Skip to main content

2. szám, 2026. január 12.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Hatékony és konstruktív konzultáció és komoly aggályok – konzultáció az önkormányzati rendszerről

„Az önkormányzati rendszer reformja semmiképpen nem érintheti azt az alapvető jogot, hogy Magyarországon minden települést megillet az önkormányzatiság joga – mondta Dr. Navracsics Tibor Budapesten kedden, miután az önkormányzati rendszer módosításáról folytatott konzultációt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetőivel.

Navracsics Tibor kiemelte: a konzultációsorozat elkezdése mutatja, hogy partneri viszonyra törekednek az önkormányzatokkal, és bízik abban, hogy néhány hónap múlva olyan megoldás születik, amely az önkormányzati világban dolgozók és a kormányzati politika irányítói számára egyaránt megfelelő.

Hanusi Péter, a TÖOSZ elnöke a nyilatkozatában hangsúlyozta: hatékony és konstruktív konzultációt folytattak, és az általuk korábban elfogadott tizenhét oldalas javaslatot is részleteiben átbeszélték.

Gémesi György, a MÖSZ elnöke arról beszélt, hogy 2026-ban komoly aggályokat vet fel az önkormányzatok finanszírozása, és ennek csak egyik része az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás.

Utóbbi kapcsán azt mondta, nem szabad engedni, hogy januárban olyan mértékű legyen az elvonás, amely az adott település számára a mindennapi élet finanszírozását megnehezíti. Megjegyezte, hogy az elmúlt tizenöt évben most először zajlott le ilyen jellegű konzultáció a Magyar Önkormányzati Szövetség bevonásával.

„Az állami normatíváknak 50 százalékban fedezniük kellene az önkormányzatokhoz rendelt feladatokat. Ma ez a megyei jogú városok számításai szerint 42 százalékot tesz ki. A kötelezően ellátandó feladatok költsége folyamatosan emelkedik, miközben az ezekhez rendelt állami finanszírozás reálértékben csökken. Fontos lenne az is, hogy szűnjön meg az önkormányzati testületeken átnyúló fejlesztések lehetősége” – fejtette ki Gémesi György.

Hozzátette: a MÖSZ a politikai pártokkal is konzultációt tervez saját nyolcpontos javaslatcsomagjáról, az önkormányzatok biztonságos működéséről, illetve arról, mi legyen a magyar önkormányzati rendszer jövője.

„Garanciákat akarunk arra, hogy ha a tavaszi parlamenti választások után feláll egy kormányzati struktúra”, milyen legfontosabb változásokról kezdhetünk el tárgyalni – fogalmazott.”

Forrás:
Minden települést megillet az önkormányzatiság joga; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2026. január 7.

Fekete Gábor-díj – módosult a határidő!

„A pályázatok és jelölések benyújtásának – meghosszabbított – határideje 2026. január 30!

Mint ismeretes a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület közösen díjat alapított, amely a hazai elektronikus közigazgatás kiemelkedő szakembereit és innovatív fejlesztéseit ismeri el. A díj nemcsak a 2023-ban elhunyt Fekete Gábor szakmai örökségét őrzi meg, hanem ösztönzi is a közigazgatási digitalizációban dolgozó szakembereket és szervezeteket, hogy új megoldásokkal, innovációval és jó gyakorlatokkal járuljanak hozzá a magyar állam modernizációjához.

A Fekete Gábor-díj három kategóriában kerül meghirdetésre:

  • Elektronikus közigazgatási életműdíj – a terület meghatározó, 55 év feletti szakembereinek elismerésére.
  • Az év elektronikus közigazgatási szakembere – azok számára, akik az adott évben kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtottak.
  • Az év elektronikus közigazgatási szolgáltatása – azon szervezeteknek, amelyek új fejlesztéseikkel jelentős hatást gyakoroltak a közigazgatás működésére és az állampolgárok mindennapjaira.

A pályázatok és jelölések benyújtására 2025. novemberétől 2026. január 30-ig van lehetőség, elektronikus formában. Az elismeréseket a szakmai zsűri 2026 tavaszán adja át.

A részletes pályázati feltételek és a jelölési lehetőségek elérhetők a díj hivatalos aloldalán: https://www.feketegabor-dij.magyary.hu/”

Forrás:
Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2025 november 23. és 2026. január 9.
Fekete Gábor-díj

Közigazgatás, politika, jog

Navracsics Tibor: minden települést megillet az önkormányzatiság joga

„Az önkormányzati rendszer reformja semmiképpen nem érintheti azt az alapvető jogot, hogy Magyarországon minden települést megillet az önkormányzatiság joga – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, miután konzultációt kezdett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetőivel.

Az önkormányzati szövetségekkel kezdett konzultációsorozat azt mutatja, hogy a kormány partneri viszonyra törekszik az önkormányzatokkal, és remélhetőleg néhány hónap múlva olyan megoldás születik, amely az önkormányzati világban dolgozók és a kormányzati politika irányítói számára egyaránt megfelelő – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

„Egyvalamiben mindenképpen egyetértettünk, bármilyen vita is volt köztünk: az önkormányzati rendszer reformja semmiképpen nem érintheti azt az alapvető jogot, miszerint Magyarországon minden település megillet az önkormányzatiság joga. Tehát adottságként vesszük Magyarország településszerkezetét, azt a 3200 önkormányzatot, amely ma Magyarországon az önkormányzatiság világát adja, alapvető értékként kezeljük, és ennek megfelelően fogunk cselekedni a jövőben” – fogalmazott a miniszter, aki korábban azt mondta: a konzultációkat ugyan megkezdik, de az önkormányzati reformra csupán az áprilisi országgyűlési választások után kerülhet sor.

Hanusi Péter, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint hatékony és konstruktív konzultációt folytattak, és az általuk korábban elfogadott 17 oldalas javaslatot is részleteiben átbeszélték. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke kritikákat is megfogalmazott.

A 2026-os esztendőben komoly aggályokat vet föl az önkormányzatok finanszírozása. Ennek egyik része csak az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás, aminek nem a minőségével, hanem a mértékével van gond, és egyébként a fideszes vezetésű Megyei Jogú Városok Szövetsége Szita Károly által készített anyagában is benne van egy nagyon komoly, radikális csökkentése ennek a forrásnak. Mindamellett pedig érzékelhető az, hogy a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok az ára és költsége emelkedik, miközben a hozzárendelt finanszírozás csökken vagy legalábbis reálértékben csökken – mondta Gémesi György.

Karácsony Gergely főpolgármester, egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke közösségi oldalán azt írta, hogy „a kormány idén nem csak elvenné az önkormányzatok saját bevételeinek jelentős részét, de még azt is elvárja tőlük, hogy hitelezzenek a kormánynak.” Az iparűzési adóból a kormánynak utalandó állami elvonást ugyanis már januártól el kell kezdeni fizetni, pedig azt csak márciustól szedik be az önkormányzatok – fogalmazott a főpolgármester.”

Forrás:
Navracsics Tibor: minden települést megillet az önkormányzatiság joga; Várkonyi Gyula; Infostart / InfoRádió; 2026. január 6.

A TÖOSZ elsőként tárgyalt a szaktárcával az önkormányzati rendszer átalakításáról

„2026. január 6-án dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter meghívására a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) az önkormányzati szövetségek közül elsőként vett részt az önkormányzatokat érintő konzultáción, és tárgyalt a miniszterrel és a tárca államtitkáraival az önkormányzati rendszer átalakításáról.

Az egyeztetésen dr. Hanusi Péter, a TÖOSZ elnöke, valamint a TÖOSZ társelnökei – Dicső László, Hodálik Pál és dr. Győri Ottilia –, továbbá dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára ismertették az átalakítással kapcsolatos szakmai álláspontjukat, javaslataikat és elvárásaikat, amelyet a TÖOSZ tagönkormányzatainak véleménye alapján 2025 júniusában már megküldött a minisztérium részére.

Az önkormányzati rendszer reformja semmiképpen nem érintheti azt az alapvető jogot, hogy Magyarországon minden települést megillet az önkormányzatiság joga – mondta Dr. Navracsics Tibor Budapesten kedden, miután az önkormányzati rendszer módosításáról folytatott konzultációt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetőivel.

A miniszter hangsúlyozta: a konzultációsorozat elkezdése mutatja, hogy partneri viszonyra törekednek az önkormányzatokkal, és bízik abban, hogy néhány hónap múlva olyan megoldás születik, amely az önkormányzati világban dolgozók és a kormányzati politika irányítói számára egyaránt megfelelő.

Dr. Hanusi Péter kiemelte: nagyra értékeli, hogy az önkormányzati szövetségek közül elsőként a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége kapott lehetőséget arra, hogy elmondja véleményét az önkormányzati rendszer esetleges változtatásával, finomhangolásával kapcsolatban.

Az elnök emlékeztetett: az önkormányzati rendszer több mint 35 éves múltra tekint vissza. „1990-ben egy decentralizációval indultunk, ezt később egy centralizáció követte, és be kell vallani, hogy mindkét modellnek megvoltak az előnyei és a hátrányai” – mondta. Hozzátette: meglátása szerint az önkormányzati rendszer mára megérett arra, hogy ezekkel a tapasztalatokkal szembenézzenek, és úgy alakítsák át a működési kereteket, hogy az minden érintett, de elsősorban a magyar polgárok számára hatékonyabb és jobb legyen. Mint hangsúlyozta, 1990 óta az életviszonyok jelentősen megváltoztak, ehhez a rendszernek is alkalmazkodnia kell.

Az elnök értékelése szerint a szaktárcával való egyeztetés nemcsak konstruktív, hanem kifejezetten hatékony is volt. Úgy fogalmazott: a megbeszélés segíthette a minisztert és munkatársait a felkészülésben, különösen annak fényében, hogy a TÖOSZ 2025 júniusában már egy átfogó, írásos szakmai anyagot tett le a miniszter asztalára.

Dr. Hanusi Péter felidézte: miután 2025 márciusában a Küldöttgyűlés megválasztotta a TÖOSZ elnökévé, első lépésként megkérdezték a szövetség tagjait az önkormányzati rendszerrel kapcsolatos tapasztalataikról és javaslataikról. Akkor mintegy 1700, mára már 1744 önkormányzati vezető véleményét gyűjtötték össze.

Elmondása szerint a megkérdezés során arra keresték a választ, hogy milyen érdemi ötletek, javaslatok vannak az önkormányzati működés javítására. „Sokszor nem pénzkérdésről van szó, hanem olyan döntésekről, amelyekhez politikai elhatározás szükséges, és amelyek mégis kézzelfogható javulást hozhatnak a mindennapokban” – hangsúlyozta.

A beérkezett vélemények és javaslatok egy 17 oldalas dokumentumban öltöttek testet, amely konkrét jogszabály-módosítási javaslatokat és egyéb szakmai felvetéseket is tartalmazott. Dr. Hanusi Péter elmondta: ezt az anyagot vitték most ismét a miniszterhez, és részleteiben is átbeszélték azt.

Az elnök optimistán szólt a folyamat folytatásáról. Kiemelte: jó gyakorlatnak tartja azt a munkamódszert, amelyet a Versenyképes Járások Program esetében alkalmaztak. Felidézte, hogy ott érdemi egyeztetések zajlottak az önkormányzati érdekszövetségekkel, és a javaslatcsomag a folyamat során folyamatosan formálódott. „Büszke vagyok arra, hogy a TÖOSZ javaslatainak mintegy 80 százaléka végül bekerült a kormány elé kerülő anyagba” – mondta.

Mint az elnök kiemelte, azt kérte a tárcavezetőtől, hogy a megkezdett élő párbeszéd a jövőben is fennmaradjon. Hozzátette: abban bízik, hogy – nyilván nem egy egyhetes, egy hónapos vagy néhány hónapos munkáról van szó –, összeállíthatók azok a javaslatok, amelyek a legtöbb önkormányzati szereplő véleményét tükrözik.

Mint fogalmazott: „Hiszek abban, hogy ha beállunk ebbe a közös munkába a többi érdekszövetséggel együtt, akkor – reményeink szerint széles körű egyetértés mellett – legkésőbb 2029-ben, a következő önkormányzati választáson ezek a változtatási javaslatok életbe is léphetnek.””

Forrás:
A TÖOSZ elsőként tárgyalt a szaktárcával az önkormányzati rendszer átalakításáról; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2026. január 6.

Európai Unió

Áttérés egy új digitális szakpolitikai menetrendre – Az Európai Unió digitális szakpolitikai törekvései 2025–2026 között

Bevezetés

Az Európai Bizottság új megbízatásának 2024 végi kezdetével az Európai Unió digitális szakpolitikája új szakaszba lépett. Az új Európai Bizottságtól azt várták, hogy „végrehajtó Bizottság” lesz: a közelmúltban bevezetett szabályozások sikeres érvényesítésére és betartatására összpontosít. A Bizottság a legutóbbi, digitális szakpolitikai „omnibusz” egyszerűsítési javaslatával ugyanakkor már a meglévő szabályozási szabálykönyv egyszerűsítésére és a szabályozási terhek csökkentésére is törekszik. Mindemellett az új megbízatás alatt várhatóan több fontos új jogszabálytervezet is napirendre kerülhet, ideértve potenciálisan egy Digital Fairness Actet és egy Digital Networks Actet is. Az új Európai Bizottság további fókuszterülete Európa digitális gazdaságának ösztönzése különböző kezdeményezéseken keresztül, különösen olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia (MI) és a kvantumtechnológia. Egy potenciálisan jelentős jelzésként a Bizottság ismét hangsúlyossá tette a technológiai szuverenitást, amely számos közelmúltbeli uniós stratégia fontos alapelvévé látszik válni. Ez az írás bemutat néhány olyan új digitális szakpolitikai fejleményt, amely 2025-ben történt, és amelyek 2026-ban is várhatók.

Digitális omnibusz-javaslat

2025. november 19-én az Európai Bizottság előterjesztette a Digitális Omnibusz csomagot, amely az EU egyszerűsítési menetrendjének részét képezi a szabályozási terhek csökkentése érdekében. Az omnibusz tartalmazza az MI-rendelet (AI Act) kötelezettségeinek legfeljebb 16 hónapos, 2027 decemberéig történő elhalasztását. A kiberbiztonság területén az omnibusz célja a jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítése azáltal, hogy kezeli az olyan jogszabályok közötti jelenlegi átfedéseket, mint a NIS2 irányelv, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és a digitális működési ellenálló képességről szóló rendelet (DORA). Talán a legvitatottabbak a GDPR-t érintő javasolt módosítások, amelyek – több változtatás mellett – a személyes adatok fogalmának meghatározását is módosíthatják.

A mesterséges intelligencia szabályozása

2024. augusztus 1-jén hatályba lépett az EU mérföldkőnek számító mesterségesintelligencia-rendelete (AI Act). A rendelet elsősorban azokra az MI-rendszerekre összpontosít, amelyeket „magas kockázatúként” sorolnak be, és amelyek jelentős kockázatot jelenthetnek az egészségre, a biztonságra vagy az alapvető jogokra. 2025 novemberében a Bizottság azt javasolta, hogy az AI Act több kulcsfontosságú részének alkalmazását halasszák el. Ez magában foglalja a magas kockázatú MI-re vonatkozó rendelkezéseket is, amelyek alkalmazása akár 2027 decemberéig is kitolódhat. Jelenleg továbbra is bizonytalan, hogy pontosan milyen ütemezések fognak érvényesülni.

A magas kockázatúnak minősített MI esetében a szabályozás többek között az alábbi területeken ír elő kötelezettségeket:

* az adatkészletek minősége, reprezentativitása és megfelelősége;
* az MI-rendszer működésének nyilvántartása a teljes életciklus során;
* az MI-rendszer működésének átláthatósága és értelmezhetősége;
* emberi felügyelet (human oversight) biztosítása az MI-rendszerek felett; valamint
* az MI-rendszerek pontossága, robusztussága és biztonsága.

A magas kockázatú MI fejlesztőinek az MI-alkalmazás teljes életciklusára kiterjedő minőségirányítási és kockázatértékelési rendszereket kell biztosítaniuk. Bizonyos MI-t alkalmazó szervezetek, például közszolgáltatók esetében alapvető jogi hatásvizsgálat (fundamental rights impact assessment) is szükséges, annak felmérésére, hogy az MI-rendszer milyen emberi jogi kockázatokat hordoz. A magas kockázatú MI-alkalmazásoknak megfelelőségi értékelésen (conformity assessment) kell átesniük, mielőtt a piacra kerülnek, majd ezt minden alkalommal meg kell ismételni, amikor az alkalmazást „lényegesen módosítottnak” (substantially modified) tekintik.

Ezenfelül az AI Act alapján egyes technológiák alkalmazása szigorúan korlátozott, illetve tiltott lesz – ideértve például a rendvédelmi szervek általi távoli biometrikus azonosítást, vagy a közszolgáltatásokban alkalmazott társadalmi pontozási (social scoring) technológiákat. Az „alacsony kockázatúnak” minősülő MI esetében kevés vagy semmilyen új szabályozás nem várható, ugyanakkor létrehoznak egy önkéntes szabványkódexet.

A Bizottság eredetileg egy MI-felelősségi irányelv (AI Liability Directive) előterjesztését is tervezte, amely a fogyasztók védelmét szolgálta volna, és jogi egyértelműséget adott volna az MI értékláncának különböző szintjein fennálló kötelezettségekről – például egy MI-alkalmazás fejlesztői és bevezetői/üzemeltetői között. Bár a javaslatot eredetileg a Bizottság 2025-ös munkaprogramjának részévé várták, azt visszavonták; ugyanakkor továbbra is zajlik vita arról, szükség van-e MI-felelősségi irányelvre, ami azt is jelentheti, hogy később újra előterjesztik.

Az MI-szabályozás szempontjából releváns az EU frissített termékfelelősségi irányelve is, amely 2024. december 8-án lépett hatályba. Az irányelv rögzíti a gyártók hibás termékekért fennálló jogi felelősségére vonatkozó szabályokat, valamint azt, hogy a fogyasztók milyen módon kérhetnek kártérítést. A módosított irányelv kiterjeszti a „termék” fogalmát a digitális termékekre, például a szoftverre, és ezáltal az MI-re is alkalmazandó lesz.

Az MI előmozdítása

Az Európai Bizottság több kezdeményezést és stratégiát indított az MI fejlesztésének és európai elterjedésének ösztönzésére. Ezek közé tartozik az AI Continent Action Plan, amelyet 2025 áprilisában tettek közzé, és amelynek célja az MI-fejlesztések európai felgyorsítása. Az Akciótervet kiegészítik az AI Factories és AI Gigafactories kezdeményezések: ezek az MI európai fejlesztését támogatják azáltal, hogy megkönnyítik a hozzáférést a szuperszámítógépes kapacitásokhoz és az adatokhoz, valamint olyan csomópontokat (hubokat) hoznak létre, amelyek elősegítik az MI-innovációt támogató ökoszisztéma kialakulását. A Bizottság 2025 februárjában bejelentette az 50 milliárd eurós investAI kezdeményezést is, amely köz- és magánszféra közötti partnerségekbe történő beruházásokon keresztül kívánja ösztönözni az MI-innovációt és a befektetéseket.

A Bizottság 2025 októberében elfogadta az „Apply AI Strategy” stratégiát is, amely tizenegy kulcságazatban kívánja előmozdítani az MI alkalmazását, és egy „MI-első” (AI-first) megközelítést szorgalmaz. Ennek lényege, hogy az MI-t „potenciális megoldásként kell mérlegelni, valahányszor a szervezetek stratégiai vagy szakpolitikai döntéseket hoznak, a technológia előnyeinek és kockázatainak gondos figyelembevételével”. Ezzel párhuzamosan a Bizottság elfogadott egy MI a tudományban tárgyú stratégiát (Strategy for AI in Science) is annak biztosítására, hogy az MI-t az európai tudományos előrehaladás szolgálatába állítsák.

A Bizottság emellett egy „Cloud and AI Development Act” előterjesztésére is készül, amely a tervek szerint ösztönözheti az adatközpontokba irányuló beruházásokat, valamint szabványokat állapíthat meg a felhőszolgáltatások számára; a javaslat jelenlegi várakozások szerint 2026 első negyedévében esedékes.

Kiberbiztonsági szakpolitikák

A Cyber Resilience Act (CRA) 2024 decemberében lépett hatályba, és kötelezettségeinek többsége 2027 decemberétől lesz alkalmazandó. A CRA célja a magas szintű kiberbiztonsági követelmények előmozdítása a digitális elemekkel rendelkező termékek és alkalmazások esetében, beleértve a hardvert és a szoftvert egyaránt, valamint olyan termékeket is, mint a telefonok, számítógépek, játékok vagy háztartási készülékek. A rendelet emellett felelősséget ró a gyártókra arra vonatkozóan is, hogy a termék biztonságát a teljes életciklus során figyelembe vegyék.

A Cyber Solidarity Act-et 2024 decemberében fogadták el, és 2025 februárjában lépett hatályba. A jogszabály célja az uniós tagállamok kiberbiztonsági felkészültségének erősítése, valamint a tagállamok együttműködési kapacitásának növelése kiberbiztonsági incidensek esetén. A rendelet létrehoz egy Európai Kiberbiztonsági Riasztási Rendszert, amely a kiberbiztonsággal foglalkozó nemzeti és határokon átnyúló központok hálózatára épül, és a kiberfenyegetések észlelését szolgálja. Emellett létrehoz egy kiberbiztonsági vészhelyzeti mechanizmust (Cybersecurity Emergency Mechanism), amely segíti, hogy a tagállamok támogassák egymást a kiberbiztonsági incidensekre adott válaszadásban és a helyreállításban. Egy Európai Kiberbiztonsági Incidens-felülvizsgálati Mechanizmus (European Cybersecurity Incident Review Mechanism) lehetővé teszi az incidensek értékelését és elemzését, hogy a tapasztalatok és ajánlások révén javuljon az európai kiberbiztonság.

További kiberbiztonsági kezdeményezés a „European action plan on the cybersecurity of hospitals and healthcare providers”, amelyet 2025. január 15-én fogadtak el. Ez az akcióterv a kiberbiztonság megerősítését célozza az egészségügy kritikus közszolgáltatási területén, amely az elmúlt években több, nagy nyilvánosságot kapott kiberbiztonsági incidensnek volt kitéve.

Európai Adatunió Stratégia

A Bizottság előző megbízatásában a megosztott adatfelhasználást ösztönző kezdeményezések – például a Data Strategy, a Data Act és a Data Governance Act – nyomán az Európai Bizottság 2025 novemberében bemutatta új Európai Adatunió Stratégiáját (European Data Union Strategy). A stratégia célja, hogy a meglévő adatmegosztási szabályokra építve tovább erősítse a jogi egyértelműséget, és ösztönzőket teremtsen az adatmegosztás számára. A stratégia Data Labs elindítását is célul tűzi ki, továbbá tovább kívánja fejleszteni a Bizottság adatstratégiáját az ágazatspecifikus közös európai adattér-ek (Common European Data Spaces) létrehozása terén. A stratégia prioritásként kezeli az MI képzéséhez és fejlesztéséhez szükséges adatokhoz való hozzáférést, és egyúttal az EU adatszuverenitásának védelmét is célként jelöli meg.

Európai Demokráciavédelmi Pajzs

Az European Democracy Shield című bizottsági közleményt 2025 novemberében tették közzé; ez egy uniós stratégia a demokráciát fenyegető európai veszélyek elleni fellépésre. A stratégia kiemelt hangsúlyt helyez a dezinformációra és a külföldi információs manipulációra, és erőteljesen támaszkodik a meglévő digitálpolitikai eszközökre, például a Digital Services Act-re, valamint az European Digital Media Observatory-ra. A Demokráciavédelmi Pajzs részeként a Bizottság vállalta egy, a Digital Services Act-hez kapcsolódó incidens- és válságkezelési protokoll kidolgozását, amely a koordinációt és a gyors reagálást hivatott elősegíteni a külföldi információs műveletekkel szemben. A Bizottság emellett létrehoz egy Európai Demokratikus Ellenálló Képességi Központot (European Centre for Democratic Resilience), valamint egy Európai Tényellenőrző Hálózatot (European Network of Fact-Checkers) a dezinformáció és a külföldi információs manipuláció elleni küzdelem támogatására.

Digital Fairness Act

Egy Digital Fairness Act-re irányuló javaslat várhatóan a digitális környezetre tekintettel frissíti a fogyasztóvédelmi jogot. A jogszabály célkeresztjében a „dark patterns” típusú megoldások állnak, amikor az online felületeket úgy tervezik, hogy manipulatív módon befolyásolják a fogyasztói döntéseket. Ide tartozhat az is, amikor az online szolgáltatók indokolatlanul megnehezítik az előfizetések lemondását, vagy tisztességtelen automatikus megújítási (autorenewal) gyakorlatokat alkalmaznak. A jogszabály a függőséget előidéző digitális gyakorlatokat is célba veheti, ami kiterjedhet az ajánlórendszerek algoritmusaira is. A jogszabály védelmet nyújthat a virtuális termékekkel kapcsolatban is, például a játékokon belüli termékek vagy a virtuális, alkalmazáson belüli pénznemek esetében. Emellett célba veheti azt is, amikor a vállalkozások személyes adatokat használnak fel olyan helyzetben, hogy a fogyasztók nem rendelkeznek megfelelő kontrollal, vagy ha az adatfelhasználás a fogyasztók kárára történik. További lehetséges szabályozási területek: tisztességtelen digitális szerződések, az influenszermarketing átláthatósága, valamint a tisztességtelen dinamikus árazási gyakorlatok. A jogszabály jelenlegi várakozások szerint 2026 második felében esedékes.

Digital Networks Act

A Digital Networks Act egyes alapvető koncepcióit az Európai Bizottság már 2024-ben, egy Fehér Könyvben (White Paper) vázolta fel. Az új Európai Bizottság által kidolgozandó Digital Networks Act-javaslat célja, hogy megoldásokat találjon a digitális infrastruktúrák – így a nagy sebességű szélessáv – fejlesztésének ösztönzésére. Ezt többek között beruházási ösztönzőkkel, a távközlés egységes piacának előmozdításával, valamint a hálózatokra vonatkozó biztonsági szabványok megállapításával kívánhatja elérni. A jogszabály körüli egyik legvitatottabb kérdés az, hogy tartalmazni fog-e úgynevezett „fair share” vagy „fair contribution” rendelkezéseket, amelyek egyes online tartalomszolgáltatókat arra kötelezhetnek, hogy járuljanak hozzá az internetszolgáltatók költségeihez. Jogalkotási javaslatot eredetileg 2025-re vártak, ám a tervezett jogszabály egyes elemei körüli viták miatt ez most 2026 elejére tolódott.

Kvantumstratégia és Kvantumtörvény

Más digitális gazdasági területekkel ellentétben az EU-t a kvantumtechnológia terén versenyképes szereplőnek tekintik. A Bizottság 2025 júliusában tette közzé Kvantumstratégiáját (Quantum Strategy), amelynek célja, hogy Európa 2030-ra a kvantumtechnológia világszintű vezetőjévé váljon. E célkitűzés támogatására a stratégia olyan terveket tartalmaz, amelyek a kutatás és innováció ösztönzésére, a kvantuminfrastruktúrák és ökoszisztémák fejlesztésére, valamint a kvantumhoz kapcsolódó készségek előmozdítására irányulnak.

A stratégia támogatására 2026-ban várható egy Európai Kvantumtörvény (European Quantum Act) javaslata, amelytől azt várják, hogy összehangolja a kutatási együttműködést, előmozdítsa az európai kvantumtechnológiai ipari kapacitásokat, valamint erősítse az ellátási láncok ellenálló képességét. Ez magában foglalhat olyan intézkedéseket is, amelyek kezelik a tagállami kezdeményezések közötti széttagoltságot, illetve mérséklik a nem uniós forrásoktól való függőséget a releváns technológiák terén.

Jóllét a digitális korban

Az Európai Bizottság jelenleg olyan lépések vizsgálatán dolgozik, amelyek a digitális környezetben a jóllét és a mentális egészség védelmét szolgálják. Ez többek között magában foglalja egy „Action plan against cyberbullying” (a kiberzaklatás elleni cselekvési terv) javaslatát, amely 2026-ban várható; egy szakértői testület felállítását és egy vizsgálatot a közösségi média jóllétre gyakorolt hatásairól; valamint egy ígéretet arra, hogy – egyelőre pontosítatlan módon – fellépnek az online szolgáltatások „addiktív tervezése” (addictive design) ellen.

E kezdeményezések pontos tartalma és egymáshoz való viszonya még nem ismert, így az sem, miként kapcsolódnak majd a Digital Services Act-hez, amely már jelenleg is tartalmaz rendelkezéseket a közösségi média mentális jóllétre gyakorolt hatásai kapcsán. Az is lehetséges, hogy részben átfedés alakul ki a tervezett Digital Fairness Act-tel (lásd fent), amely szintén tartalmazhat a digitális függőséggel összefüggő rendelkezéseket. Várhatóan vita tárgya lesz az is, hogy indokolt-e korlátozni a 16 év alatti tinédzserek közösségi médiához való hozzáférését.

Következtetés

Bár az új Európai Bizottságot széles körben inkább „végrehajtó Bizottságnak” tekintik – vagyis olyannak, amely nem elsősorban új digitális szakpolitikai szabályozások előterjesztésére fókuszál –, a fenti áttekintés alapján így is több jelentős új javaslat várható. Ezzel párhuzamosan a Bizottság a meglévő digitális szakpolitikai szabálykönyv egyszerűsítésére is törekszik. Ennek ellenére valószínű, hogy a közelmúlt digitális szakpolitikai szabályozásainak betartatása lesz a Bizottság elsődleges prioritása.

A fenti kezdeményezések közül több támaszkodhat a már hatályban lévő szabályozások érvényesítésére és „mozgósítására”. Például a Demokráciavédelmi Pajzs, valamint az addiktív közösségimédia-dizájnnal kapcsolatos fellépés nagy valószínűséggel a Digital Services Act eszköztárára építhet. Az Adatunió Stratégia várhatóan a Data Act-re és a Data Governance Act-re fog ráépülni.

Bizonyos esetekben fennáll annak lehetősége, hogy egyes új kezdeményezések további jogalkotási átfedéseket hoznak létre. Például a „dark patterns” várhatóan központi eleme lesz a Digital Fairness Act-nek, ugyanakkor ez a témakör már jelenleg is megjelenik más jogszabályokban, többek között a Digital Services Act-ben, a Digital Markets Act-ben és a GDPR-ben. Kockázatot jelenthet, hogy zavart vagy bizonytalanságot okoz, ha ilyen átfedések kellő körültekintés nélkül jönnek létre.

Összességében a Bizottság 2025–2029-es ciklusa kulcsidőszak lesz annak bizonyítására, hogy a szabályozási napirendet képes-e sikeresen a gyakorlatban is érvényre juttatni.”

Forrás:
The Transition to a New Digital Policy Agenda: EU Digital Policy 2025 – 2026; Institute of International and European Affairs (IIEA, Írország); 2025. december 15.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Elindult a rozsdaövezeti ingatlanok országos katasztere, a BarKA

„Elindult Magyarország barnamezős katasztere, a BarKA, amely első alkalommal teszi országos szinten, egységes és közhiteles módon láthatóvá a fejleszthető ingatlanokat. A rendszer az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkárságának hároméves szakmai és informatikai fejlesztésének eredménye, és új korszakot nyit a területhasználati és fejlesztési döntésekben.

Magyarország városaiban évtizedek óta együtt él a fejlesztési igény és a területpazarlás jelensége: miközben elhagyott ipari területek, üres telkek állnak a települések belső részein, az elmúlt évtizedekben jelentős zöldterületek kerültek beépítésre. Budapesten mintegy 2500 hektár barnamezős terület található, országosan pedig közel 12 ezer hektár – olyan helyszínek, ahol az infrastruktúra nagy része már adott, mégis kihasználatlan.

A BarKA egy nyilvánosan elérhető, digitális térképes adatbázis, amely ezeken a területeken hoz rendet. A rendszer jelenleg több mint 3600 validált barnamezős ingatlant tartalmaz, és felmenő rendszerben, folyamatos adategyeztetéssel bővül. Nem egyszerű lista, hanem közhiteles nyilvántartás: az adatokat az önkormányzatok szolgáltatják, a bekerülésről pedig egységes szakmai szempontok alapján születik döntés.

A BarKA valódi döntéstámogató eszköz. Egy helyen érhetők el a fejlesztésekhez szükséges legfontosabb információk: beépítési lehetőségek, védettségek, infrastruktúra, környezeti adottságok, valamint – akár 2000-ig visszamenően – ortofotók. A rendszer nemcsak megmutatja a lehetőségeket, hanem előre tisztázza a kereteket is.

Ennek egyik kulcseleme az úgynevezett 5 kilométeres szabály: a BarKA-ban szereplő barnamezős ingatlanok öt kilométeres környezetében új beépítésre szánt terület csak korlátozottan jelölhető ki. A rendszer ezt automatikusan megjeleníti, így a tervezés már a kezdetektől átlátható, kiszámítható feltételek között indulhat.

Új szintre emelkednek a város- és ingatlanfejlesztések

A BarKA-ban nyilvántartott területek valós versenyelőnyt kapnak. Ezeken a helyszíneken érvényesíthetők a TÉKA kedvezményes beépítési paraméterei, és a jövőben további gazdasági ösztönzők – akár adókedvezmények – is kapcsolódhatnak a barnamezős fejlesztésekhez. A rendszer így egyszerre szolgálja a beruházói döntések gyorsítását és a kockázatok csökkentését.

Az önkormányzatok számára a BarKA kiszámítható fejlesztési keretet ad: segít kijelölni az elsődlegesen megújítható területeket, erősíti a településképi szempontokat, és támogatja a belső városi megújulást. A lakosság számára pedig átláthatóbbá válik, hol és milyen irányban várhatók fejlesztések, miközben a hangsúly a zöldterületek védelmén és az elhanyagolt területek újrahasznosításán marad.

A BarKA szerves része az építészeti digitalizációs programnak, amelynek keretében a digitalizáció törvényi alapelvvé vált az új építészeti jogszabályi környezetben, kötelezővé tettük a BIM alkalmazását az állami beruházásoknál, a tervbenyújtás digitálissá vált, és létrejött a magyar műemlékek digitális adatbázisa is. Ebben a rendszerben a BarKA a területhasználat és fejlesztés digitális alaprétege.

A barnamezős kataszter elindulása gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és településképi fordulópont: eszköz a beruházóknak, kapaszkodó az önkormányzatoknak, és hosszú távon élhetőbb, fenntarthatóbb városi környezet alapja.”

Forrás:
Felgyorsulhatnak a városfejlesztések: összegyűjtötték Magyarország összes barnamezős övezetét; Farkas Tibor; Economx; 2026. január 10.
Elindult a Barnamezős Kataszter – három év munka eredménye, új irány a településfejlesztésben; Építési és Közlekedési Minisztérium; 2026. január 9.
Barnamezős területek Kataszterének Adatkezelő Felülete (BarKA)

Újratervezték a városházi ügyintézést Csíkszeredában – Elérhetővé vált a MySzereda applikáció

„Új applikációt mutatott be a csíkszeredai városvezetés, amelynek köszönhetően a digitális ügyintézés széles lehetőségét adják a „lakosság kezébe”. A román és magyar nyelven elérhető MySzereda alkalmazást csütörtökön, sajtótájékoztatón ismertették.Sarokpontjához ért a csíkszeredai városháza a közigazgatás minőségének szempontjából, jelentette be Korodi Attila polgármester csütörtökön azon a sajtóeseményen, amelyen bemutatták a MySzereda applikációt. Az alkalmazással egyetlen felületen elérhetővé válik számos, eddig bonyolultnak tűnő ügyintézési folyamat.

Mint Korodi Attila megosztotta: jó ideje készülnek az új applikáció bemutatására, amelynek elkészülése mögött „rengeteg munka van”. A városvezető szerint az új digitális felület segítségével a csíkszeredaiak könnyebben és észszerűbben tudnak kommunikálni a városházával és az ügyeiket intézni. A polgármester emlékeztetett arra, hogy a csíkszeredai városházán „néhány évvel ezelőtt még gombos telefonok voltak”. „Most pedig már elértük azt a szintet, hogy néhány ügyintézési procedúrára digitális módszertant, digitális utat is tudunk biztosítani, és nemcsak számítógépes felületen, hanem applikáció-rendszerben, amelynek egy egészen különleges biztonsági tere van” – emelte ki Korodi Attila.

Az elöljáró hozzáfűzte: a MySereda applikációt összekötötték más, országos hálózatokkal, felhasználva azok azonosítórendszerét. A polgármester rámutatott: a MySzereda egy technológiai változtatási folyamat részeként készült el, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a csíkszeredai városházán a digitalizáció „nem cél, hanem eszköz”. Kiemelte azt is, hogy a városháza alkalmazottai is „fel kellett nőjenek” a feladathoz, ezen túl több mint 300 procedúrát kellett felülvizsgálniuk és ISO rendszerrel minősíteniük.

Folytatják a digitalizációt

Korodi Attila kiemelte azt is, hogy a digitalizációs folyamatot folytatni szeretnék, és végeredményben a kézzel írott kérvények időszakából teljes mértékben ki kívánnak lépni Hozzátette: a MySzereda applikáció elkészítése során szembesültek azzal, hogy országosan is hiány van azokból a szoftverfejlesztő cégekből, amelyek minőségi szolgáltatást nyújtva össze tudják kapcsolni a különböző digitális közigazgatási rendszereket, ezek hiányában pedig a központi kormányzat digitális törekvései is akadályokba ütköznek.

A sajtóesemény további részében Wolfhart Rudorf főjegyző foglalta össze az elmúlt öt év városházi digitalizációs törekvéseit, majd az applikációt fejlesztő cég, a csíkszeredai Magic Solutions ügyvezető igazgatója, Jakabos Tünde számolt be a polgármesteri hivatallal való együttműködésről. Mint a cégvezető megosztotta, több mint húszéves működésük során törekedtek arra, hogy együttműködést alakítsanak ki helyi önkormányzatokkal.

Használhatjuk az országos rendszert

Partnereik között tudhatják a sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt, valamint a Hargita és a Kovászna megyei önkormányzatot is. Jakabos Tünde szerint a bemutatott digitális megoldások forradalmasítják az önkormányzati digitalizációt, ebben a folyamatban pedig Csíkszereda zászlóshajónak tekinthető. Az ügyvezető kiemelte a mesterséges intelligencia térnyerését és alkalmazását, valamint a bemutatott rendszer biztonságosságát. Mint hangsúlyozta: a csíkszeredai városházával való intenzív együttműködés a jövőben is folytatódik.

A felületet a fejlesztő cég munkatársa, Balázs Előd mutatta be. A MySzereda összeköttetésben áll a különböző központi digitális rendszerekkel, a belépésnél használhatjuk a ROeID országos digitális azonosítási rendszerben korábban rögzített adatainkat, vagy regisztrálhatunk új felhasználóként. Utóbbi esetben a személyazonosságunkat egyszeri alkalommal igazolnunk kell személyesen a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatánál.

Ezek a funkciók elérhetők

Az applikáció főoldalán jelenleg elérhetjük a legfrissebb önkormányzati híreket, valamint néhány funkciót már élesben is kipróbálhatunk. Így lehetőségünk van időpontkérésre, közérdekű információk lekérésére, petíciók benyújtására, mezőgazdasági kérelmek benyújtása (például területeladáshoz, vagy APIA-s támogatásokhoz), pénzügyi igazolás lekérésére. Ezen túl elérhetők hasznos linkek is az országos intézményekhez (Ghiseul.ro, Országos Kataszteri Hivatal stb.). Mint elhangzott, előzetesen elkészített és egyeztetett felhatalmazással eljárhatunk más személy nevében is az applikációban. A folyamatban lévő ügyeket folyamatosan lehet követni a felületen.

A jövőbeni további fejlesztésekkel kapcsolatban elhangzott: tervezik a bankkártyás fizetési lehetőség biztosítását, és urbanisztikai bizonylatok is igényelhetők lesznek. Az alkalmazás webes változata a városháza honlapján érhető el. A MySzereda Android és iOS rendszerű telefonokra ingyenesen letölthető a Google Play és az AppStore áruházból.”

Forrás:
Újratervezték a városházi ügyintézést Csíkszeredában – Elérhetővé vált a MySzereda applikáció; Farkas Endre; Maszol.ro; 2026. január 8.

Technika, tudomány, MI

Új korszak kezdődik a mesterséges intelligencia magyarországi szabályozásában, megalakult Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács

„Új korszak kezdődik a mesterséges intelligencia magyarországi szabályozásában. Vajda Viktor, a nemrég megalakult Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács főtitkára volt a vendégünk, akivel arról beszélgettünk, mit jelent a gyakorlatban az uniós AI Act szabályozási korszaka a fejlesztők, a vállalkozások és a felhasználók számára Magyarországon.

A beszélgetésben szó esik arról, miért volt szükség egy olyan testületre, amely nem hatóság, mégis kulcsszerepet játszik a jogalkalmazás egységesítésében; hogyan segítheti a Tanács a piaci szereplőket a szabályrengetegben; és miként támogathatja a döntéshozókat abban, hogy az MI ne akadály, hanem gazdasági és társadalmi lehetőség legyen.

Kiemelt téma az etikai kódex létrehozása, az MI oktatásba való tudatos beépítése, valamint egy hazai, magyar felhőalapú MI-infrastruktúra gondolata is. Vajda Viktor hangsúlyozza: bármilyen fejlett is egy nagy nyelvi modell vagy MI-eszköz, a kritikus gondolkodás elengedhetetlen, hiszen a hibákért továbbra is az ember – a felhasználó vagy a munkavállaló – viseli a felelősséget.

Ebben az adásban kiderül,

  • miért volt szükség egy új, széles szakmai testület létrehozására,
  • mit jelent az, hogy a Tanács nem hatóság, mégis kulcsszereplő,
  • hogyan segítheti a vállalkozásokat az uniós MI-szabályozás értelmezésében,
  • és miként lehet a szabályozásból biztonság és bizalom, nem pedig félelem.

”

Forrás:
Tiltás vagy lehetőség: AI Act Magyarországon – ki felel a hibákért?; Tieger Endre; Economx; , 2026. január 4. vasárnap, 09:15
Tiltás vagy lehetőség: AI Act Magyarországon – ki felel a hibákért? | Vajda Viktor; Economx Podcast; 2026. január 2.
—
Lásd még:

„
Az Európai Unió AI-szabályozásának hazai végrehajtásáért felelős testület december 15-én tartotta alakuló ülését az Energiaügyi Minisztériumban. A Magyar MI Tanács élére Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos került, a testület pedig a szabályozástól a tudományos életig szinte minden érintett szereplőt egy asztalhoz ültet.

A Magyar MI Tanács az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének, az AI Actnek a magyarországi végrehajtását szolgálja és a stratégiaalkotást is segíti. A testület elnöke Palkovics László kormánybiztos lett, főtitkára pedig Vajda Viktor, a Neumann Technológiai Platform technológiaszabályozási vezetője.

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia túl fontos ahhoz, hogy csak hatóságok foglalkozzanak vele. Ezért hoztak létre egy olyan tanácsot, amely a teljes érintett kört képviseli.

A testületben megjelenik a tudomány, az akadémiai szféra, az egyetemek világa, a hatóságok és a gazdasági szereplők is.

Ez a horizontális struktúra teszi lehetővé, hogy a mesterséges intelligencia területén felmerülő bármilyen kérdésre választ tudjanak adni.
Hatalmas apparátus az MI mögött

Palkovics László korábban az Indexnek elmondta, az MI Tanács különböző olyan szervezetek képviselőit is tartalmazza, akik ma is egyébként valamilyen fogyasztóvédelmi kérdéssel foglalkoznak. A kormánybiztos hangsúlyozta, a testület alapvetően szakmai kérdésekkel foglalkozik majd, és a tudományos, valamint egyetemi szféra bevonásával igyekeznek a lehető legszélesebb szakértelmet összegyűjteni.

Az alakuló ülésen a kormányzati és nem kormányzati szervek széles köre képviseltette magát. A tagok és meghívottak között Palkovics László és Vajda Viktor mellett ott volt:
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Magyar Nemzeti Bank, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Nemzeti Akkreditáló Hatóság (mint MI-bejelentő hatóság), Nemzetgazdasági Minisztérium (mint MI-piacfelügyeleti hatóság), Igazságügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Digitális Magyarországért Ügynökség, Központi Statisztikai Hivatal, a Miniszterelnök Nemzetbiztonsági Főtanácsadója, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, Magyar Tudományos Akadémia, HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, Magyar Rektori Konferencia, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, Energiaügyi Minisztérium, Magyar Művészeti Akadémia.

Két új MI-hatóság is feláll

Az alapító ülés utáni sajtóeseményen Palkovics László elmondta, hogy Magyarország az élen jár, mivel a MI-hez kapcsolódó piacfelügyeleti hatóság és a bejelentő hatóság mellett létrehozták a Magyar MI Tanácsot is. Az új csúcsszerv az Országgyűlés által elfogadott 2025. évi LXXV. tv. értelmében (amely az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének, az AI Actnek magyarországi végrehajtását szolgálja) a hazai végrehajtásért és stratégiáért felelős.

Az alakuló ülésen elfogadták az ügyrendet és megvitatták a stratégiai irányokat, de a résztvevők nem álltak meg itt. Palkovics László elmondta, hogy már ezen az ülésen konkrét szakmai javaslatok is felmerültek. Előkerült az uniós jogszabályrendszer hazai adaptálásának kérdése, de megjelent az az igény is, hogy Magyarországnak legyen saját, hazai felhőalapú szolgáltatása, ne csak nemzetközi felhőszolgáltatókra kelljen támaszkodni.

A Magyar Rektori Konferencia képviselői részéről felvetődött, hogy a felsőoktatási intézményeknek gyorsan meg kell jeleníteniük a képzéseikben a mesterséges intelligenciát – akár eszközként, akár oktatott tananyagként. A tanács már a következő ülések és rendezvények tervezésével is foglalkozott, ezeket a javaslatokat a későbbi munkájuk során figyelembe veszik.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szeptemberi AI Summit 2025 budapesti megnyitóján jelentette be, hogy új AI-hatóság létrehozásán dolgoznak.

Így a tanács mellett két hatósági funkciót ellátó szervezet is létrejön. Az első egy bejelentő hatóság, amely a Nemzeti Akkreditációs Hatóságnál működik. Ide fordulhatnak azok a cégek, amelyek mesterséges intelligenciát használó terméket fejlesztettek, és a hivatal megmondja nekik, hova kell menniük a termék hivatalos minősítéséért.

A második egy piacfelügyeleti hatóság, amely főosztályként működik a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Feladata hasonló lesz a fogyasztóvédelemhez – figyeli a piacot és a fogyasztók érdekeit védi. Palkovics László szerint erre azért van szükség, mert „egyre több szereplő fejleszt és használ AI-t, így ez bizalmi kérdés is, amelyet megnyugtatóan rendezni kell”.

Az MI piacfelügyeleti hatóság működteti az MI szabályozói tesztkörnyezetet (regulatory sandbox), továbbá országos illetékességgel ellátja az MI Rendelet 70. cikke szerinti egyedüli kapcsolattartó pont működtetésével kapcsolatos feladatokat.

Hiánypótló fórum, magyar nóvum

Vajda Viktor, a Neumann Technológiai Platform technológiaszabályozási vezetője és a tanács főtitkára kiemelte, hogy a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács hiánypótló fórum, amely segíti a hazai MI-ügyet. A testület feladata, hogy kollaboratív együttműködés eredményeként szakpolitikai javaslatokat tegyen. Ezek elősegíthetik a magyar mesterségesintelligencia-stratégia évenkénti naprakészen tartását, egy etikai kódex megalkotását, valamint szabályozói és fizikai tesztkörnyezetek kialakítását.

A főtitkár arra is kitért, hogy a hatósági jogalkalmazás egységesítése azért kívánatos törekvés, mert „a kiszámítható jogalkalmazás a magyar vállalkozások versenyképességének a záloga, így válhat veszélyből eséllyé a technológia a magyar nemzetgazdaság számára”. A tanács maga nem rendelkezik hatósági jogkörrel, de vizsgálhatja, hogy egy adott kérdés hogyan jelenik meg a hatósági jogalkalmazásban, és iránymutatást adhat.”

Forrás:
Bejelentést tett a kormány, megalakult egy új csúcsszerv; Index.hu; Rádi Balázs; 2025. december 15.

Lefektette a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztés és szabályozás fő irányait a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács

„A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács (MMIT) 2025. évi zárónyilatkozatában kijelölte Magyarország mesterségesintelligencia-fejlesztésének és -szabályozásának fő irányait. A dokumentum egyszerre hangsúlyozza az uniós AI Act céljaihoz való igazodást és a nemzeti versenyképesség védelmét, az innovációs ösztönzést, valamint a hazai adatinfrastruktúrák és MI-képességek megerősítését.

A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács (MMIT) a 2025. december 15-i alakuló ülésén, a tagok – köztük Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója – egyhangú támogatásával zárónyilatkozatot fogadott el. Melyben a tanács megerősítette elkötelezettségét az Európai Unió „AI Act” rendeletének céljai és elvei mellett. Az aláírók üdvözlik a rendelethez kapcsolódó magyar jogi és intézményi végrehajtási keretek létrejöttét, és kulcsfeladatként nevezik meg az egységes jogértelmezés, az átlátható hatósági eljárások és a szabályozói tesztkörnyezetek kialakítását.

A nyilatkozat kiemelt hangsúlyt fektet az etikai és társadalmi kérdésekre. Az MMIT szerint a mesterséges intelligencia csak akkor szolgálja a társadalom érdekeit, ha emberközpontú, átlátható és kiszámítható módon működik, tiszteletben tartva az emberi méltóságot és az alapvető jogokat. Ennek érdekében egy magyar MI Etikai és Társadalmi Kódex kidolgozását kezdeményezik, amely a felelősség, elszámoltathatóság, biztonság és adatvédelem elveire épül. Fontos cél továbbá a társadalmi bizalom erősítése, a lakosság tájékoztatása, valamint az olyan kérdések folyamatos vizsgálata, mint az automatizáció munkaerőpiaci hatásai vagy a gyermekek és kiszolgáltatott csoportok védelme.

A stratégiai prioritások között első helyen szerepel az adatinfrastruktúrák, nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerek és szuverén felhőinfrastruktúrák fejlesztése, továbbá a magyar nyelvi és kulturális MI-modellek támogatása. A dokumentum a robotika és az automatizáció kiemelt fejlesztését, a közigazgatási MI-megoldások bevezetését, valamint az MI-jártasság országos fejlesztését is célul tűzi ki az oktatás minden szintjén. Továbbá olyan képzési programok bevezetését, amelyek az állampolgárok, szakemberek és döntéshozók MI-ismereteit bővítik, kiemelten kezelve a munkaerőpiaci felkészülést és az átképzési, továbbképzési programok széles körű elterjesztését.
…
Az MMIT alakuló üléséről pedig itt érhetőek el további részletek.”

Forrás:
Lefektette a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztés és szabályozás fő irányait a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács; HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat; 2026. január 9.

Zárónyilatkozatot fogadott el alakuló ülésén a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács (MMIT)

„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) állandó tagja a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsnak (MMIT), amelyet az Európai Unió AI Act rendeletének hazai végrehajtásáért, valamint a magyar mesterségesintelligencia-stratégia kialakításáért felelős testületként hoztak létre.

A Palkovics László kormánybiztos által vezetett MMIT a 2025. december 15-én tartott alakuló ülésén, a tagok egyhangú támogatásával zárónyilatkozatot fogadott el.

Az alakuló ülésen részt vett Koltay András, az NMHH elnöke is.

Az új testület feladata kettős: egyrészt támogatja az uniós rendelet hazai bevezetését, másrészt segíti a magyar MI-stratégia formálását.

A tanács munkája kiemelt jelentőségű hazánk digitális versenyképességének erősítése, az innovatív gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint az uniós jogharmonizáció követelményeinek megfelelő szabályozási környezet kialakítása szempontjából. A testület szakmai konzultációs fórumként működik, iránymutatásaival segíti a joggyakorlat egységesítését.

A kormányzat munkáját magas szintű szakmai tanácsokkal támogatja a technológia szabályozása és fejlesztése terén, miközben a tudományos, egyetemi és gazdasági szféra tudását egyesíti. Ezt tükrözi a testület összetétele is: a piacfelügyeleti szervek mellett az akadémiai és üzleti élet képviselői is helyet kaptak benne.”

Forrás:
Zárónyilatkozatot fogadott el alakuló ülésén a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2026. január 9.
Zárónyilatkozat a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács alakuló üléséről; 2026.1.7. (PDF)

A mesterséges intelligencia a versenyképesség kulcsa: a HUN-REN kétnapos eseménye a kutatás jövőjét formálja

„2026. január 15–16-án a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat székházában tartják az Agentic Discovery Hackathon – Hogyan alakítják át az autonóm AI rendszerek a kutatás és a felfedezés folyamatait? elnevezésű eseményt. A kétnapos hackatonon a részvevők arra keresik majd a választ, hogy hogyan alakítják át az ágensalapú mesterséges intelligenciával dolgozó rendszerek a tudományos kutatás és felfedezés folyamatait.

„A mesterséges intelligencia ma már nem a jövő ígérete, hanem a jelen egyik meghatározó szervezőereje. A HUN-REN célja, hogy ezt az erőt rendszerszinten állítsa a kutatás szolgálatába: nem elszigetelt kísérletekben, hanem egységes, együttműködésre épülő kutatási környezetben. A szervezet ezért széles körű AI-szolgáltatásokkal támogatja kutatóit, ezzel olyan kitörési pontot biztosítva a hazai tudomány számára, amely alapot ad a gyors előrelépéshez. Kiemelkedő infrastruktúrával és egyedi támogatási modellekkel segítjük, hogy a hazai szakemberek itthon valósíthassák meg ötleteiket, piacképes eredményeket érjenek el, és nemzetközi sikereket is szerezzenek. Célunk, hogy a kutatói közösség ne csak kövesse, hanem alakítsa is a jövőt” – fogalmazott Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, egyben az esemény zsűrijének elnöke. Hozzátette: azért dolgozunk, hogy Magyarország 2030-ra Európa legjobb 10 innovátora közé kerüljön.

A HUN-REN vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy napjaink tudományának alapvető kihívását már nem az információ vagy az eszköztár szűkössége jelenti. Számos szakterületen több adat áll rendelkezésre, mint amennyit érdemben össze tudunk hangolni és értelmezni. A valódi korlátot az egység hiánya jelenti: a széttöredezett munkafolyamatok, az egymástól elszigetelt tudományterületek.

A 2026-os hackathon központi témája az Agentic Discovery. A terület mélyebb megértését és gyakorlati megismerését a szervezők az ADP AI-Scientist platformhoz való hozzáféréssel támogatják, amelyet a résztvevők a verseny során szabadon használhatnak. A fejlesztés több száz, egymással együttműködő mesterségesintelligencia-alapú eszközt integrál, amelyek a kutatási folyamat teljes spektrumát lefedik – az ötletalkotástól az eredmények publikálásáig –, mindezt etikus és átlátható keretrendszerben.

A hackathon kísérleti teret biztosít annak feltérképezésére, hogy az agentic AI miként válhat a tudományos kutatás hiteles és hatékony részévé. A rendezvény különös hangsúlyt fektet az interdiszciplináris együttműködésre és a kutatási gyakorlatban hasznosítható megoldásokra.

Az esemény célja, hogy a mesterséges intelligencia szakértői és a különböző tudományterületek kutatói közös munkában alakítsanak ki agentic AI-alapú kutatási koncepciókat és folyamatokat. A résztvevő csapatok eredményeiket az esemény zárásaként egy-egy ötperces prezentáció keretében mutatják be. A benyújtott megoldásokat elismert szakmai zsűri értékeli, amelynek elnöke Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, tagjai között pedig szerepel Benczúr András, a HUN-REN SZTAKI Mesterséges Intelligencia Kutatólaboratóriumának vezetője, dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, valamint dr. Kertész Gábor, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánhelyettese. Az első három helyezett csapat meghívást kap a HUN-REN AI Symposium 2026 eseményére, a legjobb csapat tagjai pedig részt vehetnek egy vezető nemzetközi szakmai eseményen, a Helmholtz AI konferencián is.

Kitörési pont, a kutatás új távlatai

A január közepén megrendezésre kerülő hackathon a HUN-REN azon stratégiai törekvésébe illeszkedik, amely a mesterséges intelligenciát nem csupán alkalmazott eszközként, hanem a tudományos gondolkodás és az együttműködés kereteit újrarajzoló kutatási infrastruktúraként értelmezi. A kutatóhálózat hosszú távú célja, hogy a mesterséges intelligencia a tudományos munka aktív, integrált társkutatójává váljon.

További részletek az esemény oldalán.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia a versenyképesség kulcsa: a HUN-REN kétnapos eseménye a kutatás jövőjét formálja; HUN-Ren Magyar Kutatás Hálózat; 2026. január 8.

Meg kell teremteni Szlovákia „digitális szuverenitását” az MI-ért felelős kormánybiztos szerint

„A beruházásokért, a regionális fejlesztésért és az informatizációért felelős minisztérium bemutatta Szlovákia mesterséges intelligenciára vonatkozó vízióját. A célkitűzések között szerepel a mesterséges intelligencia ipari alkalmazásának elősegítése, valamint egy saját nemzeti MI-infrastruktúra alapjainak megteremtése is.

Radoslav Štefánek államtitkár és a mesterséges intelligenciáért felelős kormánymegbízott elmondta: a mesterséges intelligencia alkalmazását nemcsak a közigazgatási eljárásokra, hanem a vállalati szférára és a tágabb közszférára is kiterjesztenék, hogy az ország kiépítse saját „digitális szuverenitását”.

Szerinte jelenleg az egyik legfőbb probléma, hogy az egyes tárcák egymástól elszigetelten ruháznak be a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldásokba, ami széttagoltsághoz, egymással nem kompatibilis rendszerekhez vezet. Hozzátette: a tárcák közötti hatékonyabb együttműködéssel több millió eurót lehetne megtakarítani.

Mit tervez az állam:

  • Az állami erőfeszítések összehangolása és egymással kompatibilis, közös szabványokra épülő MI-rendszerek vásárlása.
  • Az adatok biztonságos és jogszerű megosztásának elősegítése a tárcák között.
  • Az úgynevezett AI factoryk, azaz számítási központok kiépítésének megkönnyítése.
  • A robotika és az ipar automatizálásának támogatása.
  • Saját nagy nyelvi modellek fejlesztése helyett a már meglévő, elérhető modellek továbbfejlesztése, „tanítása” állami adatokon a közigazgatás igényeihez igazítva.
  • Az MI bevezetését támogató programok kialakítása a kis- és középvállalkozások számára.

Az államtitkár megjegyezte, hogy az MI-vízió nem egy lezárt dokumentum. Észrevételeket, kiegészítéseket várnak nem csak a szakértőktől, akadémiai szereplőktől, vállalkozóktól, hanem a széles nyilvánosságtól is. A javaslatokat a splnomocnenecai@mirri.gov.sk e-mail-címre lehet elküldeni január végéig.

Valamennyi beérkezett észrevételt a MIRRI szakmai munkacsoportja fogja megvizsgálni, és a releváns megjegyzéseket közvetlenül beépítik a mesterséges intelligenciával foglalkozó, végleges nemzeti stratégiába, amelynek előkészítését a szaktárca a következő hónapokban kezdi meg, és még a 2026-os nyári szünet előtt a kormány elé terjesztené.”

Forrás:
Meg kell teremteni Szlovákia „digitális szuverenitását” az MI-ért felelős kormánybiztos szerint; Kacsinecz Krisztián; Új Szó; 2025. december 18.
A cikkben emlegetett MIRRI a Szlovák Köztársaság Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatikai Minisztériuma (webhely)

Megszületett Szlovákia MI-víziója

„Az Informatizációs Minisztérium bemutatta Szlovákia MI-vízióját

Pozsony, december 20. (TASR) – Szlovákia mesterséges intelligencia-víziója (MI-vízió) elősegíti az MI bevezetését nemcsak a közigazgatási folyamatokba, hanem a vállalkozásoknál és a társadalom szélesebb rétegeiben is, a digitális szuverenitás elérésének céljával – mondta Radoslav Štefánek, az MI- és beruházási kormánymegbízott, valamint a Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatizációs Minisztérium államtitkára egy, a hét elején tartott sajtótájékoztatón, az akadémiai és szakértői közösségek képviselőivel közösen.

Elmondása szerint a minisztérium egyértelmű tervet dolgozott ki, amely a megosztott felelősségvállalás modelljére és a hatékony tárcaközi együttműködésre épül.

Az államtitkár hozzátette: Szlovákia MI-víziójának célja három kulcsfontosságú alapelv érvényre juttatása. Ezek megkövetelik annak biztosítását, hogy a közforrásokat egymással kompatibilis megoldásokba fektessék, amelyek megfelelnek az egységes műszaki és biztonsági szabványoknak.

Štefánek hangsúlyozta, hogy az Informatizációs Minisztérium az akadályok lebontására kíván összpontosítani. Lényeges a jogszabályi környezet korszerűsítése annak érdekében, hogy az adatok biztonságosan és jogszerűen megoszthatók legyenek. A konszolidált adatkészletek előfeltételei a modern mesterséges intelligencia működésének, az állam és az üzleti szféra szolgálatában. Az MI-vízió hat pillérből áll, amelyek a társadalom egészét lefedik: az infrastruktúrától és a gazdaságtól az oktatásig.

„Az volt az ambícióm, hogy a mesterséges intelligencia területén olyan egyértelmű víziót javasoljak, amelyet Szlovákia minden szinten követni fog. A mesterséges intelligencia fantasztikus eszköz és nagy segítség, ha helyesen, valamint etikai normák betartásával használjuk. Felismerjük nemcsak a benne rejlő potenciált, hanem a biztonsággal és a gyakorlati alkalmazás mellékhatásaival összefüggő kihívásokat is. A Szlovák Köztársaság ereje az energiában rejlik. Szén-dioxid-mentes energiamixünket számítási szuverenitássá alakíthatjuk egy „MI-gyárak” („AI Factories”) ökoszisztémájának kiépítésével. A közigazgatás területén bevezetjük a szuverén adaptációs réteg koncepcióját” – mondta Štefánek.

„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legjobb globális modelleket fogjuk használni, és biztonságos adataink segítségével megtanítjuk nekik a szlovák nyelvet és a jogszabályokat. A harmadik pillér a gazdaságot érinti. Ipari ország vagyunk, és ha gyáraink nem tartják a lépést az ipari MI és a robotika megjelenésével, elveszítjük versenyképességünket. Ezért az államnak támogatnia kell azokat a vállalatokat, amelyek automatizációt vezetnek be” – tette hozzá az MI-ért felelős kormánymegbízott.”

Forrás:
Informatisation Ministry Presents Its AI Vision for Slovakia; TASR.SK; 2025. december 20.

Szakirodalom

A közigazgatás változásairól Magyarországon és Európában a rendszerváltástól napjainkig : Új kiadás

„…A könyv a rendszerváltástól eltelt 35 év változásainak lényegi elemeit dolgozza fel hazai és európai uniós kitekintéssel, bár esetenként ez elképzelhetetlen az OECD tagországokra kiterjedő szemlélet nélkül. Globalizálódó világunkban ugyanis nagyon sok impulzus az Európai Unión kívülről hat a közigazgatásra, így volt ez egyébként magával az „Új közmenedzsment” elterjedésével is.
A harmadik kiadását megélő átdolgozott, aktualizált könyv célja ezzel az, hogy mind az oktatás, mind pedig a kutatások elősegítése érdekében betekintést adjon az elmúlt évtizedek közigazgatásának átalakulásába, segítsen megérteni a változásokat és értékelni azok eredményeit a jövő közigazgatása érdekében.”

Forrás:
A közigazgatás változásairól Magyarországon és Európában a rendszerváltástól napjainkig : Új kiadás; Balázs István; Debreceni Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar; ISBN 9789634907626 (elektronikus), 9789634907619 (print); 2026

A digitális állam „szürke eminenciása” – Az Alaptörvény XXVI. cikke mint a közigazgatási modernizáció rejtett mozgatója

„A tanulmány röviden bemutatja az Alaptörvény XXVI. cikkét, annak (1) bekezdésében foglalt négy célkitűzését (hatékonyság, szolgáltatásfejlesztés, átláthatóság és esélyegyenlőség) és arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen fejlesztési lehetőségek rejlenek az egyes célkitűzések tartalmában. Ezt egyrészt általánosságban, a magyar e-közigazgatási ökoszisztémán belül vizsgálja, másrészt külön kiemelve a digitális állampolgárság jogintézményében rejlő fejlesztéseket. A tanulmány továbbá rávilágít a digitális állampolgárság fogalmának eltérő értelmezésére, az állam kötelezettségeire a XXVI. cikk érvényesítése kapcsán, valamint a digitális állam megteremtésének legfontosabb feltételeire.”

Forrás:
A digitális állam „szürke eminenciása” – Az Alaptörvény XXVI. cikke mint a közigazgatási modernizáció rejtett mozgatója; Ilosvai András; KözigazgatásTudomány; 5. évf., 2. szám; DOI: 10.54200/kt.v5i2.101; 2025. december 18.

Kórházi tartozások egy informatikai szállító szemével

„Bevezetés: A kórházi tartozásállomány mértékének, változásainak és hatásainak bemutatása a közfinanszírozott egészségügyi ellátóhálózat egyik informatikai beszállítójának a szemszögéből.

Célkitűzés: Elemzésünk célja a kórházi tartozásállomány vizsgálata egy kórházi információs rendszert szállító piaci szereplő szemszögéből, kiemelt figyelemmel arra, hogy a szolgáltató KKV elérhető kintlévőség adatiból milyen összefüggések mutathatók be, illetve milyen hatások érvényesülnek az irányában fennálló tartozás mértékének változásában. Célunk feltárni azokat az okokat és hatásokat, amelyek a közfinanszírozott szolgáltatók informatikai szállítóval szemben fennálló tartozásának volumenét meghatározzák, illetve befolyásolják.

Módszerek: Az retrospektív elemzéshez az adatokat a vizsgált kórházi információs rendszer szállítójának saját adatai biztosították, illetve a nyilvánosan elérhető országos kórházi tartozásállomány adatok adják. Az elemzés során szignifikancia szinteket és korrelációs együtthatókat vizsgáltunk különböző statisztikai módszerekkel.

Eredmények: A vizsgálat eredményeként kimutathatóvá válik, hogy az állami konszolidációs beavatkozásoktól függően sok egyéb helyi hatás is befolyásolja az adott intézmény fizetési hajlandóságát, illetve a tartozások felhalmozásának dinamikáját.

Következtetés: Az adatok elemzése, az okok őszinte feltárása, hatásainak vizsgálata és azok intézményenkénti összehasonlítása bemutatja, hogy a központi konszolidációtól függetlenül sok egyéb szempont is befolyásolja a tartozásállomány változás dinamizmusát. Ezeknek az okoknak a detektálása és kezelése lehetőséget ad a kórházi tartozások csökkentésére, az egészségügyi beszállítók finanszírozási terheinek az enyhítésére. A cikkben kidolgozott függvény felhasználása lehetőséget ad az egészségügyi ágazat hatékonyabb működésére, illetve nem utolsó sorban a kiszámítható pénzügyi környezet biztosításával a jobban működő beszállítók termékein és szolgáltatásain keresztül nagyobb betegbiztonság is elérhető.”

Forrás:
Kórházi tartozások egy informatikai szállító szemével; Király Gyula, Gratz Bettina; IME Innováció Menedzsment Egészségügy; XXIV. évfolyam, 2025/4. szám; DOI: 10.53020/IME-2025-401; 6-12. o.; 2026. január 9.

Befagyott területi különbségek a magyar munkaerőpiacon – Megjelent a Munkaerőpiaci Tükör legújabb, 2025-ös kötete

„Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete (ELTE KRTK KTI) bemutatta a Munkaerőpiaci Tükör című, 2000 óta évente megjelenő kiadványsorozat legújabb kötetét. A 2025-ös tanulmánygyűjtemény húsz év után ismét a munkaerőpiac területi egyenlőtlenségeinek kérdéskörét állítja a középpontba, átfogó képet adva a magyar munkaerőpiac térbeli folyamatairól és azok hosszú távú következményeiről.

A térbeliség mint alapvető meghatározó tényező

A kötet Közelkép című tematikus egysége abból indul ki, hogy a térbeliség nem pusztán egy a sok vizsgálati dimenzió közül, hanem a munkaerőpiac működésének alapvető szervezőelve. A földrajzi elhelyezkedés érdemben befolyásolja a munkaerő-kereslet és -kínálat találkozását, a foglalkoztatási esélyeket, a béreket, a munkavállalói mobilitást, valamint a vállalatok versenyképességét is.

Az elemzések azt mutatják, hogy Magyarországon a munkaerőpiac területi különbségei jelentősek és tartósak, mintázatuk pedig az elmúlt évtizedekben alig változott. A gazdaságilag fejlettebb térségek előnyei újratermelődnek, miközben a hátrányos helyzetű régiók felzárkózása elmarad.

Munkahelyteremtés és beruházások: egyenlőtlen térbeli hatások

A kötet egyik központi megállapítása, hogy a munkahelyteremtés továbbra is elkerüli az ország periférikus térségeit. A külföldi működőtőke-beruházások döntően a várható haszon alapján választanak helyszínt, ami a történelmileg kedvező helyzetű régiókat még vonzóbbá teszi, miközben a hátrányos helyzetű térségek leszakadása tovább erősödik.

Az elmúlt évtized foglalkoztatásbővülése nagyrészt a fejlettebb régiókban összpontosult, és a jórészt európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéspolitikai beavatkozások nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy érdemben csökkentsék a területi egyenlőtlenségeket.
Oktatás, iskolázottság és munkaerőpiaci esélyek

A tanulmányok részletesen elemzik az oktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolatokat is. Az eredmények szerint az iskolázottság területi különbségei meghatározó szerepet játszanak a foglalkoztatási esélyek alakulásában. A középfokú és felsőfokú oktatás térbeli koncentrációja következtében éppen azokban a térségekben romlott a képzésekhez való hozzáférés, ahol a legnagyobb szükség lenne az emberi tőke erősítésére.

A hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának egyik kulcsa a munkaerő képzettségi szintjének emelése lenne, amihez elengedhetetlen a középfokú oktatás területi elérhetőségének javítása, a szakképzés decentralizálása, valamint a helyi munkaerőpiaci igényekhez igazodó, ugyanakkor valódi továbbtanulási perspektívát kínáló képzési struktúra kialakítása.

Sérülékeny csoportok, mobilitás és bérkülönbségek

A kötet külön fejezetekben foglalkozik a munkaerőpiac sérülékeny csoportjaival, így a fiatalok, a kisgyermekes anyák, az idősebb munkavállalók és a bevándorlók helyzetével. Az elemzések szerint a lakóhely és a helyi munkaerőpiac mérete jelentősen befolyásolja a munkához jutás esélyeit, miközben az ingázás és a belső vándorlás sok esetben nem képes áthidalni a strukturális különbségeket.

A tanulmányok a területi bérkülönbségek alakulását is vizsgálják, rámutatva arra, hogy a főváros és vidéke közötti bérszakadék különösen a felsőfokú végzettségűek körében jelentős, bár az utóbbi években lassú közeledés figyelhető meg.

Tudományos háttér, szakpolitikai relevancia

„Hatalmas érték és büszkeség, hogy immár 25 éve minden évben megjelenik ez a Magyarország munkaerőpiacát átfogóan elemző kötet” – emelte ki dr. Kóczy Á. László, a KTI igazgatója. A Munkaerőpiaci Tükör célja, hogy a közgazdasági kutatások eszköztárával értelmezhető, megbízható és szakmailag megalapozott tudást nyújtson a döntéshozók, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a szakmai közvélemény számára.

Szabad hozzáférés

A Munkaerőpiaci Tükör 2025 tanulmánykötete ingyenesen hozzáférhető az ELTE KRTK KTI honlapján, és nélkülözhetetlen olvasmány mindazok számára, akik átfogó képet szeretnének kapni a magyar munkaerőpiac térbeli folyamatairól és az ezek mögött húzódó strukturális kihívásokról.”

Forrás:
Befagyott területi különbségek a magyar munkaerőpiacon – Megjelent a Munkaerőpiaci Tükör legújabb kötete; ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete (ELTE KRTK KTI); 2025. december 16.
Itt tölthető le a kötet

Az MI-szakpolitikák anatómiája – globális, módszeres összehasonlító elemzés

„A mesterséges intelligencia (MI) gyors, ágazatokon átívelő terjedése jelentős előnyökkel jár, ugyanakkor számottevő kockázatokat is hordoz, így például az elfogultságot, a diszkriminációt és az átláthatóság hiányát. E kockázatok mérsékléséhez olyan MI-irányítási (governance) keretrendszerekre van szükség, amelyek biztosítják az etikus és felelős alkalmazást. Bár a meglévő kutatások stratégiákat és etikai iránymutatásokat ismertetnek, az újonnan megjelenő felelős MI (Responsible AI, RAI) keretrendszerek, szabványok és szabályozások összehasonlító elemzése továbbra is korlátozott. E tanulmány ezt a hiányt kívánja pótolni: gyors áttekintő (rapid review) módszertan alkalmazásával 17 felelős MI-keretrendszert, -szabványt és -szabályozást vizsgál, amelyeket a kutatás során összefoglalóan MI-politikáknak neveztünk, különböző régiókból – többek között Szingapúrból, az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Kanadából, Hirosimából és Ausztráliából –, valamint globális szervezetektől, így például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettől (OECD) és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettől (ISO). A kutatás négy fő kérdésre összpontosított: (1) a globális és helyi MI-politikák azonosítására, (2) kulcsjellemzőik azonosítására és elemzésére, (3) a megvalósítási kihívások értékelésére, valamint (4) egy integrált MI-irányítási keretrendszer tervezéséhez szükséges alapvető összetevők meghatározására. Tizenegy kulcsjellemzőt azonosítottunk, többek között: RAI-alapelvek, érintettek, szakaszok (az MI-szoftverfejlesztési életciklus), célközönségek, skálázhatóság, kikényszeríthetőség/érvényesíthetőség, erőforrás-igényesség, régió, technológia, MI-irányítási gyakorlatok (előfeltételek, kimenetek, megvalósítási eszközök vagy útmutatók), valamint az MI-irányítás területe. Az összehasonlító elemzés rámutatott, hogy bár az MI-politikák részletes megvalósítási útmutatást nyújtanak, eltérnek megközelítéseikben, kötelező jellegükben, skálázhatóságukban és erőforrásigényükben. Ezek a különbségek meghatározóak azon szervezetek számára, amelyek a politikákat hatékonyan kívánják alkalmazni. A sikeres átvétel jelentős akadályaként az erőforrás-igényességgel, a skálázhatósággal, az irányítási gyakorlatokkal és a nem egyértelműen meghatározott célközönségekkel kapcsolatos kihívások jelentek meg. Az elemzés alapján javaslatot tettünk egy RAI-keretrendszer kulcsösszetevőire, amelyeket három csoportba soroltunk: minőségek (skálázható, bővíthető, adaptív, hatékony), dimenziók (hatókör, kontextus, megvalósítási gyakorlatok), valamint irányítási gyakorlatok (előfeltételek/kimenetek, erőforrások, irányítási lépések). E komponensek célja, hogy iránymutatást adjanak a szervezeteknek MI-irányítási keretrendszereik kialakításához.”

Forrás:
The anatomy of AI policies: a systematic comparative analysis of AI policies across the globe; AI & Ethics; Volume 6, article number 55, (2026); DOI: 10.1007/s43681-025-00886-3; 2025. december 10.

Európai trendek – hazai átalakulás a tervezésben. A magyarországi területi és településtervezés és változásainak értékelése az európai típusok és trendek fényében

„A tanulmány a rendszerváltozás után létrejött hazai területi és település‐tervezési rendszert és annak az utolsó évtizedben történt változásait elemzi nemzetközi perspektívában. A tervezés formáira fókuszáló kutatás a jogszabályok által meghatározott formális tervi rendszer változásainak elemzésével azt vizsgálta, hogy hol helyezhető el a magyar rendszer az európai tipológiában és a változások milyen összefüggést mutatnak az európai trendekkel, különös tekintettel az EU hatásaira. Az európai trendeket a tervezési szakirodalom fókusztémái, a területi tervezésre ható uniós irányelvek és szak‐politikai dokumentumok, ill. az ESPON-program legutóbbi a tervezési rendszereket vizsgáló felmérése alapján azonosítottuk. Ezek elsősorban egy átfogó, integráló természetű, tágabb társadalmi-környezeti célok elérését segítő koordináló tervezési forma felé mutatnak. A legtöbb kelet-közép-európai országhoz hasonlóan Magyarország is a kilencvenes évek második felében építette fel új tervezési rendszerét, jelentős részben az európai integrációtól inspirálva. A hazai területi tervezés csak nagyon széttagolt formában jött létre, elsősorban a szabályozó rendezési és az elsősorban a külső támogatásokra célzó területfejlesztés erőteljes szétválásával. A szabályozás alapú és a települési szintű tervezésben a tervi eszközkészlet módosítása, pl. az integrált stratégia megszüntetése és ágazati pozicionálása révén a legutóbbi időszakban a tervezés technikai-műszaki karaktere erősödik, az integrált településtervezés háttérbe szorult és mindinkább az építési-építészeti ágazat részévé válik. A nemzetközi trendekkel ellentétben Magyarországon a területi tervezés jellemzően nem szakpolitikák megvalósítási eszközeként, hanem fejlesztések bürokratikus akadályaként tűnik fel, ezért bővülnek a helyi-területi szintű szabályozási tervek megkerülésének lehetőségei, míg a terület- és településfejlesztési tervekre kevéssé épít a hazai fejlesztéspolitika, így érvényesítési hatása csökkent a szakpolitika ígéretes ambíciói ellenére. A tervezés formáját tekintve a legutóbbi időszakban több területen a korábbi trendekhez és az európaizálódás elvi modelljéhez képest visszarendeződés figyelhető meg a tervi eszközök karakterét, a tervezés hatókörét, küldetését illetően, míg a tervezési terek változásai erősebb összefüggést mutatnak az európai trendekkel. ”

Forrás:
Európai trendek – hazai átalakulás a tervezésben. A magyarországi területi és településtervezés és változásainak értékelése az európai típusok és trendek fényében; Salamin Géza; TÉR ÉS TÁRSADALOM; 39 (4).; 3-38. o.; 2025