Skip to main content

Találat: közigazgatás: külföldön

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. október 1.

Kiberháború – ahol nincsenek többé szabályok Nagyjából két éve álhírekről, befolyásolási akciókról, információs hadviselésről szóló vélt, vagy valós értesülésektől hangos a világsajtó. Az ember már-már hajlamos azt gondolni, hogy tényleg valami egészen új, és egy-két jól körülhatárolható szereplőhöz kapcsolható jelenségről van itt szó. Mi sem áll távolabb ettől. Teoretikus kutatók már évek óta a geopolitika „ötödik dimenziójaként” definiálják a kiberteret. Ami – éppen úgy, mint a szárazföld, a tengerek, a légtér, és maga a világűr is –az egymással rivalizáló, egymással konfrontálódó, egymással...

Read more

Problematikus dicsőség: Indiáé a világ legnagyobb biometrikus adatbázisa

„Az 1,3 milliárd indiai állampolgár többsége már rendelkezik személyi igazolvánnyal, amelyhez íriszminta és ujjlenyomat is hozzá van rendelve. Az indiai legfelsőbb bíróság jogszerűnek minősítette azt a gyakorlatot, hogy az indiai igazolványok számos biometriai adattal ötvözhetők. Mindez azt jelenti, hogy az Aadhaar nevű igazolványprogram, amelynek keretében egymilliárd ember biometrikus adatait tárolják, folytatódhat, a mostani döntésnek köszönhetően ez elől minden jogi akadály elhárult. Korábban számos keresetet nyújtottak be a projekt ellen, többek között azt hozták fel ellene, hogy megsérti a magánélethez fűződő jogot. A...

Read more

Egységes európai ügyfélkapu létesül az Európai Unió egésze számára

„A Tanács 2018. szeptember 27-én rendeletet fogadott el az egységes digitális kapu létrehozásáról...Az irányelv elfogadására az Európai Parlamenttel júniusban elért megállapodást követően került sor. Az új ügyfélkapu az online információkhoz és eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz biztosít majd hozzáférést magánszemélyeknek és társaságoknak egyaránt. Margarete Schramböck, digitális és gazdasági ügyekért felelős osztrák szövetségi miniszter: Az egységes digitális kapu azon magánszemélyeknek és vállalatoknak kínál további hathatós eszközt, akik, illetve amelyek élnek a mozgás szabadságával és azzal a joggal, hogy valamely más tagállamban letelepedjenek....

Read more

Mesterséges intelligencia – kínai és amerikai fölény

„A technológiáról szóló sanghaji világkonferencián szinte csak ez a két ország képviseltette magát. A rendezvényt Liu He kínai miniszterelnök-helyettes, a helyi kabinet gazdasági kérdésekért felelős legfontosabb embere nyitotta meg. Az eseményen jelen voltak az Alibaba, a Tencent, a Baidu, a Huawei és a Xiaomi vezetői, a Google alelnöke, az Amazon és a Microsoft vezető menedzserei, Nobel-díjas tudósok, valamint a Stanford, a Berkeley és a Cambridge Egyetem vezető mesterséges intelligencia kutatói. Az előadások a technológia jövőbeli alkalmazásával foglalkoztak az egészségügy, a közlekedés, a...

Read more

Magyar-osztrák-szlovén tudásközpont épülhet a közös határ mentén

„Kétoldalú, magyar-osztrák együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Stájerország kormányának képviseletében Barbara Eibinger-Miedl miniszter az elektromos, összekapcsolt és önvezető járműipari szolgáltatások fejlesztéséről és teszteléséről. A dokumentumban a felek megerősítik szándékukat a Zala megye és Steiermark közötti kapcsolatok elmélyítésére és meghívják Maribor régióját a közös projektekben való együttműködéshez az új és innovatív technológiák elterjedése érdekében. A miniszterek megegyeztek, hogy ösztönzik egy európai szinten is elismert tudásközpont kiépítésének elősegítését a Graz-Zalaegerszeg-Maribor régióban. A projektben részt vevő országok egyetértenek abban,...

Read more

Szempontok a városi kormányzási elméletekhez Budapest, Bécs, Prága és Varsó közigazgatási helyzetének összehasonlítása alapján

„A városi kormányzás (urban governance) szemléletmódja az utóbbi évtizedekben népszerű kutatási témává nőtte ki magát. A kutatások középpontjában elsősorban az állami és privát szereplők együttműködése, valamint a városrégiós kormányzáskérdéskörei állnak, arról azonban lényegesen kevesebb szó esik, hogy a városok milyen tágabb jogi-közigazgatási környezetbe ágyazódnak, illetve hogy ennek milyen hatása lehet a városi kormányzás egyéb aspektusaira. Az urban governance elméleteinek nagy része a nyugati (főként angolszász) nagyvárosokban tapasztaltakra épül, más térségek nagyvárosainak kormányzási jellemzőire ugyanakkor csekély a rálátásunk. E kutatási deficitre reagálva a...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. szeptember 24.

MINEK NEVEZZELEK? - Digitális közdiplomácia Latin-Amerikában Beszámolóinkban mindeddig nem adtunk számot Latin-Amerika diplomáciai szervezeteinek digitális fejlettségéről. A „hiba” azonban nem bennünk volt: e sokszor rendkívül mozgalmas külpolitikai tér országai csak lassan építik be külügyi gyakorlatuk mindennapjaiba a digitalizáció eszközeit, eljárásait. Most örömmel pótoljuk ezt a hiányt, mivel a közelmúltban megjelent érdekes tanulmány végre bepillantást enged az „Amerikán kívüli Amerika” e-diplomáciai fejlesztéseibe. A beszámolót régi rovatunkban helyeztük el, amelyben rendszerint a téma igen változatos, néha talán egyenesen ellentmondásos fogalmi kereteinek tisztázására törekszünk, de...

Read more

Az utóbbi években a termelékenység csak szerényen nőtt, fejleszteni kell a magyar versenyképességet

„A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint az egyik legfontosabb teendő a termelékenység növelése Magyarországon. Erősíteni kell a versenyképességen – mondta Turóczy László, a Pénzügyminisztérium versenyképességért felelős helyettes államtitkára egy budapesti, versenyképességi konferencián. Szerinte olyan szakpolitikákat kell találni, amelyek egyrészt gyorsítják a gazdasági bővülést, de nem növelik a fiskális hiányt. Utalt arra, hogy az utóbbi években a termelékenység csak szerényen nőtt, ez most az egyik legfontosabb teendő. Úgy vélte: a gazdasági növekedést egyre inkább az innováció vezérli, kihívás a munkaerőpiac és az állam működése...

Read more

Egyelőre nincs jele annak, hogy az EU ne fizetné ki az EU-pénzeket, rövid távon a csúszás sem okozna gondot

„Egyelőre nincs jele annak, hogy az EU ne fizetné ki az EU-pénzeket, rövid távon a csúszás sem okozna gondot. Az elmúlt hetekben 260 milliárd forintnak megfelelő eurót utalhatott át az uniós pénzek elszámolásaként Brüsszel – jelezte csütörtök délután a Portfolio azután, hogy a portál is szenzációként tálalta a Reuters tegnap esti cikkét, amely meg nem nevezett információkra hivatkozva arról írt, hogy az EU és hazánk közötti vitás kérdések rendezése későbbre csúszhat, s így az uniós átutalások is áttolódhatnak jövő évre. Az már...

Read more

Nem forog veszélyben a 2014–2020-as uniós ciklus hazai projektjeinek brüsszeli ellentételezése, egyelőre csak spekuláció a forrásvesztés

„Nem forog veszélyben a 2014–2020-as uniós ciklus hazai projektjeinek brüsszeli ellentételezése, és várhatóan 2021 és 2027 között sem csökken érdemben a magyar vállalkozások számára elérhető keret – mondta a Világgazdaságnak Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója. Úgy látja, a hatékonyságnövelésben az innovációs források eredményes felhasználása is kulcstényező, ezért algoritmust dolgoztak ki a sikeres projektek arányának növelésére. Befolyásolhatja a Sargentini-jelentés elfogadása a 2021–2027-es uniós ciklusban Magyarországnak járó forrásokat? Az előzetes tervek szerint a 2014–2020-as programozási időszakhoz képest elvileg 24 százalékkal is csökkenhet...

Read more
Page 109 of 223 1 108 109 110 223