Skip to main content

Találat: Európai Unió

A szabályozástól az állami kapacitásig: a lengyel MI-törvény a geopolitikai verseny közegében

„Az elemzés a mesterségesintelligencia-rendszerekről szóló, 2026. július 3-i törvényt az állami kapacitás kiépítésének kiindulópontjaként vizsgálja. Különös figyelmet fordít a Mesterséges Intelligencia Fejlesztéséért és Biztonságosságáért Felelős Bizottságra, az egyedi állásfoglalásokra és a szabályozási tesztkörnyezetekre. Ezek az eszközök csökkenthetik a jogbizonytalanságot, támogathatják az innovációt, és olyan ismeretekkel láthatják el a közhatalmi szerveket, amelyek a technológiák valós környezetben történő alkalmazására és a technológiai függőségekre vonatkoznak. A szerző Lengyelország megközelítését az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió közötti verseny összefüggésében is elhelyezi. Az Egyesült Államok...

Read more

Elfogadták a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet – 180 fokos fordulatot vesz a hazai agrár-vízgazdálkodás

„A Kormány a 1265/2026. (VIII. 25.) Korm. határozattal elfogadta a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet, melynek elfogadása a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében rendelkezésre álló uniós források lehívhatóságához volt szükséges. Az intézkedési terv helyzetképe szerint a hazai vízgazdálkodás jelenlegi rendszere még nem adaptálódott megfelelően az éghajlatváltozás hatásaihoz. A 2021 óta halmozódó csapadékhiány 2026. július 31-re országos átlagban elérte az 554 millimétert, az Alföld és a Tisza egyes vízgyűjtőiben pedig a 900 millimétert is meghaladta. A felszín alatti vizek szintjei bizonyos területeken több...

Read more

Szélenergia-pályázatok: részletek és határidők

„Zöld utat kapnak az elmúlt évtizedben gyakorlatilag hátráltatott fejlesztések a szélenergia-pályázatok kiírásával. A kormány célja, hogy a telepítés ösztönzésével több hazai és megújuló forrást vonjon be az energiatermelésbe, amely ezzel olcsóbbá és stabilabbá válik. Ezeket a beruházásokat részben az európai uniós Helyreállítási Alapból (RRF) megnyílt forrásokból finanszírozná a kormány, de ehhez nagyon szoros határidőket kell teljesíteni. Az intézkedési csomagról kezdett társadalmi egyeztetés lezárult, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium most összesíti az érkezett javaslatokat, észrevételeket. A tervek szerint a hónap végéig a Magyar...

Read more

Kibocsátás-csökkentés, iparvédelem és a zöld átmenet finanszírozása egyszerre?

„A Green Policy Center részéről köszönjük, hogy a Gazdasági és Energetikai Minisztérium mindenkinek, így civil szervezeteknek és think tankoknak is lehetőséget adott, hogy jelezhessük észrevételeinket az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere (EU ETS) reformjával kapcsolatos magyar tárgyalási álláspont kialakításához. Ez a hazánkban eddig szinte precedens nélküli lépés jelentős előrelépés a kiegyensúlyozottabb és szakmailag megalapozott kormányzás felé. A tárca felé megküldött észrevételeinket alább mutatjuk be. A teljes július 17-i bizottsági csomaghoz készült első gyors reakciónk, amely elsősorban az elektrifikációra és a nemzetközi, civil kontextusra tér ki, itt érhető el....

Read more

Sikeresen lezárultak az első kiberbiztonsági auditok – Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH)

„A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH) beérkezett és mára teljeskörűen feldolgozott auditjelentések alapján 2026. június 30-ig összesen 2194 szervezet teljesítette az első kiberbiztonsági auditot. Az érintett szervezetek közel 90%-a sikeresen megfelelt az audit követelményeinek, mintegy 10%-uk pedig a legmagasabb értékelést, az „Elhanyagolható kockázattal megfelelt” minősítést kapta. Az auditkötelezettség teljesítése az Európai Parlament és a Tanács NIS2 irányelvéből fakadó jogharmonizációs kötelezettségből eredeztethető, az audit lefolytatása a hazai jogba átültetett uniós kiberbiztonsági szabályozás végrehajtásának fontos állomása. Ennek keretében a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény alapján...

Read more

Közös kód, közös jövő – szakpolitikai ajánlások egy nyílt, interoperábilis digitálisdemokrácia-ökoszisztéma létrehozására

„Európai helyzetkép, magyar előzmények és szakpolitikai ajánlások egy nyílt, interoperábilis digitális demokrácia ökoszisztéma létrehozására - A Szabad Piac Alapítvány szakpolitikai ajánlása Magyarországon a digitális állampolgárság és a digitális demokrácia bizonyos alapjai már léteznek, de a valódi, rendszerszintű elektronikus közvetlen- és részvételi demokratikus gyakorlatok csak elszórtan alakultak ki. A probléma nem pusztán technológiai: egyszerre keresztezik egymást intézményi, politikai, módszertani és bizalmi hiányok. Hiányoznak a stabil, átlátható, visszacsatolásra épülő digitális alrendszerek, amelyekben az állampolgárok nem csupán ügyfelei, hanem aktív alakítói is lehetnek a közszolgáltatásoknak,...

Read more

Élő Laboratóriumok – Agroökológiai Élő Laboratóriumi Inkubátor Program (ÉL-INK) – KAP

„Agroökológiai Élő Laboratóriumok (ÉL) hazai fejlesztését támogató képzési és mentorprogram Az agroökológiai ÉL-ek olyan nyitott innovációs ökoszisztémák, ahol gazdálkodók, kutatók, szakértők, vállalkozások és más érintett szereplők egyenrangú partnerként dolgoznak együtt agroökológiai megoldások közös fejlesztésén, tesztelésén és értékelésén. Az ÉL-ek jellemzően erős helyi beágyazottságra, több szereplő együttműködésére, valamint a gyakorlati tapasztalatok és a tudományos tudás összekapcsolására építenek, valós környezetben tesztelve az agroökológiai átmenetet támogató gyakorlatokat. Ezek a nyitott kutatási közösségek egyre nagyobb szerepet kapnak az uniós agrárkutatási és innovációs keretprogramban, ugyanis az ÉL módszertan az...

Read more

1259/2026. (VIII. 14.) Korm. határozat az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz kötelező alkalmazásáról

„A Kormány 1. egyetért azzal, hogy az ARACHNE+ kockázatértékelő eszköz használata kötelező legyen a Közös Agrárpolitikából biztosított támogatások esetében a támogatási kérelmek vizsgálata és a döntések meghozatala során, annak érdekében, hogy a Közös Agrárpolitikából biztosított támogatások a lehető legkevesebb kockázattal, leginkább átlátható módon kerüljenek felhasználásra; 2. felhívja az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert, hogy az 1. melléklet szerinti ütemtervnek megfelelően a) a Nemzeti Irányító Hatóság és a Nemzeti Kifizető Ügynökség útján gondoskodjon az érintett adatoknak az ARACHNE+ kockázatértékelő eszközbe történő folyamatos feltöltéséről,...

Read more

Magyarország hivatalosan is csatlakozott az EU Vidéki Paktumához

„A vidéki térségek jövője több szintű együttműködést, következetes politikai támogatást, stabil, hosszú távú finanszírozást és a helyi közösségek aktív bevonását igényli, ezért Magyarország kormánya hivatalosan is csatlakozott az Európai Unió Vidéki Paktumához (Rural Pact), elkötelezve magát a vidéki térségek 2040-ig szóló hosszú távú jövőképének tíz közös célja mellett. A csatlakozási dokumentumot Dr. Szabó Mátyás a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium vidék- és területfejlesztési államtitkára írta alá Brüsszelben 2026. augusztus 14-én. A 2021-ben elindult Vidéki Paktum egy olyan hivatalos keretrendszer, amely átfogó együttműködési mechanizmusa...

Read more

Több mint 60 konkrét tételből áll a 6 ezer milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló beruházások listája

„Az új kormány pár héttel a hivatalba lépése után megoldotta, hogy Magyarország hozzáférjen az Európai Unió öt éve befagyasztott, úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéhez (RRF). Ez a pénzügyi alap a gazdasági helyreállítást, valamint a zöld és digitális átállást célozza. A kormánynak módosítania kellett a források eléréséhez szükséges helyreállítási tervet, hogy a lehető legtöbbet kaphassa meg Magyarország a zárolt összegekből. A kormány intézkedési tervet fogadott el a 6 ezer milliárd forint felhasználásáról, a dokumentum öt külön mellékletben részletezi a beruházásokat. A források elosztásánál...

Read more
Page 1 of 217 1 2 217