informatikaInternetközigazgatás: külföldönközigazgatási informatikaszakirodalom

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. november 23.

Szerző: 2020. november 23.No Comments

A videojátékok építhetnek hidakat ott, ahol a hagyományos diplomácia elakad

Nehéz szabadulni attól az érzettől, hogy a világ egyre békétlenebb hellyé kezd válni. Ugyanakkor – és ez sajnos több puszta érzetnél, hiszen jól dokumentálható lépések bizonyítják – a nemzetközi érintkezés multilaterális intézményrendszere is rohamosan veszít korábbi jelentőségéből, súlyából. Ha ehhez még hozzávesszük az utóbbi száz év első igazán komoly globális járványát, ami egy csapásra „impraktikussá” tette a nemzetközi kapcsolatépítés és kapcsolattartás hagyományos (többnyire személyes kontaktuson, valóságos találkozáson alapuló) eszközeit, akkor könnyű belátni: soha ennél nagyobb szükség nem volt még a nemzetközi konfliktusrendezés innovatív, online rendszereire, mint manapság. Ez az elképzelés vezette a szervezőket, akik a „Játékba hozni a világot: hogyan segíthetik a videojátékok a nemzetközi konfliktusrendezést és a diplomáciát” címmel most virtuális eseményen kapcsolták össze több nemzet fiatal korosztályait. A San Diego Diplomacy Council nevű nonprofit szervezet és a Videojáték-fejlesztők Nemzetközi Szövetsége (IGDA) közös programján fiatal játékfejlesztők mutatták be az általuk létrehozott olyan platformokat, amelyek a kapcsolatépítés, határokon átívelő kooperáció eszközeiként szolgálhatnak. A rendezvény során az Egyesült Államok és a szomszédos Mexikó középiskolás diákjai az „Egymás között” fantázianevű (rejtélyek közös felderítése révén kibontakozó és megoldódó) online játékkal próbálhatták ki a határon is átívelő kollaborációban rejlő lehetőségeket.

Az elsősorban a fiatal korosztályokat megmozgató szimulációk persze nem új keletűek a nemzetközi kapcsolatok rendszerének gyakorlásában. A legfontosabb multilaterális intézmény, az ENSZ működésének megismertetésének igénye hívta életre az első ilyen kezdeményezéseket, közvetlenül a II. világháború utáni új világrend kibontakozásának éveiben. Több „Modell ENSZ” játékszervezet is alakult, elsősorban a jelentős amerikai egyetemeken, a Berkeley-n, a Harvard-on és a Stanford-on, amelyek a mai napig fontos gyakorlati eszközét jelentik a majdani diplomaták képzésének. Többnyire az ENSZ Közgyűlés ülésszakának konkrét (de természetesen fiktív nemzetközi probléma-helyzeten alapuló) munkáját, a döntéshozatalt, a tárgyalásmenetet – a nemzetközi együttműködést gyakorolhatják ezeken a fiatal résztvevők. A rendszerek sokaságában való eligazodás segítésére, a szimulációs játékok gördülékenyebbé tételére egyébként, idén ősszel, maga az „igazi” ENSZ is kidolgozott egy átfogó eljárási, azaz játékszabály rendszert.

A multilaterális kapcsolatépítés, konfliktuskezelés szimulált formáinak gyakorlására egyébként szűkebb térségünkben is születtek kezdeményezések az elmúlt években. A csehországi Olmücben megrendezett „Peace Games” program például (az EU Erasmus+ programjának a támogatásával) átfogó tréningek keretében igyekezett körüljárni a gamifikációban, azaz a játékosításban rejlő egyedülálló lehetőségeket: hogyan kapcsolhatók a különböző játék típusok, illetve játék módszertanok a nemzetközi konfliktuskezelési tevékenységek modellezésére, gyakorlására, különös tekintettel a szerepjátékokra, valamint a video és más digitális játékformákra.

A „békejátékok”, tehát az (akár táblajáték, akár videojáték alapú), és alapvetően konfliktuskezelési problémák bemutatására, feltárására, gyakorlására szolgáló különleges komoly játékok szerepét most egy merőben új felhasználói réteg kezdi felfedezni: a hadseregek. A videojátékok persze már jó ideje helyet találtak a katonák képzési rendszereiben, a stratégiai problémamegoldás gyakorlásától kezdve a harcászati feladatok elsajátításának trenírozásáig. Ezek a játékok azonban (amelyek közvetlen gyökerei a XVIII-XIX. századi porosz és brit vezérkarok hadászati és harcászati újításaihoz vezetnek vissza) „hadijátékok”, és mint ilyenek, az emberek közötti konfliktusok erőszakos „rendezésének” szimulátorai. A Kanadai Vezérkari Akadémia szerzői közössége egy mostanában megjelent, átfogó tanulmányban azt járja körül: hogyan találhatnának utat a videojátékok, gyakorlási, szimulációs céllal, az ún. békefenntartó műveletekre való felkészítések rendszerébe? Miközben ugyanis az újoncok harcászati kiképzését egész sor videojáték segíti ma már, a mai napig nincsen olyan videojáték, amely kifejezetten az ENSZ békefenntartó műveleteire készítene fel. Pedig a békefenntartó műveletek egyre inkább összetett, bonyolult feladatok, ahol a jellemző szituáció messze túlmutat a „jók” szemben a „rosszakkal” hollywoodi alapsémán.
Students Bridging Diplomatic Divide through Videogames; Max Rivlin-Nadler; KBPS; 2020. november 13.
Model UN Guide (The United Nations Guide to Model UN); United Nations; 2020. szeptember
From Wargaming to Peacegaming: Digital Simulations with Peacekeeper Roles Needed; A. Walter Dornet al.; International Peacekeeping; Vol. 27, Issue 2; 2020

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A titkosított távközléshez való hozzáférést szeretne az EU – az iszlamista terror elleni harcban

Az elmúlt hetek sorozatos terrortámadásait követően az Európai Unió összehangolt csapásra készül a kontinensen gyökeret verő iszlamista radikalizmus ellen. Az Unió belügyminisztereinek elmúlt napokban tartott tanácskozásán egyértelművé tették, hogy Európa népeit meg kell védeni. Az EU végrehajtó szerveként működő Bizottságnak címzett javaslatcsomag az intézkedések között sürgeti a radikális vallási tanok elleni határozottabb fellépést, elsősorban a tájékoztatás és a nevelés eszközével. A (sokak szerint meglehetősen elégtelen) „soft eszközök” mellett ugyanakkor az uniós belügyi vezetők szükségesnek tartanak olyan „technikai megoldásokat”, valójában jogi felhatalmazást is, amely garantálná, hogy az unió kormányai hozzáférhessenek a titkosított távközlési üzenetekhez, köztük a chat-alkalmazásokon futó beszélgetésekhez.
EU Seeks Encrypted Messages Access in Crackdown on Islamism; Nicos Chrysoloras; Bloomberg; 2020. november 8.

Olcsó drónok a drága harckocsik ellen

Az Örményország és Azerbajdzsán közötti, mindkét fél által magának követelt Hegyi-Karabah vidékért folytatott legutóbbi összecsapás súlyos következményeket hordoz magában. Ez a szűk hatókörű, de gyilkosan intenzív küzdelem olyan technológiai újítások beköszöntéről tanúskodik, amelyek alapvetően forgathatják fel a hagyományos fegyverzeteken alapuló erőegyensúlyokat. Az azeriek győzelmével végződő összecsapásban sokat nyomott a latba, hogy az olajvagyonokból gazdálkodó Azerbajdzsán tudatosan építette, modernizálta a hadseregét. Kulcsfontosságú lehetett a regionális hatalmi vágyakat dédelgető Törökország beavatkozása is az azeriek oldalán. Ám, valamennyi szakértő egyetért abban: az azeriek által tömegesen alkalmazott légi drónok döntötték el egyértelműen a viszályt. Az izraeli és török gyártmányú automatizált eszközök sokaságával felszerelt azeri csapatok mintha céllövöldében lettek volna, úgy semmisítették meg az örmények repülőit, páncélos eszközeit, tüzérségét, sőt lövészárok rendszereit és bunkereit is. A relatíve olcsó robotfegyverek megtalálták és megsemmisítették a nagyságrendekkel drágább, hagyományos konfliktusra tervezett eszközöket. A szemünk előtt bontakozik ki az aszimmetrikus hadviselés legújabb fegyvertára: fókuszában a robotika, az autonóm rendszerek és a Mesterséges Intelligencia.
Drone Wars: In Nagorno-Karabakh, the Future of Warfare is Now; Mike Eckel; Radio Free Europe; 2020. október 9.

Technológiai együttműködések: az indiai stratégiai szövetségépítés fókuszában

Kína erősödése elsősorban ugyan a korábbi világhegemón Egyesült Államokat aggasztja leginkább, ám akad olyan ország, amely talán a világpolitikai vezető szerepét veszélyben érző USÁ-nál is komolyabb fenyegetésként éli meg az erőegyensúly elmozdulását. A közvetlen szomszéd, a lakosságszámát tekintve csaknem ugyanakkora India, amely maga is feltörekvő hatalom, egyre nyilvánvalóbb rivalizációba merül Kínával. Az lemúlt hónapokban (a Himalája magashegyi vidékén fellángolt határvillongások nyomán) India koncentrált támadást indított a kínai technológiai vállalatok ellen, mintegy másfélszáz népszerű alkalmazást tiltva ki az országból. Névleg az adatbiztonság védelmében, ám valójában a saját technológiai ipar védelme és ösztönzése is sokat nyomhatott a latba. A fejlett technológiáknak nem csupán ipartámogató, de stratégiai szövetségépítő szerepet is szánnak a Kínával szemben mindenképpen támaszra szoruló indiai tervezők: a Mesterséges Intelligencia-fejlesztéseket célzó összefogásokban látnak komoly lehetőségeket. Az USA által az Ázsia-Csendes-óceáni térségben egyfajta Kínával szembeni ellensúlyként szervezett „Négyesfogat” (az USÁ-t, Ausztráliát, Japánt és Indiát felölelő „Quad”) működésében kezdettől központi szerepet játszott a Mesterséges Intelligencia kérdése. Októberben India kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá Japánnal az MI területén. Most pedig az USA MI Nemzetbiztonsági Bizottsága Indiát javasolja az amerikai MI-törekvések fő ázsiai pillérének Indiát. Az intenzív techno-diplomáciai eseménynaptárból is jól látszik, hogy a technológiai fejlesztés a világpolitika mind fontosabbá váló ázsiai térségében lassan meghatározó szövetségformáló eszközzé válik.
The Role of AI Collaboration in India’s geopolitics; Kashyap Raibagi; Analytics India Magazine; 2020. november 10.

Legyél éber! Az ausztrál hírszerzés nyilvános kampányban figyelmeztet a közösségi médiában leselkedő kémekre

Az Ausztrál Hírszerző Szervezet (ASIO) nyilvános „felvilágosító” kampányban hívja fel az ausztrál közönség figyelmét az Interneten rájuk leselkedő veszélyekre. Nem a jelszavakra, bankszámla számokra vadászó piti csalókról, vagy nagystílű és képzett bűnözői csoportokról van itt szó. Hanem a mindenütt ott ólálkodó kémekről. Az embernek a puszta ténytől összeszorul a gyomra, ám a kormányzati anyagban használt fordulatok láttán végképp a hidegháború időszakának legsötétebb évei sejlenek fel. Külföldi hírszerző szervezetek próbálják „megkörnyékezni” és „beszervezni” a közösségi média terekben barangoló ausztrálokat – figyelmeztet a kampány, amely Ausztráliában az első a maga műfajában. Különösen a vonzó online állásajánlatokról óvja az érdeklődőket. Gondolatmenete nagyjából úgy összegezhető: ha egy LinkedIn-ajánlat túlságosan kedvező – akkor szinte biztosan egy kínai kém áll a háttérben.
ASIO launches first public awareness campaign to warn Australians of foreign spies on social media; Andrew Greene; ABC; 2020. november 17.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor