Az orosz trollok jelentette fenyegetés: lehet, hogy eddig mindenki csak a levegőbe beszélt
Több mint meglepő következtetésekkel szolgál az Amerikai Tudományos Akadémia Közleményeiben a napokban publikált tanulmány. A Duke Egyetem jelentős szakmai műhelyében, az ún. Polarization Lab-ban dolgozó kutatók átfogó kutatási programot indítottak, bevonva a Noth Carolina Egyetemen, a Koppenhágai Egyetemen, valamint az elitközpontnak számító Stanford Közpolitikai Intézetében dolgozó számos kollégájukat annak vizsgálatára, hogy az orosz internetes beavatkozók, közkeletű nevükön trollok hogyan, mi módon befolyásolták az amerikai politikai közvélemény alakulását. Pontosabban, elsőként is azt a kérdést tették fel: befolyásolták-e egyáltalában ezek az internetes manipulációs kísérletek az amerikai választóközösségeket? Már a kérdésfeltevés is szokatlannak tűnhet, hiszen – a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány óta – mindenki „tudja”, hogy az oroszok online akcióikkal befolyásolták a közvéleményt, sőt magát a választásokat is. Nincsen a nyugati világban magára valamit is adó szakértő, politikus, vagy újságíró, aki ezt ne venné ténynek, sőt evidenciának. Ami persze azért is különös, mert mindeddig semmilyen tudományos vizsgálat nem született a kérdés tanulmányozására. Ilyen szempontból a most publikált szakmai munka mindenképpen úttörő munkának tekinthető.
Az amerikai egyetemi kutatócsoport éppen arra figyelt fel: miközben rengeteg adat, tény gyűlt össze arra nézve, hogy (különféle) orosz entitások aktív tevékenységet folytattak az online terekben, különösen a közösségi média platformokon annak érdekében, hogy stratégiai céljaikkal összhangban álló változásokat idézzenek elő az amerikai (és később más nyugati országbeli) közvéleményekben, ugyanakkor semmiféle tudományos bizonyíték nem született arra nézve, hogy ezek az akciók ténylegesen előidéztek-e változásokat az érintett közvélemények politikai nézeteiben, elkötelezettségeiben. A kutatók arra figyeltek fel tehát, hogy az orosz trollok fenyegetéséről szóló narratívákban valójában eddig mindenki csak a levegőbe beszélt. Ők ezért, első lépésként, szokatlan témára álltak rá.Tömören úgy fogalmazhatnánk: a Polarization Lab által vezetett kutató közösség nem azt vizsgálta, hogy „folytatnak-e az oroszok információs hadműveleteket, befolyásolási akciókat a kibertérben”. Ez ugyanis, tekintettel arra, hogy a kibertér mára már egyértelműen a geopolitikai konfliktusok és csatározások ötödik dimenziójává vált, lényegében adottnak tételezhető, miközben az online terek sajátosságainak köszönhetően nagyon nehezen bizonyítható.
A Duke Egyetem kutatócsoportja tehát figyelemre méltó kutatási tervvel rukkolt elő. Kiinduló tervkoncepciójuk az volt, hogy miközben a beavatkozások, manipulációk ténye és főleg elkövetője roppant nehezen azonosítható az online világban, addig az attitűdváltozások relatíve egyszerű, jól ismert és a gyakorlatban bevált elemzési módszertannal mérhetők. A kutatási kérdés tehát, amit feltettek maguknak, nem a „kicsoda”, „hogyan”, „milyen szándékkal” összefüggések kiderítésére irányult. Amit vizsgálni kívántak: bizonyítható-e, hogy a közösségi platformok felhasználói, az online interakciók (magyarul: a közösségi hálókban zajló párbeszédek) nyomán ténylegesen megváltoztatták politikai meggyőződésüket, elköteleződésüket, attitűdjeiket? A vizsgálat eredménye, tömören: nem!
A kutatók a Twitter közösségi közlésfolyamait vizsgálták, ami ésszerű kutatási paraméternek tekinthető. A nálunk kevéssé népszerű mikroblog platform a nyugati világban ugyanis jelentős pozíciókat szerzett magának, különösen a közéleti kommunikáció élethelyzeteiben. A Twitter a digitális diplomáciában is az első számú közösségi médium, de a nemzetközi szakmai körök, illetve a politika, a politikai sajtó is alapvető médiaplatformjának tekinti. Ebben az értelemben a kutatók választása indokoltnak mondható. A Twitter mellett szólt az is, hogy a Duke Egyetem kutatói már egy jelentős adatbázist építettek ki a mikroblogon folyó politikai kommunikáció tartalmaiból. Ráadásul a Twitter cég, az elnökválasztáshoz kapcsolódó „orosz hisztéria” nyomán kiterjedt listát tett közzé az általuk „orosz trollként” vagy „botként” azonosított felhasználókról. Az amerikai kutatók átfogó kérdőíves vizsgálattal mérték fel a kiválasztott célcsoport politikai nézeteit, attitűdjeit, majd egy későbbi időpontban megismételték a felmérést. Ezt követően vetették össze a kutatás célcsoportjának online véleményhálóját a Twitter cég, elvileg orosz online manipulátorokat tartalmazó, feketelistájával. Elsősorban azt szerették volna megállapítani, hogy a nyugati szakértők által orosz „troll üzemként” azonosított szentpétervári Internet Research Agency gyakorolt-e bármilyen kimutatható hatást, változást a vele kapcsolatba kerülők politikai nézeteiben és attitűdjeiben. A kutatás nemleges eredményekhez vezetett. Ami viszont kiderült, az nagyban egybevág az online manipulációk témakörét vizsgáló egyéb kutatások egyik legfontosabb megállapításával: hogy ti. a közösségi média felhasználói kisebb-nagyobb „vélemény buborékokba” szerveződnek, a közös vélemények, hitek, álláspontok, pártszimpátiák alapján. A valamely politikai nézetet vallók alapvetően az azonos nézetek (illetve az azokat terjesztő más felhasználók) iránt bizonyultak fogékonynak. A sajátjukétól eltérő politikai nézetek iránt közömbösek maradtak, azok nem idéztek elő érzékelhető változást politikai nézeteikben, szándékaikban, függetlenül attól, hogy azok amerikaiaktól, vagy oroszoktól eredtek-e.
Assessing the Russian Internet Research Agency’s impact on the political attitudes and behaviors of American Twitter users in late 2017; Christopher A. Bail, Brian Guay, Emily Maloney, Aidan Combs, D. Sunshine Hillygus, Friedolin Merhout, Deen Freelon, Alexander Volfovsky; Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America; 2019.11.25.
Lásd még: The Polarization Lab
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Technológiai cégek egy csoportja az ENSZ-szel vállvetve szorgalmazza a kibernormák kidolgozását
A technológiai fejlesztésekben érdekelt vállalatok egy jelentős csoportja a Világszervezettel karöltve szeretné előmozdítani a – ma még sok szempontból egyfajta digitális Vadnyugatnak számító – kibertér átfogó normarendszerének kimunkálását. A több mint 100 technológiai céget tömörítő Kiberbiztonsági Technológiai Kerekasztal ráadásul innovatív, jelentős nyilvánosságot megmozgatni képes és hivatott módon szeretné ösztönözni a digitális terek nemzetközi jogi és etikai elvrendszerének kialakítását. A szakmai tömörülés az ENSZ Leszerelési Hivatalával kötött a napokban együttműködési megállapodást. „Digital Apps 4 Peace”, azaz Digitális Alkalmazások a Békéért címmel nyílt vetélkedőt hirdettek azzal a céllal, hogy a résztvevők olyan eredeti, technológia-alapú fejlesztésekkel álljanak elő, amelyek hatékonyan segíthetik a konfliktushelyzetek kiszorítását az Internetről (és ezzel hozzájáruljanak a digitális környezet stabilitásának növeléséhez). A 2020 július 30-án induló nyílt verseny nem titkolt célja a fiatalabb generációk bevonása: az ötfős, 16 és 32 év közötti pályázói csapatok egy friss, innovatív szemléletmódot lesznek képesek belevinni a probléma megoldásába – vélik a szervezők. A kezdeményezés egyik motorja, a Microsoft cég Digitális Diplomácia Részlegének programvezetője hangsúlyozta: szándékosan igyekeztek szabad teret engedni a kreatív gondolkodásnak, a képzelőerőnek. Szeretnének valóban újszerű megoldásokat generálni az online terek „lakhatóbbá tételének” legkülönbözőbb aspektusaira: ennek megfelelően a „kiber higiéné”, a kritikus infrastruktúra védelme, a felelős állami szerepvállalás előmozdítása egyaránt szerepet kaphat a pályázatra kidolgozott technológiákban.
UN, tech companies team up to host innovation contest; Derek B. Johnson; FCW (Federal Computer Week); 2019. december 3.
Lásd még: Cybersecurity Tech Accord
Az Indiai Külügyminisztérium új digitális fejlesztéssel segíti a külföldön munkát vállalókat
India, lévén a világ egyik legnépesebb országa, jelentős munkaerő exportőr. A külföldi munkavállalást ugyanakkor az is segíti, hogy ma már bizonyos gazdasági ágazatokban, például az informatikában és a technológiai iparban, India jó minőségű, magasan iskolázott és képzett munkaerővel rendelkezik. A külföldre való elszegődés azonban számtalan kockázatot is rejt. A munkaerő tömeges szervezéséhez, külföldre történő kiajánlásához jelentős profitok kapcsolódnak, és ez nem ritkán erős vonzerőt jelent a tisztességtelen piaci szereplők számára is. Gyakoriak a félrevezető munkaszerződések, illetve az előre megállapodottól jelentősen eltérő munka- és életkörülmények, ami természetesen első sorban az alacsony iskolázottságú munkavállalókat fenyegeti. A probléma kiterjedtségét mutatja, hogy az ország Külügyminisztériuma (amelynek feladatkörébe kiemelten szerepel az exportösztönzés, és így a fontos „kiviteli cikket” jelentő munkaerő közvetítés támogatása), most a digitalizáció eszközeit is segítségül hívja a tömeges munkaerőexport szabályozására.
A minisztérium által most átadott rendszer középpontja az e-migrate névre hallgató webhely. Alapvető célja, hogy a munkaerő közvetítést átlátható, ellenőrizhető folyamattá tegye mindkét résztvevő fél számára. Fontos mozzanat a munkaközvetítők, külföldi munkaerő toborzó cégek online regisztrációja, ill. a fontos adataikat és szerződtetési paramétereiket egyértelmű formában rögzítő adatbázis. A webhelyre kötelező feltölteni minden érvényes munkaszerződést is, ami az átláthatóság egyik fontos garanciája lesz. A webhelyhez csatlakozóan ugyanakkor- egyelőre Androidon elérhető – mobil alkalmazást is fejlesztetett a külügyi tárca, amivel a potenciális munkavállalók jelentkezési procedúráját segítenék.
Follow advisory, avoid getting duped: MEA; The New Indian Express; 2019. december 6.
Lásd még: Emigrate Application System; Ministry of External Affairs
Szingapúr törvénnyel kötelezi az álhírek elleni fellépésre a nagy közösségi média cégeket
„A Facebook a törvény értelmében tájékoztatja Önt, hogy az Ön által közzétett poszt, a szingapúri kormányzat szerint, valótlan információkat tartalmaz” – ez a korrekciós bejegyzés jelent meg néhány napja egy magán felhasználó Facebook-posztja alatt. Mint a szövegből is kiderül, Szingapúr kormánya szólította fel a Facebook céget arra, hogy – a városállam közelmúltban elfogadott álhír ellenes törvényének megfelelően – lássa el figyelmeztető jelzéssel az általuk valótlannak tekintett információkat tartalmazó magánközlést. A jogszabály, amit csaknem két éves előkészítő munkálat előzött meg, a múlt hónapban lépett életbe. Ez az első olyan törvényi szabályozás, amely explicit módon előírja, hogy kormányzati kifogás esetén, a Facebook köteles korrekciós megjegyzéssel felhívni a figyelmet a kifogásolt online tartalomra.
A hatóságok eredetileg az információs blogot is szerkesztő szerzőt szólították fel a szerintük valótlan adatokat tartalmazó közösségi média bejegyzés korrigálására. Az online publicista azonban, lévén ausztrál állampolgár, aki fizikailag sem a városállam területén tevékenykedik, megtagadta az új törvényre hivatkozó korrekciós felszólítást. A szingapúri hatóságok ezután fordultak a platformot üzemeltető Facebook céghez, amely egyébként nem is olyan ritkán tesz eleget állami szervezetek ilyen jellegű felszólításainak. Globálisan évente mintegy 18 000 ilyenhez hasonló esetben módosítja, vagy távolítja el a hatóságok által kifogásolt tartalmakat a közösségi média óriás.
Facebook issues corrective label on user’s post under new Singapore fake news law; Fathin Ungku, John Geddie; Reuters; 2019. november 30.
Afrika gazdasági motorja sem marad le: Nigéria is törvényben szabályozná az online beszédet
Erős izgalom és indulatok támadtak a Twitteren folyó beszédfolyamokban a nigériai kormányzat előkészítés alatt álló internet szabályozása nyomán. Afrika legerősebb gazdaságának törvényhozói ugyanis két hete átfogó szabályozást terjesztettek elő, amit a helyi közbeszéd tömören csak „közösségi média törvény”-nek nevez. Az ország Szenátusa által kidolgozott és beterjesztett jogszabálytervezet jelentős pénzbírságot, vagy akár börtönbüntetést irányoz elő azokra az esetekre, amikor valaki olyan információkat terjeszt az online terekben, amiket a hatóságok valótlannak nyilvánítanak. A jogszabály deklarált célja az, hogy segítsen visszaszorítani a kibertérben világszerte rohamosan terjedő valótlan információkat, tudatos álhíreket. Ennek érdekében egyébként az új törvény a rendelkezők megsértőinek további internetes hozzáférését is blokkolhatnák.
Nigériai személyiségek, technológiai szakemberek, civil szervezetek jogvédői ugyanakkor a szólásszabadság (online) korlátozásának eszközét látják az új jogszabályban. Az előkészítő munkák híre forrongó hangulatot idézett elő az ország Twitter-tereiben, és az élénk online viták nyomán mára 70000 aláírás gyűlt a jogszabály ellen tiltakozó online petíción. A szabályozásnak ugyanakkor erős politikai támogatása is akad az országban. Nigéria, a „hirtelen rászakadt” (alig 20 éves) demokratikus közbeszéddel és ugyanilyen hirtelen rászakadt infotechnológiai fejlődéssel ugyanis sokak szerint különösen sérülékeny az online terekben szaporodó manipulációkra.
Nigeria’s ‘fake news’ bill could jail people for lying on social media. Critics call it censorship; Danielle Paquette; The Washington Post; 2019. november 25.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
