratégiát, illetve konkrét export tervet dolgoz ki. A rendszer egyszerű, könnyen kezelhető felülete révén egyfajta „önkiszolgáló” tanácsadóként működik. Ugyanakkor az adott vállalat lehetőségeinek és exporttervének elemzésében, egy adott ponton, az AICEP-szervezet szakképzett tanácsadói is belefolynak. A platform tehát, miközben a big datán, és a gépi tanuláson alapuló MI megoldásaival nagymértékben automatizálja az exporttanácsadási-export támogatási folyamatot, ugyanakkor természetesen nem váltja ki teljesen az emberi szakértelmet sem.

Az új digitális exporttámogató platform ma még kevés ügyfelet szolgál ki, ami nem véletlen. Az MI algoritmusok egyelőre csupán a cipőiparra vonatkozó adattömeg feldolgozása nyomán tudnak a konkrét ipari jelentkezőknek exportfejlesztési támogatást biztosítani. Pimpao tanácsos úr kiemeli: fontosnak tartották a lépcsőzetes építkezést. Induljon el a rendszer egy adott iparágra fókuszálva, és menet közben kapcsolnak majd hozzá (az adott iparágra vonatkozó big data gépi tanultatása nyomán) újabb szektorokat. A terv egyébként ambiciózus (talán egy kicsit túlzottan is az): az év végéig fel akarják vinni a lakástextilipar, a bútoripar, a borászat és a teljes ruházati ipar adattömegét, lefedve így a portugál exportképes termelés jókora hányadát.

A rendszer fejlesztése ugyanakkor, ezzel párhuzamosan, „horizontális értelemben” is folyik. Magyarán, az export támogatási digitális ökoszisztéma újabb elemeit indítják majd útnak az elkövetkező hónapokban. A tempó pedig elég feszes. Júliusban tervezik átadni a rendszer egy másik pillérét, az exporttevékenységekre fókuszáló elektronikus piacteret. Ősszel újabb elem kezdi meg működését: a szervezet belső zsargonjában csak „AICEP Tinder”-nek nevezett újabb felület a potenciális exportpartnerek (szállítók, forgalmazók) „párkeresésében” kíván majd hatékony online segítséget nyújtani, november hónaptól. Jövő januárban pedig, és ez nagy falat lesz, indul az AICEP digitális ökoszisztémájának nagyágyúja: a „Befektetés Optimizáló Portál”. Ez a nagy beruházási projektekre összpontosít, és elsősorban a (fizikai, infrastrukturális, demográfiai, pénzügyi) szempontból megfelelő beruházási helyszínek azonosításában, kiválasztásában nyújt majd támogatást a külföldi partnereknek.
Portugal Exporta exporttámogató portál

A kínai digitális diplomácia meglepetésszerű ellentámadása – egyelőre csak a tévében
A CCTV6-os csatorna, Kína vezető tévétársaságának mozi csatornája az ország közösségi média közösségeinek élénk figyelmébe került. A csatorna ugyanis, eredeti műsortervét megváltoztatva, Amerika-ellenes játékfilmeket kezdett sugározni – és három napig abba sem hagyták a sort. Szakértők egyöntetűen úgy vélekednek, hogy itt nincs szó véletlenről: valójában az USA és Kína közötti kereskedelmi háború elmérgesedését kísérő digitális közdiplomáciai offenzívának lehetünk tanúi. Az egyébként külön érdekesség, hogy valamennyi filmalkotás a hidegháború idején készült: a Hős fiak és lányok 1964-ben, a Shangganling-hegyi csata 1954-ben és a sort záró Meglepetésszerű támadás is 1960-ban került ki a filmgyárból. Ami persze arra is utal: ebben a témában (és főleg ebben a harcias szellemben) már jó néhány évtizede nem gondolkodtak a kínai tömegkultúra tervezői.
Most viszont gondolkodnak, ráadásul nem csak a filmkészítésért felelős állami hivatalnokok. A legnépszerűbb kínai közösségi platform, a Weibo szakavatott figyelői egyértelműen hangsúlyozzák: az elmúlt héten jól érzékelhetően erősödött az Amerika-ellenes hangnem a kínai állami tájékoztatási eszközök szinte teljes spektrumában. És ennek nyomán a kínai közösségi média hálózataiban is futótűzként terjedt az Amerikával szembeni kemény kiállás mottója: „Tárgyalni akartok? Tárgyaljunk! Harcolni akartok? Akkor legyen az! Keménykedni akartok? Azt verjétek ki a fejetekből!”

A most hírtelen újra felkapott tévéfilmek egyébként az USA-val szembeszálló, és Észak-Koreát támogató kínai háborús szerepvállalás heroikus témáit állítják a középpontba. Az alkotások, a kor szokásának és közízlésének megfelelően, meglehetősen sematikusak, egysíkúak – és erősen propagandisztikusak. Mostani bemutatásuk minden esetre élénk vitákat generált az online közösségi terekben. Akadnak, akik úgy vélik, az ilyen direkt propaganda (ahogy fogalmaznak, az „agymosás”) inkább ellenkező hatást vált ki. Ugyanakkor a kommentelők többsége kifejezetten támogatja ezeknek a filmeknek a bemutatását. A hazafias attitűd az egyik érv, ugyanakkor nagyon sokan kortörténeti emléknek tekintik ezeket a filmalkotásokat. Úgy tűnik tehát: a közönség – ahogy a világban másutt is – szereti látni a múltját, szereti látni a hajdani filmjeit. Kínában is.
Surprise Attack. CCTV6 Unexpectedly Airs Anti-American Movies as China-US Trade War Intensifies; Whats on Weibo; 2019. május 18.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, információ röviden, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, média, politika, politikai informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

1 Response to A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. május 20.

  1. Visszajelzés: A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. június 17. | eGov Hírlevél

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.