Skip to main content

Találat: redaktor

A Kormány 1085/2015. (III. 3.) Korm. határozata a 2014–2020 programozási időszak operatív programjai monitoring bizottságai létrehozásának előkészítéséről

„...2. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjon a) a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program, valamint a Vidékfejlesztési Program előkészítő monitoring bizottságai taglistájának összeállításáról, Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter Határidő: az előkészítő monitoring bizottságok elnökei kinevezését követően azonnal b) az  a)  alpont szerinti előkészítő monitoring bizottságok összehívásáról ügyrendjeik megtárgyalása és elfogadása érdekében, Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter Határidő: az előkészítő monitoring bizottságok taglistájának összeállítását követően azonnal ... 5. egyetért azzal, hogy minden előkészítő monitoring bizottság a  2014–2020 programozási időszak operatív programjai elfogadását követően...

Read more

A Kormány 1084/2015. (III. 3.) Korm. határozata az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, 2007–2013 között indított projektek szakaszolásáról

„A Kormány 1. felhívja az  operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy végezzék el az  Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, a  2007–2013 programozási időszakban indított, szakaszolással érintett és a feszített megvalósítási ütemezésű projektek teljes körű átvilágítását, illetve aktualizálását; Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter emberi erőforrások minisztere Határidő: 2015. március 31. 2. felhívja az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy végezzék el a 2007–2013 programozási időszakban indított, várhatóan 2015. december 31-ig nem befejezhető és a 2014–2020-as fejlesztési célokhoz nemilleszkedő, azaz szakaszolás alá nem vonható projektek...

Read more

Miben áll, és mérhető-e a kormányzati teljesítmény?

„A dolgozat a címben megjelenő kérdést kísérli megválaszolni. Végkövetkeztetése az, hogy a kormányzati teljesítmény jórészt mérhető, ám ennek költségei vannak, és meg kell határozni, hogy mit mérünk, vagyis adataink milyen kérdésre adnak választ. A tanulmány áttekintést ad a teljesítmény különféle értelmezési kereteiről, és megkísérli rendszerezni ezeket, egy olyan dimenziórendszert meghatározva, amelyben a teljesítmény különféle fogalmai elhelyezhetők. Ennek kapcsán két vitához is kapcsolódom: egyfelől Pesti Sándor korábbi állítását vitatom, miszerint a kormányzati teljesítmény nem mérhető; másfelől a közpolitikai diskurzussal és annak elemzésével kapcsolatos...

Read more

A szervezeti innovációk a közszféra szervezeteiben (A jó állam létrehozásának és tartós fenntartásának elhanyagolt dimenziója)

„Elemzésünkben az európai közigazgatási szervezetek innovációjáról készített, első és átfogó kutatás (pilot survey) tapasztalatai alapján néhány – a magyar közigazgatási kultúra fejlesztése szempontjából – aktuális kérdésre szeretnénk felhívni a figyelmet. Végül, a magyar közigazgatás működésének minőségét, hatékonyságát javító, jövőbeni innovációkutatási stratégia néhány módszertani és tartalmi kérdésével foglalkozunk. ” Forrás: A szervezeti innovációk a közszféra szervezeteiben (A jó állam létrehozásának és tartós fenntartásának elhanyagolt dimenziója); Makó Csaba, Illéssy Miklós; Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás; 2014/4.; 4-20. oldalak (pdf)

Read more

Mit mér(j)ünk? Az innováció értelmezései – szakpolitikai következmények

„A közgazdasági iskolák ma már egyetértenek abban, hogy az innováció meghatározó mértékben járul hozzá a versenyképesség javításához és a gazdasági növekedéshez, de különbözőképpen értelmezik az innovációt, és eltérő alapelveket ajánlanak a tudomány-, technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) megalapozásához. Az EU TTI-politikáját nagymértékben az innováció tudományvezérelt modellje határozza meg, pedig számos elemzés azt mutatja, hogy a tudás más típusai és formái legalább olyan fontosak az innovációs folyamatok sikeréhez, mint a K + F-eredmények. Az ilyen szemléletű szakpolitika tetemes elmaradt haszonnal járhat. A cikk öt...

Read more

A biometrikus azonosítás adatvédelmi kockázatai

„Újabb biometrikus azonosításon alapuló fizetési rendszerek jelennek meg. Ma már lehet ujjlenyomattal, szívveréssel, öltöny közelítéssel, tenyér erezettel, sőt, akár köhintéssel is fizetni. Legalábbis a technológia adott. Érvek a biometrikus azonosítás mellett Praktikus dolog biometrikus azonosítóval fizetni, hiszen ujjunk, tenyerünk és szívünk mindig nálunk van. A bankkártyával ellentétben nem hagyjuk otthon, nem veszítjük el, nem rongálódik meg… és sorolhatnánk. A kártyához tartozó PIN kódot elfelejthetjük vagy épp nem biztonságos helyre írjuk fel, átadjuk másnak, aki visszaél vele. Ezeket a kockázatokat a biometrikus azonosítással...

Read more

Mérik a mérhetetlent – a versenyképességi rangsorolás csapdáiról

„Az idei Oscar-átadás kommentelői között többen voltak, akik a Sráckor című film szerény eredményét – egy díjat nyert csupán az öt jelölésből – azzal magyarázták, hogy sem a zsűriző filmakadémia többségét adó színészek, sem az amerikai filmiparban erős érdekképviseletek nem szerették a film forgatási körülményeit, az extrém hosszúra nyúlt forgatási időt és az évente megújított munkaszerződéseket. Hát nem a művészi értéket mérték? – kérdezhetnénk naivan. De, bizonyára azt is. Csakhogy amióta emberi értékítélet létezik, az ítéletalkotó személyisége megjelenik a döntésben néha nyíltan,...

Read more

Földadó nélkül nem futja segélyre?

„Mind a szociális segélyezés, mind a földadó szempontjából átmeneti év lesz az idei – állítja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő szerint az önkormányzatok többsége egyelőre nem vállalta a konfliktust a helyi lakossággal, és annak ellenére nem csorbította lényegesen a szociális juttatásokat, hogy azokat március 1-től részben vagy egészében saját zsebből kell finanszírozniuk. Az új szisztéma szerint a rászorulók a járásoktól jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoktól kiadáskompenzáló támogatásokat igényelhetnek. Az utóbbiakban azonban igencsak nagyok lehetnek az eltérések, és nagyon úgy néz...

Read more

A Google és a Facebook nyomában a NAV

„Az idén januártól érvényes reklámadó szabályok változásaival kapcsolatban tett fel kérdéseket az adóhatóságnak a Reklámadóblog.hu. A kérdések olyan külföldi illetőségű reklámadó-alanyokra is vonatkoztak, akik idáig megtagadták a reklámadó-nyilatkozatok kiadását, és feltételezhetően a reklámadó-fizetési kötelezettségüknek sem tesznek/tettek eleget. A Google és a Facebook ugyanis Írországban bejegyzett társaságokon keresztül realizálja hirdetési árbevételeit. Ennek oka elsősorban a rendkívül alacsony effektív adókulcsot eredményező dupla ír-holland szendvics adózási struktúrában keresendő, ami a technológiai óriáscégek között kifejezetten népszerű. Az adóhatóság és a jogalkotó már korábban is egyértelművé tette,...

Read more

Bevezették: földadó Karádon és Somogytúron

„Ez maradt a párszáz fős kistelepülések egyetlen lehetősége, szép lassan máshol is be fogják vezetni – mondja a földadóról Müller Tibor somogytúri polgármester. Településének képviselő-testülete ugyanis – akár csak a Túrral közös hivatalt alkotó Karádé – úgy döntött, bevezeti a földadót. – Igaz, hogy csak néhány százan élnek a falunkban, de háromezer hektár a külterületünk és a földek nyolcvanöt százaléka az ország különböző pontjain élők kezében van – így a somogytúri polgármester. – Vágják az erdőt, adják bérbe a szántót, sokukról azt...

Read more
Page 1245 of 1846 1 1 244 1 245 1 246 1 846