Európai Uniófenntartható fejlődésszakirodalom

Az európai klímapolitika funkciójának változásai

Szerző: 2021. január 10.No Comments

„…Az európai zöld megállapodás mint geopolitikai eszköz

A globális erőegyensúly évtizedek óta átrendeződőben van. A nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszerben az Egyesült Államok dominanciájának csökkenése, valamint Kína globális gazdasági és technológiai nagyhatalomként történő megjelenése figyelhető meg. A Kína és a Trump-adminisztráció között dúló kereskedelmi háború a transzatlanti kapcsolatokra is rányomta a bélyegét. Ez a konfliktus, illetve a brexit egyre inkább elősejlő realitása az Európai Uniót geopolitikai vezető szerepének felvállalására késztette. Ursula von der Leyen elődje, Jean-Claude Juncker „politikai bizottságával” szemben arra tett ígéretet, hogy az övé „geopolitikai bizottság” lesz majd, tervei között pedig ott szerepel az EU releváns nemzetközi szereplőként történő megerősítése. A világgazdasági és a globális erőviszonyok immár évtizedek óta tartó átrendeződése a COVID–19-járvány alatt új lendületet kapott. A pandémia jelentette közvetlen fenyegetés elmúltával viszont a verseny fokozódására lehet majd számítani, és annak kimenetelére döntő hatással lehet, hogy miként sikerül levezényelni a válságot követő helyreállítást.

A geopolitikai aspektus fontosságát felismerve az Európai Bizottság nemrégiben közzétette a 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentés című dokumentumát, melyben megvizsgálja a globális szereplőként fellépő Európai Unió sebezhető pontjait és teljesítőképességét. A jelentés integrált megközelítést alkalmazva feltérképezi az EU ellenállóképességének a zöld és a geopolitikai szakpolitikákon keresztülívelő dimenzióit. E megközelítés értelmében az Európai Uniónak stratégiai autonómiája megerősítése érdekében a globális színtéren napirend-meghatározóként kell pozícionálnia magát. A világjárvány nyomán mindenki számára világossá vált, hogy a világ mennyire sérülékeny módon fonódik össze. Ez a felismerés jótékony hatással van az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvés sürgősségének tudatosítására is, hiszen a klímaváltozás kérdése mindenkit egyaránt érint. Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb gazdasága és a rangsorban előtte állóktól csak kevéssel lemaradva a harmadik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátóinak listáján, így természetes, ha a nemzetközi közösség zöld átalakulásában zászlóvivőként kíván megjelenni.

Az európai zöld megállapodás emellett az Európai Unió olyan kiemelt fontosságú és előremutató kezdeményezése, amely számos geopolitikai témát összekapcsol, és így a stratégiai autonómia elérésének egyik fő eszközeként lehet rá tekinteni. Míg a 2008-as válság valamelyest mérsékelte a zöld gazdaságra való áttérést célzó ambíciókat, a COVID–19 által okozott válság előrelendíti ezeket – a zöld helyreállítás mellett kitartva pedig az Európai Unió a saját globális normatív szerepét is megerősíti.

Hogy segíthet-e a jelenlegi válság az Európai Unió szuverenitásának megerősítésében? Az energiapolitika és az éghajlat-politika területe régóta elválaszthatatlanul összeforrt egymással, az európai energiaipar zöld átalakulása pedig jelentősen csökkenti majd az európai tagállamok orosz gázexporttól való függőségét. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a termelés és a hazai kereslet által hajtott kínai gazdaság sokkal kisebb mértékben érezte meg a globális járvány erejét, mint a szolgáltatásokon alapuló nyugati gazdaságok. A fenntartható átmenet sikeres végrehajtásához az európai technológiai iparba való beruházásokra lesz szükség. A szén-dioxid-mentesítés szükségességéből fakadó innováció tehát jó lehetőség Európa számára, hogy Kínával szemben megerősítse a technológia, illetve a mesterséges intelligencia területén meglévő kapacitásait. Ma már szintén jól ismert az éghajlatváltozás által kiváltott migráció jelensége; az európai zöld megállapodást pedig migrációpolitikai aspektusa a regionális stabilitást hosszú távon javító eszközzé is minősíti. Ha tehát a zöld átmenet élére áll, az több szinten is megerősíti az Európai Unió stratégiai autonómiáját.

Míg az egyes tagállamok más globális szereplőkkel szembeni érdekei és hozzáállása sokszor eltér egymástól, az európai zöld megállapodás olyan projekt, amely egyetemes összekötő erővel bír. A zöld gazdasági helyreállítás lehetőséget kínál az Európai Unió számára, hogy a világban betöltött nagyhatalmi helyzetét megőrizhesse, de ehhez egyszerre kell határain belüli és globális vezető szerepet ellátnia. Az európai zöld megállapodásnak nem csupán geopolitikai funkciót kell betöltenie, hanem társadalmi és gazdasági kohéziós eszköznek is meg kell maradnia. A gazdaság helyreállítása példa nélküli kihívást jelent majd a tagállamok kormányai számára, és a globális ambíciók megvalósítása közepette senkit sem szabad az út szélén hagyni. Az EU és tagállamai közötti folyamatos párbeszéd és együttműködés, valamint a személyre szabott iparpolitikai iránymutatás mind egyaránt fontos ahhoz, hogy az európai gazdaság helyreállítása hosszabb időtávon is ellenálló maradhasson, az átmenet során pedig mindenki megőrizhesse versenyképességét. A gazdaság klímasemleges helyreállítása jó alkalom lesz az Európai Unió számára, hogy a határain belül és kívül is megmutassa a multilateralizmus valódi jelentését – és a várakozások nagyok.”

Forrás:
Az európai klímapolitika funkciójának változásai; Herédi Elina; Antall József Tudásközpont; 2020. december