gazdaságközigazgatás: magyarművelődés

2030-ra a teljes megújulás a cél a hazai divatiparban – elfogadta a Kormány a Nemzeti Divatipari Stratégiát

Szerző: 2021. július 5.No Comments

„A Magyar Divat & Design Ügynökség fő célja és feladata, a hazai divat- és designipar átfogó megújítása, valamint az iparágban tevékenykedő hazai és nemzetközi szereplők közötti hatékony szakmai koordináció biztosítása. A célok megvalósítása érdekében az Ügynökség egy átfogó stratégiai munkaanyagot dolgozott ki, amely 2021-ben, Magyarország Kormánya által elfogadott hivatalos Divatipari Stratégiává lépett elő. A piackutatáson, az iparági szereplőket is érintő kvalitatív interjúkon, kvantitatív kutatáson és nemzetközi szakértői elemzéseken alapuló stratégia hat fő pillér mentén tervezi az ágazat fellendítését és kiemelt célja az iparág nemzetközi versenyképességének megerősítése.

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) által kidolgozott, a hazai divat- és designipar átfogó megújítását célzó stratégiai munkaanyag Magyarország Kormánya által elfogadott, hivatalos Divatipari Stratégiává lépett elő 2021 nyarán. A Stratégia hat fő pillér mentén tervezi az ágazat fejlesztését, ezek a koordináció és együttműködés, a hatékony promóció és marketingkommunikáció, az eredményes kereskedelem, a minőségi és elérhető gyártás, a magas színvonalú, nemzetközi szintű oktatás, valamint a megbízható adatok és mérhető teljesítmény. Az MDDÜ a Stratégia előkészítése és megalapozása érdekében kvantitatív és kvalitatív kutatásokat végzett, valamint több szakmai egyeztetést folytatott a divatipar kiemelkedő hazai és nemzetközi képviselőivel. A dokumentum megfelelő szakmai megalapozása céljából számos nemzetközi háttérelemzést, riportot és tanulmányt dolgozott fel az ügynökség, illetve az elkészült Stratégiát is szakértői körben véleményezték. A Nemzeti Divatipari Stratégia 2030 a megfelelő keretek biztosításával az ágazat teljes egészének lehetőséget teremt a fejlődésre.

Az ágazat fejlesztése nemzetgazdasági szempontból is indokolt. A divatipar a szélesebb értelemben vett kreatívipar egyik fontos ága, amelynek jelentősége nemzetközi szinten ugrásszerűen növekedett az elmúlt évtizedek során, ami a benne rejlő közvetlen és közvetett gazdasági lehetőségeknek köszönhető. Az Európai Unió ruházati export éves átlagos növekedésének értékét 6,2 százalékra becsülték 2013 és 2018 között. A divat- és designipar 2021-2027-ben minden bizonnyal az új lendülettel induló európai „reindusztrializáció” egyik vezető ágazata lehet. A kedvező nemzetközi működőtőke befektetési környezetet és feltételeket kínáló Magyarország számos divat- és designipari beruházás célpontja, haszonélvezője lehet, ami hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatottság emeléséhez.

A könnyűipar erős nemzetközi versenyben működő ágazat, amelyben a hazai szektor jellemzően KKV vállalkozásai jelentős hátrányban vannak. Ennek főbb okai a kis hazai piac méret miatti export kényszer, KKV-k intenzív egymásra utaltsága, a márkaépítés és a kiskereskedelem megnövekedett tőkeigénye, valamint a globális értékláncokban működő megavállalat versenytársak intenzív jelenléte. A textil- és ruházati ipar exportorientált ágazat: 2019-ben a szektor teljes bevételének 81 százaléka exportból származott. A ruházati termékek gyártása esetén a legnagyobb a belföldi piac súlya. A belföldi árbevétel kb. 45 százalékkal, az export árbevétel pedig 76 százalékkal nőtt 2010 és 2019 között. Az MDDÜ 2020-ban végzett kérdőíves felmérése alapján közel 3000-re becsülhető az aktív exportáló vállalkozások száma.

Az ágazat szintén magas hozzáadott értéket képvisel a foglalkoztatás területén is. A KSH szerint a divatiparban foglalkoztatottak száma 2017-ben 73 591 volt, ami 64 793 teljes munkaidős alkalmazottnak felel meg, ez az összes hazai vállalkozás által foglalkoztatottak kb. 2,9%-a. A könnyűipari vállalkozások képzettséget igénylő, de tanulható, potenciális életpályát nyújtó lehetőséget kínálnak. Az ágazatnak ráadásul jelentős szerepe van a hátrányos helyzetű régiókban, elsősorban a női foglalkoztatásban: a jellemzően nagyvárosokba települő óriásvállalatokkal szemben a divatipari gyártók többnyire kisebb, 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalatok, amelyek olyan kisebb településeken is jelen vannak, amelyeken nagyon kevés a munkalehetőség.

Az országok állami és európai uniós források biztosításával igyekeznek a divatipart fejleszteni, a nemzetközi piacon pedig bevett gyakorlattá vált, hogy a divatiparban rejlő gazdasági és turisztikai lehetőségek kihasználása érdekében a piaci szereplők mellett valamilyen formában az állam is segíti az iparág fejlesztését. A Magyar Divat & Design Ügynökség a Divatipari Stratégia kidolgozása érdekében azonosította a főbb kihívásokat, amelyek jelenleg a ruházati iparágak versenyképességének gátját képezik. Ezek többek között: az erős nemzetközi kitettség, az exportorientáltság, a fejlesztési forráshiány, valamint ezen kihívások felerősödése a járvány okozta gazdasági helyzetben. Ez alapján az Ügynökség a kidolgozott stratégiában megjelölte az ágazat fejlesztésének fő irányait, amelyek a már említett hat fő pillérben öltöttek testet.

„A szektor rendkívüli adottságai, valamint a gazdasági válság okozta új kihívások együttesen indokolják a divat- és designipar kiemelten történő kezelését, amellyel elérhető a magyar KKV-k versenyhátrányának csökkentése, valamint a hazai kapacitások megőrzése, és ezzel egyidejűleg a válságban keletkező, ugyanakkor beruházást igénylő lehetőségek minél gyorsabb kihasználása is. A Nemzeti Divatipari Stratégia megvalósításával szeretnénk további lehetőséget teremteni a fejlődésre az ágazat szereplői számára” – mondta Bata-Jakab Zsófia, az MDDÜ vezérigazgatója.”

Forrás:
2030-ra a teljes megújulás a cél a hazai divatiparban – elfogadta a Kormány az MDDÜ által előkészített Nemzeti Divatipari Stratégiát; Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ); 2021. július 2.