„Több pénz jut vállalkozásfejlesztésre, átjárhatóbb Operatív Programok és kiemelt figyelem a kutatás-fejlesztésre –a fő célok láthatóak még csak a 2014-2020-as tervezési időszak EU-s támogatási ciklussal kapcsolatban. A folyamat zajlik, de konkrét pályázatokra csak nyáron számíthatunk.
„Abban az időszakban vagyunk, amikor a tervezés véglegessé válik” – mondta el Pecze Tibor Csongor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke a Piac & Profit által szervezett konzultáción a 2014-ben induló gazdaságfejlesztési programokról. A konstrukciók a most véglegessé váló elvek szerint alakulnak ki, de a konkrét pályázatok tervezése néhány hónap múlva kezdődik meg – tette hozzá Pecze. Az igazi pályázati dömping várhatóan tehát nyáron indul.
Az Európai Bizottság általános célokat fogalmazott meg az EU 2020 kitűzéseknél és a tematikus koncentráció jegyében 11 fő támogatható célt jelölt ki. Alapelv, hogy ezekhez alkalmazkodni kell a programok kidolgozása során. A legambiciózusabb cél, hogy a 20-64 évesek 75 százalékának munkahellyel kellene rendelkeznie, valamint, hogy jelentősen növelni kell a k+f-re fordított összeget. Az EU-ban ez 3 százalék, Magyarországon a jelenleg mintegy 1,2 százalékos k+f-re fordított GDP arányt 1,8 százalékra emelnék.
Ennek megfelelően a kormány két fontos célkitűzést határozott meg a Nemzeti Reform Programban (NRP) a 2014-2020-as fejlesztési időszakra. Az egyik, hogy a kis- és középvállalkozások támogatását szolgáló források nagysága jelentősen növekszik a korábbiakhoz képest. A másik, hogy a k+f tématerületen az előző időszakhoz képest majdnem megduplázódik a rendelkezésre álló források mennyisége.
Az Unió az Operatív Programok (OP) tervezéséhez 11 tematikus célkitűzést határozott meg. Ezek közül első helyen a k+f fejlesztés, majd az infokommunikációs technológiák fejlesztése, harmadik helyen a kkv-k, mezőgazdaság és halászat versenyképességének javítása áll. (A célokról és változásokról Cséfalvay Zoltán államtitkár beszélt korábban a Piac & Profitnak.)
A teljes rendszert átható legfontosabb változás a minden területen pontosabb célzás. Ennek megfelelően kevesebb, összesen 9, célzottabb OP indul. Prioritás a gazdaságfejlesztés, erre fordítják várhatóan az összegek 60 százalékát, a program megközelítésében a foglalkoztatás növelése a gazdaságfejlesztés része. Változás az is, hogy fontos lesz a helyi kötődés a támogatások során. (CLLD (közösségvezérelt helyi fejlesztések), ITI (területileg integrált beruházások), megkönnyítik a tervezést több alap forrásainak felhasználásával. A változások bizonyos ágazatoknak kevésbé kedvezőek, mert így más területeken van forráscsökkenés.
Mikor indul?
A legátfogóbb kereteke az Partnerségi Megállapodás jelöli ki, ezt heteken belül nyújtja be a kormányzat a Bizottság részére. Ha az unió támogatását elnyerik azok a célok, amelyeket a kormány meghatározott, akkor indulhatnak az előkésíztett operatív programok. Erre legkorábban nyár elején lehet számítani, ekkor indulhatnak el a tényleges pályázatok, ha minden jóváhagyás megvan, egyelőre a célok és részcélok láthatók, ezek viszont sugallják, hogy milyen típusú konkrét támogatási formák és pályázatok jelenhetnek meg, de legkorábban májusban lehet majd konkrét pályázatokról, azok részleteiről beszámolni. A tagállamok saját felelősségre a konkrét OP-k jóváhagyása előtt is elindíthatnak pályázati konstrukciót, ez gyorsíthatja a folyamatot. Van esetleg esély pár hónappal korábban meginduló pályázatokra. Kisebb összegekkel, de várhatóan olyanok, amelyek a kkv-k számára relevánsak.VEKOP:
Csökkenő forrásokra számíthatunk, mivel a régió fejlettsége az előző időszakban jelentősen növekedett, de még így is mintegy 260 milliárd forinttal lehet számolni. Szigorodnak a forrásallokációs determinációk, és alacsonyabb lesz az EU-s finanszírozási arány (85% helyett 50%). A termelő beruházásokra kedvezőtlenebb előírások vonatkoznak, a nagyvállalatok beruházásai csak bizonyos feltételekkel támogathatók, a kkv-k viszont területileg érzékenyebb támogatásra számíthatnak. A tagállamok kezében azonban lesznek kompenzációs lehetőségek: rugalmassági szabály, régiókategóriák közötti 3 százalékos átcsoportosítás lehetőségével is élhetnek.Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése elsősorban visszatérítendő, a vállalkozások versenyképességének javítása (1. Prioritás) jellemzően vissza nem térítendő támogatásokkal számol. Igyekeznek, hogy különböző életszakaszban lévő vállalkozások számára differenciáltan legyen lehetőség pályázatra, a jól működő cégek ne szorítsák ki az induló vállalkozásokat. Differenciálnak élethelyzet szerint is – például a beszállítóvá válás vagy külpiacra lépés célzott támogatása. Az első prioritás fontos eleme a támogató üzleti környezet fejlesztése is, klaszterek, ipari parkok stb. létrehozásával.
GINOP:
Majd 3000 milliárd forintos forráskerettel rendelkezik majd a Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP. Célja, hogy a foglalkoztatás elérje a 75 százalékot, ezen belül 6 prioritási területet határoznak meg, a versenyképesség javítását, a foglalkoztatás ösztönzését, a tudásgazdaság fejlesztését, IKT fejlesztéseket, természeti és kulturális erőforrások megőrzését, amely a turizmust célozza, foglalkoztatás ösztönzés és üzleti környezet fejlesztése (ESZA – európai szociális alap), pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése.Várhatóan eszközbeszerzésre, technológia-, telephely-, valamint informatikai fejlesztésre írják ki az első pályázatokat, ismét lesz hitellel kombinált telephelyvásárlást segítő pályázat, és szintén sok kisvállalkozásnak lehet előnyös, hogy lesznek úgynevezett kiemelt növekedési zónák bizonyos régiókban. Az elbírálás során előnyt jelentő tényezők között is van újdonság: pluszpont jár a klasztertagságért, az ipari parkban megvalósuló projektért, valamint az innovációs menedzsmentért.”
Forrás:
Körvonalazódik az új pályázati struktúra; Timár Gigi; Piac&Profit; 2014. február 4.
