Skip to main content

eGov Hírlevél – 2. évfolyam, 17. szám, 2011. április 26.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Rendszerszintű visszaéléseket lehetett kimutatni a közbeszerzésekben

„A közbeszerzési törvényben több helyen hiányoznak az átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosító garanciák, illetve nem egyértelműek a döntési jogkörök – áll a Transparency International Magyarország (TI) legújabb felmérésében. Eszerint a vizsgált közbeszerzési ajánlatkérők átlagban a költségvetésük közel 10 százalékát költik el a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseken keresztül.

A Transparency International Magyarország (TI) felmérésében a Közbeszerzési Tanács (KT) működését is bírálta. Szerintük a KT feladatai kapcsán megállapított hiányosságok legfőbb oka, hogy a törvényben foglalt kötelezettségeit kifejezetten szűken értelmezte és nem lépett fel proaktív módon a jogfejlesztés és a jogalkalmazás elősegítése érdekében. Az intézményrendszer azonban nem tehető önmagában felelőssé a rendszer korrupciós mechanizmusaiért, hiszen a problémák mögött egy összetettebb államigazgatási problémakör húzódik meg.

„Az intézmény újragondolásakor a legfontosabb feladat a jogorvoslati fórum kormánytól való függetlenségének biztosítása, a jogegységesítési folyamatok támogatása, az ellenőrzési rendszer felülvizsgálata és a piac igényeihez igazodó, a jogalkalmazást elősegítő szolgáltatások nyújtása, illetve az elektronikus közbeszerzés bevezetésének felgyorsítása. Az egyes feladatokat külön-külön megvizsgálva kell eldöntenünk, hogy azokat milyen intézményi struktúra segíti a leghatékonyabban és ahhoz kell a megfelelő jogköröket kialakítani, illetve a szükséges kapacitást biztosítani” – mondta Tausz Péter, a kutatás vezetője.

A kutatás több garanciális intézményt is vizsgált, melynek keretében 24 ajánlatkérő 2009. évi közbeszerzéseit tanulmányozta a szervezet. Az ajánlatkérők – így például az önkormányzatok – számos esetben nem tartották be nyilvánosságra hozatali kötelezettségeiket és több esetben rendszerszintű visszaéléseket lehetett kimutatni.
A kutatás szerint a vizsgált ajánlatkérők átlagban a költségvetésük közel 10 százalékát költik el a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseken keresztül. Ezek a nemzetgazdasági szinten igen jelentős összegű beszerzések egy teljesen szabályozatlan eljárás keretében valósulnak meg, ami komoly korrupciós kockázatot jelenthet.”

Forrás:
Rendszerszintű visszaéléseket lehetett kimutatni a közbeszerzésekben, Világgazdaság, 2010. április 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közbeszerzés olcsóbban, jobban, gyorsabban

„Rapid eljárási modell, kísérleti projektek a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések megkönnyítésére.

Új közbeszerzési eljárási lehetőségekkel ismerkedhettek meg az Európai Unió versenytanácsának informális ülésén a tagállamok illetékes miniszterei Gödöllőn. Ezek egyike a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (pre-commercial procurement – PCP).

Észak-Alföld régió és az Európai Bizottság ezt a modellt választotta annak a szakmai rendezvénynek a témájául, amely a gödöllői tanácsüléssel párhuzamosan zajlott Budapesten a magyar EU-elnökségi program keretében. Ez a modell, amellyel a 2008 szeptemberében indult RAPIDE Interreg IVC projekt keretében ismerkedett meg tizenkét európai régió, köztük a magyarországi Észak-Alföld, új módon közelít a kutatás-fejlesztési beszerzésekhez. Alkalmazásával a közbeszerzés a kereslet oldaláról támogatja az innovációt. A megrendelő ebben a modellben nem egy bizonyos terméket keres, hanem megoldást szeretne egy – általában közszolgáltatási – problémájára. További előny, hogy a megoldási javaslatokkal jelentkező vállalkozások a beszerzési folyamat során továbbfejleszthetik terveiket. A különböző fejlesztési szakaszokon – juttatásban részesülve – mindig a legjobbnak ítélt megoldási javaslatok jutnak tovább. A megrendelő végül az elkészült legjobb teszttermékek közül választja ki azt, amelyre a hagyományos közbeszerzési eljárást kiírja. A szakértők szerint ez a folyamat biztosítja azt, hogy valóban innovatív, a szükségleteknek leginkább megfelelő termék vagy szolgáltatás kerüljön beszerzésre.”

Forrás:
Közbeszerzés olcsóbban, jobban, gyorsabban, Világgazdaság, 2011. április 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szabó Erika: jól indultunk az állampolgárbarát közigazgatás felé

„A Rádió Orient Közigazgatás Extra című műsorának szerdai vendége Dr. Szabó Erika a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt, aki a kormányhivatalok néhány hónapos tapasztalatai alapján úgy ítéli meg, hogy jó a kezdet, helyes az irány. A Kormányablakok egyre több ügyfelet szolgálnak ki, akik a szakszerű, mosolygós szolgáltatással elégedettek.
Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkára szerdán a Rádió Orientben a kormányhivatalok működésének három hónapos tapasztalatairól beszélt. Ez idő alatt 66162 ügyintézés történt a 29 kormányablaknál, ahol az ügyek széles skáláját fogták át az ügyfelek megelégedésére.

A közigazgatási reform következő lépései közül a járási hivatalok létrehozásának előkészítését elemezte, melynek kapcsán hangsúlyozta, hogy a járások feladata ugyanaz lesz, mint a kormányhivataloknak.
A jegyzők feladat és hatásköréről jelenleg egyeztetések folynak, természetesen az érintettek véleményét is várják. Egy biztos, hogy a jegyzők tudására a jövőben is számítanak.”

Forrás:
Szabó Erika: jól indultunk az állampolgárbarát közigazgatás felé, OrientPress, 2011. április 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Matolcsy: Elkezdtük levágni a hidra fejeit

„A kormány két lépésben csökkenti a vállalkozások bürokratikus terheit, ez összesen 500 milliárdos megtakarítást okoz majd a cégeknél, jelentette be Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, június végéig egy 100 milliárdos, augusztus végéig pedig egy 400 milliárdos bürokráciacsökkentő jogszabályi csomagot készítenek el, amelyek hatása 2012-től már érezhető lesz a vállalkozások számára.

Munkahelyek, növekedés
Matolcsy szerint ezek a kiadások jelenleg 3000 milliárd körül vannak, ez a szint az uniós átlag háromszorosa, ami negatívan hat az ország versenyképességére, Magyarország a világgazdasági fórum versenyképességi listáján 19 helyet zuhant, az állami adminisztrációs teher tekintetében a 134. helyen van Magyarország.

A miniszter szerint csak a csomag hatására – amely többek közt az adófizetések bevallásának egyszerűsítéséből, az adatszolgáltatási kötelezettségek és a „bosszantó bírságok” csökkentéséből, valamint a könyvvizsgáló-kötelezettség részleges eltörléséből áll – a ciklus végéig 100-150 ezer új munkahely jön létre, és 1,2 százalékos gazdasági többletnövekedést jelent majd.

Nem lehet visszahozni
„A hidra száz fejét még csak elkezdtük levágni” – mondta Matolcsy, aki szerint a most tervezett egyszerűsítést továbbiaknak kell majd követnie. A miniszter elmondta, a bürokráciacsökkentő csomagot 19 szervezet bevonásával tervezték meg, és „nagyon komoly” hatástanulmányok előzték meg. Matolcsy György elmondása szerint a vállalkozói tehercsökkentési program legfontosabb eleme a stabilitás. „Amit most törlünk, azt már többé nem lehet visszahozni” – mondta.

Nem lesz bérbefagyasztás
Matolcsy kérdésre elmondta, nem lesz bérbefagyasztás a közszférában, a dologi kiadásokat azonban 10 százalékkal csökkentik, és nem ellensúlyozzák az ötszázalékos természetes fogyást. „A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy az állam, mint ahogy idén is, a béreket a közszférában emeli, csak a közszféra létszáma csökken, és ezért csökken a közszférában rendelkezésre álló bértömeg is” – fogalmazott.”

Forrás:
Matolcsy: Elkezdtük levágni a hidra fejeit, Index.hu, 2011. április 20.
Magyarország konvergencia programja 2011-2015: A Széll Kálmán-terv alapján (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Matolcsy: 500 milliárd forinttal csökkennek a vállalkozások terhei

„A miniszter hangsúlyozta: június 30-ig 100 milliárd, augusztus végéig pedig további 400 milliárd forintos bürokrácia-csökkenést eredményező programot dolgoznak ki. A kormány a ciklus végéig összesen 2.000 milliárd forinttal kívánja csökkenteni a vállalati szférára nehezedő adminisztrációs terheket.

Hozzáfűzte: a magyarországi vállalkozások bürokratikus terhei jelenleg 3000 milliárd forintot, a bruttó hazai termék (GDP) 10,5 százalékát teszik ki. A hatásvizsgálatok alapján a most induló tehercsökkentő programtól a kormány azt várja, hogy a ciklus végéig 1,2-1,3 százalékos többlet GDP-növekedést eredményez.

Matolcsy azt is bejelentette: nem fagyasztják be a béreket a közszférában, az állam emelni fogja azokat. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a konvergenciaprogram nem rendelkezik a bérek befagyasztásáról. „A közszféra esetében 5 százalékos létszám leépítési kötelezettséget vállalt a kormány” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez megegyezik a közszféra természetes fogyásával, amit nem pótolnak.

„A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy az állam, mint ahogy idén is, a béreket a közszférában emeli, csak a közszféra létszáma csökken, és ezért csökken a közszférában rendelkezésre álló bértömeg is” – fogalmazott.”

Szerkesztői megjegyzés: A konvergenciaprogram szerint „A közszférában nem emelkednek az illetmények, de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését kompenzáló bérkiegészítés. A szuperbruttósítás fokozatos kivezetése a nettó kereseteket növeli”.

Forrás:
Matolcsy: 500 milliárd forinttal csökkennek a vállalkozások terhei, Népszabadság, 2011. április 20.
Magyarország konvergencia programja 2011-2015: A Széll Kálmán-terv alapján (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Átalakul az ellátórendszer: a családsegítőt meg lehet majd vásárolni

„A jelenlegi intézményközpontú helyett szolgáltatási alapú szociális ellátórendszert hoz létre a kormány 2013-ra; a járási szintű ellátás a kormányhivatalokhoz fog kapcsolódni – mondta Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán sajtótájékoztatón Debrecenben.

A jelenlegi normatív alapú finanszírozást a kormányhivatalokon keresztül megvásárolható szociális „szolgáltatáscsomagok” váltják fel – ismertette a tervezetet Halász János. Hozzátette, hogy az idén ősszel ennek megteremtik a törvényi kereteit, és 2013-tól, a járások létrejöttével működik majd az új rendszer.

„Ez egy szemléletváltozást jelent, nem azt, hogy nem lesznek intézmények. A meglévő intézményrendszer továbbra is fontos támasza lesz az ellátásnak, de sok kistelepülésen, ahol például családsegítő szolgáltatás nincs megoldva, nem kell intézményt létrehozni erre, hanem az ellátást meg lehet majd vásárolni. A szolgáltatók a kormányhivatallal lesznek megállapodásban, így rajtuk keresztül lehet majd elérni őket” – magyarázta az államtitkár.

Nyitrai Imre, a minisztérium helyettes államtitkára az MTI kérdésére ismertette: a magyar szociálpolitika új alapjait három törvénnyel teremtik meg. Az új szolgáltatási törvényben egységesen, átláthatóan jelennek majd meg a szolgáltatások, a jelenlegi gyermekvédelmi törvény több elemmel is ki fog egészülni, továbbá a segélyek és támogatások új rendszeréről is jogszabály fog készülni. ”

Forrás:
Átalakul az ellátórendszer: a családsegítőt meg lehet majd vásárolni, HVG.hu, 2011. április 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A központi közigazgatás létszáma

„…Összesen 16 fővel emelkedik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Magyar Energia Hivatal (MEH) dolgozóinak létszáma – derül ki a pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegû tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló tavalyi kormányhatározatot módosító rendelkezés a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az NFM létszáma két, az energiahivatalé pedig 14 fővel bővül….A kormány február 22-i határozatában összesen ezerötszázzal növelte meg a minisztériumokban és az igazgatási költségvetési szerveknél dolgozók számát a kormányalakulást követően, 2010. augusztus 4-én megállapított létszámkerethez képest. Így az augusztusban 5764 főben meghatározott létszám 6054 fősre bővült, az igazgatási költségvetési szerveknél pedig a korábbi 59957-ről 61156-ra.

A keretszámok bővítését a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) akkor az átszervezésekből adódó munkaerő-átcsoportosítással, valamint az új intézkedésekből adódó feladatbővüléssel indokolta. A határozat szerint a Miniszterelnökség mellett nőtt a keretlétszám a KIM-ben, a külügyi tárcánál és az NFM-ben.”

Forrás:
Jön az új távhőár-regula – új dolgozókat vesz fel az állam, Leszák Tamás, Napi Gazdaság, 2011. április 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Lázár János: Az alkotmány után az igazságszolgáltatás reformja következik

„Az alkotmány után az igazságszolgáltatás reformja következik a kétharmados törvény keretében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Fidesz parlamenti frakciójának a vezetője, aki hozzátette: az Igazságügyi Minisztérium dolga, hogy ebben a kérdésben javaslatokat tegyen és összegyűjtse az érveket, amelyek a döntéseket megalapozzák.

Az a fontos, hogy egy hatékony, jól működő, kiszámítható igazságszolgáltatás legyen, ne húzódjanak el az ügyek, minél hamarabb szülessenek meg a döntések – hangsúlyozta Lázár János.

Mindenkivel szeretnénk egyeztetni, várjuk az ellenzéki pártok észrevételeit. Tárgyalókészek vagyunk – fogalmazott a politikus, aki beszélt az önkormányzati rendszer átalakításáról is.

A menetrendet felvázolva elmondta: májusban teszi le a Belügyminisztérium a törvény új koncepcióját a kormány asztalára, és reméli, hogy a költségvetés vitájáig megszületik az új törvény, amely új önkormányzati rendszert eredményez. Ebben a kérdésben már egy hónapja intenzív egyeztetések zajlanak a kormány és a Fidesz-frakció között.

Még az idén új önkormányzati rendszer lesz – jelentette ki Hódmezővásárhely polgármestere, aki úgy véli: kicsi a valószínűsége, hogy a jövőben a polgármesterek parlamenti képviselők lehetnek.”

Forrás:
Lázár János: Az alkotmány után az igazságszolgáltatás reformja következik, Inforádió, 2011. április 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A jegyző – (jegyzői annotációk)

„A 20 esztendeje újjászületett jegyzői hivatás az elmúlt évek alatt az átlagosnál is többször került a szakmai érdeklődés középpontjába. Jelenleg – „újra lesznek járások, a jegyzők átkerülnek a kormányhivatal alá, majd a járási hivatalok közigazgatási vezetői lesznek, illetve munkájuk önkormányzattal kötődő részét a polgármesteri hivatalvezető veszi át” – a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatok sokasága, és mondhatjuk kavalkádja néha szinte sokkoló hatással van a jegyzők mindennapi munkájára.
A közigazgatás háza táján most nincs nyugalom, de a jegyzők nem tesznek mást „csak” végzik a munkájukat. De a jegyzői tisztség több évszázados múltja megérdemli, hogy dolgainknak adjunk némi nyilvánosságok! A nyomaték kedvéért mondhatom, hogy a jegyzői munka a születéstől a halálig átszövi minden ember életét.

I. A történelmi múlt – A fölsoroltakat nem kívánom kommentálni, az önmagáért szól:
1.) A jegyzői tisztség már a feudalizmusban megjelent, ahol a jegyző földesúri pénzen szerződtetett, írni-olvasni tudó azon személy volt, aki a szolgabírói leiratokat közvetítette, és a földesúri szolgáltatásokkal kapcsolatban a hozzá fordulók panaszait megfogalmazta.

3.) 1897. 18. tc. jegyzőtartásra kötelezte a községeket, rendezte a jegyzői tisztség jogi problémáit és már ekkor előírta a tisztség betöltéséhez szükséges jegyzői vizsga letételét.
4.) Ki is, mi is a jegyző? Az 1929-ben megjelent Közigazgatási Kislexikon a „községjegyzőről” az alábbi összefoglalást adja.
„Községjegyző a községi elöljáróság szellemi vezetője, annak legfontosabb tagja. A községi (kör)jegyző intézi a törvények, rendeletek, szabályrendeletek végrehajtását az elöljáróság többi tagjai bevonásával, ő látja el a községi igazgatás ügykörében az írásbeli tennivalókat, ő irányítja a község önkormányzati életét és intézi, vezeti a község vagyonkezelését és háztartását. Állása élethossziglan szól.”
5.) Magyary Zoltán 1942-ben a közigazgatásról írott munkájában következőképp vélekedett a jegyzőről:
„A jegyzőt a megfelelő képesítéssel bíró egyének közül a képviselő-testület élethossziglan választja. Ő a községnek, mint szervezeti egységnek a tulajdonképpeni főnöke, az ő érdeme, ha a község vezetésében van előrelátás és iniciatíva, jó a szervezet, van parancsadás, azaz mozog a közigazgatás, van összhang és ellenőrzés a különböző szervekkel szemben és a jegyző mulasztása, ha mindez hiányzik.”
6.) 1948-ban a jegyzői állásokat megszüntették, majd 1950-ben az önkormányzati közigazgatást is. A jegyzői feladatokhoz hasonló, főként államigazgatási feladatokat a VB titkár látta el.
7.) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény visszahozta az önkormányzati rendszert, s ezzel együtt a jegyzői tisztséget is. A jegyzőknek jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek kell megfelelniük, kinevezésük már nem élethossziglan, de határozatlan időre szól.”

A szerző ezek után áttekinti a jegyzők szerepét, helyzetét, problémáit az utóbbi 20 évben.

Forrás:
A jegyző – (jegyzői annotációk), Bárdos László, ETK Önkormányzati Klub, 2011. április 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A közigazgatás a konvergencia programban

6.1.2. Strukturális kiadáscsökkentő intézkedések
Központi közigazgatás
A közigazgatás megújítását célzó kormányzati program, az ún. Magyary Program általános célja a „hatékony nemzeti közszolgálat” megteremtése. Az új Kormány munkájának megkezdése óta a Magyary Program mind a négy fő pillérében: a feladat, a szervezet, az eljárás és a humánpolitika tekintetében megtörténtek az első hatékonyságjavító intézkedések, valamint további lépésekre kerül sor.

A feladatrendszer megújítása
A közigazgatás újjászervezéséhez mindenekelőtt rögzítésre kerül, hogy az államnak milyen feladatokat kell ellátnia mind nemzeti szinten, mind a nemzetközi vállalások tekintetében. A feladatok számbavételének eredménye egy mindenre kiterjedő állami feladat-nyilvántartás lesz.

Ezt követően történik meg annak vizsgálata, hogy az egyes állami feladatok a közigazgatás mely szintjén (a központi vagy a helyi közigazgatásban, a minisztériumokban vagy a háttérintézményekben) oldhatók meg a leghatékonyabban. Ennek nyomán alakítható ki a megfelelő szervezetrendszer, amelyet az állami szervezeti kataszter fog rögzíteni.

Központi szinten a miniszterekhez telepített hatósági ügyek felülvizsgálata és lehetőség szerinti felszámolása zajlik jelenleg, míg helyi szinten alapvető törekvés, hogy a helyi önkormányzatoktól elkerüljenek az őket feleslegesen terhelő és sok erőforrást lekötő államigazgatási feladatok, s azokat részben kormányhivatalok, részben a 2013-tól felálló térségközpontok (járási szint) kapnák meg.

A hatékony szervezeti működés megteremtése
A szervezetrendszer átalakítása két irányba történik. Egyrészt a szervezeti rendszer átalakításával, másrészt a közigazgatási szervezetek belső működésének megújításával.

2011. január 1-jével megvalósult a korábban széttagoltan működő középszintű területi államigazgatási szervek integrációja. Az integráció által a jövőben összefogottabb, ellenőrzöttebb és költségtakarékosabb lesz a területi államigazgatási feladatok ellátása. A megyei és fővárosi kormányhivatalok keretei között olyan integrált ügyfélszolgálati irodák működnek, ahol lehetőség van egy helyen különböző hatósági eljárások intézésére.

A 2011. év elsődleges feladata az integrációba bevont alrendszerek összekapcsolása, az egységes ügyfélszolgálati iroda fejlesztésének elindítása. Emellett az alsó-közép szintű területi államigazgatásban a jelenleg kistérségiként működő egységek 2013-tól a járási szint megújításával alakulnak át. Integráltabb, összefogottabb igazgatás jöhet így létre, melyhez egy komplett, egységes ügyfélszolgálati felület kapcsolódik.

2011. január 1-jétől megkezdte működését a Nemzeti Államigazgatási Központ, amely a kormányhivatalok szakmai alapfeladatainak ellátásához szükséges pénzügyi és más anyagi feltételek biztosítását végzi, továbbá ellenőrzi a kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatának működését.

Az eljárások felülvizsgálata
A teljes közigazgatásban bevezetésre kerül az egységes módszertan szerint kialakított korszerű tervezési rendszer, amely hozzájárul a kormányzati célok eredményesebb megvalósításához. A minisztériumok rendelkezni fognak aktuális, egységes módszertan szerint megfogalmazott szakpolitikai stratégiával, valamint a stratégiák végrehajtásának módját rögzítő akciótervekkel.

Az állam és az ügyfelek kapcsolatában olyan többcsatornás (személyes-, elektronikus- és telefonos) kormányzati ügyfélszolgálati rendszer létrehozása a cél, amely lehetőséget teremt az ügyek egyablakos elintézésére. 2011. január 3-án megnyílt az új típusú ügyfélszolgálati rendszer első 29 irodája, az úgynevezett „kormányablak”-ok. 2013-ra minden járásban kialakításra kerülnek a kormányablakok, egyenlő hozzáférést biztosítva a korszerű egyablakos ügyintézéshez.

A személyzeti megújulás
Kidolgozásra kerül az új közigazgatási életpályarendszer, amely kiszámítható, biztonságos és tervezhető jövőképet fog biztosítani a tisztviselőknek. Az életpályarendszer alapját egy világos munkaköri rendszer fogja képezni, melynek keretében munkakörönként meghatározásra kerülnek a célok, a fő felelősségek, a teljesítménymutatók, és a szükséges tudás, tapasztalat, kompetenciák. Az életpálya keretében a valóban szükséges ismereteket oktató és mérő vizsgarendszer és továbbképzési rendszer jön létre, lehetőséget nyújtva az élethosszig tartó tanulásra, a közigazgatáson belüli mobilitásra. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló törvény alapján 2012-től az államigazgatási, a katonai és rendőri képzés egységes intézményi alapokra helyeződik.

Az új életpályarendszer 2011. június 1-jével indul el, egyes elemei pedig 2012. január 1-jéig folyamatosan, több ütemben kerülnek bevezetésre.

Helyi önkormányzatok
A helyi önkormányzati alrendszerben cél a feladatellátás strukturális átalakítása a minőségi, szakmailag eredményes és gazdaságilag is optimalizált közszolgáltatások biztosítása érdekében.

A helyi önkormányzati feladatok hatékonyabb szervezetfejlesztésének eredményeképpen a méretgazdaságosság erősödik, a kiadások csökkennek.
A közfeladat-ellátásban az állami és a helyi önkormányzati szerepvállalás újraszabályozásra kerül.

Az államigazgatási feladatokat egyértelműen szét kell választani önkormányzati és központi igazgatási feladatokra. A jegyző hatáskörébe utalt feladatok döntő részét (például okmányirodai, építéshatósági, segélyezési, gyámhivatali ügyeket) a megalakuló járási kormányhivatalokhoz indokolt koncentrálni.

A kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokhoz – a feladatfinanszírozás erősítésével és az ezzel összhangban lévő helyi bevételi szerkezet biztosításával – a folyó működésben nem lehet forráshiány, így a működési hitelfelvétel megtiltható.

A fejlesztéseket illetően az önkormányzatok két típusú korláttal szembesülnek majd. Egyrészt a fejlesztések csak a közszolgáltatások országosan egyenletes biztosítására irányulhatnak, másrészt a jövőben – a Kormány által kontrolláltan – csak fejlesztési hitelfelvételre lesz lehetőség, de csak akkor, ha feltételezhető a végrehajtott fejlesztés megtérülése.”

Forrás:
Magyarország konvergencia programja 2011-2015: A Széll Kálmán-terv alapján 2011. április 18. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A feladatellátás finanszírozását „kőbe kell vésni”

„Az önkormányzatokról kidolgozandó sarkalatos törvényben ön szerint kell-e alapjaiban változtatni az önkormányzati rendszeren? Ha igen, akkor hol és hogyan?
Az új sarkalatos törvényben a feladatellátás finanszírozását „kőbe kell vésni”. Ennyi biztosan kellene ahhoz, hogy a jogszabályok legalább a lehetőséget megadják az önkormányzatok számára, hogy a forrást szerezzenek.

Túlfoglalkoztatottság van a közszférában? Lehet még megtakarítani pénzt jelentős létszámleépítésekkel? Egyáltalán: min lehet még takarékoskodni?
Tapasztalatom szerint nincs túlfoglalkoztatottság a közszférában. Az önkormányzatok sokszor a jogszabályban előírt személyi, végzettségi feltételeket sem tudják teljesíteni. Ebből következik, hogy ha lehet takarékoskodni valamin, hát nem ezen.

Nógrád megye költségvetésében a tervezett hiány 1,873 milliárd forint. Hogy tudják ezt kezelni? Mi lehet a közismert forráshiány megoldása állami szinten? Meg lehet végleg szabadulni az önhikitől?
Nógrád Megye Önkormányzata tervezett hiánya sajnálatos módon teljes mértékben a működtetés területét érinti. Ez pedig jelentős gondot okoz a mindennapi likviditás biztosításánál. A felmerülő kiadásokhoz szükséges finanszírozást csak a számlavezető pénzintézettel kötött, jelenleg 1,5 milliárd forintos keretben jóváhagyott folyószámla-hitel szerződésünk alapján tudjuk kezelni. Az egyre növekvő hiányunk miatt a keretet a napokban kétmilliárd forintra módosítottuk. Ez azonban nem lehet végleges megoldás. Az elmúlt években a megyei önkormányzattól elvont több száz millió forint nagyságrendű központi források, illetve a jelentősen lecsökkent illetékbevételek pótlására csak önerőből nem lát megoldást az önkormányzat. A folyó kiadások még elviselhető és kezelhető mérséklése érdekében lépéseket teszünk további intézményi átszervezésekre, a gazdasági feladatok centralizálására, de ezek eredménye mellett is elengedhetetlenül szükséges a központi segítség. ”

Forrás:
A feladatellátás finanszírozását „kőbe kell vésni”, ETK Önkormányzati Klub, 2011. április 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A közeledő járásokról

„Az alkotmányozással kapcsolatosan hatalmas politikai és szakmai viták és álviták közepette lassan, de szinte napról-napra határozottabban előtérbe kerül a járások léte, ha úgy tetszik: a járási rendszer visszaállítása. Függetlenül attól, amint azt több írásomban említettem, úgy tűnik, hogy az alkotmányozás kérdése alapvetően nem érintette (remélhetőleg) az önkormányzatiság és az önkormányzati rendszer lényegét.

Azt viszont rögtön ki kell emelni, hogy a járás, mint téma iránti érdeklődés nem véletlenül haladja meg az átlagosat, hiszen olyan dologról beszélünk, amely közvetlenül vagy közvetve érinti, illetve érintheti lényegében az ország teljes lakosságát. Példának okáért ugyanis nehezen képzelhető el legalábbis nagy számban olyan fővárosi ember, akinek ne lennének vidéki rokonai, vagy a családban ne lenne semmiféle Budapesten kívüli ingatlan stb.. Márpedig ők, illetve ezek valamelyik járáshoz fognak tartozni, bár még nem tisztázott egyértelműen a városok helyzete.
Ehhez képest még napjainkban is rendkívül kevés „biztosat” lehet tudni a leendő járásokról, hiszen az eddig általunk is gondosan gyűjtött különböző hírek, híradások végül is legfeljebb egy-egy részterületet/részkérdést érintettek, közelítően nem fogják át a megoldandó témaköröket, az azokkal óhatatlanul együtt járó problémákat.

Ilyen körülmények között a megjelent és esetenként egymásnak is ellentmondó nyilatkozatokon, véleményeken, hiteles vagy kevésbé hiteles állásfoglalásokon kívül elsősorban korábbi tapasztalatokra, illetve a gyakorlatban dolgozó és véleményükkel többször segítő, gyakorló kollégák megnyilvánulásaira hagyatkozhatom. Ezekből állítottam össze egy csokorra valót – azzal a céllal, hogy további gondolkodásra késztessem, megerősítésre vagy éppen cáfolatra bírjam a téma iránt komolyabban érdeklődőket. Részleteiben:
1) Szinte minden jel arra mutat, hogy a létre jövő járások „csak” állami, igazgatási feladatokat fognak majd ellátni.

2) Kiemelkedő jelentőségű annak szabályozása, hogy a létrejövő járási hivatalok, amelyek tulajdonképpen kormányhivatalok lesznek, milyen feladatokat és hatásköröket látnak majd el. Elsősorban azt lesz majd nem egyszerű eldönteni, hogy az új hivatalok megkapják-e a jelenlegi teljes települési jegyzői államigazgatási feladat-hatásköri rendszert, vagy annak csak egy részét (de konkrétan melyeket?!).

3) Óriási jelentőséggel bír annak eldöntése, hogy az új rendszerben végül is hány járás legyen.
A mai ismeretek alapján semmiképpen nem szeretnék egyfajta számháborúba belemenni. Csak annyit tartok szükségesnek megjegyezni, hogy ebben a kérdésben akkor lenne célszerű végleges döntést hozni, ha már pontosan körvonalazódtak a hivatalok által ellátandó feladatok és hatáskörök.

4) Az eddigiek alapján nem érzem tisztázottnak a városi jegyzői jogkörök és a járási hivatalok egymáshoz való kapcsolatát, magyarán azt, hogy hogyan fognak beilleszkedni a városok a járási szisztémába.

5) Az előző pontban írtakhoz hasonlóan a magam részéről távolról sem látom egyértelműnek a jelenlegi körjegyzőségek jövőbeli helyzetét, hiszen több érv inkább ezek megszűnése/megszüntetése mellett szól. De: tényleg ilyen egyszerű ez?
6) Utoljára, de távolról sem utolsó sorban említem a települési, ez esetben mindenekelőtt és elsősorban a községi/nagyközségi jegyzők (és részben az általuk vezetett apparátusok) jövőbeni helyzetét.”

Forrás:
A közeledő járásokról, Dr. Kara Pál, ETK Önkormányzati Klub, 2011. április 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Pokorni Zoltán a Széll Kálmán-tervről

„Sehol sem támogatná az államosítást?
Lehetnek olyan területek, ahol a nagyobb állami szerepvállalás azt jelenti, hogy az állam átveszi a fenntartást. Ilyen feladat lehet például a kollégiumi ellátás biztosítása, a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátása, de a szakképzés esetében is indokolt lehet az állami, vagy legalább a regionális fenntartás. Abban, hogy fő szabályként maradjon meg az önkormányzati fenntartás, a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikusai egyetértenek.

Mi az ellenerő?
A Széll Kálmán-terv „spóroljunk, ellenőrizzünk, kontrolláljunk mindent” szemlélete – és az, hogy a rendszert ehhez alakítsuk. Nem vitatom, hogy a közpénz felhasználását ellenőrizni kell. De azt igen, hogy egy ilyen bonyolult struktúra nagyon cizellált szemléletet igényel: az élet színes gazdagságát nem lehet az ellenőrök kaptafájára húzni.

Érdekes, amit mond, mások teljesen más kérdések kapcsán ugyanezt mondták: egyfajta „mindent ellenőrizni, kontrollálni akarást” éreznek a Fideszben. Mitől ez a mentalitás?
Az állam újraszervezésének szakaszában vagyunk. Hiszen ez az állam és a közigazgatási rendszere szétesett a Gyurcsány-korszakban, újjá kell szervezni, átláthatóvá, ellenőrizhetővé tenni. De a magyar közigazgatásban mindig is volt egy erős hajlam a centralizálásra. Valószínűleg minden szereplő úgy gondolja, ha nem lennének a helyi központok, minden rendben menne, és csak az ő ellenérdekeltségük és feudális viszonyaik miatt megy döcögve a szekér: ez a mindenkori központi közigazgatás attitűdje. Még csak azt sem mondom, hogy nincsenek riasztó ellenpéldák, de azért ez már egy a választók által ellenőrzött közigazgatás.”

Forrás:
Pokorni Zoltán a Széll Kálmán-tervről: „spóroljunk, ellenőrizzünk, kontrolláljunk mindent”, Kósa András, Hírszerző, 2011. április 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Hogyan hasznosulhat a kockázatelemzés a közigazgatásban?

„Mennyiben igényli az előttünk álló nagy szervezetfejlesztési és informatikai projektek sikeressége az ezekhez kapcsolódó kockázatkezelési tevékenységet a döntéshozó szervezetek részéről? – többek között erről beszélgettünk Fekete Istvánnal, a Corvinus Egyetem nemzetközileg is elismert kutatójával és oktatójával.

– A pénzügyi kockázatok problematikája már régóta ismert, és használatos az államigazgatásban is. Ugyanígy a biztonsági kockázatok felmérése és kezelése is általánosan elfogadott, sőt kötelező elemként ismert mind a közigazgatás mind a versenyszféra területén. Hasonlóan a belső ellenőrzések tervei is a nemzetközi sztenderdekben meghatározott kockázatelemzési alapokon készülnek. Meg kell állapítani azonban, hogy – nemzetközi szinten is – a stratégiai és operatív döntés-előkészítés feladatkörében csak az utóbbi évtizedben került ez előtérbe, éppen a gazdasági válság okozta forráshiányos helyzetek kezelése miatt.

Magyarországon az államigazgatás területén is megjelent már ez a tevékenység, egyelőre csak próbálkozások szintjén, pedig a nemzetközi ajánlások erre a területre is használhatók (2009-es ISO 31000).

.A kockázat definíciója: azon események, tevékenység vagy annak elmulasztása, amelyek a jövőben következnek be, és a szervezeti célok teljesülését negatív vagy pozitív irányban befolyásolják. Van tehát pozitív kockázat is!

A kockázatmenedzsment a kockázatokkal kapcsolatos három tevékenység integrált megvalósítását jelenti: az első a felmérés (azonosítás, értékelés, kritikus kockázatok kiválasztása); a második a kezelés (akciók megfogalmazása, kockázatkezelési terv készítése, akciók végrehajtása), végül az utólagos monitoring (összevetés: terv-tény elemzés, költség-haszon elemzés).

A fenti három tevékenység összehangolt végrehajtását biztosítja az adott projektre, intézményre vagy kiemelt programra (például Új Széchenyi terv, Széll Kálmán terv) vonatkozó integrált kockázatelemzési rendszer. A kockázatelemzés fogalmat itt nem a felmérés szinonimájaként, hanem inkább mint az egész témakör összefoglaló megnevezéseként javaslom használni.

■ Mondjon néhány területet a közigazgatásban, ahol nemcsak érdeke, hanem egyértelmű üzleti vagy politikai hasznot eredményez a kockázatelemzés.

– Minden olyan terület hasznosan alkalmazhatná ezt a tevékenységet, ahol összetett vagy sokszereplős kérdéskörben kell döntéseket hozni. Talán a haszon megjelenésének gyorsasága és intenzív jellege miatt ki lehet emelni a következő területeket: kormányzati stratégiaalkotás, nagy projektek részletes elemzése (idő/költség, minőség), a költségvetéssel kapcsolatos döntések (például az optimális kockázati alap meghatározása), a kormányzati projekt portfolió közös kockázatelemzése (projektrangsor felállítása hozamkockázat elemzéssel), továbbá a jogalkotás (az előkészítési fázisban).”

Forrás:
Hogyan hasznosulhat a kockázatelemzés a közigazgatásban?, Bojta János, Bitport.hu, 2011. április 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

„Kiberháborús” szimulációt tartanak az év végén az unióban

„Magyarország jó helyen áll az uniós országok között a kritikus információs infrastruktúrák védelmével, a kibertámadások kivédését nemzeti szinten a számítástechnikai katasztrófaelhárító csoport (CERT) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként végzi – mondta Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár a távközlési miniszterek tanácskozása előtt tartott sajtótájékoztatón pénteken, Balatonfüreden.

A tagállamok felkészültségéről szóló Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség (ENISA) által készített jelentést Neellie Kroes, a digitális menetrendért felelős uniós biztos mutatta be a távközlési minisztereknek, amely szerint Magyarország az élmezőnyben van. A soros magyar EU-elnökség nevében az államtitkár kiemelte, hogy a CERT jelenlegi feladatainak ellátásához elégséges szintű költségvetési támogatást kap, de ha az unióban szorosabb tagállami együttműködés jön létre a kritikus információs infrastruktúrák védelmére – amelyet a magyar elnökség prioritásként kezel –, akkor ezeket a forrásokat bővíteni kell.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a csütörtökön kezdődött tanácskozáson a tagállamok távközlési miniszterei között konszenzus születhet az ENISA működésének meghosszabbításáról, amelyről a május 27-i európai távközlési tanácsülésen döntenek. Az ügynökség működésével kapcsolatos jelenlegi bizonytalanságot meg kell szüntetni – tette hozzá.

Az infokommunikációs államtitkár szólt arról is, hogy a magyar elnökség fontos törekvése a kritikus információs infrastruktúrák védelme és a digitális bűnözés megelőzése, amelyet a közlekedéshez és az energiaügyekhez hasonlóan uniós szabályozási szintre történő emeléssel kell megvalósítani.

Számítógépes támadást kivédő szimulációs gyakorlatot tartanak az év végén az Európai Unióban (EU) – jelentette be Neelie Kroes, az Európai Bizottság (EB) digitális menetrendért felelős alelnöke pénteken Balatonfüreden. A soros magyar elnökség szervezésében tartott távközlési miniszteri konferencián az uniós biztos elmondta: a számítógépes támadások 500 milliárd euró – Belgium egy teljes évi bruttó hazai termékének (GDP) megfelelő összegű – kárt okoznak az EU-ban, a kiberbűnözők elleni védekezés ezért kiemelten fontos.

A védekezés tagállami szinten a számítógépes szükséghelyzeteket kezelő csoportok – úgynevezett CERT-ek – feladata. Ilyen szervezetet 2012 végéig valamennyi tagállamban és EU-intézményben fel kell állítani – hangsúlyozta Kroes. „Kiberháborús” szimulációt egyszer már tartottak az EU-ban. Ez volt a Cyber Europe 2010 elnevezésű akció, amelyet tavaly novemberben hajtottak végre. A gyakorlatot az uniós tagállamok szervezték az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség és a közös kutatóközpont támogatásával. Az EB most ennek az akciónak a megismétlésére készül.”

Forrás:
„Kiberháborús” szimulációt tartanak az év végén az unióban, Magyar Nemzet, 2011. április 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Párizs megnyitja adatait

A francia főváros csatlakozik a közszféra adatait a közösség számára megnyitó nemzetközi kezdeményezésekhez. Amerikai és angol kezdeményezések után Párizs is elkezdte adatait gépileg olvasható formában a nagyközönség számára elérhetővé tenni – azaz nem pdf-ben. Az a cél, hogy az embereket érdeklő információ könnyen elérhető legyen, és lehetővé tegyék, hogy a fejlesztők ezekre az adatokra támaszkodva alkalmazásokat és szolgáltatásokat hozzanak létre. Indulásnak viszonylag kevés adat érhető el. Hat kategóriába vannak csoportosítva (polgárok, várostervezés, utazás, szolgáltatások, környezet, kultúra), 16 különböző formátumban. Minden adatkészletnél jelzik, hogy milyen gyakran frissítik az adatokat. Ígéret van az elérhető adatok számának növelésére, különösen a közlekedési adatokat várják sokan. A közönség igényeinek jobb megismerését elősegítendő, lehetőség van javasolni is, hogy milyen információkat tegyenek nyilvánossá. A felhasználás jogi kereteit az Open Knowledge Foundation által kidolgozott Nyílt Adatbázis Licenc (Open Database Licence – ODbL) teremti meg, amely a Szellemi Közjavak (Creative Commons) modelljét követi. Azaz megfelelő feltételek között (hivatkozás és az eredeti tulajdonjog elismerése) az információ szabadon megosztható, másolható , terjeszthető, továbbfeldolgozható.

Forrás:
Paris joins the open data movement, Olivia Solon, Wired UK, 2011. február 11.
ParisData
ParisData a Twitteren
Lásd még:
Open Knowledge Foundation
Open Database License (ODbL)
London Datastore
Data Catalog, District of Columbia

Vissza a tartalomjegyzékhez

A technika ördögei és az észt elektronikus szavazás

Ismert dolog, hogy az észt információs társadalom fejlettsége az észt országmarketing egyik meghatározó témája. Ennek keretében sokat olvashattunk a világon páratlan elektronikus személyazonosításról, valamint az ezen alapuló elektronikus szavazási rendszerről, mint követendő példákról. A gyakorlat nem teljesen igazolta vissza a magabiztos állításokat.

A március elején megtartott választások alkalmával a következő problémák léptek fel:
A szavazás napján este, az előzetes eredmények mutatása közben, a választási bizottság webhelye másfél órára elérhetetlenné vált. A választási bizottság elnöke szerint az a tény, hogy egy olyan műszakilag egyszerű feladatot, mint az eredmények bemutatása egy webhely segítségével, sem sikerült megoldani, az egész elektronikus szavazási rendszer megbízhatóságát és hitelességét is kétségessé teheti. Ráadásul ez egy ismétlődő hiba, mert már 2009-ben is előfordult.

Böngésző problémák jelentkeztek három esetben a szavazás során, amikor a szavazni kívánók nem láthatták a választható jelöltek listáját. Ennek ellenére szavazatukat le tudták adni az Interneten keresztül.

Egy egyetemista a szavazáshoz használt szoftver nyilvános próbája során letöltött változatot átvizsgálva súlyos hibát talált. Állítása szerint egy megfelelő vírussal meghamisítható az eredmény, egy adott jelöltre leadott szavazat megsemmisíthető, bár a külső szemlélő számára ez nem tűnne fel, mert a rendszer azt jelezné, hogy a leadott szavazatot rendben továbbították a központi rendszer számára. Hangsúlyozandó, hogy az állítás nem az volt, hogy tényleges csalás történt, hanem az, hogy a csalás lehetősége a rendszer hibájából fennáll. A rendszer tervezője elismerte a problémát, de nem tartotta valós veszélynek a megvalósítás nehézségei, illetve az ellenőrzés kiterjedt volta miatt.
Mindezek pontosan a szavazási rendszer működéséhez alapvetően szükséges bizalmat ássák alá, megkérdőjelezve azt az állítást, hogy az elektronikus szavazási rendszer eléri (vagy meg is haladja) a papírra alapozott szavazások megbízhatóságának szintjét.

Forrás:
Electoral Committee Chief Apologizes for Website Collapse, ERR News, 2011. március 7.
Student Finds Flaw in E-Voting, Seeks Nullification of Result, ERR News, 2011. március 10.
E-Voting Architect Stands by His Creation, ERR News, 2011. március 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Könnyebb lett a hozzáférés a környezeti és területrendezési adatokhoz

„A két, eddig egymástól függetlenül működő, térkép alapú alkalmazás összekapcsolásával április 1-től egyszerűbbé válik az önkormányzatok, cégek, magánszemélyek és társadalmi szervezetek munkája, illetve a hatósági eljárásokban a döntéselőkészítés. Az új rendszer segítségével bárki számára elérhető, lekérdezhető a környezet állapotára, környezetszennyező üzemekre, települési rendezési tervekre vonatkozó információ – tette közzé a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Az interaktív felületen az OKIR (Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer) és a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) közép-magyarországi régióra vonatkozó adatait összekapcsolták, és kiegészítették a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének adataival.

Az alkalmazást a Vidékfejlesztési Minisztérium Informatikai Főosztálya és a VÁTI (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.) fejlesztette.”

„Mit jelent az OKIR?
Az OKIR az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer megnevezése. A korábbi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányítása alatt jött létre ez az informatikai rendszer, mely a környezet terheléséről és a környezet állapotáról gyűjt össze adatokat. Ezek egy része a területi környezetvédelmi szervek saját méréseiből, másik része a környezethasználók – jogszabályi előírások alapján tett – adatszolgáltatásaiból származik. Az adatok, beérkezésük után, közvetlenül egy központi számítógépes adatbázisba kerülnek. A méréseket végző, valamint az adatszolgáltatásokat feldolgozó Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek a minisztériumi szerverhez kapcsolódva közvetlenül a központi adatbázisba viszik fel az adatokat.
Az így összegyűjtött adatok egy része kikerül az új weboldalra, másik része a szakemberek munkáját segíti majd. AZ OKIR a legnagyobb környezeti információs rendszer Magyarországon.

Mit jelent a TEIR?
A TEIR az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer rövidítése.
A területfejlesztés és területrendezés a környezetet alakító és élőhelyünkre jelentős hatást gyakoroló tevékenységek. Éppen ezért fontos, hogy a fejlesztési koncepciók, a településeken zajló programok, rendezési tervek készítése, illetve a szakmai munkát követő politikai döntések meghozatalakor a döntéshozók pontosan ismerjék a demográfiai és társadalmi, valamint a gazdasági folyamatokat és mindezek mellett a környezetünk fizikai jellemzőit, az ember alkotta létesítményeket és a természeti elemeket. Eme igény kielégítésére a hozták létre az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszert (TeIR), mely alkalmas a helyhez kötött információk tárolására, gyors megjelenítésére és összetett elemzésére.

Mit tud majd az új platform?
Az új online felület olyan adatokat illetve azok kombinációját tartalmazza, mely érdekes és újszerű szolgáltatás az országos környezeti és területi adatok terén. Az OKIR és TEIR összekapcsolása révén térképi vonatkozású adatok integrált kezelése és szolgáltatása valósul meg, mely az Európai unió INSPIRE irányelvének is megfelelő adatbázist jelent. Így a különböző téradatbázisok összekapcsolása, valamint a szolgáltatások közötti kölcsönhatás során az adatkészletek és –szolgáltatások többletértéke megnövekszik. A rendszer tehát alkalmas arra, hogy a regionális adatokat egy rendszeren belül dolgozza fel, s így hatékonyan és gyorsan tájékoztassa a társadalom széles körét a környezet állapotáról és annak változásáról egyaránt. A rendszer kialakításakor a szakemberek természetesen figyelembe vették a két, ez idáig külön álló informatikai szolgáltatás üzemelése során felhalmozódott tapasztalatokat, és ezekre támaszkodva fejlesztették ki az összekapcsolódás mechanizmusát és jövőbeni működtetését.

Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az új online felületen felszíni vízminőségi mérések eredményei, hulladékgazdálkodási adatok, környezetvédelmi hatóságok adatai, demográfiai és talajtani adatok találhatók meg a Közép-magyarországi régióról, sőt a Főfelügyelőségek határozatai is olvashatók és láthatók. A közzététel révén:
• megismerhető az ország népességének, gazdaságának, épített, táji és természeti környezetének állapota, területi jellemzői,
• figyelemmel lehet kísérni ezek változásait,
• megkereshetők a területfejlesztési, területrendezési és -fejlesztési tervek szöveges és térképi verzióban is,
• információkat biztosít a regionális, a térségi, a megyei és a kistérségi fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik számára, sőt a többcélú kistérségi társulások számára is, így megfelelő adatokra támaszkodva tudnak tervezni, programjaikat menedzselni, a pályázatokat értékelni majd pedig monitorozni.
• segítséget nyújt a területfejlesztéssel illetve területrendezéssel foglalkozó, valamint az ellenőrzést végző szervezetek számára a döntések előkészítéséhez és meghozatalához, a tervek elkészítéshez akár kormányzati akár kistérségi vagy települési szinten is.”

Forrás:
Könnyebb lett a hozzáférés a környezeti és területrendezési adatokhoz, Bitport, 2011. április 1.
Integrált Területhasználati Monitoring Rendszer épül ki a Közép-magyarországi régióban, OKIR-TEIR, 2011. április 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az e-közigazgatási fejlesztések hatékonyságának és eredményességének mérése – I. rész

Molnár Szilárd, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület

A közelmúltban a Siófokon megrendezett Born to Be Mobile konferencián (lásd eGov Hírlevél 2. évfolyam, 16. szám) a közigazgatási informatikával foglalkozó szakértők egyetértettek abban, hogy a közigazgatás területén nehezen kimutatható a haszon és a megtérülés, mivel az jellemzően az állampolgároknál és a működésben jelentkezik, tehát ezek nem, vagy csak nehezen számszerűsíthetők.

A megállapítással nem feltétlenül egyetértve, illetve a téma fontosságát hangsúlyozva egy cikksorozatot szeretnénk indítani, remélve, hogy több nézőpontból sikerül bemutatni a témakörrel kapcsolatos pro- és kontra érveket, a lehetőségeket és akadályokat.

Egyre több hazai e-közigazgatási fejlesztés működik már élesben, ismerik meg az üzemeltetők, szolgáltatók, talán megszerették, használják az állampolgárok, vállalkozók is. De valóban a tervezett módon valósultak meg ezek a beruházások, az eredmények a tervezett értékeket mutatják, a hatást abban az irányban és mértékben sikerült elérni, ahogy az a stratégiai célkitűzésekben szerepelt?

Az alábbi áttekintés – amely egyfajta társadalomkutatói nézőpontot képvisel – sem válaszokat tartalmaz a fenti kérdésekre, inkább egy diskurzus elindításának tekinthető, mintsem következtetések, konzisztens megállapítások bemutatásának.

A különböző országokban – de európai szinten is – sok energiát ölnek a kormányzati kiadások csökkentésére, a teljesítmény növelésére, az e-közigazgatási fejlesztések előrehaladásának mérésére, a hatás meghatározására, a módszerek finomítására. Nagyon sok tapasztalat halmozódott fel, de összességében kijelenthető, hogy a hatékonyság, a hasznosság és az eredményesség mérése nem támaszkodik általánosan elfogadott módszertanra, egységesített bemenetekre és kimenetekre.

Gyakran hangoztatjuk, hogy az e-közigazgatás kiépítése nem cél, hanem egy eszköz. Ha ezt elfogadjuk, akkor jogosan tehető fel a kérdés, ezzel az eszközzel vajon hatékonyabb, jobb szolgáltatást sikerült-e elindítani, mint a régiek? Sikerült a kiadásokat csökkenteni, hatékonyabbá tenni a közszolgáltatásokat? Mennyiségi vagy minőségi mutatókat takarnak a hatékonysági és eredményességi adatok, vagy mindkettőt?

Mikor hatékony tehát ez az eszköz? Általában azt mondjuk, akkor, ha időt és költséget takarítanak meg, ha csökkentik az adminisztráció munkáját, ha az e-közszolgáltatások kiépítésével a réginél jobb szolgáltatást kapunk, lehetőleg kevesebb pénzért.

Ha például a magyar adózók közül 1 millióan az adóbevallásukat az adóhivatal által előre kitöltött formában nyújtják be – ami alapján azt mondhatjuk, hogy ez a legmagasabb szolgáltatási szinten megvalósuló lehetőség, tehát egy felkészültséget, előrehaladást vizsgáló rangsorban bizonyosan jó eredményt mutatna –, illetve az ily módon adózók mondjuk 85 százaléka elégedett is a szolgáltatással, akkor erre mondhatjuk azt, hogy hatékony, eredményes szolgáltatás? Talán nem, mert a hatékonyság, eredményesség kérdésére a választ valahol ott kellene keresnünk, hogy a lehetőségekhez képest miért csak ennyien adták be így az adóbevallásukat, miért nem többen? Ez a szolgáltatás mennyiben járul hozzá a kormányzati működésre fordított – a GDP-hez mért körülbelül 50 százalékos – kiadás (Eurostat 2008) további csökkentéséhez Magyarországon?
Számos európai uniós és nemzeti szintű e-közigazgatási stratégia, deklaráció (Manchester-i, Malmö-i deklarációk, eGovernment Action Plan 2006-2010), illetve ezek mentén sok támogatási, megvalósítási program (FP7 eTen, eParticipation, IDABC, stb.) indult a közigazgatás modernizálásával kapcsolatban. Ugyanez igaz Magyarországra is, talán elég, ha csak az EKOP-ÁROP támogatásaira gondolunk. Ezekkel kapcsolatban joggal merül fel a kérdés: ezek a beruházások elérték az ígért hatásokat, eredményesen működnek? Ha nem, akkor mit kell a további programok esetében másként csinálni, tervezni, végrehajtani?

Itt gondolnunk kell a tervezési időszak felelősségére is, hiszen az eredményesség és hatás megítélését nagymértékben befolyásolja az, hogy milyen kiinduló értékeket határoztak meg a projekt tervezésekor, milyen indikátorokat vettek figyelembe, azok egyáltalán mérhetők-e, ha igen, akkor reális mutatószámokat rendeltek-e hozzájuk, mindezekbe beletervezték-e a környezeti hatásokat, a felhasználói attitűdöket, készségeket, képességeket? Ha minderre már a projekt tervezésekor nem fordítanak kellő figyelmet, akkor a megvalósulás hatását és eredményességét is nehezen, vagy csak hibásan lehet majd meghatározni. Sajnos erre találni példát a magyarországi e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztései között is.

Az e-kormányzati rendszerek hatékony működését, eredményességét nagyon sok tényező befolyásolja. Például hiába épül ki egy magas szolgáltatási szinten megjelenő állampolgároknak szóló alkalmazás, szolgáltatás, ha például az elektronikus személyi azonosító rendszer működése hiányos (nem épült ki, nem kompatibilis más rendszerekkel, nem képes pán-európai szolgáltatásokhoz kapcsolódni, stb.). Számos kiépült elektronikus szolgáltatás párhuzamosan fut a hagyományos módon igénybe vehető szolgáltatásokkal, így a költség/haszon-, a hatékonyság mérése megint problémás.

Mindemellett a közigazgatási szolgáltatások elektronizálásának bevezetése feltételezi, hogy a back-office rendszerekben, szervezeti felépítésben is jelentős változások történnek, de a kutatások, a hatékonysággal kapcsolatos mérések eddig ezt a területet nem nagyon érintették (Botterman, Fisher, Schindler, 2010).

Tovább bonyolítják az e-közigazgatási stratégiák, beavatkozások hatásának és hatékonyságának mérését azok – az egyébként üdvözlendő – politikai célok, amelyek az e-közigazgatás területén keresztül próbálnak eredményeket elérni a társadalmi integráció (inkluzív e-közigazgatás, felhasználó-centrikus megközelítés, állampolgárok képessé tétele (empowerment)), a zöld IT, a zöld e-közigazgatás (Malmöi deklaráció), a részvételi demokrácia (e-participáció) fejlesztésében, fejlődésében. Ráadásul a legújabb stratégiák (pl. Malmöi Deklaráció, e-Közigazgatás 2015 Akció Terv) ezeknek a területeknek az előmozdítását egyre inkább egy pán-európai térben szolgalmazzák, szemben a helyi szintekkel.

Botterman, Fisher, Schindler (2010) elemzésének egyik következtetése, hogy a hatékonyság növelése érdekében a felhasználó-centrikus megközelítést kell előtérbe helyezni. A technológia egyszerűen nem játszik meghatározó szerepet, ellenben az egyedi felhasználói igények megértése, a bizalom mértéke a kormányokban, a felhasználói tudatosság, a szolgáltatások elérhetősége és hozzáférhetősége nagyon is.

Az elemzésnek még egy további következtetése vonatkozik a hatékonyság és a hatásosság vizsgálatának szükségességére, még akkor is, ha a szerzők elismerik, hogy az e-közigazgatási fejlesztések korai szakaszaiban a párhuzamosságok miatt a költségek, a ráfordítások igen magasak lehetnek: a hatékonyság és a hatásosság megítélésekor elsősorban ne a pénzügyi ráfordítások és megtérülések szempontjait vegyük figyelembe, hanem mondjuk a felhasználó-központúság fent említett komponenseit, azaz például az elégedettséget, elfogadottságot, a felhasználás, a bizalom mértékét, a képessé válást (empowerment).

A cikk második részében majd a hatásosság és eredményesség jelentéseit, azok mérhetőségének lehetőségeit tekintjük át, illetve bemutatjuk ezek fontosságát az e-közigazgatás 2.0 érában.

Források:
Berntzen, Lasse (2010): Ideas for e-services efficiency measurement,  Efficient & Effective eGovernment Workshop, Brüsszel, 2010 március (ppt)
Botterman, Maarten – Fisher, Robbert – Schindler, Helen Rebecca (2010): Study on “eGovernment scenarios for 2020 and the preparation of the 2015 Action Plan”. Final report (D5), TR-888-EC, 2010 június (pdf)
Efficiency and effectiveness. European Journal of ePractice n° 4., 2008. (pdf)
Electronic Service Delivery Toolkit

Vissza a tartalomjegyzékhez

Teljes logisztikai újraszervezést tart szükségesnek Szócska Miklós

„Teljes logisztikai újraszervezést tart szükségesnek az egészségügyi ágazatban a dolgozók létszámhiánya miatt az egészségügyért felelős államtitkár.
Szócska Miklós közlése szerint fontos a döntéstámogató rendszerek fejlesztése, mert ez szükséges ahhoz, hogy olyan ellátási modellekbe tudjanak beruházni, amelyek biztosítják a hatékony és megfelelő minőségű egészségügyi ellátást. Hangsúlyozta: kiemelt kérdés az egészségügyi munkaerő kivándorlásának és elöregedésének problémája is. Hozzátette: ezzel összefüggésben azt vizsgálják, hogy a különböző technológiai fejlesztések hogyan tudnak segíteni a krízishelyzet kezelésében.”

Forrás:
Teljes logisztikai újraszervezést tart szükségesnek Szócska Miklós, Inforádió, 2011. április 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Senki nem tudja merre tart a mobilvilág

„Galántai Zoltán jövőkutató a nyitó előadáson elmondta, hogy az internet robbanásszerű elterjedését sem látták a felfutás előtt tíz évvel. Az új technológiák jövőjével kapcsolatos jóslásokat az alulbecslés és a túlbecslés egyaránt fenyegeti. Galántai szerint a pontatlanság nem a tudatlanságból ered, hiszen nem mindegy hogy kettő, tíz vagy húsz év távlatában próbálkozunk a becsléssel. Véleménye szerint ma a legtöbb szakember is azt gondolja, hogy az okos telefonok jelentik a végső kifutását a mobiltechnológiának, ám ez korántsem biztos. Példának hozta fel a Facebook sikerét: a jövőkutató szerint a siker nem a technológián, a technikai korlátokon múlik, hanem a használhatóságon.

Király István, a Magyar Telekom marketing vezérigazgató-helyettese a mobiltörténelem gyökereitől kezdte előadását: mint elmondta, a prepaid volt az első fontos forradalom 1998-ban, majd a színes képernyős készülékekkel tette meg az első botladozó lépéseket a mobilipar a telefonfunkciókon való túllépés felé. Véleménye szerint az internet mindenhol a fejlődés szlogenje lesz, majd adatokkal árasztotta el a hallgatókat. Idén a notebookeladások növekedése tíz, a tableteké 52, az okos telefonoké 49 százalék lesz. Tavaly világszerte 303 millió smartphone-t használtak, idén ez várhatóan 450 millióra nő. Magyarországon 450 ezer okoskát fognak használni év végére.

A T-Mobile-nál a most eladott készülékek negyven százaléka smartphone, ami a duplája a tavalyinak. A T-Mobile-nál Magyarországon a Nokia 54 százalékos részesedéssel rendelkezik a smartphone-piacon, a világon ez az arány csak 36 százalék. Az Android itthon és külföldön mindenhol 22 százalékos részesedéssel rendelkezett 2010-ben, a Microsoft 4, az Apple IOS 15 százalékkal. A Blackberry világszerte 16, Magyarországon a T-Mobile-nál 3,5 százalékkal. A vezérigazgató-helyettes, a hallgatóság nagy örömére kijelentette, hogy a T-Mobile „belátható időn belül” bevezeti az LTE szabványú internetelérést, amely a jelenlegi 1-1,5 megabites sebesség helyett száz megabitet biztosít.”

Forrás:
Senki nem tudja merre tart a mobilvilág, SG.hu, 2011. április 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Gyermekek és a közösségi weboldalak

„Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: „A gyermekek egyre nagyobb számban vannak jelen a közösségépítő weboldalakon, azonban sokan közülük nem teszik meg azokat a lépéseket, amelyek online biztonságuk érdekében szükségesek lennének. Ezek a gyermekek kockázatnak teszik ki magukat, és zaklatás, illetve gyermekcsábítás áldozataivá válhatnak. Ezért minden közösségépítő weboldalt működtető cégnek sürgősen gondoskodnia kell arról, hogy a kiskorúak profiljaihoz való hozzáférés alapértelmezettként csak a visszaigazolt ismerősi körre korlátozódjon, és e profilok ne legyenek elérhetők keresőprogramok számára. Azok a cégek pedig, amelyek még nem írták alá a biztonságosabb hálózatépítésről szóló uniós elveket, haladéktalanul tegyék azt meg, hogy biztosíthassuk gyermekeink biztonságát.”

A gyermekek aktívan használják a közösségépítő weboldalakat
A 25 európai ország 25 000 fiataljának körében végzett, az EUKidsOnline hálózat által ma közreadott felmérés szerint a 9–12 évesek 38%-a adta azt a választ, hogy van profilja közösségépítő weboldalon, és ez az adat országonkénti bontásban a franciaországi 25%-tól a hollandiai 70%-ig terjed. A közösségépítő weboldalak még ennél is népszerűbbek a tinédzserek körében: a 13–16 éves fiatalok 77%-a nyilatkozott úgy, hogy van saját profilja.

A felmérés szerint a 9–12 évesek 15%-ának 100-nál több visszaigazolt ismerőse van az adott oldalon; ez a szám Magyarország esetében a legmagasabb (47%). A 13–16 évesek körében a belga, dán, görög, magyar, olasz, holland, norvég, lengyel, svéd és egyesült királyságbeli fiatalok azok, akiknek – a más nemzetiségű gyermekekhez képest – nagyobb valószínűséggel van 100-nál több visszaigazolt ismerősük.

Sok gyermeknek mindenki számára elérhető, nyilvános profilja van
A közösségépítő weboldalakat használó gyermekek egynegyede úgy nyilatkozott, hogy a profilja nyilvános. A nyilvános profillal rendelkező gyerekek egyötöde azt a választ adta, hogy a profilon látható a címe és/vagy a telefonszáma. A 25 országból 15-ben a 9–12 évesek körében jobban elterjedt a nyilvános profil, mint a 13–16 évesek körében.

A 11–12 évesek mindössze 56%-a nyilatkozott úgy, hogy tudja, hogyan kell módosítani profilja adatvédelmi beállításait. A náluk idősebb fiatalok már nagyobb hozzáértéssel rendelkeznek: a 15–16 évesek 78%-a mondja azt, hogy tisztában van az adatvédelmi beállítások módosításának mikéntjével.

Tekintettel arra, hogy az internetet és a közösségépítő szolgáltatásokat használó gyermekek egyre fiatalabbak és egyre többen mobileszközökön keresztül férnek hozzá az internethez, a Bizottság megkezdte az ágazat jelenlegi önszabályozási megállapodásainak felülvizsgálatát.”

Forrás:
Digitális menetrend – egy felmérés szerint egyre fiatalabb gyermekek használnak közösségépítő weboldalakat, és sokan közülük nincsenek tisztában az alapvető adatvédelmi kockázatokkal, Európai Bizottság, 2011. április 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Az átláthatóság minőségének megfogalmazása


Az átláthatóság újabb irodalma igen kiterjedt. Mivel nincs pontosan meghatározva, hogy mit értsünk ‘átláthatóság’ alatt (és mit nem), a kifejezés túlzásba vitt használata csökkenti annak elemzési értékét. A tanulmány ezzel az alapvető problémával foglalkozik. Az első rész az átláthatóság meghatározásához paramétereket határoz meg. A szó eredeti értelméből kiindulva két szükséges feltételt állapít meg:

  1. Láthatóság: annak a mértéke, hogy az információ mennyire teljes és könnyen fellelhető.
  2. Következtethetőség: annak mértéke, hogy az információ alapján mennyire lehet igazolható következtetéseket levonni.

A második részben felvázolják az átláthatóság minőségének keresleti és kínálati alapjait. Az információ iránti kereslet az átláthatóság első dimenziójára, a láthatóságra, hat. A következtethetőség főként az átláthatóság kínálati tényezőitől függ, vagyis az információt biztosító ösztönzőitől, valamint attól, hogy az információt milyen módon teszik elérhetővé. Optimális esetben az átláthatóság abban az értelemben látható és következtethető, hogy nyers (vagyis eredeti, nem feldolgozott/értelmezett), igazolt és egyszerűsített információt tartalmaz. Példák alapján, rávilágítva a nyílt adatok mozgalmának növekvő fontosságára, a tanulmány fogalmi keretet nyújt az átláthatóság minőségének értékeléséhez.

Forrás:
Conceptualizing the Quality of Transparency, Paper prepared for the 1st Global Conference on Transparency Rutgers University, Newark, May 17-20, 2011, Greg Michener és Katherine Bersch, 2011. április 19. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata


Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 42/2011. (IV. 20.) KIM utasítása a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 27. szám, 2011. április 20., 5232-5272. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyarország Alaptörvénye

Forrás:
Magyarország Alaptörvénye, Magyar Közlöny, 2011. évi 43. szám, 2011. április 25. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.