Skip to main content

Találat: jog

Ideiglenes, politikai megállapodás született az uniós MI jogszabályról (AI Act)

„Európa ideiglenes megállapodásra jutott a mesterséges intelligencia használatát szabályozó, mérföldkőnek számító európai uniós szabályokról, köztük arról, hogy a kormányok hogyan használhatják a mesterséges intelligenciát a biometrikus megfigyelésben, és hogyan szabályozzák az olyan mesterséges intelligencia-rendszereket, mint a ChatGPT. A politikai megállapodással az EU elindul afelé, hogy a világ első nagyhatalmaként törvényeket alkosson a mesterséges intelligenciára vonatkozóan. Az uniós országok és az Európai Parlament tagjai közötti pénteki megállapodás közel 15 órás tárgyalást követően született meg, egy előző napi, majdnem 24 órás vitát követően. A...

Read more

A vagyonnyilatkozati rendszer reformját kezdeményezi az Integritás Hatóság

„Nemzetközi példákra alapozva a vagyonnyilatkozati rendszer reformját kezdeményezi az Integritás Hatóság. A frissen megjelent Vagyonnyilatkozati Eseti Jelentés 16 pontban tesz javaslatot többek között az egységes elektronikus bevallási rendszer kialakítására, az ellenőrzések nagyfokú automatizálására és minimum gyakoriságára. Az Integritás Hatóságot megalapító törvény (Eufetv.) írja elő, hogy a Hatóságnak jelentést kell készíteni a vagyonnyilatkozati rendszerről. A Hatóság honlapján elérhető jelentés több ország rendszereit hasonlítja össze a magyarral, és az azonosított jó gyakorlatokat is figyelembe véve fogalmazza meg ajánlásait. A Hatóság munkatársai interjúkat készítettek több...

Read more

Az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) ellentétes az üzleti információkat nyújtó vállalatok két adatkezelési gyakorlata (EU Bírósága)

„Míg a „scoring” csak bizonyos feltételek mellett megengedett, a fennálló tartozás elengedésére vonatkozó információk huzamos ideig történő tárolása ellentétes az általános adatvédelmi rendelettel A wiesbadeni közigazgatási bíróságon (Németország) számos polgár megtámadta az illetékes adatvédelmi biztos azon döntését, amellyel megtagadta a SCHUFA nevű üzleti információkat nyújtó magánvállalat – amelynek ügyfelei többek között bankok – egyes tevékenységeivel szembeni fellépést. Az említett személyek konkrétan a „scoringot”, valamint a közhiteles nyilvántartásokból származó, a fennálló tartozások elengedésével kapcsolatos információk tárolását kifogásolják. A „scoring” matematikai statisztikai módszer, amelynek...

Read more

A spanyol EU-elnökség véglegesíteni akarja az uniós Mesterséges Intelligencia Jogszabályt (AI Act)

„A spanyol elnökségnek ezen a hétvégén le kell zárnia a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály technikai előkészítését, hogy a tervezett decemberi utolsó magas szintű találkozón politikai megállapodás születhessen az ügyről. A mesterséges intelligenciáról szóló törvény mérföldkőnek számító jogszabály, amely a technológiát annak károsító képessége alapján kívánja szabályozni. A törvényjavaslat jelenleg a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában van, amikor az EU Bizottság, a Tanács és a Parlament képviselői "háromoldalúan" találkoznak. Mivel Spanyolország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, Madridnak a következő, december 6-i...

Read more

A helyi önkormányzatok Alkotmánybíróság előtti jogvédelme, különös tekintettel az alkotmányjogi panasz jogintézményére

„..Az értekezés megírása során döntően könyvtári forrásokra támaszkodtam, és a klasszikus, jogtudományi típusú (normatív, illetve dogmatikai) megközelítést alkalmaztam. Egyéb közigazgatástani, településtani vagy politikatudományi vizsgálati módszereket és eredményeket azokban az esetekben használtam fel, amikor valódi magyarázó erő társult azokhoz. Kutatásom alatt több ország vonatkozásában áttekintettem a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozást. Mivel mind az önkormányzatok, mind az Alkotmánybíróság kapcsán igaz az, hogy a német dogmatikában kimunkált eredmények hatottak a magyar jogalkotóra, ezért dolgozatomban legfőképpen ezeket ismertettem. A német párhuzamok felhívása azért sem mellőzhető, mert...

Read more

A tagországok az uniós MI-jogszabállyal kapcsolatos lehetőségeket mérlegelik, miközben patthelyzet fenyeget az alapmodellek esetében

„Az EU Tanácsának spanyol elnöksége egy sor kevésbé vitatott pontra kért visszajelzést, miután az MI-törvényről az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások elakadtak alapmodelleken. Az MI-jogszabály egy olyan jogalkotási javaslat, amely az MI_rendszereket azok károkozó képessége alapján kívánja szabályozni. Az ügy jelenleg a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában van, az EU Tanácsa, a Parlament és a Bizottság közötti úgynevezett háromoldalú tárgyalásokon. Pénteken (november 10-én) az EU Parlament képviselői kisétáltak egy technikai ülésről, miután a spanyol elnökség Franciaország és Németország nyomására megpróbált visszalépni az alapmodellek szabályozására...

Read more

Félbeszakadt az uniós MI-szabályozásról (AI Act) szóló értekezlet, az egész jogszabály veszélybe kerülhet

„A mesterséges intelligenciáról szóló kidolgozás alatt lévő uniós jogszabálynak (AI Act) szentelt technikai ülés pénteken (november 10.) megszakadt, miután a nagy uniós országok azt kérték, hogy vonják vissza az alapmodellekre (foundation modell) javasolt megközelítést. Ha a következő napokban nem sikerül feloldani a patthelyzetet, akkor az egész jogszabály veszélybe kerül. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály tervezet mérföldkőnek számít a kockázatalapú megközelítésen alapuló szabályozás elvével. Az ügy jelenleg a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában van, a főbb uniós intézmények az úgynevezett trilógus keretében egyeztetnek a...

Read more

A politikai reklámtevékenység átláthatósága és célzása: az uniós társjogalkotók megállapodtak az új rendeletről

„A Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzásáról szóló rendelet fő politikai elemeiről. A rendeletet az információmanipuláció és a választásokba való külföldi beavatkozás veszélyeivel kapcsolatos aggodalmakra tekintettel dolgozták ki. Célja, hogy megkönnyítse a polgárok számára a politikai reklámok felismerését, annak megértését, hogy azok kinek a nevében készültek, valamint, hogy célzott-e a hirdetés, így a polgárok könnyebben hozhatnak tájékozott döntést. A rendelet támogatni fogja a tagállamokban folytatott, objektív, átlátható és pluralista tájékoztatáson alapuló nyílt...

Read more

A mesterséges intelligencia és a jogi háttér

„Hogyan alakul át az alkotmányjog? Van-e még szabad akaratunk? Ki felel a robotok által okozott károkért? Tud-e egy robot hazudni? E kérdésekre is választ kaphatott, aki csatlakozott az egyetem összesen hat online előadásból álló eszmecseréjéhez október 30-án. „Mesterséges intelligencia és annak jogi háttere” címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok (ÁNTK) Kar Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszéke (AÖKT), illetve az Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tudományos Diákkör (AÖK TDK). Aszimmetrikus élet- és jogviszonyok A résztvevőket Bódi Stefánia, az...

Read more

Lázár János helyett a kormány dönt – újra elfogadták az építési törvényt

„Előzmények: *Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz fordult az új építési törvény miatt *Újraszabályozták az állami beruházásokat Az alkotmánybíróság döntése után néhány ponton változtattak. Az Országgyűlés - 133 igen, 38 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett - szerdán ismét elfogadta az állami építési beruházásról szóló törvényt. A jogszabályt júliusban már megszavazta a parlament, ám annak egyes részeit az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek minősítette, miután az államfő megküldte a szöveget a testületnek. A jogszabály azokra az állami építési beruházásokra vonatkozik, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési,...

Read more
Page 14 of 173 1 13 14 15 173