Skip to main content

24. szám, 2011. június 14.


eGov Hírlevél – 24. szám, 2011. június 14.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Magyary Zoltán emlék-konferencia: „A magyar közigazgatás megújulása”


Tata Város Önkormányzata, és a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság tisztelettel meghívja Komárom-Esztergom Megye településeinek polgármestereit, jegyzőit, önkormányzati képviselőit és a népfőiskola, valamint az érdeklődő civil szervezetek tagjait a hagyományos

Magyary Zoltán (1888-1945) emlék-konferenciára, amelynek keretében

„A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS MEGÚJULÁSA”
mottó jegyében kerülnek megvitatásra az aktuális szakmai kérdések

2011. június 17-én (pénteken) 9 órakor.

A program helyszíne:
Tata, Polgármesteri Hivatal díszterme
(Kossuth tér 1.)

PROGRAM

9.00 – Köszöntő: dr. Mikolasek Sándor az MZNT elnöke
9.10 – Megnyitó: Michl József, országgyűlési képviselő, Tata város polgármestere
9.20 – A Magyary Program alapelvei, a magyar közigazgatás megújítása
Előadó: Dr. Farkas Krisztina, a közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár, KIM Közigazgatási Államtitkárság
10.00 – Komárom-Esztergom megye közigazgatási megújítása
Előadó: Czunyiné dr. Bertalan Judit Kormánymegbízott, Tatabánya
10.20 – 80 éve született a Magyar Közigazgatástudományi Intézet a budapesti jogi karon
Előadó: Dr. Mezey Barna CSc egyetemi tanár, az ELTE rektora

10.40 szünet

11.00 – Közszolgálati életpálya régen és most…
Előadó: Dr. Imre Miklós dékán, Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar
11.20 – Önkormányzati alapértékek és a válság
Előadó: Pálné dr. Kovács Ilona DSc, intézetvezetõ, egyetemi tanár, Pécs
12.10 – Önkormányzati feladatok és megújulás
Előadó: Dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő város polgármestere
12.30 – A Magyary Z. Szakkollégium szakmai tevékenysége
Előadó: Fülöp Tímea, szakmai vezető, végzős igazgatásszervező hallgató, BCE Magyary Zoltán Közigazgatási Szakkollégium
1250 – A Magyary-Kiss könyv hasonmás kiadása – érték, minta, hagyomány!
Előadó: Michl József, országgyűlési képviselő, Tata város polgármestere
1300 – Koszorúzások: szülőház (Bercsényi u.), Magyary-szobor (Cifra-malom), Magyary emléktábla (volt tóvárosi községháza, Ady E. u.)

A rendezvénnyel kapcsolatban információt nyújt: Keresztesi József, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szakmai vezetője. Elérhető: 34/482-409, 30/290-2062, e-mail: nepfoiskola@etata.hu, honlap: www.magyaryz.hu, Levelezési cím: 2890 Tata, Erzsébet királyné tér 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyre többen látogatják a kormányablakokat

„A kormányhivatal személyi állományának sikerében nem a kor, a nem, vagy a diplomák száma a döntő tényező, hanem az elkötelezettség, a munkabírás és a szorgalom. Komárom-Esztergom megyében 47 fős közigazgatási hivatalból kellett 630 fős kormányhivatalt alakítani. A vezetőkkel és a szakigazgatási szervekkel folyamatos kommunikációt tartunk fenn. Június végén összejövetelt tervezünk, ahol a megyei jegyzők az illetékes emberektől első kézből kaphatnak tájékoztatást – a Rádió Orient műsorában Török Ádám, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal főigazgatója mutatta be hivatalát.
…
Komárom-Esztergom megyében 47 fős közigazgatási hivatalból kellett 630 fős kormányhivatalt alakítani. A pénzügyi, az informatikai és a humánpolitikai főosztályt a nulláról kellett felépítenünk. A funkcionális feladatokat ellátó kollégákat közel kellett helyezni a törzshivatalhoz. Szerencsére ezt sikerült hamar véghezvinnünk. Jó vezetőket találtunk, fiatal és hatékony csapat született. Jelenleg legnagyobb feladatunk a főosztályok közötti összhang megteremtése. Ennek érdekében folyamatosan vezetői, főigazgatói értekezleteket tartunk, ahol megvitatjuk a felmerülő problémákat. A hivatalban a jövőben nem kell létszámcsökkentéstől tartani – mutatta be a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal felépítését az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége.

A vezetőkkel és a szakigazgatási szervekkel folyamatos kommunikációt tartunk fenn, az ajtónk bármikor nyitva áll számukra. Az elmúlt időszakban több kistérségi és megyei értekezletet tartottunk. Emellett megalakult a megyei államigazgatási kollégium valamint annak 4 bizottsága is. Fontosnak tartjuk, hogy minden szakigazgatási szervnek lehetősége legyen a bemutatkozásra, az állandó beszámolásra és a tájékozódásra. Kooperáló, támogató együttműködés épült ki. A Közigazgatási és Igazgatásügyi Minisztériummal (KIM) is jó kapcsolatot alakítottunk ki, problémás ügyben órákon belül érkezik a segítő válasz – utalt az együttműködésre a főigazgató.”

Forrás:
Török Ádám: egyre többen látogatják a kormányablakokat, OrientPress, 2011. június 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics Tibor a kormányról

„- Bevált a jelenlegi kormányzati struktúra az elmúlt egy évben, vagy néhány dolog másképp működik, mint ahogy azt előre elképzelték? Miniszterekben, struktúrában várható változás?

– A személycserék szükségességének megítélése a miniszterelnök kompetenciája, mint ahogy az is, hogy a kormányzati szerkezet működéséről a végső értékelést megadja. De az elmúlt egy év eseményei azt igazolják, hogy jól működött a struktúra. A május végi áradások kezelésétől a vörösiszap-katasztrófán keresztül elég sok természeti csapásban volt részünk, és a gazdasági válság kezelése, illetve az alapvető szerkezeti átalakítások elindítása is csak ezzel a koncentrált, összehangolt kormányzati tevékenységgel volt lehetséges.
…
– Amikor a miniszterelnök tavaly áprilisban bejelentette, hogy kormányfő-helyettesként a kormányzati munka összehangolása lesz a feladata, abból az derült ki, hogy a napi kormányzati ügyekért fog felelni, a kormányfőnek pedig a fontosabb stratégiai kérdések maradnak. Ez valósult meg a gyakorlatban is?

– Úgy gondolom, hogy nagyjából igen. Részben definíció kérdése is, mit tekintünk stratégiai jellegű döntésnek, de az elmúlt egy évben nagyon sok ilyet kellett meghoznunk. Egy ciklusnak mindig az első éve az, ami rendkívül fontos, ami a karakterét is adja a hátralévő éveknek, meghatározza, meddig tud egy kormány eljutni, mibe tud belekezdeni. Az első 12 hónap alapján már lehet látni az irányait egy kormányzat lépéseinek.

– Mégis az elmúlt évben egy külső szemlélőnek nem volt látványos, hogy ön hangolja össze a kormányzati munkát.

– Ez sosem látványos, ez gépészmunka. De hát ezt is el kell végeznie valakinek.

– Sokszor úgy tűnt, ezt is inkább a kormányfő fogja össze. Az áramátvételi rendszerről a Bencsik János energetikai államtitkár és Lázár János frakcióvezető közti vitában például Orbán egyeztetett.

– Szerintem ez nem kormányzati koordinációs kérdés, hanem stratégiai jellegű: itt politikai döntést kellett hozni egy meglévő rendszer esetleges átalakításáról. Úgy gondolom, hogy a kormányzati koordináció inkább a minisztériumok közös cél érdekében történő együttműködését jelenti. Ilyen feladat például a Széll Kálmán-tervvel kapcsolatos előterjesztések összehangolása, elkészítése, a minisztériumok közötti viták kezelése. Annak elősegítése, hogy egy-egy szerteágazó szempontrendszerű vita egy előterjesztésben összeálljon, aztán így juthasson be a kormány, majd később a parlament elé. Ezt nevezném a kormányzati koordináció területének.

– A Széll Kámán-tervben vannak olyan javaslatok, amelyekhez jobban latba kellett vetnie a befolyását?

– Számos olyan téma volt, mint például a gyógyszerkassza kérdése, a Semmelweis-terv, különböző egyéb törvények előkészítése, amelyek közös munkával alakultak ki. De szükség volt az egyeztetési folyamatra, hiszen sok esetben meglévő és működő rendszereket akarunk teljes egészében átalakítani.
…
– G. Fodor Gábor, a Századvég kutatási igazgatója egy nemrég megjelent tanulmányában arról ír, hogy a minisztériumokon kívül létrejött egy „láthatatlan kabinet”, amely a politikai kreativitás központja, élén Orbán Viktorral. Mit gondol erről?

– A politikának ez egy állandó velejárója, és állandó témája az újságíróknak is, hogy a formális struktúrák mellett léteznek-e informális struktúrák, mint korábban az úgynevezett hatos fogat az előző Orbán-kormány idején, de az MSZP esetében is vannak ilyen találgatások, hogy kik tartoznak a még szűkebb körbe. Mindig létezik informális része is a politikának, amely bizonyos tekintetben érintkezik, vagy átfedésben van a formális résszel. Nehéz általánosságban beszélni arról, hogy hol születnek a lényeges döntések.”

Forrás:
[origo.hu], 2011. június 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mitől olcsóbb az állami irányítás?

„A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége hét regionális fórumon vitatja meg az új önkormányzati törvény munkanyagát. A másodikat, a Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyeit csütörtökön Velencén rendezték. Schmidt Jenő elnök kifejtette, hogy a kormány első olvasatban június végén tárgyalni akar a témáról, ezért is fontos, hogy a TÖOSZ minél előbb kialakítsa saját álláspontját. Az önkormányzati érdekvédelmi szervezetek pedig június 16-án ülnek le egyeztetni.

Zongor Gábor főtitkár elmondta, hogy a 3177 települési önkormányzatból 2365 (74 százalék) lakosságszáma van kettőezer alatt, közülük öt város. Ezek azok a települések, amelyeknél megszűnhet a polgármesteri hivatal. Ebben a kérdésben is a tagság véleményét kérte. Mint ahogy abban is, milyen feladatuk lehet a nem járási jogú városoknak az új felállásban. S feltett kérdéseket is. Miért olcsóbb a feladatok állami ellátása, mint az önkormányzati?
A kérdések folytatódtak: Mi a biztosíték, hogy a járási ügyintézéssel nem sérülnek az ügyfelek érdekei? Mikor lesz valóság az e-közigazgatás? Hol lesznek az ügyfeleket kiszolgáló ügyintézési végpontok?

A TÖOSZ a kormányzat által kiadott vitaanyag alapján egy sor kérdésben várta a tagság állásfoglalását. Például, hogy a közoktatás legyen teljesen állami feladat, legyen vegyes működtetésű, úgy hogy az állam a tanárokat, a személyzetet fizesse, az önkormányzat pedig a létesítmény fenntartásáért feleljen, vagy pedig maradjon önkormányzati kézben az ágazat. Az egészségügyben az a nagy kérdés, hogy kerüljön-e állami kézbe a fekvőbeteg-ellátás, míg a többi önkormányzati kézben maradjon-e. Az elképzelés szerint minden állami feladat a majdani járási hivatalokhoz kerül, itt azt érdemes vizsgálni, hogy van-e olyan, amit érdemes lenne-e mégis helyben hagyni.

A TÖOSZ vállalja, hogy kidolgozza a mikro kistérségi együttműködésre, az egységesített önkormányzati hivatalok kialakítására és a nem járási jogú városok szerepére vonatkozó javaslatokat. A főtitkár elmondta, hogy a normatív támogatás helyett tervezett feladat finanszírozást modellkisérletekkel kellene tesztelni, mielőtt általános szabállyá teszik.
Sajnos a tagok véleményét nem ismerhettük meg, mivel zárt ülésen hangzottak el.”

Forrás:
Mitől olcsóbb az állami irányítás?, Tribolt Lajos, Fejér Megyei Hírlap, 2011. június 9.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A jövő a kormányablakok oldalán áll

„Budapest Főváros Kormányhivatala az elmúlt 8 hónap munkájának köszönhetően stabilan működő hivatal. Az önkormányzati rendszer átalakításának ismeretes alternatívái a feltételrendszerek követésével mind működőképesek lehetnek. A kormányablakok megítélése pozitív, a rendszer bővülésével övék a jövő – a Rádió Orient műsorában Haszonicsné Dr. Ádám Mária, Budapest Főváros Kormányhivatalának főigazgatója mutatta be szervezete működését.

Az elmúlt 8 hónap munkájának eredményeként szabályozott, szervezett hivatallá vált a Fővárosi Kormányhivatal. 2010. október elején ismertük meg a célokat és az elképzeléseket, majd január elsejétől a kormánymegbízott vezetésével ütőképes csapat állt fel. A 153 fős törzshivatalból egy 3546 embert magába integráló megahivatal alakult meg. Az integráció létszám-megtakarítást hozott magával, azonban tervezett személyi változás csak feladathoz köthetően történt. A gördülékeny és stabil működés érdekében minden reggel vezetői értekezleten vitattuk meg az adott napra jutó feladatokat – értékelte a Rádió Orient műsorában Haszonicsné Dr. Ádám Mária, Budapest Főváros Kormányhivatalának főigazgatója az elmúlt időszak átalakításait.

Budapest Főváros Kormányhivatalának vezetői között kialakultak a belső viszonyok, azonban a beosztotti szinten az integráció csak a jövőben fogja érzékeltetni hatását. Egy hivatal működésének sikeressége nem a létszámban, hanem a szabályozott működésben és az elhatárolt hatáskörökben rejlik. Nincsenek fontos és kevésbé fontos ügyek. Mindenkinek a saját ügye a legfontosabb, így a kormányhivatal dolgozóinak is ehhez igazodva kell szervezniük munkájukat – hangsúlyozta Haszonicsné.

Az önkormányzati rendszer átalakításának többféle szakmai alternatívája van. A feltételrendszerek következetes betartásával mindegyik működőképes tud lenni. A kormányablakok megítélése pozitív, a jövő a kormányablakok oldalán áll. Ambiciózus, törekvő személyi stáb alakult ki, sok új pályakezdő kapott lehetőséget. A kommunikáció nagyon fontos eleme az újonnan alakult kormányhivatal bemutatásában. Vezetőinket bátorítjuk, hogy minél több alkalommal mutatkozzanak meg a civil társadalom és a szakma felé – emelte ki Budapest Főváros Kormányhivatalának főigazgatója.”

Forrás:
Haszonicsné Ádám Mária: a jövő a kormányablakok oldalán áll, OrientPress, 2011. június 9.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Magyary-életmű erős és tartós

„Június 14-én mutatja be Navracsics Tibor a Magyary Zoltán nevét viselő közigazgatás fejlesztési programot – hangsúlyozta Kis Norbert miniszteri biztos, az NKI főigazgatója beszédében az Eötvös Loránd Tudományegyetem által szervezett közigazgatás-tudományi konferencián.

80 éve alapította meg Magyary Zoltán professzor a budapesti jogi karon, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjében, a Magyar Közigazgatás-tudományi Intézetet (MKI), a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI) jogelődjét.

Ebből az alkalomból az ELTE jogi kara tudományos konferenciát és kiállítást szervezett „A közigazgatás tudományos vizsgálata egykor és ma” címmel, amelyen Magyary Zoltán munkássága előtt tisztelegnek. A konferencia fővédnöki tisztét Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Kilényi Géza az MTA Közigazgatás-tudományi Szakbizottságának elnöke tölti be.

Az esemény megnyitóján Kis Norbert elmondta: a Magyar Közigazgatás-tudományi Intézet jelképezi a pragmatizmus és a tudományos munka egyfajta hasznos elegyét, amely a kormányzati stratégiákat kívülről kívánja alakítani. Hozzátette: az intézet sikerében nagy szerepe volt Magyary Zoltán zsenialitásának, aki az összetett igazgatási, közpolitikai kérdéseket érthető módon tudta megfogalmazni, világos javaslatokká transzformálni.

A professzor, akinek gondolatai időtállóak, az elméletet gyakorlatibbá, a gyakorlatot tudományosabbá kívánta tenni, az állami élet megújításának, racionalizálásának irányában kutatott – mutatott rá Kis Norbert. Elmondta: ezért nem lehet nála méltóbb személy arra, hogy a magyar állam közigazgatás fejlesztési stratégiájának névadója legyen.

A közigazgatás fejlesztési programot – amelynek alapeszméje a jó állam, amely nem létezik jó közigazgatás nélkül – jövő héten mutatja be Navracsics Tibor – emelte ki a miniszteri biztos. Rámutatott: a Kormány azért támasztotta fel a Nemzeti Közigazgatási Intézetet, hogy az szakértői hátteret biztoson ezen közigazgatás-fejlesztési munkához.”

Forrás:
A Magyary életmű erős és tartós, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 9.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Zoltán szerethetővé tette a közigazgatást

„Büszkék lehetünk arra, hogy adatott nekünk egy olyan tudós, mint Magyary Zoltán, aki máig irányt tud mutatni – fogalmazott Gál András Levente Tatán, Magyary Zoltán szobrának koszorúzásakor, csütörtökön.

Gál András Levente emlékeztetett: sok vita van annak kapcsán, hogy a két világháború közti magyar közigazgatás mennyire volt hatékony. Mai szemmel nézve, látva napjaink kihívásait elmondhatjuk, hogy az az időszak, jó példa lehet.

Kellő kritikával – folytatta- , azt gondolom, büszkék lehetünk arra, hogy adatott nekünk egy Magyary Zoltánunk, aki ma is irányt mutat nekünk, és a magyar közigazgatást tudományos igényességgel, hazaszeretettel tudta jó irányba terelni. Magyary rájött arra, hogy a közigazgatás egy személyzet intenzív műfaj, tehát utánpótlás képzése nélkül nem tudunk előre haladni – mondta az államtitkár.

Magyary Zoltán úgy tudott hazafi lenni, hogy közben három nyelven hirdette a magyar nemzet, a közigazgatás, az állam céljait. Nemzetközi kitekintést tudott adni, ezáltal volt a legkorszerűbb értelemben hazafi – fogalmazott az államtitkár.

Egyetemi tanár és kormánybiztos is volt, de nem menekült az érthetetlenség elefántcsont tornyába – idézte fel Gál András Levente, majd hozzátette: az 1932-es racionalizálódási terve a központi és a területi közigazgatás reformjairól, illetve az 1941-42-es jegyzeteiről is elmondható, hogy igényes nyelvezettel, közérthetően megfogalmazott munkákról van szó.

Az államtitkár kiemelte: erőssége volt, hogy munkáit az egyetemisták meg tudták érteni, ezáltal is szerethetővé tette a közigazgatást, és ahogy ő fogalmazott, ezáltal az államot is. Ez egyfajta fundamentuma a demokráciának – hangsúlyozta Gál András Levente.

Beszédének végén az államtitkár úgy fogalmazott: jelen kell lennie a szívünkben az örömnek, hogy van egy ilyen előképünk, mint Magyary Zoltán. Adjunk magunknak időt, hogy elgondolkozzunk, mivel tartozunk emlékművének.”

Forrás:
Magyary Zoltán szerethetővé tette a közigazgatást, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 9.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egymástól irigylik bevételeiket az önkormányzatok

„Minden jel abba az irányba mutat, hogy a kormány az iparűzési adóval kapcsolatos változásokkal a településeket többek között arra kötelezi, egymás vállára támaszkodva fejlesszék térségüket. Mindez hangzatos és nem utolsósorban EU-kompatibilis célkitűzés, ám az érintettekkel való beszélgetésekből kirajzolódik: a települések elméletben igen, gyakorlatban nem teljesen azonosulnak az elképzeléssel.

Nem tudni, hogy osztanak majd vissza

Vannak, akik vészjóslóan jövendölik, hogy a fennálló rendszer lényegében mit sem változik, hiszen nem tudni, a települések mennyire szólhatnak bele a folyamatokba, illetve mennyire érvényesül az a rég bevett szokás, miszerint „sógor-koma jó barát” kapja a pénzek nagy részét. Így akár az is megeshet, az érintettek nem jutnak egyről a kettőre.

Egyes polgármesterek úgy látják, alapvetően már ott megbicsaklik a tervezet, hogy elsősorban a megyék gondoskodnának a területfejlesztésről, ami nem mentes a politikától és a nagyobb városok érdekeitől sem. Ezek a településvezetők azzal érvelnek, éppen emiatt szegényedtek el az évek alatt.

Ám bárhova, bármekkora mértékben folyik is be a pénz, az önkormányzatoknak így is, úgy is vérveszteséget jelentenek az elvont pénzek és a korlátlan rendelkezés megszüntetése az iparűzési adó felett. Enyhítő körülménynek számítana, ha az önkormányzatok részére reális összeget határoznának meg településfejlesztési hozzájárulásként. Erre vonatkozóan nincs nyilvánosságra hozott terv, csupán annyi biztos, hogy a kormánynak sem lesz könnyű ezt meghatározni, hiszen még az érintettek között is eltérő álláspontok vannak arról, mennyi lenne a reális arány.
…
Kiskapukat keresnek

Vannak azonban, akiknek a fejében meg sem fordul magasabb adó kiszabása, ők inkább a leleményességben és a törvény által kínált kiskapukban látják a megoldást. Több kisebb településen, beleértve Tápszentmiklóst is, nem szednek iparűzési adót, aminek eredményeképp vállalkozások tucatjai tették át székhelyüket az „adó- és cégparadicsomba”.

Úgy tűnik, valóban érdemes ezekről a kiskapukról beszélni, hiszen ebből a nagyvonalú engedményből nem csupán a vállalkozások profitálnak, hanem az ezzel számoló, tápszentmiklósi önkormányzat is. A település négymillió iparűzési adó helyett – a várakozások szerint a fuvarozók befizetett gépjárműadójának köszönhetően – 2012-re húszmillió forintot zsebelhet be. Bár arra semmiféle garancia nincs, mindezt meddig tudják csinálni, mert Tállai András önkormányzati államtitkár a sajtóban arra panaszkodott, hogy a Belügyminisztériumnál rendszeresen hangoztatják a településvezetők, hogy bizonyos cégek elméletileg iparűzési adótól mentes településen tevékenykednek, holott a gyakorlatban semmi közük nincs hozzájuk. Ezzel pedig jelentős hátrányt okoznak másoknak, akik nem élnek vagy élhetnek ezzel a lehetőséggel.

A kistelepülések némelyike igyekszik törvénysértés nélkül, ám a kiskapukat megtalálva segíteni magán, hogy a felvett hiteleket, feladatokat és nyomást átvészeljék. Ha a jövőben a települések nem választhatnak, beszedik-e az iparűzési adót vagy sem, akkor kérdéses, milyen ehhez hasonló pluszjuttatásokat tudnak nyújtani, amellyel a többi, fejlettebb település mellett labdába rúghatnának, például azzal, hogy vonzóvá teszik a települést a vállalkozók számára. Egy kiskapu lehetne Kovács József szerint, ha minimális, 05 százalékos iparűzési adót vetnének ki, persze kérdés, ehhez mit szólna a kormányzat.

Az mindenesetre most világosan látszik, hogy a közös fejlesztésben, fejlődésben való gondolkodást a szétaprózódott helyi érdekek akadályozzák. Csupán két dologban van egybecsengő álláspont: az új rendszerrel szembeni fenntartásokban és a kételyekben.”

Forrás:
Egymástól irigylik bevételeiket az önkormányzatok, HVG.hu, 2011. június 9.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nemzetközi Adatvédelmi Konferenci

„Dátum: 2011. június 16. – 2011. június 17.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az Európai Bizottság társfinanszírozásával Nemzetközi Adatvédelmi Konferenciát szervez 2011. június 16-17-én Budapesten. A konferencia célja, hogy megvizsgálja és értékelje a jelenlegi gyakorlatot és részletesen megvitassa a jövő dilemmáit az adatvédelem területén. A személyes adatok szabad áramlása és az adatvédelem információ-kommunikációs környezetben jelentkező kihívásai mellett külön panelt szentel a konferencia az adatvédelem új elveinek, valamint megvizsgálja az egységes adatvédelmi rezsim szükségességét az Európai Unióban.

Hely: Budapesti Gazdasági Főiskola, 1055. Budapest, Markó utca 29-31.”

Forrás:
Nemzetközi Adatvédelmi Konferencia, eu2011.hu

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nagy teher az iskola

„Miskolc – Ha nincs pénze az önkormányzatnak, összevonj, átadja vagy megszünteti iskoláit.
Egyre több önkormányzat küzd a pénztelenséggel. Különösen azok a települések vannak bajban, melyek közoktatási intézményeket tartanak fenn. Mint arról lapunkban már korábban is írtunk, az állami normatíva a fenntartásnak csupán 50-55 százalékát biztosítja, a többit a fenntartónak kell állnia. Így aztán nem csoda, hogy az önkormányzatok különböző módon próbálják meg az intézményt is megtartani, de közben a költségektől vagy annak egy részétől valahogyan szabadulni.

Megyénkben összesen 40 önkormányzat jelentett be valamiféle változást a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályához. A változások között van intézményi összevonás, fenntartóváltás, fenntartótársulásba való tömörülés, de intézménymegszűnés is. Különösen azok a kisebb települések vannak bajban, melyeknek nincs önálló adóbevételük, hiszen ők csak nagy nehézségek árán tudják kiegészíteni az állami normatívát. Miskolc 5 közoktatási intézményét adta át valamely egyház fenntartásába, a megyei önkormányzat pedig térségenként integrálta iskoláit, egy középiskolát és több kollégiumot viszont megszüntetett.”

Forrás:
Nagy teher az iskola, Borsod Online, 2011. június 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mindenki fontos! – A helyi közösségi önkormányzás esélyei, a közmenedzsment új irányai

„A „Mindenki fontos! – A helyi közösségi önkormányzás esélyei, a közmenedzsment új irányai” című könyv bemutatóján és az azt követő, a helyi közigazgatás-szervezésről szóló műhelykonferencián megjelent Szabolcs Attila polgármester, dr. Répás Judit, a Polgármesteri Hivatal vezetője, Haszonicsné dr. Ádám Mária, Budapest Főváros Kormányhivatalának főigazgatója és dr. Tózsa István, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tanszékének vezetője.

Dr Répás Judit röviden ismertette az önkormányzatnál folyó átfogó önkormányzati szervezet- és működésfejlesztési programot, majd bemutatta a könyv szerzőit, Gáspár Mátyást, Göndör Andrást és Tevanné dr. Südi Annamáriát.

Szabolcs Attila polgármester köszöntőjét követően, az előadások előtt, a szervezetfejlesztéshez kapcsolódó, azt az egyetemi oktatás és kutatás részévé, intézményi szintre emelő együttműködési megállapodást írt alá Budafok-Tétény Budapest, XXII. kerületi Önkormányzata nevében Szabolcs Attila polgármester, és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tanszéke (BCE-KIK) nevében dr. Tózsa István tanszékvezető.

A megállapodás részben általánosabb témákat tartalmaz, mint például hogy mindkét fél kölcsönösen törekszik közös rendezvények szervezésére, szakmai kérdésekben a rendszeres információcserére, és egészen konkrét témákat is megfogalmaz. A BCE-KIK szakmai kiadványokkal segíti majd az önkormányzat tervezett közigazgatási szakkönyvtárának gazdagítását, a most bemutatott könyvet az egyetemen használhatják oktatói anyagként, az önkormányzat az egyetem hallgatói számára szakmai gyakorlati lehetőséget biztosít majd.

Az aláírást követően előadások következtek. Tevanné dr. Südi Annamária, a könyv társszerzője, a közelmúltig a Budafok-Tétény jegyzője „A professzionális szervezetfejlesztés jelentősége az önkormányzat számára” címmel, Gáspár Mátyás, a könyv társszerzője „A szervezetfejlesztési program lényege és jelentősége a hazai közigazgatás-szervezésben” címmel, Kissné Benedek Zsuzsanna, a Közszolgáltatás-fejlesztési Iroda vezetője „A szervezetfejlesztés helyi gyakorlata és további lehetőségei” címmel tartott előadást.

A „Mindenki fontos! – A helyi közösségi önkormányzás esélyei, a közmenedzsment új irányai” című, több mint 500 oldalas szakkönyv s annak a szinte a teljes dokumentációs háttéranyagot összefoglaló CD melléklete a helyi önkormányzati menedzsmentfejlesztés, közigazgatás- és közszolgáltatás-szervezés legkülönbözőbb ismert és még kevésbé alkalmazott új irányait mutatja be. Magyarországon újdonságként jelenik meg az önkormányzati rendszerben néhány téma, amelyeknek a gyakorlati megvalósítás igényei szerinti kidolgozása különös érdeklődésre tarthat számot minden érdekelt – a nagyközönség, politikusok és szakemberek – számára egyaránt.”

Forrás:
Mindenki fontos! – A helyi közösségi önkormányzás esélyei, a közmenedzsment új irányai, Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzata, 2011. június 3.
Korábbi cikkünk:
Könyvbemutató és műhelykonferencia az önkormányzás esélyeiről

Vissza a tartalomjegyzékhez

Többlépcsős egyeztetésben formálódik az új önkormányzati törvény

„A közigazgatás korszerűsítése során az önkormányzati rendszer átalakítására is sor kerül. A folyamat komplex elemzések és tanulmányok készítésével, továbbá nemzetközi kitekintéssel zajlik. A BM Önkormányzati Államtitkárság munkatársai többfordulós egyeztetések során vitatják meg a felmerülő igényeket. Az átalakítások a megyei önkormányzatok szerepét újradefiniálják. A jelenlegi normatív szabályozás helyett feladatfinanszírozási formát kívánunk felépíteni, mely mellett szigorúbb lesz a szabályozás – a Rádió Orient műsorában Farkasné dr. Gasparics Emese, önkormányzati helyettes államtitkár ismertette önkormányzati rendszerünk átalakítását.

Önkormányzati helyettes államtitkári pozíciómat megelőzően jegyzőként, ügyvédként és jogi tanácsadóként dolgoztam. Korábbi munkáim során szerzett tapasztalataimat jelenleg is tudom kamatoztatni. A jogalkotásban hangsúlyos szerepet kap a törvények előkészítése, illetve a hatályos jogszabályok módosítása. Nagy előny, hogy ismerem a törvények megszületésének mechanizmusát, a kisebb közösségek igényeit – mutatta be a Rádió Orient stúdiójában korábbi tapasztalatait Farkasné dr. Gasparics Emese, önkormányzati helyettes államtitkár.

A közigazgatás korszerűsítése során az önkormányzati rendszer átalakítására is sor kerül. Az új önkormányzati törvény előkészítését a Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkársága végzi. A folyamat komplex elemzések és tanulmányok készítésével, továbbá nemzetközi kitekintéssel zajlik. A nemzetközi összehasonlítás során sokféle európai modellt, térségi struktúrát vizsgálnak meg. A kormányzat tisztában van azzal, hogy az elmúlt évek szorítása óriási volt. A jelenlegi rendszer nem képes megfelelni sem szakmailag, sem finanszírozás kérdésében az átalakuló igény- és szolgáltató rendszernek – emelte ki az OrientPress Hírügynökség közigazgatás rádiójának vendége.

Az egyeztetési folyamat május 9-én vette kezdetét: az önkormányzatok elé került az elkészült kormányzati koncepció összefoglalója, illetve a változtatásokat is magába foglaló munkaanyag. Tállai András, államtitkár az átalakítás stratégiai kérdéseiről minden önkormányzati szövetséggel tárgyalóasztalhoz ül. A részletes, aprólékos munkát kívánó egyeztetés sorozatot pedig az Önkormányzati Államtitkárság munkatársai folytatják le a különböző szövetségekkel. A koncepció a kormányzati koordinációs előkészítő fórumnak is megküldésre került. A szakmai vélemények megismerése után a parlamenti frakciókat is bevonják a tárgyalásokba. A lehető legszélesebb alapokon viszik végig az egyeztetéseket. Reményeink szerint az új törvényt év végéig elfogadja a parlament. Ezután fokozatosan, felkészülési időt biztosítva lépne életbe a jogszabály – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Az átalakítások a megyei önkormányzatok szerepét újraértelmezik, mivel a kormány biztos alapokra akarja helyezni az önkormányzatiság ezeréves oszlopait. Az elmúlt évek során a jogszabályi előírások miatt a megyék sok fenntarthatatlan intézményt kaptak a településektől, amely mára finanszírozhatatlan helyzetet eredményezett számukra. Az új törvény jelentősen átalakítaná ezért az intézményfenntartói, vagyonkezelői szerepkörüket, a területrendezési, területfejlesztési kérdésekbe pedig nagyobb beleszólást kapnának – tette hozzá Gasparics Emese.

A jegyzők jelenleg inkább államigazgatási, hatósági feladatot végeznek, a jövőben ez a szerepük megmarad. Elsődlegesen a járási hivatalokba kerülnek, azonban az önkormányzatokban továbbra is meglesz a megfelelő hivatalnoki adminisztrációs háttér. Az új törvény rendet kíván tenni az önkormányzatok mérhetetlen mennyiségű feladatai között. Az újjászervezés során el kell különíteni az önkormányzati feladatokat és az államigazgatási-közigazgatási hatósági jellegű ügyeket. Így az önkormányzatok valóban csak a helyi ügyekkel, településüzemeltetéssel foglalkoznának – emelte ki a helyettes államtitkár.

A jelenlegi normatív szabályozás helyett feladatfinanszírozási formát kívánunk felépíteni, mely mellett szigorúbb lesz a szabályozás. Az új struktúrában a szükséges forrásokat csak arra a feladatra lehet felhasználni, amelyre utalták azokat. Ez kiszámítható, átlátható rendszert fog biztosítani. Az önkormányzatok a kötelező feladataikat azonos módon, optimális színvonalon tudják teljesíteni. Önként vállalt feladatokat, illetve fejlesztéseket pedig csak a forrás meglétével vállalhatnak – zárta szavait a Rádió Orient vendége.”

Forrás:
Gasparics Emese: többlépcsős egyeztetésben formálódik az új önkormányzati törvény, OrientPress, 2011. június 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyelőre sötét ló a járási hivatal

„Évszázadokon át léteztek, 1983-ban megszűntek, hamarosan újjászületnek a járások. Az ellenzék szerint a kormány ezzel is csorbítani akarja az önkormányzati jogokat, a jegyzők viszont szívesen szabadulnának néhány hatósági feladattól. Remélik, a kormány ugyanazokra gondol, amelyekre ők.
A kormány azt tervezi – és ez akkor valószínűleg így is lesz –, hogy 2013. január elsejétől újból működni fognak a járások mint közigazgatási egységek. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint az a cél, hogy minél közelebb legyenek az állampolgárokhoz. Szita Károly kaposvári polgármester azt nyilatkozta, szét kell választani az önkormányzati és az állami feladatokat.

Kaposvár polgármestere megjegyezte: a településeknek erejükhöz, nagyságukhoz mérten kell hatáskört adni, mert a mostani rendszer ésszerűtlen és igazságtalan. Hódmezővásárhely közgyűlésében a múlt héten arról volt szó, hogy egy értékes épületet a város eladna az államnak, ott működhetne a kormányhivatal 2012-től, a járási rendszer felállítása után. A kormány készíttetett egy munkaanyagot, amelyről ősszel tárgyal az országgyűlés. Ez a szöveg, ha el is érhető, nem közismert, így akik beszélnek róla, indíttatásuknak megfelelően minősítik, illetve találgatják, miről szólhat.
…
Az általunk megkérdezett Csongrád megyei jegyzők szerint lenne értelme annak, hogy egy sor hatósági feladatot elvigyenek a falusi polgármesteri hivataloktól. Ilyen lehet például a szabálysértési, vagy a birtokvédelmi ügyek intézése, az üzletek működési engedélyének megadása, a gyermek védelembe vétele vagy ideiglenes hatósági elhelyezése. Ezeket azonban csak úgy, „hasból” sorolták: nem tudják, mi szerepel a munkaanyagban. Voltaképp ez a legfőbb kifogásuk: kevés az információ a tervezett változtatásokról. Ezt a kritikát azonban a jelek szerint minden, a rendszert átszervező kormányerő megkapja. A szociológus, Erdei Ferenc – akinek a nevét nemrég letette a makói közgazdasági szakközépiskola – például ezt írta utolsó, 1971-es könyvében, a Város és vidékében: „Nem jó dolog, hogy számos fontos területi-igazgatási kérdés (megyei jogú városok megszűnése, nagyközségek létesítése, járások összevonása és az egész járási státus megváltoztatása, stb.) hivatalos körön belül, egyenesen szólva: bürokratikus módon dőlt el. Igaz, a nyílt vitában sok szubjektív indulat támadt volna fel, mégis, ezek az állampolgárok legközvetlenebb közügyei.””

Forrás:
Egyelőre sötét ló a járási hivatal, Bakos András, Délvilág, 2011. június 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics: Létrejöhetnek közigazgatási bíróságok

„A közigazgatásban nem üzletemberek munkájára van igény, jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az általa vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedden megjelenő, új, Közszolgálat című havilapjának adott interjúban.

Navracsics Tibor azt mondta, voltak törekvések arra, hogy piacosítsák a közigazgatást, de szerinte ezen a területen nem üzletemberek munkájára van igény, hiszen az egy teljesen más világ, más gondolkodásmóddal, világszemlélettel. „Itt sokkal nagyobb szerepe van az altruizmusnak, az önzetlenségnek, a csapatmunkának, annak, hogy az ember ne a saját, hanem a nemzet érvényesülését tekintse elsődlegesnek. Ezért azt is megkockáztatom, hogy a közigazgatási munka erkölcsileg magasabb rendű, mint az üzleti világ” – vélekedett.

A tervezett igazságügyi reformra kitérve azt mondta, hogy az új alaptörvény néhány sarokpontot kijelöl ugyan ezen a területen, de komoly vitákra számít nyáron és ősszel. Az új szabályozást a parlament őszi ülésszakán fogadják majd el. A részletekről annyit mondott, hogy a munkaügyi bíróságokhoz hasonlóan önálló szervezetrendszert kaphat a közigazgatási bíráskodás, és várhatóan létrejönnek közigazgatási bíróságok. Álláspontja szerint célszerű lenne a jelenleg az Alkotmánybíróságnál meglévő, önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos jogköröket átadni ezeknek az intézményeknek.

Megerősítette, a megyeiek után 2013-ban létrejönnek a járási kormányhivatalok is.”

„Erősíteni kell a jó hierarchiába rendezett, pontos munkavégzést, a jó közigazgatás ugyanis Magyarország versenyképességét is jelentősen javítaná – hangsúlyozta.”

Forrás:
Navracsics: Létrejöhetnek közigazgatási bíróságok, Index.hu/MTI, 2011. június 13.
Navracsics: a stabil, demokratikus Magyarország története januárban indul, Hírszerző, 2011. június 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Földhivatal Online mindenkinek!

„A TakarNet24 projekt eredményeképpen megvalósult a földügyi szakigazgatás új, korszerű adatszolgáltatási rendszere, amely biztosítja a leggyakrabban igényelt földügyi adatok széles körben történő elérhetőségét. Mostanáig ezek az elektronikus szolgáltatások csak a regisztrált TakarNet felhasználók (bankok, önkormányzatok, ügyvédek, közjegyzők, közintézmények stb.) számára voltak elérhetők.
A Földhivatal Online már elérhető az interneten keresztül, akár otthonról is, a szolgáltatások igénybevételéhez mindössze Ügyfélkapu regisztráció szükséges…
A szolgáltatások díjfizetés ellenében (interneten keresztül bankkártyás elektronikus fizetéssel) vehetők igénybe.
…
Az E-hiteles, vagyis elektronikusan hiteles tulajdoni lap másolat olyan elektronikus okirat, amelyen szerepel a szolgáltató hitelesítő záradéka (tanúsítvány) és a szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus aláírásával hitelesíti és elhelyezi rajta időbélyegzőjét. Az e-hiteles okirat bizonyító erejű, de nem minősül közokiratnak. A szolgáltató a tanúsítványával és intézményi elektronikus aláírásával azt igazolja, hogy az e-hiteles okirat az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból származik, és tartalma az időbélyegző által jelzett időpontban megegyezett az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban elektronikus formában rögzített hatályos adatokkal. Kinyomtatva, papír formátumban nem minősül hiteles, bizonyító erejű dokumentumnak, csak elektronikus formában rendelkezik bizonyító erővel.
…
A projekt alapvető célkitűzése volt a szolgáltatások 0-24 órában történő elérhetőségének biztosítása valamint, hogy az elektronikus földhivatali szolgáltatásokat, vagyis a Földhivatal Online-t magánszemélyek is igénybe tudják venni közvetlenül az interneten keresztül a kormányzati portál központi ügyfélkapu regisztrációjával.
A felületek kialakítása során törekedtünk a könnyen átlátható és egyszerű használatra. Az ingatlan azonosítása természetesen helyrajzi szám alapján a leggyorsabb, de a térképi és az ingatlan címe szerinti keresés is megoldott. A cím alapján történő keresés esetleg több ingatlanra is eredményes, ezek a képernyőn listázásra kerülnek.
Az ügyfél korábbi lekérdezéseinek megtekintése és újbóli letöltése bizonyos időkorláton belül ingyenes. Ezen kívül havonta 20 db ingatlan tulajdoni lapjának első oldala ingyenesen tekinthető meg.”

Forrás:
Földhivatal Online mindenkinek!, Földhivatali Portál, 2011. június 2.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Visszaáll Linuxról Windowsra a német külügyminisztérium

„A nyílt forráskódú szoftverekkel nem tudtak sokat spórolni, mert driverszoftvereket kellett íratni, és képzéseket kellett szervezni az alkalmazottaknak is, akik egyébként elégedetlenek a linuxos szoftverekkel.

… a német külügyminisztériumban felhagynak a Linux alkalmazásával a személyi számítógépeken – írja a The H Open hírportál. A német külügy 2001-ben kezdte meg az átállást a Linuxra a szerverein, és 2005-ben vezették be a linuxos munkaállomásokat, és az olyan ingyenes szoftvereket, mint a Mozilla Firefox böngésző, a Thunderbird levelező és az OpenOffice irodai szoftvercsomag. Az irodai asztali PC-ken azonban megmaradt a Windows is a Debian mellett.

A német kormányzati projekt máshol mintaként szolgált a linuxra való átállásra, és 2007-ben még jelentős sikerként számolt be róla a külügyminisztérium, mivel az egy munkaállomásra jutó költségek, az ingyenes szoftvereknek köszönhetően jóval alacsonyabbak voltak, mint más kormányszerveknél. Mostanra azonban máshogy látja a helyzetet a minisztérium: bár pontos adatokat nem adtak, nem tartják fenntarthatónak a linuxos gépekkel elért megtakarításokat, mivel a rendszerek bővítése során egyedi meghajtószoftvereket kellett íratni a nyomtatókhoz és szkennerekhez, az alkalmazottakat pedig képezni kellett a nyílt forráskódú szoftverek használatára. Maguk az irodai dolgozók a szoftverek hiányzó funkciói, nehéz kezelhetősége és interoperabilitási problémái miatt panaszkodnak.

Szerveren marad a Linux

A külügyminisztérium 2010-ben megkezdett korszerűsítési programja keretében megkezdték a munkaállomásokon a szoftverek visszacserélését Windows XP-re, míg a gépek kisebb részét Windows 7-tel, Office 2010-zel és Outlook levelezővel. A visszaállás a minisztérium szerint nem jár azonnali pluszköltséggel, a mindennapi munka hatékonyságát azonban jelentősen növeli majd. A szerverek továbbra is Linux rendszerrel működnek majd…”

Forrás:
Visszaáll Linuxról Windowsra a német külügyminisztérium, [origo], 2011. február 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megjelent az ÁROP-1.1.8 és 1.1.9 projektek részletes felhívás és útmutatója

Forrás:
Elérhető az ÁROP-1.1.8 kódjelű, „Stratégiai irányítás megújítása a központi közigazgatásban” című kiemelt projekt részletes felhívás és útmutatója, mely letölthető az NFÜ honlapjáról 2011. június 7-től.
ÁROP-1.1.8

Elérhető az ÁROP-1.1.9 kódjelű, „A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén” című kiemelt projekt részletes felhívás és útmutatója, mely letölthető az NFÜ honlapjáról 2011. június 7-től.
ÁROP-1.1.9

Vissza a tartalomjegyzékhez

Évente 20-25 embert menthet meg az eCall vészhívó-rendszer hazai bevezetése

„Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár Magyarország nevében aláírta az európai egységes vészhívó-rendszer létrehozásáról szóló eCall Egyetértési Megállapodást 2011. június 6-án, Lyonban. A közös célok megvalósítását vállaló országok, gépjárműgyártók, telekommunikációs szolgáltatók, biztosítótársaságok és más szereplők 2004 óta csatlakozhatnak az együttműködéshez. Az aláírásra a franciaországi városban megrendezett ITS Európában konferencia kínált alkalmat.
…
A járműben elhelyezett eCall rendszer az utasok által kezdeményezett vagy a beépített érzékelők aktiválásával automatikusan történő vészhívást tesz lehetővé. A fedélzeti egység közvetlen hangösszeköttetést létesít az ügyfélszolgálati központtal. Ezzel egy időben elküldi az esettel kapcsolatos, minimálisan előírt adatokat (pl. időpont, helyszín, gépjármű azonosítója stb.) a hívást fogadó üzemeltető számára.

Az Európai Bizottság megbízásából, magyar szakértők közreműködésével készült átfogó hatástanulmány az eCall hazai alkalmazásának várható eredményeit is értékelte. Az elkészült részletes elemzések alapján a bevezetéssel a közlekedési balesetekben elhunytak száma mintegy 2-2,5 százalékkal csökkenthető, tehát évente mintegy 20-25 áldozat menthető meg Magyarországon. A mentési idő a rendszernek köszönhetően 10-15 perccel rövidülhet. Az eCall hasznosan kapcsolódhat össze a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatásaival.”

Forrás:
Évente 20-25 embert menthet meg az eCall vészhívó-rendszer hazai bevezetése, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. június 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elindult a Zöld Beruházási Rendszert ismertető portál

„Június elején indította útjára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Zöld Beruházási Rendszert (ZBR) ismertető portált, a kormányzati honlap tematikus aloldalaként. A www.zbr.kormany.hu látogatói megismerkedhetnek a kvótaértékesítés gyakorlatával, olvashatnak az aktuális fejleményekről, és megtalálhatják a legfrissebb híreket, pályázati lehetőségeket.

…A Zöld Beruházási Rendszer azt követően született meg, hogy Magyarország 2008-ban értékesítette a Kiotói egyezmény keretei között meghatározott kvótamennyiségből fel nem használt szén-dioxid kvótái egy részét. A kvótaeladásokból származó bevételt hazánk maradéktalanul klímavédelmi célokra fordítja.

A ZBR alapvető célja, hogy a beruházásra fordított pénzekből kizárólag mérhető, számszerűsíthető és igazolható üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés valósuljon meg…

A www.zbr.kormany.hu aloldal ismerteti egyebek mellett a Zöld Beruházási Rendszer jogszabályi hátterét, szervezeti felépítését, bemutatja a korábbi és a tervezett ZBR alprogramokat, példaértékű projekteket, továbbá pályázati lehetőségeket is kínál.”

Forrás:
Elindult a Zöld Beruházási Rendszert ismertető portál, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. június 9.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Élő online ügyfélszolgálatot indít a XII. kerület

„Ingyenes, internetes ügyfélszolgálati rendszert vezet be június 14-től a fővárosi XII. kerületi önkormányzat – jelentette be Pokorni Zoltán polgármester.

A XII. kerületben élők az önkormányzat weboldalán is intézhetik jövő keddtől hivatali ügyeiket. A Magyarországon egyedülálló szolgáltatás során operátor segítségével felgyorsítják és egyszerűbbé teszik az ügyintézést – mondta Pokorni Zoltán.

Kezdetben a helyi adóigazgatási, építésigazgatási, városgazdálkodási, vagyongazdálkodási és általános igazgatási irodák munkatársait lehet elérni az online felületen. A szolgáltatás segítségével előzetes időpontot egyeztethetnek a kerületi lakók a személyes ügyintézésre. Az operátor az ügyfeleknek interneten keresztül küldheti át a szükséges formanyomtatványokat, és segít eligazodni a weboldalon.

A szolgáltatás üzemeltetése havonta húszezer forintjába kerül az önkormányzatnak – mondta Pokorni Zoltán. A rendszer használatához mindössze egy számítógép kell internetkapcsolattal, a mikrofonos fejhallgató előny. A weboldal használatához regisztráció nem szükséges, de emiatt – adatvédelmi okokból – a folyamatban lévő ügyekről az internetes ügyfélszolgálat nem ad tájékoztatást.”

Forrás:
Élő online ügyfélszolgálatot indít a 12. kerület, Index.hu/MTI, 2011. június 9.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nemzeti Egységes Kártyarendszer: már idén érkezik az „első fecske”

„A rendszer segítségével az állam által kibocsátott okmányok és kártyák száma a jövőben csökkenhet, mely rendszernek „első fecskéje” a diákigazolvány és a kormánytisztviselői kártya lesz. A NEK Bizottság készíti elő a kártyarendszer megvalósíthatósági tanulmányát. – mondta el a Rádió Orient új műsorában Juhász Tibor elnöki tanácsadó, és Bálint Attila szakértő.

A rendszer kidolgozóinak nem célja egy szuperkártya létrehozása, a tervek között az egységesítés szerepel. Az állam által kibocsátott okmányok és kártyák száma a jövőben csökkenhet, az emberek kevesebb igazolvánnyal rendelkeznének. Az új kártyák egymással kompatibilisek, funkcióik átjárhatóak. A NEK a központi nyilvántartás új eleme lesz, így szükséges egy központi infrastruktúra megvalósítása. A koncepció elfogadása után elkezdődött a megvalósíthatósági tanulmány készítése, mely azonosítja az állam jövőben várható költségeit is. A technológiai lobbi hatására alacsony piaci árat érhetünk el – hangsúlyozta Juhász.

A rendszer „első fecskéje” várhatóan a diákigazolvány és a kormánytisztviselői kártya lesz. Az utóbbi már az idei évben forgalomba kerülhet. A pontos menetrendről még nincs információnk, azonban a fokozatosságon van a hangsúly. A jogszabályi háttér kialakítása is lépcsőzetesen megy végbe. Az új kártyarendszerben célunk a költséghatékonyság. Törekszünk arra, hogy az állampolgároknak ne kelljen többet fizetniük jelenlegi okmányaik illetékeinél. Amennyiben lehetséges, az előállítási és a felhasználási fejlesztések során is költségcsökkentő hatást kívánunk elérni. Ebben segít a kártyák több funkcióval való felruházása – hangsúlyozta Bálint Attila.

A kártyák az azonosítás mellett további funkciókkal is felruházhatóak lesznek. Az új diákigazolványok akár kollégiumi belépőkártyaként, elektronikus bérletként is használhatóak. Ezen kívül önkéntesen gazdasági társaságok, szolgáltatók is csatlakozhatnak a rendszerhez, így például vendéglátóegységekben is igényelhetőek kedvezmények – emelte ki Bálint, majd Juhász hozzátette: a nagy testvér effektus ennek ellenére nem érvényesül. Az állam csak az azonosítást végzi, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogosultságokat továbbra is a szakrendszerek kezelik. A rendszert koordináló okmánymenedzsment központ jogosultsági rendszerben rögzítené, hogy a csatlakozó szervek milyen adathoz férhetnek hozzá a központi nyilvántartásból.

Vendégeink kihangsúlyozták, hogy az állampolgárok iratai számára mindez biztonságot is jelent, hiszen a kártyák központi kezelése lehetővé teszi továbbá azt is, hogy lopás vagy rongálódás esetén azonnal le tudja tiltani kártyáját a központi okmánymenedzsmentnél. Itt rögtön regisztráltathatja új kártyáját is. A központi kártyanyilvántartó elektronikusan értesíti az elfogadóhelyeket a változásról. A NEK nem kapcsolható össze bankkártyával, de a különböző kedvezmény-igénybevételek teljesítményalapon való elszámolása mellett megvalósulhat a különböző szolgáltatók – mint például a MÁV és a BKV – közötti átjárhatóság. A koncepció nem határoz meg konkrét gyártót vagy kártyatípust, csak az egységes platformot. A kártya technikai specifikációit illetően lehetővé teszi a lépcsőzetes fejlesztést. A specifikációkat a megvalósíthatósági tanulmányban részletezzük. A munka elkezdődött, a feladatra kijelölt munkacsoport megalakult – zárta szavait Bálint Attila szakértő. ”

Forrás:
Nemzeti Egységes Kártyarendszer: már idén érkezik az „első fecske”, OrientPress, 2011. június 9.

Vissza a tartalomjegyzékhez

„Bírjuk együttműködésre a silókat!”

„Ha kimondjuk, ha nem, az e-kormányzat hazánkban sem szárnyal: kormányok jönnek, kormányok mennek, az áttörés azonban még várat magára.
Április közepén Krakkóban tartotta a European Regional Information Society Association (eris@) az éves konferenciáját, amelyen az információs társadalom alapkérdései kerültek terítékre. Chris Parker, a brit CSTransform tanácsadó cég partnere szerint a kormányzatok silószerű tömbjeit együttműködésre kell bírni, hogy a webes világban elfogadott szintre emelkedjen a kormányzati e-szolgáltatások színvonala.
…
Az alábbiakban közzétesszük a videointerjú szövegét:
– A konferencián az állampolgár-központúságról beszélt. Mit kell a kormányzatoknak tenni ahhoz, hogy valóban állampolgár-központúvá váljanak?
– A legfőbb mondandóm az, hogy mindannyian az állampolgár-központú kormányzatról beszélünk tíz-tizenöt éve, amióta az egész e-kormányzat elkezdődött az internet nagy ígéretével, amely segít majd a kormányzáshoz csatlakozni és az egész rendszert nyitottá teszi. Ám ha a valóságot tekintjük, a technológiát a kormányzat régi struktúrája szerint telepítettük, minden minisztériumnak, hivatalnak megvan a maga weboldala, sok weboldal jött létre, és a szolgáltatásaikat online-osítottuk. A tény viszont az, hogy a legtöbb országban, a legtöbb régióban az állampolgárainkat nem tettük online-ná, vannak, akik igénybe veszik az online szolgáltatásokat, de nem sokan, a többség az ügyeit a kormányzattal a régi módon intézi. A tanulság az, hogy ha az állampolgárokat át akarjuk hozni a digitális világba, akkor nem pusztán az a feladat, hogy szolgáltatásokat tegyünk online-ná. Ha a kormányzatot képviseljük, akkor nekünk a privát szektor legjobbjaival kell tudnunk versenyezni. Az állampolgárok elvárásait most olyan cégek határozzák meg, mint a Google, az Amazon, a privát szektor legjobbjai. A probléma tehát az, hogy a legtöbb európai ország azzal találja magát szembe, hogy hatalmas összegeket fektetett az e-kormányzatba, de gond van az e-szolgáltatások fellendülésével. Vannak kivételek is, de a nagy többség nem hozta létre állampolgárainak kritikus tömegét, amely megváltoztatta a kormányzattal való interakciójának módját.

Mit is kell tehát tennie a kormányzatoknak, hogy megoldják e problémát?…”

Forrás:
Chris Parker: „Bírjuk együttműködésre a silókat!”, Infotér.eu, 2011. május 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az „Oktatás, ifjúság, kultúra és kutatás” szakbizottság véleménytervezete a 2011–2015 időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési tervről

Az Európai Unió Régiók Bizottsága „Oktatás, ifjúság, kultúra és kutatás” szakbizottsága véleményezte a következő anyagot: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a 2011–2015 időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési tervről – Az IKT az intelligens, fenntartható és innovatív kormányzat szolgálatában, COM(2010) 743 végleges

2011. június 9. (doc fájl)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Nemsokára telefonnal is igazolhatjuk magunkat

„Az elmúlt évtized legnagyobb fejlesztését indította el az Állami Nyomda – jelentette be a társaság a BÉT-honlapján. A 800 millió forintos innovációval a társaság azt teszi lehetővé, hogy a jövőben a mobiltelefonokat bankkártyaként, közlekedési bérletként vagy akár törzsvásárlói kártyaként is lehessen használni.

A kártyagyártás bevezetéséhez hasonló mérföldkőnek nevezi a cég a mobiltelefonokon futó alkalmazások megszemélyesítését. A Nyomda jelentős saját erőforrásainak kiegészítése érdekében a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében pályázatot nyújtott be „Megbízható szolgáltatás menedzsment (TSM) platform és mobil NFC-s referencia alkalmazások kifejlesztése a CEE régióban” címmel. A három éves megtérülési idővel számoló projekthez mintegy 600 millió forintos önrészt ad a társaság, amely mellé 210 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől.

Az okostelefonok megjelenésével új felhasználási területek nyíltak meg a felhasználók és szolgáltatók előtt. A nemzetközi szabványok, trendek és a felhasználói igények bizonyítják, hogy a készülékeket a hagyományos szolgáltatások mellett, egyre nagyobb arányban fizetési és személyazonosítási megoldásokra is használni fogják az előfizetők – teszi hozzá a cég.”

Forrás:
Nemsokára telefonnal is igazolhatjuk magunkat, Deák Bálint, Napi Gazdaság, 2011. június 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kormányzat államosítással veszi szárnyai alá egyik nemzeti IT-büszkeségünket

„A Magyar Rektori Konferencia legutóbbi összejövetelét a szlovákiai Révkomáromban, a Selye János Egyetemen tartotta, ahol a felsőoktatás sokat vitatott átalakításának több problémája mellett szóba került egy informatikai projekt is, mely annyira felháborította a magyar egyetemek és főiskolák vezetőit, hogy a Konferencia nevében egy kétségbeesett, ugyanakkor kemény hangú közleményt adtak ki.

A rektorok által említett problémák egy decemberi kormányrendeletre vezethetők vissza. E rendelet híven tükrözi a kormányzat költségtakarékosságra hivatkozó, néha jogos, néha vitatható centralizációs törekvéseit. Az elfogadott terv szerint a racionalizálás következtében egyetlen rendszerbe vonnák össze a különféle célok vezette, különféle szervezetek által megalkotott állami, állami jellegű hálózatokat, és a rendelet keményen fogalmaz, amikor felsorolja „A kormányzati célú hírközlési szolgáltató számára átadandó kormányzati célú hálózatok”-at. Ezek között szerepel a jelen írás témáját adó, a rektorok által védett hálózat, a „HBONE (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program, Hungarnet) IP gerinchálózata”.

A Konferencia által kiadott nyilatkozat két sérelmet említ meg. Az egyik magától értetődően az, hogy az általános elismerésnek örvendő szakmai szervezet, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) által kezdeményezett, megvalósított és menedzselt program és infrastruktúra átkerülne egy ma még pontosan nem ismert állami szervezethez, holott a függetlenségére sokat adó, már az 1980-as évek vége óta szigorúan szakmai és tudományos szempontokra ügyelő NIIFI igyekezett politika- és állam-független, a kutatás és a felsőoktatás érdekeit szem előtt tartó, hazánk egyetemi szférájának nemzetközi elismertségét emelő, versenyképességét növelő rendszert megteremteni. Ennek beolvasztása egy ma még gyakorlatilag alig definiált, a hálózat eredeti koncepciójától teljességgel idegen rendszerbe súlyos szakmai hiba lenne – vélik a közlemény aláírói.

A másik nagyon fontos kifogás az egyeztetés hiány…Ahogy a közlemény írja: a rektori konferencia tagjai egyáltalán nem zárkóznak el az átalakítástól, ám mélységesen fájlalják, hogy fél év alatt semmiféle megkeresést nem kaptak, véleményüket nem kérdezték. Vélhetően a mostani erős hangú állásfoglalás is annak köszönhető, hogy a rendelkezés végrehajtási fázisba érkezett, és megjelent egy EKOP-pályázat, mely június 17-ei határidővel már a rendszerintegráció végrehajtására keres alkalmas vállalkozót…

A nyilatkozat megemlíti azt, hogy példátlan lenne egy ilyen lépés, egy független tudományos kezdeményezés negligálása, a nemzetközi gyakorlatnak ellentmondó, valamint az ehhez kapcsolódó szintén nemzetközi egyezményeket semmibe vevő intézkedés megtétele – itt arra kell gondolni, hogy a kutatási hálózatok mindenütt jelentős függetlenséget élveznek, saját rendszereik, saját, szabványos együttműködési gyakorlatuk van, melyet a tervezett központosítás (ahol például közigazgatási rendszerek keverednének kutatói rendszerekkel), működéséből adódóan, nem tud tolerálni, és ennek következtében egy kifejezetten jól működő magyar intézményrendszer kerülne lehetetlen helyzetbe, azok után, hogy az elmúlt két évtizedben Európában gyakran emlegették követendő mintaként a NIIFI által kialakított struktúrát.”

„A Magyar Rektori Konferencia (MRK) egyetért a kormányzati és közigazgatási hálózati infrastruktúrák ésszerűsítést és takarékosságot szolgáló konszolidációjával, így a 346/2010 (XII.28) Kormányrendelet szellemével. A rendelet végrehajtása azonban nem végezhető el olyan módon, hogy az a már eddig is takarékos, ugyanakkor kiemelkedő színvonalú felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi hálózat minőségének, speciális szolgáltatásainak és a mindezek biztosításához szükséges önálló infrastruktúrának a rovására menjen.

A teljes magyar felsőoktatási kör nevében az MRK szükségesnek látja felhívni a figyelmet arra, hogy a közel 700.000 felhasználó egyik legfontosabb napi munkaeszközét jelentő magyar felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi informatikai hálózat státuszának, működésének, szolgáltatásainak illetve infrastrukturális önállóságának esetleges megváltozása, az érdekeltek széles körű bevonásával megvalósuló szakmai egyeztetést nélkülöző esetleges átalakítása az oktatást, kutatás-fejlesztést az innovációt és az IT ágazatot érintő súlyos problémák kialakulását eredményezheti.

A magyar felsőoktatás, kutatás széles közössége elengedhetetlennek tartja, hogy a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programért (NIIF) és a hazai kutatói hálózatért, valamint a kutatás-fejlesztés-innováció e hálózatra épülő teljes információs infrastruktúrájáért felelős tárcák és az MTA támogató közreműködésével, hosszú távú garanciák mellett, a magyar kutatói hálózat az európai országok mindegyikével továbbra is azonos módon:
– független, önálló hálózatként, zárt felhasználói kört kiszolgálva,
– a NIIF Programról szóló kormányrendelet szellemének és finanszírozási rendszerének megfelelő módon,
– a felsőoktatás és kutatás eddigiekhez hasonló nemzetközi színvonalú infrastrukturális támogatását biztosítva,
– az európai felsőoktatási és kutatási hálózati infrastruktúra (GÉANT) szerves részeként és aktív tagjaként működjön tovább. ”

Forrás:
A kormányzat államosítással veszi szárnyai alá egyik nemzeti IT-büszkeségünket, Dajkó Pál, IT café, 2011. június 7.
A Magyar Rektori Konferencia állásfoglalása, Magyar Rektori Konferencia, 2011. június 6.
Indoklás, Magyar Rektori Konferencia, 2011. június 3. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Miért kell az ultragyors internet?

„Vajon mihez kezdenénk 100 Mbps sebességű szélessávval otthon? Nadia Babaali, a Fibre To The Home Council Europe kommunikációs igazgatójának véleménye arról, miért kell Európának ultragyors internet.

Vajon mihez kezdenénk 100 Mbps sebességű szélessávval otthon? Ez a sebesség ugyanis hússzor olyan gyors, mint a legtöbb európai országban ma elterjedt átlagos szélessáv: másodpercenként 100 megabittel egy teljes CD zenei anyaga 5 másodperc alatt letölthető lenne, egy tévéműsorhoz elegendő lenne 30 másodperc, de egy egészestés HD minőségű mozifilm letöltésével is 7 perc alatt végezhetnénk. Az Európai Bizottság felmérése szerint jelenleg az európai internetezőknek csupán egy elenyésző, szerencsés hányada, 0,5 százaléka képes hasonló sebességgel csatlakozni a világhálóra.

Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, ennél sokkal többről van szó. A nemzetközileg elterjedt betűszó, az FTTH, vagyis az otthonokig elérő üvegszál (Fiber To The Home) nem egyszerűen a megszokott tevékenységek gyorsabbá tételéről szól, ennél lényegesen többet jelent. Ha csak a jelenlegi használati szokásokból indulunk ki, akkor is látható és megjósolható, hogy a sávszélesség iránti igény folyamatosan nő és továbbra is nőni fog. Az pedig ma már köztudott, hogy az optikai hálózatok jelentik az egyetlen olyan átviteli technológiát, amely képes kielégíteni ezt a „sávszélesség-éhséget”.

Ultragyors szolgáltatások lassú interneten?
Az FTTH Council Europe tagjaitól gyakran megkérdezik, hogy miért van szükség egyáltalán az FTTH, vagyis az otthoni üvegszálas hálózat nyújtotta hatalmas sávszélességre. Van-e olyan szolgáltatás, amely nem csupán kényelmesebben használható otthoni üvegszálon keresztül, hanem kifejezetten ez a technológia szükséges a használatához? A válasz az, hogy valójában azok az alkalmazások, amelyek használatához FTTH-ra lenne szükség, már most is léteznek. Sok esetben azonban a fejlesztők sajnos kénytelenek „lebutítani” alkalmazásaikat pusztán amiatt, mert a jelenlegi hálózatok nem elég gyorsak a kiszolgálásukhoz. Ez tehát egy klasszikus tyúk-tojás probléma.

Vegyük például azt az esetet, amikor 2010 februárjában a német Strato cég elindította HiDrive nevű, távolról is elérhető online adattárolási szolgáltatását, melynek keretein belül 100 GB-nyi tárhelyet kínált havi 4,90 euróért. Decemberben hasonló szolgáltatást vezetett be az Egyesült Királyságban is, ahol 19 angol fontért (22 euro) már 500 GB-nyi tárhelyet kínált. De mivel a brit felhasználók többsége csupán lassabb, DSL kapcsolattal rendelkezett, a Strato itt arra kényszerült, hogy létrehozzon egy olyan szolgáltatást is, amely segítségével DVD lemezen lehet beküldeni az adatokat a központba – a szolgáltatás eredeti lényege, vagyis az online feltöltés helyett.

Európai példák: az FTTH jelentősége a közszolgáltatásokban
A lakossági és üzleti megoldások mellett, a kormányzati és önkormányzati szféra számára is jelentős előnyökkel bíró távoktatási (e-learning) és e-egészségügyi (e-health) alkalmazások ma már szintén elérhetőek. A szűk keresztmetszetet azonban itt is általában a hálózatok kapacitása jelenti, mivel csak korlátozottan képesek arra, hogy támogassák e szolgáltatások használatát. Jellemző példa a francia Link Care Services esete, amely Alzheimer-kórban szenvedő páciensek számára kínál folyamatos otthoni videós megfigyelést és távfelügyeleti szolgáltatást. Ám mivel a betegek többsége csupán DSL hozzáféréssel rendelkezik otthonában, a cég szolgáltatásai csak korlátozottan vehetők igénybe. A lassabb, DSL kapcsolattal rendelkező betegek lakásából csupán két helyiség kameraképének továbbítására van lehetőség, kis felbontásban, holott FTTH technológia esetén meglenne a szükséges feltöltési kapacitás, így a beteg otthonának összes helyiségét módjuk nyílna a központban dolgozó segítőknek egyidejűleg szemmel tartani.

A távoktatás, az e-learning napjainkban egyre népszerűbb, és a jövőben üvegszálas szélessávú kapcsolaton keresztül még motiválóbb élményt nyújthat a tanulóknak. A francia Erdenet cég például olyan webalapú tananyagokat fejleszt, amelyekkel a tanulók saját tempójukban tudnak haladni egyebek mellett interaktív videók és online csoportmunka segítségével. Hagyományos DSL kapcsolattal elég nehézkes volna az online multimédia tartalmak széles tárházának – videó- és hanganyagok, térképek stb. – elérése. Az e-learning is tipikusan olyan terület, amely üvegszálas kapcsolatért kiált, hiszen a cél az, hogy a multimédia tartalmak minél gyorsabban és minél gördülékenyebben eljussanak a diákokhoz.

Mint látható, az otthoni üvegszál számtalan különféle szolgáltatás számára biztosít lehetőséget. Sok újgenerációs szolgáltatásnak például állandó kapcsolatra lesz szüksége ahhoz, hogy a háttérben futva végezhesse a feladatát, miközben az otthoniak más dolgokkal foglalkoznak. De a jövő családja vélhetően maga is „hálózati család” lesz, ami azt jelenti, hogy a családtagok egyidőben szeretnék majd dolgaikat intézni a világhálón. Ha ehhez még hozzávesszük az állam által is támogatott, nagy sávszélességet igénylő szolgáltatásokat, mint az e-egészségügy vagy a távoktatás, könnyen belátható, hogy a sávszélesség iránti igény a jövőben jelentősen növekedni fog. A válasz tehát arra a kérdésre, hogy „Melyik szolgáltatás lesz képes kihasználni majd az üvegszálat?”, a válasz igen egyszerű: „Az összes, mégpedig egyszerre!”.”

Szerkesztői megjegyzés:
Nagy baj lenne, ha mindösszesen ennyi lenne az érv az ultragyors Internet mellett. A fentiekből tudniillik pontosan az ellenkezője derül ki annak, mint amit állít. Nevezetesen az, hogy nincs olyan fizetőképes, komoly kereslet, ami igényelné az ultragyors Internetet. Pedig, ha belegondolunk, hogy már ma is az Egyesült Államokban, egy átlagos napon, csúcsidőben az összes internetes forgalom húsz százalékát a Netflix adja. Vagyis az igény szerint sugárzott TV-műsorok. Másrészről az újgenerációs távközlési hálózatok, feltéve, hogy nyílt hozzáférésűek (a fizikai infrastruktúrát birtokló cég nem korlátozhatja a versenytársakat), képesek arra, hogy a piaci verseny felgyorsításával segítsék az új vállalkozások megjelenését. Ezek a cégek egymással versenyezve olyan szolgáltatásokat nyújtanak majd elérhető áron, amilyenek ma még nem is léteznek.

Forrás:
Miért kell az ultragyors internet?, Nadia Babaali, Computerworld, 2011. június 9.
Open-access network, Wikipédia

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megelevenedik a kezdet, képet kaphatunk a múltról

„Már csak az utolsó simítások vannak hátra az ország első és egyetlen tematikusan berendezett, a rádiózás és televíziózás történetét bemutató múzeumán – mondta el az MTI-nek Cserháti Ágnes, a Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szóvivője.

Mint hozzátette, a Pollack Mihály tér 8–10. alatt megnyíló új múzeum látogatói megtudhatják például, elődeink milyen készülékek segítségével tájékozódhattak a világ eseményeiről, a II. világháborúról vagy 1956-ról, és kipróbálhatják, felismerik-e az egykori tévéhíradó főcímében látható kamerát.

A kiállításon megelevenedik a magyarországi rádiós és televíziós műsorszolgáltatás kezdete: a bemutatott elektromos és mechanikus gramofonok, lemezjátszók, szalagos magnók és egyéb készülékek az 1900-as évektől napjainkig nyújtanak áttekintést a rádiózás és televíziózás műszaki világáról.

A gyűjteményben található Orion, Videoton, Terta, RÁVA, Philips, Telefunken, Siemens, Fővárosi Finommechanikai Vállalat, BRG, Standard, Radiola, Eumig, Elprom, EAW, RFT, Grundig, EKA és Orion-EMG készülékek látványa és hangja hűen idézi fel azt a kort, amelyben gyártották és felhasználták őket – mutatott rá Cserháti Ágnes.

Korabeli bútorokkal és berendezésekkel a közönség időutazást tehet a hatvanas–hetvenes-nyolcvanas évek világát idéző rádió- és televízióstúdiókba. Egy monitoron látható például az első emberi arc, amely 1953-ban a magyar éterben megjelent, valamint az a gép, amely ötvenhat évvel ezelőtt közvetítette a kísérleti műsort. A múltidézést a múzeumban meghallgatható archív felvételek és sajtódokumentumok teszik teljessé.

A Rádió- és Televíziótörténeti Múzeumban külön sarkot kap az MTI is: itt egy nagy érzékenységű, szekrénybe szerelhető rádióvevő berendezés, egy lyukszalagos távíró, egy mahagónifából és rézből készült, stilizált Morse-jeladó és egy öreg telexgép lesz látható. A háttérfalon a hírügynökség történelmi fotói, valamint szakmai díjai idézik fel a Magyar Távirati Iroda százharminc éves múltját. ”

Forrás:
Megelevenedik a kezdet, képet kaphatunk a múltról, Magyar Nemzet/MTI, 2011. június

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nyitrai: Állásoktól foszthat meg a digitális analfabetizmus

„„Egy uniós program keretében többek közt az informatika-oktatás feltételeinek javítására, hardverbeszerzésre és szoftverfrissítésekre különítettek el tizenöt milliárd forintot” – mondta Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár.

Mára ugyanis a digitális írástudás egy szintre került az írás, az olvasás és a számolás készségével, számítások szerint pedig 2015-re az új állások 90%-ában a jelentkezőknek legalább felhasználói szintű informatikai ismeretekkel rendelkezniük – hívta fel a figyelmet az államtitkár, aki szerint ezért is fontos, hogy lehetőség szerint minél többen megismerjék az informatika világát. Persze nem kell mindenkinek profi informatikusnak lennie, de alapvető ismeretek mindenhol szükségesek – tette hozzá az államtitkár.

Nyitrai azt is elmondta, hogy ma közel négymillió honfitársunk nem tud még internetezni, egész egyszerűen azért, mert nincs meg a „digitális önbizalma”, vagy nem hívták még fel a figyelmét arra, hogy milyen hasznos dolgokra lehet ezt a technikát használni.

Ezért a kormány a digitális megújulás cselekvési terv keretében célul tűzte ki, hogy 2013 végéig 100%-os legyen Magyarországon a szélessávú lefedettség, vagyis ne legyen olyan település az országban, ahol nincs lehetőség a szélessávú internethasználatra.”

Forrás:
Nyitrai: Állásoktól foszthat meg a digitális analfabetizmus, ATV, 2011. június 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kormány szerint nemzeti ügy az infokommunikáció

„A kormány és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint az infokommunikáció nemzeti ügy.
A távközlés és az informatika átszövi mindenki életét, s ha egyetértés alakul ki az alapkérdésekben, akkor az hozzásegítheti az országot és a polgárokat a versenyképesség, illetve az esélyegyenlőség növeléséhez.
Nyitrai Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárságának vezetője hétfőn a parlament gazdasági és informatika bizottság informatikai és távközlési albizottságának ülésén az elmúlt egy év munkájáról elmondta, már a ciklus elején sikerült megalkotni a stratégiát, a 2010-2014 közötti időszakra vonatkozó digitális megújulási cselekvési tervet, amelynek fő szereplői a polgárok, a vállalkozások és az állam. Hívószavai pedig az esélyegyenlőség, a versenyképesség növelése, s az olcsóbb és átláthatóbb állam.

A stratégia megvalósítása mellett fontos cél az is, hogy 2013-ig minden településen elérhetővé váljon a szélessáv, összhangban az unió digitális menetrendjével. Erre a kormány több mint 12 milliárd forintot különített el, s a célt a magyar vállalkozások bevonásával valósítja meg.

Egy újabb – régóta húzódó – eredményként az államtitkár elmondta, hamarosan kiírják értékesítésre a 900 megahertzes frekvenciát, ami megteremti egy negyedik mobilszolgáltató megjelenésének lehetőségét a piacon. A 900-assal együtt pedig az 1.800-as frekvencia is megnyílik a szupergyors (LTE) internet-szolgáltatás előtt.

Később egy ide vonatkozó kérdésre Nyitrai Zsolt elmondta: a piac dönti el, hogy lesz-e negyedik szolgáltató, a kormány ennek a lehetőségét, feltételeit teremti meg. Úgy vélte, egy újabb szolgáltató újabb árversenyt generál majd a piacon, az állam pedig a frekvenciák eladásával új bevételekre tehet szert.

Beszámolójában közölte, a kormány bevezette a sávos frekvencia-díjat, ami érdekeltté teszi a távközlési szolgáltatókat abban, hogy fejlesszék az infrastruktúrát, ellentétben a korábbi szabályozással. Kifejtette, az örökölt költségvetési nehézségek miatt a kormányzatnak be kellett vezetnie a távközlési különadót, amit a szolgáltatók megértettek, sőt, mindhárom nagy szolgáltató olyan nagyszabású fejlesztéseket jelentett be az elmúlt hónapokban, amelyek hosszú évekig szolgálják majd az ország infrastrukturális versenyképességét.

Nyitrai Zsolt elmondta, hamarosan módosítják az elektronikus hírközlésről szóló törvényt, mivel a 2003-as jogszabály már több ponton idejétmúlt. Középpontba kerül a polgár, a fogyasztóvédelem, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével együttműködve megnyugtatóan rendeződik majd a mobilfizetés helyzete is. Az államtitkár elmondta, már sikerült tető alá hozni azt a megállapodást, ami a .hu domain nevek esetében két hétről egy-két napra csökkentette a regisztrációt.

A kormányzati infokummunikáció konszolidációjáról kifejtette, az állam újratárgyalt sok szerződést, aminek eredményeképpen 15 milliárd forintot spórolt meg. Kérdésre válaszolva hozzátette, a hálózatkonszolidáció célja a költségtakarékosság és a sávszélesség maximalizálása. Az állam ugyanis maga akarja kiszolgálni a saját szervezeteit, a lehető legolcsóbban és a legjobb feltételekkel. Elmondta azt is, a kormány megkezdte a nyílt forráskódú szoftverek tesztüzemmódját több állami cégnél és szervezetnél is, aminek az eredményét hamarosan összegzik – tette hozzá. Egy ezzel összefüggő kérdésre közölte, egyebek mellett a Nemzeti Adó és Vámhivatalban, a Magyar Fejlesztési Bankban, s az infokommunikációs államtitkárságon folynak nyílt forráskódú tesztek. Az államtitkárságon pedig létrejött egy munkacsoport, amelyik támogatja ezt a munkát. Egy újabb lépésként ősztől például nyílt forráskódú termékeket ingyen igényelhetnek az iskolák. Ahhoz azonban, hogy más területeken is elterjedjenek ezek a termékek egy szabványra is szükség lesz, ami a nyáron nagy valószínűséggel el is készül.

Egy újabb kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta, a szélessávú fejlesztések 12 milliárdos keretösszegű vállalkozói pályázatai hamarosan megjelennek. Elmondta még továbbá, hogy az infokommunikációs kormányzat határozott lépéseket tesz az innováció támogatásáért, és az okos mérés, a gép-gép kommunikáció hazai elterjesztéséért.

Vasváriné Menyhárt Éva, a tárca helyettes államtitkára a meghallgatáson elmondta, az e-Magyarország pontok, illetve a mögöttük lévő hálózat értékes, és a kidolgozás alatt lévő közösségi tér program ad majd új tartalmat a rendszernek. A terv az, hogy a leszakadóban lévő csoportoknak, összesen mintegy 4 millió embernek az egyedi igényei alapján adjanak megoldást, mivel nincs nagy esély arra, hogy oktatás-képzéssel felzárkóztassák őket. Így például az idős embereknek egészségügyi, biztonsági szolgáltatásokat nyújtanak majd a tervek szerint anélkül, hogy meg kellene tanulniuk a számítógép kezelését. A munkába vállalkozásokat, helyi szervezeteket és az egyházakat is bevonják.”

Forrás:
Meghallgatás az Informatikai és Távközlési albizottságban: nemzeti ügy az infokommunikáció, nyitraizsolt.hu, 2011. június 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Módosítanák az elektronikus hírközlési törvényt

„A fogyasztóvédelem és a felhasználói jogok megerősítése, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme, valamint a biztonsággal kapcsolatos rendelkezések szigorítása és a végrehajtási mechanizmusok javítása a fő céljai az elektronikus hírközlési törvény módosításának.
…
A javaslat szerint a felvázolt rendszerben a hírközlés-politika, frekvenciapolitika és információs társadalommal összefüggő politikák megalkotása továbbra is hagyományos kormányzati feladat és hatáskör maradna, azonban a politikáknak megfelelő jogszabályok megalkotása közvetlenül az NMHH-hoz kerülne.
…
Az indoklás kitér arra is, hogy a lassú, formálisan kötött minisztériumi-kormányzati hagyományos jogalkotási struktúra útjainak „végigjárása” a gyors változásokat az esetek többségében egyszerűen nem képes követni. A jogalkotási feladatok ellátása a hatóságnak jelentős többletköltséget nem okoz, minimális humánerőforrás-többletet igényel, és ezen feladat ellátását saját költségvetése terhére biztosítani tudja – áll az indoklásban, amely szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a központi költségvetés terhei mindenképpen csökkennének. A javaslat megerősíti a felhasználói és fogyasztói jogokat azáltal is, hogy kiemelt figyelmet fordít az előfizetők s ezen belül a fogyatékkal élők esetében a garanciákra.

Az új szabályok bevezetése révén a fogyasztók számára előnyös lesz, hogy több és összehasonlításra alkalmasabb módon juthatnak információhoz a szolgáltatásokat és azok árait illetően. Az áttekinthetőség növelése és az összehasonlíthatóság jegyében lehetővé válik a szolgáltatók szerződési feltételeinek jobb összevetése és kereshetősége. Törvényi szintű szabályozás rögzíti a határozott időtartamú „hűségszerződések” szabályait is, illetve elősegíti az ilyen szerződéses jogviszonyok jobb megismerését és nyomkövethetőségét a fogyasztók számára.
…
A piac esetében az új szabályozás célja az, hogy erősödjön a verseny. Elsősorban a piacra bízza a választék, az árak és a minőség alakítását, s előnyben részesíti az infrastruktúraalapú versenyt ott, ahol lehet. Ösztönzi az infrastruktúraberuházásokat, illetve szabályozza azokat a viszonyokat, ahol a verseny önmagában nem kínál elég garanciát. A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy a szabályozás során az általános elvek alkalmazásán túl megfelelő figyelmet kell fordítani a földrajzi piacok és fogyasztói csoportok jellemzőinek eltéréseire. A fenntartható, infrastruktúraalapú verseny elősegítését és védelmét a törvény olyan eszközökkel segíti, mint a szűk keresztmetszetet jelentő infrastruktúraelemekhez való hozzáférés, valamint az egyenlő elbánásra vonatkozó követelmények határozott érvényesítése a hozzáférési szabályozásban. A törvényjavaslat szövege a jelenleg hatályos szabályokhoz képest több ponton egyszerűsödött és tisztult: nem igényel például törvényi szabályozást az árprés kezelése, amit a hatóság saját hatáskörében a szakmai standardoknak megfelelően tud kezelni.”

Forrás:
A megkésett orvoslás komolyabb zavarokhoz vezethet, Magyar Nemzet, 2011. június 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megalakult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum

„Virtuális alapkőletétel – így jellemezte a moderátor a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MANDA) létrejöttét egy szerdai, a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott sajtótájékoztatón, Budapesten. Az archívum azután állhatott fel, hogy az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény, és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítását.

A sajtótájékoztatón Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója mellett részt vett Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára és Lovas Lajos, a NEFMI Digitális Archívum Főosztályának vezetője is. Szőcs Géza egy – ígéretével ellentétben – nem is olyan rövid, kommunikációs forradalmi áttekintést tartott, majd azt mondta: nem állítja, hogy a Gutenberg galaxisnak vége, a paradigmaváltás viszont, amely előtt a ma embere áll, bátran mérhető az előzőkhöz, vagyis a szóbeliség, később az írásbeliség létrejöttéhez, és a könyvnyomtatás feltalálásához. Szerinte a digitális univerzumra való átállás következik.
…
Az államtitkár elmondta: az elmúlt években jelentős mennyiségű kultúrkincset digitalizáltak állami forrásból a megőrzés és az elérhetőség biztosításának céljával. Csakhogy ezek legnagyobb része a közgyűjtemények belső és zárt rendszereiben lelhető fel, ráadásul az egyes adatbázisok nem egyforma módszerrel archiválnak, állományukban nehéz a hatékony keresés. A MANDA egyik célja éppen ennek a problémának a megoldása. Vagyis: hogy ez a naponta bővülő kultúrkincstömeg, nemzeti gyűjtemény végre valóban közkinccsé váljék, s eljusson a célközönséghez, a felhasználókhoz, az emberekhez.

A MANDA célja nagyszabású: egy központi nyilvános adatbázison keresztül online elérhetővé tenni a teljes magyar kulturális örökséget, vagyis a szépirodalmi, a képző- és ipar- és építőművészeti, zenei és táncművészeti, filmművészeti alkotásokat. Mindez egy úgynevezett infotainment, vagyis szórakoztatva informáló portálon keresztül valósulna meg. A jogdíjjal nem terhelt művek ingyen, a jogdíjkötelesek pedig online díjfizetés mellett lennének elérhetők. A gyűjtemény persze folyamatosan bővülne az új alkotásokkal, ezek rögzítése és archiválása ugyancsak a MANDA feladata. Ahogy az is, hogy a nemzeti kultúrkincseket elérhetővé és újra felhasználhatóvá tegye az uniós digitális könyvtáron, az Europeanán keresztül, amelynek 14 millió dokumentumkorpuszában jelenleg mindössze kilenc ezreléknyi a magyar mű.

Lovas Lajos főosztályvezető ismertette az archívum megvalósításának főbb operatív lépéseit. Miután elkészül a nemzeti kulturális digitális kataszter, megtörténik a már meglévő adatbázisok metaadat-sztenderdjeinek és nyilvántartó rendszereinek egységesítése. Ezután a többmillió dokumentumos nemzeti digitális gyűjtemények központi, nyilvános felületének létrehozása következik, amelyen intelligens kereső működik majd. A MANDA adatainak az Europeanába történő feltöltése mellett szükséges teendő még a közgyűjtemények, az egyházi és magángyűjtemények dokumentumainak digitalizálása, MANDA-ba való integrálása. Fontos lépés a határon túli magyar vonatkozású digitális gyűjtemények, alkotások integrációja is, amelyre kétoldalú megállapodások megkötése után kerülhet sor. Az újonnan keletkező digitális és digitalizálandó műveket is beillesztenék az archívumba. A MANDA gyermekbarát felületét is létrehoznák, majd a kulturális adatbázisokat a navigációs rendszerekkel is összekapcsolnák.”

Forrás:
Virtuális alapkőletétel: Megalakult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum, Csider István Zoltán, Népszabadság, 2011. június 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

A központi és a helyi kormányzat információs rendszerének kérdései

„A kutatás célja
A hazai önkormányzati kutatások kiterjedtsége széleskörű, elméleti és empirikus szempontból egyaránt. A szakirodalom az önkormányzati gazdálkodás egyes területeit részletesen elemzi. Számos tanulmány és empirikus elemzés foglalkozik például a finanszírozási rendszerrel, a vagyongazdálkodással, a gazdálkodás ellenőrzésével, a költségvetési tervezéssel, a feladattelepítéssel, az árképzéssel és a jogi szabályozással. E témákban részletes összehasonlító tanulmányok is rendelkezésre állnak, amelyek nemzetközi kontextusban vizsgálják az önkormányzati gazdálkodást.

A hazai szakirodalmat áttekintve ugyanakkor megállapítható, hogy az államháztartás pénzügyi információs rendszerének vizsgálata kívül áll a kutatások fő áramán. Az információs rendszeren belül, a statisztikai rendszer még a kutatók érdeklődési fókuszában áll, azonban a költségvetési számviteli-, illetve a nyilvántartási és beszámolórendszer vizsgálata meglehetősen hiányos, az államszámviteli szemléletű kutatások alulreprezentáltak. A megállapítás az államháztartás egészére érvényes. Mindössze Kassó Zsuzsanna, Lehoczky Judit és Vigvári András kutatásai, tanulmányai említhetők e témakörben.

Témaválasztásomat egyrészt e hiány létezése indokolta, dolgozatommal szeretnék hozzájárulni a témakör kutatásának hazai megalapozásához. Másrészt pedig azon kutatások tapasztalatai is motiváltak a dolgozat megírására, amelyek általánosságban okolják a pénzügyi információs rendszert az önkormányzati gazdálkodás jelenlegi helyzetéért. Azonban nem fejtik ki, miért és hogyan érvényesül ezen összefüggés.

Dolgozatom arra is rá kíván mutatni, hogy az államszámvitel jellemzőiből hogyan vezethető le a hazai önkormányzati rendszerben egyszerre tapasztalható pazarlás és forráshiány, összességében a nem hatékony gazdálkodás. Továbbá azt a kérdést is meg kívánom válaszolni, hogy az önkormányzati gazdálkodás egyes területeire milyen hatást gyakorol az államszámviteli rendszer.”

Forrás:
A központi és a helyi kormányzat információs rendszerének kérdései, Simon József, doktori értekezés, Pécsi Tudományegyetem Doktori Tanácsa és a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, 2011 (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az olasz hiteles elektronikus levelezés

1997 óta ismeri az olasz jogrendszer az elektronikus levéltovábbítás fogalmát. 2005-ben határozták meg jogilag a hivatalos, hiteles elektronikus levelezés (Posta Elettronica Certificata) feltételeit. A dokumentum, melynek formája az Internet Engineering Task Force által kezelt request for comment (RFC), leírja az olasz rendszer működését, mely követi a törvényben meghatározott műszaki követelményeket.

Forrás:
La Posta Elettronica Certificata – Italian Certified Electronic Mail, C. Petrucci, F. Gennai, A. Shahin, A. Vinciarelli, Internet Engineering Task Force, Request for Comments: 6109, ISSN: 2070-1721, 2011. április (html) (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Távközlés, Internet 2011. I. negyedév (KSH gyorsjelentés)

„2011 március végén a mobiltelefon-előfizetések száma 11,9 millió volt. A telefonbeszélgetések időtartamának több mint háromnegyede mobiltelefonokról indított hívásokból származik. Miközben a kábeles és más, helyhez kötött VoIP-alapú telefonálás egyre népszerűbbé válik, a vezetékes vonalak száma tovább csökken. Az internet-előfizetések mennyisége egy év alatt 567 ezerrel gyarapodott, így már meghaladta a 3,4 milliót. A mobilinternet-előfizetések száma majdnem elérte az 1,4 milliót.

A mobiltelefon-előfizetések száma egy év alatt alig 11 ezerrel bővült: az állomány 2011 március végén 11,9 millió volt. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma ismét emelkedett, ami ellensúlyozta a feltöltő kártyás szegmens 386 ezres éves szintű visszaesését. A változás hátterében az áll, hogy a szolgáltatók reklámkampányaikon keresztül az ügyfeleket arra ösztönzik, váltsanak havidíjas előfizetésre. 100 lakosra 119 mobil-előfizetés jutott.

A mobilhálózatokban a tárgyidőszak folyamán 2010 I. negyedévéhez viszonyítva 1%-kal több hívást kezdeményeztek és 5%-kal nőtt a mobiltelefonálással töltött összes percidő. Egy előfizetésre átlagosan 367 percnyi beszélgetés jutott. Egy hívás átlagos hossza 2,3 perc volt.

Bár a kábeltévé-szolgáltatók egyre nagyobb sikerrel kínálnak vezetékes vonalat és hívásszolgáltatást, 2011 március végén – előzetes adatok szerint – az egy évvel korábbinál 63 ezerrel kevesebb, 2,9 millió vezetékes fővonal volt üzemben, ennek 27%-a VoIP-hangcsatorna (kábeltévés, illetve széles sávon megvalósuló helyhez kötött telefonszolgáltatás), 15%-a ISDN. A 100 lakosra jutó vezetékes fővonalak száma az időszak utolsó napján 29 volt.

A vezetékes vonalakról indított hívások száma és időtartama 6, illetve 5%-kal csökkent 2010 első negyedévéhez képest. A hívások átlagos időtartama 3,3 percet tett ki. Az árak mérséklődése, a gyakran jelentős ingyenes idősávot és díjmentes hálózaton belüli beszélgetést is tartalmazó csomagok terjedése nyomán az előfizetők kevesebbszer, de hosszabb ideig beszélgetnek vezetékes telefonról, mint mobiltelefonról. Az összes telefonbeszélgetésre fordított idő több mint háromnegyedét mobilkészülékekről indított hívások tették ki.

Az internetpiac bővülése folytatódott, 2011 I. negyedévének végén az internetszolgáltatók száma 418 volt, 5-tel több, mint egy évvel korábban. A piac tovább koncentrálódik, 13 cég tudhatja magáénak az előfizetések 90%-át. Az internet-előfizetések száma 2011 március végén már meghaladta a 3,4 milliót, ez ötödével több, mint 2010 ugyanezen időpontjában.

A dinamikus fejlődés a szolgáltatók közötti éles technológiai és árversenynek is köszönhető. A vezeték nélküli szegmens egy év alatt 39%-kal bővült. A nagymértékű változáshoz erőteljesen hozzájárult az egyre inkább megfizethető mobilinternet. E szolgáltatási területen a növekedés 44%-os volt. Az összes internet-előfizetés 40%-a a mobilkategóriába tartozott, részaránya egy év alatt 7 százalékponttal növekedett.

A vezetékes internet két legjelentősebb típusa közül egy év alatt a kábelhálózatos előfizetések 11%-kal gyarapodtak, míg az xDSL-előfizetések csoportja kisebb mértékben csökkent. A széles sávú (kábeltévés és xDSL-) internetre történő előfizetések száma egy év alatt 5%-kal nőtt. Egyelőre nem képvisel nagy részarányt, de éves szinten 32%-kal bővült az egyéb – például a LAN- (optikai) internetet is magába foglaló – kategória előfizetéseinek mennyisége.

Az összes előfizetésen belül 2010 I. negyedévének végéhez képest eltűnőben van a betárcsázós (kapcsoltvonali és ISDN együtt) csoport. A kábeltévés- és az xDSL szegmens részaránya 2, illetve 5 százalékponttal csökkent, eközben a vezeték nélkülié 6 százalékponttal lett magasabb.

Az előfizetéses internetszolgáltatásból származó nettó árbevétel 2011 I. negyedévében megközelítette a 34 milliárd forintot, ami folyó áron 1%-kal volt több az egy évvel korábbinál. Az árbevétel változása nem tükrözi az előfizetések számának dinamikus bővülését, köszönhetően az akcióknak (például ingyenes hónapok, 3 terméket egy csomagban, azaz internetet, televízióval illetve telefonnal együtt, olcsóbban kínálva) és a díjak mérséklődésének.”

Forrás:
Távközlés, internet 2011. I. negyedév, 2010. június 10. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egy különleges könyv, amelyből majdnem minden kiderül

„Ez a mű Magyarország olyan átfogó bemutatása, amelyhez az MTA közfeladatai révén hozzájárul, hogy minél többet tudjunk az országról – hangsúlyozta a Magyarország térképekben című könyv bemutatóján Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke kedden. A most megjelent mű 200 térkép, ábra és 57 táblázat segítségével mutatja be hazánk földrajzát.

Az ország magyar nyelvű „névkártyájának” is tekinthető atlasz olyan időszerű, társadalmunk egészét foglalkoztató témákat mutat be 200 térkép, ábra és 57 táblázat segítségével, mint az állami és etnikai terület stabilitása és változásai; a természeti veszélyek, földrengések elleni védekezés; az árvízvédelem és a vízgazdálkodás; kiemelkedő nemzeti kincsünk, a különféle talajfajták megóvása és termőképessége; a természetvédelem; a hazai és a nemzetközi környezeti konfliktusok; a népességcsökkenés és az elöregedés; a munkanélküliség; a növekvő bevándorlás; a cigányság és a határainkon túli magyarok, valamint a hazai kisebbségek kérdése, a népesség politikai, választói magatartása; az egyes tájak tehetségeket kibocsátó és megtartó képessége; az urbanizáció trendjei; a piacgazdaságra való átállás gazdasági és társadalmi problémái, a privatizáció, a külföldi tőke beáramlása és a magyar tőkeexport, az energiaellátás és a villamosenergia-termelés kihívásai; a szolgáltatási ágazatokban megfigyelhető növekvő területi koncentráció; a turizmus nemzetközi versenyképessége és vonzótényezői.”

„ Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet regionális atlaszsorozatának keretén belül megjelent „Magyarország térképekben” (csakúgy, mint angol nyelvű változata, a 2009 végén napvilágot látott „Hungary in Maps”) a maga nemében egyedülálló kiadvány, hiszen egyesíti a Magyarországról eddig megjelent országismertető könyvek és atlaszok erényeit. A gazdagon illusztrált műben 38 földrajzos, földtanos, geofizikus, meteorológus, botanikus, zoológus, talajtanos, energetikus, közgazdász és más tudományterületek képviselői nem csupán napjaink Magyarországáról, a világban elfoglalt helyünkről nyújtanak átfogó képet, hanem a magyar állam történeti fejlődéséről és általában a természeti-társadalmi környezetünk múltbeli alakulásáról is.
”

Kocsis Károly – Schweitzer Ferenc (szerk.): Magyarország térképekben.
Budapest, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2011. 248 p.
3000 Ft
A kiadvány megvásárolható az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Könyvtárában, vagy megrendelhető az alábbi elérhetőségeken:
Tel.: 06-1-319-31-19/1443
E-mail: magyar@mtafki.hu (Magyar Árpád könyvtárvezető)
Postacím:
MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Könyvtára
1554 Budapest
Pf. 130

Forrás:
Egy különleges könyv, amelyből majdnem minden kiderül, Kovács András, Magyar Nemzet, 2011. június 7.
Magyarország térképekben, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Könyvtára

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum törvénybe foglalása


Forrás:
A mozgóképről szóló 2004 . évi II . törvény, valamint a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról, Magyar Közlöny, 2011.évi 62. szám, 2011. június 10., 13798. oldal (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.