Skip to main content

Találat: gazdaság

Online csalások: 2025-ben indul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer

„Az átutalások teljesítése előtt végez majd villámgyors kockázatelemzést, de erre még másfél évet várni kell, addig marad az óvatosság. A jegybank legfrissebb adatai szerint az idei év második negyedévben a bankkártyás vásárlások közel 30 százalékát, 1,23 ezer milliárd forintot online, különböző webshopokban költött el a lakosság. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a kártyás visszaélések száma, ami a karácsony előtt erősödő forgalomban tovább emelkedhet. A csalások 90,6 százaléka kártyás visszaélés volt – írja az economx.hu. Luspay Miklós, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának...

Read more

Az Európa Bizottság jóváhagyta a Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervét kiegészítő, 4,6 milliárd EUR összegű REPowerEU-fejezetet

„A Bizottság a mai napon pozitív értékelést adott Magyarország módosított, REPowerEU-fejezettel kiegészített helyreállítási és rezilienciaépítési tervéről. A terv keretösszege jelenleg 10,4 milliárd EUR (ebből 6,5 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd EUR hitel): az összeg 67 reformot és 47 beruházást fedez. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó 27 „szupermérföldkő” változatlan marad a módosított magyar tervben. Ez azt jelenti, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében benyújtott kifizetési kérelmek mindaddig nem teljesíthetők, amíg Magyarország kielégítően...

Read more

Az Európai Bizottság 4 milliárd euró összegű pályázati felhívása a „nettó zéró” technológiák támogatására

„A Bizottság ma közzétette az Innovációs Alap 2023. évi pályázati felhívását, amely rekordösszegű, 4 milliárd eurónyi forrást biztosít az innovatív dekarbonizációs technológiák támogatására. A pályázható forrásokat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) bevételei fedezik, ami jól mutatja, milyen fontos szerep vár a szén-dioxid-árazásra a zöld átállásban. A Bizottság az előző felhíváshoz képest növelte a rendelkezésre álló keretösszeget, és megkétszerezte a tiszta technológiákhoz kapcsolódó ipari projektekre elkülönített forrásokat. Ennek köszönhetően 1,4 milliárd euró áll rendelkezésre az európai ipari gyártási kapacitás, a technológiai vezető...

Read more

A megújuló technológiák fellendítése Európában (Európai Parlament)

„Európa lemaradt a megújuló energiatechnológiák alkalmazásában, az EU új kezdeményezésének célja a helyzet javítása. A megújuló energiatechnológiák támogatása A megújuló energiatechnológiák, például a nap- és szélenergia-létesítmények, valamint a szén-dioxid-tárolás alkalmazása elengedhetetlen Európa 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlati céljainak eléréséhez. A Nemzetközi Energia Ügynökség 2023-as jelentése szerint, ha a világ országai maradéktalanul teljesítik energia- és éghajlatváltozási kötelezettségeiket, a kulcsfontosságú megújuló energiatechnológiák piaca 2030-ra a jelenlegi értékéhez képest több mint háromszorosára nőhet, és az ágazatban bővülhet a munkahelyek száma is, méghozzá a mai 6...

Read more

Folytatódik a digitalizáció az adórendszerben

„...Folytatódik a digitalizáció az adórendszerben Szintén az őszi adócsomag részeként jövő januártól indul az eÁFA-rendszer, egy évvel később pedig várhatóan élesítik az eNyugta-rendszert is. Mentesítette a parlament a borászati termékek juttatásait a közterhek alól, míg a kereskedelmi cégek gázolaj-kedvezményeinek összegét literenként 10 forintra növelték. Az adócsökkentéssel és az adóügyi adminisztráció egyszerűsítésével megvalósuló versenyképesség-javítás - csakúgy, mint az elmúlt években is - a minisztérium várakozása szerint a jövőben adóbevétel-növekedéssel jár. Ennek is köszönhető, hogy generálisan Magyarország az adózás versenyképességét tekintve világszerte a 11....

Read more

„Ez hadüzenet!” – Németország, Franciaország és Olaszország megállapodása a mesterséges intelligencia szabályozásáról

„Egy informális dokumentum szerint a három legnagyobb uniós ország az alapmodellekre vonatkozó kezdeti szankciórendszer nélküli magatartási kódexeket szorgalmaz az MI-szabálykönyvben előírt kötelezettségek helyett. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kiemelt uniós jogszabály, amely az MI-t a károkozási képessége alapján szabályozza. Az ügy jelenleg a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában jár, amelynek során az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament „háromoldalú egyeztetések” keretében dolgozzák ki a törvény végleges rendelkezéseit. A világ első átfogó MI-törvényéről szóló tárgyalásokat megzavarta a ChatGPT, az általános célú MI („General...

Read more

Az MI-alapmodellek szabályozása kulcsfontosságú az innováció szempontjából (EU MI-jogszabály)

„Az Európai Unió régóta szabályozza a közbiztonságot és a közegészségügyet komolyan veszélyeztető technológiákat. Legyen szó gépjárművekről, repülőgépekről, élelmiszerbiztonságról, orvostechnikai eszközökről vagy gyógyszerekről, az EU olyan termékbiztonsági jogszabályokat hozott létre, amelyek egyértelmű szabályokat írnak elő a vállalatok számára. Ezek a szabályok megóvják az emberek biztonságát, védik alapvető jogaikat, és biztosítják, hogy a közvélemény eléggé megbízzon ezekben a technológiákban ahhoz, hogy használja őket. Szabályozás nélkül az alapvető köz- és üzleti szolgáltatások nagyobb eséllyel működnek rosszul, vagy élnének velük vissza, ami jelentős károkat okozhat az...

Read more

A tagországok az uniós MI-jogszabállyal kapcsolatos lehetőségeket mérlegelik, miközben patthelyzet fenyeget az alapmodellek esetében

„Az EU Tanácsának spanyol elnöksége egy sor kevésbé vitatott pontra kért visszajelzést, miután az MI-törvényről az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások elakadtak alapmodelleken. Az MI-jogszabály egy olyan jogalkotási javaslat, amely az MI_rendszereket azok károkozó képessége alapján kívánja szabályozni. Az ügy jelenleg a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában van, az EU Tanácsa, a Parlament és a Bizottság közötti úgynevezett háromoldalú tárgyalásokon. Pénteken (november 10-én) az EU Parlament képviselői kisétáltak egy technikai ülésről, miután a spanyol elnökség Franciaország és Németország nyomására megpróbált visszalépni az alapmodellek szabályozására...

Read more

Jövő évtől jön az eÁFA. Mi fog változni, és kit érint?

„A NAV ismét elővette a projektet, hogy összerakja a vállalkozások helyett az ÁFA-bevallást. De nem csak elővette, tovább is gondolta. Jövő évtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elindítja az eÁFA-rendszert, amiatt átalakul a bevallás folyamata is. A bevezetés jogszabályi hátterét az elfogadás előtt álló őszi adócsomag teremti meg. A szolgáltatás bevezetését eredetileg 2021-re tervezték. A halasztás azonban nem csak azt jelentette, hogy a koncepciót eltették a fiókba jobb időkre, hanem az azóta eltelt években továbbfejlesztették. (A fejlesztés a 2017-ben meghirdetett korszerűsítési...

Read more

Orvostechnikai Szövetség: csupán tűzoltásnak tekinthető az egészségügyi intézményrendszer lejárt adósságának részleges rendezése

„Az Orvostechnikai Szövetség számításaik szerint az egészségügyi intézményrendszer lejárt adósságállománya jelenleg 130 milliárd forint. Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) üdvözli, hogy Magyarország Kormánya 90 milliárd forintot rendez a hazai fekvőbeteg-ellátó intézmények lejárt adósságállományából. A Magyar Közlöny 2023. november 17-i számában megjelent, 507/2023. (XI. 17.) számú rendelettel a kormány 90 milliárd forintot rendez a kórházak lejárt adósságállományából. Ez az adósságrendezés elengedhetetlenül szükséges a magyar egészségügyi ellátórendszer működőképességének fenntartásához, tehát Magyarország Kormánya felelősen járt el a döntés meghozatalával, írja a lapunkhoz eljuttatott közleményében az Orvostechnika...

Read more
Page 125 of 699 1 124 125 126 699