„…Tisztelt Képviselők!
Korunk második meghatározó fordulópontját a mesterséges intelligencia elterjedése jelenti, amely egyre inkább a gazdaságunk és biztonságunk alapzatává válik. Európa álláspontja egyértelmű. A lehető legjobban ki akarjuk használni a mesterséges intelligenciát társadalmunk, életminőségünk és termelékenységünk javítása érdekében.
Optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség javát szolgálhatja – ha helyesen járunk el. Azonban, mint minden rendkívüli erejű új technológia, a mesterséges intelligencia is egyaránt hordoz lehetőségeket és kockázatokat. E kockázatok kezelése nélkül nem fogjuk tudni kiaknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket.
Az élvonalbeli modellek képességeinek növekedésével ezek a kockázatok egyre hangsúlyosabbá válnak.
A kidolgozás alatt álló modellek az informatikai rendszerek feltörésének eddig soha nem látott lehetőségeit teremtik meg, és hamarosan olyan ellenfelek kezébe kerülnek, akik nagyon másként látják a világot, mint mi.
Ugyanakkor egyre nyilvánvalóbbá válnak az önmagukat továbbfejlesztő modellek veszélyei.
A környezetükből kikerülő AI-ügynökökkel vagy rosszindulatú kódok beillesztésével kapcsolatos incidensek csak ízelítőt jelentenek abból, ami ránk vár. A HuggingFace-incidenst követően a fejlesztők kongatják a vészharangot. A legfejlettebb vállalatok vezetői pedig arra szólítanak fel, itt az ideje, hogy lelassítsuk a rekurzív önfejlesztő modellek, valamint az élvonalbeli AI-modellek fejlesztését.
Ha a technológiát fejlesztő szakemberek egyértelműek, akkor nekünk is annak kell lennünk. A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet természetesen kulcsfontosságú eleme az óvintézkedések bevezetésének, és lehetővé teszi Európa számára a probléma kezelésére irányuló globális erőfeszítések alakítását.
Ezért együtt fogunk működni hasonlóan gondolkodó partnereinkkel, így például Kanadával, az Egyesült Királysággal és másokkal. Együtt kívánunk működni többek között a modellértékelés, az ellenőrzés, a korai előrejelzés és a mesterséges intelligencia biztonsága terén.
Ezenfelül meg fogom hívni az élvonalbeli AI-laboratóriumokat annak megvitatására, hogy miként támogathatjuk az élvonalbeli AI-modellek fejlesztésének lelassítására irányuló, folyamatban lévő ágazati erőfeszítéseket.
Tisztelt Képviselők!
Nincs kérdés afelől, hogy Európának saját képességekre lesz szüksége – különösen nemzetbiztonságunk védelme érdekében.
A függetlenségünk szempontjából alapvető fontosságú, hogy versenyben maradjunk. Ezért jelentősen növelnünk kell számítástechnikai kapacitásunkat. Emellett fel fogjuk vázolni elképzeléseinket arról, hogy miképp valósíthatjuk meg mindezt tiszta és hatékony módon.
Ezenfelül új módszereket fogunk kidolgozni a köz- és magánforrások felhasználására a legígéretesebb európai startupokba és egyéb vállalkozásokba való beruházások előmozdítása érdekében.
Tisztelt Képviselők!
Ha mérsékeljük a mesterséges intelligenciában rejlő kockázatokat, maximalizálhatjuk az előnyöket. Már eddig is sokat tettünk, például a gigagyárak és a technológiai szuverenitás tekintetében. E verseny következő szakasza azonban nem csak a csúcsmodellekről szól. Éppúgy, mint régen a könyvnyomtatás feltalálásakor: a könyvnyomtatást egy német ember találta fel, és azután Nyugat-Európában mindenhol átvették és alkalmazni kezdték.
Ha nem is mi találjuk fel az úttörő technológiákat, attól még lehetünk azok, akik a legnagyobb értéket kovácsolják belőlük. A kulcs az, hogy megteremtsük azt az értéket, amelyet a mesterséges intelligencia még nem hozott létre, hogy áthelyezzük a mesterséges intelligenciát a képernyőről a reálgazdaságba és a társadalomba: a gyárakban, a kórházi osztályokon, a precíziós mezőgazdaságban, energiahálózatainkban, az intelligens energiahálózatokban, a közlekedésben, a honvédelemben.
Ebben rejlik a valós érték. És ezen a téren Európa nagy előnyökkel rendelkezik. Világszínvonalú iparágaink vannak, amelyek a legmagasabb minőségű adatokat birtokolják. Ezek az adatok értékes európai kincsek. Ezek lesznek azok, amik képesek testre szabott ipari AI-modelleket működtetni.
Hadd mondjak egy, a társadalomból vett példát, éspedig éppen olyasmivel, a mellrákszűréssel kapcsolatban, amelyért Önök közül sokan fáradhatatlanul kampányolnak. A mammográfia mintegy 30–40%-kal csökkenti a halálozást a vizsgálatokon részt vevő nők körében. A korai felismerés alapvető fontosságú, és ez az, ahol bevethető a mesterséges intelligencia.
A mesterséges intelligenciával támogatott mammográfia segítségével korábban és több rákos megbetegedést ismerhetünk fel. Következésképpen több nő fog életben maradni. Szükségünk van tehát a mesterséges intelligenciára: az egészségünk múlhat rajta. De itt is európai módon kell cselekednünk.
Akarom-e, hogy az orvosom a mesterséges intelligencia segítségével azonnal hozzáférjen a legjobb diagnosztikai vagy terápiás döntéshez szükséges valamennyi adathoz? Természetesen igen. De akarom-e, hogy az orvosom egy mesterséges intelligencia által támogatott robot legyen? Nem, természetesen nem. Nem szeretném, hogy egy robot közölje velem, rákos vagyok-e, vagy sem.
A lényeg tehát, hogy a mesterséges intelligenciának támogatnia kell az orvosainkat abban, amihez értenek. Nem pedig helyettesíteni őket.
És ez csak egyetlen példa. Jelenleg öt olyan, a legnagyobb értéket képviselő ágazatra összpontosítunk, ahol az ipari mesterséges intelligencia a legkiemelkedőbb potenciállal rendelkezik, mi pedig rendelkezünk az adatokkal: egészségügy, közlekedés, agrár-élelmiszeripar, korszerű gyártástechnológia, valamint védelem és űrkutatás.
Novemberben gyökeres változást hozó kezdeményezéseket fogunk bejelenteni ezekben az ágazatokban.
Fel fogjuk kérni a tagállamokat, az európai parlamenti képviselőket, az iparági szereplőket és a vállalkozókat, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben az ambiciózus európai projektben.
Megközelítésünk világos: igent mondunk a mesterséges intelligenciára. Azt akarjuk, hogy a mesterséges intelligencia felelősségteljesebben teremtsen nagyobb értéket, ugyanakkor alacsonyabb költséggel és kevesebb energiafogyasztással. De mindenekelőtt azt szeretnénk, hogy a mesterséges intelligencia emberi kontroll alatt maradjon. Ez az európai megközelítés lényege.
Tisztelt Képviselők!
A mesterséges intelligencia számos kockázata szociális piacgazdaságunkra is átterjed. Egyesek számára a mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy gyorsabban végezzenek el ismétlődő, monoton feladatokat, hogy jobban kamatoztathassák készségeiket. Látjuk azonban, hogy ezek az előnyök egyenlőtlenül oszlanak meg a készségek, a generációk és a régiók között.
Nézzék meg a fiatalokat, és hogy mekkora akadályok állnak előttük, amikor fel akarnak lépni a munkavállalásnak akár csak az első lépcsőfokára.
A válaszainknak lépést kell tartaniuk mindezzel. Az oktatástól kezdve a munkavállalásig, a mesterséges intelligenciának mindvégig elő kell segítenie a készségek fejlesztését, javítania kell a munkahelyek minőségét, és tisztességes esélyt kell biztosítania a munkavállalók számára.
Ezért van szükségünk a minőségi munkahelyekről szóló rendeletre. És még az év vége előtt eredményeket fogunk felmutatni…”
Forrás:
Ursula von der Leyen elnök 2026. évi értékelő beszéde az Unió helyzetéről; Európai Bizottság; 2026. szeptember 16.
Lásd még:
Erősebb, de nem feltétlenül stabilabb EU? – Ursula von der Leyen 2026-os évértékelő beszéde – Magyar Külügyi Intézet; eGov Hírlevél
