A Facebook nem szeretne hatalmat gyakorolni, ki akar maradni a politikai vitákból

„A társaság ki akar maradni a politikai vitákból.

Az 1960-ban született Yann LeCun, a Facebook mesterséges intelligencia kutatásért felelős vezetője, a párizsi kutatóközpont (FAIR) első embere, aki gyakorlatilag a technológia egyik keresztapjának számít. A gépi tanulással kapcsolatos munkásságáért 2018-ban két kollégájával, Yoshua Bengióval és Geoffrey Hintonnal megosztva megkapta az informatikai Nobel-díjnak számító Turing-díjat. A New York-i Egyetemen dolgozó elismert szakember és a csapata többek között olyan szoftvereket fejlesztenek ki, amelyek alkalmazásával valaki a kiterjesztett valóság segítségével egy egész testet beborító jelmezbe bújhat, illetve képes megérteni egy szöveg jelentését. Jelenleg pedig egy olyan programon dolgoznak, amely automatikusan felismeri a Covid-19-ről terjedő álinformációkat és azokat megjelöli.

“Minden új technológia esetében ott van az emberekben a félelem, hogy össze fogja zavarni a társadalmi viszonyokat. S a technológia pontosan ezt is teszi, de többnyire jó irányba változtatja meg a világot. A mesterséges intelligencia esetében ez a félelem nagyobb, mert azt a sci-fi filmek gerjesztik, de a valóság teljesen más. A technológiából hiányzik az a dolog, amit mi józan észnek nevezünk, ebből a szempontból nagyon korlátozott képességekkel rendelkezik. A mesterséges intelligencia esetében ezért sokkal inkább attól kellene félnünk, hogy nem elég jól működik” – fejtette ki a kutató.

LeCun hozzátette, hogy a New York-i Egyetemmel közösen regionális előrejelzési modelleket fejlesztettek ki a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Ezek a modellek segítenek a kórházaknak, hogy felmérjék az erőforrásaikat, például, hogy hány intenzív ágyuk és egészségügyi maszkjuk van. A modellt jelenleg New Jerseyben alkalmazzák. Egy hasonló megoldást dolgoztak ki a Bécsi Egyetemmel közösen is.

A Facebook mesterséges intelligencia kutatásért felelős vezetője kitért arra is, hogy a felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy minden egyes fotó és videó, amit a Facebookra vagy az Instagramra feltöltenek, másodpercek alatt átfut egy képfelismerési rendszeren, amely összehasonlítja azokat az illegális tartalmak adatbázisában szereplő felvételekkel. Ilyen módon kiszűrhetők például az egészségügyi maszkokkal kapcsolatos tisztességtelen ajánlatok, a terrorszervezetek tartalmai, valamint a gyermekmolesztálási és a pornográf anyagok is. Ezek miatt az érintett bejegyzések törölhetők.

A szakértő hangsúlyozta, hogy természetesen ez a technológia politikai célokra is felhasználható, éppen ezért ügyel az óriáscég kiemelten arra, hogy a politikai vitákban egyik fél oldalára se álljon. Különösen igaz volt ez az elmúlt hónapokban. A Facebook nem szeretné gyakorolni a hatalmát, még akkor sem, ha egyébként ezt megtehetné. A társaság felelősségteljesen kezeli a technológiát.

Minden megoldás használható jó és rossz célokra, például autók felismerik a mesterséges intelligencia segítségével, hogy egy gyermek szaladt az úttestre és lefékezik a járművet. Az ilyen fékrendszerek naponta megmentenek életeket és az ő kutatásain alapulnak. De ugyanígy az elnyomó rezsimek is alkalmazhatják a tömeges arcfelismerést – szintén a mesterséges intelligencia bevonásával, s ezáltal követhetnek bizonyos embereket. A demokratikus intézmények erejétől függ, hogy a technológiát miként alkalmazzák. E használatról a társadalomnak kell döntenie és a kutatóknak ebben bízniuk kell. Tudósként nincs joga arra, hogy a nyilvánosság elől alapvető ismereteket zárjon el csak azért, mert fél az esetleges negatív következményektől.

“Nem fejlesztek fegyvereket és nem veszek részt titkos projektekben. A New York-i Egyetem professzoraként a kutatásomat az amerikai védelmi minisztérium is finanszírozta. De az eredményeket nyilvánosságra hoztam, az pedig kibővítette az emberiség tudását és ez csak jó lehet. A Facebooknak hasonló etikai felfogása van, ezért is szeretek a vállalatnál dolgozni. Egyébként úgy kerültem oda, hogy Mark Zuckerberg többször is felhívott, hogy szeretne egy mesterséges intelligencia kutatóközpontot létrehozni. Először azt válaszoltam neki, hogy nem tudok neki segíteni. Nem akartam New Yorkból elköltözni és az akadémiai környezetben akartam maradni.”

“Néhány hónappal később ismét felhívott és azt mondta: azt akarjuk, hogy te csináld ezt meg. Akkor azt feleltem, hogy lenne néhány feltételem. Az egyik az volt, hogy a New York-i Egyetemen maradhassak, a másik pedig, hogy mindent, amit kutatok, nyilvánosságra hozhatok. Ez utóbbi meg is valósul, többnyire nyílt forráskód alatt. Csak így lehet a legjobb kutatókat összegyűjteni. Amennyiben valakinek azt mondjuk, hogy: gyere, dolgozz nekünk, de nem árulhat el semmit a munkájáról, akkor azzal tönkretesszük a karrierjét. A mesterséges intelligencia felgyorsult fejlődése csak a nyílt kutatásokkal lehetséges. Azután, hogy mi ezt megtettük, a Google is megnyitotta a technológiával kapcsolatos kutatásait.”

“A Facebook és a különböző egyetemek között rendkívül sok megállapodás van, viszont a cég csak nagyon kevés szabadalommal rendelkezik, azokkal is csak azért, hogy levédje magát. Vannak olyan cégek, amelyek nagyon titkolóznak a kutatásaikat tekintve, de nem árulok el neveket. Legyen elég annyi, hogy az összes társaság közül, amelyikkel dolgom volt, a Facebook a legkellemesebb” – szögezte le a professzor.”

Forrás:
A Facebook nem szeretne hatalmat gyakorolni; SG.hu; 2020. június 20.
Facebook AI

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, média, politika, technika, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.