„Előbb négyszemközt egyeztetett Botka László polgármester és Lázár János építési és közlekedési miniszter, majd a stábjaikkal tárgyaltak a folyamatban lévő és tervezett szegedi gazdaságfejlesztési beruházásokról. Ezután tartott a polgármester és a miniszter közös sajtótájékoztatót.
Botka László: Minden vállalásunkat tartottuk, amit a BYD-beruházás kapcsán tettünk
– Nagyon konstruktív tárgyalást folytattunk. Szeged történetének, történelmének legfontosabb időszaka előtt állunk – mondta Botka László, aki a tárgyalások kapcsán arról beszélt, a kormány és az önkormányzat legnagyobb közös sikere a BYD gyár építése. – Négymilliárd eurós beruházásból, közel tízezer munkahelyet létrehozva, és évi 300 ezer autót gyártva települt ide a legnagyobb villanyautó-gyár. Kiválóan halad a beruházás, a hosszas tárgyalások folyamán konkrétan megállapodtunk arról, kinek mi a feladata. Szeged város önkormányzatának biztosítani kellett a háromszáz hektárnyi területet. Ez lényegében megtörtént, év végéig átadjuk a teljes területet, tizenöt hektár nincs még a BYD-nál. Meg kellett valósítanunk a teljes területen a lőszermentesítést, a régészeti feltárást, ki kellett váltanunk magasfeszültségektől távvezetéket, bővítettük és fejlesztettük az ivóvíz- és a szennyvízhálózatot is.
A tízezer munkavállaló alapvetően megváltoztatja Szeged közlekedési viszonyait, épp ezért a járműparkot is fejleszteni kell, a város közösségi közlekedését is át kell alakítani. És ennek köszönhetően kétmilliárd forintból jövőre felújítják a Belvárosi hidat, de újra előkerült a déli Tisza-híd, az algyői Tisza-híd megduplázása, és a városba vezető utak fejlesztése is.
A tárgyalásokon elhangzott az is, hogy a Szegeden zajló beruházásokat nem vonja magához a kormány. Ismert, a kabinet döntött arról, hogy minden állami beruházást, illetve minden olyan fejlesztést, ami több mint ötven százalékban uniós forrásból valósul meg magához von, Szeged most ez alól kapott mentességet.
Amit a kormány ígért most Szegednek
Lázár János lázári viccel indítva arról beszélt először, hogy a delegációját Szeged a házasságkötő teremben látta vendégül, és Botka László azt is megjegyezte, „ebben a teremben csak igent lehet mondani a föltett kérdésekre”. – Fölhívtam a figyelmét, hogy mi huszonkét éve élünk egymás mellett, tekintettel arra, hogy 2002 óta polgármester és országgyűlési képviselő, én 2002 óta szintén polgármester és országgyűlési képviselő voltam, illetve vagyok. Tehát egy huszonkét éves együttélés után mi mást mondhatna az ember, akivel együtt él, mint hogy igen… Kár volna tagadni, hogy régi ismeretség és régi szembenállás is köt össze bennünket, ám, ez utóbbit most a többi ok miatt is fölfüggesztettünk, és nem arról beszéltünk, ami megkülönböztet bennünket, hanem arról ejtettünk szót, hogyan tudnánk Szeged városának segíteni. A látogatás és a munkamegbeszélés beleilleszkedik abba a sorba, amit jó néhány megyei jogú várossal és nagyvárossal folytatunk most és a jövőben, tekintettel arra, hogy áttekintjük a kollégáimmal együtt mindenhol azt, hogy mik azok a területek, amelyek a minisztériumok és a város együttműködését igénylik – mondta a miniszter.
Lázár János hangsúlyozta, a BYD gyár megépítése, a magyar gazdaság története egy nagyon fontos fejezete, ami a magyar gazdaság növekedéséhez érdemben fog hozzájárulni. – Az, hogy ez Szegedre került, az részben a szegediek lobbija és a kormány döntése is a kínaiak együttműködésének köszönhető – jegyezte meg Lázár. Majd így folytatta: – Az teljesen világos, hogy a kormánynak van célja Szegeddel. Nekünk, ennek a generációnak az jutott osztályrészül, hogy Klebelsberg Kuno álmát valóra váltsuk abban az értelemben, hogy Szeged beiratkozzon Európa harminc legfontosabb ipari centrumába ennek a gyárnak a megépítésével. Magyarország legnagyobb autógyáráról beszélünk, ami az összeszerelt és összeállított autók megépítését illeti, és ez a Szeged számára egy fantasztikus lehetőség, de nem csak Szeged, hanem Csongrád megye (így mondta Lázár János – a szerk.), Békés megye és a Vajdaság számára, azaz egész dél-alföldi régiót emelni fogja.
Ezután megjegyezte, a gyárhoz kapcsolódó infrastruktúra építése mindennél előrébbvaló lesz a következő években.
– Nem vagyunk könnyű helyzetben, mert a beruházás gőzerővel, a várakozásoknál sokkal gyorsabb ütemben és sokkal hatékonyabban halad előre. Az államnak az volt az ígérete, hogy autópálya-bekötést, négysávos utat épít az M43-as autópálya és Szeged város között. Vasúti terminálról kell gondoskodnunk a kész járművek elszállítása ügyében, megfelelő mennyiségű szennyvízvezetéket, vízvezetéket kell kiépíteni ahhoz, hogy a gyár működőképes legyen. A cél az, hogy 2025-ben erről a gyártósorról autó kerüljön le. Ezt a kínaiak mindenképpen tartani akarják, és ehhez nekünk infrastruktúrát kell rendelnünk. Az ígéretünk az volt, hogy megépítjük az M43-as és a gyár összekötését, az M5-ös autópálya kikötését az 5-ösön keresztül a gyárhoz, tehát meghosszabbítjuk az 5-ös és a 43-as főút összekötését, és ezeket a főutakat négysávosítjuk, és a közötte lévő szakaszt is. Ezen kívül a kapcsolódó úthálózat felújítását Szeged irányába megtervezzük és kivitelezzük. Ezeknek az ígéreteknek a betartását vettük végig, kiviteli terveink vannak, sőt már van, ahol közbeszerzési döntéseink vannak, meg fogjuk építeni ezeket az utakat. Az M43-as négysávosítása a gyár kapuig, az 5-ös főút négysávosítása egy 5,5 milliárd forintos beruházás. Ezt a szerződést lényegében jóváhagytuk, a Colas építi meg. Itt nagyon szeretnénk felgyorsítani a kivitelezési időket, szeretnénk azt, hogyha ez nem 2026 első negyedévre, hanem lehetőség szerint egy pár hónappal korábban megvalósuljon. A gyárnak a Szeged felőli oldalán az 502-es számú főút kétszer két sávra bővítésével, illetve meghosszabbításával lesz egy négysávos szakasz, aminek a tervezése folyamatban van, le is záródik 2025 elején, és a Magyar Közút fogja ezt megépíteni és kivitelezni. Ehhez a források rendelkezésre állnak. Számba vettük azt is, hogy milyen vasúti kapacitás kell a gyár működéséhez. A magyarországi autógyártók három éven belül egymillió, vagy több mint egymillió új autót fognak évente előállítani. Ezt az egymillió autót el kell szállítani Magyarországról, el kell vinni nyugatra, főszabály szerint. Ehhez vasúti kapacitás kell. Az Európai Unió szabályai szerint közúton kész járművet, árut szállítani, ebben a formában tilos. Tehát az autógyártók Európában mindenütt azt vállalják, hogy közúton nem szállítanak, csak vasúton. Egymillió autó nyugatra jutását kell megoldania a magyarországi vasúti hálózatnak, ez egy igazi kihívás. Ennek érdekében az első lépés egy vasúti terminál létesítése a BYD gyár közelében. A magyar kormány tárgyal ennek a megvalósításáról, ezt lehet, hogy magántőke bevonásával fogjuk végrehajtani, az is lehet, hogy Kiskundorozsma irányában fogjuk ezt megcsinálni. Ez egy 40 milliárd forintos beruházás lesz, ami az eddigi beruházások között még nem szerepel. És gondoskodnunk kell arról, hogy a Szeged–Cegléd vasútvonal hogyan újul meg, hiszen a korszerűsítése elengedhetetlen, a jelenlegi vasúti pálya ezt a termelést nem tudja kiszolgálni. Ezért a kormány azt a döntést hozta, hogy Cegléd és Kiskunfélegyháza között soron kívül elrendelte a vasúthálózat teljes korszerűsítésének megtervezését. Kiskunfélegyháza és Szeged között elrendelte a kivitelezésnek a megvalósítását, erre már vannak tervek. A kormány az Európai Beruházási Bankhoz fordult hitelért, várhatóan májusban nemcsak döntés, hanem aláírt támogatási szerződése is lesz erről, 2 milliárd 200 millió euróból, 880 milliárd forintból fogunk megvalósítani Magyarországon vasútépítéseket, vasútfejlesztéseket, korszerűsítéseket. A Szeged, Kiskunfélegyháza között pályafelújítás, és a kapacitás bővítése egy 175 milliárd forintos beruházás lesz. Ha 2025 végén jön az első autó a gyártószalagról, és 2026 végére fölfut a termelés, akkor nekünk 2026–27-ben meg kell építeni azt a vasúti pályát, ami teljes egészében képes kiszolgálni a gyárat a következő években. Ez a felújítást, a személyforgalmat is befolyásolja, hiszen sokkal gyorsabb lesz Szegedről Budapestre vasúttal utazni és a menetrend nyilvánvalóan tartható lesz a vasúti felújítás következtében.
Lázár János azt is bejelentette, hogy Röszkénél, a tegnapi szerb–magyar kormányülésnek eredményeképpen Szerbia, Magyarország és Kína egy olyan megállapodás köt, ami megépíti a legnagyobb közúti, vasúti és teheráruforgalmi és személyforgalmi határátkelőt Európában.
– E nélkül sem működtethető a BYD-gyár, azzal kell számolni, hogy vajdasági magyarok is fognak a gyárban dolgozni; mint ahogy ma is egyébként Szegedre akár ezres nagyságrendben is ingáznak. Érdekünk a vajdasági munkaerőpiac összekapcsolása a szegedi munkaerőpiaccal. Az a tervünk, hogy ezt a röszkei terminált kínai hitelből valósítjuk meg – közölte Lázár János.Az építési és közlekedési miniszter ezután arról beszélt, hogy a gyárépítés kapcsán nagyon alaposan, köbméterre kiszámolva átnézték a vízi és szennyvíz-kapacitásokat. Lázár János kijelentette, hasonló gondokkal, mint amit Debrecenben lehet tapasztalni ebben a kérdésben nem küzd Szeged. – A szegedi vízbázis nincs veszélyben, és a szegedi szennyvízkezelést nem érinti hátrányosan ennek a hatalmas volumenű ivóvíz- és szennyvízkezelésnek a problémája, amit maga a gyár jelent – közölte a miniszter.
A gyár kapcsán beszéltek a tárgyaló felek a szegedi közlekedési helyzetről is. – A következő ajánlattal érkeztem: készüljön egy közös új terv a Szegedi Közlekedési Társaság, a MÁV, a Volán, illetve a város közlekedését tervezők között egy teljesen új helyi közösségi közlekedési rendszerről – mondta Lázár János, de kiderült az is, Botka László ennek kapcsán a tárgyaláson megjegyezte, hogy ez azt jelenti, hogy újabb villamos- és trolibuszbeszerzésekre van szükség. Lázár ennek kapcsán egy újabb ígéretet tett: – Megvizsgáljuk, hogy az 1600 milliárdos kasszából, amit az Európai Unióból kapunk kötöttpályás fejlesztésre, abból hogyan tudunk Szegednek is járművet juttatni. Nyitott vagyok arra, hogy módosítva az EU-s fejlesztési programot, Szeged utólag belekerüljön trolibeszerzéssel és villamosbeszerzéssel és akár hálózatfelújítással ebbe a közösségi programba. Ez nem rajtam fog múlni, inkább a jogi, technikai feltételeken…
A tárgyalásokon a BYD kapcsán szó volt az ingatlanhelyzetről Szeged lakosságszáma is megnő, illetve a szegedi ingatlanok kihasználtsága is megváltozik, változni fog a szegedi ingatlanpiac. Épp ezért szó volt arról is, hogy Szegeden egy új helyi építési szabályzatot kell létrehozni, ami kijelöli majd a lakásövezeteket, fejlesztési övezeteket, de ennek kapcsán fölmerül a parkolásnak a kérdése, fölmerül az, mennyi lakás épüljön Szegeden, hol épüljenek lakások.
Tárgyaltak a hidakról is. A Belvárosi hidat, annak felújítását Botka László polgármester is említette, de Lázár János beszélt két másik hídról is. A déli Tisza-híd megépítése hosszú-hosszú évtizedes ígéret, nagyon régóta késik, ám 2025 első negyedévében elkészül a teljes kiviteli terv. Lázár János kijelentette, a hídnak a megvalósítása minimum 100 milliárd forint, a hídépítést a Szegedi Tudományegyetemmel kapcsolatos tárgyalások is döntően befolyásolják: a nyomvonal érinti az egyetem hőközpontját. Az egyetemnél összesen hat épületet kell kiváltani, ez külön egy 8–10 milliárd forintos beruházás. Ez az első lépés. Amíg az egyetem ezt nem fogadja el, addig nehéz továbblépni. – Itt egy nehéz tárgyalásra számítok az egyetemmel, de a mi álláspontunk teljesen egyértelmű, nincs műszaki, technológiai lehetőség a terv módosítására, és egyértelműen ez a nyomvonal lehet a végső nyomvonal. Ha ez megvan, akkor 2026-ra jut el odáig az előkészítés, hogy van egy kivitelezőnk, és megkezdődik az egyetemi hőközpontnak az építése. Azaz ebben a kormányzati ciklusban meg kell hoznia a kormánynak azt a döntést, hogy ezt megcsinálja vagy sem.
És van egy harmadik híd kérdés, szintén a Szegedre való eljutás jegyében, ez az algyői Tisza-hídnak a kérdése. Itt is készülnek a kiviteli tervek. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy a mostani híd mellé egy másik kétsávos hidat építünk. Amiről még szó esett, az a vasúti közlekedés jelenlegi helyzete és a Volán pályaudvar. Kivételes helyzetben vagyunk Szegeden, mert a Magyar Államvasutak tulajdona a vasútállomás, a Volánbusz tulajdona a Mars tér. November 30-áig felhívással fogunk élni a szegedi főpályaudvar üzemeltetésére és egy közös ingatlanfejlesztés megvalósítására, magántőke bevonása mellett. A terv az, hogy Szegeden, a főpályaudvaron a vasútüzemi részt, a vasút használja tovább, viszont ami nem vasútüzem, azt magánbefektetőnek üzemeltetésbe adjuk. Nyilván itt különböző boltok, kiszolgálólétesítmények megvalósítására nyílik lehetőség. Emellett a Mars tér több évtizede tárgyalt kiürítését megkezdhetnénk – a buszok szempontjából. Készen állunk arra, hogy Szegeddel megvitassuk a Mars tér jövőjét, úgy, hogy a helyi közlekedés ottmarad, úgy, hogy a piac érdekében a helyközi buszmegállásra lehetőség lesz, de a Volán óriási terhelését, amit a Mars tér kap a helyközi és távolsági járatoktól, azt áttennénk a vasútállomás mellé. Tehát a cél a szegedi főpályaudvar mellé vinni sok évtized után az autóbuszok végállomását a Mars térről úgy, hogy megálló marad a Mars téren is annak érdekében, hogy az ottani szolgáltatásokat igénybe tudják venni a Szegedre érkezők. Kész vagyok arra, hogy ezt 2026-ig megpróbáljuk elrendezni – közölte Lázár János, aki szerint amint elkészül a vasútállomás melletti intermodális csomópont, a Mars téri telkek a lakásépítések szempontjából az egyik legértékesebb területei lehetnek a belvárosnak.
– Kénytelen vagyok azt mondani, hogy a kormánynak, így a helyhatósági választások után akárhogy is érzi magát ember, muszáj meghajtani zászlóit Botka László polgármester úr előtt. Készen állunk az együttműködésre, a város fejlődése és az itt élők gyarapodása és boldogulása érdekében – mondta a miniszter.
Így lesz itt tízezer munkavállaló
Ezután Botka László röviden visszatért a munkavállalók kérdésére, hiszen közismert, Szegeden nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta.
– Szegeden van két nagyon jelentős tartalékunk. A szegedi szakképzési intézményrendszerben a diákok közel fele nem szegedi. Meggyőződésünk, hogy ha ők megfelelő állásajánlatot kapnak, akkor szívesen maradnának Szegeden, és ugyanez igaz a Szegedi Tudományegyetemre is, ott meg még nagyobb a nem szegedi hallgatók aránya. Ott a Mérnöki Kar játszik nagyon fontos szerepet. Az önkormányzat támogatásával, segítségével minden szakképzési központban létrejött az együttműködés a BYD-val, az egyetemen megkezdődtek a speciális képzések. Ez tehát az egyik lehetőség a megfelelő munkaerő toborzására. A másik a vajdasági munkaerő. Szabadka környékén 8-9 százalékos a munkanélküliség. Csongrád megyében főleg Makó környékéről várjuk a munkavállalókat – mondta Szeged polgármestere.A sajtótájékoztató végén kérdezni is lehetett, a Szeged Televízió arról érdeklődött, mi a véleménye Lázár Jánosnak arról, hogy duplán megadóztatják a településeket azzal, hogy kivetették a szolidaritási adót, és most az iparűzési adó egy részét is elveszik.
– Azt gondolom, ez az iparűzési adóbevétel méltányosabb és igazságosabb felosztását jelenti. Nyilván Szeged úgy gondolja, hogy ez nem méltányos és nem arányos, mert túl sokat visz el az állam. Mi azt mondjuk, hogy ezt az elvonást, a területfejlesztési hozzájárulást visszaosztjuk. Szeged esetében egymilliárd forintról beszélünk, az egymilliárd forint a járáson belül marad, és a pénz nagy részét vissza tudja Szeged kapni olyan fejlesztésekre, ami az egész közösség érdekét szolgálni fogja.
Botka László ehhez azt fűzte hozzá, hogy jövőre várhatóan 19 milliárd forint lesz az iparűzési adóból befolyó bevétele Szegednek. Ebből vesz el több mint ötmilliárd forintot szolidaritási adóként a kormány és több mint egymilliárdot pluszban ezzel az új „hozzájárulással”, azaz Szeged iparűzési adójának a harmada bemegy a közös kasszába… – Mi ebből a pénzből fejlesztjük, tartjuk fenn többek között a szegedi tömegközlekedést, csak az egy nyolcmilliárd forintos tétel a költségvetésünkben. De ebből építünk, újítunk fel utakat, tartjuk fenn a bölcsődéinket is, például, azaz nem luxusfejlesztésekre fordítjuk a befolyt adót.
Mire Lázár János annyit jegyzett meg, „Szeged nem a legjobb példa az áldozati szerepre ebből a szempontból.”Ezután a Szeged.hu déli Tisza-híddal kapcsolatos kérdésére azt válaszolta a miniszter, hogy a déli Tisza-hídon lehetőség lesz átvezetni a vasutat is, de kezdésből ezt nem tervezik. Valamint amikor rákérdeztünk arra a Szeged–Cegléd vasútvonal felújítása kapcsán, hogy rendben van a pályafelújítás és a kapacitásbővítés, de nem lenne szükség mégis azokra a Siemens-mozdonyokra az autók elszállításához, amiknek a szerződését végül visszamondták, akkor azt válaszolta Lázár János, „rengeteg másfajta mozdonyt is lehet venni. Nem ez okozza a problémát, a pálya a probléma, nem járműkapacitás. A járműpark jövőjéről majd januárban fogunk részletes tájékoztatást adni, de számos változás is várható a MÁV és a Volán működésében 2025-ben.””
Forrás:
Vasútfejlesztés, közútfejlesztés, hídépítés és felújítás: Botka László Lázár Jánossal egyeztetett a városházán; Garai Szakács László; Szeged.hu; 2024. november 15.
„…Kérdésre válaszolva Lázár János kifejtette, Navracsics Tibor személye és az általa kidolgozott rendszer a biztosíték arra, hogy az iparűzési adó növekményéből származó forrásokat igazságosan osztják el a járások fejlesztésére. Az olyan településeken, mint Szeged vagy Debrecen, ahol jelentős termelőberuházások valósulnak meg, a 2026-ot követő évek iparűzési adója lesz kérdéses, erről külön kell tárgyalni az érintett a városokkal…”
Lásd még:
Lázár János: Szeged Európa harminc legnagyobb ipari centruma közé kerül; Építési és Közlekedési Minisztérium; 2024. november 15.
