közigazgatás: magyarközigazgatási informatikapolitika

A kibertérben is harcra kész a Magyar Honvédség

Szerző: 2020. december 14.No Comments

„ A hibrid hadviselés támadói és megbízói akár fizikai választ is kaphatnak

Az elfogadott Nemzeti biztonsági stratégia a nemzet biztonságának szavatolása érdekében írta elő a Magyar Honvédségnek a kibertámadások és a hibrid hadviselés elleni hatékony fellépés szervezeti, technikai és emberi feltételeinek kiépítését.

A Magyar Honvédség kész a kibertámadások és a hibrid hadviselés kivédésére, az elkövetők és megbízóik elleni fizikai fellépésre is. Ezt jelenti Benkő Tibor honvédelmi miniszter bejelentése: – A Magyar Honvédség nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy mindig egy lépéssel a fenyegetések előtt járjon: kiberműveleti központot, kiberlabort és kibervédelmi szemlélőséget hoztunk létre. Ezek mind lefedik a Magyar Honvédség képességigényét és szükségletét, hogy meg tudjunk küzdeni a hibrid hadviseléssel is.
Mind a kibertámadások, mind a hibrid hadviselés, illetve az ellenük való hatékony fellépés kiemelt figyelmet kapott a tavasszal elfogadott Nemzeti biztonsági stratégiában. Megalkotói leszögezik: érdekünk a hibrid hadviselés elleni nemzeti, és elsősorban az EU-n és a NATO-n belüli, többnemzeti válaszadási képesség fejlesztése.

Magyarország a fizikai biztonságot veszélyeztető vagy jelentős anyagi károk okozására képes kiberképességeket fegyvernek, alkalmazásukat fegyveres agressziónak tekinti, amelyre a fizikai térben megvalósuló válaszadás is lehetséges.

Mivel a kiberműveleteknek sokszor nehezen bizonyítható az indítéka, nem könnyű az elkövető azonosítása, a válaszlépések különösen körültekintő, eseti elbírálást igényelnek az érintett kormányzati szervezek bevonásával.

A stratégia a kiemelt biztonsági kockázatok közé sorolja azokat az összehangolt és széles körű diplomáciai, információs és titkosszolgálati műveleteket, amelyek pénzügyi-gazdasági nyomásgyakorlással, pénzügyi spekulációs támadásokkal vagy katonai fenyegetéssel párosulva (vagyis a hibrid hadviselés eszközeivel) Magyarország destabilizására törekednek, és gyengítik hazánk nemzetközi érdekérvényesítő képességét. Ugyancsak kiemelt biztonsági kockázatot jelentenek a dokumentum szerint a jelentős károkat okozó kibertámadások a kormányzati informatikai rendszerek, az e-közigazgatás, a közműszolgáltatók, a stratégiai vállalatok, a létfontosságú infrastruktúra egyéb elemei és más, a társadalom működésében fontos szervezetek számítógépes hálózatai ellen.

A stratégia a fentiek szellemében meghatározza a honvédség céljait is. Eszerint a Magyar Honvédségnek jól felszerelt és jól kiképzett erőkkel, valamint rugalmas, hatékonyan alkalmazható, telepíthető és fenntartható képességekkel kell rendelkeznie, törekedve a mennyiségi mellett a minőségi mutatók javítására is. Hagyományos országvédelmi és nemzetközi válságkezelési feladatai mellett egyaránt alkalmasnak kell lennie a hozzájárulásra a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet vagy a terrorveszélyhelyzet kezeléséhez. Képesnek kell lennie a hibrid támadások elhárításában való szerepvállalásra, valamint a természeti vagy ipari katasztrófák következményeinek felszámolásában való közreműködésre is. A haderőt pedig úgy kell fejleszteni, hogy képes legyen hatásokat kiváltani a hazánk szempontjából releváns összes műveleti térben: a szárazföldön, a levegőben és a kibertérben egyaránt.

– Jelenleg ez történik, a Magyar Honvédség a Nemzeti biztonsági stratégia előírásait hajtja végre – mutatott rá a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Horváth József nyugalmazott vezérőrnagy, az Alapjogokért Központ biztonsági tanácsadója. A polgári elhárítás volt műveleti főigazgató-helyettese, illetve a katonai titkosszolgálatok egykori főigazgató-helyettese a nemzet biztonsága érdekében meghozott és meghozandó intézkedésnek nevezte a honvédség speciális egységeinek létrehozását.

– Zajlik a Magyar Honvédség fegyverzeti modernizációja, a XXI. század követelményeinek megfelelő fegyverzetet és fegyverrendszereket állítunk rendszerbe. Ezeknél a rendszereknél, például a Leopard harckocsiknál nagy jelentőséggel bír az informatikai háttér, ennek védelme pedig kiemelt fontosságú, hogy külső megtámadásuk, úgymond meghekkelésük ne történhessen meg.

A stratégia annak a képességnek a kialakítását is előírja, amely lehetővé teszi a támadó személyének, sőt a megbízó azonosítását is. Ugyancsak feladat a támadók és megbízóik elleni fellépés akár fizikailag is, például kiberellencsapás formájában – részletezte Horváth József.

A tábornok kifejtette azt is, valójában mit értünk hibrid hadviselésen. Ez a XXI. század speciális hadviselési metodikáját alkalmazó eljárás, ami egyrészt az informatikai világon keresztül indított támadásokból, másrészt a titkosszolgálati, speciális műveletek végrehajtásából áll, valamint az új tömegkommunikációs csatornákon keresztül folytatott befolyásolásból, például lejáratásból. A hibrid hadviselésnek az is jellemzője, hogy nem mindig államok vagy állami szervek fedezhetők fel a támadások mögött, hanem civil, az államtól nem függő magáncégek hajtják végre megbízásból. Ezáltal elfedik a megrendelő kilétét is. Minderre külön fel kell készülnie a honvédségnek, de a többi állami szervnek is.

– Tegyük hozzá, a kiberhadviselés tágabb fogalom, mint a hibrid hadviselés. A kiberhadviselés napjainkra önálló csapásmérő ággá vált – szögezte le Horváth József. – Egyes államok adatbázisait, az állampolgárok védett adatait, szociális, egészségügyi információit mind informatikai alapon tárolják, kezelik, és ezek megtámadása a kibertérben egy ország működését, államigazgatási rendszerét teheti tönkre. Ezért az ilyen támadások elhárítása, az állam adatbázisainak folyamatos technikai és emberi védelme is kiemelt feladat. A Magyar Honvédségnek ugyancsak védenie kell saját adatbázisait is a kibertérben.”

Forrás:
A kibertérben is harcra kész a Magyar Honvédség; Szemán László János; Magyar Nemzet; 2020. december 10.