Tartalomjegyzék
Közigazgatás, politika
- Diplomás szakemberek középszintű nyelvtudással
Tárgyszavak: kormányablak, közigazgatás átszervezése, Szabó Erika, területi kormányhivatalok
- Precíz és emberséges munka a cél
Tárgyszavak: kormányablak, közigazgatás átszervezése, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, személyzeti politika, területi kormányhivatalok
- Nagy a roham a kormányablakoknál
Tárgyszavak: kormányablak, közigazgatás átszervezése, területi kormányhivatalok
- Kormányhivatalról, vezetői szemmel
Tárgyszavak: kormányablak, közigazgatás átszervezése, Nógrád megye, területi kormányhivatalok
- Interjú a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjével
Tárgyszavak: Baranya Megye, kormányablak, területi kormányhivatalok
Közigazgatási, politikai informatika
Informatika, távközlés, technika
- Csigatempóval a gyorsítósávon
Tárgyszavak: Magyarország, monopólium, optikai hálózatok, szélessáv, verseny
- Adat, üzlet, tudomány
Tárgyszavak: adatbányászat, adattudomány, Google, statisztika, számítógépes nyelvészet
- Adatvédelem terén átestünk a ló túloldalára
Tárgyszavak: adatvédelem, átláthatóság, Magyarország, személyes adatok védelme
- Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter tárgyalásai Párizsban
Tárgyszavak: Digitális Menetrend, Európai Unió, hálózat- és információbiztonság, kritikus infrastruktúrák, Magyarország, spektrumpolitika
- Többet beszéltünk, de az ADSL-t egyre kevésbé szeretjük
Tárgyszavak: Magyarország, optikai hálózatok, statisztika, szélessávú Internet, vezetékes telefon
- Elnökség és feladatok – interjú Nyitrai Zsolttal
Tárgyszavak: Európai Unió, Magyarország, uniós elnökség
- Szélessávú net – Budapesten sem mindenhol garantált
Tárgyszavak: Budapest, Magyarország, monopólium, szélessáv, verseny hiánya
Társadalom, gazdaság, művelődés
Törvények, rendeletek
Részletes tartalom
Közigazgatás, politika
Diplomás szakemberek középszintű nyelvtudással
„Egyelőre 29-féle ügyet lehet intézni a kormányablakoknál. Hogyan képes egy ügyintéző ennyit átlátni, amikor egy is bonyolult?
Jelen voltam a munkatársak vizsgájánál, és örömmel láttam, hogy igen felkészültek. Harmincnyolcan kiváló eredménnyel végeztek, és kívülről-belülről ismerik az eljárásrendet. Egyelőre mindenkinek tudnia kell mindent, de ha a 29 ügykör több százzá bővül, ahogy tervezzük, akkor szakosodni is fognak. Igaz, akkor már több és nagyobb helyszínen, több kolléga fogja várni az ügyfeleket. Ugyanakkor egy jogászcsoport azon is gőzerővel dolgozik, hogy az eljárásrend és a nyomtatványok is egyszerűbbé váljanak.
A 300 kiképzett munkatársból 226 most lépett be a közigazgatásba. Mi a baj a régi, tapasztalt köztisztviselőkkel?
Pályázatot írtunk ki, amelyre lehetőség volt belülről is jelentkezni. Kétezren jelentkeztek a négyhetes képzésre, és ilyen lett az arány. Diplomás szakembereket vártunk, legalább középszintű nyelvtudással, a felsőfok vagy a több nyelv ismerete pedig előny volt.
Mi lesz a régi ügyfélszolgálatokkal? Bezárják őket, és elbocsátják az ott dolgozókat?
Nem, egyelőre párhuzamosan működnek a kormányablakokkal, még megmarad a munkaügyi központok, az ÁNTSZ vagy a földhivatalok ügyfélszolgálata is. A végcél viszont az, hogy minden, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet a kormányablakokban lehessen elintézni. Amit most látunk, még csak csírája a programnak.
Néhányan azt tapasztalták, hogy a kormányablaknál nemigen lehet konkrét ügyeket intézni, csak megmondják, mivel hová kell fordulni. Nem felesleges ez így?
A kormányablak minden ügyben ad felvilágosítást. Huszonkilenc ügyben közvetlenül intézkedik, lehetőség nyílik például ügyfélkapu nyitására, egyéni vállalkozás bejelentésére, gyes vagy családi pótlék igénylésére. Más esetekben közreműködő hatóságként továbbítja az ügyet az illetékes szervnek, hogy az akta utazzon, ne az ügyfél, az összes többi ügyben pedig tájékoztat és segít a nyomtatványok kitöltésében. 2013-ban viszont megszűnik a többi ügyfélszolgálat. Átnézzük az okmányirodák feladatait is, és ami nem önkormányzati hatáskör, azt bevisszük a kormányablakba.
Ha mindez ilyen egyszerű, nem félnek, hogy a kormányablakok előbb-utóbb összeroppannak a roham alatt?
Nem, mivel a többi ügyfélszolgálattal szemben reggel nyolctól este nyolcig lesznek nyitva, hétfőtől péntekig, tehát akkor is, amikor más ügyfélszolgálatok már bezártak. Ha kapacitásgond merül föl, akkor gondoskodunk róla, hogy legyen elég ügyintéző. Van az ügyféltérben is egy felkészült kolléga, aki előre tájékoztatja az ügyfeleket, és gyorsítja az ügyintézést. Időpont-előjegyzésre is lehetőség lesz. Az is könnyebbség, hogy ezentúl nem küldünk levelet minden eljárási lépésről, hanem csak az ügyfelet érintőkről, és visszaállítottuk a 30 naptári napos ügyintézési határidőt a munkanapos számítással szemben, ami mindkét fél életét megnehezítette.”
Forrás:
Diplomás szakemberek középszintű nyelvtudással, Laky Zoltán, Heti Válasz, 2011. január 10.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Precíz és emberséges munka a cél
„A közigazgatás középszintű átalakítása mögött – utalt a motivációs háttérre dr. Vinnai Győző – a precíz, pontos és barátságos, jól működő, szolgáltató állam megszervezése és megjelenítése áll. A megyei kormányhivatal közvetlen apparátusát a törzshivatal adja, amely a közigazgatási hivatal bázisából alakult át, s komoly ellenőrzési (önkormányzatok illetve kisebbségi önkormányzatok fölötti törvényességi felügyelet) és hatósági, valamint funkcionális (humánpolitika, pénzügyi adminisztráció, informatika, jogi képviselet) feladatokat lát el.
Etikai alapelvek
– Az összes állományi létszám az integrált szervezetben közel 1700 ember, ezen belül a törzshivatalban mintegy 70 munkatárs dolgozik. A közigazgatásban bejelentett létszámcsökkentés a kormányhivatalt sem kerüli el, de a 4-5 százalékos leépítés nem jelent elbocsátási hullámot, ez megoldható a természetes kiáramlással (nyugdíjazások, határozott munkaidejű szerződések lejárása, üres státuszba felvételi stop). A költségvetésünket február 28-ig kell megalkotnunk, de a feladatok elvégzése nem kerülhet többe, sőt, hosszú távon megtakarítást kell elérni – erősíti meg az egyik elvárást a kormánymegbízott.
Az egységesített működéstől remélhető a párhuzamosságok felszámolása, a szervezetek közötti jobb, hatékonyabb működés. Az államigazgatással szemben támasztott további követelmény a korszerűség, az ügyek pontos intézése, no és a szemléletváltás is, hiszen ebben a szektorban senki nem felejtheti el: az adófizetők pénzéből kapja a munkabérét, s az ügyintézés mindig az adófizető polgárok érdekeit szolgálja. Emberközpontú, humánus, szolgáltatáson van a hangsúly: eredményesen és emberségesen kell az ügyeket intézni, mert minden magyar állampolgárt megillet a tisztességes eljárás és a normák mindkét oldalról. Ezt tükrözi a kormányhivatalokban kifüggesztett Etikai alapelvek listája – zárta az interjút dr. Vinnai Győző, aki szerint a kormánymegbízott személyének kiválasztásnál a közélet világában jártas, az önkormányzati és politikai tapasztalatokkal rendelkező embert kerestek. A kormány politikai döntéseit kell megyei szinten megjeleníteni, és szükséges egy komoly átalakítás elindításához szükséges határozott, de humánus szemlélet is.”
Forrás:
Precíz és emberséges munka a cél, Nyéki Zsolt, Szabolcs Online, 2010. január 11.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Nagy a roham a kormányablakoknál
„Négy nap alatt több mint 3 700 ügyfelet fogadtak a kormányablakok, a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatai. A legtöbb ügyintézés, több mint 400, ügyfélkapu nyitásával volt kapcsolatos – közölte a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkárság.
Január 3. és 6. között összesen 3 722 ügyfél fordult meg a kormányablakokban, legtöbben, 349-en egy budapesti kormányablakot, a Teve utcai ügyfélszolgálatot keresték fel, amely a Közép-Magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár épületében működik.
Az integrált kormányzati ügyfélszolgálatokon, azaz a kormányablakokban ez idő alatt az ügyfelek többsége – 2 377 ember – általános kérdésekben kért tájékoztatást. A legtöbb ügyintézés, szám szerint 429, ügyfélkapu létesítésével kapcsolatban történt. Az induló ügykörök adataiból megállapítható az is, hogy legnagyobb érdeklődésre a pénzügyi támogatások igénylését lehetővé tevő ügykörök – gyes, gyed, anyasági támogatás – tartottak számot.
Ezen felül fokozott volt az érdeklődés aktuális kormányzati intézkedésekkel, így például a nők 40 évnyi szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulásával, a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos ügyekkel, valamint az adórendszerbeli változásokkal összefüggésben.”
Forrás:
Nagy a roham a kormányablakoknál, Világgazdaság Online, 2011. január 12.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Kormányhivatalról, vezetői szemmel
„Beszélgetés dr. Szabó Sándorral, Nógrád megye kormánymegbízottjával.
– Miért érezte szükségét a kormány a kormányhivatalok létrehozásának, a szakigazgatási szervek ilyen szintű integrációjának?
– A ’90-es évektől az állami szervezésű közigazgatás háttérbe szorult. A terület megreformálására több ízben is felmerült az igény, de a törvénykezési gátak ez idáig határt szabtak a megvalósításnak. A kormány döntésének egyik sarkalatos pontja, hogy egy erős állami, megyei szintű közigazgatási középszintet hoztak létre. Úgy gondoljuk, hogy a munkavégzés – ha még most nem is látszik – funkcionális szerveinket egyesítve hatékonyabban, egyszerűbben és még átláthatóbban fog működni, mint eddig. A rendszer olcsóbb lesz az eddiginél s a polgárok is jobban járnak, hiszen egy helyen – egy hivatalban –, egyszerre több ügyet is el tudnak intézni.
…
– Országos viszonylatban a Nógrád Megyei Kormányhivatal a legkisebb. Hány ember dolgozik itt és várható-e létszámemelés?
– A különböző szakigazgatási szervek integrálásának köszönhetően jelenleg 523 munkatárssal – tipikusan kormánytisztviselővel – működik a kormányhivatal. Alapvető követelmény, hogy a meglévő munkaerővel oldjuk meg a feladatot, sőt még bizonyos létszámcsökkentési előírások (öt vagy tíz százalékos) is várhatóak, amelynek a magam részéről nem örülnék, de sajnos nincs kizárva.
…
– Az eltelt idő rövidségére való tekintettel mondhatni, gyerekcipőben jár még a kormányhivatal és a kormányablak is. Várhatóan mikorra válik minden tekintetben működőképessé a rendszer?
– Orbán Viktor miniszterelnöktől egy évet kaptunk a rendszer tökéletesítésére. Természetesen egy kezdet sem könnyű: a beintegrálódott szervek most ismerkednek egymással és az új követelményekkel. Véleményem szerint rövid időn belül áthidaljuk az újdonságból fakadó nehézségeket.”
Forrás:
Kormányhivatalról, vezetői szemmel, nport.hu, 2011. január 11.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Interjú a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjével
„– Mennyiben különbözik a kormányhivatal, illetve a megyei önkormányzat vezetése?
– Mindkettő egészen más. Egy önkormányzat a szabadság világát jelenti, ahol a képviselő a választók döntése nyomán a saját akarata és tisztessége alapján végezheti a munkáját. Persze a jogszabályok ebben az esetben is kötnek minket, mégis sokkal nagyobb a mozgástér, mint egy hivatal élén. Kormányhivatalt vezetni más típusú feladat, hiszen az intézmény illeszkedik az államigazgatás struktúrájába. Persze a hivatal élén álló kormánymegbízott is politikus, így többek közt az is feladata, hogy az adott megyében a kormányt képviselje. Mégis, ez a szerep inkább hivatali karaktert kíván.
– Miért volt szükséges a területi államigazgatás átalakítása?
– Meggyőződésem, hogy a tizennégy, eddig önállóan működő egységből létrejött megyei kormányhivatal hatékonyabban fogja ellátni a feladatokat. Az átalakítás racionális döntés volt. A rendszerváltás óta minden kormány hasonló változásokat szeretett volna végrehajtani, de vagy erejük, vagy pedig bátorságuk nem volt ahhoz, hogy ezt megtegyék. Meggyőződésem, ha úgy hozza az élet, hogy a mostani kabinet helyett egy más ideológiát képviselő kormány jön, a most kialakított rendszer akkor is megmarad.
– Mit érzékelhetnek a változásokból az ügyfelek?
– Az ügyfeleket ki kell szolgálni, ez a legfontosabb. Nem csak egy gazdaságosabb konstrukció jött létre: az állampolgárok is profitálhatnak a változásokból. Megszűnik ugyanis az az állapot, hogy az embereknek a város több pontját is be kell járniuk ahhoz, hogy elrendezzék az ügyeiket. Január harmadikától már nyitva állnak a kormányablakok, ahol bizonyos ügyeket azonnal el lehet intézni, más témákban pedig teljes körű felvilágosítást nyújtanak a kollégák. A hivatal térben is terjeszkedni fog, ugyanis a járási rendszer visszaállításával egy mohácsi vagy éppen egy komlói embernek már Pécsre sem kell utaznia, hogy elintézze az ügyeit. Ez a rendszer 2013-ig fog kiépülni.
– A napi gyakorlatban mi lesz az ön feladata a hivatal élén?
– A baranyai kormányhivatal 1300 fős, az országban az egyik legnagyobb. Az én szerepem nem csak szimbolikus – operatív értelemben is én vezetem a hivatalt. Erős munkáltatói jogosítványai vannak egy kormánymegbízottnak, és a szervezeti keret kialakításában is nagy feladatot kaptam. Az összevonások ellenére nem szűnik meg egy-egy egységnek a szakmai önállósága – például a földhivatal ügyeiben sem próbálok majd okosabb lenni, mint a szakemberek.”
Forrás:
Hivatalra cserélte a szabadságot, Pécsi Újság, 2011. január 12.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Közigazgatási, politikai informatika
Informatikai szerződésekkel 15 milliárdot spórol az állam
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hétfőn bejelentette, hogy újratárgyalt néhány szerződést az informatikai beszállítókkal, amivel 2010-ben és 2011-ben összesen tízmilliárd forintot megspórolt.
…
Az egységes beszerzés eredményeképp éves szinten közel egy milliárd forinttal csökkennek Microsoft-termékekre fordított kiadások. Ezen túl közel 20 százalékkal csökken a nagyvállalati szerződéssel licenszelt munkaállomások száma a közigazgatásban és így minden intézménynél csökkenni fognak a kapcsolódó kiadások – mondta el lapunknak az NFM sajtószóvivője.
…
Az NFM államtitkára elmondta, hogy elindítottak egy informatikai állapotfelmérést, hogy megtalálják és megszüntessék a közigazgatásban a fölösleges párhuzamosságokat, egységesítsék az egymástól független alkalmazásokat, és kihasználják a méretgazdaságosság előnyeit. Az utóbbi azt jelenti, hogy az informatikai megrendelések összevonásával a mennyiség miatt nagyobb kedvezményeket lehet elérni a beszállítóknál.
A már említett tízmilliárdos költségcsökkentés mellett az agrártámogatási és a költségvetési gazdálkodási rendszerek konszolidálásával is spórolni tudtak a hozzájuk kapcsolódó üzemeltetési kiadásokon, több mint 5 milliárd forintot. Összesen tehát 15 milliárd forintot spórolt meg az állam az informatikai kiadásokon.
Nyitrai Zsolt a sajtótájékoztatón ismét megemlítette a nyílt forráskódú termékekkel kezdett pilot programot, amelynek az eredményeit később értékelik ki. Az államtitkár szerint erősíteni kell a versenyhelyzetet, mert az jelentős mértékben letörheti az árakat a közigazgatásban is.
„Nyitrai Zsolt hozzátette: az idei évben megkezdődik a nyílt forráskódú irodai szoftvertermékek bevezetése a közigazgatás intézményrendszereinél, amelynek első lépcsőjeként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Államtitkársága, majd további központi költségvetési szervek állnak át nyílt szabványú termékek használatára a hivatali működés során.”
Forrás:
Informatikai szerződésekkel 15 milliárdot spórol az állam, Index.hu, 20011. január 10.
Felülvizsgálták az informatikai szerződéseket, 15mrd-ot spórol az állam, TőzsdeFórum Online, 2011. január 11.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Ez a stratégia elvileg négy évre szól
„Mindig hiányoltam a stratégiákban a hazai kkv-k támogatását. Ez most itt expliciten is megjelenik, amikor egyrészt vállalja, pl. hogy „összehozza a KKV-kat és a globális cégeket az innovációs együttműködés feltételeinek megteremtése során”, vagy „Törekedni kell a feladat olyan részekre bontására, amely lehetőleg a KKV-szektornak is lehetőséget biztosít a bekapcsolódásra”. (Azért még meg kell várni a 2010. évi CLVII. a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényhez tartozó kormányrendeletet, hogy jobban értelmezhessük a törvényt).
Ebben az a jó hír, hogy a stratégia piacot kíván teremteni a kkv-knak és nem pályázati támogatást. A tapasztalat ugyanis az, hogy a pályázatban megvalósuló fejlesztések még koránt sem jelentenek piaci részesedést.
Ez – gondolom – várhatóan a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) feladata lesz, aki a központi, ágazat független, illetve az operatív programokból
finanszírozott kormányzati informatikai beruházások fejlesztésének lebonyolítását, a támogatási szerződések megkötését, továbbá a kiemelt fejlesztések átvételét végezné.
Ennél az intézménynél már maguknak a projekteknek a hagyományos értelemben vett menedzselése sem lesz könnyű feladat, hiszen csak az általam ismert EKOP-os projektek száma meghaladja az ötvenet (értékük a 100 millió és a 2.5 milliárd Ft között változik). Gondolom, hogy a következő két évben legalább ilyen nagyságrendben lesznek újabb projektek és ezzel már a KIFÜ-nek kellene foglalkoznia.
Nem egyszerű a feladatok koherens módon történő „darabolása”, de még nehezebb az elkészült részek integrálása és beillesztése az intézményi környezetbe. Ezekhez bizony komoly szakmai felkészültség kell mind a KIFÜ-nél, mind pedig a befogadó intézményeknél. Kérdés, mennyi időre lesz szükség ennek a folyamatnak az üzemszerű beindítására. …
Egy konszolidált intézményrendszer működőképes kialakítása az államigazgatásban, a fejlesztések és az üzemeltetés megfelelő centralizálása, tapasztalatom szerint inkább 5 – 8 éves feladat, mint négy. Nehezíti a helyzetet a meglevő rendszerek működőképes fenntartása egy állandóan változó jogi környezetben, bár a stratégia célul tűzi ki a jogszabályok és a végrehajtásukhoz szükséges informatikai rendszerek megvalósíthatóságának összehangolását, amiben a gyakorlat eddig mást mutatott”
Forrás:
Ez a stratégia elvileg négy évre szól, Futó Iván, IT Business, 2011. január 10.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Észtország “kiberhadsereg” létrehozását fontolgatja
„Észtország fontolóra vette egy számítógépes szakemberekből álló katonai alakulat felállítását, hogy hatékonyan tudjon fellépni az állami létesítmények ellen irányuló jövőbeni kibertámadások esetén.
Mint Jaak Aaviksoo védelmi miniszter az NPR amerikai közszolgálati rádiónak minap adott interjúban elmondta, az ország számára rendkívül fontos, hogy egy tényleges nemzeti szükséghelyzetben – mint amilyen 2007 elején a feltehetőleg Oroszországból indított és a kormány honlapját ért hekkertámadás is volt – rendelkezésre álljon egy „ütőképes kiberhadsereg.
…
Észtország az internet lakossági alkalmazása terén élen jár a világban, a lakosság 80 százaléka pénzügyi műveleteit a világhálón át bonyolítja. A védelmi szaktárca vezetője az informatikusok sorkötelezettsége kapcsán elmondta: ez „egy lehetséges opció”, amire vonatkozóan egyelőre még nem született törvény. Aaviksoo ugyanakkor hozzátette, hogy az észt védelmi szövetségen (Kaitseliit) belül már most létezik egy olyan önkéntesekből álló egység, amely hétvégente rendszeresen végez hekkertámadások elleni védelmi gyakorlatokat. A „kiberhadsereg” létrehozásával Észtország úttörő lenne a világon. A balti országban jelenleg sorkötelezettség van érvényben, a sorköteleseket háború esetén hívják be katonai szolgálatra.”
Forrás:
Észtország „kiberhadsereg” létrehozását fontolgatja, HVG.hu, 2011. január 12.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Kormányzati Portál béta
„ A http://kormany.hu weboldal a magyar kormány hivatalos információs honlapja, amely folyamatosan frissülve aktuális híreket, beszámolókat, multimédiás tartalmakat közöl a kormányzat mindenkori tevékenységéről. A fentieken túl a honlap Dokumentumtárában kapnak helyet azok a tartalmak, amelyeknek közlésére törvények vagy rendeletek kötelezik a kormányt, illetve más, az állampolgárok érdeklődésére számot tartó anyagok és dokumentumok is. A weboldal „Sajtó” menüpontja alatt a sajtó munkatársai – regisztráció után – további szolgáltatásokat találhatnak, így többek között módjuk van élő közvetítések követésére, nagyfelbontású fotó- és videóanyagok letöltésére, stb.
A honlap publikus teszt formájában 2011. január 14-én kezdte meg működését. A tesztfázis a korábbi minisztériumi honlapok migrációjának befejezése, illetve a várhatóan szükséges hibajavítások után szűnik meg.
A kormányzati portál publikus, iletve a sajtó számára nyújtott szolgáltatásait a honlap készítői a későbbiekben is folyamatosan fejleszteni kívánják.”
Technikai üzemeltetés: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
Forrás:
A honlapról, kormany.hu
Vissza a tartalomjegyzékhez
Informatika, távközlés, technika
Csigatempóval a gyorsítósávon
„Magyarországon egyelőre igen kevés háztartásban érhetők el az optikai hálózatok, pedig a fejlesztések nemcsak a telekommunikációs cégeket, hanem az egész gazdaságot felpörgetnék.
Lassan elmúlik az az idő, amikor a magyar távközlési infrastruktúrát még modernnek lehetett nevezni. A szolgáltatók (Invitel, Magyar Telekom) ugyan fejlesztik az optikai hálózatukat, s az utóbbi két-három évben komoly beruházásokat hajtottak végre, sokkal gyorsabb, adott esetben a kormány által is támogatott fejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy ne maradjunk le a technológiai versenyben. Ma Magyarországon egy százalék alatt van azon háztartások aránya, amelyekbe eljut a legmodernebb, egyben a legnagyobb sebességű hálózati elérést biztosító optikai hálózat.
…
A szakszövetség tapasztalatai szerint az elterjedéshez szükség van a kormányzat, a távközlési szolgáltatók, az ingatlanfejlesztők és -üzemeltetők együttműködésére is. Utóbbiak azért fontosak, mert a gyors hálózat két módon juthat el a polgárokhoz: az optikát vagy közvetlenül az otthonokba viszik el, vagy az épületig, s azon belül az egyes háztartások helyi hálózat segítségével érhetik el.”
Forrás:
Csigatempóval a gyorsítósávon, Varga G. Gábor, Népszabadság, 2011. január 10.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Adat, üzlet, tudomány
„…kialakulóban van egy új alkalmazott tudomány mely megpróbálja komplex módon kezelni és elemezni a megnövekedett adatmennyiséget. A hangsúly az alkalmazott jelzőn van, hiszen már napjainkban is vannak olyan cégek melyek adattudományi módszereken alapuló megoldásokat kínálnak, ezek közül próbálunk meg párat bemutatni.
Google Prediciton API
A legjobb példa arra hogy miképp lehet a gépi tanulás és a komputációs statisztika eredményeit mindenki számára hozzáférhetővé tenni a Google Prediction API-ja. Akinek van adata és hozzáférése az API-hoz, az rengeteg elemzési módszer közül választhat. Persze nem árt tudni programozni, de a belépés szintje folyamatosan csökken. A Google Spreadsheets-ben elérhető Google Apps Script-en keresztül is elérhető a szolgáltatás, így egy „mezei” táblázatkezelő elemző is igénybe veheti.
Az adat önmagában is aranyat ér
Ha végig gondoljuk hogy milyen adatokra lehet szüksége egy vállalatnak vagy éppen egy kormányzati szervnek akkor könnyű belátnunk hogy önmagában ezek beszerzése is nagy üzlet lehet. Pláne ha nem nyersen, hanem szépen kitisztítva, az elemzésekre előkészítve adjuk el az adatot.
…
Összegzés
Az adatoknak van piaca, főleg az adatelemzésnek. Hogy milyen ez a piac az a jövő zenéje, de mindenképpen érdekes és szép dolgok állnak előttünk. ”
Forrás:
Adat, üzlet, tudomány, Varjú Zoltán, Számítógépes nyelvészet blog, 2011. január 9.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Adatvédelem terén átestünk a ló túloldalára
„ Az adatvédelmi biztos szerint Magyarországon sokszor öncélúvá vált az adatvédelem, háttérbe szorult az adatnyilvánosság. Jóri András vissza szeretné állítani az adatvédelem és az adatnyilvánosság közötti egyensúlyt.
A biztos évértékelő interjújában azt mondta, hogy vannak olyan területek, ahol a magyar szabályozás „túlvédi” a jogokat, olyan szinten, hogy arra már nem is lenne szükség. Az adatnyilvánosság háttérbe szorulása pedig európai tendencia, de a biztos szerint egy kicsit vissza kellene venni az adatvédelemből, és az adatok nyilvánosságát a korrupció elleni harc miatt erősíteni kellene.
Jóri András szerint a személyes adatok védelmét illetően Magyarország nagyon sokáig élenjáró ország volt, mára azonban a világ „elment mellette”. Az adatvédelem európai keretek között szabályozott terület, van egy európai jogforrás, amellyel a magyar törvény nagyjából harmonizál. A biztos szerint fontos, hogy európai és nemzeti szinten is megtörténjen a szabályozás reformja, hogy a jogszabályt az információs társadalom körülményeihez igazítsák. Ez meg is történik Európában, 2011-ben újraszabályozzák adatvédelmi jogot, ami várhatóan a magyar adatvédelmi jogra is kihat.
…
A biztos beszélt arról is, hogy tömegessé vált az interneten azon jogsértések elkövetése, amelyek abból állnak, hogy másik személyről személyes, érzékeny adatokat, fényképeket hoznak nyilvánosságra, vagy olyan környezetbe helyeznek egy közösségi hálóról kiemelve, hogy ez különféle jogsértéseket vet fel, például pedofil környezetbe helyezik kiskorúak képeit. Sok panasz érkezik a közösségi oldalakkal kapcsolatban is: szintén adatokkal, fényképekkel élnek vissza. A magyar bíróságok gyakorlata azonban már eljutott odáig, hogy nemcsak az adatvédelmi biztos tartja jogellenesnek e cselekményeket, hanem erre már bírósági jogeset is létezik – mondta.”
Forrás:
Adatvédelem terén átestünk a ló túloldalára, SG.hu, 2011. január 10.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter tárgyalásai Párizsban
„ Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter megbeszéléseket folytatott Eric Besson francia ipari, energia és digitális gazdaságért felelős miniszterrel…A látogatás a magyar kormány „Tour de Capitales” találkozósorozatának egyik állomása volt, melynek során a magyar kormány tagjai felkeresik az uniós tagországokat, hogy az azonos szakterületekért felelős külföldi kollégáikkal megismertessék az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségének adott szakterületet érintő prioritásait. Fellegi Tamás az energetikai és az infokommunikációs szakterület legfőbb tennivalóit mutatta be francia kollégáinak.
A jó hangulatú megbeszéléseken a magyar fejlesztési miniszter ismertette a magyar elnökség programját és azokat az energetikai és infokommunikációs dossziékat, melyek előrehaladását a magyar kormány az elkövetkező hat hónap során kiemelten támogatja, figyelemmel kíséri.
…
Az infokommunikációs terület kiemelt dossziéi az Európai Digitális Menetrend végrehajtásával kapcsolatos stratégiai feladatok, a hálózat- és információbiztonság kérdései, a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos tennivalók, és az Európai Rádióspektrum Politikai Program.”
Forrás:
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter tárgyalásokat folytatott Párizsban Magyarország uniós soros elnöksége keretében, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. január 11.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Többet beszéltünk, de az ADSL-t egyre kevésbé szeretjük
„Az NMHH a három fő szolgáltató, a vezető alternatív szolgáltatók, (jellemzően a legnagyobb kábeltelevíziós társaságok) adataira támaszkodva elkészítette a szélessávú internet használatáról szóló novemberi gyorsjelentését.
A vizsgált hónapban a hagyományos telefonvonalon szélessávú ADSL-internetszolgáltatásra előfizetők száma az előző havi 803 ezerről közel 802 ezerre csökkent. A gyorsjelentésben szereplő – legnagyobb – kábelszolgáltatók előfizetései novemberben 6 ezerrel, 729 ezerre nőttek az előző hónaphoz képest – derül ki az NMHH gyorsjelentéséből.
Az FTTx, vagyis az optikai szálon nyújtott szolgáltatás esetében 208 ezer előfizetés volt a hónap végén. Így összességében 2010 novemberében a vezetékes szélessávú internet-előfizetések becsült száma 1,879 millió volt.
A teljes hangcsatornaszámon belül a hagyományos vezetékes telefonvonalak száma a hónapban 2,297 millió (az előző hónapban 2,314 millió), a kábeltelevíziós hálózaton működő hangcsatornák száma 580 ezer (az előző hónapban 566 ezer), míg az IP-alapú hangcsatornák száma 99 ezer (az előző hónapban 98 ezer) volt.”
Forrás:
Többet beszéltünk, de az ADSL-t egyre kevésbé szeretjük, Világgazdaság Online, 2011. január 11.
Vezetékes gyorsjelentés, 2010. november, NMHH, 2011. január 11. (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Elnökség és feladatok – interjú Nyitrai Zsolttal
„– Az EU-s elnökség alatt mik Magyarország legfontosabb feladatai, vállalásai az infokommunikáció terén?
– A magyar elnökség ideje alatt a Digitális menetrendhez és az információs társadalomhoz kapcsolódó célokat három kiemelt terület köré csoportosítva határoztuk meg, ezek a stratégia, a biztonság és a spektrum. Magyarország elkötelezetten folytatja az EU 2020 Stratégia részét képező, a gazdasági fellendülést célzó akcióterv megvalósítását. A folyamatot értékelő úgynevezett digitális közgyűlésre idén júniusban kerül első ízben sor az összes érdekelt szereplő bevonásával. Az infokommunikációs hálózatok működését veszélyeztető támadások elhárítása érdekében a hálózati biztonságra egyre komolyabb figyelmet kell fordítani. Az elnökség az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség [ENISA] modernizálásáról folyó tárgyalások eredményes lezárásán fog dolgozni. Az informatikai biztonság témakörében a magyar elnökség a kritikus informatikai infrastruktúrák védelmének kérdéseiről miniszteri konferenciát rendez. A magyar elnökség kiemelt feladatai közé tartozik az első rádióspektrum politikai program tanácsi első olvasatának lezárása politikai megállapodás elfogadásával, ezáltal biztosítva, hogy Unió-szerte megfelelő és elégséges rádióspektrum álljon rendelkezésre a fogyasztók és az ágazat előnyeinek maximalizálása érdekében.
– Miért kell korszerűsíteni az ENISA-t, illetve mit kell változtatni a költségvetésén?
…
– Kiemelt lesz az információs infrastruktúra védelmének tárgyalása is – erre miért van szükség? Nem volt kellően védett eddig?
…
– Milyen szempontokat akar érvényesíteni Magyarország mint elnök a frekvenciapolitikában, illetve -gazdálkodásban?
– Magyarország osztja azt a nézetet, amely szerint az európai szintű hatékony frekvenciagazdálkodás előmozdításának egyik hasznos eszköze lehet a frekvenciasávok jelenlegi felhasználási módjainak számbavétele. Indokoltnak tartjuk azonban ezen eszközrendszerek részletszabályainak további vizsgálatát annak érdekében, hogy mind pénzügyi, mind adminisztratív oldalról a legkisebb terhet jelentse az érintettek mindegyikére nézve.
Ennek megfelelően kiemelt területet képez az elnökségi prioritások között az Európai Rádióspektrum Politikai Program (RSPP), amely egy nagy volumenű jogalkotási dosszié. Mivel a spektrum korlátos erőforrás, fontos, hogy azzal hatékonyan és előremutatóan gazdálkodjunk. A téma másik fontos eleme a globális spektrumharmonizáció. A magyar elnökség alatt ezért terveink között szerepel, hogy megkezdjük a 2012-es Rádió Világértekezlettel (WRC–12) kapcsolatos előkészítő munkát is.
– Hogyan illeszkednek a fentiek az Európai Unió digitális menetrendjébe?
…
– Mi az elnökség álláspontja az egyetemes szolgáltatásokkal, roamingdíjakkal, a nyílt és semleges internettel, a sávszélesség-növeléssel, valamint az e-kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatban?
…
– Hazánk milyen szakmai rendezvényekkel, konferenciákkal készül az elnökség ideje alatt?
– A magyar elnökség az informatikai biztonság, valamint a kritikus informatikai infrastruktúrák védelmének kérdéseiről miniszteri konferenciát rendez április 14–15. között Balatonfüreden. Célunk, hogy megvitassuk az elmúlt időszakban tapasztalt információ- és hálózatbiztonsági események (például a balti államok elleni támadás, a Wikileaks) következményeit, és megvizsgáljuk azokat az eszközöket, melyek elősegítik a tagállamok közötti hatékonyabb együttműködést. Az eseményre többek között várjuk Neeli Kroes biztos asszonyt, de az előadók és meghívottak között vannak a tagállami miniszterek mellett több globális informatikai cég képviselői is. A rendezvényre természetesen várjuk a magyar informatikai és távközlési szektor érdeklődő képviselőit is.”
Forrás:
Elnökség és feladatok, IT Business, 2011. január 11.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Szélessávú net – Budapesten sem mindenhol garantált
„Bár a főváros szélessávú internet lefedettsége igen jó, így is előfordulhat, hogy bizonyos területeken egyik nagy kábeles internetszolgáltató sem tud szolgáltatni vagy csak aránytalanul magas költséggel. A Világgazdaság Online utánajárt annak, mi lehet az oka az ellátatlan „fehér foltok” kialakulásának, illetve milyen esetben válhat túlterheltté a hálózat.
Budapest, XIII. kerület, Dagály utca – ezen a kültelkinek éppen nem mondható területen próbált egy civilszervezet szélessávú internetet kiépíteni egy irodába, kevés sikerrel. A T-Com azt a tájékoztatást adta, hogy ebben a házban nem tud szolgáltatni. A UPC ugyan bekötötte volna az internetet, de csak igen magas költséggel: egyszeri, 250 ezer forintos kiépítési díjjal, illetve kiépítési díj nélkül, de 47 ezer forintos havi költséggel. Megkerestük a két szolgáltatót, hogy megtudjuk, mi áll a háttérben?”
Forrás:
Szélessávú net – Budapesten sem mindenhol garantált, Világgazdaság Online, 2011. január 14.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Társadalom, gazdaság, művelődés
Digitális reneszánsz Európában
„Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke és Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság oktatásért és kultúráért felelős biztosa a mai napon kézhez kapta a Comité des Sages (magas szintű vitacsoport) jelentését Európa kulturális örökségének digitalizálásával kapcsolatban. A jelentés felszólítja a tagállamokat, tegyenek lépéseket a könyvtáraikban, archívumaikban és múzeumaikban fellelhető gyűjtemények online elérhetővé tétele érdekében, valamint kihangsúlyozza annak előnyeit, ha Európa kultúrája és ismeretanyaga könnyebben hozzáférhetővé válik. Emellett rámutat a digitalizálás lehetséges gazdasági előnyeire, amelyek – akár köz-magán társulások részvétele révén – többek között az idegenforgalom, a kutatás és az oktatás ágazatában is innovatív szolgáltatások formájában jelentkezhetnek. A jelentés támogatja a digitális menetrend azon célkitűzését, amely az Europeana, az európai digitális könyvtár megerősítését szolgálja, és megoldási lehetőségeket javasol a szerzői jogvédelem alatt álló művek online elérhetővé tételéhez. A digitalizálással foglalkozó Comité des Sages tagjai: Maurice Lévy, Elisabeth Niggemann és Jacques de Decker (lásd IP/10/456). A jelentésükben megfogalmazott ajánlások beépülnek majd a Bizottság európai digitális menetrenddel kapcsolatos átfogó stratégiájába, segítve a digitális korszakváltást a kulturális intézményekben.
…
„Az új reneszánsz” címet viselő jelentés fontosabb megállapításai és ajánlásai a következők:
- Az Europeana portálnak központi szerepet kell betöltenie Európa online elérhető kulturális öröksége kapcsán. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közpénzen digitalizált összes anyag elérhetővé váljon az oldalon, és valamennyi köztulajdonban álló mesterművet 2016-ig az Europeana rendelkezésére kell bocsátaniuk. A kulturális intézményeknek, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak tevékenyen és széles körben elő kell mozdítaniuk az Europeana ügyét.
- A szerzői jogvédelem alatt álló, de kereskedelemi forgalomban már nem kapható művekhez online elérést kell biztosítani. Elsősorban a jogtulajdonosok feladata e művek digitalizálása és hasznosítása. Ha azonban a jogtulajdonosok ezt nem teszik meg, a kulturális intézményeknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy digitalizálhassák és – a jogtulajdonosoknak fizetett díj ellenében – a nyilvánosság számára elérhetővé tehessék az anyagokat.
- Az EU-nak mihamarabb szabályokat kell hoznia a gazdátlan, azaz olyan művekre vonatkozóan, amelyek jogtulajdonosai ismeretlenek. A jelentés minden megoldást nyolc alapfeltételhez köt.
- A tagállamoknak jelentősen növelniük kell a digitalizálásra szánt finanszírozás mértékét annak érdekében, hogy a jövőben munkahelyeket hozzanak létre és előmozdítsák a növekedést. 100 kilométernyi út megépítéséhez szükséges forrás már például fedezné az EU könyvtáraiban fellelhető könyvek 16%-ának, illetve az uniós tagállamok kulturális intézményeiben elérhető audiotartalom egészének digitalizálását.
- A digitalizálás terén elő kell segíteni a magán- és közszféra közötti partnerségeket, amelyeknek átláthatóknak, nem kizárólagosaknak és valamennyi partner számára méltányosaknak kell lenniük, valamint országhatároktól függetlenül elérést kell biztosítaniuk a digitalizált anyagokhoz mindenki számára. Célszerű lenne, ha a magánszférabeli partner legfeljebb hét évig élvezhetné egy adott digitalizált anyag preferenciális használatát.
- A gyűjtemények digitális formátumban való megőrzésének biztosítása érdekében az Europeana könyvtárnak e kulturális anyagok egy másodpéldányát archiválnia kell. Emellett ki kell dolgozni egy rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a jelenleg több országban letétbe helyezendő kulturális anyagokat csak egyszer kelljen letétbe helyezni.”
Forrás:
Digitális menetrend: a „bölcsek tanácsa” szerint Európa kulturális örökségének online elérhetővé tételével új korszak, a „digitális reneszánsz” veheti kezdetét, Európai Bizottság, 2011. január 10.
Vissza a tartalomjegyzékhez
A vásárlás “új dimenziói” a magyar boltokban
„Izgalmas fejlesztések zajlanak több magyar áruházláncnál is: digitális polccímke, mobil-alkalmazás, telefonos fizetés, automata pénztár kövezheti ki a vásárlói szokások forradalmi változásának útját. Több piaci szereplő is újított tavaly, év elején ezeket vette sorra a penzcentrum.hu.
A Dunakeszi-Fóton nemrég megnyílt Tesco áruházban december közepén adták át azt a négy kasszát, ahol a vásárlók maguk intézhetik a fizetést. Emellett újítottak a hagyományos kasszákon is, megnyitottak ugyanis hat úgynevezett kosaras pénztárat.
Az önkiszolgáló pénztárak teljesen automatizáltan működnek. A vásárlók maguk olvassák be a kiválasztott termékek vonalkódját, majd a végösszeget készpénzben vagy kártyával egyenlíthetik ki. Az automata pénztár természetesen visszaad és nyugtát is nyomtat a vásárlásról.
…a júniusban bemutatott szandaszőlősi (szolnoki) Coop szupermarket…Az áruházban a legmodernebb infokommunikációs rendszer folyamatos tájékoztatást ad az aktuális információkról, az egyes termékek összetevőiről, áráról, segít a választékból az igénynek legmegfelelőbb termék kiválasztásában. A mérlegeken mérés közben videófilmek, képek, receptek adnak ötletet, például ahhoz, hogy mit főzzünk ma vacsorára. Kézbe vehető a vásárlás, a mobil eszközökön követhető a kosárban szereplő áru aktuális értéke. A pénztárnál a fizetés akár egy mobiltelefon segítségével is megoldható, vagy a mobilunkra megérkezett kupon felhasználható.
…
Országszerte 400 SPAR, Kaiser’s és Interspar üzlet kasszájánál elérhető a MobilFizetés szolgáltatás, így a Telenor és a T-Mobile ügyfelei ezen túl már a bevásárláskor is a mobiljukat készíthetik elő készpénz vagy bankkártya helyett.
…
A barkácsáruházak piacán is láthatunk jövőbemutató fejlesztéseket. A Praktiker már 2009-ben modern IT-eszközöket integrált székesfehérvári üzletébe. Az áruházban szintén az elektronikus árcímke mutatja valamennyi termék árát a papíralapú polccímke helyett, így egyetlen gombnyomással lehet árat változtatni… A pénztárzónában korszerű bankkártya-terminálok és új generációs, érintőképernyővel rendelkező IBM-gyorskasszák működnek”
Forrás:
A vásárlás “új dimenziói” a magyar boltokban, Trademagazin, 2011. január 10.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Online kereskedelem 2010
„Több vásárló, kevesebb vásárlás
A gazdasági világválság hatására az online vásárlási kedv tavalyhoz képest csak minimális mértékben nőtt: az elmúlt egy évben az aktív netezők 48%-a rendelt legalább egyszer a világhálón, de további 33% próbálta már ki korábban az e-vásárlást. Rosszabb a helyzet a vásárlási gyakoriságot nézve: az eredmények szerint ugyanis az online tranzakciók száma az előző évhez képest minimális visszaesést mutat. Ennek ellenére, az internetezők számának növekedése révén a vásárlók száma tovább nőtt. Az előző évi adatokhoz hasonlóan – a szolgáltatásokat nem számítva – idén is legtöbben elektronikai cikket, könyvet, CD/DVD-t vásároltak az interneten keresztül.
A napi fogyasztási cikkek online kereskedelmének piacán is hasonló a helyzet: bár az FMCG termékeket online vásárlók aránya nem nőtt, számuk – az internetezők táborának növekedésének köszönhetően – gyarapodott. A legkeresettebb termékcsoportok sorrendje változatlan: idén is a kozmetikai termékeket veszik leginkább, az internetezők 6%-a vásárolt ebbe a kategóriába tartozó cikket az elmúlt 12 hónapban. Ezt követik a háztartási és vegyi áruk, majd az élelmiszer, amit a megkérdezettek 3, illetve 2%-a rendelt.
A KutatóCentrum által képzett vásárlói csoportok összetételében nincs jelentős változás az előző évi eredményekhez képest: a napi fogyasztási cikket online vásárlók többségében nők, 18-44 évesek, akik átlagos vagy az átlagosnál jobb anyagi körülmények között élnek. A lojális FMCG vásárlók (akik az elmúlt egy évben legalább egyszer vásároltak online napi fogyasztási cikket, és a jövőben is tervezik azt) táborához leginkább a 25-44 éves nők tartoznak, míg az elzárkózók (még soha nem vásároltak online FMCG terméket, és a jövőben sem tervezik) közt magasabb a férfiak és a kisvárosban élők aránya.
Az interneten történő élelmiszervásárlás legkedvezőbb tulajdonságai továbbra is az energia- és időmegtakarítás: az e-bevásárlás előnyeként a megkérdezettek 56%-a említette a sorban állás elkerülését, 52%-a pedig a rugalmas nyitva tartást. A termékek kézzelfoghatóságának és a személyes kontaktus hiánya, valamint a rendelés és a szállítás közt eltelt idő viszont még mindig sokakat tart vissza attól, hogy online intézzék a nagybevásárlást.”
(FMCG: Fast Moving Consumer Goods (gyorsan forgó fogyasztási cikkek). Az elnevezés különféle élelmiszer és nem-élelmiszer termékeket takar.)
Forrás:
Online kereskedelem 2010, KutatóCentrum
Lásd még:
Utánvéttel vásárolnak online a magyarok, Index.hu, 2011. január 11.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Produktív és újító Finnország – Digitális feladatterv 2011-2020
A finn kormány elfogadta az információs társadalom fejlesztésének 2011-2020 közötti programját. A jelentés meghatározza az információs társadalom fejlődésének elérendő céljait és a szükséges intézkedéseket. Továbbá jellemzi az információs társadalom jelenlegi helyzetét és ismerteti a jelenlegi kormányzat hivatali ideje alatt a közigazgatás területén megvalósított projektumokat.
A legfontosabb célkitűzések az elkövetkezendő évekre (többek között):
- közadatok megnyitása és hatékony használata;
- ügyfél-központú szolgáltatásfejlesztés támogatása;
- információtechnológiai segítség az idős népesség számára;
- új technológiák segítségével támogatni a fenntartható fejlődést.
A kormányzat célja a nagysebességű (100 Mbit/másodperc) szélessávú kapcsolat biztosítása csaknem minden mindenki számára 2015 végére. Nagy szerepet játszik a tartalom és a szolgáltatás. A szolgáltatásoknak felhasználóbarátnak és biztonságosnak kell lenniük, és a tervezés korai szakaszában már figyelembe kell venni a hozzáférhetőség és többnyelvűség szempontjait.
Finnország támogatja az uniós belső piacon belüli és a globális digitális piac fejlődését. A webes tartalmak és szolgáltatások szabadabb elérése a kínálatot rugalmasabbá teszi és segíti a kreatív gazdaság üzleti modelljeinek kialakulását. Hálózati gondolkodáson és szektorokon átnyúló intézkedésekkel támogatják az információs társadalom fejlődését. Az emberek és a társadalom igényei szolgálnak a szolgáltatásfejlesztés alapjául. A többszörösen rendelkezésre álló szolgáltatásokat fel kell számolni és a zárt rendszereket meg kell szüntetni. További nagyon fontos terület a közadatokhoz való hozzájutás megnyitása, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek és új típusú újítások jöjjenek létre.
Forrás:
FI: National Digital agenda 2011-2020 focuses on increasing productivity through the development of Information Society, ePractice, 2010. december 23.
Tuottava ja uudistuva Suomi – Digitaalinen agenda vuosille 2011–2020 (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Törvények, rendeletek
A Miniszterelnökség alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben
Forrás:
Hivatalos Értesítő, 2011/2. szám, 2011. január 11., 122-123. oldalak (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Az ECOSTAT Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben
Forrás:
Hivatalos Értesítő, 2011/2. szám, 2011. január 11., 127-129. oldalak (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ alapító okirata
Forrás:
Hivatalos Értesítő, 2011/2. szám, 2011. január 11., 129-130. oldalak (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
A Közpolitikai Kutatások Intézetének alapító okirata
Forrás:
Hivatalos Értesítő, 2011/2. szám, 2011. január 11., 131-132. oldalak (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Az ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ alapító okirata
Forrás:
Hivatalos Értesítő, 2011/2. szám, 2011. január 11., 135-136. oldalak (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
A nemzetgazdasági miniszter 2/2011 (I. 14.) NGM utasítása a Magyar Államkincstár Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Forrás:
Hivatalos Értesítő, 2011/3. szám, 2011. január 14., 174-259. oldalak (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
A Belügyminisztérium Rendészeti Vezetőképző és Kutatóintézet alapító okirata
Forrás:
Hivatalos Értesítő, 2011/3. szám, 2011. január 14., 284-285. oldalak (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Kiadja az eGov Kft.
|
