Skip to main content

Találat: politika

Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem Állami- és Jogtudományi Karának dékánja lesz az igazságügyi miniszter

„Prof. Dr. Görög Márta a Magyar Jogász Egylet Elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. Tudományos tevékenysége mellett a Magyar Akkreditációs Bizottság Akkreditációs Kollégiumának elnökeként a felsőoktatás minőségbiztosításában is vezető szerepet játszik. Miniszterként kiemelt feladata lesz a jogalkotás szakmai minőségének helyreállítása, a törvényalkotás átláthatóságának és annak a biztosítása, hogy a jogszabályok elfogadását érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg - írja a telex.hu.” Forrás: Prof. Dr. Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját kérte fel...

Read more

Uniós túlszabályozás és versenyképesség – Ki felel a bürokráciáért?

„Uniós túlszabályozás és versenyképesség „Ne Brüsszelt hibáztassák a saját bürokráciájukért” – ezt az üzenetet fogalmazta meg a napokban Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős uniós biztos az Európai Bizottság legutóbbi szabályozási reformcsomagjának bemutatása során. Az uniós tagállamok gyakran további követelményeket adnak hozzá az uniós szabályokhoz, ami „akadályokat teremt, növeli a költségeket és széttöredezi az egységes piacot” – fogalmazott az uniós biztos, aki a Bizottság úgynevezett „Better Regulation”, vagyis „ Jobb jogalkotás” iránymutatásainak egyszerűsítésére irányuló terveit ismertette, amelyek azt szabályozzák, miként készülnek, kerülnek ellenőrzésre...

Read more

Európai Bizottság – A kohéziós politika félidei felülvizsgálata

„Az Európai Bizottság 2025 áprilisában javasolta a 2021–2027 közötti költségvetési időszak félidei értékelési folyamatának megkezdését. A jogalkotási javaslatot 2025 szeptemberében fogadta el a Tanács és az Európai Parlament. Az értékeléssel kapcsolatban 2025 decemberéig juttathattak el a tagállamok javaslatokat a Bizottsághoz, hogy aztán 2026 áprilisára kialakuljon a tagállamok és az uniós intézmények közötti konszenzusos álláspont a változtatásokról. A félidei felülvizsgálat alapvető célja, hogy biztosítsa a költségvetés tervezésében a rugalmasságot. Mivel a jelenleg hatályban lévő hétéves pénzügyi kerettervet az Európai Tanács 2020 decemberében fogadta...

Read more

Európai Politikai Közösség – Az Európai Unió konnektivitásra való törekvése

„Az Európai Politikai Közösség legfontosabb témái a biztonsági, energiaügyi és digitális szektorban lehetséges együttműködések voltak. Jerevánban rendezték meg május 4–5. között a 8. Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozót, amelyen mintegy 50 európai partnerország vezetője és nemzetközi szervezetek képviselői vettek részt. A jereváni csúcson az európai politikai élet vezetői, Mark Carney, Kanada miniszterelnöke és a nemzetközi szervezetek vezetői, mint Mark Rutte NATO-főtitkár, Alain Berset Európa Tanács főtitkára és Feridun Sinirlioğlu EBESZ-főtitkár vettek részt. A házigazda Nikol Pasinján, az örmény miniszterelnök volt, a kiemelt...

Read more

Új világrend vagy tartós világrendetlenség? A globális hatalmi rendszer átalakulásának forgatókönyvei

„A globális hatalmi rendszer átalakulásának forgatókönyvei Korunk legsúlyosabb kihívását a változó világrendből fakadó összetett problémák, valamint a mindebből következő bizonytalanság jelenti. A közelmúltbeli geopolitikai változások azt a hatást váltották ki, hogy a nemzetközi kapcsolatok, a stratégiai tanulmányok és a közpolitikai elemzések egyik legtöbbet vizsgált témakörévé vált a változó világrend. Számos tanulmány foglalkozik a nagyhatalmi versengéssel, ugyanakkor a téma intenzív jelenléte ellenére kevés igazán mélységi elméleti publikáció született, amely rendszerszinten vizsgálja a változó világrend logikáját és következményeit. Jelen írás sem erre vállalkozik, sokkal...

Read more

Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szolidaritási adóról szóló kormányrendelet egyes rendelkezéseit

„Visszamenőleges hatállyal megszüntette az Alkotmánybíróság teljes ülése annak a 2026. februári kormányrendeletnek több pontját is, amellyel a kormány keresztülhúzta Budapest régóta tartó harcát a szolidaritási hozzájárulással szemben. Később a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult a rendelet miatt, de mint kiderült, az Országos Bírói Tanács is jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Megsemmisítették többek között azt a bekezdést, mely így szól: „A szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak,...

Read more

Zajlik az átadás-átvétel a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), több leendő miniszter is tárgyal

„Zajlik az átadás-átvétel a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM). Mivel Magyar Péter leendő kormányfő egyáltalán nem csúcsminisztériumokban gondolkodik, a Nagy Márton vezette gazdasági ernyőtárca feladatai is többfelé oszlanak majd szét. A Tisza-kormány leendő pénzügyminisztere, Kármán András, illetve a gazdasági és energiaminiszter Kapitány István biztosan kapnak feladatokat, és az eseményekre rálátó forrásoktól úgy tudjuk, hogy mindketten személyesen is részt vesznek az NGM-mel történő egyeztetésekben. Azt, hogy a pénzügyi vonalon kik lesznek az új gazdasági miniszterek közvetlen munkatársai, pontosan még nem tudni, de az biztos, hogy...

Read more

Teljessé vált a 16 fős Tisza-kormány

„A belügyi és az igazságügyi tárca vezetőinek kijelölésével teljessé vált a 16 fős Tisza-kormány. A döntés egyértelművé teszi, hogy Magyar Péter a kulcsterületeken nem külső szakértőkre, hanem saját, politikailag beágyazott embereire támaszkodik. A kormányalakítás menetrendje rendkívül gyors. A belügyminiszteri posztot Pósfai Gábor, a Tisza Párt operatív igazgatója kapja, míg az igazságügyi tárcát Melléthei-Barna Márton vezeti majd. A két kinevezéssel lezárult a miniszteri névsor. A Belügyminisztérium hagyományosan a kormány egyik legerősebb hatalmi központja. A rendvédelem, a közbiztonság és több állami szervezet működése tartozik...

Read more

Uniós költségvetés: a kihívásokhoz igazodó hétéves keretre van szükség – Európai Parlament

„* A pénzügyi keret legyen az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,27 százaléka, és a hiteltörlesztés költségeit kezeljék külön * Fontos támogatandó terület a védelem és a versenyképesség, de továbbra is fenn kell tartani a kohéziós és mezőgazdasági célú finanszírozást * Az egyszerűsítés nem mehet az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokratikus felügyelet rovására * A következő költségvetés elfogadásakor évi mintegy 60 milliárd eurót hozó új bevételi forrásokról kell gondoskodni Kedden a Parlament meghatározta, milyen álláspontot képvisel majd a többéves pénzügyi keret (MFF)...

Read more

Még nem kaphatja meg a leendő kormány a 6300 milliárd forintos uniós védelmi ipari forrást

„Bár Magyar Péter leendő miniszterelnök már megkezdte brüsszeli tárgyalásait, a hazánknak járó 6300 milliárd forintos uniós védelmi ipari forrás sorsa továbbra is bizonytalan. Az Európai Bizottság az Economxnak hivatalosan is megerősítette: a magyar tervek értékelése jelenleg is tart. A háttérben ugyanakkor egy komoly politikai vita is körvonalazódik, amelyek Ukrajna uniós integrációját és a kárpátaljai kisebbség jogait érintik. A 150 milliárd eurós Security Action for Europe (SAFE) hitelkeret eredeti 19 igénylő tagállama közül mára Magyarország maradt az egyetlen, amelynek védelmi ipari hitelprogramja továbbra...

Read more
Page 11 of 233 1 10 11 12 233