Skip to main content

31. szám, 2022. augusztus 1.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Lázár János új világot ígér

„Az építésügyi miniszter szerint teljesen új állami beruházási rendszer állhat fel jövő januártól. Ehhez új jogszabályi környezetet teremtenek.

Készül egy új, állami beruházásokról szóló törvény, ami a terveink szerint január elsejétől teljesen új világot teremt Magyarországon az állami, önkormányzati közcélú beruházások tekintetében – erről Lázár János beszélt a hódmezővásárhelyi Rádió 7 adásában.

Az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) vezetője pontos részleteket nem mondott, csak a körülbelüli kereteket ismertette. Ezek szerint
* új beszerzési rendszer,
* új pályáztatási rendszer,
* új tervezési rendszer és
* új elszámolási rendszer
jön létre, amelyek egy célt szolgálnak a miniszter szerint: új pénzügyi-gazdasági viszonyokat fogunk teremteni. Tiszta vizet öntünk a pohárba!

Lázár János úgy fogalmazott, hogy sokkal átláthatóbb, sokkal egyszerűbb, az állam érdekeit sokkal jobban védő rendszer születik. Szerinte a legfontosabb, hogy az államnak olyan beruházásokat kell most és a jövőben is támogatni, amelyek a társadalom javát szolgálják, de egyúttal gazdasági növekedést is jelentenek.
Azt is mondta, hogy az állami beruházásoknál prioritás számára, hogy pontosabb és precízebb legyen az előkészítés folyamata, hogy hatékonyságnövelés történjen és hogy a közérdek jobban érvényesüljön.

„Ez alatt azt értem, hogy jobban meg kell tervezni, hogy hol építünk iskolát, mekkora iskolát építünk, mekkora uszodát építünk, milyen közinfrastruktúrákat hozunk létre. Tehát alaposabb tervezés, alaposabb előkészítés, pontosabb előkészítés és jobb megvalósítás” – vetítette előre a jövőbeni új törvény sarokpontjait.”

Forrás:
Lázár János új világot ígér; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2022. július 25.

Közigazgatás, politika

Felszámolják a május végén megalakult Nemzeti Közlekedési Központot

„Alig két hónapja alakult meg, de máris megszűnik a fővárosi beruházásokért is felelős országos közlekedésszervező, a Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt. (NKK) – tudta meg a Népszava az Építési és Beruházási Minisztériumtól (ÉBM).

Az ÉBM sajtóosztályának közlése szerint az NKK mint önálló intézmény megszűnik, a párhuzamos állami struktúrák megszüntetése érdekében, projektjeit az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) veszi át.

A korábban Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. néven működő szervezet megalapítását május végén jelentették be, feladatául akkor a várostervezési, a városfejlesztési, a közlekedéstervezési, valamint a vasút- és hévfejlesztési tervezési feladatok mellett a közösségi közlekedési menetrendek összehangolását, a tarifarendszerek egységesítését, valamint a MÁV–Volán-csoport, a GYSEV és más szolgáltatók közszolgáltatásainak megrendelését és összehangolását szabdták. Az NKK tulajdonosi jogait Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter első, május 26-i keltű miniszteri rendeletével adta át a Technológiai és Ipari Minisztériumnak (TIM). Ezt a rendeletét a GFM tárcavezetője július közepén akképpen módosította, hogy az NKK felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlását – a cégközlöny szerint július 19-i hatállyal – a Lázár János vezette, s az NKK szakmai partnereként emlegetett Építési és Beruházási Minisztériumra ruházta át, amely most fel is számolja a korábban Vitézy Dávid közlekedési államtitkár által irányított országos hatáskörű közlekedésszervezőt.

A helyközi közszolgáltatási feladatok az állam nevében történő megrendeléséért, a szakpolitikai tervezésért és az irányításért továbbra is az állami közlekedési vállalatok tulajdonosi joggyakorlója, a Technológiai és Ipari Minisztérium felel, a megszűnő cég közlekedésszervező feladatait vélhetően egy másik szervezet fogja átvenni.”

Forrás:
Felszámolják a május végén megalakult Nemzeti Közlekedési Központot; Magyarbusz; 2022. július 29.

Idén is keresik az év digitális falvait

„Az „Év Digitális Faluja” címre ismét négy kategóriában pályázhatnak az innovatív digitális megoldásokat alkalmazó, ötezer főnél kisebb lélekszámú települések a mai naptól szeptember 9-ig. A díj okos módszerek és technológiák alkalmazására, a bevált jó gyakorlatok megosztására ösztönöz a vidéki közösségek megerősítése, a helyi életminőség javítása érdekében. A falvak a többi között megújuló energiaforrások, például napelem használatával vagy innovatív ipari parkok létesítésével érdemelhetik ki az elismerést.

„Az Év Digitális Faluja” kezdeményezés célja, hogy a kistelepülések egyre inkább képesek legyenek megvalósítani és bemutatni a digitális fejlesztéseket, adottságaikra építve kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket. A díj elősegíti és bátorítja a falvak közötti együttműködések kialakulását, a térségi szintű fejlesztések elterjedését. A vezetőket, döntéshozókat az okos megközelítések használatára ösztönzi, hogy a magyar vidék kincsei otthonosabb helyekké és akár innovációs központokká váljanak.

A díj a pályázó településen bevezetett és alkalmazott okos város, okos falu módszerek és technológiák alapján nyerhető el négy kategóriában: innovatív települési környezet, fenntartható épített és természeti környezet, innovatív társadalmi és közösségi jólét, innovatív gazdasági ökoszisztéma. Iránymutatásul a Digitális Falu Program honlapján megtalálható példatár szolgálhat, amelyben egyebek mellett okos közösségi terek, utcabútorok, zebra, fenntartható zöldhulladék kezelési megoldások vagy a digitális turizmus eszközei (pl. virtuális séták, applikációval rendelkező tanösvények) szerepelnek. A honlapon érhető el a részletes pályázati kiírás, és itt lehet jelentkezni is.

„Napjainkban különös figyelmet kapnak a lakosság kényelmét, egészségét, biztonságát célzó megoldások és szolgáltatások. A magyar kormány digitalizációval kapcsolatos fejlesztései, tervei és elvárásai az egész országra kiterjednek, így kiemelt feladat a kistelepülések, falvak lakosainak, vállalkozásainak bevonása az innovációs térbe, az okos megoldások fejlesztésébe. A cél pedig az, hogy az érintettek a mindennapi gyakorlatban használják az okos megoldásokat. A Technológiai és Ipari Minisztérium örömmel áll minden olyan kezdeményezés mögé, amely modern, okos technológiák fejlesztése, digitális megoldások használata érdekében megszólítja a közösségeket. Az „Év Digitális Faluja” díj pont arra hivatott, hogy párbeszédet kezdeményezzen a digitalizációs, az okos megoldások településszintű használata során a lakókkal, úgy, hogy közben a fejlesztésekben, az igények felmérésében az önkormányzatok is szerepet kapnak. A Digitális Falu Program részeként a pályázatot immáron második alkalommal írjuk ki, annak érdekében, hogy az ötleteket, más lakóközösségek, falvak is akár saját maguk igénye szerint hasznosíthassák” – mondta el Solymár Károly Balázs, a Technológiai és Ipari Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára.

A független szakmai zsűri vizsgálja majd a bevezetett technológiák összetettségét, az integráció mélységét, a közösségfejlesztő erőt, továbbá a fejlesztések társadalmi, környezeti és gazdasági hasznosulását. Az elsőként tavaly kiosztott díjat idéntől a Neumann János Nonprofit Kft. gondozza. A Technológiai és Ipari Minisztérium háttérintézménye ősszel tervezi megrendezni az eredményhirdetést és az ünnepélyes díjátadót.”

Forrás:
Idén is keresik az év digitális falvait; Technológiai és Ipari Minisztérium; 2022. július 26.

Európai Unió

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2022: általános előrehaladás tapasztalható, de a digitális készségek, a kkv-k és az 5G hálózatok esetében lemaradás van

„Az Európai Bizottság a mai napon közzétette az uniós tagállamok digitális téren elért eredményeinek nyomonkövetésére szolgáló, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutató (DESI) eredményeit. A Covid19-világjárvány alatt a tagállamok haladást értek el digitalizációs erőfeszítéseik vonatkozásában, de még mindig nehézségekkel küzdenek a digitális készségek esetében fennálló hiányosságok megszüntetése, a kkv-k digitális átalakulása, valamint a fejlett 5G hálózatok kiépítése terén. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, amelyből mintegy 127 milliárd euró áramlik a digitális terület reformjához és beruházásaihoz, olyan példátlan lehetőséget kínál a digitális átalakulás felgyorsítására, amelyet az EU és tagállamai nem szalaszthatnak el.

Az eredmények azt mutatják, hogy bár a legtöbb tagállamban fejlődés tapasztalható a digitális átalakulás terén, a kulcsfontosságú digitális technológiák, például a mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazokra épülő technológiák vállalkozások általi bevezetése továbbra is alacsony szintű. Fokozni kell a rendkívül innovatív szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz szükséges konnektivitási infrastruktúra (különösen az 5G) teljes körű kiépítését szolgáló erőfeszítéseket. A digitális készségek területe szintén azon fontos területek közé tartozik, ahol a tagállamoknak nagyobb előrehaladást kell elérniük.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Gyorsul a digitális átállás. „A legtöbb tagállam jó úton halad a reziliens digitális társadalmak és gazdaságok kiépítése terén. A világjárvány kezdete óta jelentős erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy támogassuk a tagállamokat az átállásban. Nem csak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és az uniós költségvetés révén, hanem a közelmúltban a digitális oktatásról és készségekről folytatott strukturált párbeszéden keresztül is. Mivel a lehető legjobban ki kell használnunk a digitális évtized 2030-ra kitűzött céljainak eléréséhez szükséges beruházásokat és reformokat. A változásnak tehát már most meg kell történnie.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „Az EU jól halad a digitális célok megvalósítása terén, és továbbra is törekednünk kell arra, hogy az EU-t globális vezetővé tegyük a technológiai versenyben. A DESI rámutat, hogy fokoznunk kell tovább kell, például az ipar, és azon belül a kkv-k digitalizálásának ösztönzése terén. Fokoznunk kell az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az EU-ban minden kkv, vállalkozás és iparág a rendelkezésükre álló legjobb digitális megoldásokat alkalmazza, és világszínvonalú digitális konnektivitási infrastruktúrához férjen hozzá.”

Az Európai Parlament és az uniós tagállamok által elfogadott, a digitális évtizedhez vezető útról szóló bizottsági javaslat elő fogja segíteni a tagállamok és az EU közötti szorosabb együttműködést a DESI által vizsgált valamennyi dimenzió előmozdítása érdekében. A javaslat keretet biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy olyan közös kötelezettségvállalásokat tegyenek és több országra kiterjedő projekteket hozzanak létre, amelyek globális összefüggésben erősítik kollektív erejüket és ellenálló képességüket.

Az EU éllovasai továbbra is Finnország, Dánia, Hollandia és Svédország. Azonban még ők is hiányosságokkal küzdenek egyes kulcsfontosságú területeken: a fejlett digitális technológiák, például a mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazokra épülő technológiák elterjedtsége nem éri el a 30%-ot, és messze elmarad a digitális évtizedre vonatkozó kezdeményezés keretében 2030-ra kitűzött 75%-os céltól; széles körű a szakemberhiány, ami általában lassítja az előrehaladást és digitális kirekesztéshez vezet.

Összességében pozitív konvergencia figyelhető meg: az EU-ban egyre magasabb a digitalizáció szintje, és az alacsonyabb szintről indult tagállamok gyorsabb ütemben növekedve fokozatosan felzárkóznak. Olaszország, Lengyelország és Görögország az elmúlt öt évben jelentősen javította DESI-pontszámait, és – szintén európai finanszírozás segítségével – olyan tartós beruházásokat hajtott végre, amelyek szakpolitikai szempontból nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális gazdaságra.

Mivel a digitális eszközök a mindennapi élet és a társadalomban való részvétel szerves részévé válnak, fennáll a veszélye annak, hogy a megfelelő digitális készségekkel nem rendelkező emberek hátrányba kerülnek. A 16–74 év közötti európaiaknak csupán 54%-a rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel. A digitális évtized célja, hogy ez az arány 2030-ra legalább 80%-ra nőjön. Emellett annak ellenére, hogy 2020 és 2021 között 500 000 IKT-szakember lépett be a munkaerőpiacra, az EU-ban jelenleg 9 millió IKT-szakember dolgozik, ez pedig messze elmarad a 2030-ra kitűzött 20 millió fős uniós céltól, és nem elegendő a vállalkozások körében tapasztalható készséghiány leküzdéséhez. 2020-ban az uniós vállalkozások több mint fele (55%) számolt be arról, hogy nehézségekbe ütközik az IKT-álláshelyek betöltése terén. Ez a munkaerőhiány jelentős akadályt jelent az uniós vállalkozások fellendülése és versenyképessége szempontjából. A speciális készségek hiánya a zöld megállapodás céljainak elérésére irányuló uniós erőfeszítéseket is hátráltatja. Ezért jelentős erőfeszítésekre van szükség a munkaerő átképzéséhez és továbbképzéséhez.

Ami a kulcsfontosságú technológiák térnyerését illeti, a Covid-világjárvány során a vállalkozások ösztönözték a digitális megoldások alkalmazását. A felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások használata például elérte a 34%-ot. A mesterséges intelligencia és a nagy adathalmazokra épülő technológiák üzleti célú felhasználásának aránya azonban csak 8%, illetve 14% (cél: 2030-ra 75%). Ezek a kulcsfontosságú technológiák jelentős innovációs és hatékonyságnövekedési lehetőségeket kínálnak, különösen a kkv-k számára. Az uniós kkv-k csupán 55%-a esetében valósult meg legalább alapszinten a digitalizáció (miközben a cél az, hogy ez az arány 2030-ra legalább 90% legyen), ami azt jelzi, hogy a kkv-k közel fele még mindig nem aknázza ki a digitális technológiák által teremtett lehetőségeket. A Bizottság ma felmérést tett közzé az adatgazdaságban tevékenykedő vállalkozásokról.

2021-ben tovább nőtt a gigabit alapú internetkapcsolat térnyerése Európában. A háztartások 50%-át sikerült lefedni száloptikás hálózatokkal, aminek következtében a vezetékes, nagyon nagy kapacitású hálózatok lefedettsége eléri a 70%-ot (a 2030-ra kitűzött cél a 100%). Az 5G lefedettség szintén nőtt: az elmúlt évben az EU lakott területeinek 66%-ában volt elérhető. Mindazonáltal a frekvenciakiosztás, amely az 5G kereskedelmi bevezetésének fontos előfeltétele, még mindig nem fejeződött be: a tagállamok túlnyomó többségében (Észtország és Lengyelország kivételével) az 5G harmonizált spektrumnak csupán 56%-a került kiosztásra. Ezen túlmenően a nagyon magas lefedettségi adatok közül néhány a 4G frekvenciák vagy az alacsony sávú 5G spektrum megosztásán alapul, ami még nem teszi lehetővé a fejlett alkalmazások teljes körű alkalmazását. E hiányosságok megszüntetése elengedhetetlen az 5G-ben rejlő lehetőségek kiaknázásához és a magas gazdasági és társadalmi értéket képviselő új szolgáltatások – például az összekapcsolt és automatizált mobilitás, a korszerű gyártás, az intelligens energiarendszerek vagy az e-egészségügy – lehetővé tételéhez. A Bizottság a mai napon az európai mobil és vezetékes széles sávú szolgáltatások 2021. évi árairól, valamint az európai szélessávú lefedettségről szóló tanulmányokat is közzétett.

A kulcsfontosságú közszolgáltatások online nyújtása a legtöbb uniós tagállamban széles körben elterjedt. Az európai digitális személyiadat-tárca bevezetésére felkészülve már 25 tagállam rendelkezik legalább egy elektronikus azonosítási rendszerrel, de közülük csak 18 rendelkezik az eIDAS-rendelet alapján bejelentett egy vagy több elektronikus azonosítási rendszerrel, ami a határokon átnyúló biztonságos digitális tranzakciók egyik kulcsfontosságú tényezője. A Bizottság a mai napon közzétette az e-kormányzatról készült 2022. évi teljesítményfelmérést.

Az EU jelentős forrásokat biztosított a digitális átalakulás elősegítésére. 127 milliárd EUR-t különítettek el a Tanács által eddig jóváhagyott 25 nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő digitális vonatkozású reformokra és beruházásokra. Ez példa nélküli lehetőséget kínál a digitalizáció felgyorsítására, az Unió rezilienciájának növelésére és a külső függőségek reformok, illetve beruházások révén történő csökkentésére. A tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó forrásaiknak átlagosan 26%-át fordították a digitális átalakulásra, ami meghaladja a kötelező 20%-os küszöbértéket. A tagállamok közül Ausztria, Németország, Luxemburg, Írország és Litvánia döntött úgy, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak több mint 30%-át digitális célokra fordítja.

A digitális átalakulás felgyorsításához és ahhoz, hogy az EU megvalósítsa a digitális évtized keretében meghatározott jövőképet, elengedhetetlen a digitális átalakulás kulcsfontosságú prioritássá nyilvánítása, politikai támogatás nyújtása, valamint világos stratégia, szilárd szakpolitikák és beruházások biztosítása.

Háttér-információk

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente közzétett mutató az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményeit méri az Eurostat adatai, valamint speciális kutatások és adatgyűjtési módszerek alapján. A DESI azzal segíti az uniós tagállamokat, hogy azonosítja a célzott beruházásokat és intézkedéseket igénylő kiemelt területeket. A DESI az európai szemeszter digitális komponensének elemzése során is alapvető eszköznek számít.

A 2021 szeptemberében bemutatott és várhatóan az év végéig hatályba lépő, „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű program az uniós intézmények és a tagállamok közötti együttműködési ciklus formájában új irányítási mechanizmust hoz létre annak érdekében, hogy uniós intézmények és a tagállamok közösen megvalósíthassák a digitális évtized célkitűzéseit és elveit. A program értelmében a digitális évtized céljainak nyomon követése a DESI feladata, következésképpen a DESI-mutatók a 2030-ig tartó időszakra szóló digitális iránytűről szóló közleményben meghatározott négy sarkalatos pont köré lettek átcsoportosítva.

További információk

Kérdések és válaszok – A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2022

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI)

Az egyes tagállamok teljesítménye

Módszertani megjegyzések

2022-es PREDICT-tanulmány az IKT-ról és a K+F-ről”

Forrás:
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, 2022: általános előrehaladás tapasztalható, de a digitális készségek, a kkv-k és az 5G hálózatok esetében lemaradás van; Európai Bizottság; 2022. július 28.

Közigazgatási, politikai informatika

NAV: Már elérhető a hivatal új ügyintéző felülete

„Az év elején megújult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) portálja, amelyen már elérhető a hivatal új ügyintéző felülete, az Ügyfélportál (ÜPO) – közölte a NAV hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint az ÜPO fokozatosan váltja le az eBEV-et, a két felület kezdetben párhuzamosan működik, biztosítva a felhasználók kényelmes és biztonságos átállását.

Az Ügyfélportál a Windows, Android, iOS operációs rendszerekből is működik, mobileszközökre is optimalizált, akadálymentes és teljes tartalma elérhető angol nyelven is. Az ügyintéző felület ügyfélkapus azonosítással használható, az oldal testre szabható.

A belépéskor a felhasználó azonnal látja a NAV által nyilvántartott adatait és az adószámlája nettó egyenlegét. Példaként említették, hogy ha valakinek túlfizetése van, egyetlen kattintással átnavigálhat az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásba (ONYA), ahol az átvezetést vagy kiutalást kérheti.

Ha pedig tartozása van, a felület az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerbe (EFER) irányítja, ahol internetes, bankkártyás vagy házibankos átutalással rendezheti adóját.

Az új felületen többek között bevallások, múltbeli adatok, jövőbeni kötelezettségek, igazolások, kimutatások, járulékfizetési, foglalkoztatási adatok, kérhetők le gyorsan és egyszerűen. Így például azt is ellenőrizheti bárki, hogy munkáltatója bejelentette-e, illetve milyen adatokat küldött a foglalkoztatásról.

A korábban beadott bevallások és dokumentumok nemcsak lekérdezhetők és letölthetők, hanem javíthatók, önellenőrizhetők is.

Akinek van képviseleti jogosultsága, a képviselt adózó ügyeit is intézheti akár törvényes képviselőként, például cégtulajdonosként, meghatalmazott könyvelőként – olvasható a NAV közleményében.”

Forrás:
NAV: Már elérhető a hivatal új ügyintéző felülete; Híradó.hu/MTI; 2022. július 25.
Ügyféliránytű; Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Nagy változtatást jelentett be a NAV az ügyintézésben

„Hasznos funkciókkal és átláthatóbb felülettel találkozhat ezentúl az, aki az interneten keresztül végezné el adóügyi teendőit. Mint a Mediaworks Hírcentruma a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól megtudta: a hatóság eddig használt oldala, az eBEV egy darabig működik még, ám fokozatosan átadja helyét az Ügyfélportál nevű új felületnek. Az ÜPO rövidítésű oldal a lehetőségek tárházát kínálja majd.

Megújult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyintéző felülete, az eddigi eBEV-et felváltja az Ügyfélportál, röviden az ÜPO (ami ITT érhető el). Az új oldal eleinte párhuzamosan működik majd a régivel, így a felhasználók fokozatosan térhetnek át az új felület használatára.

Jó hír, hogy az ÜPO szinte minden operációs rendszeren és böngészőn elérhető, így a Windows, az Android, az iOS rendszereken, valamint az Edge, a Firefox, az Opera, a Chrome és a Safari böngészőkkel is működik. Mobileszközökön is használható, emellett teljes tartalma elérhető angolul is.

A Mediaworks Hírcentrumának a NAV részletesen is beszámolt az új oldal működéséről. Eszerint a bejelentkezés többlépcsős folyamat: az ügyintézés ügyfélkapus azonosítással indul, ezt követően nyílik meg a kezdőlap. Az oldal testre szabható, vagyis egyéni igények szerint beállítható, hogy a kezdőképernyő milyen formában jelenjen meg. A belépéskor elsőként a felhasználó adatai és az adószámlája nettó egyenlege jelenik meg.

Az új oldal hasznos funkcióihoz tartozik, hogy ha valakinek például túlfizetése van, egyetlen kattintással áttérhet az úgynevezett Online nyomtatványkitöltő alkalmazásba (ONYA), ahol kérheti az átvezetést vagy a kiutalást is. Ha az ügyfélnek tartozása van, akkor pedig a felület az Elektronikus fizetési és elszámolási rendszerbe (EFER) irányítja, ahol internetes bankkártyás vagy éppen házibankos átutalással rendezheti tartozását.

Az új felületen számos további információ érhető majd el, többek között bevallások, múltbeli adatok, jövőbeli kötelezettségek, igazolások, kimutatások, járulékfizetési és foglalkoztatási adatok kérhetők le gyorsan és egyszerűen. Így például az is könnyen ellenőrizhető, hogy a felhasználó be van-e jelentve, ahogy az is, hogy milyen adatokkal. A korábban beadott bevallások és dokumentumok nemcsak lekérdezhetők és letölthetők, hanem javíthatók és önellenőrizhetők is a rendszer segítségével.

A NAV kiemelte, hogy az adózó ügyintézését – képviseleti jogosultsággal – akár egy törvényes képviselő, mint például a cég tulajdonosa vagy meghatalmazott könyvelő is intézheti.”

Forrás:
Nagy változtatást jelentett be a NAV az ügyintézésben; Magyar Nemzet; 2022. július 20.

Megszűnik a papíralapú vendégkönyv a szálláshelyeken

„Megszavazta az Országgyűlés azt a törvénymódosítási csomagot, amely a jövőben a szakma kérésének megfelelően megszünteti a papíralapú vendégkönyvek használatát; a szálláshely-szolgáltatók által régóta várt intézkedéssel a bejelentkezéskor tovább csökken az adminisztráció, megszűnik a kétszeres nyilvántartás-vezetési kötelezettség. Az intézkedés 2023. január 1-én lép hatályba – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) 2019-es elindításának egyik célja volt, hogy a szálláshely-szolgáltatói szektort a teljeskörű digitalizáció útjára állítsa. Mintegy három évvel a rendszer elindítása után ma már a 46 ezer hazai szálláshely mindegyike szálláshelykezelő szoftvert használ, a foglalásait digitálisan adminisztrálja és rögzíti a szoftverében. A szálláshelyek online adatrögzítése és adatszolgáltatása már stabil rendszerré vált, így a szektor digitalizációja és adminisztrációs terheinek csökkentése tovább folytatódhat – írták.

Bár 2020 óta minden hazai szálláshely-szolgáltató szálláshelykezelő szoftvert használ – hiszen ez a működés egyik alapfeltétele -, számos önkormányzat ma is rendeletben írja elő a papíralapú vendégkönyv vezetését. Ez a szálláshely-szolgáltatóknak kettős nyilvántartást, a vendégeknek pedig dupla adminisztrációt jelent. Az Országgyűlés által most elfogadott törvénymódosítások – összhangban a turisztikai szektorban érvényesülő, átfogó digitalizációs törekvésekkel – ezt a helyzetet rendezik. A papíralapú vendégkönyv kötelező használatának kivezetésével a szálláshely-szolgáltatókat a jövőben már nem terheli kétszeres nyilvántartás-vezetési kötelezettség, amelynek köszönhetően gyorsabbá válik a vendégek bejelentkezése is – mutatnak rá.

Az MTÜ közölte: a törvénymódosítási csomag hatályba lépését követően a szálláshelyeken az idegenforgalmi adó (IFA) bevallásával kapcsolatos adminisztrációt a szolgáltató kizárólag a szálláshelykezelő szoftverében vezeti majd. Így januártól a jegyzők is kizárólag a szoftverekben lévő adatok alapján ellenőrizhetik az egyes szálláshely-szolgáltatók 2023-as és későbbi évekre vonatkozó IFA-bevallásainak adatait.”

Forrás:
Megszűnik a papíralapú vendégkönyv a szálláshelyeken; Infostart / InfoRádió; 2022. július 27.

Informatika, távközlés, technika

Csák János: Magyarországnak nagy szüksége van a kvantuminformatikai fejlesztésekre

„Magyarországnak nagy szüksége van a kvantumkommunikációs infrastruktúrát érintő fejlesztésekre, és arra, hogy ezek itthon valósulhassanak meg – jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott kvantuminformatikai bemutatón.

A bemutatón az ELTE informatikai kar kutatói kvantumalapú kulcsszétosztás módszerével demonstrálták az egyetem Lágymányosi és Trefort-kerti kampusza között a titkosítási kulcsok fizikailag biztonságos megosztását, hagyományos üvegszálas távközlési hálózaton.

Csák János üdvözölte és gratulált a kutatóknak a bemutatott kvantumtechnológiai alkalmazásokhoz.

A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a nyilvános tudományos együttműködésekből termék legyen.

Rámutatott: a kormányzat felelőssége, hogy jövőképes legyen az ország, biztosítsa az emberek biztonságát, hogy gondoskodhassanak a szeretteikről, és ápolni tudják a kötődéseiket.

„Ha a tudás nem válik termékké, akkor le fogunk maradni” – fogalmazott, hozzátéve: a végén mindig az nyer, aki a termék feletti kontrollal rendelkezik. A kvantuminformatika és kvantumkommunikáció jelenleg a világ élen járó technológiái – mutatott rá.

Borhy László, az ELTE rektora azt mondta, hogy az ország a kvantumtechnológiában a szoftverfejlesztéshez tud csatlakozni, ahol meghatározó szerepet érhet el.

Az ELTE informatikai és természettudományi karai a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratóriumban folyó kutatómunkához beszereztek egy Közép-Európában egyedülálló, a világ élvonalát képviselő fotonikus processzort. Ez a versenyképes alap- és alkalmazott kutatások egyik fő eszköze lesz, támogatva az ELTE tudományos súlyának a növelését, nemzetközi láthatóságát a kvantuminformatikában – mondta.

Az ELTE informatikai karon Kozsik Tamás és kutatócsoportja által fejlesztett, szabadon hozzáférhető Piquasso szimulátor hatékonyságát tekintve a világ legjobbjai közé tartozik. Az alkalmazás bizonyos számításokban akár négyszer gyorsabb, mint a jelenleg piacvezető Xanadu kanadai startup által fejlesztett szimulátor – közölték.

Kozsik Tamás egyetemi docens elmondta: az adatainkat védő jelenlegi titkosítási eljárások egy része a kvantumszámítógépek megjelenésével egy csapásra elavulhat, feltörhető lesz, a kvantumos titkosítás kiemelt jelentőségű például a pénzügyi-gazdasági hálózatok szempontjából is.

Emlékeztetett: az EU 2019-ben indította el az Európai Kvantumkommunikációs Infrastruktúra (EuroQCI) kezdeményezését, amelyhez Magyarország is csatlakozott. Az ennek keretében kiírt pályázaton nyertes QCIHungary konzorcium célja a nemzeti kvantumkommunikációs infrastruktúra alapjainak lerakása Magyarországon. A konzorcium tagjai a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), a Wigner Fizikai Kutatóközpont, az ELTE informatikai kara, és a BME-VIK. A magyarországi kvantuminformatikai kutatásokat a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium fogja össze – ismertette Kozsik Tamás.”

Forrás:
Csák János: Magyarországnak nagy szüksége van a kvantuminformatikai fejlesztésekre; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2022. július 27.

Kerékpárosbarát: új, hasznos alkalmazás kerékpárosoknak

„A Kerékpárosbarát alkalmazás minden fontos információt tartalmaz és tartalma folyamatosan bővül.

Elkészült a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) ingyenesen letölthető Kerékpárosbarát applikációja, amely tartalmazza a kerékpárosbarát vendéglátóhelyeket és szálláshelyeket, a hazai bringaparkokat, a vízvételi helyeket, a szervizpontokat, a bringás pihenőket, kezdőknek és haladóknak egyaránt izgalmas útvonalakat: mindent, ami hasznos lehet a bringások számára.

Egyre vonzóbb Magyarországon is a kerékpáros turizmus, egyre többen pattannak nyeregbe és fedezik fel országunk gyönyörű térségeit két keréken. Egyre több és több, biztonságos és vonzó kerékpáros útvonal közül választhatunk, azonban az útvonal nem elegendő. A kerékpáros turizmus alakulásában jelentős szerepe van a térségi szolgáltatóknak is.

Kerékpárosbarát szolgáltatók

A kerékpárosbarát hálózathoz mindazon szolgáltatók csatlakozhatnak, akik kerékpárosbarát szemlélettel fogadják a kerékpárral érkezőket, ezen felül megfelelnek az egyes szolgáltatástípusokra vonatkozó kötelező, illetve opcionális kritériumoknak. A hálózat tagjainak listája már nem csupán a MAKETUSZ honlapján található meg, hanem abban az új applikációban is szerepelnek, amely Kerékpárosbarát néven mind a Google Play áruházból, mind az App Store-ból ingyenesen letölthető android és iOS alapú készülékekre egyaránt.

„Az applikációt folyamatosan bővítjük és fejlesztjük, annak érdekében, hogy a felhasználók minél széleskörűbben alkalmazhassák akár egy-egy túrára való tervezés, felkészülés során, akár közben, ha azonnali iránymutatásra, információra vagy segítségre van szükségük” – tudtuk meg Coates Ádámtól, a kerékpárosbarát hálózat projektvezetőjétől.

Minden infó egy helyen

A Kerékpárosbarát app a különböző szolgáltatók, szálláshelyek, vendéglátóhelyek, strandok, múzeumok stb. mellett tartalmazza a bringás pihenőhelyeket, az ingyenes vízvételi lehetőségeket, kutakat, forrásokat, szervizpontokat és a MAKETUSZ közreműködésével létrejött bringaparkokat , vagyis a gyerekek és felnőttek számára egyaránt élvezetes pumpapályákat is.

A felhasználók különböző a kerékpárosok számára hasznos, a hazai útvonalhálózatot megjelenítő alaptérképek, és térképrétegek közül választhatnak. Az egyes rétegek más-más plusz információval egészítik ki az alaptérképet, például a hőtérkép réteggel megnézhetjük, hogy az egyes kerékpáros útvonalakat mennyire intenzíven használják a bringások.

„A jövőre vonatkozóan is nagyon sok tervünk van. Amellett, hogy a tartalom napról napra gazdagodik, olyan új funkciók is elérhetővé válnak majd, amelyek segítségével közösségi bejelentésre is lehetőség nyílik. Ezáltal bárki bejelenthet egy pihenőhelyet, szervizoszlopot vagy akár ajánlhat a hálózatba kerékpárosbarát szolgáltatót is – tette hozzá a Kerékpárosbarát hálózat projektvezetője.

Bringás vándortábor

Az öt éve működő MAKETUSZ küldetése a kerékpáros turizmus fejlesztése Magyarországon. Projektjeik a kezdetektől erre fókuszáltak, ennek szellemében szervezték a bringás vándortábort is, ami az iskolás korosztály számára kínál izgalmas programokat a nyári szünidőben.

„A bringás vándortábornak köszönhetően széleskörű kapcsolatrendszert sikerült kiépítenünk szerte az országban és testközelből megtapasztaltuk azt is, mire van szüksége egy kerékpárosnak kezdőtől egészen a profi szintig. Fontosnak éreztük egy olyan partneri hálózat kialakítását, ami segít egyrészt a szolgáltatóknak, hogy jobban megismerjék őket, másrészt a kerékpárosoknak is segít a könnyebb és gyorsabb információszerzésben és tájékozódásban” – fejtette ki Pénzes Erzsébet, a MAKETUSZ elnöke.

Az egyhetes vándortábor során minden este máshol szállnak meg a gyerekek, a napokat főként kerékpáron töltik, érdekes látnivalókat, kulturális intézményeket, és természetesen strandokat, szórakozási, élményszerzési lehetőségeket nyújtó helyszíneket is útba ejtve.”

Forrás:
Új, hasznos app indult kerékpárosoknak; FEOL.hu; 2022. július 30.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Irodát nyit az Európai Unió a Szilícium-völgyben

„A lépéssel a szervezet az IT-óriásokkal való diplomáciai kapcsolatot akarja erősíteni.

Az Európai Bizottság 2022. szeptember elsején nyit irodát San Franciscóban. A kirendeltség egyik fő feladata az lesz, hogy az új digitális szabályozásokkal szemben konstruktív és nem konfrontatív kapcsolatot tartson fenn az amerikai technológiai óriáscégekkel.

A San Franciscóban kialakítandó iroda megnyitását hivatalosan először az Európai Tanács július 18-i, az EU digitális diplomáciájáról szóló dokumentumban említették, azzal a szándékkal, hogy „kapcsolatokat építsen ki a helyi hatóságokkal és érdekelt felekkel”. A kirendeltség az Amerikai Egyesült Államokban működő uniós küldöttség „antennájaként” fog működni, amelynek fő irodája Washingtonban található. Ez az első alkalom, hogy egy uniós küldöttség második irodát nyit ugyanabban az országban.

„Fontos, hogy a szabályozó hatóságok és a szabályozott vállalatok között pozitív kapcsolat alakuljon ki. A mi feladatunk a végrehajtás és a megfelelés elősegítése” – jelentette ki Gerard de Graaf, az Európai Bizottság munkatársa. Az új irodát a szakember fogja vezetni. De Graaf bizottsági tisztviselőként felelős volt a digitális piacokról szóló törvény és a digitális szolgáltatásokról szóló törvény kidolgozásáért és jóváhagyásáért. Az Európai Bizottság munkatársa hangsúlyozta, hogy az új uniós küldöttség nem csak a technológiai konszernekkel fog foglalkozni, mivel a nyugati parton számos olyan technológiai és szabályozási fejlesztés van, amely az EU számára is érdekes.

Az időzítés azonban arra utal, hogy a hivatal fontos szerepet fog játszani a készülő jogszabályok végrehajtásában, mivel az Európai Bizottság most először veszi át az EU belső piacának szabályozói szerepét. Ez a szerep fontos lehet a digitális piacokról szóló törvény esetében, mivel lehetővé teszi a párbeszédet a testület és az érintett nagy technológiai társaságok között. A párbeszédnek köszönhetően lehetővé válhat az érintett cégek számára, hogy az új jogi kötelezettségeket jobban beépítsék munkamódszereikbe.

De Graaf rámutatott, hogy a digitális piacokról szóló törvényhez kapcsolódó kötelezettségek egy része érinti az érintett vállalatok üzleti modelljét, példaként említve az operációs rendszereket, amelyeknek nyitniuk kell az alternatív alkalmazásboltok felé. Ezért a jogszabály végrehajtása nem csupán a jogászok feladata, hanem stratégiai döntéseket is érint, amelyek arról szólnak, hogy ezek a nagyvállalatok merre akarnak elmozdulni. Az uniós tisztviselő meg van győződve arról, hogy az ilyen stratégiai megbeszélések során a legjobb, ha közvetlenül az adott társaság központjával tárgyalnak.

Bár az Európai Bizottság eltökéltnek tűnik a helyzet súlyosbodásának megakadályozására, széles körben várható, hogy az új szabályokat bírósági úton megtámadják. De Graaf kiemelte, hogy számos nagy technológiai céggel folytatott megbeszéléseket, amelyeken több tucatnyi ügyvéd vett részt. Nem szabad elfelejteni, hogy az új rendeletek hatálybalépésekor gyakoriak a peres eljárások és a szabályozóknak mindig számolniuk kell azzal, hogy döntéseiket megtámadják. A szakember hozzátette, hogy bizonyos mértékig a pereskedés még hasznos is lehet a szabályozó hatóság számára az új jogi fogalmak tisztázása érdekében.

De Graaf korábbi, a digitális fordulatért felelős igazgatói posztja jelenleg üres és várhatóan az év vége előtt nem is lesz betöltve. Az Európai Bizottság munkatársa San Franciscóba költözik politikai asszisztensével, Joanna Smolinskával és két helyi alkalmazottat vesz fel. Az új iroda a Szilícium-völgy virágzó start-up közösségét is megvizsgálja, feltárja az USA-val való lehetséges együttműködést az olyan innovációs programokban, mint a Horizont Európa és a Digitális Európa, és támogatja az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács keretében folytatott politikai megbeszéléseket. A kirendeltség a szakpolitikai megbeszélések tekintetében megkönnyíti a párbeszédet a politikai döntéshozókkal állami szinten is. De Graaf szerint ezeknek még fontosabb szerepük van, mivel a politikai polarizáció Washington D.C.-ben blokkol minden vonatkozó jogalkotási javaslatot. Várhatóan Kalifornia, Arizona és Washington állam törvényhozóival is tárgyalásokat folytatnak majd. ”

Forrás:
Irodát nyit az Európai Unió a Szilícium-völgyben; SG.hu; 2022. július 31.

A mesterséges intelligencia olyan veszélyes, mint az atombomba

„A Google egykori vezetője szerint a nagyhatalmaknak önkorlátozást kellene tanúsítaniuk.

Eric Schmidt az Aspeni Biztonsági Fórumon a féktelen mesterséges intelligencia-fegyverkezési versenytől óvott. A menedzser úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia olyan veszélyes, mint az atombomba. Kifejtette, hogy munkába állásakor még ő maga is naiv volt a technológia erejét illetően. Az üzletember egy új megállapodás megkötését szorgalmazta, amelyet a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés mintájára dolgoznának ki és fogadnának el.

Schmidt rámutatott az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti mesterséges intelligencia-fegyverkezési verseny veszélyére és a jelenlegi helyzetet az 1950-es és 1960-as évekhez hasonlította, amikor egy esetleges nukleáris támadás horrorforgatókönyve Damoklész kardjaként lebegett egyes országok felett. Miután az USA 1945 augusztusában atombombát dobott Hirosimára és Nagaszakira, pár évvel később Kína és a Szovjetunió is létrehozta a saját fegyvereit. Az USA, Kína és a Szovjetunió mellett Franciaország és Nagy-Britannia is azon öt úgynevezett hivatalos atomhatalom közé tartozott, amelyek aláírták az 1970-ben hatályba lépett atomsorompó-szerződést, igaz, azt Franciaország és Kína csak 1992-ben jegyezte ellen. Ezenkívül India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael is rendelkezik nukleáris fegyverekkel.

Hivatalosan ezek az eszközök kölcsönösen elrettentő hatásúak. Az elmélet szerint a nukleáris hatalmak azért tartanak az első csapástól, mert fel kell tételezniük, hogy a másik nukleáris hatalom vissza fog csapni – és végül a világ, ahogyan mi ismerjük, megsemmisülne. A meglepetések elkerülésére ezért a kísérleti rakétakilövések előtt az államok előre figyelmeztették egymást, így növelték az egymás iránti bizalmat. Schmidt valami hasonló szabályozást követel a mesterséges intelligencia ágazat számára.

Szerinte ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk, hogy a világ egy mesterséges intelligencia által kiváltott katasztrófával érjen véget. Kínának és az USA-nak ennek megfelelően tárgyalnia kellene egy békés egymás mellett élésről szóló szerződésről – függetlenül attól, hogy mit gondolnak a másik országról és annak politikai rendszeréről. Probléma, hogy kormányzati szinten még egyik ország sem áll készen erre, még azt se tudni ki fog az elképzelt asztalhoz ülni, nemhogy a konkrét kérdésekről vitatkoznának.

„Nagyon aggaszt, hogy az Egyesült Államok úgy tekint Kínára, mint korruptra, kommunistára vagy bármi másra, a kínaiak pedig Amerikát kudarcnak látják” – hangsúlyozta a menedzser, ezért bármit el tudnak képzelni a másikról és egy veszélyes eszkaláció kezdődik. A Google egykori vezetője azt kérte, hogy a technológiát jobban igazítsák az emberi etikához és erkölcshöz, akiket szolgál. Az ugyanakkor kérdéses, hogy valóban össze lehet-e és kell-e hasonlítani a mesterséges intelligenciát a nukleáris fegyverekkel. A létrehozott rendszerek teremtőinek tükörképei, és nem pusztítanak, hacsak a fejlesztői meg nem tanítják erre.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia olyan veszélyes, mint az atombomba; SG.hu; 2022. július 29.

Szakirodalom

A magyar településhálózat-fejlesztés kihívásai és lehetséges irányai

„Érdemes számot vetni azzal, hogy a következő stratégiai tervezési időszakban a magyar közigazgatás a településhálózat-fejlesztéssel kapcsolatban milyen kihívásokkal és dilemmákkal néz szembe, figyelemmel a térségi versenyképesség és a jóllét (well-being) szempontjaira. A kihívások körében meghatározható a szuburbanizáció, a főváros európai városhálózatba integrálása, a regionális nagyvárosok szerepkörének kialakulatlansága, a megyeszékhelyek gyengülése, valamint a város és vidéke kapcsolatrendszerének rendezetlensége. Ezekre egy új településhálózat-fejlesztési stratégia keretében kell megoldásokat találni, amiben az európai világvárosi központ mellett a regionális nagyvárosok (speciális regionális szerepkörrel rendelkező központok), a megyei városok (megyei/térségi szervező funkciókat ellátó települések), a középvárosok (a város-körzeti funkciót betöltő települési központok), a kisvárosok (sajátos funkcióra épülő települések),illetve a falvak hálózata képzelhető el, hierarchikus, ám az adottságok alapján rugalmasan változórendszerben. Ehhez adekvát közigazgatási intézményrendszer, fiskális decentralizáció és meg-
újult területpolitika szükséges, ami lehetővé teszi a hazai településhálózati rendszer kiegyensúlyozott fejlődését és területi versenyképességét, figyelemmel a jóllét (well-being) szempontjaira.”

Forrás:
A magyar településhálózat-fejlesztés kihívásai és lehetséges irányai; Szegvári Péter; PRO PUBLICO BONO – MAGYAR KÖZIGAZGATÁS; 2022, 10 (1).; 66-77. o. (PDF)

Gondolatok a magyar közigazgatási stratégiaalkotásról, különös tekintettel a központi szervekre

„Egy olyan léptékű feladat- és szervezetrendszer, mint a közigazgatás, nem nélkülözheti a közép-
és hosszú távú működést biztosító, annak keretet adó stratégiákat. És mégis! Ma hazánkban nem tudunk olyan elfogadott és érvényesülő dokumentumot felmutatni, amely konzekvensen kijelöli azokat a sarokköveket, amelyek mentén építkezik a közigazgatás feladat- és szervezetrendszere, személyzeti politikája és egész működése. Vannak ágazati stratégiák szép számmal, különösen a digitalizáció területén volt aktív a stratégiaalkotás az utóbbi időben, azonban továbbra is hiányzik egy átfogó, a közigazgatás egészét felölelő stratégia. Jelen tanulmány a hazai stratégiaalkotást és különösen e téren a közigazgatás központi szerveinek elhanyagoltságát, gyakran ötletszerű alakulását, átalakulását vizsgálja.”

Forrás:
Gondolatok a magyar közigazgatási stratégiaalkotásról, különös tekintettel a központi szervekre; Torma András, Czékmann Zsolt, Nyitrai Péter, Szabó Balázs, Ritó Evelin, Czibrik Eszter, Cseh Gergely; PRO PUBLICO BONO – MAGYAR KÖZIGAZGATÁS; 2022, 10 (1).; 46-64. o. (PDF)

Egy befejezetlen törvény margójára. A közszolgálati HRM fejlesztési keretrendszere

„A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) paradigmaváltást hozott a közszolgálati jogban. Jelentős közjogi deregulációt és decentralizációt valósított meg. Tudatosan végigvitte ugyan a karrierrendszer lebontását, de adós maradt az új személyzeti rendszer felépítésével. A munkáltatókra bízta a személyügyi tevékenység újraszabályozását. A legfőbb kritika ezért éppen azzal szemben fogalmazható meg, ami a törvényből kimaradt. A soron következő kormányzati ciklusnak ezért az egyik legfontosabb kihívása lesz, hogy befejezze a Kit. által megkezdett átalakítást. Mindezt abban a szellemiségben tegye meg, amely összhangban áll a Kit. jogalkotói célkitűzéseivel. Mivel a decentralizációt és deregulációt alkalmazó angolszász országok előrébb járnak, s rendszeresen szembesülnek a kockázatokkal is, elsőként részletesen megvizsgáltuk, hogy ezek az országok milyen rendszerkonform megoldásokat alkalmaznak a kockázatok kezelésére. Majd ezeket is felhasználva felvázolunk egy olyan hosszú távra szóló közszolgálati HRM (humánerőforrás-menedzsment) fejlesztési keretrendszert, amely biztosítja a fejlesztések sikerességét. Így a közelmúltban megvalósított decentralizációnak és deregulációnak köszönhető rugalmasságot a szervek úgy használhatják ki, hogy közben a kockázatok kezelésére is felkészülnek. A kettő együtt biztosítja a nagyobb szervezeti hatékonyságot”

Forrás:
Egy befejezetlen törvény margójára. A közszolgálati HRM fejlesztési keretrendszere; Hazafi Zoltán, Ludányi Dávid; PRO PUBLICO BONO – MAGYAR KÖZIGAZGATÁS; 2022, 10 (1).; 78-104. o. (PDF)

A járvány előtti szintet is felülmúlta a GDP tavaly – Megjelent a Magyarország, 2021 című kiadvány

„Tavaly már újból a pandémia előtti folyamatok érvényesültek a hazai gazdaság több területén, így a GDP nem csak a 2020. évi, hanem a járványt megelőző, 2019-es szintet is felülmúlta. A gazdasági növekedést az ipar hajtotta, és bár a Covid19-járvány nagy vesztesének tekinthető turizmus is erősödött, teljesítménye még elmaradt a 2019-es szinttől. Folytatódott az emelkedő bérkiáramlás a gazdaságban, a háztartások tovább növelték fogyasztásukat, megtakarítási rátájuk pedig sokéves rekordszintet ért el. Szintén emelkedett a házasodási kedv, 1986 óta nem kötöttek olyan sok frigyet, mint tavaly − derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2021 című kiadványából.

A Covid19-járvány miatt bevezetett korlátozások 2021. tavaszi-nyári enyhítését követően a gazdaság több területén újból a pandémia előtti folyamatok érvényesültek, így a GDP volumene összességében 7,1 százalékkal meghaladta a 2020. évi értéket, és a járványt megelőző, 2019-es szintet is felülmúlta, 2,3 százalékkal. „Ezzel a legjelentősebb teljesítménynövekedést elérő uniós tagországok közé tartozik Magyarország” – emelte ki Dr. Vukovich Gabriella a KSH, hazánk gazdasági, társadalmi, környezeti változásait bemutató, Magyarország, 2021 című kiadványának megjelenése kapcsán. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke hozzátette: „A magyar gazdaság teljesítménye 2020-ban az uniós átlagnál kisebb mértékben mérséklődött, 2021-ben pedig azt meghaladó ütemben bővült. A járvány alatt is folytatódott hazánk konvergenciája, az unió centrumtérségeivel szembeni fejlettségbeli lemaradásunk tovább csökkent, amit jól mutat, hogy 2021-ben az egy lakosra jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolt értéke Magyarországon 76 százaléka volt az uniós átlagnak, szemben a járvány előtti 73 százalékkal.”

A KSH kiadványából kiderül, hogy a gazdasági növekedés hajtómotorjának az ipari termelés bizonyult, amelynek teljesítménye 9,8 százalékkal volt nagyobb az előző évinél, és 2,2 százalékkal felülmúlta a két évvel korábbit is − annak ellenére, hogy a termelési láncok logisztikai nehézségekből fakadó akadozása, valamint a chiphiány számos ágazat kibocsátását visszafogta. Mindezek a magyar termékexporton is nyomot hagytak. A járvány legnagyobb vesztesének tekinthető turizmus az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázishoz képest jelentős, 14 százalékos emelkedést ért el, de teljesítménye még így is 36 százalékkal elmaradt a pandémia előtti, 2019-es szinttől. A gazdasági területek közül egyedül a mezőgazdaság hátráltatta a bruttó hazai termék volumenbővülését: bruttó hozzáadott értéke 2019 óta csökken, 2021-ben 3,0 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

A korlátozások feloldásával együtt járó gazdasági konjunktúra és a megugró kereslet következtében növekvő nyers- és alapanyagárak, illetve termelői és szállítási költségek az árutermelő ágazatok kibocsátási árainak jelentős emelkedését okozták. 2021-ben a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 19, az ipariak 14 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Mindez a fogyasztói piacon is éreztette hatását: az infláció 2021-ben az előző évi 3,3 százalékos emelkedés után 5,1 százalékra gyorsult.

A járvány kedvezőtlen hatásai a munkaerőpiacot kevésbé érintették, mint a reálgazdaságot. A mind szélesebb körű átoltottság eredményeképpen az ősszel induló újabb hullám sem törte meg a munkaerőpiac lendületét: az év utolsó negyedévére a foglalkoztatottság rekordot döntött, összesen 4 millió 580 ezer főnek, a 15–64 évesek 74,1 százalékának volt munkája. A munkanélküliség az év során 4,1 százalékra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan folytatódott az emelkedő bérkiáramlás a gazdaságban, a háztartások 4,4 százalékkal növelték fogyasztásuk volumenét, ezzel párhuzamosan megtakarítási rátájuk 2021-ben sokéves, 18,0 százalékos rekordszintet ért el. A kiskereskedelmet a 2021 első hónapjaiban érvényben lévő korlátozások még visszafogták, azt követően a fogyasztás bővülésével összhangban az üzletek forgalma stabilan növekedett.

2022. január 1-jén Magyarország népessége 9 millió 689 ezer fő volt. Tavaly a születésszám kismértékben emelkedett, a szülőképes korú nők számának csökkenése mellett a gyermekvállalási kedv a 26 évvel azelőtti szintre nőtt. Ennek ellenére a népesség fogyása gyorsult, miután az elhunytak száma a járvány miatt a II. világháború óta nem mért szintre emelkedett. Az év első hónapjaiban a hétköznapi életünket korlátozó intézkedések mellett is tovább emelkedett a házasodási kedv, tavaly 72 ezer pár állt anyakönyvvezető elé, így 1986 óta nem kötöttek olyan sok frigyet, mint 2021-ben.

A KSH Magyarország 2021 című kiadványa az alábbi linken érhető el: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo_2021.pdf (PDF)”

Forrás:
A járvány előtti szintet is felülmúlta a GDP tavaly – Megjelent a Magyarország, 2021 című kiadvány; Központi Statisztikai Hivatal; 2022. július 20.