Tartalomjegyzék

„– Nekünk, ha megállapodásra törekszünk, akkor többször, alaposabban kell bizonyítanunk a mi megoldásunk jogosságát, és általában több garanciát kérnek a különböző javaslataink bebiztosítására, mint talán más tagállamok esetében – emelte ki a lapunknak adott interjúban Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az uniós forrásokról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban. Szerinte az Európai Bizottságban van egy olyan elképzelés is, hogy a magyarok mindig valamilyen külön utat folytatnak, éppen ezért oda kell figyelni rájuk, nehogy precedenst teremtsenek más tagállamok számára.

– Hétfőn átadták a főpolgármesterrel közösen a 3-as metró újabb két megállóját. Egy hónappal ezelőtt arról beszélt, hogy a leszakadó régiók mellett segíteni kell Budapest fejlődését is. Milyen a kapcsolat a főváros és a kormány között?
− Intézményesített szinten van egy nagyon komoly együttműködés. Azt lehet látni – az európai uniós fejlesztéseknél −, hogy tárgyszerű megbeszéléseink vannak a főváros vezetésével. Nyilvánvaló, ha nézetkülönbség adódik, azt igyekszünk nem ideológiai vitaként számontartani, hanem a helyzetből adódó eltérésnek. A főváros természetesen a rendelkezésre álló lehetőségekből Budapest szempontjából a maximumot próbálja kihozni, nekünk viszont az egész országot kell szem előtt tartani, amikor fejlesztésekről van szó. Nem kérdés számunkra, hogy Budapestet is fejleszteni kell, hiszen egyrészt a főváros kisugárzása az egész országra hat, tehát ha Budapestnek jó, akkor tulajdonképpen az egész országnak jó. Másrészt Budapest egy nagyon éles versenyben vesz részt, ebben olyan versenytársai vannak, mint Varsó, Bukarest, Bécs, Pozsony, Prága, Zágráb. Ezek a nagyvárosok az Európai Bizottság jelentése szerint is a mostani kohéziós politika motorjai. Ha van az Európai Unión belül felzárkózás, akkor tehát ez elsősorban ezeknek a városoknak köszönhető. Ha Budapest ebben a versenyben leszakad, akkor egy kicsit Magyarország is leszakad.

− Mit kell elsősorban fejleszteni Budapesten?
− Elsősorban a tömegközlekedésre, illetve a különböző környezetvédelmi beruházásokra kell koncentrálni. Ha Béccsel hasonlítjuk össze Budapestet, mint történelmi riválissal, azt láthatjuk, hogy a bécsi városvezetés és a bécsi várospolitika valóban egy nagyon markáns zöld és megújuló energiapolitikát folytat. Fontos, hogy az ilyen jellegű, ehhez kapcsolódó fejlesztések náluk is megvalósuljanak, ha ezt határozzuk meg a verseny egyik mércéjeként. Már csak azért is, mert mind a közösségi közlekedés, mint a környezetvédelmi beruházások az egész országot szolgálják, nem csak a budapestieket.

− Múlt héten Varga Judit igazságügyi miniszter egy konferencián úgy fogalmazott az uniós tárgyalásokról, hogy a magyar kormánynak „egy szövevényes mocsárban kell menetelnie”. Ön milyennek látja ezeket a tárgyalásokat?
− Politikai szempontból valóban szövevényes mocsárban menetelünk, jogilag pedig nagyon bonyolult szerkezetű tárgyalássorozatot kell folytatnunk. Ez részben abból is adódik, hogy az Európai Unión belüli jogrend és támogatási rendszer – és ennek megfelelően a tárgyalások – nem egy egységes jogalaphoz kötődnek, hanem különböző szempontok szerint folynak. Még az európai uniós ügyek iránt érdeklődők számára is nehéz lehet néha megkülönböztetni a jogállamisági feltételességi eljárást a 7-es cikk szerinti eljárástól, vagy adott esetben a horizontális feljogosító feltételeket a tematikus feljogosító feltételektől, illetve azt, hogy ezeknek mi köze van a források hozzáféréséhez. Jogilag tehát minden tagállam ugyanezzel a bonyolultsággal szembesül, de az uniós politika még ennél is átláthatatlanabb.

− Tapasztal nehézségeket amiatt, mert máshogy állnak hozzánk a tárgyalások során, mint más tagországhoz?
− Minden ország más. Nyilván Lengyelországhoz is másként állnak Brüsszelben, mint Magyarországhoz, ha másért nem, hát azért, mert különösen Nagy-Britannia kiválása óta az erős tagállamok közé tartozik. Nem akkora, mint mondjuk Franciaország és Németország, de például Spanyolországgal vagy Olaszországgal hasonló szinten van, valamint meghatározó szereplő most az orosz–ukrán háborúban is. Nem azt mondom azonban, hogy vannak az első számú tagállamok és vannak a másodrendűek és van Magyarország, hanem minden tagállamhoz máshogy viszonyulnak. Az tény viszont, hogy nekünk kevesebb bocsánatos bűnünk van, mint más tagállamoknak, ezt folyamatosan éreztük, éreztem 2010 és 2014 között is. Érezni lehet ezt a különbségtételt, amikor a tárgyalások során előkerül egy-egy olyan megoldás, amelyet egy másik tagállam minden probléma nélkül alkalmaz, nálunk viszont ezen fennakadnak. Biztosan vannak olyan tárgyalófelek, akiknél ez rosszindulattá is válik, de a többségben van egyfajta bizalmatlanság Magyarországgal szemben. Nekünk többször, alaposabban kell bizonyítanunk a megoldási javaslataink jogosságát, ha megállapodásra törekszünk, és általában több garanciát kérnek a különböző javaslataink bebiztosítására.

− Miből fakad ez a bizonytalanság?
− Van, akinél egyfajta ideológiai ellenszenvet érzek, különösen az Európai Parlamentnél ez nagyon erősen látszik, hiszen ott a pártpolitika egyértelműen jelenik meg. A bizottságban sokkal inkább a jogi eljárásrend érvényesül, elvileg nagyobb távolságtartással kell lenniük a biztosoknak a pártpolitikától, de talán itt is van egy olyan elképzelés, hogy a magyarok mindig valamilyen külön utat folytatnak és éppen ezért oda kell figyelni rájuk, nehogy precedenst teremtsenek más tagállamok számára.

− Pár héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy nyárra már jöhetnek az uniós pénzek a tárgyalások lezárta után. Most is tartja ezt a véleményét?
− Én erre mindig azt szoktam mondani, hogy ha rajtam múlna, már rég megérkezett volna a nekünk járó pénz. Ezt a kérdést azonban szerintem annak kell feltenni, akin valójában múlik, hogy mikor jönnek ezek a források. A jogállamisági feltételességi eljárásban folytatott tárgyalásoknál van egy március végi határidőnk, ott az Országgyűlésnek még meg kell szavaznia egy törvénycsomagot. Abban bízom, hogy a jövő héten el is fogadjuk a javaslatokat, és abban is bízom, hogy mindez meg is felel majd a bizottság elképzeléseinek. Az Erasmus és a Horizont Európa programok kapcsán folytatott tárgyalásoknál is remélem, hogy április környékén akár le is zárulhatnak a tárgyalások. Ez azt eredményezheti a bizottság korábbi prognózisai alapján, hogy április-májusban értékelik a teljesítményünket, következésképpen nyáron akár hozzá is férhetünk a nekünk járó európai uniós forrásokhoz.

− Milyen tárgyalások vannak még hátra?
− Az egyik nagy csomag, a jogállamisági kérdéskör. Többek között ide tartoznak az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdések, de tárgyalunk még a közérdekű alapítványokkal kapcsolatos problémakör rendezéséről. Ehhez kötődik a tudományos élet szabadságának kérdése, amit időről időre felvetnek az Európai Bizottság képviselői. Jelenleg ezek a képviselők úgy érzik, hogy a közérdekű alapítványok által működtetett egyetemekben nem érvényesül a tudományos szabadság. Én azonban abban bízom, hogy mivel a korrupció tematikáját mostanában már nem nagyon emlegetik, a három operatív programban jelenleg még meglévő felfüggesztést akár csökkenthetik, másrészt nem jönnek újabb témák, amelyeket kifogásolnának.

− A tárgyalások vége felé közeledve számít még ideológiai támadásokra?
− Két olyan esemény van, amely alapvetően meghatározza az előttünk lévő időszakot: az egyik a lengyel választás ősszel, ami nyilván Lengyelország sajátos helyzetéből és a Magyarországhoz való viszonyából adódóan Brüsszelben is komolyan figyelemmel kísért esemény lesz. Másrészt 2024. május végén, június elején lesznek az európai parlamenti választások. Ez utóbbi már ősszel meg fogja határozni a közbeszédet. Számítok tehát ideológiai támadásokra, többek között az Európai Parlament, a pártok és a politikusok részéről is, akik vélhetően kampányüzemmódba kapcsolnak. Biztosra vehető, hogy a Magyarországhoz való viszonyulás az egyik legfontosabb kampánytéma lesz.

− Visszakanyarodva a területfejlesztésre, mi a koncepciója, mik a területfejlesztésnek azok az irányai, amiket szeretne erősíteni?
− Úgy kell segítenünk a különböző régióknak, hogy senki se szenvedje meg a fejlesztéspolitika szempontrendszereinek hátrányát. Aki versenyképes, annak úgy szeretnénk segítséget nyújtani, hogy még versenyképesebb legyen, akit pedig fel kell zárkóztatni, annak úgy, hogy az egy eredményes felzárkóztatási folyamat legyen.

Ebből a szempontól három kategóriát lehet megkülönböztetni: az egyikbe Budapest tartozik, amely az Európai Unió egy főre eső GDP-jének 150 százalékát tudja magáénak, tehát jelentősen felette van az unió átlagos fejlettségi szintjének. Általában a közép-európai térség fővárosai mind az uniós átlag fölött vannak, de éles a verseny közöttünk. A másik a közép- és nyugat-dunántúli régió, amely magyar viszonylatban ugyan fejlettnek tűnik, viszont az unió átlagának 60-70 százalékán áll. Azt látjuk, hogy ennek a térségnek a felzárkózási üteme lelassult az utóbbi években. Az egyik nagy dilemmája ennek a régiónak az, hogyan lehet megtartani a magyar munkaerőt. Sajnos a legnépesebb csoport, a dél-dunántúli régió és az összes tiszántúli terület – például az Észak-Alföld – 48 százalékon áll az unió fejlettségi rangsorában. Ezt a három kategóriát kell egy értelmezhető keretben tartania a fejlesztéspolitikának, ennek az eszközrendszernek a kidolgozása az elkövetkező évek legfontosabb feladata. Az Európai Unió új pénzügyi ciklusa 2028-ban indul. Azt szeretnénk, ha a magyar fejlesztéspolitika készen állna erre az időszakra, hogy az akkori uniós források már ebben a célrendszerben működnének. Bár nagyon sok a lemaradás, gőzerővel készítjük azokat a mintaintézkedéseket, amelyeken kipróbáljuk, hogyan alkalmazhatók az egyes fejlesztési eszközök. Hozzátenném, hogy az Európai Unióban sem nagyon sikerült csökkenteni a régiók közötti szakadékokat.

− Magyarország ma milyen országokkal tud versenyezni fejlettségben?
− A mutatók szerint elértük a nálunk lényegesebben korábban az Európai Unióhoz csatlakozott dél-európai országok fejlettségi szintjét, de Portugáliával és Görögországgal összehasonlítva sok mutatóban hazánk már előz is. Az egyik legfájdalmasabb összehasonlítás, ha Ausztriához mérjük magunkat. A nyugati szomszédunkkal a 30-as években még nagyjából egy szinten voltunk, ma pedig egyelőre csak a hátukat nézzük, ha az életminőségről és a fejlettségről van szó. Azt hiszem azonban, hogy a fejlettség nemcsak a materiális javakban vagy az életkörülményekben nyilvánul meg, hanem az úgynevezett élhetőségben is. Amikor a magyar társadalom a különbségeket próbálja értelmezni, akkor nyilván az anyagi színvonalra gondol, de nagyon nagy hangsúlyt érdemes helyezni a közösségi élet tartalmasságára és arra is, milyen viszonyban vagyunk egymással. Ezeken a területeken az előrelépés legalább annyira fontos lenne, mint az anyagi életminőség javítása.”

Forrás:
Kampánytéma lesz Magyarország az EP-választáson; Harangozó Éva; Magyar Nemzet; 2023. március 23.

Közigazgatás, politika, jog

Intenzív párbeszéd az Európai Bizottság és a magyar kormány között

„„Tekintettel arra, hogy tíz hónappal ezelőtt gyakorlatilag nem volt kommunikáció az Európai Bizottság és a magyar kormány között, szerintem jelentős előrelépés történt. Most intenzív a párbeszéd, és bár akadnak konfliktusok, legalább van kapcsolat, ez pedig nagyon fontos” – jelentette ki a Világgazdaságnak Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter, akit arról kérdeztünk, milyen változást tapasztal a felek között azóta, hogy tíz hónappal ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök kihirdette az új kormány névsorát, és kvázi feladatul kapta több ezermilliárd forint hazahozatalát. Hozzátette, jól bírja az ezzel járó nyomást, de most már abban bízik, hogy kézzel fogható eredményeket érnek el, és nyáron hozzáférhetnek az EU-s pénzekhez.

Navracsics Tibor tervei tehát nem változtak, hiszen amikor februárban kérdeztük, ugyanúgy nyári időpontot említett – és úgy tűnik, az a jóslata már be is igazolódott, hogy ez folyamatos tárgyalás lesz az Európai Bizottsággal, amelynek nyomán időről időre kell majd valamilyen jogszabály-módosítást eszközölnünk, vagy megállapodást kötnünk, hogy előrébb tudjunk lépni. A miniszter a napokban a Magyar Nemzetnek adott interjúban többek között arról is beszélt, hogy nekünk kevesebb bocsánatos bűnünk van, mint más tagállamoknak.

A rutinos politikust megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy bár hat EU-tagország – Magyarország mellett Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária – igényelt rendkívüli támogatást az Európai Bizottságtól a kontinensen ragadt ukrán gabona miatt, csak Lengyelország, Románia és Bulgária kapja meg ezt a több mint 53 millió eurós pénzügyi segítséget. Navracsics Tibor úgy reagált, hogy az agrártámogatások rendszere speciális, egyeztet Nagy István miniszterrel, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy Magyarországot ne érje diszkrimináció.

„A bizottság azt állítja, hogy az Ukrajnából beérkező gabona nincs letörő hatással a piaci árakra, azonban amíg a rotterdami tőzsdei ár 300 euró körül mozog tonnánként, addig Magyarországon ez 217 euróra esett” – mondta Brüsszelben Nagy István. Az egyébként az európai gazdálkodók legerősebb érdekvédelmi szervezete, a Copa-Cogeca szerint is nonszensz, hogy nem minden országnak segít az Európai Bizottság, ráadásul akiket támogat, azokat is csak egyszer és túl későn.

Frissítés:

„Megvédjük a gazdákat az ukrán gabonadömping káros hatásaitól” – jelentette be Orbán Viktor a közösségi oldalán péntek délután. Véget ért az EU-csúcs, amelyen a közép-európai országok megállapodtak abban, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök koordinálásával közösen lépnek fel, hogy megvédjék a gazdákat az ukrán gabonadömping káros hatásaitól – írta a miniszterelnök.”

Forrás:
Navracsics Tibor hatalmas változásról számolt be Magyarország és az Európai Bizottság kapcsolatában; Klein Ron; Világgazdaság; 2023. március 24.

Európai Unió

Adatmegosztási jogszabály (Data Act): az EU tagállamai megállapodtak a méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó közös álláspontról

„Annak érdekében, hogy az EU vezető szerepet töltsön be az adatvezérelt társadalomban, a tagállamok képviselői (Coreper) közös álláspontot alakítottak ki („tárgyalási megbízás”), amely lehetővé teszi a Tanács számára, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel a méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról szóló jogszabályjavaslatról (adatmegosztási jogszabály).

A mai megállapodás elő fogja segíteni társadalmaink és gazdaságaink digitális átállását. Az adatmegosztási jogszabály az uniós szabályokkal és értékekkel összhangban fel fogja szabadítani az adatokban és technológiákban rejlő gazdasági és társadalmi potenciált. Hozzá fog járulni egy olyan egységes piac létrehozásához, amely lehetővé teszi az adatok szabad áramlását az EU-n belül és az ágazatok között, ami a vállalkozásoknak, a kutatóknak, a közigazgatási szerveknek és a társadalom egészének a javát szolgálja. – Erik Slottner, svéd közigazgatási miniszter

Az adatmegosztási jogszabálynak köszönhetően mind az egyének, mind a vállalkozások jobban ellenőrzés alatt tudják majd tartani a saját adataikat a következők révén: az adathordozhatósághoz való, megerősített jog, az adatok különböző szolgáltatások közötti egyszerűbb átvitele és másolása, amennyiben az adatokat „okos tárgyakon”, gépeken és eszközökön keresztül generálják. Az új jogszabály beleszólást enged a fogyasztók és a vállalkozások számára abba, hogy mit lehet tenni az összekapcsolt termékeik által generált adatokkal.

A bizottsági javaslat általános irányvonalába illeszkedő főbb elemek

A rendeletjavaslat új szabályokat irányoz elő arra vonatkozóan, hogy ki használhatja fel az EU-ban a gazdasági ágazatok mindegyikében generált adatokat, és ki férhet hozzá azokhoz. Célja a méltányosság biztosítása a digitális környezetben, a versenyképes adatpiac előmozdítása, az adatvezérelt innováció lehetőségeinek bővítése, valamint az adatok hozzáférhetőbbé tétele mindenki számára.

Célja továbbá, hogy megkönnyítse az adatkezelési szolgáltatók közötti váltást, ezenkívül biztosítékokat vezet be a felhőszolgáltatók általi illegális adattovábbítás ellen, és rendelkezik az adatok ágazatközi újrafelhasználására vonatkozó interoperabilitási szabványok kidolgozásáról.

A Tanács közös álláspontja fenntartja a bizottsági javaslat általános irányvonalát, nevezetesen az alábbiak tekintetében:

az azt lehetővé tévő intézkedések, hogy a csatlakoztatott eszközök – az intelligens háztartási készülékektől az intelligens ipari gépekig – felhasználói hozzáférjenek az ezen eszközök által generált adatokhoz, amelyeket gyakran kizárólag a gyártók gyűjtik be

az azon egyensúlyhiánnyal való visszaélés megelőzését célzó intézkedések, amely amiatt alakul ki a szerződő felek között, hogy az adatmegosztási szerződésekben a jelentősen erősebb alkupozícióval rendelkező fél tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmaz

a közszférabeli szervezetek számára rendelkezésre álló azon eszközök, amelyek lehetővé teszik a magánszektor birtokában lévő adatokhoz való hozzáférést és azok felhasználását kivételes körülmények fennállása – különösen szükséghelyzet, például árvíz és erdőtűz – esetén, vagy pedig jogi felhatalmazás végrehajtása céljából, amennyiben az adatok más módon nem állnak rendelkezésre

azon új szabályok, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára a különböző felhőalapú adatfeldolgozási szolgáltatók közötti hatékony váltást, és biztosítékokat vezetnek be az illegális adattovábbítás ellen

A bizottsági javaslat főbb módosításai

A tanácsi szöveg több helyen módosítja a bizottsági javaslatot, többek között a következők tekintetében:

a rendelet hatályának egyértelműbb meghatározása, különös tekintettel a dolgok internetével (IoT) kapcsolatos adatokra, amelyeket illetően a hangsúly magukról az összekapcsolt termékekről az e termékek által gyűjtött adatok funkcióira tevődött át

az adatmegosztási jogszabály és a meglévő horizontális és ágazati jogszabályok – például az adatkormányzási rendelet és az általános adatvédelmi rendelet – közötti kölcsönhatás pontosítása

az üzleti titkok és a szellemitulajdon-jogok védelme a visszaélésekkel szemben, amihez megfelelő biztosítékok is társulnak

további iránymutatás az adatok rendelkezésre bocsátásáért járó észszerű kompenzációra és a vitarendezési mechanizmusokra vonatkozóan

finomhangolás a közszférabeli szervezetek által rendkívüli szükségletek alapján benyújtott adatmegosztási kérelmeket illetően

egyértelműbb és szélesebb körben alkalmazandó rendelkezések az adatfeldolgozási szolgáltatások közötti hatékony váltásra vonatkozóan

További lépések

A Tanács közös álláspontjáról a mai napon elért megállapodás lehetővé teszi a svéd elnökség számára, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel („háromoldalú egyeztetések”) a javasolt jogszabály végleges változatáról.

Háttér

A társjogalkotók által 2022-ben elfogadott adatkormányzási rendelet után az adatmegosztási rendelet a Bizottság 2020. februári európai adatstratégiája nyomán kidolgozott második fő jogalkotási kezdeményezés. Az említett adatstratégia arra irányul, hogy az EU vezető szerepet töltsön be az adatvezérelt társadalomban.

Az adatkormányzási rendelet létrehozta a vállalatok, a személyek és a közszféra közötti adatmegosztást elősegítő eljárásokat és struktúrákat, az adatmegosztási jogszabály pedig egyértelműen meghatározza, hogy ki és milyen feltételek mellett teremthet értéket az adatokból. Ez egy kulcsfontosságú digitális elv, amely elősegíti a szilárd és méltányos adatvezérelt gazdaság kialakítását, és iránymutatásul szolgál majd az EU 2030-ig megvalósítandó digitális átállásához, emellett új, innovatív szolgáltatásokat és versenyképesebb árakat fog eredményezni az utópiaci szolgáltatások, valamint az összekapcsolt tárgyak („dolgok internete” / IoT) javítása tekintetében.

Az Európai Tanács a 2021. március 25-i következtetéseiben hangsúlyozta a digitális átállás fontosságát az Unió növekedése, jóléte, biztonsága és versenyképessége, valamint társadalmaink jólléte szempontjából. Ezen ambíciókra és kihívásokra tekintettel a Bizottság – az európai adatstratégiáról szóló, 2020. februári közleménye nyomán – 2022. február 23-án javaslatot terjesztett elő a méltányos és innovatív adatgazdaságra irányuló intézkedésekre vonatkozóan (adatmegosztási jogszabály).

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról (adatmegosztási jogszabály), 2022. február 23.

Bizottsági szolgálati munkadokumentum a közös európai adatterekről, 2022. február 23.

Adatkormányzási rendelet, 2022. május 30.

Tájékoztató az európai adatstratégiáról (Európai Bizottság)

Európai adatstratégia – az Európai Bizottság közleménye, 2020. február 19.

Az adatbázisokról szóló irányelv, 1996. március 11.

”

Forrás:
Adatmegosztási jogszabály: a tagállamok megállapodtak a méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó közös álláspontról; Európai Unió Tanácsa; 2023. március 24.

Heves viták közepette formálódik az uniós mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act – AIA)

„A döntéshozók és az érintett cégek képviselői próbálnak minden lehetséges kérdést szabályozni, de számos vita alakult ki.

A gyors technológiai fejlődés – mint például a ChatGPT generatív mesterséges intelligencia alkalmazás megjelenése és elterjedése – nehezíti az Európai Unió jogalkotóinak erőfeszítéseit, hogy megállapodjanak egy a területről szóló, mérföldkőnek számító törvényről. Az Európai Bizottság közel két évvel ezelőtt javasolt egy szabálytervezetet, hogy megvédje a polgárokat a feltörekvő technológia veszélyeitől, amely az elmúlt hónapokban a beruházások és a fogyasztói népszerűség fellendülését élte át. A tervezetnek az európai uniós tagországok és az uniós jogalkotók előtt még egy úgynevezett háromoldalú egyeztetésen át kell esnie, mielőtt a szabályok törvényerőre emelkednek.

Több törvényhozó arra számított, hogy a múlt hónapban Strasbourgban tartott találkozón konszenzusra jutnak a 108 oldalas tervezetről és a következő hónapokban háromoldalú egyeztetés következik. A február 13-án tartott 5 órás ülés azonban nem vezetett eredményre, és a törvényhozók a törvény különböző pontjai miatt továbbra is vitában állnak egymással. Bár az iparág az év végére megállapodást vár, vannak olyan aggodalmak, hogy az összetettség és az előrelépés hiánya miatt a jogszabály jövőre csúszhat és az európai választásokon teljesen más prioritásokkal rendelkező európai parlamenti képviselők kerülhetnek hivatalba.

„Az új rendszerek megjelenésének üteme valódi kihívássá teszi a szabályozást. Ez egy gyorsan változó cél, de vannak olyan intézkedések, amelyek a fejlődés sebessége ellenére is relevánsak maradnak: az átláthatóság, a minőség-ellenőrzés és az alapvető jogok érvényesítésére irányuló intézkedések” – nyilatkozta Daniel Leufer, az Access Now jogvédő csoport vezető politikai elemzője. A törvényhozók jelenleg a több mint 3000 benyújtott módosító indítványon dolgoznak, amelyek az új mesterséges intelligencia hivatal létrehozásától kezdve a szabályok hatályáig mindenre kiterjednek.

„A tárgyalások meglehetősen bonyolultak, mivel sok különböző bizottság érintett. A megbeszélések elég hosszúak lehetnek. Minden alkalommal mintegy 20 európai parlamenti képviselővel kell beszélni” – mondta Brando Benifei, olasz európai parlamenti képviselő. A jogalkotók igyekeztek egyensúlyt teremteni az innováció ösztönzése és a polgárok alapvető jogainak védelme között. Ez vezetett ahhoz, hogy a különböző mesterséges intelligencia-eszközöket aszerint osztályozták, hogy milyen szintű kockázatot látnak bennük: a minimálistól a korlátozott, a magas és az elfogadhatatlan kockázatig. A magas kockázatú eszközök sem lesznek betiltva, de a vállalatoktól megkövetelik, hogy működésük során rendkívül átláthatóak legyenek.

Ezek a viták azonban kevés teret hagytak az olyan agresszívan terjedő generatív mesterséges intelligencia-technológiák kezelésére, mint a ChatGPT és a Stable Diffusion, amelyek világszerte letarolnak mindent és a felhasználók körében egyaránt nagy érdeklődésre és vitákra tartanak számot. Az európai uniós megbeszélések aggodalmakat keltettek a vállalatokban – a kis startupoktól a nagy technológiai konszernekig – azzal kapcsolatban, hogy a szabályozás hogyan befolyásolhatja az üzleti tevékenységüket és hogy versenyhátrányba kerülhetnek-e más kontinensekről érkező riválisokkal szemben.

A színfalak mögött az IT-óriások – amelyek dollármilliárdokat fektettek be az új technológiába – keményen lobbiznak azért, hogy innovációik ne kerüljenek bele a nagy kockázatú osztályba, ami több megfeleléssel, magasabb költséggel és nagyobb elszámoltathatósággal járna termékeik körül. Az AppliedAI iparági szervezet nemrégiben végzett felmérése alapján a megkérdezettek 51 százaléka számít arra, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló törvény következtében lelassul a mesterséges intelligencia fejlesztési tevékenysége.

A EU kockázat alapján fogja osztályozni az algoritmusokat, és követelményeket rendel hozzájuk. A legveszélyesebbek a megfigyelő és manipulációs célú szoftverek lesznek.

A ChatGPT-hez hasonló, látszólag végtelen számú alkalmazással rendelkező eszközök kezelésére a jogalkotók egy újabb kategóriát vezettek be, az „általános célú mesterséges intelligencia rendszereket” (GPAIS), amelyek olyan eszközöket írnak le, amelyek számos funkció elvégzésére alkalmasak. Egyelőre nem világos, hogy minden GPAIS-t magas kockázatúnak fognak-e tekinteni. A technológiai társaságok képviselői ellenezték az ilyen lépéseket és azt állították, hogy saját belső iránymutatásaik elég szilárdak ahhoz, hogy biztosítsák a technológia biztonságos alkalmazását, sőt, azt javasolták, hogy a törvénynek legyen egy záradéka, amelynek értelmében a cégek maguk dönthetnének arról, hogy a szabályozás alkalmazandó-e rájuk.

A Google tulajdonában lévő DeepMind cég, amely jelenleg saját mesterséges intelligencián alapuló chatbotját, a Sparrow-t teszteli, azt mondta, hogy a többcélú rendszerek szabályozása összetett. „Úgy véljük, hogy a GPAIS körüli irányítási keretrendszer létrehozásának inkluzív folyamatnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy minden érintett közösséget és a civil társadalmat be kell vonni. A kérdés itt az, hogy hogyan biztosíthatjuk, hogy a ma létrehozott kockázatkezelési keretrendszer holnap is megfelelő lesz” – fejtette ki Alexandra Belias, a DeepMind nemzetközi közpolitikáért felelős vezetője. A Spotify nemrég indította el a saját mesterséges intelligencia DJ-jét, amely képes személyre szabott lejátszási listák összeállítására. Daniel Ek, a vállalkozás vezetője közölte, hogy a technológia „kétélű kard”. „Sok mindent figyelembe kell vennünk. A csapatunk nagyon aktívan dolgozik a szabályozó hatóságokkal, hogy ez a technológia a lehető legtöbb embernek kedvezzen, és a lehető legbiztonságosabb legyen” – tette hozzá a menedzser.

A képviselők szerint a törvényt rendszeresen felül fogják vizsgálni, így lehetővé téve a frissítéseket, ha a mesterséges intelligenciával kapcsolatban új problémák merülnek fel. A 2024-es európai választások közeledtével azonban nagy nyomás nehezedik rájuk, hogy már az első alkalommal valami érdemlegeset hozzanak létre. „A megbeszéléseket nem szabad siettetni, és nem szabad kompromisszumokat kötni csak azért, hogy az ügyet még az év vége előtt lezárhassuk. Az emberek jogai forognak kockán” – szögezte le Leufer. ”

Forrás:
Törvényt hoz a mesterséges intelligenciáról az EU; SG.hu; 2023. március 22.
Lásd még:
The Artificial Intelligence Act

Az Európai Bizottság 151 új reformprojektet (5 magyart) támogat a tagállamokban

„A Bizottság a Technikai Támogatási Eszköz (TSI) keretében 151 új projektet hagyott jóvá, hogy 2023-ban valamennyi tagállamot támogassa a mintegy 326 korszerű reform előkészítésében, megtervezésében és végrehajtásában.

A támogatott projektek a tagállamok által megfogalmazott reformigényre reagálnak, ugyanakkor szorosan igazodnak az Európai Uniónak a modern és hatékony közigazgatásra, a fenntartható növekedési stratégiákra és a reziliens gazdaságokra vonatkozó prioritásaihoz.

Több reformprojekt a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és a REPowerEU terv kihívásaihoz is kapcsolódik.

Fokozott együttműködés a tagállamok közigazgatási szervei között

A 2023-as új projektek esetében a TSI továbbra is nagy hangsúlyt fektet a tagállami közigazgatási szervek operatív kapacitásának és hatékonyságának javítására. Ezzel összefüggésben egy új kezdeményezés indul – a közigazgatási együttműködési csereprogram (PACE) –, amelynek célja az egymástól való tanulás és a bevált módszerek előmozdítása a különböző tagállamok köztisztviselői körében a közigazgatási kapacitás, valamint a szakpolitikai döntéshozatali és végrehajtási készségek megerősítése érdekében.

Az idei év során a TSI a tagállamok közötti együttműködést több országot átfogó projektek révén is erősíteni fogja, amelyekre minden eddiginél nagyobb számban kerül sor: a tervben 33 több országra kiterjedő reformprojekt és 10 több régiót érintő projekt szerepel. Az Európai Bizottság az egymástól való tanulás előmozdítása és közös megközelítések kidolgozása révén támogatni fogja a tagállamokat a közös kihívások kezelésében, ugyanakkor testre szabott támogatást nyújt az egyes tagállamoknak vagy régióknak.

Továbbra is előtérben a legfontosabb közös prioritásokhoz kapcsolódó reformok

A 2023-as TSI-projektek továbbra is támogatni fogják a tagállamokat a zöld és digitális átállás megvalósítását célzó reformok megtervezésében és végrehajtásában. A 2023-as TSI-projektek 32%-a a zöld megállapodás célkitűzéseinek végrehajtására, 40%-a pedig a digitális átállásra és innovációra irányul.

Az Ukrajnával való szolidaritás megerősítése és eszköztárunk hatékonyabb felhasználása érdekében a TSI támogatni fogja a tagállamokat az Oroszországgal szembeni szankciók végrehajtásában. Például a vagyoni eszközök befagyasztásának javítása érdekében az eszköz elő fogja segíteni a vállalatok tényleges tulajdonosának vagy az irányítást gyakorló személynek az azonosítását. A TSI a szankciók kijátszásának megelőzése érdekében a kriptoügyletek nyomon követését, valamint a nemzeti hatóságok szankciók végrehajtására vonatkozó hatásköreinek feltérképezését is segíti.

Ezen túlmenően a TSI a készségek európai évében több tagállamot is támogatni fog nemzeti készségstratégiájuk kialakításában a szakemberhiány és a strukturális munkaerőhiány leküzdése érdekében.

A TSI kiemelt kezdeményezéseinek széles körű megvalósítása

A reformok egyharmada az energiaügy, a közigazgatás, az államháztartás, a migránsok integrációja és az egészségügy területét érintő kiemelt projektekhez kapcsolódik. Az integrált ellátással kapcsolatos kiemelt kezdeményezés például azokat a tagállamokat célozza meg, amelyek az egészségügyi rendszerek interoperabilitásának és digitalizációjának javítására irányuló reformokat terveznek és kívánnak végrehajtani.

Háttér-információk

A TSI a Bizottság fő eszköze arra, hogy a nemzeti hatóságok kérésére technikai támogatást nyújtson az EU-n belüli reformokhoz. Az eszköz, amely a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret részét képezi, elődjének, a strukturálisreform-támogató programnak a sikerére épít. 2017 óta a két eszköz együttesen több mint 1 500 technikai támogatási projekt végrehajtását segítette elő a tagállamokban.

A TSI keresletvezérelt eszköz, amely testre szabott szakértelmet biztosít a támogatást évente kérelmező tagállami hatóságok számára. Ezt követően a kérelmeket a Bizottság értékeli és kiválogatja. Létrehozása óta ez a rugalmas eszköz gyorsan alkalmazkodott a tagállamok újonnan felmerülő szükségleteihez, például a Covid19-világjárványhoz és az Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított támadására adott válaszhoz. Fontos szerepet játszott abban is, hogy segítse a tagállamokat helyreállítási és rezilienciaépítési terveik, valamint a területi igazságos átmenet terveik kidolgozásában.

A TSI-ből támogatásra jogosult projektek közé tartoznak – egyebek mellett – a közigazgatás, az államháztartási gazdálkodás, a migrációkezelés, az üzleti környezet, a pénzügyi szektor, a munkaerőpiac, az oktatási rendszerek, a szociális szolgáltatások, a veszélyeztetett gyermekek támogatása, az egészségügy, a zöld átállás és a kiberbiztonság terén végrehajtandó reformok.

További információk

A reformtámogatásról szóló honlap

Technikai Támogatási Eszköz (TSI) (europa.eu)

Tájékoztatók a tagállamok reformprojektjeiről

A TSI 2023-es éves munkaprogramja

Kérdések és válaszok a 2023. évi technikai támogatási eszközről

Idézet(ek)

Örömmel jelentem be a Technikai Támogatási Eszköz keretében megvalósuló új reformprojekteket, amelyekből valamennyi tagállam részesülhet. Ez az eszköz elengedhetetlennek bizonyult a tagállamok számára ahhoz, hogy a bizonytalan időkben boldogulni tudjanak. A nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek EU-szerte egyre nagyobb mértékben profitálnak a TSI-ből. A támogatási kérelmek nagy száma egyértelműen jelzi a kulcsfontosságú reformok iránti növekvő igényt, az azok megvalósítására irányuló eltökéltséget, valamint a TSI által nyújtott szakértelem és támogatás értékességét. 2023-ban a TSI fontos szerepet fog játszani a versenyképes nulla nettó kibocsátású gazdaság megteremtéséhez való hozzájárulásban, a készségek és a közigazgatási kapacitás fejlesztésében, valamint a regionális és helyi közösségek életének felpezsdítésében. – Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos – 21/03/2023”

Forrás:
A Bizottság 151 reformprojektet támogat a tagállamokban azok rezilienciájának és versenyképességének javítása érdekében; Európai Bizottság; 2023. március 21.
Lásd még:
Hungary, Technical Support Instrument – Country Factsheet; Európai Bizottság
Az Európai Bizottság 2023-ra az alábbi 5 reformtámogatási projektet hagyta jóvá Magyarország számára:
* Egy szemantikailag interoperábilis egészségügyi rendszer felé
* Egységes mikrohitelesítési rendszer és szabványok kidolgozása az egész életen át tartó tanulás és a változó munkaerő-piaci igényekhez való gyors alkalmazkodás elősegítése érdekében
Több országot is érintő projektek:
* A környezeti dimenziók integrálása az államháztartásba – a „Ne okozzon jelentős kárt” (Do No Significant Harm, DNSH) elvének megvalósítása az állami finanszírozási programban
* A nemzeti hatóságok hatásköreinek feltérképezése az EU korlátozó intézkedéseinek végrehajtása terén – Bevált gyakorlatok és jogalkotási ajánlások
* A tagállamok között a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv (Directive on Administrative Cooperation, DAC) összefüggésében kicserélt adózási információk minőségének és felhasználásának javítása

Kérdések és válaszok a 2023. évi Technikai Támogatási Eszközzel kapcsolatban (Európai Bizottság)

„Mi a Technikai Támogatási Eszköz?

A Technikai Támogatási Eszköz (TSI) a Bizottság eszköze az uniós tagállamok reformjainak megtervezéséhez és végrehajtásához nyújtott technikai támogatáshoz. A TSI igényvezérelt, azaz a tagállamok kéréseihez igazodik. Ez a támogatás nem pénzügyi jellegű, hanem a piacon elérhető legjobb szakértelmet jelenti, amely segítséget nyújthat a reformok megtervezésében és végrehajtásában.

A TSI a 2021–2027-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret része. Az eszköz a szükséges tagállami reformok támogatása révén előmozdítja az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját.

A Bizottság a strukturálisreform-támogató program és a TSI révén 2017 óta nyújt technikai támogatást mind a 27 tagállamnak, számos szakpolitikai területen, több mint 1 500 projekthez.

Milyen nagyságú finanszírozásban részesülnek az egyes tagállamok?

A TSI költségvetése 7 évre 864 millió EUR. 2023. évi költségvetése 115 millió EUR.

A Bizottság nem nyújt közvetlen pénzügyi támogatást a tagállamoknak, viszont szakértelmet biztosít a reformok megtervezésének és végrehajtásának támogatásához. Magukhoz a reformokhoz a finanszírozást nem a TSI biztosítja. E reformok nemzeti forrásokból vagy más uniós alapokból, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozhatók.

A Bizottság által nyújtott szakértelem nem igényel nemzeti társfinanszírozást, mindazonáltal a támogatás sikere nagyrészt a tagállami hatóságok elkötelezettségén és felelősségvállalásán múlik. A támogatást sok esetben külső szakértőkből és a Bizottság szakértőiből (a Strukturálisreform-támogató Főigazgatóság és/vagy más bizottsági szolgálatok) álló csoportok nyújtják, minden egyes esetben személyre szabottan.

Milyen reformok támogathatók a TSI keretében?

A TSI keretében a reformprojektek igen széles köre támogatható. A reformtámogatásra jogosult szakpolitikai területek a következők:

államháztartási gazdálkodás, adópolitika és bevételek kezelése,

kormányzás, közigazgatás és jogállamiság, beleértve az igazságügyi reformokat,

üzleti környezet, növekedés, kereskedelem és beruházás,

munkaerőpiac, oktatás és szociális szolgáltatások, beleértve a migrációkezelést és az integrációt,

egészségügyi ellátás, jóléti és gyermekgondozási ellátások,

zöld és digitális szakpolitikák,

pénzügyi szektor és a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés,

adatok és statisztikák,

az euróövezeti tagságra való felkészülés,

közegészségügy, biztonsági kockázatok, szolgáltatás folytonossága.

Hogyan igényelhet egy tagállam reformtámogatást?

A tagállamok minden évben legkésőbb október végéig nyújthatják be támogatási kérelmeiket. A Bizottság értékeli a kérelmeket, és egyezteti a nemzeti koordináló hatóságokkal az ország szükségleteit, valamint a reformok támogatási lehetőségeit. A Bizottság a technikai támogatási eszköz éves munkaprogramjának elfogadását követően kezdi meg a projektek helyszíni megvalósítását.

2023-ra 151 reformprojektet választottak ki az összes tagállam támogatására 326 korszerű reform keretében.

Hogyan választja ki a Bizottság, hogy a tagállamoktól beérkezett számos kérelem közül mely reformprojekteket támogassa?

A TSI-projekteket a TSI-rendeletben és a költségvetési rendeletben meghatározott kritériumok alapján választják ki. A TSI-rendelet 9. cikkében meghatározott kiválasztási szempontokkal összhangban a Bizottság minden egyes kérelem esetében értékeli az alábbiakat:

az azonosított kihívások sürgőssége, súlyossága és kiterjedtsége,

az érintett szakpolitikai területekkel kapcsolatos támogatási igények,

a társadalmi-gazdasági mutatók, valamint a kérelmező tagállam intézményi és általános közigazgatási kapacitásának elemzése,

az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve,

a tagállami prioritások.

Hogyan működik a reformtámogatás a gyakorlatban?

A támogatás a reformok valamennyi szakaszára kiterjedhet, a kezdeti tervezési szakasztól a végrehajtási, változáskezelési és értékelési szakaszig. A támogatás nyújtható stratégiai vagy technikai tanácsadás, a reformigényeket vagy lehetőségeket konkrét területeken felmérő tanulmányok vagy szakértők által biztosított képzés, illetve országon belüli kiküldetés formájában.

A TSI-n keresztül nyújtott támogatás:

a tagállam kérelmével indul. A tagállam felelősségvállalása és elkötelezettsége kulcsfontosságú szerepet játszik a reformok sikerében,

az egyes esetekre és országokra szabott. A Bizottság minden egyes helyzetben azonosítja és elemzi a pontos igényeket,

a szakértelem egyedülálló kombinációját biztosítja az ország számára. A Bizottság az igényekhez a legjobban igazodó szakértői kombinációt állítja össze,

végrehajtásában gyakorlati és konkrét. A támogatás iránti kérelem beérkezését követően a Bizottság párbeszédet kezd a tagállammal annak érdekében, hogy részletesen megismerje a reform iránti igényt, valamint azt, hogy miként lehet a legrelevánsabb támogatást a lehető leggyorsabb módon nyújtani,

megerősíti az uniós tagállamok intézményi és közigazgatási kapacitását i. a reformok megtervezése és végrehajtása, ii. a zöld és digitális átállás elősegítése, iii. az európai szemeszterben azonosított kihívások kezelése vagy iv. az uniós jog alkalmazása terén.

Mi a több országra kiterjedő projekt?

A több országra kiterjedő projektek több tagállam számára nyújtanak támogatást a közös kihívások kezeléséhez. Ezek a projektek – amellett, hogy testre szabott támogatást nyújtanak az egyes érintett tagállamoknak – előmozdítják az egymástól való tanulást és a közös megközelítések kölcsönös tapasztalatcserék révén történő kidolgozását. 2023-ban 33 több országra kiterjedő TSI-projekt valósul meg.

A 2023-as év területei közé tartoznak például a következők:

a megújuló energia engedélyezési folyamatainak felgyorsítása,

a középületek és a közlekedési szolgáltatások energiahatékonyságának növelése,

az energiapiacok működésének javítása,

az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás, beleértve az erdőtüzek megelőzését és a partvédelem biztosítását a parti erózió és az árvízkockázatok kezelése érdekében,

a víz- és levegőminőségi politikák javítása.

A TSI például 23 tagállamot támogat abban, hogy a nemzeti köztisztviselőknek szóló, személyre szabott képzési program révén zöldebbé tegyék államháztartásukat. Ez a projekt a költségvetési politikai döntéshozatalt támogató eszközök, esettanulmányok és célzott munkaértekezletek révén segíti a tagállamokat az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célok elérésében.

Mi a több régióra kiterjedő projekt?

A több régióra kiterjedő projektek olyan régiókat céloznak meg, amelyek hasonló kihívásokkal néznek szembe. Ezek a projektek testre szabott támogatást nyújtanak minden érintett régiónak, előmozdítják az egymástól való tanulást, a kölcsönös tapasztalatcserét és a közös megközelítések kidolgozását. 2023-ban 10 több régióra kiterjedő TSI-projekt valósul meg, például a következő területeken:

az uniós kikötők és ipari klasztereik biztonságának javítása,

a migránsok integrációja és a tehetségek munkaerőpiacra való vonzása,

a zöld átállás támogatása és az ásványi nyersanyagok ellátásának biztosítása a regionális ökoszisztémákban,

az egészségügyi adatok kezelése és regionális szintű elemzés,

az uniós alapok felhasználásának és a régiók támogatásfelvételi kapacitásának erősítése a legkülső régiókban,

a többszintű kormányzás minőségének javítása és a szigetek gazdasági rezilienciájának erősítése.

A TSI például támogatni fogja a görög, horvát és svéd szigeteket abban, hogy gazdaságuk fejlesztésére, zöld és digitális átállásuk előmozdítására és a polgárok jóllétének javítására irányuló stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre. E támogatásnak köszönhetően a szigetek jobban tudják majd kezelni az olyan közös kihívásokat, mint a demográfiai tendenciák, a munkaerőpiaci hiány, a termelékenység és az innováció hiánya, valamint a többszintű kormányzási rendszer hatékonyságának javítása.

Mit jelent a kiemelt projekt?

A kiemelt projektek olyan reformok, amelyekre a különböző tagállamokban nagy szükség van, és amelyek összhangban vannak az EU kiemelt prioritásaival.

2023-ban az alábbi 13 kiemelt TSI-projekt részesül támogatásban:

a környezeti dimenziók integrálása az államháztartásba – a jelentős károkozás elkerülését célzó elv végrehajtása a közfinanszírozási programokban,

a megújuló energia engedélyezésének felgyorsítása,

az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása,

környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok kezelése a pénzügyi ágazatban,

az ipari ökoszisztémák támogatása,

migráció és tehetségvonzás,

a személyközpontú integrált ellátás felé,

ELSŐ AZ IFJÚSÁG – a gyermekek és a fiatalok jóllétének, oktatásának, képzésének, szociális védelmének és munkaügyi kilátásainak támogatása,

PACE – közigazgatási együttműködési csereprogram,

a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv (DAC) keretében a tagállamok között kicserélt adóügyi információk minőségének és felhasználásának javítása,

a közbeszerzési személyzet professzionalizálása: a stratégiai módszertanok, az integritás és az átláthatóság előmozdítása,

digitális átállás a regionális és helyi közigazgatási szervek számára,

uniós Digitális Pénzügyi Felügyeleti Akadémia a pénzügyi felügyeleti hatóságok készségeinek fejlesztése érdekében.

Támogatja-e a TSI a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtását?

A TSI több tagállamot is támogatott helyreállítási és rezilienciaépítési terveik elkészítésében, és jelenleg támogatja azok végrehajtását. A 2023-ban kiválasztott TSI-projektek több mint 70%-a kapcsolódik a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásához.

Eddig több mint 400 TSI-projekt – köztük több 2023-as új projekt – járult hozzá vagy fog hozzájárulni a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek kidolgozásához vagy végrehajtásához.

Példák arra vonatkozóan, hogy milyen közigazgatási reformokat támogat a TSI

A közigazgatás hatékonysága és rezilienciája elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállamok megvalósítsák a gazdasági helyreállítást, és a lehető legjobban kiaknázzák a zöld és digitális átállásban rejlő lehetőségeket. Amint azt a közelmúltbeli válságok megmutatták, a közigazgatási szerveknek képesnek kell lenniük arra, hogy folyamatosan alkalmazkodjanak a gyorsan változó világhoz. Ehhez új készségekre és új munkamódszerekre, például a közszolgáltatások digitalizálására van szükség, ugyanakkor mindenki számára biztosítani kell a minőségi, nyitott, megbízható és elszámoltatható szolgáltatásokat. A tagállamok e területen végrehajtandó reformjainak támogatása érdekében a TSI 2023-ban új kezdeményezést indít a különböző tagállamok köztisztviselői közötti csereprogramok ösztönzésére – ez a közigazgatási együttműködési csereprogram (PACE). E kezdeményezés keretében a köztisztviselőknek lehetőségük lesz arra, hogy a bevált módszerek és tapasztalatok cseréje érdekében rövid ideig más tagállamokban dolgozzanak.

Példák arra vonatkozóan, hogy a TSI konkrétan hogyan járul hozzá a területi igazságos átmenet tervek megvalósításához

A TSI 6 tagállamot támogat a területi igazságos átmenet terveiknek az Igazságos Átmenet Alap keretében történő megvalósításában.

A TSI például támogatja a pályázati felhívások elkészítését, a tájékoztatási és kommunikációs stratégiákat, a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásépítését, testre szabott eszközök kidolgozását és a bevált gyakorlatok terjesztését. Ez a támogatás segíteni fogja az érintett régiókat az Igazságos Átmenet Alap által biztosított finanszírozás felhasználásában.

Példák arra vonatkozóan, hogy a TSI hogyan járul hozzá az energiabiztonsághoz

A TSI 2022 óta támogatja a tagállamokat az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függésük csökkentésére irányuló erőfeszítéseikben, a REPowerEU tervben meghatározottak szerint. A Bizottság például tanácsadást és kapacitásépítést biztosít 17 tagállam számára a megújuló energia, az energiahatékonyság, a megújuló hidrogén előállítása, az energiaellátás diverzifikálása és az ipar dekarbonizációját célzó innovatív megoldások terén végrehajtandó konkrét reformok és beruházások azonosítása érdekében.

Emellett 2023-ban a TSI 6 tagállamot fog támogatni abban, hogy a REPowerEU tervvel összhangban felgyorsítsák a megújulóenergia-engedélyekre vonatkozó adminisztratív eljárásokat, 7 tagállam esetében pedig felújítási és energiahatékonysági projektek részesülnek támogatásban, összhangban az uniós épületkorszerűsítési programmal, az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelvre irányuló javaslatokkal és az energiahatékonysági irányelvvel.

Hogyan segíti a TSI a tagállamokat Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított katonai agressziója következményeinek kezelésében?

Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított katonai agresszióját követően a Bizottság különleges felhívást tett közzé az ukrajnai menekülteket befogadó tagállamok támogatása és az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való tagállami függés fokozatos megszüntetése céljából

Ezen túlmenően a TSI több tagállamot is támogat az Oroszországgal szembeni szankciók hatékony végrehajtásában. Ez magában foglalja például a vállalatok tényleges tulajdonosának vagy az irányítást gyakorló személynek az azonosítását, ami a befagyasztandó eszközök azonosítása szempontjából releváns. A támogatás a szankciók kijátszásának megelőzése érdekében a kriptoügyletek nyomon követésére is összpontosít. 2023-ban a TSI 9 tagállamot segít a nemzeti hatóságok szankciók végrehajtására vonatkozó hatásköreinek feltérképezésében. Ez magában foglalja például a vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozó különböző megközelítések erősségeinek és gyengeségeinek elemzését.

Példák arra vonatkozóan, hogy a TSI hogyan támogatja a készségeket

A készségek 2023-as európai évének keretében a TSI 2023-ban továbbra is támogatni fogja a tagállamokat nemzeti stratégiáik kialakításában a szakemberhiány és a strukturális munkaerőhiány leküzdése érdekében.

A TSI például támogatta egy uniós Digitális Pénzügyi Felügyeleti Akadémia létrehozását. Az akadémián a felügyeleti hatóságok a fogyasztók hatékonyabb védelme érdekében fejleszthetik készségeiket a fejlett technológiák pénzügyi ágazatban történő alkalmazásával kapcsolatos kockázatok kezelésére.”

Forrás:
Kérdések és válaszok a 2023. évi Technikai Támogatási Eszközzel kapcsolatban; Európai Bizottság; 2023. március 21.

Az Európai Tanács következtetései, 2023. március 23.

„Az Európai Tanács 2023. március 23-án következtetéseket fogadott el Ukrajnára, az egységes piacra és a gazdaságra, az energiára, valamint egyéb napirendi pontokra vonatkozóan.

Az Európai Tanács következtetései, 2023. március 23.

”

Forrás:
Az Európai Tanács következtetései, 2023. március 23.; Európai Tanács; 2023. március 23.

Az uniós vezetők és a szociális partnerek Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozója

„Az uniós vezetők és a szociális partnerek a Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó keretében azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogyan adható megfelelő válasz az Európa előtt álló versenyképességi kihívásokra, és hogyan lehetne Európát olyan ipari beruházások színhelyévé tenni, amelyek növekedést és minőségi munkahelyeket teremtenek.

A csúcstalálkozó résztvevőinek napirendjén a következő témák szerepeltek:

miként biztosíthatók ténylegesen egyenlő versenyfeltételek, hogyan vihető végbe az ipari ágazatban a versenyképesség megőrzéséhez szükséges átalakítás, és hogyan valósítható meg a gazdaságilag stabil és igazságos átmenet

készségfejlesztési program: a készségek európai éve kínálta lehetőségekkel élve miként lehet kezelni a munkaerő-felvételi problémákat és megszüntetni a készségek megszerzése és a készségekkel kapcsolatos képzésekhez való hozzáférés terén fennálló hiányosságokat

hogyan lehet reziliensebbé tenni az egységes piacot, és ambiciózus kereskedelmi menetrendet megvalósítani a mindenki számára előnyös, rendkívül versenyképes szociális piacgazdaság kiépítése érdekében

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette: „Európa versenyképessége ma kiemelten fontos kérdés. Az Európai Tanács gyors, nagyratörő és átfogó európai iparpolitikai válaszintézkedéseket sürgetett. A szociális partnerekkel szoros együttműködésben a zöld és a digitális kettős átállás révén meg kell erősítenünk versenyképességünket és növekedésünket, és minőségi munkahelyeket kell teremtenünk, gondoskodva arról, hogy senkit ne hagyjunk hátra. Emellett az egységes piac mély gazdasági integrációja lendületet ad az uniós export versenyképességének, miközben a szabadkereskedelmi megállapodások továbbra is kiemelten fontos eszközt jelentenek az új piacok megnyitása és az innovációba való beruházások maximalizálása terén. Ezzel párhuzamosan ugyanolyan fontos, hogy a képzett munkaerő váljon versenyképességünk motorjává. A készségek európai éve lehetőséget kínál arra, hogy a készségfejlesztést súlyához mérten a középpontba helyezzük.”

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Fokoznunk kell Európa versenyképességét, és a klímasemlegességre való átállás előmozdítása érdekében támogatnunk kell a vállalkozásokat és a munkavállalókat. Ez nem csak jövőbeli jólétünk és növekedésünk biztosítása szempontjából alapvetően fontos, hanem a minőségi munkahelyek teremtéséhez is. Előterjesztettük a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet és a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabályt – mindkettővel arra törekszünk, hogy olyan környezetet teremtsünk a vállalkozások számára, amely lehetővé teszi kulcsfontosságú technológiák gyártását az EU-ban. De ha nincsenek olyan szakképzett munkavállalóink, akik telepíteni tudják ezeket a technológiákat, és dolgozni tudnak azokkal, nem jutunk messzire. A készségek éppen ezért tervünk egyik legfontosabb pillérét jelentik. A készségek európai éve a készségfejlesztésre helyezi a hangsúlyt, és a szociális partnerek bevonása sikerünk záloga.”

Az EU Tanácsának soros elnöksége részéről Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke hozzátette: „Az EU egyik legfontosabb feladata, hogy Oroszország teljes invázióját követően támogassa Ukrajnát. Oroszország háborúja a világ többi részére is rendkívül súlyos következményekkel jár. Európa magas energiaárakkal és inflációval néz szembe, ami komoly nehézségeket okoz vállalkozásainknak és polgárainknak egyaránt. A svéd elnökség célja, hogy Európát zöldebbé, biztonságosabbá és szabadabbá tegye. Gazdaságaink erősségeire építve javítanunk kell az európaiak életminőségét, nagyobb szerepet kell betöltenünk a globális porondon, és növelnünk kell biztonságukat. Európa versenyképességének növelése döntő szerepet tölt be mindebben. Felelős szociális partnerekkel, tényleges és eredményes szociális párbeszéd mentén hozzájárulhatunk a munkaerőpiaci sokkok enyhítéséhez, valamint a tovább- és az átképzés támogatásához, megkönnyítve az átmenetet változó munkaerőpiacainkon.”

Esther Lynch, az Európai Szakszervezetek Szövetségének főtitkára (ESZSZ) kijelentette: „Az európai munkavállalók nap mint nap szembesülnek azzal, hogy vásárlóerejük és életszínvonaluk jelentősen romlik a vállalatok túlzottan magas nyeresége nyomán kialakult inflációs válság miatt. Nem folytathatunk negatív versenyt a versenyképesség zászlaja alatt.

Azzal tudjuk a legjobban támogatni az európai ipart és az európai munkavállalókat, ha a technológiába és a képzésbe való beruházás révén növeljük a termelékenységet, nem pedig azzal, hogy lejjebb visszük a béreket vagy a normákat.

Az európai vállalatok termelékenységét elsősorban az akadályozza, hogy a közberuházások messze elmaradnak a szükséges szinttől, a magánberuházások GDP-hez viszonyított aránya pedig jelenleg a 2000-es szint felét teszi ki. Emellett a munkaerő 50–60%-a nem rendelkezik az iparágaink számára szükséges készségekkel, és nem is kap lehetőséget arra, hogy képzésben részesüljön e készségek elsajátításához.

Az EU-nak azt a mindenki számára előnyös megközelítést kellene követnie, amelyet a Biden-kormány alkalmaz az Egyesült Államokban: beruházni az iparba, és ezzel biztosítani, hogy megfeleljen a jövő kihívásainak, ezzel párhuzamosan pedig szociális feltételrendszer mentén minőségi munkahelyeket teremteni és emelni az életszínvonalat.”

Fredrik Persson, a BusinessEurope elnöke a munkáltatók (BusinessEurope, SGI Europe, SMEunited) képviseletében elmondta: „Az európai vállalkozások versenyképességének megerősítése érdekében az európai vezetőknek sürgősen javítaniuk kell a beruházási feltételeket az Európai Unióban. Az Európa előtt a versenyképesség kapcsán álló kihívásokra nem lehet az a válasz, hogy egymásra licitálva osztjuk a támogatásokat. Az EU-nak eleget kell tennie annak a sürgető igénynek, hogy a szabályozásban mozgásteret biztosítson a vállalkozások, különösen a kkv-k számára. Támogatnia kell a zöld gazdaságra való átállást, mégpedig egyrészről célzott uniós programok, másrészről a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a Next Generation EU keretében rendelkezésre álló források hatékony felhasználása, harmadrészről pedig egy rugalmasabb és egyszerűbb ideiglenes állami támogatási keret révén, mindezt egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett. Foglalkoznia kell az olyan hosszú távú kihívásokkal, mint a magas adók, a nem kellő mértékben fejlett tőkepiacok, valamint a K+F-be és a kritikus infrastruktúrákba történő beruházások hiánya. A készségek európai éve kiváló lehetőséget kínál a készséghiány kezelésére és a képzési rendszerek oly módon való alakítására, hogy azok jobban reagáljanak a változó munkaerőpiaci igényekre.”

Az ebben a szövegben idézett vélemények az érintett magánszemélyek / szervezetek álláspontját tükrözik, és nem tekinthetők együttesen a Tanács, illetve az Európai Tanács álláspontjának.

Ülések”

Forrás:
A Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó főbb üzenetei, 2023. március 22.; Európai Tanács; 2023. március 23.

Európai Bizottság: a fenntartható döntések elősegítése és a zöldrefestés megállítása (fogyasztóvédelem)

„A Bizottság a mai napon közös kritériumokra tesz javaslatot a zöldrefestés és a félrevezető zöld állítások elleni fellépés érdekében. A mai javaslat több egyértelműséget és nagyobb bizonyosságot fog hozni a fogyasztók számára annak biztosításával, hogy ha valami „zöldként” kerül értékesítésre, az valóban környezetbarát. Ezenfelül hozzásegíti őket a környezetbarát termékek és szolgáltatások kiválasztását lehetővé tevő minőségi tájékoztatáshoz. A vállalkozások számára is előnyt fog jelenteni, mivel könnyebben felismerhető és értékelhető lesz a fogyasztók számára, ha érdemi erőfeszítéseket tesznek termékeik környezeti fenntarthatóságának javítása érdekében, ezáltal értékesítésük növekedésére számíthatnak, és nem tisztességtelen versenykörülmények között kell talpon maradniuk. Ily módon a javaslat elősegíti a versenyfeltételek kiegyenlítését a termékek környezeti teljesítményével kapcsolatos tájákoztatás terén.

Egy 2020-as bizottsági tanulmány kiemelte, hogy a vizsgált uniós környezeti állítások 53,3%-a homályos, félrevezető vagy megalapozatlan, 40%-a pedig alaptalan. A vállalkozások környezetbarát jellegre vonatkozó önkéntes állításai jelenleg nincsenek egységesen szabályozva, ami zöldrefestéshez vezet és egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt az uniós piacon, ennélfogva hátrányosan érinti a valóban fenntartható vállalkozásokat.

Megbízható, összehasonlítható és ellenőrizhető információk a fogyasztók számára

A javaslat szerint a vállalatoknak, amennyiben termékeik vagy szolgáltatásaik környezetbarát jellegére vonatkozó állításokat, ún. „zöld állításokat” tesznek, meg kell felelniük bizonyos minimumnormáknak arra vonatkozóan, hogy az állításokat miként támasztják alá és hogyan kommunikálják.

A javaslat olyan konkrét állítások megfogalmazását várja, mint például a következők: „Újrafeldolgozott műanyag palackból készült póló”, „karbon-ellentételezett szállítás”, „30%-ban újrafeldolgozott műanyagból készült csomagolás” vagy „óceánbarát napkrém”. Gátat akar szabni a címkék elszaporodásának is, valamint annak, hogy egyre újabb környezeti köz- és magáncímkék jelenjenek meg. Minden olyan önkéntes állításra kiterjed, amelyet egy terméknek, szolgáltatásnak, vagy magának a kereskedőnek a környezetre gyakorolt hatásáról, környezeti vonatkozásáról vagy teljesítményéről tesznek. Azok az állítások, amelyekre hatályos uniós szabályok vonatkoznak, például az uniós ökocímke vagy az ökoélelmiszer-logó, nem tartoznak a körébe, mivel a jogszabályok eleve biztosítják ezen szabályozott állítások megbízhatóságát. Ugyanezen okból kifolyólag nem vonatkozik a hamarosan életbe lépő uniós szabályozás hatálya alá tartozó állításokra sem.

A vállalatoknak, mielőtt bármilyen, környezetbarát jellegre vonatkozó állítást közölnek a fogyasztókkal, az állításokat független módon ellenőriztetniük kell, és tudományos bizonyítékokkal alá kell támasztaniuk. E tudományos elemzés részeként a vállalatoknak többek között azonosítaniuk kell a termékük szempontjából ténylegesen releváns környezeti hatásokat, és meg kell határozniuk a kölcsönös összefüggéseket is az átfogó és pontos kép felvázolása érdekében.

Egyértelmű és harmonizált szabályok és címkék

Szabályok sora fogja biztosítani azt is, hogy az állításokat egyértelmű módon közöljék. Nem lesz engedélyezett például ezentúl az olyan állítások vagy címkék használata, amelyek a termék általános környezeti hatását összesítve értékelik, kivéve ha az uniós jogszabályok erre lehetőséget adnak. A termékek vagy szervezetek egymással való összehasonlításának egyenértékű információkon és adatokon kell alapulnia.

A javaslat a környezeti címkéket is szabályozza. Jelenleg legalább 230 különböző címke létezik, ami bizonyíthatóan zavart és bizalmatlanságot okoz a fogyasztók körében. Hogy ne jelenhessenek meg egyre újabb címkék, új nyilvános címkézési rendszereket csak akkor lehet majd bevezetni, ha azokat uniós szinten alakítják ki, és új magánrendszerek csak előzetes jóváhagyást követően és kizárólag abban az esetben engedélyezhetők, ha a már meglévőknél nagyobb környezetvédelmi ambíciót takarnak. A környezeti címkékre általánosságban részletes szabályok vonatkoznak: megbízhatónak és átláthatónak kell lenniük, ellenőrzésük független módon kell történjen, és rendszeres felülvizsgálatnak kell alávetni őket.

Következő lépések

A rendes jogalkotási eljárást követően a zöld állításokról szóló irányelvre irányuló javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia.

Háttér-információk

A mai javaslat kiegészíti a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásáról szóló 2022. márciusi javaslatot azáltal, hogy a megtévesztő reklám általános tilalma mellett konkrétabb szabályokat ír elő a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokra. A mai javaslat az áruk javítását előmozdító közös szabályokról szóló javaslattal együtt kerül előterjesztésre, amely szintén hozzájárul a fenntartható fogyasztáshoz és erősíti a körforgásos gazdaságot.

A mai javaslat egy fontos bizottsági kötelezettségvállalást valósít meg az európai zöld megállapodás részeként. Ez a körforgásos gazdaságra vonatkozó harmadik javaslatcsomag, melynek részét képezi az áruk javításának előmozdítását célzó közös szabályokról szóló javaslat is. A körforgásos gazdaságról szóló első és második csomagot 2022 márciusában, illetve novemberében fogadták el. Az első csomag magában foglalta a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló új rendeletjavaslatot, a fenntartható és körforgásos textiltermékekre vonatkozó uniós stratégiát, valamint a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásáról szóló fogyasztóvédelmi irányelvjavaslatot. A második csomag a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendeletjavaslatot, a biológiailag lebomló, bioalapú és komposztálható műanyagokról szóló közleményt, valamint a szén-dioxid-eltávolításról szóló rendelethez kapcsolódó uniós tanúsításra vonatkozó javaslatot öleli fel.

További információk

A zöld állítások alátámasztására vonatkozó új szabályokról szóló irányelvre vonatkozó javaslat

Kérdések és válaszok: A zöld állítások alátámasztásának új kritériumai

Tájékoztató

A zöld állításokra vonatkozó weboldal

Az áruk javítását előmozdító közös szabályokról szóló irányelvre vonatkozó javaslat

A javítás és az újrahasználat előmozdítására vonatkozó sajtóközlemény

A javítás és az újrahasználat előmozdítására vonatkozó kérdések és válaszok

A javítás és az újrahasználat előmozdítására vonatkozó weboldal

Idézet(ek)
Lépten-nyomon zöld állításokkal találkozunk: oceánbarát póló, karbonsemleges banán, méhbarát gyümölcslé, 100%-ban karbon-ellentételezett szállítás és így tovább. Sajnálatos, hogy ezen állítások igen gyakran bizonyíték és indokolás nélkül fogalmazódnak meg. Ez megnyitja az utat a zöldrefestés előtt, és hátrányos helyzetbe hozza a valóban fenntartható termékeket előállító vállalatokat. Sok európai számára fontos szempont, hogy vásárlásával egy fenntarthatóbb világhoz járuljon hozzá. Ehhez elengedhetetlen, hogy megbízhassanak az erre vonatkozó állításokban. E javaslat azt a cél szolgálja, hogy a fogyasztók biztosak lehessenek abban, hogy ha valami „zöldként” kerül értékesítésre, az valóban környezetbarát. – Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök – 22/03/2023

Mindenki a lehető legnagyobb mértékben hozzá akar járulni ahhoz, hogy csökkenjen fogyasztási döntéseink környezetre gyakorolt hatása, de zöldnek lenni nem könnyű. Elveszünk az információk tengerében. 230 különböző ökocímke létezik az uniós piacon. Fontos, hogy bízhassunk a termékek környezetbarát jellegére vonatkozó állításokban és címkékben. A Bizottság által ma előterjesztett javaslatok arra irányulnak, hogy megvédjék a vállalkozásokat és a fogyasztókat a káros zöldrefestési gyakorlatokkal szemben, és kezeljék a címkék túlzott elszaporodásának problémáját. Növelni kívánjuk a fogyasztói döntésekkel kapcsolatos bizalmat és biztosítani akarjuk, hogy a rendszer azokat a vállalatokat jutalmazza, amelyek valódi erőfeszítéseket tesznek azért, hogy csökkentsék a természetre gyakorolt hatásukat, mérsékeljék erőforrás-függőségüket, környezeti kibocsátásukat, és kevésbé szennyező módon működjenek. Elő kell mozdítanunk az olyan közös, megbízható címkék használatát is, mint az uniós ökocímke, amely a környezetvédelmi kiválóság jele az egységes piacunkon. – Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos – 22/03/2023”

Forrás:
Fogyasztóvédelem: a fenntartható döntések elősegítése és a zöldrefestés megállítása; Európai Bizottság; 2023. március 22.

Kérdések és válaszok az európai környezeti állításokról szóló irányelvről

„Milyen előnyük származik a fogyasztóknak ebből a javaslatból? Hogyan fogja a kezdeményezés megvédeni a fogyasztókat a zöldrefestéstől?

Az európaiak 94%-a úgy véli, hogy a környezet védelme személyesen fontos számára, 68%-uk pedig elismeri, hogy fogyasztási szokásai hátrányosan befolyásolják a környezetet Európában és világszerte (Eurobarométer tematikus felmérés, 501. sz.). Ahhoz, hogy fogyasztási szokásaikat megváltoztathassák, a fogyasztóknak megbízható és ellenőrizhető információkra van szükségük.

Az Európai Unióban működő vállalkozások gyakran tesznek önkéntes környezeti állításokat úgy, hogy azokat nem tudják bizonyítékokkal alátámasztani vagy csupán kevés bizonyítékot tudnak felmutatni. Ez azonban „zöldrefestést” eredményezhet, ami azt jelenti, hogy a termékek vagy eljárások környezetbarátabb benyomást keltenek, mint amilyenek valójában. Ez egyrészt félrevezető a fogyasztók számára, másrészt méltánytalan azon vállalkozásokkal szemben, amelyek valóban dolgoznak környezeti teljesítményük javításán.

Egy 2020-as bizottsági tanulmány megállapította, hogy a vizsgált állítások 53,3%-a homályos, félrevezető vagy nem kellőképpen megalapozott, 40%-a pedig teljes mértékben megalapozatlan. A „zöld” címkék sokasága (körülbelül 230-at azonosítottak) önmagában is aláássa a fogyasztói bizalmat, mivel megalapozottságuk és megbízhatóságuk nagymértékben eltér, ezért a fogyasztók szkeptikusan állnak hozzájuk.

A környezeti állításokról szóló irányelvre irányuló javaslat kezelni fogja a zöldrefestést azáltal, hogy elejét veszi a fogyasztók számára tett hamis környezeti állításoknak, valamint az állami és magán környezeti címkék elterjedésének. A fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásáról szóló irányelvre irányuló 2022. márciusi javaslattal együtt az új szabályok egyértelmű rendszert hoznak létre a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások és címkék tekintetében. Céljuk annak biztosítása, hogy a fogyasztók megbízható tájékoztatást kapjanak az általuk vásárolt termékek környezetvédelmi jellemzőiről.

Emellett a szintén ma elfogadott, az áruk javítását előmozdító közös szabályokról szóló javaslat a fenntartható fogyasztáshoz is hozzá fog járulni számos olyan intézkedés révén, amelyek előmozdítják a javítást, továbbá megkönnyítik és vonzóbbá teszik azt az áruk teljes életciklusa során fellépő hibák esetén. Mindkét javaslat fontos eleme a körforgásos gazdaság tekintetében meghatározott célkitűzések megvalósításának, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben meghatározottak szerint.

Milyen típusú állításokra terjed ki ez a javaslat?

A környezeti állításokról szóló irányelvjavaslat azon vállalkozások „környezeti állításaira” irányul, amelyek azt állítják vagy azt sugallják, hogy termékeik, szolgáltatásaik vagy szervezetük környezetre gyakorolt hatása pozitív, kis mértékben negatív vagy semleges, vagy idővel javulni fog. A javaslat előírja, hogy alá kell támasztani és előzetesen ellenőrizni kell a környezetbarát jellegre vonatkozó olyan állításokat, mint például a „csomagolása 30% újrafeldolgozott műanyagot tartalmaz”, a „méhbarát gyümölcslé”, a „kibocsátáskompenzált utazás” vagy a „kötelezettségvállalás a termék előállításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás 2020-hoz képest 2030-ig 50%-kal történő csökkentésére”.

A javaslat foglalkozik a vállalkozások által a fogyasztók felé önkéntesen megfogalmazott olyan állításokkal, amelyek egy termék környezeti hatására, megjelenésére vagy teljesítményére, vagy magára a kereskedőre vonatkoznak, és „életcikluson” alapuló megközelítést alkalmaz, a nyersanyagoktól kiindulva az életciklus végéig.

A javaslat a környezeti címkézési rendszerekkel is foglalkozik, megállítja az állami és magáncímkék elterjedését, és biztosítja a címkézési rendszerek átláthatóságát és megalapozottságát.

Csak azokra az állításokra vonatkozik, amelyekre jelenleg más uniós szabályok nem vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy ha az uniós jogszabályok egy adott ágazatra vagy termékkategóriára vonatkozóan konkrétabb szabályokat állapítanak meg a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokra vonatkozóan, mint például az uniós ökocímke, az energiahatékonysági címke vagy az ökológiai gazdálkodást tanúsító címke, akkor ezek a szabályok elsőbbséget élveznek a javaslat rendelkezéseivel szemben.

A kibocsátáskompenzációs egységeken vagy karbonkrediteken alapuló, éghajlattal kapcsolatos állításokról bebizonyosodott, hogy különösen gyakran nem egyértelműek, félrevezetőek és könnyen megtévesztik a fogyasztókat. Ez mindenekelőtt azokra a környezeti állításokra vonatkozik, amelyek szerint a termékek vagy szervezetek „klímasemlegesek”, „karbonsemlegesek”, „100%-ban szén-dioxid-kompenzáltak” vagy hasonlók. A környezeti állításokra vonatkozó javaslat a kompenzáció kérdésével is foglalkozik. A vállalkozásoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy saját szervezetükben vagy értékláncukban csökkentsék a kibocsátásokat. Amikor a vállalkozások az éghajlattal kapcsolatos állításokat tesznek, átláthatónak kell lenniük a tekintetben, hogy az állítás mely része vonatkozik saját műveleteikre, és mely rész alapul a kibocsátáskompenzációs egységek vásárlásán. A javaslat a kompenzációs egységek integritására és helyes elszámolására vonatkozó követelményeket is tartalmaz.

Pontosan hogyan működik a környezeti állítások ellenőrzése és érvényesítése?

A javasolt irányelv előírná a tagállamok számára annak biztosítását, hogy amikor a vállalkozások önkéntesen állítanak valamit a környezetbarát jellegre vonatkozóan, akkor tiszteletben tartsák az azok igazolására és közlésére vonatkozó minimumkövetelményeket. A tagállamok lesznek felelősek a független és akkreditált hitelesítők által végrehajtandó ellenőrzési és végrehajtási folyamatok kialakításáért, az alábbiak szerint:

Az állításokat széles körben elismert tudományos bizonyítékokkal kell alátámasztani, amelyek azonosítják a releváns környezeti hatásokat és a köztük lévő esetleges kompromisszumokat.

Ha a termékeket vagy szervezeteket más termékekkel és szervezetekkel hasonlítják össze, ezeknek az összehasonlításoknak méltányosnak kell lenniük, és egyenértékű információkon és adatokon kell alapulniuk.

Nem megengedettek azok az állítások vagy címkék, amelyek a terméknek például a biológiai sokféleségre, az éghajlatra, a vízfogyasztásra, a talajra stb. gyakorolt környezeti hatását általánosságban értékelik, kivéve, ha léteznek erre vonatkozó uniós szabályok.

A környezeti címkézési rendszereknek szilárdnak és megbízhatónak kell lenniük, elterjedésüket pedig ellenőrizni kell. Ösztönözni kell az uniós szintű rendszereket; új állami rendszerek – kivéve, ha uniós szinten kerülnek kidolgozásra – nem lesznek megengedettek, és új magánrendszerek csak akkor engedhetők meg, ha a meglévő rendszereknél magasabb szintű környezetvédelmi törekvést tudnak felmutatni, és előzetes jóváhagyást kapnak.

A környezeti címkéknek átláthatónak, egy harmadik fél által ellenőrzöttnek és rendszeresen felülvizsgáltnak kell lenniük.

Indíthatnak-e a fogyasztók képviselői kollektív kereseteket az új irányelvet be nem tartó kereskedőkkel szemben?

A környezeti állításokra vonatkozó bizottsági javaslatban szerepel, hogy a képviseleti keresetekről szóló (EU) 2020/1828 irányelvnek köszönhetően a „feljogosított szervezetek”, például a fogyasztói szervezetek keresetet indíthatnak a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme érdekében. Ez vonatkozik például arra az esetre, ha a kereskedő (implicit módon vagy kifejezetten) környezeti állításokat tesz, biztosítva, hogy eleget tesz az alátámasztásukra vonatkozó minimumkövetelményeknek, de gyanítható, hogy nem ez a helyzet.

Hogyan egészíti ki a javaslat a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalását elősegítő és a megtévesztő gyakorlatok kezelését célzó meglévő kezdeményezéseket, és hogyan járul hozzá azokhoz?

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv olyan horizontális eszköz, amely a vállalkozások fogyasztók felé irányuló reklámozási és értékesítési tevékenységeinek széles körével foglalkozik. Előírja a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok általános tilalmát, amely a környezeti állításokra is vonatkozik, eseti értékelés alapján. Az irányelvet az Európai Parlament és a Tanács jelenleg vizsgálja felül a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásáról szóló irányelvre irányuló, 2022. március 30-án előterjesztett bizottsági javaslat alapján. A fogyasztók szerepének erősítéséről szóló javaslat megerősíti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet a zöldrefestési gyakorlatok elleni hatékonyabb küzdelem érdekében, többek között azáltal, hogy minden körülmények között tiltja a konkrét és ismétlődő zöldrefestési gyakorlatokat, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistájára (a javaslat I. melléklete) helyezve azokat.

A környezeti állításokra vonatkozó mai javaslat kiegészíti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet azáltal, hogy konkrét szabályokat állapít meg az önkéntes környezeti állítások és a környezeti címkézési rendszerek uniós piacon történő alátámasztására, ellenőrzésére és közlésére vonatkozóan. Lényeges, hogy az ellenőrzést az állítások terjesztése előtt kell elvégezni.

Milyen hatással lesznek az új szabályok az uniós vállalkozásokra?

A mai javaslat minimumkövetelményeket vezet be az alátámasztás, a közlés és az ellenőrzés tekintetében azon vállalkozások számára, amelyek önkéntesen kívánnak környezeti állításokat tenni.

A vállalkozásoknak biztosítaniuk kell az önkéntes környezeti állítások megbízhatóságát, és állításaikat átlátható módon kell közölniük. Állításaikat egy független hitelesítőnek kell ellenőriznie az irányelv követelményeinek megfelelően. A hitelesítő ezt követően az egész EU-ban elismert megfelelőségi igazolást állít ki.

E közös szabályrendszernek az EU belső piacán történő bevezetésével a javaslat versenyelőnyhöz juttatja azokat a vállalkozásokat, amelyek valódi erőfeszítéseket tesznek a környezetbarát termékek, szolgáltatások és szervezési gyakorlatok kifejlesztése és a környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése érdekében.

Ez várhatóan csökkenti fogja az egységes piac jogi széttagoltságának kockázatát is, ami költségmegtakarítást jelent azon vállalkozások számára, amelyek állításait akkreditált hitelesítő igazolta. A harmonizált szabályok csökkenteni fogják a belső piacon határokon átnyúló kereskedelmet folytató vállalkozások költségeit, és megerősítik az EU-n kívüli iparágaink hitelességét.

Hogyan érinti a javaslat a kis- és középvállalkozásokat?

Annak elkerülése érdekében, hogy a követelmények aránytalan hatást gyakoroljanak a kisebb vállalkozásokra a nagyobbakhoz képest, a mikrovállalkozások (amelyek 10-nél kevesebb alkalmazottal és kevesebb mint 2 millió EUR árbevétellel rendelkeznek) mentesülnek az e javaslatban foglalt kötelezettségek alól, kivéve, ha maguk döntenek a szabályok alkalmazása mellett.

A kkv-k zöld átállásban való részvételének ösztönzése és a jogos környezeti állítások előnyben részesítése érdekében a javaslat arra kéri a tagállamokat, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek segítik a kkv-kat a követelmények alkalmazásában azáltal, hogy megkönnyítik a pénzügyi támogatáshoz, valamint a szervezeti és technikai segítségnyújtáshoz való hozzáférést. A Bizottság azáltal is támogatni fogja a vállalkozásokat, hogy forrásokat bocsát rendelkezésre a megalapozott állítások alátámasztására szolgáló adatok szolgáltatásához, és számítási eszközöket dolgoz ki a kkv-k számára.

Mit jelent a javaslat a nemzetközi kereskedelmi partnerek számára?

Az EU-n kívüli székhellyel rendelkező azon vállalkozásoknak, amelyek az uniós fogyasztóknak szóló, önkéntes környezeti állításokat tesznek, szintén be kell tartaniuk a javasolt irányelvben meghatározott követelményeket. Ez arra ösztönzi a globális partnereket, hogy járuljanak hozzá a zöld átálláshoz, különös tekintettel a belső piacon kereskedő vállalkozásokra.

A tervezett intézkedések között szerepel az uniós magánszereplők vagy az uniós piacon működő külső partnerek által kidolgozott új környezetvédelmi címkézési rendszerek tilalma, kivéve, ha bizonyítani tudják a tagállamok számára, hogy milyen hozzáadott értéket képviselnek az uniós piac szempontjából a környezetvédelmi ambícióikat vagy a hatások lefedettségét illetően. Az ilyen rendszereket be kell jelenteni, és a Bizottságnak jóvá kell hagynia.

Milyen kapcsolat van a környezeti állításokról szóló javaslat és az uniós ökocímke között?

Az uniós ökocímke az Unióban alkalmazott, a környezetvédelmi kiválóságot kifejező hivatalos önkéntes jelölés, amely független szakértők által ellenőrzött, garantáltan alacsony környezeti hatású termékekhez irányítja a fogyasztókat. Az uniós jogszabályok követelményeket határoznak meg az uniós ökocímke megszerzésére és közlésére vonatkozóan, ideértve a termékcsoportonkénti szigorú kritériumokat, amelyeket szilárd tudományos alapon állapítottak meg átlátható, több érdekelt felet bevonó konzultációs folyamat és független harmadik fél általi tanúsítás révén. Mivel az uniós ökocímkét már uniós jogszabályok szabályozzák, amelyek garantálják annak megbízhatóságát és hitelességét, használata nem tartozik a környezeti állításokról szóló javaslat szabályainak hatálya alá. Ugyanakkor a környezeti állításokra vonatkozó javaslat lendületet adhat az uniós ökocímke használatának és továbbfejlesztésének, mivel új állami címkézési rendszerek nem megengedettek, és a tagállamokat arra ösztönzik, hogy működjenek együtt az egész EU-ra kiterjedő rendszerekkel kapcsolatban, amelyek közül az uniós ökocímke az egyik legismertebb rendszer.

Milyen kapcsolat van a környezeti állításokról szóló javaslat és környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer között?

Míg az uniós ökocímke a termékek környezetvédelmi kiválóságát jelölő címke, az EMAS célja a vállalkozások környezeti teljesítményének javítása. Az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer az EU hivatalos vezetési és hitelesítési rendszere, amelyet a vállalkozások számára fejlesztettek ki a független hitelesítők által ellenőrzött környezeti teljesítményük értékelésére, jelentésére és javítására. Az EMAS-nak köszönhetően a vállalkozások mindennapos üzleti tevékenységük során csökkentik éghajlati és környezeti hatásukat. Mivel az EMAS-t már uniós jogszabályok szabályozzák, amelyek garantálják annak megbízhatóságát és hitelességét, használata nem tartozik a környezeti állításokról szóló javaslat szabályainak hatálya alá.

További információk

A környezeti állításokról szóló irányelvre irányuló javaslat

Sajtóközlemény

Tájékoztató

A környezeti állításokkal foglalkozó weboldal

Javaslat – Irányelv az áruk javítását előmozdító közös szabályokról

Sajtóközlemény – A javítás és az újrafelhasználás előmozdítása

Kérdések és válaszok – A javítás és az újrafelhasználás előmozdítása

A javítás és az újrafelhasználás előmozdítása – weboldal”

Forrás:
Kérdések és válaszok az európai környezeti állításokról szóló irányelvről; Európai Bizottság; 2023. március 22.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Próbálja ki a népszámlálási adatbázist a 2011-es adatokkal!

„Tesztelési céllal elérhetővé tesszük a Népszámlálási adatbázis béta verzióját a 2011-es adatokkal. A táblázó célja, hogy a felhasználók gyorsan, egyszerűen tudjanak megadott jellemzők szerinti bontásban táblákat készíteni.
A népszámlálási adatbázisban használt fogalmak (mutató, adatkör, dimenzió, elem) megértését adatvizualizáció segíti.

Elérhető adatkörök

Népesség a fontosabb demográfiai, iskolázottsági és gazdasági aktivitási jellemzők szerint, régiónként, 2011 (fő)

Népesség a fontosabb család- és háztartásjellemzők szerint, régiónként, 2011 (fő)

Népesség a fontosabb vándorlási jellemzők szerint, megyénként, 2011 (fő)

Népesség a fontosabb foglalkoztatottsági jellemzők szerint, a munkahely régiója szerint, 2011 (fő)

Népesség fontosabb foglalkoztatottsági jellemzői a lakóhely régiója szerint, 2011 (fő)

Népesség a fontosabb foglalkoztatottsági jellemzők, a lakóhely népességnagyság-csoportja és régiója szerint, 2011 (fő)

Népesség a fontosabb demográfiai és család jellemzők szerint, megyénként, 2011 (fő)

A lakott lakások fontosabb jellemzői, régiónként, 2011 (darab)

Népesség a fontosabb demográfiai, iskolázottsági és foglalkoztatottsági jellemzők szerint, régiónként, 2011 (fő)

”

Forrás:
Próbálja ki a népszámlálási adatbázist a 2011-es adatokkal!; Központi Statisztikai Hivatal; 2023. február 16.

Kéttényezős azonosítást kaphat a KRÉTA

„Napokon belül élesedik az eKRÉTA Informatikai Zrt. által üzemeltetett KRÉTA felületen a kétfaktoros hitelesítéssel történő belépési lehetőség, ezzel fokozva a rendszer biztonságát, öt hónappal azután, hogy bombaként robbant a hír, miszerint illetéktelenek hozzáférhettek a rendszerben nyilvántartott tanulók személyes adataihoz.

A következő hetekben, hónapokban biztonságosabbá válhat a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, azaz a KRÉTA használata, miután az üzemeltető eKRÉTA Informatikai Zrt. biztosítani fogja a rendszerhez való hozzáférés esetén a kétfaktoros hitelesítés használatát – derül ki egy, az intézményi fenntartók számára a napokban kiküldött, a HWSW által megismert e-mailből.

A levélben egyebek mellett szerepel az is, hogy a kétfaktoros hitelesítést az üzemeltető fokozatosan kívánja bevezetni, modulonként, illetve jogosultsági szinttől függően. A fenntartók bizonyos jogosultsági szintet elérő felhasználó így már jövő hétfőtől használhatják a biztonságosabb bejelentkezést, melyhez valamelyik általánosan használt okostelefonos hitelesítő alkalmazást kell igénybe venni – írják az e-mailben.

A kétfaktoros azonosítás bevezetése, illetve az első körben érintett felhasználók fenti meghatározása nem véletlen, de legalábbis a KRÉTA rendszer tavaly szeptemberi – ám csak novemberben elismert – feltörése során belsős információk szerint egy projektvezető hozzáférésén keresztül kompromittálták a diákok adatait tartalmazó adatbázist.

A tavalyi betörés azért volt különösen aggasztó, mivel a KRÉTA a diákok és a tanárok szinte minden adatát tartalmazza valamilyen moduljában, a taj-számok és más személyes adatok vagy a jegyek, emellett érzékenyebb rekordokat is tartalmazhat, mint a különféle fogyatékosságokra, magatartászavarokra vonatkozó információk, vagy felmentések, igazolások, egészségügyi adatok, a pedagógusok és alkalmazottak HR-adatai, az intézmény iktatott dokumentumai, akár költségvetése.

A kétfaktoros hitelesítés bevezetésének további ütemtervéről egyelőre nem állnak rendelkezésre konkrét információk, az üzemeltető mindössze annyit közölt, hogy az intézményi KRÉTA rendszerben (vagyis az oktatási intézmények által használt modulban) történő bekapcsolásról egy későbbi időpontban tájékoztatják majd az érintetteket.

A sor legvégén várhatóan a szülők és a tanulók is megkapják majd a biztonságosabb hitelesítési lehetőséget (az ő hozzáférésüket alapvetően az intézmények kezelik a KRÉTA rendszerben). Azt egyelőre nem tudni, hogy a kétfaktoros hitelesítés használatát kötelezővé kívánja-e tenni a jövőben az üzemeltető.”

Forrás:
Kétfaktoros azonosítást kaphat a KRÉTA; Koi Tamás; HWSW.hu; 2022. március 22.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium támogatja a Gazdasági Versenyhivatal online árfigyelő adatbázis létrehozását célzó javaslatát

„Közös cél az infláció elleni küzdelem

Budapest, 2023. március 23. – Az élelmiszerágazatban folyamatban lévő gyorsított ágazati vizsgálatok tapasztalatai alapján online árfigyelő adatbázis létrehozását kezdeményezte a Kormánynál a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormány részéről támogatja Rigó Csaba Balázs versenypártolási és az inflációt csökkentő javaslatát, a mielőbbi megvalósítás érdekében a felek közös munkacsoportot hoznak létre a jövő hét elején.

Az élelmiszerárak gyors emelkedése egész Európában nehézségeket okoz a lakosság és a gazdasági élet valamennyi szereplője számára. Az infláció leküzdése ezért közös cél, a családok, a gazdaság és a piaci verseny védelme érdekében a versenyhatóságnak és a Kormánynak is minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia az infláció leküzdése, az év végére egy számjegyűre szorítása érdekében.

A Gazdasági Versenyhivatal több gyorsított ágazati vizsgálatot is folytat az élelmiszerágazatban: január 20-án a tej és tejtermékek, február 8-án pedig a tartós élelmiszerek piacán kezdett vizsgálódásba.

A gyorsított ágazati vizsgálatokkal párhuzamosan a GVH felmérte a kapcsolódó nemzetközi kezdeményezéseket. Kiderült, hogy számos európai (pl. az osztrák, finn, görög, holland, portugál, román, svéd) versenyhatóság aktívan foglalkozik az élelmiszer drágulás jelenségével, valamint több uniós tagállam (pl. Görögország, Németország, Románia) kormánya vagy hatósága alkalmaz, illetve használ különböző árfigyelő, árnyilvántartó alkalmazásokat.

A nemzetközi tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy a növekvő ártranszparencia, a fogyasztói árak összehasonlíthatósága fokozhatja a versenyt, ami hosszú távon is mérséklő hatással lehet az árakra, illetve erősítheti a vásárlói tudatosságot.

Mindezek következtében Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke versenypártolási javaslatot tett a Kormánynak egy online árfigyelő adatbázis létrehozására Magyarországon, amelynek működtetését – a szükséges fejlesztések elvégzése után – a Gazdasági Versenyhivatal biztosítja.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter támogatta a GVH kezdeményezését, ezért a felek közös munkacsoportot hoznak létre a lakosság számára is elérhető online árfigyelő adatbázis, illetve ahhoz kapcsolódó webes alkalmazás mielőbbi kifejlesztése, illetve a szükséges jogszabályi környezet kidolgozása érdekében. A már hétfőn megalakuló munkacsoport továbbá egyeztetést kezdeményez az érintett szakmai szervezetekkel.

Az árfigyelés legelőször az élelmiszer-típusokra vonatkozóan a kiskereskedelmi szektorra fog összpontosítani úgy, hogy az elektronikus árfigyelő-rendszernek az év második negyedévének végére működnie kell.

A felek az online árfigyelő adatbázistól azt várják, hogy jelentősen megerősíti a transzparenciát, átláthatóvá teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárul a piaci verseny fokozásához, a túlárazás megakadályozásához, így összességében elősegíti, hogy az infláció az év végére egy számjegyűre mérséklődjön.”

Forrás:
A GFM támogatja a Gazdasági Versenyhivatal online árfigyelő adatbázis létrehozását célzó javaslatát; Gazdasági Versenyhivatal; 2023. március 23.

Technika, tudomány

Magyarország a második kvantumforradalom sodrában, közel 3,5 milliárd forinttal fejlesztik a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumot

„Több mint 3 milliárd forint támogatással folytatódhat a munka a hazai kvantuminformatikai kutatásokat összefogó Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumban (KNL), amelyben közel húsz, nemzetközileg magasan jegyzett kutatócsoport dolgozik azon, hogy Magyarország a kvantuminformatikai és kvantumfizikai kutatások élvonalába tartozzon. A már eddig is szép eredményeket elért projekt következő, kiemelt céljai között szerepel a hazai kvantumkommunikációs hálózat kiépítése, a kvantuminformatika elemi építőköveinek fizikai megvalósítása, valamint egy olyan szakemberbázis felépítése, akik élvonalbeli szimulációkat képesek létrehozni és elvégezni a kvantumrendszerek és a kvantumszámítás területén.

Az informatika fejlődése alapvetően változtatta meg az életünket az elmúlt évtizedekben, és ez a folyamat jelenleg is rohamléptekben halad előre. Küszöbön áll egy újabb, fundamentális jelentőségű áttörés, amelynek kiindulópontja az, hogy az információ feldolgozását, tárolását és továbbítását végző fizikai rendszerekben már kvantumtechnológiát alkalmazunk. Speciális kvantumfizikai jelenségeket, a kvantumos szuperpozíciót és összefonódást, mint újszerű erőforrásokat kiaknázva, minőségi változást érhetünk el a kommunikációban, a számítás- és információs technológiákban. Ez a lépés forradalmian új lehetőségeket rejt magában a társadalom és a gazdaság számára, amiért kivívta magának a “második kvantumforradalom” elnevezést.

A “második kvantumforradalom” egyszerre jelent intellektuális, műszaki, gazdasági és társadalmi kihívást Magyarország számára, amely a legkiválóbb hazai kutatók és mérnökök szoros összefogását igényli ezen a területen. A hazai kutatóintézetekben és egyetemeken közel húsz nemzetközileg magasan jegyzett kutatócsoport dolgozik kvantuminformatikai témákon. A 2020-ban létrehozott Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium összefogja ezen hazai fizikus, mérnök, matematikus és informatikus erőforrásokat, amelyek tevékenységét tovább lehet koncentrálni a kvantumtechnológia egyes gyorsan kialakuló elméleti és alkalmazott területeire. A Nemzeti Laboratórium keretében átgondolt és összehangolt fejlesztésekkel maximalizálni tudjuk hazánk szerepét és jelentőségét a kvantuminformatika most kibontakozó széles horizontján.

2022. október 1-én zöld utat kapott a Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös projektje, amely a „Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium komplex fejlesztése” címet viseli. A jelenleg folyó előkészítő lépések elvégzése után rövidesen elindulhat az érdemi kutató-fejlesztő munka is. A projektet a „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” megnevezésű, 2022-2.1.1-NL kódszámú felhívás keretében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a következő 3 évben 3,475 Mrd forinttal támogatja. A projekt közel 80 tapasztalt kutató mellett a kutatásokba bevont mindegy 50 PhD diák és 60 egyetemi hallgató közreműködésével valósul meg.

A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium az alábbi három stratégiai célt tűzte ki maga elé a következő három évre:

Kvantumkommunikációs hálózat megvalósítása
Regionális kvantumkommunikációs hálózat létrehozása, amely csatlakozik az Európai Unióban tervezett „kvantuminternethez”.

A kvantuminformatika elemi építőköveinek fizikai megvalósítása
Fotonokon, atomokon és mesterséges atomokon alapuló hardver-komponensek fejlesztése kvantuminformatikai műveletekhez, és az ehhez szükséges laboratóriumi háttér fenntartása a nemzetközi élvonal szintjén.

Kvantumszámítás és kvantumrendszerek szimulációja
Kvantumszámításban élvonalbeli tudással rendelkező, a nagy infrastruktúraként működtetett kvantumszámítógépeket felhasználóként alkalmazni tudó hazai szakértelem felépítése.

”

Forrás:
Magyarország a második kvantumforradalom sodrában; Wigner Fizikai Kutatóközpont; 2023. március 1.
Lásd még:
Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium

Kvantumszámítógépet épít Európa magyar közreműködéssel

„Magyar szakemberek közreműködésével megkezdődött az európai kvantumszámítógép építése. Az OpenSuperQPlus elnevezésű programról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, Asbóth János nyilatkozott.

Mit nevezünk kvantumszámítógépnek?

– Olyan gépet, amely a számítások közben a biteket – az információ alapegységét – kvantumos szuperpozícióban és egymással kvantumosan összefonódva tudja tartani.

– Ebből az átlagember két dolgot biztosan nem ért: a kvantumos szuperpozíciót és a kvantumos összefonódást. Mit jelent ez a két kifejezés?

– Egy példa: a hidrogén atommagja körül az elektron valamilyen furcsa módon itt is, ott is és amott is van. Az összes lehetséges hely egymásra rakódik, ez a szuperpozíció. Többelektronos atomok esetében ráadásul nemcsak hogy mindegyik elektron a helyek szuperpozíciójában van, de függnek a többi elektron helyzetétől, állapotától. Azaz kvantumosan összefonódtak.

Összefonódás

– A szuperpozícióból és összefonódásból hogyan lesz gyors számítási eredmény?

– Legtipikusabban úgy, ha a számítás célja egy olyan jelenség szimulálása, amely a kvantumos szuperpozíción, összefonódáson alapul. Ilyenek például azok a bonyolult kémiai reakciók, amelyek során a légköri nitrogént enzimek a növények számára előkészítik, hogy abból az élethez szükséges aminosavakat, fehérjéket tudják szintetizálni. A nitrogenáz enzim a levegőben a nitrogén molekuláit összetartó erős hármas kötéseket felbontja, de nem teljesen értjük, hogyan. Az iparban ezért más, energiaigényes módon gyártják a műtrágyát. Az emberiség összes energiafelhasználásának nagyjából egy százaléka ehhez kell. Egy kvantumszámítógép, amely szimulálja az enzim okos reakcióját, ötletet adhat, hogyan lehet azt iparilag megvalósítani. Van néhány olyan eset is, amikor a számítási feladatnak látszólag semmi köze a kvantumfizikához, de mégis használhatók a kvantumos trükkök. Az első fontos példa erre 1994-ből származik: ekkor alkotott meg Peter Shor amerikai matematikus hatékony kvantumos algoritmust nagy számok prímtényezőkre bontásához.

Ez azért fontos, mert több titkosítási protokollnál a biztonságot az adja, hogy a szorzatra bontás nehéz: kvantumszámítógéppel tehát a titkosítási eljárások, köztük a mai internet biztonságát adók is, feltörhetők.

– Miért nem jók már a hagyományos számítógépek?

– Nagyon is jók azok, a legtöbb célra soha nem váltják fel ezeket a kvantumszámítógépek. Nem arról van szó, hogy az utóbbiak lényegesen gyorsabbak lennének a hagyományosoknál, hanem másféle programok tudnak futni rajtuk. Néhány nehéz feladatnál ezek a másféle programok hoznak előnyt: ahogy a feladat bonyolultsága nő, a kvantumszámítógépek előnye ezeknél a feladatoknál egyre nagyobb.

Kezdeti lépések

– Évek, évtizedek óta beszélnek a kvantumszámítógépekről, de még mindig csak a kezdeti lépéseknél tartunk. Miért?

– A kvantumszámítógéphez kvantumbitek kellenek. Ezeket a környezettől nagyon jól el kell szigetelni, hogy megtartsák törékeny kvantumállapotaikat, másrészt viszont a kísérletező kénye-kedve szerint kell hogy tudja vezérelni őket: műveletekhez, kiolvasáshoz. Ez a két követelmény együtt nagyon nagy kísérleti kihívás. Pillanatnyilag legígéretesebb a szupravezető nyomtatott áramkörös technológia, ezzel már mintegy száz kvantumbitet sikerült egy csipre integrálni. Az áramkört azonban közel abszolút nulla fokra kell folyamatosan hűteni (speciális folyékony héliumos hűtőrendszerrel), hogy elérjük a kvantumos működés tartományát.

– Mire elég száz kvantumbit?

– Ez élénken kutatott téma. A legjobban ismert kvantumos algoritmusokhoz, amelyekről beszéltünk, száz helyett néhány millió kvantumbit kellene egy csipen. De talán a mai, zajos, kevés kvantumbites prototípusok is hasznosak lehetnek a hagyományos számítógépek kiegészítőiként, „kvantumos gyorsítóként” különféle optimalizációs feladatokban.

Egymás után nőnek ki a földből azok a startupok, amelyek ezeket a lehetőségeket keresik.

– Hol épül meg az európai kvantumszámítógép?

– Nincs még kijelölve a helyszín. A konzorcium a legsikeresebb európai kvantumszámítógép-építőket igyekszik egy közös, együttműködő csapatba kapcsolni – ők mind a saját helyszíneiken fejlesztenek. Az is lehet, hogy több gép is lesz.

– A Műegyetem Természettudományi Kara mintegy százmillió forint támogatást kap a kutatásokra. Ez azt jelenti, hogy az elsők között lesz ilyen eszköz az egyetemen?

– Nem, a százmillió forint nem elég egy valódi kvantumszámítógépre. Ezt az összeget a konzorcium tagjaiként a BME fizikusai arra kapták, hogy elméleti számításokkal támogassák a nyugat-európai kísérleti kollégák munkáját. Mindemellett a BME-n kísérleti kvantumszámítógépes kutatás is folyik: többféle ígéretesnek tűnő, alternatív kvantumbit ötletet keresnek a Fizikai Intézet kutatói, míg a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a kvantumkommunikációs hálózatokat fejlesztik.

Beépül az egyetemi oktatásba

– Hasznosítható ez az élvonalbeli kutatás az egyetemi oktatásban?

– Természetesen! Az egyetemnek feladata, hogy aktuálisan használható tudást adjon a hallgatóknak, ezért mindig igazítani kell a tananyagot, szem előtt tartva az élvonalbeli kutatási irányokat is.

– Mikor lesz nekem kvantumszámítógépem?

– Bárki, aki ki akarja próbálni a kvantumszámítógépet, ma megteheti, például az IBM ehhez ingyen is nyújt online hozzáférést. Azt viszont nem hiszem, hogy belátható időn belül elterjednének az otthoni kvantumszámítógépek. A legtöbb embernek nincs szüksége drága és hangos masinára, hogy kvantumkémiai reakciókat szimuláljon vagy kódot törjön. ”

Forrás:
Kvantumszámítógépet épít Európa magyar közreműködéssel; Ötvös Zoltán; Magyar Nemzet; 2023. március 20.

Finnugor nyelvekre specializáltak egy észtországi egyetemen kifejlesztett fordítóprogramot

„Komi, mansi, magyar, finn… fordítómotor készült 23 finnugor nyelv számára, a többségük most először elérhető nyilvános fordítóprogramban.

A Tartui Egyetem Számítástechnikai Intézetének kutatói a livóniai, a komi, a mansi és 14 másik finnugor nyelvvel bővítették az egyetem gépi fordítómotorját.
E nyelvek többsége most először vált elérhetővé nyilvános fordítómotoron, mivel nem részei a Google Translate-nek, és más hasonló szolgáltatásoknak – közölte az egyetem.

A fordítómotor összesen 23 finnugor nyelvet támogat: az ismert programokban is elérhető észt, finn és magyar mellett a lív, a vót, a karjalai, a lűd karjalai, a ludiai, a vepsze, az északi számi, a déli számi, az inári számi, a szkolt számi, a lule számi, a komi, a komi-permják, az udmurt, a „hegyi mari” és a „réti mari”, az erza, a moksa, a manysi és a hanti is megtalálható.

A kutatócsoport most arra kéri e nyelvek beszélőit és kutatóit, hogy segítsenek maguk is fordításokkal, hogy javuljon a program minősége – ezt a fordítások szerkesztésével lehet megtenni a translate.ut.ee oldalon. Az ezeken a nyelveken írt szövegek, például versek, cikkek, könyvek és hasonlók szintén nagy segítséget jelentenek, és elküldhetők a ping@tartunlp.ai címre.

Lisa Jankovszkaja, a Tartui Egyetem Számítástechnikai Intézetének természetes nyelvfeldolgozással foglalkozó kutatója szerint a fordítás minőségének javításához szükség van a visszajelzésekre, mivel sok ilyen nyelven rendkívül szűkösek az erőforrások (magyarul kicsi a digitálisan hozzáférhető adatmennyiség) a fordítórendszerek létrehozásához.

A cél a veszélyeztetett nyelvek megőrzése, ugyanakkor Jankovszkaja megjegyezte, hogy egyes szakterületeknek szüksége lehet gépi fordításra, hogy a szövegeket a nyelv megtanulása nélkül is megértsék. A fordítórendszer – amelyen 2021-ben kezdtek el dolgozni több egyetem és intézmény közreműködésével – a célok elérése érdekében minden felhasználó számára nyitott, a szoftver pedig nyílt forráskódú.”

Forrás:
Finnugor nyelvekre specializálta magát egy észt fordítóprogram; Újlaky István; Player; 2023. március 19.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Uspace néven online közösségi teret indít fiataloknak a Katolikus Szeretetszolgálat

„Uspace néven online közösségi teret indít fiataloknak a Katolikus Szeretetszolgálat. Az új virtuális platformokon a tinédzsereket és a huszonéveseket foglalkoztató kérdésekre elismert szakemberek és a fiatalok közösen igyekeznek válaszokat találni – jelentette be a szervezet főigazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Vajda Norbert azt mondta, a Uspace tabudöntögető projekt, de ez nem egyedülálló a szeretetszolgálat történetében. Jelezte: óriási szükség van új ifjúsági fórumra, ahol tizenévesek feltehetik a kérdéseiket és személyesen is találkozhatnak. A Uspace felületein a fiatalokat leginkább érintő kérdésekben világos keresztény értékrend alapján, szakértői háttérrel kapnak válaszokat. „Olyan felületeket szerettünk volna létrehozni, ahol a fiatalok azt érzik, hogy fontosak és értékesek számunkra, hiszen a lehető legjobbat akarjuk adni nekik. A Uspace egy olyan közösségi tér, ahol otthon érezhetik magukat, találkozhatnak hasonlóan gondolkodó fiatalokkal, és keresztény értékeken alapuló válaszokat kaphatnak az őket érdeklő kérdésekre” – mondta a főigazgató.

Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott, modern világunkban még erősebben szükségünk van a Biblia iránymutatására. Le kell fordítani a Bibliát a magyar fiatalok nyelvére, ezt a munkát végzi a Katolikus Szeretetszolgálat a Uspace honlapon keresztül, hiszen keresztény tanításokkal igyekeznek válaszokat adni – tette hozzá. „Nemzetstratégiai ügy a családok és a fiatalok támogatása, a már ismert intézkedések mellett nagyon fontos, hogy az értékalapú közösségeket is felkaroljuk” – jelentette ki. Marton Zsolt váci megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferens püspöke arról beszélt, hiánypótló szerepet tölt be a portál. Elmondta, vannak már katolikus médiafelületek, de ezek inkább a felnőttek nyelvén szólnak, a fiatalok életkérdéseivel foglalkozó felület eddig még nem jött létre. Arról is beszélt, az egyház óriási felelőssége, hogy a fiatalokat, a jövőt megszólítsa. Marton Zsolt úgy fogalmazott: „állandóan online vagyunk, frissnek kell lenni, reagálni kell, erre pedig a fiatalok a legalkalmasabbak”. A püspök Ferenc pápára hivatkozott, aki – idézte fel – mindig elmondja, „az egyháznak szüksége van a fiatalok lendületére, hitére”.

A uspace.hu oldalon megjelenő cikkek középpontjában olyan örök érvényű értékek állnak, mint a teremtett világ tisztelete, az emberi élet méltósága, az Istennel való kapcsolat és a hit, a családi élet fontossága, a férfi-női kapcsolat pozitív megjelenítése, a természetvédelem és a természetközeliség. A Uspace Facebook-oldala elsősorban a szülők és tanárok platformja, míg az Instagram-oldal a fiatalok terepe. Ugyancsak a gimnazista és egyetemista korú fiatalok szerkesztik a Spotify-on és videós formában is elérhető podcastokat, amelyekben a tervek szerint ismert emberekkel is készítenek majd interjúkat. A Uspace hatodik platformja a Youtube-csatorna, ahol a videók a tizenévesek egyik legégetőbb problémájára, párkapcsolati felvetésekre adnak megoldást.”

Forrás:
Uspace néven online közösségi teret indít fiataloknak a Katolikus Szeretetszolgálat; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2023. március 23.

A tévé egyre kevesebb gyereket ér el, de este tízkor még minden negyedik óvodás korú a képernyő előtt ül

„A gyerekek médiafogyasztása – és ezen belül a tévénézés – fontos szerepet tölt be a jövő generációjának formálásában. Az NMHH megbízásából 2022 őszén készült elemzésből kiderül: bár a tévé évről évre egyre kevesebb gyereket ért el egy átlagos napon, a nézett idő mégsem csökkent. Minden 18 év alatti korosztálynál megfigyelhető egyfajta specializálódás. A kutatás szerint a középiskolások tévéznek a legkevesebbet, az óvodás és kisiskolás korú gyerekek viszont naponta 3 óránál is hosszabb ideig ülnek a tévékészülék előtt.

Az NMHH megbízásából – a Nielsen Közönségmérés adatbázisa alapján – készült elemzés célja az volt, hogy részletesebben feltérképezze, a 2012 és 2021 közötti időszakban mikor, mennyi időt töltött a 18 év alatti korosztály tévénézéssel, és jellemzően egyedül vagy inkább társaságban ültek a képernyők előtt, és ilyenkor milyen műsorokat néztek.

Általánosságban elmondható, hogy a 18 év alattiak lényegesen kevesebb időt töltenek a tévé képernyője előtt, mint a felnőtt korosztály. Ez egyfelől az élethelyzetükből adódhat, másfelől pedig az általuk fogyasztható tévés tartalmak köre is korlátozottabb. A gyerekek napi átlagos aránya a tévéközönségen belül 15-18 százalékkal csökkent az elmúlt 10 évben, aminek oka feltehetően a médiafogyasztási szokásaik megváltozása, hiszen megjelent az okostévé, valamint a tévéhez csatlakoztatható digitális eszközök, és maga az internet-hozzáférés is tovább terjedt.

Meglepő az az adat, hogy este 10 órakor lényegében minden negyedik 4-7 éves gyerek még nézi a tévét, sőt még 23 órakor sem elhanyagolható a jelenlétük, miközben ebben az idősávban már igen sok csatornán 16, illetve 18 éven felülieknek ajánlott műsorokat sugároznak. A nézőszám a 8–12 évesek esetében 22 órakor is még 30 százalék volt, 23 órakor pedig a korcsoport tagjainak 14-16 százaléka ült még mindig a képernyők előtt.

A magányos tévénézésnél a rajzfilmek dominálnak

2021-re a 4-7 éves gyerekek műsorfogyasztásának legnagyobb részét – közel a felét – a rajzfilmek tették ki, a „magányos” tévénézésnél még inkább ez dominál. A 2-3. helyen stabilan a sorozatok és a vígjátékok álltak. A 8–12 évesek körében az általános szórakoztató csatornák a fiatalabbakhoz képest nagyobb arányt képviseltek a tévénézési időből, illetve ennél a korosztálynál már megjelenik a sport iránti érdeklődés is.

A 13–17 éves korosztály műsorfogyasztásának mintegy negyedét a sorozatokra fordította, de az animációk is egyre nagyobb arányt képviseltek. Szintén népszerűek a különböző vígjátékok és szórakoztató műsorok (vetélkedő, reality) is, különösen a társas tévézésnél. Összességében a műsorfogyasztás ebben a korosztályban már jóval sokszínűbb, vegyesebb, az egyes tematikák nagyobb figyelmet kaptak a kisebb gyerekekhez képest.

Ha szüksége van a teljes kutatási anyagra, kérjük, írjon nekünk a kutatas@nmhh.hu e-mail címre!”

Forrás:
A tévé egyre kevesebb gyereket ér el, de este tízkor még minden negyedik óvodás korú a képernyő előtt ül; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2023. március 22.

Utah állam szülői engedélyhez köti a 18 éven aluliak közösségi média használatát

„Spencer Cox, az amerikai Utah állam republikánus kormányzója aláírta a fiatalkorúak közösségi média aktivitását korlátozó új jogszabályt. A törvény szülői engedélyhez köti a TikTok, az Instagram és a Facebook használatát is.

Az Egyesült Államokban ez az első állami szintű jogszabály, mely megtiltja a 18 éven aluliak regisztrációját kifejezett szülői hozzájárulás nélkül. A szabályok szerint a közösségi média oldalakat csak reggel fél 7 és este fél 11 között használhatják majd a fiatalok, hacsak a szüleik nem módosítják ezt a beállítást. A felnőttek emellett hozzáférnek majd gyerekeik valamennyi bejegyzéséhez is.

A törvény korlátozza a platformok tevékenységét is, ugyanis a cégek nem gyűjthetnek információkat a 18 éven aluliakról, és hirdetésekkel sem célozhatják őket.

Az ugyanakkor kérdéses, hogy miként fogják ellenőrizni a hatóságok a törvény betartását. Szövetségi szinten ugyanis jelenleg is tiltott a 13 éven aluli gyerekek adatainak gyűjtése szülői hozzájárulás nélkül, ezért a legtöbb platform nem is engedi őket regisztrálni. A gyerekek azonban könnyen meg tudják kerülni a szabályt, és szüleik engedélye nélkül is megjelennek az applikációkon.

Az új törvény ellen több csoport is tiltakozott. A technológiai szektor képviselői az online szólásszabadság korlátozásáról beszéltek, míg a civil jogvédő szervezetek az LMBTQ kisebbséghez tartozó fiatalok szűkülő információszerzési lehetőségei miatt aggónak.

Utah mellett több másik amerikai állam is hozott hasonló szabályokat. Connecticut, Ohio és Arkansas is korlátozta a fiatalok közösségi médiához történő hozzáférését, míg Texas a teljes betiltásukon is gondolkozott már.

Az utahi jogszabály jövő márciusban lép majd hatályba.”

Forrás:
Utah állam szülői engedélyhez köti a 18 éven aluliak közösségi média használatát; Euronews; 2023. március 24.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott a KiberPajzs programhoz

„ KiberPajzs néven közös oktatási és kommunikációs együttműködést indított az MNB, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI, illetve az ORFK, melyhez ma az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott. A digitális pénzügyi bűnözők elleni közös aktív fellépés elengedhetetlen, hogy a fogyasztók az érzelmi manipulálására és a megtévesztésére alapuló csalási mintázatokat felismerjék. A KiberPajzs együttműködés alapító és csatlakozó szervezetei a lakossági ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése, a kiberkockázatok minél hatékonyabb kezelése érdekében fogtak össze.

A KiberPajzs edukációs és kommunikációs programban az alapító szervezetek az együttműködés kereteit, valamint a közös kommunikáció célját és alapjait határozták meg. A megállapodást a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség (MBSz), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSz-NKI) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tavaly novemberben írták alá. A programhoz a mai nappal csatlakozott az Igazságügyi Minisztérium (IM) is, aki áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi feladatkörében támogatja az együttműködést.

A bejelentésről szóló sajtótájékoztatót Patai Mihály köszöntője nyitotta. Az MNB alelnöke emlékeztetett az összefogás legfontosabb céljára a fogyasztók pénzügyi tudatosságának erősítésére. Hozzátette, a digitalizációs folyamatok rohamos felgyorsulásával párhuzamosan a bűnözők is egyre inkább a kibertér felé terelik a pénzügyi vetületű bűncselekményeket, ami jelentős kockázatokat hordoz. Ugyanakkor leszögezte, hogy az elektronikus pénzforgalom Magyarországon továbbra is kiemelkedően biztonságos, hazánk nemzetközi összehasonlításban is nagyon előkelő helyen szerepel. Emellett felhívta a figyelmet a KiberPajzs program legfőbb üzeneteire is, miszerint: ne adjuk meg a legérzékenyebb banki azonosítóinkat és jelszavainkat senkinek; mindig körültekintően olvassuk el, illetve ellenőrizzük az sms-ek és e-mail-ek tartalmát mielőtt az abban szereplő hivatkozásokra vagy csatolmányokra kattintunk; ne dőljünk be a kecsegtető ajánlatoknak.

Az Igazságügyi Minisztérium képviseletében Répássy Róbert vett részt az eseményen. A miniszterhelyettes beszédében kiemelte, hogy az online térben fenyegető veszélyek elhárítására megoldásokat kell találni, ebben pedig nagy felelősség hárul az Igazságügyi Minisztériumra, mert szakterületeik két szálon is kapcsolódnak a kiberbiztonsághoz. A fogyasztóvédelmi politika fókuszában az állandó tudatos jelenlét és a jogsértések észlelése esetén a határozott fellépés áll. A Minisztérium fenntartásában működő Áldozatsegítő Központokhoz pedig akkor fordulnak az állampolgárok, ha a baj már bekövetkezett. Emellett a kollégák mindkét területen folyamatos edukációs tevékenységet folytatnak annak érdekében, hogy minél kevesebben essenek online csalás, illetve kiberbűnözés áldozatává. Teljesen világos, hogy csak összefogással, a résztvevők eszközeinek együttes alkalmazásával léphetünk fel hatékonyan az online veszélyekkel szemben, ezért a KiberPajzs program nagyszerű platform a tapasztalatok megosztására és a kommunikáció összehangolására.

A Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente, beszámolt arról, hogy bár a visszaélési adatok kedvezőek, ám még így is minden nap egy magyar család válik a pénzügyi csalók áldozatává. Gyakori, hogy a megtévesztett emberek évtizedek munkájának megtakarításait másodpercek alatt utalják át a csalóknak a digitális térbe, ahol az nyomon-követhetetlenül eltűnik. A banki csalásmegelőzési rendszerek és a szakemberek munkája csak akkor tud védelmet nyújtani, ha az ügyfél is körültekintő és kellően óvatos. A KiberPajzs együttműködésben a megtévesztéses csalások megállítására fogott össze a bankszektor, a kormány és a nyomozóhatóságok szereplői. A cél az, hogy felvértezzük a magyar állampolgárokat arra, hogy a pénzügyi kérdésekben szokatlan helyzetben és váratlan időpontban is hideg fejjel tudjanak reagálni. A saját adatunkat és pénzügyi információinkat meg kell tudnunk védeni, az elővigyázatosság a legerősebb pajzsunk – hangsúlyozta Kovács Levente.

Az esemény záró akkordjaként az Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrákért, pénzforgalomért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója ismertette a legfrissebb pénzforgalmi adatszolgáltatások alapján megfigyelhető trendeket. Bartha Lajos prezentációjában rámutatott, hogy a digitalizációs folyamatok felgyorsulása amellett, hogy számos pozitív hatást hoz az elektronikus pénzforgalom fejlődése és térhódítása tekintetében is, sajnos egy negatív vetülettel is rendelkezik. Ez pedig elsősorban annak az eredménye, hogy a fogyasztók nem feltétlenül vannak teljeskörűen felkészülve, illetve felkészítve a digitalizáció hozta korszakváltásra kiberbiztonsági szempontból. A KiberPajzs kampány keretén belül olyan hétköznapi példákon keresztül hívjuk fel a kapcsolódó kockázatokra a figyelmet, amelyekkel az átlagemberek is könnyen azonosulni tudnak. A jelenleg beazonosítható legfőbb visszaélési mintázatok közül külön kiemelte a bankok nevében elkövetett telefonos csalásokat, az adathalász üzeneteket, valamint a fiktív kecsegtető ajánlatokat.

A KiberPajzs projekt további céljai között szerepel a kiberbiztonsági hatósági és piaci folyamatok elemzése, továbbfejlesztése, valamint a hazai és nemzetközi szakmai tudásmegosztás, illetve a kapcsolódó jó gyakorlatok gyűjtése a minél erősebb és hatékonyabb pénzügyi kibervédelem megvalósítása érdekében.”

Forrás:
Az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott a KiberPajzs programhoz; Magyar Nemzeti Bank; 2023. március 20.

Szakirodalom

Kína: érdek, identitás, globális stratégia (2022)

„…Kiinduló állításunk, hogy Kína az átfogó nagyhatalommá válás folyamatában van. Ez azt jelenti, hogy gazdasági, katonai, diplomáciai és egyéb befolyásolási ereje olyan szintre jutott, amely megkerülhetetlenné teszi az emberiség sorsának átfogó alakításában, ugyanakkor képességei a különböző területeken egyenetlenek, részlegesek. A folyamat a dinamikáját tekintve egyelőre növekvő, üteme némileg lassult, de erős, s Kína eddig hatékonyan adaptálódott a változásokhoz. Kutatásunk alapkérdése, hogy

Az egyre inkább globális tényezővé váló Kína milyen globális stratégiát alakít ki és miért?

Kiegészítő kérdéseink pedig:

Kína felnövekedésének folyamata hogyan stimulálja a nemzetközi rendszert, az emberiség egészét? Milyen elképzelései és céljai vannak ezzel kapcsolatban?

Milyen természetű hatalom bomlik ki a folyamatban? Melyek a lényegi jellemzői?

…”

Forrás:
Kína: érdek, identitás, globális stratégia; Krajczár Gyula István; Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2023-IV-24 11:00, helye: Budapesti Corvinus Egyetem E2001

13. szám, 2023. március 27.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom