Európai Uniógazdaságpolitika

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament ideiglenes megállapodása az európai adatkormányzási rendeletről

Szerző: 2021. december 6.No Comments

„A Tanács és az Európai Parlament tárgyalói a mai napon ideiglenes megállapodásra jutottak egy olyan új jogszabályról, amelynek célja az adatok rendelkezésre állásának előmozdítása és megbízható környezet teremtése annak érdekében, hogy könnyebbé váljon az adatok kutatási célú felhasználása, illetve az új, innovatív szolgáltatások és termékek létrehozása.

Az adatkormányzási rendelet olyan szilárd mechanizmusokat fog bevezetni, amelyek segítségével könnyebbé válik a védett közadatok bizonyos kategóriáinak további felhasználása, megnő a bizalom az adatközvetítő szolgáltatások iránt, és Európa-szerte elő lehet segíteni az adataltruizmust.

A rendelet fontos eleme az európai adatstratégiának, amelynek célja az adatgazdaság támogatása, az anyagi jólét és a jóllét növelése, valamint Európa versenyelőnyének biztosítása a polgárai és vállalkozásai érdekében.

Az adatkormányzási rendelet fontos mérföldkövet jelent abban, hogy az elkövetkező években fellendüljön Európában az adatvezérelt gazdaság. Az ellenőrzés lehetővé tétele és a bizalom megteremtése révén hozzá fog járulni a vállalkozások és az egyének által előállított hatalmas mennyiségű adatban rejlő potenciál felszabadításához, ami elengedhetetlen a mesterségesintelligencia-alkalmazások fejlesztéséhez, és döntő fontosságú az EU e területtel kapcsolatos globális versenyképességéhez. Az adatalapú innovációk segíteni fognak bennünket egy sor társadalmi kihívás kezelésében és a gazdasági növekedés ösztönzésében, ami nagyon fontos a Covid19-járvány utáni helyreállítás szempontjából. – Boštjan Koritnik, Szlovénia közigazgatási minisztere, a Tanács elnöke

A védett közadatok szélesebb körű további felhasználása
Az adatkormányzási rendelettel létrejön egy olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a közadatok bizonyos kategóriáinak biztonságos további felhasználását olyan esetekben, amikor az adatokra mások jogai vonatkoznak. Ide tartoznak például az üzleti titkok, a személyes adatok és a szellemitulajdon-jogokkal védett adatok. Az ilyen további felhasználást lehetővé tevő közszférabeli szervezeteknek rendelkezniük kell az ahhoz szükséges megfelelő technikai felszereléssel, hogy maradéktalanul biztosítani tudják a magánélet védelmét és az adatok bizalmas jellegét.

E tekintetben a rendelet ki fogja egészíteni a nyílt hozzáférésű adatokról szóló 2019-es irányelvet, amely az adatok ilyen típusára nem vonatkozik.

A közadatok további felhasználására vonatkozó kizárólagos megállapodások kötésére akkor lesz lehetőség, ha az ilyen felhasználás általános érdekű szolgáltatások nyújtásához indokolt és szükséges. A már megkötött szerződések legfeljebb 2,5 évre, az új szerződések pedig 12 hónapra szólhatnak majd.

A Bizottság olyan európai egységes hozzáférési pontot hoz majd létre, amely a közadatok kereshető elektronikus nyilvántartásával rendelkezik. A nyilvántartás a nemzeti egyablakos információs pontokon keresztül lesz elérhető.

Új üzleti modell az adatközvetítéshez
Az adatkormányzási rendelet keretet hoz létre egy olyan új üzleti modell – az adatközvetítő szolgáltatások – előmozdítására, amely biztonságos környezetet nyújt majd ahhoz, hogy a vállalkozások és az egyének megoszthassák adataikat.

E szolgáltatások a vállalkozások esetében megvalósulhatnak olyan digitális platformokon, amelyek támogatást nyújtanak a vállalatok közötti önkéntes adatmegosztáshoz vagy elősegítik a jogszabályban előírt adatmegosztási kötelezettségek teljesítését. E szolgáltatások igénybevételével a vállalkozások képesek lesznek anélkül megosztani adataikat, hogy visszaélésektől vagy versenyelőnyük elveszítésétől kellene tartaniuk.

A személyes adatok esetében az ilyen szolgáltatások és szolgáltatóik segíteni fogják az egyéneket az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerinti jogaik gyakorlásában. Ezáltal az emberek könnyebben tudnak majd teljes ellenőrzést gyakorolni az adataik felett, és lehetővé válik, hogy megosszák őket olyan vállalkozásokkal, amelyekben megbíznak. Ez történhet például új személyesadat-kezelési eszközökkel, például személyesadat-terek vagy adattárcák, azaz olyan alkalmazások segítségével, amelyek az adattulajdonos hozzájárulása alapján osztanak meg adatokat.

Az adatközvetítő szolgáltatókat nyilvántartásba kell majd venni annak érdekében, hogy ügyfeleik tudják, hogy megbízhatnak bennük.

E szolgáltatók más célokra nem használhatják fel a megosztott adatokat. Nem tehetnek szert előnyökre az adatok révén – például értékesítésük által. Az általuk végzett tranzakciókért ugyanakkor felszámíthatnak díjakat.

Adataltruizmus a közjó érdekében
Az adatkormányzási rendelet értelmében az egyének és a vállalkozások könnyebben tehetnek önkéntesen elérhetővé adatokat a közjó érdekében, például orvosi kutatási projektekhez.

Az általános érdekű adatgyűjtést végezni kívánó szervezetek kérhetik felvételüket az elismert adataltruista szervezetek nemzeti nyilvántartásába. A nyilvántartásban szereplő szervezetek Unió-szerte elismertnek minősülnek. Ez megteremti az adataltruizmushoz szükséges bizalmat, és arra sarkallja majd az egyéneket és a vállalkozásokat, hogy adatokat adományozzanak ilyen szervezetek számára a szélesebb körű társadalmi javak érdekében történő felhasználásra.

Ha egy szervezet szándékában áll, hogy az adatkormányzási rendelet szerinti adataltruista szervezetként ismerjék el, külön szabálykönyvnek kell megfelelnie.

A szolgáltatók könnyű beazonosítása
A logó formáját öltő önkéntes tanúsítás megkönnyíti majd az olyan adatközvetítő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók és adataltruista szervezetek beazonosítását, amelyek megfelelnek a szabályoknak.

Az Európai Adatinnovációs Testület
Létrejön egy új struktúra, az Európai Adatinnovációs Testület, amelynek feladata egyebek mellett az lesz, hogy tanácsot és támogatást nyújtson a Bizottságnak az adatközvetítő szolgáltatások interoperabilitásának fokozásához, valamint az adatterek kialakításának elősegítésére vonatkozó iránymutatások kiadásához.

A nem személyes adatokhoz való nemzetközi hozzáférés és ezen adatok határokon átnyúló továbbítása
Az adatkormányzási rendelettel biztosítékok jönnek létre, amelyek védik a közadatokat, az adatközvetítő szolgáltatásokat és az adataltruista szervezeteket a nem személyes adatok jogellenes nemzetközi továbbításával, valamint az ilyen adatokhoz való kormányzati hozzáféréssel szemben. A személyes adatok számára az EU az általános adatvédelmi rendelettel már hozott létre hasonló garanciákat.

A Bizottság – másodlagos jogszabályok útján – megfelelőségi határozatokat fogadhat el, amelyekben megállapítja, hogy az adott nem uniós országok megfelelő biztosítékokat nyújtanak az EU-ból továbbított nem személyes adatok felhasználásával kapcsolatban. E határozatok hasonlóak lennének az általános adatvédelmi rendelet szerinti, a személyes adatokhoz kapcsolódó megfelelőségi határozatokhoz. Úgy kell tekinteni, hogy léteznek ilyen biztosítékok, ha a szóban forgó ország olyan egyenértékű intézkedésekkel rendelkezik, amelyek az uniós vagy tagállami jog által biztosítotthoz hasonló védelmi szintet biztosítanak.

A Bizottság szerződési mintafeltételeket is elfogadhat a közszférabeli szervezetek és az adatok további felhasználói támogatása érdekében abban az esetben, ha a közadatokat harmadik országokba továbbítják.

Az alkalmazás kezdete
Az új szabályok 15 hónappal a rendelet hatálybalépését követően válnak alkalmazandóvá.

A további lépések
A ma létrejött ideiglenes megállapodást a Tanácsnak még jóvá kell hagynia, ezért azt jóváhagyás céljából benyújtják a Tanács előkészítő szerveként működő Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper).

Európa digitális jövője (háttér-információk)

Forrás:
Az adatmegosztás előmozdítása: az elnökség megállapodásra jutott a Parlamenttel az adatkormányzási rendeletről; Európai Unió Tanácsa; 2021. november 30.