Skip to main content

9. szám, 2011. február 28.


eGov Hírlevél – 2. évfolyam, 9. szám, 2011. február 28.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Alkotmánybírósághoz fordult az adatvédelmi biztos a minősített adat védelméről szóló törvény ügyében

„Indokolatlanul nagy nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé a hatályos titokszabályozás, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult Jóri András adatvédelmi biztos.

A 2010-ben elfogadott minősített adat védelméről szóló törvény (Mavtv.) – bár a korábbi titoktörvényhez képest számos pozitív változást is hozott – az Alkotmányban rögzített, közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog aránytalan korlátozását teszi lehetővé. A jogalkotó nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek a Mavtv.-ben szabályoznák a minősített adatok megismerését és hatékony bírói jogorvoslatot biztosítanának a nyilvánosságkorlátozással szemben – állapította meg a biztos.

A közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó adatvédelmi törvény a közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség alóli kivételként határozza meg, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv minősítette. A hatályos Mavtv. szerint az adatok nyilvánosságáról a minősítőnek a minősítéshez fűződő közérdekre, valamint a titoksértéssel bekövetkezhető kárra tekintettel kell döntenie, noha az adatok nyilvánosságához éppúgy fűződik közérdek, amelyet a minősítés során mérlegelni kellene. A nyilvánossághoz fűződő közérdeket a minősítés rendszeres felülvizsgálata során is figyelembe kellene venni, továbbá olyankor, ha a minősített adat megismerését a közérdekű adatok nyilvánosságára hivatkozva kérik. Jelenleg a törvény olyan esetben is elsőbbséget biztosít a minősítéshez fűződő közérdeknek, ha azzal szemben az adat nyilvánosságához nyomósabb közérdek fűződne – szögezte le a biztos. Ezért a biztos szerint a törvény ezen rendelkezései alkotmányellenesek.

Hiányoznak továbbá az alapjogkorlátozás arányosságának biztosításához szükséges szabályozás olyan alapvető garanciái a Mavtv.-ből, amelyeket a korábbi titokszabályozás tartalmazott: korábban például tilos volt szolgálati titokká minősíteni a közfeladatot ellátó szervek tevékenységére vonatkozó legfontosabb közérdekű adatokat. A törvény továbbá nem írja elő a minősítés tárgyának megjelölését és a döntés indokolását sem.

Míg korábban a szabályozás bárkinek lehetőséget biztosított arra, hogy a minősített közérdekű adatra vonatkozóan megismerési kérelmet terjesszen elő (amelynek ügyében a minősítő dönthetett, és a kérelem elutasítása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhatott), addig a Mavtv. a korábbi szabályozás logikájával szakítva egyáltalán nem teszi lehetővé a minősített közérdekű adat megismerését. Alapelvként rögzíti, hogy minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges.”

Forrás:
Alkotmánybírósághoz fordult az adatvédelmi biztos a minősített adat védelméről szóló törvény ügyében, Adatvédelmi Biztos honlapja, 2011. február 22.
Lásd még:
2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jó ütemben halad a területi közigazgatás átalakítása

„Kedvezők a január 1-jével 29 helyen létrehozott kormányablakok első tapasztalatai, az új rendszer része a területi közigazgatási rendszer átfogó korszerűsítésének – jelentette be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján.

Szabó Erika elmondta, hogy a kormányablakok – a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálati irodái – Budapesten négy helyen és megyék nagyobb városaiban nyíltak meg, és államigazgatási ügyekben fordulhatnak ide az emberek. Ügyfélbarát szolgáltatásra rendezkedtek be, a polgárok a bürokrácia eddigi, „időt, fáradságot, jó idegeket igénylő útvesztői” helyett áttekinthetőbb, ésszerűbb módon intézhetik az ügyeiket – tette hozzá. A kiszolgálás magas színvonalát háromszáz, nagyrészt fiatal, nyelveket beszélő, diplomás szakember biztosítja, és a gyors ügyintézés érdekében jól szervezett háttérgárda dolgozik – mondta az államtitkár.

A kormányablakok fokozatosan átveszik a földhivatalok, a nyugdíjbiztosítási intézetek, az egészségügyi pénztárak ügyfélszolgálatainak feladatkörét, bár ezek egyelőre párhuzamosan tovább működnek. A terv szerint 2013 végére kiépül a kormányablakok teljes hálózata. Jelenleg a felmérés folyik; meghatározzák, hány további ilyen intézményre van szükség ahhoz, hogy az emberek lehetőleg lakhelyük közelében megtalálják ezeket a hivatalokat – hívta fel a figyelmet Szabó Erika.

Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja utalt rá: a területi közigazgatási rendszer átalakítása az elavult, nehézkes, költséges struktúra felszámolásával tavaly kezdődött, amikor újjászervezték a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokat. Januártól pedig 14 területi államigazgatási szerv és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok integrációjával eredményesen működnek a fővárosi és a megyei kormányhivatalok.”

Forrás:
Jó ütemben halad a területi közigazgatás átalakítása, Fidesz.hu, 2011. február 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Pesti Imre: Máris több tízmilliót spóroltunk

„A kormányhivatalok létrehozásával a legfontosabb lépést már megtette a kabinet az ügyintézés egyszerűsítése érdekében – mondta Budapest Főváros Kormányhivatalának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Pesti Imre hozzátette: a teljes átalakítást 2013-ra fejezik be. …Az ügyintézés könnyítése érdekében végzett átalakítás 2013-ra érhet véget, a legnagyobb lépést, a dekoncentrált szervezetek integrációját a vártnál gyorsabban és nagyobb sikerrel teljesítették – mondta a fővárosi kormányhivatal vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az új struktúra fenntartása is olcsóbb lesz, a kormányablakok megnyitása óta is több tízmillió forintot sikerült megspórolni – magyarázta Pesti Imre. Hozzátette: az előző kormány idején rendkívül pazarló volt a gazdálkodás, sok, az állam tulajdonában álló épületet kevésbé használtak ki, ugyanakkor „előszeretettel béreltek a magánszférától”.

A politikus hangsúlyozta, hogy megkezdték ezeknek a furcsa szerződéseknek a felszámolását, ennek is köszönhető a megtakarítás.”

Forrás:
Pesti Imre: Máris több tízmilliót spóroltunk, Inforádió, 2011. február 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elöljáró válthatja fel a polgármestert a kistelepüléseken

„Alapjaiban változtatják meg a szétaprózódott és emiatt igen költséges önkormányzati rendszert, ígérte a közelmúltban a belügyi államtitkár. A változtatás egyik lehetséges és máris vitatott eleme az lehet, hogy a kisközségekben nem lenne sem polgármester, sem képviselő-testület, sem önkormányzati hivatal, hanem elöljáró állna a falu élén.

Senki nem vonhatja kétségbe egy ország demokratikus berendezkedését csupán azért, ha nem minden településnek biztosítja a saját önkormányzat létrehozásához való jogot – fejtette ki szakmai álláspontját Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára a Népszabadságnak. Nemzetközi példákat említve leszögezte: nincs általánosan alkalmazható jó megoldás, nem külföldi modellek másolása, hanem a magyar rendszer működőképességének megteremtése a sürgető feladat.
A hazai rendszer átalakítása előtt meg kell határozni a települési önkormányzás minimumfeltételeit, vagyis azt: mitől válik egy lakóközösség alkalmassá arra, hogy a saját ügyeiben eljáró önkormányzatot, helyhatóságot hozzon létre – állítja Zongor. E tekintetben semmiképpen sem a lakosság száma a mérvadó, hanem az, hogy helyben képesek-e biztosítani az alapvető településüzemeltetési feladatokat, illetve más, minimális közszolgáltatásokat. A hatáskörök elosztása során darabról darabra számba kell venni, hogy mely szolgáltatásokat milyen szinten – helyben, társulás keretében vagy állami kézben – lehet magas színvonalon és a leghatékonyabban biztosítani.
Kistelepülések esetében szóba jöhet akár a kötelező társulás is, de egy polgármester és a képviselőtestület sokkal többet tehet, mint egy távolabbi székhelyközségben működő központi szervezet. Ez nem azt jelenti, hogy önálló polgármesteri hivatalt kellene mindenhol fenntartani, hiszen vagy ezer településen már ma sincs ilyen.
A következő lépés a finanszírozás feltételeinek megteremtése. Ha valamilyen kötelező közszolgáltatást helyi vagy kistérségi szinten lehet a polgárok számára legkedvezőbben biztosítani, akkor az államnak ezt maradéktalanul finanszíroznia is kell. Ha ez megtörténik, az a főtitkár szerint valóban érdemi fordulatot jelent, mert a települések a saját forrásaikat attól kezdve szabadon használhatják.”

Forrás:
Elöljáró válthatja fel a polgármestert a kistelepüléseken, ETK Önkormányzati Klub, 2011. február 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Finn tanulmány az állami közvagyon-gazdálkodás modelljének fejlesztésére

„A Finn Nemzeti Innovációs Alap – SITRA 2010. december 9-én hozta nyilvánosságra legújabb jelentését, amely az állami és önkormányzati tulajdon ún. konszernirányításának fejlesztési kérdéseit elemezte. A sokatmondó cím: Mindenki egyért, egy mindenkiért.

A jelentést a Talent Partners Public Consulting Oy készítette el Seppo Määttä igazgató irányításával. A 84 oldalas finn nyelvű jelentés bevezetőjében rámutat, hogy a világ olyan új kihívásai, mint a fenntartható fejlődés feltételeinek hiányosságai, a lakosság átlagéletkorának növekedése, az egyéni munkahely szintjéig legyűrűző globális verseny és az állampolgárok egyre sokoldalúbb szolgáltatási igényei mind-mind szükségessé teszik a finn közigazgatás jelentős megújítását.

A korábbi időszak ilyen irányú kísérleteiben az erősebb vezetés és centralizáltabb irányítás látszott a leginkább elfogadott megoldásnak a hatékonyabb vagyongazdálkodás megoldására. Problémát okozott azonban, hogy nem sikerült ezzel kapcsolatban átfogó, egységes szemléletet és stratégiát kialakítani. A vagyongazdálkodás tudatos, ún. konszernirányításának kidolgozása azonban a kor elengedhetetlen feltétele annak, hogy a horizontális együttműködés, egységes eljárásmódok és az eltérő közigazgatási folyamatok tartalomirányítása megfelelően fejlődhessen. Csak így lehet a jövőben biztosítani a sok résztvevős, esetenként igen komplikált feladatok megoldását, a termelékenység növelését, az emberi tudás széles körű hasznosítását.

A jelentés része a SITRA azon, 2010 elején beindított kutatási sorozatának, amelynek keretében a közigazgatás megújítása előtt álló feladatokat dolgozza fel. A kutatások eredményeit reményeik szerint a 2011 tavaszán megalakuló új kormány beépíti majd programjába.

A finn tanulmány arra a jelentésre is támaszkodott, amelyet a Deloitte hét európai ország (Dánia, Észtország, Norvégia, Nagy-Britannia, Franciaország, Csehország és Hollandia) állami vagyonkezelésének ún. konszernirányítási gyakorlatát elemezte. A jelentés azt állapította meg, hogy olyan jól működő modell egyelőre sehol sincs, amelyet érdemes lenne Finnországban is adaptálni. A saját modell kifejlesztésével Finnország ebben a tekintetben élenjáróvá válhat a világban.

A tanulmány figyelembe vette az OECD-nek a finn közigazgatásról 2010 tavaszán elkészült jelentését is. A SITRA anyaga részben annak a jelentésnek az ajánlásaiból kiindulva dolgozta ki saját megoldási javaslatait.”

Forrás:
SITRA tanulmány az állami közvagyon-gazdálkodás modelljének fejlesztésére, Jelinkó Árpád TéT-KG Attasé (Helsinki), Nemzeti Innovációs Hivatal, 2010. december 14.
Finland needs a new model for state corporate steering, SITRA, 2010. december 9.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatás a XXI. századi Magyarországon

„Közigazgatás a XXI. századi Magyarországon
A Heves Megyei Közgyűlés február 24-ét a hagyományteremtés szándékával Heves Megye Napjává nyilvánította. Egy 1248-ban e napon keltezett oklevél az első írásos emlék, amelyben megyénk nevét említik. Ebből az alkalomból csütörtökön „Történelem, közigazgatás, turizmus” címmel konferenciát rendeztek a Megyeháza dísztermében. Az eseményen dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója a XXI. századi Magyarország közigazgatásáról tartott előadást.

– Címválasztásukkal komoly dilemma elé állítottak a jó szándékú konferenciaszervezők – hangsúlyozta a főigazgató. – A XXI. századi közigazgatás bemutatása, s kiváltképp működésének értékelése, bár még csak egy évtized telt el a századból, komolyabb feladat annál, hogy arra egy rövid előadás keretében vállalkozzak. Így kissé önkényesen, a hozzám legközelebb álló területre szűkítettem mondandómat, a területi, helyi közigazgatás folyamatban lévő, illetve tervezett átalakítására. Ezen belül is döntően a változtatást kiváltó okokra , a fővárosi és a megyei kormányhivatalok létrejöttére és a kezdeti tapasztalatokra próbálok koncentrálni.”

Forrás:
Közigazgatás a XXI. századi Magyarországon, dr. Balás István, Heves Megyei Kormányhivatal, 2011. február 24. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyszerűbb, számon kérhetőbb közigazgatás a kormány terveiben

„Június elsejére készül el, akkor mutatja be a kormány a kormánytisztviselői életpályamodellt, amely jövő januárban hatályba léphet – mondta el Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az MR1-Kossuth Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A kormányzat a közigazgatás rendszerben tervezett átalakítások során rugalmas rendszert kíván létrehozni. A változtatások célja, hogy az is megtalálja számítását, aki a nyugdíjig a közigazgatásban kíván dolgozni, és az is, aki néhány évig vállal munkát a területen, majd esetleg átlép az egyetemi oktatásba vagy tapasztalatokat szerez a magánszférában, és aztán visszatér a kormánytisztviselői pályára. Ugyancsak a változások fontos eleme, hogy a közigazgatásban a teljesítményértékelés ne formális, hanem reális legyen a jövőben. Ehhez pontosan el kell dönteni, hogy adott kormánytisztviselőt milyen feladatra akarja szerződtetni az állam, és így mit kérhet rajta számon – mondta Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.

Két hét múlva kezdődnek a szakmai konzultációk többek között a szakszervezetekkel. Az állampolgárbarát közigazgatás megteremtésének reformjában új emberekre és a meglévők átképzésére is szükség lesz, nagy hangsúly van a fiatal szakemberek alkalmazásán, az utánpótlás biztosításán. Az államtitkár szerint a kormányzat azt reméli, öt-tíz százalékkal csökkenni fog a létszám, hiszen például a kormányhivatalok felállításával több párhuzamos munkakört meg lehet szüntetni. A lényeg azonban nem a létszámcsökkentés, hanem a minőségi szolgáltatás biztosítása.
…
A változtatások menetrendjéről Gál András Levente elmondta, február 25-én összkormányzati, közigazgatási és helyettes államtitkári értekezlet keretében műhelyvitát rendeznek az elgondolt átalakításokról. A tervezés párhuzamosan zajlik az alkotmányozással, hiszen egy alaptörvény kitér az államszerkezetre, azon belül a személyzetre vonatkozó rendelkezésekre is. Az államtitkár szerint az alkotmány elfogadását követően, lényegében április végén előterjesztik a vonatkozó törvénycsomagot. Június 1-ével teljes készültségben lesz a Magyary Program, és annak részeként a kormánytisztviselői életpályáról szóló tervezet. Ez tartalmazza például a kormánytisztviselői életpályát választók előmenetelének és illetményrendszerének szabályozását, ami 2012. január 1-ével lép hatályba az új költségvetés keretei között.”

Forrás:
Egyszerűbb, számon kérhetőbb közigazgatás a kormány terveiben, Kossuth Rádió, 2011. február 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kormányhivatallá alakulás folyamatában – Változás, eredményesség, együttműködés a közigazgatás területi szintjén

„A kormányhivatalok megyei keretekben történő megszervezése miatt – tekintettel arra is, hogy a közigazgatási hivatali, mint törzshivatali bázis mellett megyénkben 14 szakigazgatási szerv szervezeti integrációjára került sor – a szervezeti struktúra átláthatóbbá vált. A kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekből áll. A kormányhivatalt kormánymegbízott, a hivatali szervezetet a főigazgató vezeti, aki a kormánymegbízott távolléte vagy akadályoztatása esetén a kormánymegbízott helyettese. A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti.

Az egyszerűbb szervezeti struktúra mellett az új szervezeti kereteken kívül maradt szakigazgatási szervek tekintetében is erős jogosítványai vannak a kormányhivatalnak. A szervezeti integrációba nem tartozó, a központi államigazgatási szervek területi szerveiként működő szervek – többek között a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, vízügyi igazgatóságok, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok – is a kormányhivatal ellenőrzési és koordinációs jogkörébe tartoznak. A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi szervek feladataik ellátása során kötelesek egymással és a kormányhivatallal együttműködni. Az ellenőrzési és koordinációs jogkör jelentősége abban rejlik, hogy egyes, több szakigazgatási szerv feladatkörébe tartozó helyi probléma megoldására e szervek egy időben, összehangoltan mozgósíthatóak.
Megyénkben ilyen együttes fellépést igényel pl. a színesfém illegális gyűjtésével kapcsolatos környezetszennyezés (a színesfém égetés során történő kinyerése) megakadályozása, vagy a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, de a fogyasztóvédelem területén és egyéb területeken is szükséges lehet több szerv együttműködése.

A szervezeti integráció, valamint a funkcionális feladatok törzshivatalhoz történő telepítése lehetővé teszi az egységes elvek szerinti és költségtakarékos működést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pl. az ellenőrzések összehangoltan végezhetőek, amelynek következtében az ellenőrzött szervnek nem több téma- vagy célvizsgálathoz kell „hozzákészülnie”, hanem lehetővé válik az adott szerv egy időben történő több irányú ellenőrzése, az ellenőrzött és az ellenőrző számára is idő, és költségkímélő módon (pl. egy, és nem több gépjármű használatával). Így az ellenőrzött szerv működéséről átfogóbb kép alakulhat ki, az ellenőrzés pedig komplexebb módon tud segítséget nyújtani a jogszerű működéshez.
A funkcionális feladatok törzshivatalhoz telepítése számos egyszerűsítési, célszerűsítési, takarékos működéssel kapcsolatos lehetőséget kínál. A funkcionális feladatok elsősorban humán-erőforrás gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, képviselettel kapcsolatos jogi, nemzetközi kapcsolatokból adódó, ellenőrzési, koordinációs, saját szervi működtetést szolgáló informatikai és informatikai rendszer fenntartási, kommunikációs feladatokat jelentenek.”

Forrás:
A kormányhivatallá alakulás folyamatában – Változás, eredményesség, együttműködés a közigazgatás területi szintjén 2011/1, Dr. Galambos Ildikó igazgató, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Jegyző és Közigazgatás, Évfolyam: XIII. Lapszám: 1., 2011. február 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Európai dokumentumok az egészségügyi adatok bizalmas kezeléséről

„Az Európai Bizottság 2003-2006 között támogatta a EuroSOCAP FP6 keretprogram egyik projektjét, amely egy az egészségügyi adatok bizalmas kezelésére vonatkozó európai szabvány létrehozását tűzte ki célul.
A projektben 20 ország számos elismert etikai szakembere, orvosok, jogászok vettek részt. Számba vették azokat azokat az európai jogi eszközöket, amelyeket az egészségügyi személyes adatok kezelésekor alkalmazni kell minden tagállamnak. A munka eredményeként létrejött egy 50 oldalas szabvány és egy rövid útmutató, amely vázlatosan összefoglalja a fő téziseket.

A résztvevő országok képviselői vállalták, hogy a saját nemzeti nyelvükre lefordítják a dokumentumokat és terjesztik saját hazájukban. Sokáig nem volt magyar verzió – de aztán 2006-ban megismerkedtem a projekt koordinátorával és elvállaltam a fordítást. Ez átfutott két-három lektoron is, majd kikerült a projekt weboldalára. 2009-ben a projekt weboldala megszűnt, és eltűntek a dokumentumok. Azonban én eltettem őket. Most felfrissítettem a munkámat – és a nyers szövegváltozatot színes PDF-re alakítottam át. Az eredeti angol verzió is letölthető és mellettük a magyar fordítás az EU Dokumentumok közül.

Az Európai szabvány egészségügyi szakemberek számára az ellátás során tanúsítandó bizalmas adatkezelésről és az Európai útmutató egészségügyi szakemberek számára az ellátás során tanúsítandó bizalmas adatkezelésről egy holdbéli tájat mutat, olyat, amit Magyarországon senki még elképzelni sem tud. Ugyanis az orvosi adatkezelés jogalapjának az önkéntes beleegyezést tartja.
A nemzetközi orvosi etika alapelve az, hogy az orvosi titoktartás kötelességének megtörésére két lehetséges ok van:

  • súlyos bűncselekmény megelőzése
  • más személy életfontosságú érdeke

Semmi más. A magyar valóság az, hogy itt nincs titoktartás, a törvény negyven esetben veszi el erőszakkal a bizalmas adatokat az érintettektől, gyakorlatilag a teljes államigazgatás combig áll a bizalmas személyes adatokban.”

Források:
Az EuroSOCAP FP6 projekt, Dr. Alexin Zoltán, Tisztességes Adatkezelés, 2010

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális menetrend – egyre több európai uniós polgár élvezheti az elektronikus közszolgáltatások előnyeit

„Az e-kormányzatra vonatkozóan ma közreadott kilencedik európai teljesítményértékelő jelentés szerint Európa-szerte egyre több embernek van hozzáférése elektronikus közszolgáltatáshoz. Az elektronikus közszolgáltatások átlagos hozzáférhetősége az Unióban a 2009. évi 69%-os mértékről 2010-ben 82%-ra emelkedett. A kormányzati szolgáltatások egyre szélesebb körének online elérhetővé tétele segíti a költségcsökkentést a közigazgatásban, és visszaszorítja a vállalkozásokat és a polgárokat érintő bürokráciát. A jelentés felfedi, hogy az EU-ban mely országok érték el a legjobb és a legrosszabb eredményt e téren, és két alapvető közszolgáltatásra: a munkakeresésre és a cégalapításra összpontosít. Bár az uniós tagállamok közigazgatási szervei jó úton haladnak, továbbra is van különbség az egyes országok teljesítménye között. Az elektronikus közbeszerzés alkalmazásának előmozdítása terén is van még mit tenni. Az Európai Unió az európai digitális menetrend keretében arra törekszik, hogy 2015-re a polgárok fele és a vállalkozások négyötöde e-kormányzati szolgáltatásokat használjon (lásd IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200). A jelentés megállapításai hasznos visszajelzést adnak a Bizottság által 2010 decemberében indított e-kormányzati cselekvési terv célkitűzéseivel kapcsolatban, amelynek keretében a Bizottság a tagállamokkal együttműködve kívánja kiterjeszteni az állami szervek által az interneten keresztül kínált szolgáltatások körét és javítani azok minőségét (lásd IP/10/1718 és MEMO/10/681).
…
Az alapvető közszolgáltatások több mint 80%-a érhető el interneten
20 alapvető közszolgáltatás – például gépjármű-regisztráció, adóbevallás, cégbejegyzés – európai online elérhetősége 2010-ben elérte a 82%-ot, ami jelentősen meghaladja a 2009-ben mért 69%-os mértéket. E téren a legjobb teljesítményt Ausztria, Írország, Málta, Olaszország, Portugália és Svédország érte el, ahol valamennyi szóban forgó alapszolgáltatás teljes mértékben elérhető online. Bulgária, Lettország és Olaszország komoly előrehaladást tett a múlt évben a szolgáltatások online elérhetővé tétele terén. A jelentésből kiderül, hogy a vállalkozásoknak szóló szolgáltatások szintje fejlettebb a lakosság számára rendelkezésre álló szolgáltatásokénál.

A szolgáltatások minősége
Az idei jelentés a munkanélküliek és a kezdő vállalkozók igényeire összpontosít. Megvizsgálja, hogy a közigazgatásban miként csökkentik a bürokráciát, illetve teszik egyszerűsített módon elérhetővé azon közszolgáltatások teljes skáláját, amelyek a cégalapításhoz vagy a munka világába való visszatéréshez szükségesek. Ez történhet internetes portálon keresztül vagy automatikusan, mint például, amikor egy új cég az adóazonosító szám igénylésekor automatikusan HÉA-számot is kap. A jelentés szerint a cégalapításhoz szükséges szolgáltatások 55%-át biztosítják e célra kialakított portálon keresztül vagy automatikusan Ausztriában, Dániában, az Egyesült Királyságban, Észtországban, Írországban és Svédországban. Azonban a munkanélküliek számára hasznos szolgáltatások mindössze 46%-a áll jelenleg rendelkezésre e célra kialakított portálon keresztül.

Elektronikus közbeszerzés
Bár az állami szervek 70%-a már alkalmaz elektronikus közbeszerzést, ez a módszer összességében kis arányban van jelen (a legjobb becslések szerint az összes beszerzés 5%-át teszi ki), és így e téren még nem lehet jelentős eredményekről beszámolni. Ha az elektronikus közbeszerzés teljes mértékben elérhető lenne, és használata szélesebb körben történne, akkor a közbeszerzések terén akár 30%-os költségmegtakarítást is eredményezhetne.

Kisebb település, kevesebb elektronikus szolgáltatás
A jelentés most először az e-kormányzat regionális és helyi dimenzióját is vizsgálja, és lényeges különbségekre mutat rá az országokon belül is. A főként helyi szinten nyújtott szolgáltatások esetében a kisebb önkormányzatok csak fele olyan mértékű online elérhetőséget biztosítanak, mint nagyobb társaik. Például míg a kisebb települések weboldalai lehet, hogy szolgálnak információval arra nézve, hogyan lehet születési anyakönyvi kivonatról másolatot igényelni, a nagyobb városok weboldalai a letölthető formanyomtatványokat is tartalmazzák. Ez azzal is magyarázható, hogy a kisebb helyi önkormányzatok és lakosaik jobban kedvelik a személyes ügyintézést, illetve az egyéb, hagyományosabb csatornákat, de jelezheti azt is, hogy a kisebb önkormányzatoknak mérsékeltebb kapacitása (gyengébb stratégiája, finanszírozása, adottsága) van az elektronikus szolgáltatások felkarolására.
…
Előzmények
A Bizottság 2001 óta készít teljesítményértékelő jelentést az e-kormányzat Európai Unión belüli térnyeréséről. A felmérés célja, hogy az előrehaladás összehasonlítása és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében értékelje a különböző európai országok teljesítményét. Az elemzés több mint 10 000 weboldalt vizsgál az EU 27 tagállama, valamint Horvátország, Izland, Norvégia, Svájc és Törökország területéről.

A teljesítményértékelés 12 alapvető lakossági elektronikus közszolgáltatást elemez: jövedelemadó, munkakeresés, társadalombiztosítási ellátások, személyi okmányok, gépjármű-regisztráció, építési engedély kérelmezése, rendőrségi bejelentés, közkönyvtárak, születési és házassági anyakönyvi kivonat, jelentkezés felsőoktatásba, lakcímváltozás bejelentése és egészségügyi szolgáltatás. Az értékelés emellett vizsgál 8 olyan elektronikus közszolgáltatást is, amelyeket vállalkozások vehetnek igénybe: munkáltatói társadalombiztosítási járulék, társasági adó, hozzáadottérték-adó, cégbejegyzés, adatbejelentés a statisztikai hivatal felé, vámnyilatkozat, környezettel kapcsolatos engedélyek és közbeszerzés.

További információk:
Az e-kormányzatra vonatkozó kilencedik teljesítményértékelő jelentés (angolul)
A 2011–2015 időszakra szóló e-kormányzati cselekvési terv (angolul)
Neelie Kroes weboldala
A digitális menetrenddel foglalkozó weboldal”

Forrás:
Digitális menetrend – egyre több európai uniós polgár élvezheti az elektronikus közszolgáltatások előnyeit, IP/11/206, Európai Bizottság, 2011. február 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyílt rendszerű szoftverek az Országos Vérellátó Szolgálatnál

„A korábbi decentralizált rendszer helyett egy új, Linux alapú, outsource formában üzemeltetett vékony kliens architektúra került kialakításra, amellyel kisebb költséggel és központilag felügyelhető az OVSZ 24 telephelyének 800 munkaállomása (ennek 20 százaléka laptop és egyéb mobil eszköz). További jelentős megtakarítást eredményezett a szervezet számára több licencdíjas szoftver lecserélése nyílt forráskódú megoldásokra, pl. az OpenOffice.org Novell Edition termékre.
„A költséghatékonyság, mint a fejlesztés elsődleges szempontja, többféle módon is megvalósult. A termékek oldalán egyrészt 30 százalékkal csökkentek a korszerű hardverek beszerzésének költségei a vékony kliens architektúra révén, másrészt jelentős, hosszú távú megtakarításokkal számolhatunk, hiszen a nyílt forráskódú szoftvereknek nincs licencdíja, költsége csak a kapcsolódó szolgáltatásoknak van. A szolgáltatások oldalán az IT- outsourcing előnyeként csökkentek az üzemeltetés költségeink, a Novell helpdesk szolgáltatása pedig a meghatározott SLA-knak megfelelő magas szinten működik, gyors válaszidővel. Az egy munkaállomásra jutó üzemeltetési költségünk töredéke lett a korábbinak, miközben a megszokott, Európai Uniós színvonalon biztosítjuk a hazai vérellátás folyamatosságát” – mondta Dr. Miskovits Eszter, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója.

Az OVSZ a közelmúltban egy új szakrendszert, vezetett be, az eProgesa-t, amely Európa és a világ több országában használt, a vér útját leképező szakmai rendszer. Az új szakrendszer bevezetésével jelentősen megnőttek a rendszer igényei. Az új rendszer kialakításához és üzemeltetéséhez olyan partnert kerestek, aki költséghatékonyan, és biztonságosan meg tudja valósítani az új vékonykliens architektúra országos szintű kiépítését és támogatását.”

Forrás:
Nyílt rendszerű szoftverek az Országos Vérellátó Szolgálatnál, Prim Online, 2011. február 22.
Nemzetközi színvonalú vérellátás nyílt forráskódú alapokon az Országos Vérellátó Szolgálatnál, Novell, 2011. február 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

2. Hunagi Konferencia: Digitális területi tervezés – Realitás vagy utópia?

Amint arról korábban beszámoltunk a Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI) az Európai Térinformatikai Ernyőszervezet támogatásával március 3-én Budapesten a Gellért Szállóban rendezi meg 2. konferenciáját a térségi tervezés és térinformatika témakörben. A konferencia elsődleges célja az EU Plan4all projekt eredményeinek megismertetése, a figyelemreméltóan jó európai gyakorlat bemutatása.

A konferencia programja:

 

Program
Intézmény Előadó Cím ill. témakör
1. ülés Elnököl: Barkóczi Zsolt
10:00 HUNAGI Barkóczi Zsolt elnök Megnyitó
10:10 EUROGI Prof. Mauro Salvemini elnök Térségi tervezés és térbeli adat infrastruktúra Európában  (EN)
10:30 EUROGI/Plan4all projekt Dr. Corrado Iannucci ismerettovábbításért felelős szakértő A Plan4all projekt lényegi összefoglalása és főbb célkitűzései, eredményei (EN)
10:50 Belügyminisztérium Dr. Szaló Péter építésügyért felelős helyettes államtitkár A térségi- és településtervezés és a térinformatika a Belügyminisztérium szemszögéből
11:10 Vidékfejlesztési Minisztérium Dr. Simon István Attila jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár A téradatok hozzáférésének kérdései
11:30 KIM Egyeztetés alatt Adatpolitika
11:50 MUT Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Kft Ongjerth Richárd ügyvezető igazgató Térinformatika a térségi tervezésben –  alkalmazások a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont gyakorlatában
12:10 Büféebéd
2. ülés Elnököl: dr. Remetey-Fülöpp Gábor Térinformatika a térségi tervezés gyakorlatában
13:00 DHI (CZ) és RIKS (NL) Nagy Zsuzsanna – Roel Vanhout Területi döntéstámogató rendszerek
13:20 PestTerv Kft. Schuchmann Péter – Mándi József A tervezők térbeli adatokkal szemben támasztott igényei
13:40 AGEO/CEIT Alanova (AT) Manfred Schrenk ügyvezető igazgató Térbeli adatinfrastruktúra támogatás a térségi tervezés számára – legjobb gyakorlat Ausztriából (EN)
14:00 Budapest Főváros Főpolgár-mesteri Hivatala Szervezés alatt Budapest: Térinformatika a városüzemeltetésben és tervezésben
14:20 Vita a szekció témakörében Moderátor: Juhász Géza Péter
14:40 Kávészünet
3. ülés Elnököl: Rab András Attila A térségfejlesztés támogatása szabványos térbeli adatokkal
15:00 CAGI (Cseh Közt) & SAGI (Szlovákia) Jiri Hiess elnök – Dr. Robert Fencik Határon átívelő alkalmazások és más haladó gyakorlat a Visegrádi országokból
15:20 VÁTI Nonprofit Kft. Juhász Géza Péter – Göncz Annamária A korszerű területfejlesztés technológiai megoldásai
15:40 FÖMI Toronyi Bence főigazgató A digitalis ingatlan-nyilvántartás szolgáltatásfejlesztése
16:00 Vidékfejlesztési Minisztérium Dr. Takács, András Attila főosztályvezető-helyettes Metaadat-szolgáltatás a természetvédelemben
16:20 VÁTI Nonprofit Kft. Kurenkov Vjacseszláv irodavezető Elektronikus közműnyilvántartás
16:40 Vita a szekció témakörében Moderátor: Ongjerth, Richárd
17:00 Zárszó Dr. Remetey-Fülöpp Gábor Elértük célunkat?

Forrás:
HUNAGI Napló

Vissza a tartalomjegyzékhez

„E-government 2012” – a közigazgatás informatizálásának átfogó terve Olaszországban

„Az „E-government 2012” elnevezésű kormányzati program az EU2020 uniós gazdaságfejlesztési stratégiára és az európai digitális menetrendre (Europe’s Digital Agenda) épülve határozza meg az olasz közigazgatás fejlesztésének digitális-informatikai kereteit. A program gazdája Renato Brunetta, a közigazgatás innovációjáért felelős tárca nélküli miniszter. A program költségigénye 1,38 milliárd euró.
Olaszországban a digitalizáció erősítése már önmagában is kihívást jelent. Bár az ország a mobil telekommunikáció alkalmazását tekintve Európában az elsők között szerepel, az internethasználat a családoknál kevésbé elterjedt. Az olasz családok 17 %-a rendelkezik otthonában interneteléréssel, míg ennek európai átlaga 32%, Észak-Európában pedig ez az arány felülmúlja a 60%-ot (forrás: EuroStat 2009). Ugyanígy a vállalkozások körében is alacsonyabb az alkalmazás, mint más vezető európai gazdaságokban.

Az átfogó digitalizáció Olaszországban a válságkezelés (munkahelyteremtés, szolgáltatási szektor erősítése) mellett a nagyra nőtt és igen bürokratikus közigazgatás innovációját is célozza. Így az alapszolgáltatások on-line elérésének megvalósítását, a közigazgatás gyorsabb elérését és átláthatóságának erősítését, illetve a lakosság és a gazdasági szereplők közelítését egy „polgárbarát hivatali” rendszerhez.

Az „E-government 2012” program fő területei: oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás, vállalkozói szektor, állampolgári személyazonosítók, kataszteri nyilvántartás, a közigazgatás dematerializációja (papírmentes iratkezelés). ”

Forrás:
„E-government 2012” – a közigazgatás informatizálásának átfogó terve Olaszországban, Dr. Hagymási Tünde Tét attasé (Róma), Nemzeti Innovációs Hivatal, 2011. február 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Projektmenedzsment a gazdaságban – 14. Projektmenedzsment Fórum

„2011. április 7. (csütörtök) – Thermal Hotel Margitsziget, Budapest

A tizennegyedik alkalommal megrendezésre kerülő Fórum kiemelt figyelmet fordít

  • Európa Uniós- és állami finanszírozású országos jelentőségű projektek projektmenedzsment specialitásainak és lehetőségeinek bemutatására,
  • Globális- és multikultúrális projektek kihívásainak és legjobb megoldásainak megismertetésre, különös tekintettel Magyarországon dolgozó külföldi menedzserek tapasztalataira, az együttműködés munka kulturális kérdéseire,
  • Az építőipar projektmenedzsment szervezésének kritikus kérdéseire, a legjobb gyakorlat alkalmazható eszközeinek és módszereinek bemutatására.

Program
Plenáris ülés
Államigazgatási projektek tapasztalatai és tervei
Szekció elnök: Strommer Pál (RácioNet)
9:15 – 9:30 Nyitrai Zsolt informatikai államtitkár (NFM)
Országos fejlesztési projektek tervei és elvárásai
9:30 – 9:45 Szántó Tamás (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség)
A KIFÜ projektmenedzsment tapasztalatai és jövőbeli elvárások
9:45 – 10:00 Kópiás Bence (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség)
Államigazgatási IT projektek tapasztalatai
10:00 – 10:15 Szendrői Gábor (Kopint-Datorg)
Állami intézményi tevékenység állami vállalat általi átvétele – tanulságok a KSZF (Központi Szolgáltatási Főigazgatóság) informatikai és a KekKH (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) távközlési tevékenységeinek átvétele nyomán
10:15 – 10:35 Kérdések, vita az elhangzottakról
…
A szekció
Szervezet, modellek és megvalósítás
Projektek előkészítése
Különböző iparágak projektmenedzsment gyakorlata
16:30 – 16:45 Cserháti Gabriella – Szabó Lajos (Pannon Egyetem)
A projektmenedzsment érettsége Veszprém megyei önkormányzatoknál
…
B szekció
Különböző erőforrások a projektmenedzsmentben
…
C szekció
Megoldások, eszközök a projekt sikeréhez
12:20 – 12:35 Fekete Tamás (HP Informatikai Kft.)
Komplex IT alkalmazás-fejlesztési projektek sikeres befejezési esélyeit növelő módszertani megoldások
…
Plenáris ülés
Kerekasztal: a projektmenedzsment hazai helyzete (kérdőíves felmérés alapján”

Forrás:
Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kormány elkötelezett a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásában

Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára a nyílt forráskódú szoftverek kormányzati alkalmazásának lehetőségeiről tartott előadást az Open source 2011 – Technológiák harca című szakmai konferencián 2011. február 24-én, Budapesten.
Vályi-Nagy Vilmos köszöntőbeszédében emlékeztetett arra, hogy politikai döntés erősítette meg a kormány elkötelezettségét a nyílt forráskód közigazgatáson belüli alkalmazása mellett. A tavalyi év végén nyilvánosságra hozott Digitális Megújulás Cselekvési Terv szerint markánsan növelni kell a szabad szoftverek részarányát a kormányzati informatikán belül. A méretgazdaságosságból és a könnyebb átjárhatóságból származó előnyök már középtávon is az olcsóbb állam megteremtését segítik.

A nyílt forráskód biztosítja a függetlenséget a beszerzések terén, lehetővé teszi a költségek csökkentését, az alkalmazások közötti nagyobb átjárhatóságot – mutatott rá a helyettes államtitkár. Vályi-Nagy Vilmos hozzátette: az átállás során a kormány olyan nyílt forráskódú megoldást fog választani, amely megfelelő biztonsági jellemzőkkel és supporttal bír. Beszéde végén jelezte: a kormány a célkitűzések sikerre vitelében számít a nyílt forráskóddal foglalkozó műhelyek szakmai támogatására, új szoftverfejlesztéseikre.

A szabad szoftverek fejlesztésével és alkalmazásával foglalkozó, egynapos szakmai konferencia védnöke Nyitrai Zsolt, infokommunikációért felelős államtitkár volt.”

Forrás:
A kormány elkötelezett a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásában, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály, 2011. február 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Záráshoz érkezett a felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése kiemelt uniós projekt

„Több mint két év után zárásához érkezett a TÁMOP 4.1.3 A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése kiemelt uniós projekt. Ennek alkalmából zárókonferenciát rendezett az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2011. február 24-én.

Az eseményen az Adattár alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) és a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) eredményeit összegezték, valamint első ízben mutatták be annak az országos frissdiplomás adatbázisnak az eredményeit, amely az Oktatási Hivatal (FIR), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Foglalkoztatási Hivatal (FH) egyes adattartalmainak összeillesztésével született.

A megnyitó után az előadások sorát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárságának tudománypolitikai főosztályvezetője nyitotta meg. Dr. Kardon Béla többek között azokról az elvárásokról beszélt, amelyeket a „jó kormányzat” az AVIR és a DPR programokkal szemben támaszt. A két rendszer által szolgáltatott adatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azoknak pontosnak, megbízhatónak, naprakésznek, kompatibilisnek, integráltnak és teljesnek kell lenniük. Az integrált adatok szerepét Kardon Béla abban határozta meg, hogy a statisztikai mutatók alapján meg lehet fogalmazni az ágazati prioritásokat, alkalmasak a rendszerhibák feltárására, valamint rangsorok és tudományos elemzések alapját képezhetik. A jövőre nézve a teendők között említette a jogszabályi feltételek megteremtését, további intézmények bevonását a rendszerbe, illetve azt, hogy 2011/2012-ben a rendszeren keresztül is kell hivatalos adatokat szolgáltatni, 2012/2013-ban azonban már hivatalos rendszerként kell működnie.
…
Bángi-Magyar Attila, az Educatio Felsőoktatási Osztályának szakmai vezetője az AVIR adattár működését mutatta be prezentációjában… Bángi-Magyar Attila az AVIR-ról elmondta, hogy egy nem teljesen publikus felületről van szó, hiszen felsővezetőknek, kutatóknak, elemzőknek, döntés-előkészítő körnek és döntéshozóknak készült. A felsőoktatási szakmai vezető előadásában részletesen bemutatta az AVIR honlapot, a rendszer használatát és a benne rejlő alkalmazási lehetőségeket.
…
„Egyre inkább érzékenyített ez a szektor, a pályakövetési adatokra egyre inkább figyel a széles közvélemény is” – kezdte Fodor Szabolcs, az Educatio osztályvezető-helyettese, hozzátéve, hogy teljesen hétköznapi emberektől is érkeznek megkeresések, hogy mondják meg, a szegedi vagy a budapesti egyetemre érdemes menni, ha a gyerekük például gépészmérnök akar lenni. Ezért nagyon fontos, hogy egy ilyen kérdésre tényeken alapuló válaszokat tudjanak adni, és ehhez nemcsak a saját vagy intézményi kutatások adatai állnak rendelkezésre, hanem államigazgatási források is. Utóbbiakhoz ugyan elég bonyolult hozzáférni, de nem lehetetlen. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kimeneti mutatókat – erre is jó segítség lehet a VIR, azonban a diplomás adattár sem állhat egy lábon, ezért is kell támaszkodni az intézményi eredmények mellett az államigazgatási adatbázisokra is – tette hozzá.
…
Az államigazgatási adatbázisok összekapcsolásának egyik kritikus pontja az adatvédelem. A létrejött adatbázist a Neumann Nonprofit Kft. segítségével sikerült anonim módon, személyes adatok nélkül összekapcsolni.
…
Dr. Halász Gábor, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója „Felsőoktatás-kutatás és szakpolitikai hasznosulás Magyarországon 1990-2010.” címmel tartotta meg előadását. Az oktatáskutató elmondta: a kutatás és szakpolitika kapcsolata több mint két évtizede az oktatáskutatás egyik központi kérdése. Halász Gábor kiemelte a közvetítő szervezetek szerepét, amelyek feladata, hogy összegyűjtsék, hozzáférhetővé tegyék és minősítsék a kutatási eredményeket. A tudományos tanácsadó a tényeken alapuló megközelítésről is beszélt, amely az egészségügyben már szigorú norma lett, az oktatásba azonban csak az elmúlt évtizedben kezdett beépülni. Az új fejlemények között négy alapvető trendet említett, így az egyéneket nyomon követő adatbázisokat, az ezekhez kapcsolódó komplex, sokoldalú felhasználást szolgáló lekérdezési rendszereket, valamint az intelligens személyes adatvédelmi megoldásokat és a kutatás és döntéshozatal közötti határvonalak elmosódását.

Az államigazgatási adatvagyon közcélú hasznosításának lehetőségeit Kodaj Katalin, a Neumann János Digitális könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. projektvezetője ismertette. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon nem létezik a „nyilvántartások nyilvántartása”, tehát nem kezelik azokat a metaadatokat, amelyek a különböző államigazgatási adatbázisok tartalmaznak. Az adatbázisok összekapcsolását bemutatva elmondta: tekintve, hogy e folyamat során olyan adatokkal dolgoznak, amelyek személyes adatokat is tartalmazó forrásokból származnak, ezeket már összekapcsolás előtt megfosztják személyes jellegüktől. Kodaj Katalin a meglévő statisztikai adatbázisok integrációjának előnyei között említette, hogy ennek révén nagy mennyiségű adatból végezhető elemzés, ezek az adatbázisok valós adatokat tartalmaznak, valamint, hogy az adatfeldolgozási eljárást egyszerűbbé, olcsóbbá, gyorsabbá tehetik. Két nemzetközi – osztrák és svéd – példa ismertetése után a hazai adatintegráció lehetőségeit mérlegelve megjegyezte, hogy mindez Magyarországon jelenleg még igen nehézkes folyamat, tekintve hogy az egyes adattárakban különböző azonosítók alapján tartják nyilván az adatokat.”

Forrás:
Két év eredményeit összegezték a zárókonferencián, Felvi.hu, 2011. február 25. (az előadások prezentációi letölthetőek)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kiemelt témánk: Hogyan lehet az informatikai ráfordítások segítségével csökkenteni a szervezeti működés költségeit?

Első rész

Előfeltevésünk a stratégiai tervezés számára: 2011 végére világszerte a kormányzati szervezetek legalább 30 százaléka költségcsökkentő kezdeményezéseket fog megvalósítani, hogy az informatikai költségeket legalább 20 százalékkal csökkentsék.

Mi szól mellette?

  • a könnyebben megvalósítható racionalizálásnak már kimerült a lehetősége;
  • költségvetési krízis;
  • a kormányzati szolgáltatások nyújtásának alternatív modelljei érettebbek, használhatóbbak lettek.

Mi szól ellene?

  • az alkalmazott vezetési módszerek fejlettsége nem elégséges ahhoz, hogy a radikális költségcsökkentés lehetséges előnyeit valóban élvezni lehessen;
  • a kormányzati vezetőket a hatalmuk érdekli, a kockázatos lépésektől óvakodnak;
  • a szállítók és a nyílt forráskódú közösségek nem lesznek képesek az alternatív szolgáltatásnyújtás modelljeit kidolgozni.

Vajon a radikális költségcsökkentés hosszútávú jelenség-e?

A nyugati kormányzati szervezetek már néhány költségcsökkentési időszakon átestek az utóbbi években. Ezek nagyjából 10-15 százalékkal csökkentették a költségeket. A kedvezőtlen gazdasági helyzet viszont arra kényszeríti a kormányzatokat, hogy új utakat keressenek a költségek csökkentésére. Az újabb kezdeményezéseknek már radikálisabbaknak, néha egyenesen drasztikusnak kell lenniük.

Idáig alkalmazott módszerek:
virtualizáció (tárolóhely, szerver), szerződések újratárgyalása, kevesebb szerződéses munkaerő, hardverek lecserélésének elhalasztása, automatizált szoftverelosztás.

A radikális költségcsökkentés eszközei:
Nagyon kockázatos projektumok leállítása, informatikai felhő, közösségek és állampolgárok bevonása a szolgáltatásnyújtásba, szolgáltatási csatornák megszüntetése, megfelelő költségstruktúra és számlázási mechanizmus kialakítása a tényleges használat alapján (informatikai erőforrások használata), az e-kormányzati kezdeményezésekből származó érték felülvizsgálata, távmunka növelése és az alkalmazottak újító kezdeményezéseinek jutalmazása.

Forrás:
How Governments Invest in IT to Reduce Administrative Costs, Massimiliano Claps, Gartner Symposium/ITxpo 2010, 2010. november 8-11.
A kutatással felmerülő további kérdéseivel forduljon a Gartner magyarországi képviseletéhez: Gémesi Rita

Vissza a tartalomjegyzékhez

Európai uniós e-közigazgatás jelentés – de minek?

Molnár Szilárd (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület) cikke

A napokban hozta nyilvánosságra a Capgemini – most együttműködve az IDC, Rand Europe, Sogeti és a Danish Technological Institute cégekkel – az Európai Unió országainak e-közigazgatási fejlődéséről, teljesítményéről szóló, immár kilencedik jelentését.

Kezdjük azonnal a kritikával. Az e-közigazgatási fejlesztéseket nyomon követő benchmarking, benchlearning típusú kutatás módszere, a mérésbe bevont 20 alapvető közszolgáltatás, valamint a 4 szolgáltatási szinten való megjelenésük vizsgálata 10 évvel ezelőtt igen izgalmas volt, újszerűnek, eredetinek tűnt, de persze az is volt. Azonban már évekkel ezelőtt érezni lehetett, hogy ezeknek a mérési dimenzióknak kimerülőben vannak a lehetőségei. Persze bevezettek egy 5. szolgáltatási szintet (személyre szabott, pro-aktív, automatizált ügyintézési lehetőségek), új indikátorok (felhasználó-barátság, akadálymentesség) is megjelentek, amelyek révén végre a nagyon statikus, csak az infrastruktúra kiépítettségére utaló adatok mellett végre látni lehetett valamit a felhasználói, társadalmi oldalról is. Sőt, már évekkel ezelőtt elindult a 20 alapszolgáltatást tartalmazó lista átalakítása is, de egyelőre ennek sem látni az eredményét, annak ellenére sem, hogy a tagállamok jelentős részében ezek online elérhetősége már 100 százalékon van, így mérni már nem igen van értelme.

Persze tegyük hozzá, nem könnyű egy olyan európai szintű mérési módszert kidolgozni, amely minden ország számára kellő mélységű ismeretet ad – ez talán csak errefelé fontos szempont, hiszen itt egyáltalán nem bővelkedünk mérési adatokban, új módszerekben –, ugyanakkor azért mégiscsak igen erőtlen következtetések vonhatók le mondjuk a kormányablakok felhasználói elégedettség vizsgálatából a társadalmi elvárásokról, a felhasználó-oldali folyamatokról, a fejlesztések gazdasági/társadalmi hatásairól.
10 év alatt, mondhatni, minimum két korszakot hagyott maga után a közigazgatás elektronizálása: megtörtént a szolgáltatói oldal elektronizációja, majd ezután elkezdtek kiépülni az ügyféloldali szolgáltatások, amelyek az egyszerűbb, átláthatóbb, felhasználó-barátabb ügyintézések felé való elmozdulást célozták meg. Ma már ez a folyamat az e-közigazgatási szolgáltatások társadalmasítása, általánossá válásának szakaszában van, így nem véletlen az sem, hogy az unióban úgy tekintenek erre a területre, amely az esélyegyenlőség növelésének, a társadalmi kizárás csökkentésének az egyik lehetséges útja. Tegyük hozzá, hogyne lenne az – és ezt kellene egyre jobban elfogadni Magyarországon is –, mivel az e-közigazgatás alatt nem csak az államigazgatási és önkormányzati ügyeket kell érteni, hanem egyéb közszolgáltatásokat (a bevezetőben már az elavultnak aposztrofált 20 alapszolgáltatás között is megtalálhatjuk a könyvtári, egészségügyi vagy oktatási szolgáltatásokat), valamint az e-demokrácia és e-egészségügyi lehetőségeket is.

És itt el is érünk a Capgemini benchmark módszerének egyik legnagyobb problémájához. Már utaltam arra, hogy a jelentés egyik célja a teljesítménymérés, amelyen keresztül az egyes országok összevethetők. Ez azonban sok tagállamot arra sarkallt, hogy szinte kizárólag a benchmark mérési rendszer elemeinek, indikátorainak akar megfelelni: csak a 20 javasolt közszolgáltatásra koncentrál, csak az egyablakos ügyintézést preferálja, csak az elektronikus kommunikációs csatornákat építi ki az ügyfelek felé. Ráadásul a Capgemini indikátorrendszerét használja az Eurostat is, így még egy nyomós érv szól amellett, hogy ezeknek a mutatóknak kell megfelelni, ezekre kell koncentrálni, ha az e-közigazgatás fejlődését akarjuk nyomon követni nemzeti szinten. Példákat valószínűleg hosszan lehetne sorolni – természetesen akár hazaiakat is –, miként akarnak megfelelni az egyes országok ezeknek a kényszereknek, miként maradnak reflexió nélkül fontos folyamatok.

Nem véletlen, hogy a 9. jelentés azonnal ezeknek a további módszertani reformoknak a szükségességével kezdődik, igaz nagyon szűkszavúan. 2010-ben bővítették a benchmarkok körét annak érdekében, hogy minél szélesebb körben lehessen összehasonlításokat végezni, létrehoztak egy külön csoportot az indikátorok (különösen a nyitott és átlátható közigazgatás, és az ügyfelek élethelyzetéhez igazodó szolgáltatások terén) megújítására, kipróbálására, valamint szélesítették a nemzetközi referencia országok körét, hogy Európa számára minél több jó gyakorlat váljon ismertté.

E kritikák mellett persze a Capgemini jelentése még mindig irányadó, ráadásul a 9. jelentés meglepően gazdagon adatolt. Az eredményeket persze itt külön nem mutatjuk be, elég talán, ha csak Magyarországra vonatkozóan emelünk ki néhány mutatót. A 20 közszolgáltatás online elérhetőségének szintje 2010-ben elérte a 80 százalékot hazánkban, ugyanakkor ezzel az eredménnyel még mindig 10 százalékponttal le vagyunk maradva az EU27 átlagától. Az e-közbeszerzés több éve a nagyhatású, kiemelt területek között szerepel, így a mostani jelentésben is ez az egyik fő indikátor. Érdemben itt sem lépett előre az ország, változatlanul az utolsó negyedben szerepelünk a ranglistán. Érdekes új indikátorként jelenik meg az állampolgárok és a vállalkozások élethelyzetéhez igazodó közszolgáltatások elérésének vizsgálata. Magyarország itt érdekes kettősséget mutat: miközben a szolgáltató-oldali adottságok terén (ezt olyan mutatókon keresztül méri a Capgemini, mint például azonosítási lehetőségek, e-fizetés, architektúra útmutató, e-biztonság, stb.) hazánk az elsők között szerepel, aközben az említett élethelyzethez igazodó felhasználó-oldali szolgáltatások elérése terén jelentős mértékben le vagyunk maradva.

Forrás:
More EU citizens benefitting from online public services, Európai Bizottság, 2011. február 22.
A kutatás módszertani leírása: Method paper 2010. Preparing the 9th Benchmark Measurement, 2010. június

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Magyar egyetemistákat támogat a Huawei

„A kínai Huawei magyar leányvállalata a Corvinus Egyetemmel és a Műszaki Egyetemmel most megkötött szerződése alapján öt éven át, minden évben 15 diáknak nyújt anyagi támogatást.
…
Az ösztöndíjra olyan hallgatók esélyesek logisztikai, marketing, infokommunikációs és technikai szakirányokról, akik kiválóan tanulnak, illetve a választott szakterületükkel, a tanórák keretein túl is rendszeresen foglalkoznak, és kutatási eredményeikről publikálnak.
…
A Huawei magyar leányvállalata jelenleg 160 közvetlen munkatárssal és 620 indirekt alkalmazottal működik, de a vezető szerint szeretnék továbbra is növelni a létszámot, főként a kutatás-fejlesztés terén.”

Forrás:
Magyar egyetemistákat támogat a Huawei, Bátky Zoltán, Bitport, 2011. február 23.
Világgazdaság Online, 2011. február 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elszivárgó biztonság

„Az adatszivárgás éppoly gyakran okoz kárt a cégeknek az informatikai szakemberek tapasztalatai szerint, mint a szándékos és rosszindulatú adatlopás. Az érzékeny adatok és információk kiszivárgása nemcsak anyagi károkhoz vezet, hanem üzleti vagy hivatali titkok esetén akár jogi következményekkel is járhat.

Egy vállalat – az adatszivárgás elleni védelmet is tartalmazó – biztonsági stratégiájának kiépítése minden esetben biztonsági kockázatelemzés elvégzésével veszi kezdetét. Ennek során meg kell határozni a védendő elemeket, azokat osztályokba sorolni – például kikerülésük veszélyének szempontjából -, ezután következhet a mind technikai, mind szabályozásbeli kérdéseket magában foglaló védelmi mechanizmusok kialakítása. Ha az adatvagyon felmérése nem történik meg, követhetetlenné válik, hogy milyen információk szivárognak ki különböző csatornákon – hangsúlyozza Tóth Árpád, a McAfee magyarországi képviselője. A biztonsági szint emeléséhez ösztönzőnek sem utolsó az esetleges adatszivárgásból származó hátrányok mértékének felmérése Egerszegi Krisztián, a CDSYS ügyvezető igazgatója szerint. Ehhez mérten a döntéshozók könnyebben látják át, hogy mi az a szükséges biztonsági szint, ami mellett nyugodtnak érezhetik magukat a mindennapokban. Az adatszivárgás kockázatait a legtöbb cégvezető sajnos csak akkor ismeri fel, ha már megtörtént a baj, és a rendszer megsérült.”

Forrás:
Elszivárgó biztonság, Piac & Profit, 2011. február 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Facebook: Kellemetlen újítás a vállalati oldalak üzemeltetői számára

„A Facebook sokkolta legújabb fejlesztésével a vállalati oldalak adminisztrátorait, rontotta esélyüket az interakciókra, igaz a felhasználók számára valamivel zajmentesebbé tette a környezetet.
A Facebook még múlt héten frissítette minden vállalati, hivatalos oldal kialakítását, és elsőre úgy tűnt, hogy csak egy egyszerű dizájn ráncfelvarrás történt és a profiloldalakhoz hasonlóan itt is a szerkezet alakult át.

A Socialmediatoday.com felvetése szerint ugyanakkor azon sokan átsiklottak, hogy megváltozott a Facebook oldalak posztjainak megjelenítése is, ami számos, főleg kisvállalat, illetve kisebb közösség oldalait érinti igen hátrányosan. A változás ez esetben nem konkrétan az oldalakat érinti, hanem a felhasználók hírfolyamát. Az újítás értelmében ugyanis a jövőben a “Top News” fülön nem jelennek meg a vállalati oldalak kommentjei, fotói, bejegyzései, csak és kizárólag olyan felhasználóknak, akik rendszeresen interakcióba lépnek az adott oldallal.”

Forrás:
Annyi a céges oldalaknak a Facebookon?, Dojcsák Dániel, HWSW.hu, 2011. február 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kié lett az év open source projektje?

„A Computerworld az Open Source 2011 – Technológiák harca című konferencián kihirdette a rendezvényhez kapcsolódó, az „Az elmúlt év legjobb open source projektje” című pályázatának győzteseit.
…
A pályázat díjazottjai
„Az elmúlt év legjobb open source projektje” címet a BalaBit Kft. nyerte el a syslog-ng naplókezelő szoftver 3.2-es verziójának open source változatával. A zsűri értkelésében olyan szempontok játszották a fő szerepet mint a projekt érettsége, megalapozott nemzetközi sikere, a megoldás fejlettsége, valamint a megoldani kívánt probléma jelentősége az üzemeltetési feladatok sorában.

Különdíjban részesült a CData-Térképtár Kft. pályazata Magyarország egységes (MÁV-VOLÁN) helyközi közösségi közlekedési menetrendjének és útvonalajánlójának kialkítását megcélzó projektje. Az értékelésben a fő szerepet a termék újszerűsége, színvonalas kivitelezése, a hazai gyakorlatban történő alkalmazhatósága játszották.

Ezúton is gratulálunk a nyerteseknek!”

Forrás:
Kié lett az év open source projektje?, Computerworld, 2011. február 24.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Már telefonnal is készíthetünk EKG-t

„A legújabb, Szingapúrban fejlesztett mobiltelefon segítségével már pulzusunkat is nyilvántarthatjuk, és az eredményeket azonnal továbbíthatjuk is egy 24 órás készenléti egészségügyi központba.

Az új telefon a készüléken található érzékelő segítségével érzékeli pulzusunkat, és még egy mini EKG is megtalálható benne. „Ez egy valóban forradalmi fejlesztés, hiszen bárhol a világon rögzíthetjük szívműködésünket, és vészhelyzet esetén azonnal konzultálhatunk egy szakértővel, sőt azonnali segítséget is kérhetünk” – nyilatkozta Dr. Chow U-Jin, az EPI orvosi fejlesztésekért felelős főnöke egy nemrég Barcelonában megrendezett mobiltechnológiai konferencián.

A készülék jelenleg 700 dollárba (516 euró) kerül, ami egy felsőkategóriás okostelefon árának felel meg. „Leginkább természetesen azoknak ajánlható a készülék, akik valamilyen szívbetegségben szenvednek, és állandó megfigyelésre van szükségük” – tette hozzá.

A szerkezetnek létezik egy miniatűr változata is, ami Bluetoothon keresztül kommunikál a már meglévő okostelefonnal. Ez a verzió csak 99 dollárba kerül, de egyelőre csak Franciaországban és Spanyolországban érhető el.”

Forrás:
Már telefonnal is készíthetünk EKG-t, HáziPatika.com, 2011. február 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Tudásvölgy legendája. A Talentis történet

„Hét éve indult el a Mammut bevásárlóközponttal milliárdossá lett Kenyeres Sándor által megálmodott Talentis-program. A többezer milliárdos innovációs óriásprojekt egyelőre alig több egy rendkívül elegáns köntösbe bújtatott ingatlanfejlesztésnél. A „high-tech” és a „hozzáadott érték” hívószavak révén a projekt fejlesztői élvezik a környékbeli önkormányzatok támogatását, a múlt héten pedig már az állammal is közös cég alapításáról írtak alá szándéknyilatkozatot. Kérdés, ez mire lesz elég.
…
Február 17-e újabb mérföldkővé válhat az óriásfejlesztés történetében, hiszen Fellegi Tamás fejlesztési miniszter és Kenyeres Sándor, a Talentis-csoport alapítója és elnöke, aki a Mammut bevásárlóközpontból lett milliárdos, e napon írták alá azt a szándéknyilatkozatot, amely szerint a Talentis-csoport és a kormány közös céget hoz létre. Egyelőre még csak a keretfeltételekről állapodtak meg, de a Figyelő kérdésére Fellegi Tamás az aláíráskor elmondta, hogy a tervek szerint az állam a Talentishez kapcsolódó állami tulajdonú földeket apportálja a közös cégbe, s cserébe 10–15 százalékos részesedést szerez a programban. Mindez az új gazdaságpolitikai irányvonalat tükrözi, amely elveti a köz- és a magánszféra együttműködését, azaz a PPP-t, s helyette a tulajdont részesíti előnyben.”

A támogatók és kritikusok pro és kontra felhozott érveit fejti ki a Figyelő cikke az Interneten, és bővebben a nyomtatott változatban.

Forrás:
A Tudásvölgy legendája, Brückner Gergely, Figyelő, 2011. február 23. (nyomtatásban: 2011/7. szám)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Smartmobil’11 konferencia

Április 6-án rendezik meg idén a Smartmobil’11 konferenciát. A konferencia témája a mobil eszközök és az általuk gerjesztett társadalmi, gazdasági hatások. Mindezt a közigazgatás, marketing, kereskedelem, szoftverfejlesztés, befektetési lehetőségek, platformok és végül a média szemszögéből vizsgálják majd.

Néhány érdekesebb előadás:

  • 9:00-9:05 Megnyitó: Az okostelefonokból, intelligens telefonok, Előadó: Galántai Zoltán
  • 9:05-9:20 Mobil és a közigazgatás, Előadó: Gál András Levente (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
  • 9:55-10:00 Statisztika és kutatás. Kik lehetnek az okostelefonok igazi használói? (korcsoport és jövedelem), Előadó: Pintér Róbert (Ipsos)

A konferencián fogják kihirdetni az Év Alkalmazása verseny győztesét is.

Forrás:
Smartmobil’11 konferencia
Program (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Kommunizmus a szoftverfejlesztésben – Nyílt forráskód: üzlet vagy filozófia?


Háttér Kiss Attila (Balabit Kft.) előadásához, melyet az Open Source 2011 – Technológiák harca konferencián szándékozott elmondani.

Forrás:
Balabit Kft., 2011. február 23
Kiadvány letöltése (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Szilícium-völgy titkos története

Amatőr történész komoly munkája. A szerző maga is vállalkozó, kockázati befektető, egyetemi oktató, aki 1978 óta részese a Szilícium-völgy történetének. Azt kívánja megmutatni, hogy mielőtt a Völgy vállalkozói világát kockázati befektetők és az üzleti élet impulzusai határozták volna meg, a kezdeti időkben az állami megrendelések, különösen a szigorúan titkos katonai programok voltak azok, amelyek a Szilícium-völgyként emlegetett műszaki/gazdasági együttest mozgatták. Ezek a titkos programok a világháború elektronikai, mikrohullámú katonai feladataiból nőttek ki (radar), majd a hidegháborús konfrontáció szükségletei által életre hívott katonai, elektronikai programok voltak azok, amelyek lerakták a Szilícium-völgy alapjait.

A webhely kiterjedt bibliográfiát tartalmaz a Völgy történetének minden elemével kapcsolatban. Rengeteg internetes dokumentumra is hivatkozik. A szerző nézeteit egy hosszú prezentációban foglalja össze.

Forrás:
Secret History-Bibliography, Steve Blank

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

KIM rendelet a közigazgatási és igazságügyi miniszter által adományozható elismerésekről

„3.§ (1)
A miniszter által adományozandó díjak a következők:
…
(2) A Magyary Zoltán-díj a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületeken végzett kiemelkedő színvonalú szakmai munka elismerésére szolgál. A Magyary Zoltán-díj tagozatai a következők:
a) Magyary Zoltán-díj a közigazgatás fejlesztése,
b) Magyary Zoltán-díj a közigazgatás szervezése és hatékony működése,
c) Magyary Zoltán-díj az e-közigazgatás fejlesztése,
d) Magyary Zoltán-díj a területi közigazgatás hatékony működése,
e) Magyary Zoltán-díj a hiteles tájékoztatás,
f) Magyary Zoltán-díj az esélyegyenlőség előmozdítása,
g) Magyary Zoltán-díj a nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében végzett tevékenységért.”

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 6/2011. (II. 24.) KIM rendelete a közigazgatási és igazságügyi miniszter által adományozható elismerésekről, Magyar Közlöny, 2011. évi 17. szám, 2011. február 24., 3804-3810. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.