Skip to main content

Találat: politika

A G7 országok Hirosimai Mesterséges Intelligencia (MI) Folyamata és a generatív mesterséges intelligencia (MI)

„2023 májusában a G7 országok vezetői megvitatandó témákat jelöltek meg a Hirosimai Mesterséges Intelligencia (MI) Folyamat számára, és felszólítottak a generatív MI lehetőségeinek és kihívásainak korai felmérésére. Ez a jelentés a G7-tagoknak készült kérdőív eredményeit mutatja be, amelyet azért dolgoztak ki, hogy támogassa a felmérést, és segítse a G7-ek megbeszélését a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos közös szakpolitikai prioritásokról. Ezenkívül rövid áttekintést ad a generatív mesterséges intelligencia fejlődéséről történetileg és földrajzilag (országok között). A jelentés és a kérdőív eredményei időbeli pillanatképet mutatnak: a...

Read more

A kommunikációs infrastruktúra biztonságának növelése

„A kommunikációs hálózatok digitális biztonsága kulcsfontosságú társadalmaink működése szempontjából. Négy irányzat alakítja a hálózatokat, növelve a digitális biztonság fontosságát: i) a kommunikációs hálózatok növekvő kritikussága, ii) a hálózatok virtualizációja és a felhőszolgáltatások használata, iii) a hálózatok nyitottabbá tétele és iv) az MI hálózati szerepe. Ezek a trendek előnyöket és kihívásokat egyaránt jelentenek a digitális biztonság számára. Míg a digitális biztonság végső soron a magánszereplők (például hálózatüzemeltetők és beszállítóik) döntéseitől függ, a jelentés kiemeli, hogy a kormányok milyen szerepet játszhatnak a kommunikációs hálózatok...

Read more

Előzetes szakpolitikai megfontolások a generatív MI kormányzásához

„A generatív MI kérdésekre és utasításokta válaszul új tartalmakat hoz létre. Minden valószínűség szerint számos ágazatot - pl. oktatás, szórakoztatás, egészségügy, tudományos kutatás - át fog alakítani. Ezek a technológiák azonban kritikus társadalmi és politikai kihívásokat is jelentenek, amelyekkel a politikai döntéshozóknak szembe kell nézniük: lehetséges munkaerőpiaci hatások, szerzői jogi bizonytalanságok, a társadalmi elfogultság fennmaradásához kapcsolódó kockázatok, valamint a dezinformáció és a manipulált tartalom létrehozásával kapcsolatos visszaélések lehetősége. A következmények kiterjedhetnek a téves információk és a félretájékoztatás terjesztésére, a diszkrimináció állandósítására, a...

Read more

A magyarországi járások versenyelőnyének elemzése társadalmi innovációs potenciál alapján, 2020

„A tanulmány a versenyelőny/versenyhátrány szempontjából együttesen vizsgálja a járások társadalmi innovációs potenciálját és versenyképességét. Míg a szerzők korábbi társadalmi innovációval kapcsolatos kutatásaiban önállóan tanulmányozták a társadalmi innováció folyamatát, szintjeit, érintettjeit, valamint kapcsolatát a műszaki és technológiai innovációval, addig jelen kutatásukban a társadalmi innovációs potenciál által kialakított komplex mutatót elemzik. A társadalmi innovációs potenciál és a versenyelőny tényezői a fenntartható értékteremtés gondolati síkján fűzhetők össze, amely újszerűen a verseny fogalmához kapcsolja a társadalmi jólét és jóllét növelését. A tanulmány kiemelt figyelmet fordít a...

Read more

Tér hatalom nélkül, hatalom tér nélkül. A periférikus térségek kormányzása – empirikus tapasztalatok

„A tanulmány egy Baranya megyében zajlott empirikus vizsgálat eredményeit mutatja be, amely a periférikus térségek fejlesztéspolitikai kormányzási viszonyait elemezte. A tanulmány alapját képező kutatási blokk a kormányzásban résztvevő intézmények működésére és a kormányzásban résztvevő szereplők véleményére irányult. A periférikus térségekben különösen nagy a jelentősége a kormányzás minőségének, vagyis annak, hogy a helyi erőforrások mozgósítása és a külső támogatások racionális felhasználása milyen döntési folyamatban történik. A perifériák lemaradását, stagnálását, hanyatlását hagyományosan összekötik az aszimmetrikus hatalmi viszonyokkal, a centrumtól való gazdasági, társadalmi függőséggel, az...

Read more

Vidékfejlesztési programok jellegzetességei a periférikus térségekben

„A periférikus helyzetű térségek fejlesztése ugyan sosem állt a hazai fejlesztéspolitika középpontjában, az uniós csatlakozást követően azonban sor került néhány olyan kísérletre, mely igyekezett felszámolni a periférikus jelleget, és csökkenteni az egyes térségek közötti területi különbségeket. A tanulmány központi kérdése az, hogy milyen beavatkozási forma lehet az, amely eredményesen képes elősegíteni a hátrányos helyzetű térségek fejlődését. A válaszok kialakítása során alapvetően két olyan eltérő filozófiájú beavatkozási formát mutatunk be (LEADER megközelítés, Magyar Falu Program), amelyek a tanulmány megírásának idején is zajlanak. A...

Read more

Rétvári Bence: a kormány megelőlegezi az EU-s forrásokat

„Magyarország, a magyar gazdaság szerencsére olyan helyzetben van, hogy meg tudja előlegezni azokat a forrásokat, amelyeket az Európai Unió (EU) jelenleg nem utal el, pedig ezek járnának Magyarországnak - mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára szombaton, a vácdukai pihenő és rekreációs park átadóünnepségén. Rétvári Bence, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, arról beszélt, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretében megvalósított fejlesztéseket is európai uniós forrásból kellett volna finanszírozni, de mivel az EU nem utalta el a Magyarországnak...

Read more

Digitális szuverenitás (Európai Unió): hatályba lépett a csipekről szóló európai jogszabály (European Chips Act)

„A mai napon lép hatályba a csipekről szóló európai jogszabály. A jogszabállyal egy olyan átfogó intézkedéscsomag kerül bevezetésre, amelynek célja, hogy a félvezető-technológiák és -alkalmazások terén biztosítsa az EU ellátásbiztonságát, rezilienciáját és technológiai vezető szerepét. A félvezetők a digitális és digitalizált termékek alapvető építőelemei. Az okostelefonoktól és az autóktól kezdve a kritikus egészségügyi, energetikai, védelmi, kommunikációs és ipari automatizálási alkalmazásokon és infrastruktúrákon át a félvezetők központi szerepet játszanak a modern digitális gazdaságban. Továbbá erős geostratégiai érdekek övezik őket és a globális technológiai...

Read more

Két energiastratégiai alapdokumentum vár uniós jóváhagyásra

„Magyarország a közelmúltban nyújtotta be a hazai szakpolitikai intézkedéseket és ágazati fejlesztéseket évtizedes távlatban meghatározó javaslatait Brüsszelnek. A tervezett lépések és beruházások jelentősen hozzájárulhatnak Magyarország energiafüggetlenségének megerősítéséhez, a megújuló energiaforrások terjedéséhez és hazánk klímasemlegességéhez. A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) felülvizsgált változata a korábbiaknál magasabb célszámokat rögzít például a kibocsátás-csökkentésben vagy a megújulók részarányában. Az ambiciózusabb törekvések valóra váltását nagyban előmozdíthatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv ma közzétett REPowerEU energetikai fejezetében előirányzott beruházások. Az átdolgozott Nemzeti Energia- és Klímaterv a drasztikusan megváltozott...

Read more

Több, mint egy évtized után nyílt ismét kisbolt egy zalai településen

„Újra van bolt Rigyácon, így több mint 12 év után újra helyben vásárolhatnak az ott élők. Nemrég megnyílt kisbolttal együtt ráadásul egy játszóteret is átadtak a faluban. Az ezekhez szükséges forrást a Magyar Falu Programban meghirdetett pályázatokon nyerték el. A rigyáci kisbolt és a játszótér létrehozásával a minimálisan szükséges infrastruktúra megteremtése volt a legfontosabb cél. A fejlesztés három új munkahelyet is teremtett a négyszáz fős településen. A helyben történő vásárlás lehetősége nagy segítség a fiatalok és idősek számára egyaránt, ugyanis ezzel időt...

Read more
Page 93 of 205 1 92 93 94 205