Skip to main content

30. szám, 2011. július 25.


eGov Hírlevél – 30. szám, 2011. július 25.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Elvesztik szerepüket a megyék?

„Újratervezné a megyék szerepét a kormány. Értesüléseink szerint a mostani feladatok nagy részét elvennék és állami szintre emelnék, a megyei önkormányzatok pedig a regionális fejlesztési tanácsok hatásköreit vennék át részben.

Új alapokra kell helyezni a megyék és az állam kapcsolatát. Ez volt a központi üzenet azután, hogy a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett az új önkormányzati törvényről. A tárgyalás eredményeit ma mutatják be sajtótájékoztatón; a Világgazdaság úgy értesült, a nagy változást a megyék hatáskörének teljes átrendezése jelenti.

A megyei önkormányzatok két probléma miatt vannak veszélyben. Egyrészt az adósságállományuk az évek során kezelhetetlen méretűre nőtt, másrészt pedig azokat a – többségében veszteséges – feladatokat kell ellátniuk, amelyeket nem vállal sem az állam, sem a települési önkormányzatok. A kormányzati tervek mindkét kérdést megoldanák, igaz, a megyék kvázi kiürítésének árán.

A korábban a megyéknek adott hitelek fedezetét nagyrészt az önkormányzati költségvetés, vagyis végső soron az állami normatíva jelenti. Az állam most információnk szerint ezt átvenné, ahogy sok olyan feladatot is, amelyet a megyei önkormányzat lát el, úgy, hogy a normatívát sem fogja kiadni. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a szolgáltatások megmaradnak, ahol eddig a megye feladata volt azokat ellátni, de a szakmai irányítást a megyei kormányhivatal adja, az ott dolgozók fizetését pedig az állam. Az ilyen feladatok ellátása körül, ahogy forrásunk fogalmazott, „hatalmas a katyvasz”, a kormány ezt szeretné átláthatóvá tenni.

Így a megyék elvesztenék a legfontosabb feladataikat, de nem maradnak funkció nélküliek ezután sem. A területfejlesztési feladatokat valószínűleg ők kapnák meg a regionális területfejlesztési tanácsok helyett. Itt lehetnek még viták a megyei jogú városokkal, hiszen ők nem képviseltetik magukat a megyei közgyűlésen, mégis szeretnék érvényre juttatni az akaratukat. Volt olyan polgármester megyei jogú városból, aki informális beszélgetésen fölvetette, hogy akár csak tanácskozási joggal, de kapjanak helyet a megyegyűléseken a megyei jogú városok képviselői is. A megoldásról a parlament dönt majd. Ott pedig több polgármester is helyet foglal, közülük többen is igen befolyásosak a Fidesz-frakción belül – Győr, Debrecen vagy Székesfehérvár első emberei például –, és várható, hogy még lobbiznak a nagyobb befolyásért.

A következő nagy kérdés az intézmények átadása lehet, erről azonban még nem született döntés. Úgy tudjuk, a következő néhány hétben tárgyalhatnak erről kormányzati szinten, s akkor dőlhet el, mennyi intézmény maradhat a megyéknél, illetve mennyit adhatnak át a településeknek, a járásoknak vagy az államnak.

Járások: nagy a bizonytalanság
Nem kiforrott még, mi lenne a járások feladatköre az új szabályozásban. Az 1983 után újra bevezetett közigazgatási egységek a kistérségektől vennének el feladatokat, úgy azonban, hogy eközben a kistérségek is megmaradnának. Több munka pedig a településektől kerülne át járási szintre, a jegyzői feladatkörök nagy részét például valószínűleg oda delegálnák. A mostani ötletek azonban még nagyban változhatnak. Nehezíti az egyeztetést, hogy mivel még nincsenek járások, nincsenek olyan politikusok sem, akik ezeknek az érdekeit képviseljék a kormány előtt.

A megyék pozícióját erősíti az, hogy miniszterelnöki szintű tárgyalást még csak velük kezdett a kormány. Igaz, hogy a Belügyminisztérium kikérte minden önkormányzati szövetség véleményét, de a megyék voltak azok, amelyek vezetőivel Orbán Viktor maga egyeztetett. Különleges szerepet adott nekik a kormány a törvényjavaslat kidolgozása során is: értesüléseink szerint az ő képviselőjük kapta a feladatot, hogy készítsen el egyet a javaslat három munkaanyaga közül. Úgy tudjuk, ezenkívül a megyei jogú városok, valamint a többi település képviseletében született egy-egy terv, s ezeket összefésülve készült el a törvénytervezet.”

Forrás:
Elvesztik szerepüket a megyék, Világgazdaság, 2011. július 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Így bukhat meg a megyei közigazgatás átalakítása

„Az új kormányzati ötlet egyik nagy problémája, hogy megőrzi a megyék politikai testületi jellegét, miközben a valódi igazgatási tevékenységek döntő része kiesik – mondta Lövétei István, közigazgatási jogász a Megbeszéljükben annak kapcsán, hogy az állam magához kívánja vonni azokat a közigazgatási feladatokat, amelyek most még a megyék hatáskörébe tartoznak.

Lövétei István szerint a kormánynak nem lesz több pénze, csak kevésbé keveredik vitába a helyi politikai testülettel, mivel a megyéknek nem lesz döntési jogköre, legfeljebb csak véleményt nyilváníthatnak. A közigazgatási jogász úgy vélte, a ’90-ben létesült politikai rendszer jobban át volt gondolva, ezek a megyei testületek ugyanis akkoriban nem politikai szervek voltak.

A megyei önkormányzatok szerepe és választójoga 1994 ben változott meg, ekkor váltak a megyék az igazgatási feladatok helyett politikai testületekké. A választások is mutatták, hogy ez a dualitás megjelent a rendszerben. Ez, ami diszfunkcionálissá tette az önkormányzati rendszert. A kormányzat most úgy igyekszik megoldani ezt a problémát, hogy mindent államosít, azaz a korábbi francia-német helyett az angol rendszert próbálja átvenni, melynek az önkormányzatok szerepe csökkenni fog.

Lövétei István szerint azonban az elgondolásban az a probléma, hogy ha olyan modellt választunk, amely más országokban működik, nem lehet megjósolni pontosan, hogy a nálunk az a közigazgatási váltás mennyire lesz sikeres. A kormányzat szándékait eredményesebbé teheti, de a helyi viszonyoktól egy elidegenedettebb és bürokratikusabb önkormányzati rendszer jöhet létre – figyelmeztetett a jogász.”

Forrás:
Így bukhat meg a megyei közigazgatás átalakítása, Klubrádió, 2011. július 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Milliárdos adósságból milliárdos, állami kézrázás a megyékkel

„A sajtóhírek alapján nehéz volna megmondani, jó üzletet kötöttek-e a megyék a kormánnyal – Nem csökkennek a megyék feladatai (MTI), Elveszthetik a megyék mostani feladataikat (Világgazdaság) –, de mivel örülnek az üzletnek, bizonyára jónak tekintik azt.

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének vezetői történelmi megállapodásról számoltak be keddi fővárosi sajtótájékoztatójukon. Gelencsér Attila társelnök azt mondta: az adósságkonszolidáció és a megye területfejlesztő szerepe mérföldkőnek tekinthető. A bejelentést az Orbán Viktorral és kormánytagokkal kialakított konszenzus alapozta meg. Hogy az üzlet az országnak jó-e, nagyban múlik a sarkalatos törvényeken. Az bizonyos, Magyarország hagyományos közigazgatási egységeit nem törölte el sem az uniós régiós megfelelni vágyás, sem a kistérségi-járási rendszer, sőt.

A megyeszékhelyek polgármesterei ismét járhatnak az utóbbi években már csak monitoringozó területfejlesztési tanácsok üléseire. A megyék a területfejlesztésre nyergelnek át, pénz áll a házhoz, sok milliárd. Az adósság pedig elmegy, szintén sok milliárd, az intézményrendszerrel együtt. A három eddigi somogyi elnököt kérdeztük.

Gelencsér Attila országgyűlési képviselő, somogyi elnök fél éve dolgozik kollégáival a MÖOSZ-ban az alakuló önkormányzati törvény megyei fejezetének tartalmi kérdésein. A jelenlegi forráshiányos káosz helyett tiszta feladatköröket ígérnek.
– A jelenleg önkormányzati, de tipikus állami feladatok az államhoz kerülnek, az önkormányzatok a településrendezéssel, településfenntartással és -üzemeltetéssel foglalkoznak, a megyék pedig területfejlesztők lesznek – mondta Gelencsér Attila. – A végletesen elrontott, kontroll nélküli területfejlesztésben 99 százalékban Budapesten dőltek el a dolgok. A döntések most az egyik legfontosabb európai irányelv mentén visszatérnek a megyékbe. A lehető legközelebb az emberekhez.

Mindezekből következően a 2012-es átállás után vélhetően kiürülnek a regionális fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik, feladataik a monitoringra szorítkoznak. Jelenleg a régiórendszer az uniós forráshoz jutás feltétele, ami nem zárja, sosem zárta ki a megyerendszer megmaradását.

A somogyi MSZP szerint a megyei önkormányzatok legyengítése, a megyék alkonya következik, s egy újabb illúzió vége! – fogalmaz Kolber István volt fejlesztési miniszter.

A korábban önkormányzati miniszterként is dolgozó Gyenesei István szerint az intézmények állami működtetésével önmagában nem jut több pénz iskolára, szociális és egészségügyi intézményekre. A másik kérdés szerinte az, hogy az intézményeknek helyet adó nagy értékű épületeket, amelyek most az önkormányzatok tulajdonában vannak, a feladattal együtt elveszik-e Somogytól? Nagy kérdés Gyenesei szerint az is, a civil szféra támogatása hová kerül.
– Ha a jövőben az állam dönti el, ki mire kaphat támogatást, akkor a pártpolitika mindenható szerepe nő meg. A múltat okkal, ok nélkül bíráló mai hatalom nem akarhatja az általa megszüntetettet. Ha mégis, akkor azzal saját sírját áshatja meg, és nemcsak hiteltelenné válik, hanem nagy tömegek számára támogathatatlanná is – értékelt a korábbi megyei elnök.

A keddi bejelentés érinti a mintegy 30 megyei intézményt, s ennek mintegy 4500 dolgozóját. Kérdés, átveszi-e a megye szakembergárdáját a kormányhivatal, s miként érintheti ez a szakigazgatási szervek összeköltözésének terveit? A somogyi kormányhivatal egyelőre nem kívánt reagálni e témában.

Megkérdeztük: mit gondol a megyei önkormányzatok körvonalazódó szerepköréről?

Gelencsér Attila, megyei elnök: – Az elmúlt nyolc évben Magyarország fenntarthatatlanná és finanszírozhatatlanná vált. Az önkormányzati rendszer szintén. Ezt bizonyítja az 1300 milliárd forintos adósságállomány. Mindezek mögött az elmúlt húsz év folyamatos elszámolási vitája áll állam és önkormányzatok között. Ebben az emberek számára nem volt sem átlátható, sem érthető felelősségi viszony. A területfejlesztési források fölött nem volt demokratikus kontroll. Az elszámolási vita abból is fakadt, hogy a törvény állami feladatokat delegált az önkormányzatokhoz, de elégtelen forrást adott hozzájuk. Az elmúlt fél évben kidolgoztuk azt a tiszta felelősségi rendszert, amely megszüntetheti az elszámolási vitákat. Ez két pillérre támaszkodik, az adósságkonszolidációra, ami miatt mérföldkő és történelmi léptékű a kormány és a megyék szövetsége, és a hatékony területfejlesztésre.

Gyenesei István volt megyei elnök: – Az önkormányzati rendszer megérett az átalakításra, ebből nem lehet csak a megyéket kiemelni. A 21 éves tapasztalat alapján újra kell rendezni a feladatmegosztást, pénzügyi hátteret, állami támogatást és helyi bevételt. Ezzel együtt rendezni kell az adósságokat. A Somogy Megyei Önkormányzat adósságállománya öt év alatt több mint húszszorosára, félmilliárdról 12-re nőtt, és a hitel nagy részét nem fejlesztésre, hanem működésre költötték. Azt hitték, az állam rendezi az adósságukat. Az államnak valóban be kell avatkoznia, de az intézmények elvételével tulajdonképpen büntetik a megyéket. Mivel a megyei vezetők kormánypártiak, kénytelenek tudomásul venni minden beavatkozást. Az állam fizet helyettük, az állam diktál. Helyeselni lehet, hogy a területfejlesztés a forrásokkal együtt visszakerül a megyékhez.

Kolber István volt megyei elnök: – Nemrégiben fűt-fát ígértek a megyéknek, és „vármegyékről” ábrándoztak. Mára Somogy 570 milliós mentőövre szorul. Ugyanakkorára, mint a négyszer nagyobb Pest megye. Európában inkább a helyiekre bízzák a feladatokat, itt központosítanak, államosítanak. Ott régiók, itt megyék és járások. Az önkormányzatiság védendő érték, nem jó, hogy a szociális és kulturális intézményeket és a szakképzést a megyei kormányhivatal veszi át. A levéltárakat 270 éve a megyék tartják fenn. A megyék ezután nem szolgáltatnak a lakosságnak. A területfejlesztés elképzelhető a megyénél, kivéve az EU-támogatások, mert ott kell a régiós szemlélet. A megyék csak kisebb fejlesztéseket intézhetnek, mert erre nincs pénz. Ezt tehát csak egy homokozó lesz. Némi pénzt a településektől akarnak összesöpörni iparűzési adóból.

Zsebcseles – a szerző kommentárja

A húsz éve intézményfenntartásra fogyasztott, s utóbb a fejlesztési feladatokat is leadó megyerendszer legnagyobb súlya szinte az ezer éves múltja maradt. Nemkülönben súlyos lett az adósságállománya. A kötvénykibocsátás minapi befagyasztása jelzésértékű volt a bankrendszer részéről. Rendszerszinten 150 milliárd forint körüli összeggel adósodtak el a megyék döntően az elmúlt öt évben, ami tíz százaléka a teljes önkormányzati adósságnak.

Mérföldkő, értékelik a megyék a megállapodást. A kifejezés a jelenre nehezebben áll, mint a jövőre, amikor ki kell derülnie, hogy elég lesz-e ugyanarra ugyanaz a pénz, ha máshonnan érkezik? Nyilván sehogy, állami zsebcsel nem elég a fiskális eredményhez. És itt jön az igazi mutatvány: úgy soványítani az államot, hogy a versenyszféra elég gyorsan teremtsen annyi munkahelyet, amennyi a közszférában felesleges lesz. Ez tényleg mérföldkő.”

Forrás:
Milliárdos adósságból milliárdos, állami kézrázás a megyékkel, Balassa Tamás, Sonline.hu, 2011. július 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Őszre készül el az új polgári törvénykönyv

„Hetven-nyolcvan százaléka már elkészült az új polgári törvénykönyvnek (Ptk.), amelyet az ősszel tesznek le a kormány asztalára a munkával megbízott bizottságok – mondta a Magyar Hírlapnak Székely László, a kódex előkészítését koordináló miniszteri biztos. Székely szerint a sérült emberek életét pozitívan befolyásoló változásokat megtartják, tisztázzák a közszereplőkre vonatkozó szabályokat, de lesz olyan személyiségi jog, amely kimarad a Ptk.-ból. A kódex életbe lépése a sűrű parlamenti munka miatt 2013 február-márciusára csúszik.

Székely László, a kódex előkészítését koordináló miniszteri biztos a Magyar Hírlapnak elmondta: az a sietség, amely a jogszabály elfogadását megelőzően a munkát jellemezte, rengeteg konzisztenciagondot okozott a törvényszövegben. Számos olyan szabályt fedeztünk fel, amelynek eredetére nincs magyarázat. Nem tudjuk, kinek a kezdeményezésére került bele egy-egy szövegrész. Közben azért önmagától megoldódott egy-két probléma, bizonyos témakörök ugyanis sarkalatos törvényekbe kerültek át. Ilyen például a sajtó-helyreigazítás szabálya.

A miniszteri biztos hozzátette: természetesen minden állampolgári észrevételt szívesen fogadunk majd, a jogászoknak szeptembertől kezdődően tanfolyamsorozatot szervezünk. A sarkalatos törvények dömpingje miatt a Ptk. vitája és elfogadása azonban várhatóan átcsúszik majd 2012 tavaszára. Ezen technikai okok miatt a hatályba lépés valószínűleg 2013 február–márciusára tolódik.

Kiemelte: 1952 óta a családjogot külön törvény szabályozta, ez a joganyag most beemelődik a Ptk.-ba. A sarkalatos jogszabály tartalmaz majd egy konkrét családfogalmat, családdefiníciót. Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatával összefüggésben a kódex csak annyit említ, hogy léteznek ilyen együttélési formák, de ezek részleteit külön törvény rendezi majd.

A szakember kifejtette: a kedvező változtatásokat megtartottuk. Egyetlen kérdésben azonban a szakma határozott álláspontot képvisel: a cselekvőképességet kizáró gondnokság kategóriáját fenn kell tartani. Kihagytuk viszont a személyhez fűződő jogok közül az egészséges környezethez való jogot, s ez nyilván vitákat fog szülni. További részletek a Magyar Hírlapban.”

Forrás:
Őszre készül el az új polgári törvénykönyv, OrientPress, 2011. július 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elkészült a katonai életpálya-modell

„”Olyan ez, mint egy térkép. Világosak az elvárások: ha valaki belép fiatal tisztként, onnan kezdve pontosan tudja, hogy milyen állomásokon keresztül jut el karrierje végpontjáig” – mondta a miniszter.
…
Ha már nincs lehetőségük az előmenetelre, a katonák lehetőséget kapnak arra, hogy a megszerzett tudást felhasználva aktív munkavállalóként helyezkedjenek el a közigazgatásban. A modell egyik legfontosabb eleme ugyanis, hogy megteremti a közszolgálat különböző ágai közötti átjárhatóságot – hívta fel a figyelmet Hende Csaba.

Ezt szolgálja az is, hogy a jövőre induló Nemzeti Közszolgálati Egyetemen azonos alapképzést kaphat a rendőr, a katona és a civil tisztviselő, ennek köszönhetően pedig később – továbbképzés után – más területen is elhelyezkedhetnek az ott végzők. Egy katonatiszt, aki kikerül a honvédség állományából, a közszolgálatban kezdheti meg második karrierjét.

A rendszer része lesz a honvédség értékelő és vizsgaközpontja, ami a katonák teljesítményének, szakmai tudásának, felkészültségének objektív mérését szolgálja. Ez a rendszer kulcsa, mivel ezen alapul a kiválasztás – tette hozzá.”

Forrás:
Elkészült a katonai életpálya-modell, Honvédelmi Minisztérium, 2011. július 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Péterfalvi: nem jön el a világvége és nem szűnik meg az adatvédelem

„A korábbi szabályok szerint 90, a jelenlegi szerint 30 év a titkosítási idő, utóbbi meghosszabbítható. A „kémügy” dokumentumainak titkosítását 2089-ről ezért módosították 2039-re, nem pedig azért, mert úgy vélték, az adatok nyilvánossága kisebb kárt okozna a korábban feltételezettnél – jelentette ki Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos.

Mint mondta: 2010 áprilistól a minősített adat védelméről új jogszabály van érvényben, mely azt állapítja meg, milyen kár érné Magyarországot, ha az adott információ nyilvánosságra kerülne.

A kémügy kapcsán hangsúlyozta: ha büntetőeljárás lesz, akkor a vádat megismerhetjük, de a tárgyalás zárt lesz.

Beszélt arról is: a felállítandó ombudsmani hivatal kapcsán nem osztja azt az álláspontot, hogy elkövetkezne a világvége, és megszűnne az adatvédelem. Hangsúlyozta: jogszabály határozza majd meg – a függetlenségtől kezdve a bírságolás jogáig – mindazt, ami ennek a hivatalnak presztízst adhat. Az ombudsman egy szószóló, aki elmondhatja a véleményét, és azt meghallgatják, míg egy adatvédelmi hatóság utasításait kötelező végrehajtani – hívta fel a figyelmet.”

Forrás:
Péterfalvi: nem jön el a világvége és nem szűnik meg az adatvédelem, Hirado.hu, 2011. július 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megszűnnek a régiók, erősödnek a megyék

„A regionális berendezkedés most már tényleg meg fog szűnni Magyarországon, és nyolc év káosz után kialakítjuk az új, EU-kompatibilis önkormányzati rendszert – jelentette ki lapunknak Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint a Pest Megyei Közgyűlés elnöke. Leszögezte: nemhogy megszűnnének a megyék, hanem az Orbán Viktor miniszterelnökkel kötött megállapodásuk alapján ide kerül a területfejlesztés teljes körű felügyelete, a döntések előkészítése, a későbbiekben pedig a fejlesztési pénzek elosztása is. A fideszes országgyűlési képviselő szerint az, hogy az állami feladatokat, az intézmények fenntartását ezután az állam látja el, csak megerősíti az önkormányzatokat.

Míg a balliberális kormányok folyamatosan gyengítették, a csőd szélére sodorták a megyei önkormányzatokat, a tavalyi kétharmados győzelem óta Orbán Viktor kormányfő és az érintettek egybehangzóan állítják, megerősítik a megyéket. Erről nemrég megállapodást is kötöttek, külső és belső „jól értesült” körök azonban makacsul hangoztatják az ellenkezőjét. Tisztázzuk: megmaradnak-e a megyék, lesznek-e a jövőben is ilyen önkormányzatok?

– Ez már az alaptörvény áprilisi elfogadásával eldőlt. Az alapvetések között szerepel, hogy Magyarország településekre, megyékre és a fővárosra tagozódik. Az, hogy önkormányzati szempontból mi következik, az elmúlt héten a miniszterelnökkel aláírt megállapodás alapján világos: erős felhatalmazással rendelkező új típusú megyei önkormányzat fog működni a következő időszakban.

A teljes interjút a Magyar Nemzet 2011. július 23-i számában olvashatja.”

Forrás:
Szűcs: Megszűnnek a régiók, erősödnek a megyék, Magyar Nemzet, 2011. július 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az “Ab ügyfélszolgálataként” fog működni az új ombudsmani hivatal

„Szabó Máté országgyűlési biztos szerint az ombudsmani hivatal a jövő évtől az Alkotmánybíróság (Ab) egyfajta „előretolt helyőrsége”, „ügyfélszolgálata” lesz, mivel az alkotmányjogi panasz általános lehetősége megszűnik, az állampolgárok és a civil szervezetek pedig részben a hivatalon keresztül fordulhatnak majd az Ab-hoz.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a Nemzeti Közigazgatási Intézet által kiadott Közszolgálat című lapnak adott interjúban kifejtette: az, hogy megszűnik az alkotmányjogi panasz általános lehetősége, és az állampolgárok, valamint a civil szervezetek részben az ombudsmani hivatalon keresztül fordulhatnak majd az Ab-hoz, akár több ezerrel is megnövelheti a panaszok jelenlegi, évente nyolcezres számát.

Ehhez jönnek még a helyettesektől, a speciális ombudsmani területekről érkező panaszok, így előfordulhat, hogy gyorsan tízezer fölé emelkedik a panaszok száma – mutatott rá az országgyűlési biztos. Hozzátette: Sólyom László volt államfő mondta néhány éve, hogy az ombudsman az Ab jogesettára lehet – ez most megvalósulhat az új szabályozással.

Megjegyezte, az adatvédelem állományát leszámítva körülbelül 150 ember dolgozik jelenleg a hivatalban. Véleménye szerint szükség van olyan átmeneti időszakra, amikor felmérhetik, hogy az Alkotmánybírósághoz hány panasz fog beérkezni. „Mindenképpen hagyni kell a jelenlegi munkatársi gárdát dolgozni, és nem szabadna csökkenteni sem a személyzeti, sem az egyéb anyagi forrásokat” – hangsúlyozta.

Az Országgyűlés július 11-én – az új alaptörvény felhatalmazása alapján – döntött arról, hogy a korábbi négy ombudsmant az alapvető jogok biztosa váltja 2012. január 1-jével.”

Forrás:
Szabó Máté: Az „Ab ügyfélszolgálataként” fog működni az új ombudsmani hivatal, HVG.hu/MTI, 2011. július 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A megyei intézményeket a kormányhivatal veszi majd át!

„A magyar megyék jövőjéről a rendszerváltás óta folyik a vita. Eddig főleg intézményfenntartói szerepük volt. Az új fejlesztéspolitikai rendszerben azonban a területi és az ágazati részek összehangolásában kapnak fontos feladatot. Kara Ákos győri országgyűlési képviselő, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke utalt arra: nem előzmény nélküli ez a feladat, hiszen például 1996 és 2006 között Győr-Moson-Sopron megyében 5 milliárd forint értékben újítottak fel utakat, óvodákat, iskolákat. A mostani koncepció ennél sokkal kiterjedtebb és átgondoltabb – hangsúlyozta a képviselő. – Az a lényege, hogy a különböző megyék összehangolják elképzeléseiket az országos fejlesztési irányokkal.

Kara Ákos szerint meg lehet teremteni annak hátterét, hogy ne statisztikai, hanem valós gazdasági régiók alakuljanak ki, erősödjenek meg, mégpedig felesleges és energiaőrlő presztízsharcok nélkül. Példaként megemlítette: a győri gazdasági térség ereje, folyamatos fejlődése érdeke lesz a közeli Veszprém és Komárom-Esztergom megyének is, hiszen szabad munkaerejük egy része a kisalföldi megyeszékhelyen találhat állást magának. A tervezett rendszer alkalmas lesz arra is, hogy a győri és kistelepülési érdeket összehangolják, hangsúlyozta a megyei alelnök.

A fejlesztések kapcsán a portál megkérdezte Kara Ákost, hogy az új koncepció egyszerűsíti-e az uniós forrásokhoz történő hozzájutást. – Az elmúlt kormányzati ciklus egy szétaprózott, nagyra nőtt bürokráciát hagyott maga után. Összesen 24 különböző jogszabályban rendelkeztek például az uniós pénzek felhasználásáról. A kaotikus helyzetet jelzi, hogy – noha sokan már hivatásos pályázatírókat szerződtetnek – ötezer esetben van folyamatban úgynevezett szabálytalansági eljárás -, tájékoztatott az országgyűlési képviselő, aki szerint új elveket, világos tartalmi célokat kell meghatározni. – Az a véleményem, hogy ez a cél mindenekelőtt a munkahelyteremtés, illetve a munkahelyteremtés hátterének, garanciáinak a biztosítása, hangsúlyozta. Kara Ákos úgy véli: az intézményi stratégiai hátteret az elkövetkezendő egy évben meg kell teremteni. Közben pedig Győr-Moson-Sopron megyében is ki kell dolgozni az új fejlesztéspolitikát, össze kell hangolni a többi megye ágazati célkitűzéseivel, hogy a 2014-ben kezdődő, következő uniós finanszírozási ciklusra készen álljanak. A Széchenyi Terv tenderei egyébként futnak tovább, a tavaszi indulás óta közel 5.600 pályázat érkezett be, jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy ha megszűnik a megyék fenntartói szerepe, akkor hová kerülnek az általuk most működtetett intézmények az alelnök így válaszolt: Győr-Moson-Sopron megyében ez többek között olyan nagy intézményt érint, mint a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház vagy a megyei múzeum. Kara Ákos arról adott tájékoztatást: az intézmények a jövő év január elsejétől átkerülnek a megyei kormányhivatal fennhatósága alá. A megkezdett fejlesztések – például a kórház bővítése – ugyanúgy folytatódik tovább. Akik közalkalmazottak voltak, ezután is azok maradnak.”

Forrás:
Kara: „A megyei intézményeket a kormányhivatal veszi majd át!”, Nyugathír, 2011. július 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Továbbra sem nyilvános minden adat Paks bővítése kapcsán

„Bár a jogerős bírósági ítélet értelmében a Paksi Atomerőműnek több szerződését is ki kellett adnia az Energiaklubnak, mégis a tervezett atomerőmű bővítésről szóló iratokban több fontos adat kitakart (olvashatatlanná tett), illetve hiányzik. A szakpolitikai intézet így ismét levélben fordult az erőműhöz, hogy a szerződéseket teljes terjedelmükben hozza nyilvánosságra. A szervezet szerint mindez különösen aktuális annak fényében, hogy a projekt egyik szerződése miatt a rendőrség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával nyomoz.

A még mindig titkolózás övezte szerződéseket az atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó Teller projekt keretében kötötték különböző cégekkel. Tartalmukat tekintve ezek elsősorban kommunikációs, gazdasági, finanszírozási, társadalmi, környezeti és műszaki elemzések megrendelése. Az Energiaklub mostani levelében – a tervezett bővítés részleteinek megismerhetősége érdekében – a szóban forgó tanulmányokat is elkéri, illetve nyilvánosságra hozatalát szorgalmazza.
…
Az adatigénylési ügy előzménye, hogy az Energiaklub 2010-ben az erőműhöz fordult, hogy elkérje és nyilvánosságra hozza a paksi bővítésről szóló Teller projekt információit, lévén ez a nyilvánosságot érintő fontos kérdés. Tekintve, hogy szakértői becslések szerint a tervezett bővítés 2-3 ezer milliárd forintos költségre is rúghat, a szakpolitikai intézet úgy vélte, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie.

A szervezet szerint a kérdésről érdemi vitát folytatni és felelősséggel dönteni csak úgy lehet, ha minden információ elérhető. A nyilvánosság természetesen a pénzek hatékonyabb elköltését is elősegíti, így egy ekkora, közpénzeket is érintő beruházásnál az átláthatóság elengedhetetlen. Az erőmű akkor arra hivatkozva, hogy nem lát el közfeladatot, megtagadta az adatok kiadását. Így az Energiaklub, az Energia Kontroll Programja keretében pert indított a cég ellen. A 2011. április 27-i jogerős ítélet elvi éllel rögzítette, hogy a MVM-en keresztül a közvetett állami tulajdonban álló Paksi Atomerőmű „közvagyonnal gazdálkodik, ezért köteles tűrni az állampolgárok ellenőrzését” és az adatok kiadására kötelezte a céget.”

Forrás:
Gyanús titkolózás folyik Paks bővítése körül, Napi Gazdaság, 2011. július 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Gyakorlati e-közigazgatás oktatás a Corvinuson

„A közigazgatási képzést új távlatokba helyező megoldás eszközeit a Fujitsu Technology Solutions Kft. adományozta és telepítette. Az elektronikus közigazgatás eddig csak elméletben oktatott ismereteit a következő tanévtől a hallgatók a gyakorlatban sajátíthatják el.
…
a Fujitsu szakembereinek együttműködésével elkészült az e-rendszerek a közigazgatásban c. tantárgy egyetemi jegyzete, amely szeptembertől tananyag.  A Fujitsu közreműködik az előadások megalkotásában és megtartásában is. A jegyzet több fejezetét, például az elméleti és történeti bevezetőt, valamint a cloud computing közigazgatási alkalmazásainak lehetőségeit összefoglaló tanulmányt a Fujitsu munkatársai írták. A tananyag tárgyalja egyebek között az információ hitelességének és a kormányzati hivatali elektronikus ügyintézés kérdéseit és esettanulmányokon keresztül mutatja be az okmányirodai rendszert, a közjegyzői Digitális Levéltárat, valamint a szegedi e-kormányzat projektet. A jegyzet a polisz integrált önkormányzati rendszer és a RITEK ZRt. szakigazgatási alkalmazásának bemutatásával zárul. Később a tárgy tematikájának bővítése és akár egy virtuális okmányiroda kialakítása is szerepelhet az együttműködésben.

A labor 15 munkaállomással került kiépítésre, így 30 hallgatóból álló csoportokkal indulhat meg a gyakorlatorientált képzés, kísérleti jelleggel. Továbbra is lesz kizárólag elméleti képzés a levelező hallgatóknak.”

Forrás:
Gyakorlati e-közigazgatás oktatás a Corvinuson, Prím Hírek, 2011. július 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közbeszerzés e-módra: valóság vagy álom?

„Volt országgyűlési képviselőként, frissen végzett közbeszerzési referensként olvasom és összehasonlítom a régi közbeszerzési törvényt az országgyűlés által elfogadott új törvénnyel, és nem értem megint mi történik. Ha valamit másként kéne csinálni, mint ahogy eddig volt, akkor a közbeszerzés ilyen! A folyamat minél nagyobb elektronizáltságát, az elektronikus árlejtés megerősítését, a felesleges nyomtatások, papírok elkerülését minden fajta kormányzati ígéret ellenére az új törvény nem segíti elő. Megint a „papírlobbi” győzött, sajnos semmi lényeges változás nem észlelhető; pedig most lett volna lehetőség arra, hogy a kormányzat határozottabban az elektronikus irányba tolja a közbeszerzés menetét.

Azt gondolom: napjainkra az elektronikus közbeszerzés alkalmazásának technikai feltételei teljes körűen megteremtődtek. A közbeszerzésre kötelezett állami és önkormányzati szervek, illetőleg a részükre azt lefolytató szervezetek esetében az informatikai ellátottság 100 százalékosnak tekinthető. A közbeszerzésekre jelentkező, ajánlatot tevő vállalkozások közül a multinacionális háttérrel rendelkezők egyértelműen, a kis- és középvállalkozások pedig mintegy 90 százalékban rendelkeznek mindazokkal az eszközökkel, amelyek egy elektronikusan lebonyolításra kerülő közbeszerzésen való részvételt lehetővé tesz számukra.

Amikor feltesszük a kérdést, hogy létezik-e ma Magyarországon elektronikus közbeszerzés, akkor nem is olyan egyszerű a válasz, mivel a közbeszerzés öt, egymástól meghatározott ismérvek alapján elkülöníthető szakaszra osztható. A szakaszok a felek által végzett tevékenység szempontjából meghatározottak, (Kommunikáció, hirdetmények közzététele (E-advertising)- Elektronikus ajánlattétel (E-tendering) Elektronikus megrendelések (E-ordering)- Elektronikus árlejtés (E-aukció – Online aukció. Elektronikus számlázás (E-invoicing). Véleményem szerint az elfogadott törvénynek mindegyik területen javítani kellene a jelenlegi helyzeten.

Az elektronizáltság fokozatait az Európai Unió egységesen határozta meg a tagállamok számára kötelezően előírt 20 szolgáltatásra vonatkozóan, amelyek között szerepel a közbeszerzés is. Az Európai Unióban a közbeszerzési eljárások „elektronizálhatóságának” kérdését kulcsfontosságúnak tekintik. A teljes körű elektronikus pályáztatás feltételeinek megteremtéséről a tagállamoknak kell határozniuk erre, volt most lehetőség a törvény elfogadásával.
…
Minden lehetőség adott ahhoz, hogy az EU szerinti skálán a 4. szintet a közbeszerzések tekintetében Magyarország teljesíteni tudja. Jelenleg a központosított közbeszerzések esetében – amelyek az erre kötelezett vagy önként csatlakozott szervezetek beszerzéseinek jelentős hányadát teszik ki – a 3. szint valósul meg, de a többi közbeszerzési eljárásnál is egyre gyakoribb az elektronikus árlejtés alkalmazása, amely a közbeszerzés teljes körű elektronizálásának irányába ható kedvező tényező. Fontos megjegyezni még, hogy Magyarországon közpénzeknek csak kb. 10 százalékát teszi ki az „e-procurement”, vagyis a központosított közbeszerzés, a többit az „e-tendering”, magyarul a hirdetményeken alapuló beszerzés adja. ”

Forrás:
Közbeszerzés e-módra: valóság vagy álom?, Petkó András, Népszava, 2011. július 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Felhőbe menti betegei adatait egy magyar kórház

„A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban digitalizálják, és számítási felhőben tárolják a betegek adatait, így azokat bármikor és bárhonnan el lehet érni, kizárt a leletek elvesztésének lehetősége.

A kórház közleménye szerint az intézmény informatikai hálózatát egy valódi vállalatéhoz hasonló módon alakították át a hatékony működés érdekében. Az elsődleges cél az volt, hogy egy közös, bárhonnan és bármikor hozzáférhető adatbázist hozzanak létre az adatvédelmi előírások betartásával.

Az intézmény informatikai részlegének vezetője, Sas Tibor szerint ma már nincs technológiai akadálya annak, hogy a képi diagnosztikai anyagokat – röntgen, CT, MRI – felvételeket digitalizálva tárolják. E megoldás révén a betegeknek nem kell évekig őrizgetniük leleteiket, és azok elvesztése esetén sem kell megismételni a vizsgálatokat azt követően, hogy lezárulnak a rendszer utolsó tesztjei. A központi adatbázis megléte miatt sokkal kevesebbet kell nyomtatni, és az orvosok akár otthonról is átnézhetik pácienseik leleteit.

Mivel ez hatalmas adattárolási kapacitást igényel, az adatokat nem a kórházban működő számítógépeken, hanem az Invitel adatparkjában tárolják, az adatokhoz pedig optikai hálózaton férhetnek hozzá az orvosok – a meglévő, jóval kisebb átviteli sebességre képes rézkábel lecserélése ugyanis a rendszer megvalósításának alapfeltétele volt.”

Szerkesztői megjegyzés:
A felhő emlegetése inkább csak a fogalom népszerűvé válását jelzi, kétséges, hogy tényleg erről lenne szó.
Lásd: cloud computing (Wikipédia)

Forrás:
Felhőbe menti betegei adatait egy magyar kórház, [origo], 2011. július 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megvan az udvari szállítók listája

„Közzétették azoknak a szállítóknak a listáját, amelyek a következő egy évben összesen 25 milliárd forint értékben szállíthatnak informatikai eszközöket és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat a központosított közbeszerzés alá tartozó intézményeknek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) eredményt hirdetett a számítógéprendszerek szállítására kiírt közbeszerzési eljárásán. A beszerzés keretösszege egy évre nettó 25 milliárd forint, amelyből összesen 71 cég részesülhet.
…
A nyertes szállítók a következők:

Albacomp RI Kft. – ALOHA Informatika Kft. – AlphaNet Kft. – Answare Kft. – ANT Kft. – AQUIS Informatika Zrt. – Augment!IT Kft. – Avisys Kft. – Bull Magyarország Kft. – Comparex Magyarország Kft. – COMPUWORX Zrt. – Delta Informatika Zrt. – Digital Kft. – eGov Kft. – Enterprise Communications Kft. – EURO ONE Zrt. – Exicom Rendszerház Kft. – FEFO Kft. – Flaxcom Holding ZRt. – FreeSoft Nyrt. – Fujitsu Technology Solutions Kft. – Getronics Kft. – HumanoIT Kft. – HUMANsoft Kft. – ICT SYSTEMS Kft. – Inter-Computer-Informatika Zrt. – Interface Kft. – Inventa Kft. – Invigor Kft. – IQSYS Zrt. – Kancellár.hu Zrt. – KFKI Rendszerintegrációs Zrt. – Kventa Kft. – M&M Computer Kft. – M&S Informatikai Zrt. – Magyar Telekom Nyrt. – MONTANA Tudásmenedzsment Kft. – Nádor Rendszerház Kft. – NESS Hungary Kft. – NETvisor Zrt. – OGYS Consulting Kft. – PC-BOX Kft. – PNC Kft. – POLYGON Kft. – Professzionál Informatikai Zrt. – Profitexpert Kft.
Qwerty Computer Kft. – R+R Periféria Kft. – RacioNet Zrt. – Remedios Zrt. – Rexfilm Kft. – Rufusz Computer ZRt. – S&T Consulting Hungary Kft. – SERCO Informatikai Kft. – Silicon Computers Kft. – Synergon Rendszerintegrátor Kft. – SYSInfo Kft. – Sysman Informatikai Zrt. – Systrans Kft. – Systrend Zrt. – Szerverház Kft. – Szintézis Informatikai ZRt. – Szinva Net Informatikai Kft. – Telvice Kft. – Tigra Computer Kft. – Tigra-Copy Kft. – Traco Zrt. – USER Rendszerház Kft. – Woss Kft. – WSH Kft. – XCOPY Kft.”

Forrás:
Megvan az udvari szállítók listája, Bitport.hu, 2011. július 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Újabb e-közigazgatási szolgáltatások Svájcban

A svájci államszövetségi e-közigazgatási programot irányító testület hozzájárult újabb hat projekt üzembe helyezéséhez, melyek közül kettő a szolgáltatásokhoz kapcsolódik: az egyik a cégalapítást lehetővé tevő platform, az másik az „ASA 2011” (e-kormányzat a mezőgazdaságban).

A többi négy az e-közigazgatási szolgáltatások során használatos alapszolgáltatás (infrastrukturális elemek,különböző szabványok meghatározásának szervezeti és jogi keretei):

  • a személyes adatok szabványosítása
  • elektronikus fájlok és dokumentumok cseréjére vonatkozó országos szabvány
  • elektronikus űrlap szolgáltatás
  • SuisseID, az első nemzeti szintű elektronikus személyazonosító

Az ilyen típusú projektek vélhetően nagyban elősegítik a jelenlegi és a jövőbeni e-közigazgatási szolgáltatások fejlődését. A továbbiakban felkérik majd a szövetségi hivatalokat és kantonokat, hogy fejtsék ki véleményüket a fejleményekkel kapcsolatban egy konferencia folyamán.

A felülvizsgált Keretrendszeri Megállapodást a Szövetségi Tanács és a Kantoni kormányok közös jóváhagyása után nyújtják be várhatóan 2011 végéig. A 2011 utáni együttműködésről létezik egy olyan elképzelés, miszerint létrehoznak egy közös finanszírozási alapot, amely több kiemelt közép és hosszú-távú intézkedés hatékonyabb és gyorsabb alkalmazását segíti elő.

Forrás:
Újabb e-közigazgatási szolgáltatások Svájcban, Infotér.eu, 2011, július 18.
CH: More projects completed, revised framework agreement on the right track, ePractice.eu, 2011. július 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Ezer hacker érkezik Budapestre

„Több mint ezer hacker érkezik Kelet-Közép-Európa legnagyobb hackerkonferenciájára szeptemberben.

Előadások, workshopok, játékok, a The Global CyberLympics közép-kelet-európai döntője, hardver hacking, esti buli és több mint ezer hacker várható a világ minden részéről a Hacktivityn szeptember 17-és és 18-án.

A programbizottsághoz 15 országból több mint 60 előadás-javaslat érkezett be, amiből a legjobb 28-at választotta be a zsűri. Az idei két fő felszólaló igazi sztár a maga területén. A szombati napot a magyar származású, Amerikában élő Szőr Péter nyitja meg. Nemrég magyarul is megjelent 650 oldalas könyve, A vírusvédelem művészete nemcsak tudományos súllyal bír, de a legátfogóbb mű, amelyet eddig a számítógépes vírusokról írtak. A vírusok kutatásával foglalkozó CARO (Computer AntiVirus Researcher’s Organization) szervezetben Szőr Péter olyan szakemberekkel működött együtt, mint John McAfee, Mikko Hypponen vagy Eugene Kaspersky.
…
Az előadásokon túl számos egyéb program is várja a résztvevőket. Interaktív workshopok, roncsolásmentes zárnyitás (hardver hacking lockpicking), valamint játékok: Wargame, CTF, hacker tanösvény, életre keltett ősrégi számítógépek, szombat esti fergeteges buli és idén először a Hacktivity 2011-en lesz a The Global CyberLympics közép-kelet-európai döntője is. Az idén induló, az EC Council által szervezett világméretű biztonsági versenyen hatfős csapatok mérkőzhetnek meg a világ 7 régiójából, a győztesek pedig az Egyesült Államokban megrendezésre kerülő döntőbe kapnak meghívást.”

Forrás:
Ezer hacker érkezik Budapestre, HVG.hu, 2011. július 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Rendszergazdák napja

„A Rendszeradminisztrátor Megbecsülésének Napja (angolul: System Administrator Appreciation Day – SAAD) egy speciális ünnepnap, világnap. Ezen a napon azoknak a nőknek és férfiaknak az érdemeit ismerjük el, akiknek munkáján gyakran egész cégek működése múlik.
…
A rendezvény időpontja: 2011. július 29. (péntek), 15:00
Helyszín: Budapest, Városligeti Sörsátor (térkép)
Résztvétel: előzetes regisztrációt igényel; a belépődíj 990 forint, mely tartalmaz két korsó sört és étkezést

15.00 Kapunyitás
16.30 Köszöntő (Micskó Gábor, HUP.hu)
16.40 – 17.25 Kerekasztal-beszélgetés a rendszeradminisztrátorokkal kapcsolatos sztereotípiákról
résztvevők: Török Gábor (szociológus, c. egyetemi docens, Szent István Egyetem), Szögi Zoltán (Sanoma Budapest, HR manager), Spiller László (Adecco, IT Fejvadász)
moderál: Dervenkár Isván (Computerworld, főszerkesztő)

17.25 – 17.45 IT-Kvíz értékes nyereményekért (a NetAcademia összeállításában, fődíj egy 5 napos
Certified Ethical Hacker képzés)
17.45 – 18.30 Dönt vagy „megfúr”? Kerekasztal-beszélgetés a rendszeradminisztrátorok IT beszerzési láncban betöltött szerepéről
résztvevők: Bódis Ákos (NETASQ, CEE regionális vezető), Budai-Tüske Gábor (Raiffeisen Bank, IT Infrastructure management osztályvezető), Molnár János (LogMeIn, system administrator), Szabó Zsolt (Axiál Kft. rendszergazda, információbiztonsági felelős), Szűcs László (Szintézis Zrt., kereskedelmi igazgató)
moderál: Bodnár Ádám (HWSW, főszerkesztő)

19.00 – 19.30 Stand-up comedy
19.30 – 19.50 IT-Kvíz értékes nyereményekért (a NetAcademia összeállításában, fődíj egy 5 napos
Certified Ethical Hacker képzés)
19.50 – Kötetlen program

Továbbá:

  • Karrier sarok (kötelen beszélgetési lehetőség elismert HR-szakemberekkel)
  • Gamer sarok (hosszú csocsó, Xbox, PS3)
  • A támogatói asztaloknál egyedi programok, hardverek, szoftverek, kvízek, jégkrém, gyümölcs, további sörök

(a pontos program és a résztvevők listája véglegesítés alatt áll, folyamatosan frissítjük; a szervezők a változtatás jogát fenntartják)”

Forrás:
SysAdminDay 2011

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az Internet egyik ősatyja

„Paul Otlet egyike a világ elfeledett technikai úttörőinek. 1868-ban született Belgiumban. Fő műve a Mundaneum létrehozása, ami egy gigantikus tudástár. A munkában segítségére volt Henri La Fontaine is. A Mundaneum katalóguskártyák millióira épül, amelyek minden információt tartalmaznak a könyvekről és témák, régiók, címszavak szerint csoportosítják a különböző műveket. A rendszer ráadásul kereszthivatkozásokat is tartalmaz. A katalóguskártya-rendszer 1895 és 1930 között jött létre, A kártyák tárolására Otlet külön bútorokat is készített. A gyűjteményből napjainkra 16 millió kártya maradt meg.

A Mundaneumba évente 1500 levél vagy távirat érkezett, az ezekre adott válaszokat kézzel keresték ki a munkatársak. Ez a munka akár heteket is igénybe vehetett. Otlet egy olyan univerzális hálózat létrehozásáról álmodott, amely lehetővé teszi a tudás korlátok nélküli terjesztését. A könyvtáros gondolt a papírmentes adattovábbításra is, többek között az audio-, telefonos és úgynevezett rádiótelefotográfiai adatátvitelt akart megvalósítani.
…
Otletet különösen a rádió nyűgözte le, mivel lehetővé tette, hogy az információkat kábelek nélkül továbbítani lehessen, ugyanakkor a tartalmak tetszőleges számú személyhez juthattak el. Egyik víziója szerint hamarosan mindenki egy székben fog ülni és hozzáférhet majd az aktuális világtudáshoz, emellett az emberek beszélgethetnek másokkal és akár kórusban is énekelhetnek. Mindenről azonnal feljegyzés készülhet és így jöhet létre a világ emlékezete, egy igazi másolat. Egy mechanikus, kollektív agy.”

Forrás:
Paul Otlet, az internet ősatyja, Berta Sándor, SG.hu, 2011. július 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Lada-alkatrész a magyar háziszimulátor lelke

„Roncstelepre került Suzuki és Lada, igazi Porsche-alkatrészek, bivalyerős számítógép és némi vas – nagyjából ebből áll az a profi szimulátor, amit Ujicz Péter rakott össze magának. A monstrum a nagytétényi nappalijában áll, szerinte nem ördöngösség, és belátható összegből kijön. Hogyan építsünk magunknak autószimulátort?
…
A szimulátor jelenlegi, 3.0-s verziója egy átlagember szemével már professzionális: a képet három lapostévé szolgáltatja, így nem csak előre, hanem oldalra is kitekinthet a sofőr, az ülést pedig motorok döntik be a kanyarokban, vagy buktatják előre-hátra a gázadáskor, fékezéskor.

A néhány heti munkával megépített gép összköltsége nagyjából nyolcszázezer forint, ebben azonban már benne van a három tévé és a nagyteljesítményű, négymagos számítógép ára is, amely képes meghajtani a képernyőket full-HD felbontásban – ami azt jelenti, hogy a program 5760×1080 pixeles óriásfelbontásban fut. Komoly, hatvanezer forintos tétel volt még a sportkormány, ugyanennyit kóstáltak a kimondottan szimulátorokhoz készített, a valós működést nagymértékben utánzó Porsche-pedálok, illetve a valódi vezetési élményt nyújtó, nyolcsebességes váltó is. Mindössze tizenötezer forintba került viszont a váz alapját képező vasanyag, amelyet a kertben hegesztettek össze.”

Forrás:
Lada-alkatrész a magyar háziszimulátor lelke, Straub Ádám, [origo], 2011. július 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

10,8 milliárd a kis- és közepes vállalkozásoknak

„Kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak informatikai fejlesztésre, honlap készítésre, webáruház indításra, szoftver – hardver beszerzésre, az Új Széchenyi Terv Pályázati programban.

Országosan, összesen 10,8 milliárd forint áll rendelkezésre, a vissza nem térítendő támogatási összeg 1-10 millió forint közötti, a támogatási intenzitás 50%-os. A pályázat célja a hazai kis- és közepes vállalkozások megerősítése, a piaci lehetőségek bővítése, a munkahelyteremtés. Az informatikai pályázatra július 1-jétől adhatják be igényüket a vállalkozások.

Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár a pályázati program indításakor és az elmúlt hetekben minden fórumon hangsúlyozta, a magyar gazdaság mozgatórugóit a Magyar Kormány a magyar kkv-kban látja, ezért mindent megtesz azért, hogy a hazai vállalkozások megerősödjenek. További információkért keresse fel a pályázati kiírásokat az Új Széchenyi Terv honlapján a http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639 címen.”

Forrás:
10,8 milliárd a kis- és közepes vállalkozásoknak, Fidesz.hu, 2011. július 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elmarasztalás szerzői jogok megsértése miatt

„Írásbeli figyelmeztetéssel megúszta Czupi Gyula könyvtárigazgató a szerzői jogok megsértését.
Mint az a legutóbbi közgyűlés polgármesteri beszámolójából kiderül, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója Czupi Gyula – a törvényességi vizsgálatról szóló jelentésben foglalt szerzői jog megsértése miatt – fegyelmi büntetésnek nem minősülő írásbeli figyelmeztetésben részesült.

A rendkívül diszkréten kezelt ügy múlt év végén kezdte el borzolni a kedélyeket. Egy, a szellemi tulajdonjog érvényesítésében jártas ügyvédi iroda ugyanis kilenc kiadó jogi képviselőjeként eljárva, több mint kilencmillió forintos kártérítési igénnyel lépett föl. Véleményük szerint ugyanis a könyvtár az általa üzemeltetett internetes portálon jogellenes többszörözéssel kárt okozott az említett kiadóknak, mivel a könyvtár a szerzői jog jogosultjának engedélye nélkül irodalmi műveket, tankönyveket digitalizált és töltött fel az általa működtetett portálra.
Az ügyben információnk szerint a hivatalon belül vizsgálat is indult, amely megállapította a jogsértés megtörténtét, az intézmény dolgozói Czupi Gyula utasítására valóban végeztek jogellenes többszörözést, ezzel megsértették a szerzői jogról szóló törvény rendelkezéseit. A várost képviselő ügyvédi iroda a jogalap tekintetében nem vitatta a kiadók követelését, de a kilencmilliós kártérítést és a 3,7 milliós kapcsolódó költségeket megalapozatlannak tartotta.
A kártérítési igényként mintegy 2,3 millió forintot tartott elfogadhatónak, míg felmerülő jogi költségként, közel ugyanekkora összegben tudtak megállapodni.

Mivel a jogvitában résztvevők hajlottak a megegyezésre, a könyvtár törvénybe ütköző tevékenysége négy és fél millióba került a városnak, amit a könyvtárnak kellett kifizetnie.”

Forrás:
Czupi négy és félmilliós tévedése, Kanizsa Újság, 2011. július 7.
(MATISZ és KIT hírlevél nyomán)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új felvonás az adatfelszabadítási vitában

„…július 14-én letartóztatták a Reddit egyik alapítóját, a 24 éves Aaron Swartzot, akit azzal vádolnak, hogy feltörte a nagy hírű egyetem, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) hálózatát, és három hónap alatt több mint négymillió dokumentumot töltött le jogosulatlanul a védett szakcikkadatbázisból. A magát ártatlannak tartó Swartzot még kedden el is engedték, és 100 ezer dolláros óvadék ellenében szabadlábon védekezhet a vádakkal szemben, melyek a bűnszervezetben való részvétel kivételével gyakorlatilag az összes, az amerikai törvények által felsorolt számítógépes bűncselekményt tartalmazzák.

A korábban a Harvardon ösztöndíjasként dolgozó, hasonló ügyekben már érintett Swartz (2009-ben 18 millió oldalnyi bírósági dokumentumot töltött le egy kormányzati adatbázisból) figyelemre méltó alakja azoknak a mozgalmaknak, melyek az információszabadságra hivatkozva szerveznek akciókat, kampányokat. A hacker úgy véli, hogy bizonyos zárt hálózatokban tárolt információkhoz mindenkinek joga van ingyenesen – mind az említett kormányzati, mind a mostani MIT-s adatbázis nyitott, viszont a rendszeren kívül állók számára a legtöbbször csak bizonyos díj fejében érhetőek el az anyagok.”

„Nem várt fordulatot vett az az ügy, melyről tegnap számoltunk be, ugyanis az információszabadság nevében kétes utakat választó Aaron Swartz egyik támogatója meglehetősen súlyos akcióval állt ki az általa szimpatikusnak talált, a nagyszabású hackerkedéssel médiavisszhangot keltő informatikus-kutató mellett.
…
Swartz letartóztatásának és az ellene indított eljárásnak a hírére egy feltehetően szintén a tudományos közegben dolgozó szimpatizáns a programozó támogatásának céljával a BitTorrent protokoll segítségével közzétett egy közel 33 gigabájtnyi, több mint 18 ezer dokumentumot tartalmazó, szintén a JSTOR-ból származó adatbázist – a torrent a Pirate Bay oldalán elérhető –, mely a brit Royal Society tudományos folyóiratának (Philosophical Transactions of the Royal Society) anyagait tartalmazza. Az akció egyrészt szimbolikus, másrészt legalább annyira figyelemfelhívó, mint Swartz lépése. Szimbolikus azért, mert ugyanarra a problémára hívja fel a figyelmet, mint az amerikai informatikus: nehéz indokokat találni arra, hogy egy olyan adatbázishoz való hozzáférésért, melynek rekordjai a legtöbb esetben nem maiak és nem számottevőek üzleti szempontból (az itt elérhető tudományos anyagok nagyobb része több mint száz évvel ezelőtt keletkezett, szigorú szakmaiságuk miatt pedig nagyon-nagyon keveseket érdekelhetnek), vajon miért kell súlyos pénzeket fizetni?”

Forrás:
35 év börtön tudományos cikkek letöltéséért, Dajkó Pál, IT café, 2011. július 21.
Újabb tudományos cikkek a torrenten – kutatói háború kezdődik?, Dajkó Pál, IT café, 2011. július 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Smart grid forradalom Dél-Koreában


Dél-Korea tartalmas és határozott elképzeléssel rendelkezik az informatizált elektromos elosztóhálózat (smart grid) megvalósítására. Meglévő ipari lehetőségeikre támaszkodva átfogó fejlesztési tervet dolgoztak ki, melynek célja az országos hálózat megvalósítása 2030-ra. A kormányzat az állami KEPCO (a koreai MAVIR) cég segítségével Jeju szigetén létrehozta a világ egyik legnagyobb kísérleti smart grid projektumát. 168 koreai és külföldi cég vesz részt benne.

A Zpryme tanácsadó cég jelentése a koreai törekvések elemzését adja.

Forrás:
South Korea: Smart Grid Revolution, Zpryme, 2011. július 14. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A nyílt szolgáltatás-innováció társadalmi-gazdasági hatása

A tanulmány a nyílt szolgáltatás-innováció gazdasági és társadalmi lehetőségeit becsüli fel Európában. A gazdasági élet szereplői szemszögéből végezték el a kutatást. A felhasználók és polgárok szerepét vizsgálja a nyílt, felhasználók által ösztönzött szolgáltatás-innovációban, a gazdasági ökoszisztéma részeként. Teszi mindezt a társadalmi és informatikai fejlemények tekintetbe vételével.

A jelentés modern modelleket, módszereket és megközelítéseket kínál, továbbá elemzi a gazdasági, társadalmi értékteremtés kihívásait.

Forrás:
Socio-economic impact of open service innovation, Final report for DG INFSO Study SMART2009-0077, Information Society and Media Directorate-General, European Commission, 2011. július 20. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a Nemzeti Egységes Kártyarendszer megvalósításával kapcsolatos feladatok határidejének módosításáról


A Kormány módosított egyes, a Nemzeti Egységes Kártyarendszer megvalósításával kapcsolatos feladat határidejét.

A feladatokat a 1309/2010. (XII. 27.) Korm. határozatban jelölte ki a kormány, melyet a 1249/2011. (VII. 18.) módosít.

2. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködve és az 1. pontban megjelölt bizottság közreműködésével dolgozza ki a Nemzeti Egységes Kártyarendszer működési modelljét.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködve
Eredeti határidő: 2011. május 30. Új határidő: 2011. november 30.

4. felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködve, a Nemzeti Egységes Kártyarendszer meg valósításával érintett hatályos szabályozási környezet felülvizsgálatára, és ezt követően a célok eléréséhez szükséges jogalkotási és jogszabály módosítási javaslatok benyújtására, különösen az adatvédelemről, a Nemzeti Egységes Kártyarendszer csatlakozási, kilépési, működési feltételeiről, az elektronikus és nem elektronikus kártyák esetében a műszaki és biztonsági feltételek meghatározásáról, a kártyák megszemélyesítéséről és a megszemélyesítésre felhatalmazott személlyel szemben támasztott követelményekről, valamint a szolgáltatási díjtételekről, a díjfizetés módjáról, és a díj beszedésére jogosult szerv kijelöléséről, valamint a működtetéssel és fenntartásával kapcsolatos feladatok meghatározásáról és a feladatok végrehajtásáért felelős személy kijelöléséről.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködve
Határidő: 2011. április 30. Új határidő: 2011. november 30.

Kapcsolódó bejegyzés:
Kormányhatározat a Nemzeti Egységes Kártyarendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról 2011. 02. 09.

Forrás:
A Kormány 1249/2011. (VII. 18.) Korm. határozata a Nemzeti Egységes Kártyarendszer megvalósításával kapcsolatos feladatokról szóló 1309/2010. (XII. 27.) Korm. határozatban foglalt egyes határidők módosításáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 84. szám, 25093. oldal, 2011. július 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A belügyminiszter 19/2011. (VII. 21.) BM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

  1. „A Ksztv. 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján Hajzer Károly r. ezredest, a BM Informatikai Főosztály vezetői munkakörének ellátása mellett, miniszteri biztosnak kinevezem.
  2. A miniszteri biztos kinevezése az utasítás hatálybalépésétől legfeljebb hat hónapra szól.
  3. A miniszteri biztos feladata az Egységes Segélyhívó Rendszer (továbbiakban: ESR) tervezésének és megvalósítása előkészítésének az irányítása, az ezzel összefüggő döntések koordinálása, továbbá a Robotzsaru integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer (a továbbiakban: Robotzsaru) fejlesztésével és egyes kormányzati szerveknél, valamint az ügyészségeken és a bíróságokon történő alkalmazása bevezetésével, illetve kiterjesztésével kapcsolatos teendők szervezése és végrehajtásuk felügyelete.”

Forrás:
A belügyminiszter 19/2011. (VII. 21.) BM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 41. szám, 2011. július 21., 8075. oldal (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

NFM utasítás a XIX. Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. évi felhasználásának rendjéről

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 40/2011. (VII. 21.) NFM utasítása a XIX. Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. évi felhasználásának rendjéről, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 41. szám, 2011. július 21., 8100-8105. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A legfőbb ügyész 14/2011. (VII. 21.) LÜ utasítása a szervezeti tanúsítványok és az időbélyegző szolgáltatás bevezetéséről

„A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdése alapján, az ügyészség elektronikus ügyintézésének elősegítése és az elektronikus felhasználók azonosítása céljából a következő utasítást adom ki:

1§ Az utasítás hatálya a Magyar Köztársaság ügyészi szerveire és az Országos Kriminológiai Intézetre terjed ki (1972. évi V. törvény 18. §).

2§ Az utasításban használt
a) a biztonságos aláírás-létrehozó eszköz,
b) az elektronikus aláírás,
c) az időbélyegző,
d) a minősített tanúsítvány, valamint
e) a tanúsítvány kifejezéseket az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerint kell értelmezni.

3§ Az 1. §-ban megjelölt szerveknél
a) a szervezeti minősített aláíró tanúsítvány,
b) a felhasználó elektronikus azonosítását lehetővé tevő szervezeti hitelesítő tanúsítvány,
c) a szervezeti titkosító tanúsítvány,
d) az időbélyegző szolgáltatás
bevezetését elrendelem.
…
6.§
(3) A hitelesítő tanúsítvány a közhiteles nyilvántartások, továbbá az időbélyegző szolgáltatás elérését biztosítja.
(4) Az elektronikus aláíráshoz rendelt időbélyegző szolgáltatás akkor vehető igénybe, ha – az Eat., illetve a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. év LII. törvényben írt rendelkezésekre is figyelemmel – annak igazolása szükséges, hogy az elektronikus aláírással ellátott dokumentum (a továbbiakban: e-dokumentum) az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett, illetve ha az aláírt dokumentum hitelességét az aláíráshoz használt aláíró tanúsítvány lejártát követően is igazolni kell.
(5) Az e-dokumentumokat – hitelességük biztosítása érdekében – elektronikus formában kell megőrizni.”

Forrás:
A legfőbb ügyész 14/2011. (VII. 21.) LÜ utasítása a szervezeti tanúsítványok és az időbélyegző szolgáltatás bevezetéséről, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 41. szám, 2011. július 21., 8109-8111. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A nemzeti fejlesztési miniszter 38/2011. (VII. 20.) NFM rendelete a XIX. Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. évi felhasználásának rendjéről

Forrás:
A nemzeti fejlesztési miniszter 38/2011. (VII. 20.) NFM rendelete a XIX. Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű elõirányzatok 2011. évi felhasználásának rendjéről, Magyar Közlöny, 2011. évi 86.szám, 2011. július 20., 25358-25362. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.