informatikaInternetközigazgatás: külföldönmédiapolitikai informatika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. augusztus 21.

Szerző: 2019. augusztus 21.No Comments

A hongkongi megmozdulások mögött egy újabb „színes forradalmat” gyanít a kínai vezetés
Hongkongban – ez mára egyértelműen látszik – kezd végletesen elmérgesedni a helyzet. A májusban elkezdődött, majd a nyár forró hónapjaiban milliós tömegmegmozdulásokká terebélyesedő tüntetések már régen nem a kezdeti követelések körül forognak. A hajdani brit gyarmat, Hongkong 1997 óta ugyan a Kínai Népköztársaság része, ám a városállam továbbra is széleskörű autonómiát élvez, beleértve a véleménynyilvánításnak a szárazföldi területekéhez képest nagyobb szabadságát is. A mostani pattanásig feszült helyzet, legalábbis a felszínen, egy a terület vezetése által beterjesztett törvénytervezetben gyökerezik. Mint ismeretes, a helyi kormány által javasolt jogszabály lehetővé tette volna a törvénysértők kiadatását a „szárazföldi Kína” hatóságainak. A tömegméretű tiltakozás hatására az – egyébként a pekingi központi hatalom támogatását élvező – vezetés egyszer s mindenkorra elállt az új törvénytől, ám ez a „győzelem” nem csillapította le az utcákon tomboló tíz és százezreket. Az utcai felvonulások, zavargások egyre erőszakosabbak, és a szemben álló felek kölcsönösen egymást vádolják a helyzet eszkalálódásával, az indulatok jól érzékelhető elszabadulásával. A válságos eseményeknek számos olvasata van. A megmozdulások szervezői elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy az egyéni és kollektív szabadságjogokért, a demokráciáért küzdenek – és nem meglepő módon ezt az „olvasatot” jeleníti meg előszeretettel a nyugati fősodratú sajtó is. A térség ismerői azonban a külvilág számára kevésbé ismert gazdasági-társadalmi feszültségeket említenek: a hongkongiak és a „szárazföldiek” közötti konfliktus mögött korántsem valamiféle ideológiai, eszmei ellentétek húzódnak, hanem nagyon is kézzel fogható rivalizálás. Messze már az az idő, amikor a brit kézen levő gyarmat, Hongkong afféle kis ékszerként csücsült a hatalmas méretű, ám koldusszegény Kínai Népköztársaság határvidékén. Mára fordult a kocka: a legdinamikusabban fejlődő ipari- és pénzügyi központok a szárazföldön találhatók – miközben a hajdani városállamban fokozatosan szűkölnek a gazdasági lehetőségek, és immár számottevő a munkanélküliség, különösen a fiatal korosztályokban. Miközben a gazdasági kezdeményezés mind inkább a szárazföldről beköltöző vállalkozói réteg kezében összpontosul. A különféle, sokszor szubjektív olvasatok mellett van azonban a válságnak egy most már jól látható, objektív vetülete is: augusztus hónapra Hongkong vált a nagyhatalmi versengések, a multipoláris világ éppen aktuális geopolitikai feszültséggócává. Mai hírlevelünkben az éleződő geopolitika szembenállás digitális diplomáciai aspektusaiból igyekszünk felvillantani egy csokornyit.

Megfigyelők különösen fontosnak tartják ebből a szempontból a Beidaihe városában tartott, szokásos „nyári csúcstalálkozót”. Ez egy kötetlen ülésszak, amit 1958 óta minden év közepén megtartanak a Hebei tartományi üdülőhelyen. A Kínai Népköztársaság magas rangú vezetői (jellemzően a Politikai Bizottság Állandó Testületének tagjai) ülnek itt össze a formális funkciót már nem viselő egykori hatalmasságokkal. Az informális megbeszélésen alapvető politikai kérdésekről tanácskoznak – idén természetesen a hongkongi válságról. A napvilágra került szűkszavú összefoglalók szerint a hajdani és jelenlegi kínai vezetők egyetértésre jutottak abban, hogy a Hongkongban zajló események a Kínai Kommunista Párt ellen irányuló „színes forradalomnak” tekintendők, amit – politikai, hírszerző és katonai struktúráikra támaszkodva – külföldi hatalmak szerveznek, támogatnak. A színes forradalom, ebben a felfogásban a geopolitikai szembenállás új, 21. századi fegyvere, ami hagyományos és digitális diplomáciai-, információs-, felforgató- és akár erőszakos elemeket is tartalmaz. Célja: a rivális, ellenséges hatalom (ország) belső meggyengítése.
Méghozzá úgy, ahogy azt a nyugati hatalmak alkalmazták ellenfeleik (elsősorban az oroszok) ellen a poszt-szovjet térségben: 2000-ben Szerbiában, 2003-ban Georgiában, aztán 2004-ben Ukrajnában, 2005-ben Kirgizisztánban, majd Tunézián át szerte a Közel-Keleten, hogy legutóbb 2018-ban Örményországban nyíljon ki ismét egy forradalmi „színes virág”. Ennek fényében figyelemre méltó az orosz külügyi szóvivő napokban tett bejelentése is: Zaharova arról tájékoztatott, hogy országa konzultációt szervez a kínai államapparátus tagjaival. A szóvivő elmondta: ezen megvitatják majd az államaik belügyeibe történő nyugati beavatkozási kísérleteknek azokat az információs hadviselési aspektusait, amelyeknek jelenleg is szemtanúi lehetünk. Zaharova kiemelte: konkrét tapasztalatcsere, az információs befolyásolási kísérletek elleni védekezés elősegítése a cél.
HK protests seen as a ’color revolution’ in Beidaihe; Jeff Pao; The Asia Times; 2019. augusztus 17.
Russia and China to Hold Consultations on Countering US-led „Color Revolution” Efforts; Southfront.org; 2019. augusztus 13.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A kínai CCTV drámai videóval foglal állás a tüntetőkkel szembeszálló hongkongi rendőrség mellett
Az információs, avagy propaganda hadviselésben a vizuális kommunikáció eszközeié ma már a vezető szerep. A kínai állami tévécsatorna, a CCTV napokban készített és sugárzott videofilmje nem hagy kétséget a felől, hogy a hongkongi konfliktusban melyik „olvasatot” látják valóságnak. A magas szakmai színvonalon elkészített, a rendőri és kommandós témájú akciófilmekben már megszokott kompozíciókkal, képkivágásokkal, gyors vágásokkal operáló kisfilm a térségben különösen népszerű akciósorozatokból átvett felvételekkel tesz hitet a rendőrség mellett. Egyértelmű mondanivalója: Hongkongban a rendőrök a közbékét, biztonságot védik az agresszív tüntetőkkel szemben. A felvétel szélsebesen terjed a közösségi média platformokon.
CCTV Launches Dramatic Propaganda Video Condemning Hong Kong Protests, Praising HK Police Force; Manya Koetse; What’s on Weibo; 2019. augusztus 16.
CCTV; YouTube

Trump ismét Twitteren üzent: Kína tartsa tiszteletben Hong Kong autonómiáját!
Miközben az Amerikai Külügyminisztérium szokásos csatornáin (a külügyi szóvivőn keresztül) hívta fel a kínai hatóságok figyelmét arra, hogy az USA határozottan támogatja a szólásszabadságot és a békés gyülekezés szabadságát, Donald Trump elnök az általa gyakran használt mikroblog, a Twitter platformján üzent a kínai vezetésnek. Más helyzetekkel ellentétben, itt most az amerikai diplomácia digitális komponense szolgált a visszafogottabb, empatikusabb üzenetek továbbítására. A máskor a Twitter-üzeneteiben kifejezetten karcos elnök most elismerően méltatta a kínai vezetés megfontoltságát, támogatásáról biztosította őket a helyzet békés rendezését szolgáló erőfeszítésekben. Végül, a – maga módján közvetlennek szánt – ajánlattal élt a helyzet személyes megbeszélésére.
Mandiner; 2019. augusztus 14.

Ahogy a helyiek látják: a hongkongi zavargások visszhangja a Weibo közösségi platformon
Sokszor érzi az ember, hogy a nyugati sajtó alapvetően (és óhatatlanul) továbbra is „nyugati szemmel” nézi a világot. Természetesen nagyon fontos megtudni, hogy a globális hatalmi központokban hogyan látszanak az események, de fontos szempontok gyakran elsikkadnak. A mostani hongkongi válság esetében ez különösen igaz. A helyi emberek ugyanis a „Kínai Információs Nagyfal” mögött, saját – és egyenként sok százmilliós, milliárdos felhasználószámú -közösségi média csatornákon cserélnek eszmét a fontos ügyekről. A What’s on Weibo webhely a legnépszerűbb kínai mikroblogon zajló beszélgetéseket villantja fel. Az látszik: Hong Kong kapcsán a helyi közösségi médiában erős támogatottságot élveznek a helyi rendfenntartók. A tüntetők mellett kiállókat ugyanakkor sokszor látványosan megbélyegzik.
How the Hong Kong Protests Are Discussed on Chinese Social Media; Manya Koetse; What’s on Weibo; 2019. augusztus 9.

A Facebook és a Twitter törölni kezdte a kínai „állami propagandát”
A Twitter cég hétfőn mintegy ezer kínai fiókot törölt, és további 200 000 előfizető működését függesztette fel. A vállalat szerint a „kínai állam által végrehajtott, jelentős információs hadművelet” nyomára bukkantak, amelynek célja a hongongi kormányellenes tüntetők ellehetetlenítése volt. A bejelentés szerint az „álcázott, manipulatív viselkedést” tanúsító posztolók például erőszakossággal vádolták meg a tüntetőket (amit álló- és mozgóképek tömegével támasztottak alá). Kirívó manipulatív viselkedésként említették például azt az (azóta a cég által törölt) posztot is, amely azt írta: „Nem akarunk szélsőségeseket Hong Kongban!”
A Twitter bejelentése nyomán megszólalt a Facebook is: hét oldalt, három Facebook-csoportot és öt előfizetést töröltek, mert „Kínából írták őket, és Hongkongra vonatkozott a tartalmuk”.
Twitter and Facebook crack down on accounts linked to Chinese campaign against Hong Kong; Kari Paul; The Guardian; 2019. augusztus 20.

Geopolitikai földrengések előrejelzője: a Bitcoin új szerepben?
A kriptovalutákkal foglalkozó egyik tanácsadó cég szakértője úgy nyilatkozott: a Bitcoin egyike volt azon befektetéseknek, amelynek az árfolyammozgása előre jelezte a hongkongi zavargásokat, és az ahhoz kapcsolódó forráskimenekítést. Megállapítása, miszerint a kriptovaluta árfolyama már akkor mozgásba lendült, amikor az egyéb valuták még stabilan álltak, nagyban egybevág a Deutsche Bank korábbi igazgatójának állításával: Peter Tchir nyár eleji tanulmányában szögezte le, hogy a Bitcoin a látens geopolitikai mozgások egyik legkiválóbb indikátora lehet.
Bitcoin Is a Geopolitical Turmoil Indicator, Says Market Researcher; Adrian Zmudzinski; Cointelegraph; 2019. augusztus 14.

Szigorúan titkos tizenévesek. Az amerikai titkosszolgálat kamaszokat alkalmaz
Az NSA, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség a hírek szerint középiskolásokat alkalmaz – gyakornokként. Az egyik legnagyobb költségvetésű nemzetbiztonsági szolgálat, az alapvetően a jelhírszerzésre (magyarul tehát lehallgatásra és megfigyelésre), rejtjelezésre és rejtjelfejtésre, kiberelhárításra és kiberkémkedésre szakosodott NSA utolsó éves középiskolásokat alkalmaz részmunkaidőben. A mintegy 150 végzős diák többnyire „nyelvészeti”, illetve „kiber-témájú” tevékenységekbe kapcsolódott be. Noha hivatalosan csupán gyakornokok, akik egy tanulmányi munkaprogramban vesznek részt, valamennyi kiválasztott átesett a TS/SCI legfelső szintű biztonsági átvilágításon, és így Szigorúan Titkos!” minősítésű anyagokhoz is hozzáférhet. Ami gimnazisták körében azért nem túl megszokott.
Top secret teens: The high schoolers recruited by the National Security Agency; Alex Marquardt; CNN; 2019. augusztus 11.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor