Skip to main content

Találat: szakirodalom

A közszolgálati jog önállósodásáról és reflexivitásáról (közszolgálati jog és munkajog)

„...döntések mögött politikai és gazdasági megfontolások állnak. Törvényszerűségeket próbálunk meg keresni a magyar szabályozásokban, feltételezve, hogy a változások koncepción alapulnak. Igyekszünk a racionalitás talaján állni és olyan szempontokat figyelembe venni, amelyek tárgyilagos megítélés alapjait képezik, s a jogi szabályozás elemzéséből egyértelműsíthetők. Az elmúlt években több írás született a közszolgálati jog önállóságáról, a munkaügyi bírósági rendszer átalakulásáról. Közben megszületett az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény. Egyértelmű, hogy a közszolgálat szabályozásában a jogalkotó a versenyszféra munkajogától eltávolodik. Ezt a távolodást jelen tanulmányban...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. február 25.

A hét kérdése: alkalmas-e a digitális diplomácia a bizalomépítésre? Szakértői berkekben a korábbi évek eufóriája után most mintha a kétkedés hatalmasodna el a külügyminisztériumok háza táján, már ami az Információs és Kommunikációs Technológiák forradalmi jellegét, diszruptív potenciálját illeti a. Sokat idézett e-diplomáciai szakértőnk, az Oxfordban kutató Illan Manor a héten tovább feszegeti a digitális technológiák külügyi alkalmazásának határait. Kiábrándultságról azonban, úgy vélem, nincsen szó: csupán a józan ész kapja vissza jogos helyét a szakmai gondolkodásban. Erősödik a felismerés: csodaszerek nincsenek; az új...

Read more

Az innovációra fordított uniós pályázati források felhasználásának hatékonysága helyi szinten nehezen mutatható ki

„Az uniós pályázati források jelentős hatással vannak a magyar gazdaságra, illetve a városok fejlődésére. A források egyik célja az innováció támogatása, ennek ellenére kevés kutatás foglalkozik innovációra gyakorolt hatásuk vizsgálatával, vala- mint a területi eloszlásukkal. A tanulmányban a 2004–2017-es időszakban Magyarországon meg- ítélt, illetve kifizetett, innovációs tevékenységre fordítható uniós társfinanszírozású pályázatok eredményeit mutatjuk be országos és helyi szinten. A kutatás fő kérdése, hogy létezik-e valamilyen helyi mintázata az innovációs forrásoknak, vala- mint helyi szinten milyen mértékben mutatható ki ezeknek a hatása. A...

Read more

A kiterjesztett automatizálás kormányzati alkalmazásában rejlő lehetőségek

„Hogyan tudja kiaknázni a kormányzat a kiterjesztett automatizálásban rejlő lehetőségeket? A McKinsey saját oldalán megjelent elemzésében annak lehetőségét vizsgálja, hogy a kormányzat hogyan tudná a közigazgatás hatékonyabb működésére, a közszolgáltatások színvonalának emelésére hasznosítani az automatizálásban és a mesterséges intelligenciát alkalmazó technológiában rejlő lehetőségeket. Ehhez lehet jó példákat találni a versenyszférában, de ahhoz, hogy jól működjön az adaptáció, stratégiai szemléletre és az új technológiák felkarolására van szükség a közigazgatásban, felkészülve egy jelentős mértékű, átfogó változásra. Az automatizálásban és a mesterséges intelligencia közigazgatási alkalmazásában...

Read more

Mérni annyi, mint tudni? Az elektronikus közigazgatás közösségi mérőszámairól

„A közszféra kapcsolatrendszereinek az infokommunikációs eszközök által történő átalakítása, a valódi elektronikus közigazgatás megteremtése lassan két évtizede az egyik központi témája az információs társadalom fejlesztési diskurzusainak. A fejlesztési törekvésekkel egyidősek a területet célzó szakpolitikai intézkedések eredményességét, hatásait feltárni igyekvő különböző mérések, mérőszámok. Ahhoz, hogy a mutatók valódi visszacsatolást nyújtsanak a fejlesztők és a döntéshozók számára, az elektronikus közigazgatás értékelésére használatos mérések pontos ismerete szükséges, beleértve azok tágabb kontextusát. A tanulmány, a jelenleg európai viszonylatban legszélesebb körben ismert és használt módszer, az Európai...

Read more

Realista jövővízió – A városkormányzás egy új dokumentumtípusának szükségessége, funkciója és néhány kulcsjellemzője

„A szerző a jövővízióra épülő városfejlesztési/stratégiai dokumentumok sorát szembesítette a vízióalapú vezetéssel, jövőképalkotással foglalkozó általános szakirodalom tanulságaival és saját terepmunka-tapasztalataival, hogy mindezt a városfejlesztési térre alkalmazva sokoldalúan igazolhassa: a városkormányzás tervezési praxisának kulcsfontosságú elemeként kell tekinteni egy stratégiai dokumentumba foglalt realista jövővízió megalkotására. Nemzetközi és hazai települési gyakorlatok bevonásával tekinti át a legfontosabb kérdéseket: mit jelent egy realista jövővízió, milyen szempontokat érdemes mozgósítani, amikor hozzáfognak a megteremtéséhez, mik a legfontosabb jellemzői, milyen praktikus megfontolásokat kell figyelembe venni egy tervezői gondolkodásmód részeként, s...

Read more

A humán tudományok és a gépi intelligencia

„A gépi műveletvégzés hosszú évtizedek óta egyre nagyobb szerepet játszik a humán tudományok működésében, immár nem pusztán adattárolás vagy szövegszerkesztés és -továbbítás céljából. E tudománytörténeti folyamatban a kutatástervezés, a hipotézisek felállítása, a kutatási eredmények előre jelzése, ezáltal a tárgytudományos elméletek és módszertanok, illetve a tudományfilozófiai alapok is a gépi feldolgozás hatása alá kerültek és kerülnek, valamilyen mértékig. Mindezzel szoros kulturális összefüggésben a humán tudományok által kutatott jelenségek, maga a gyakorlat is erősen a gépi működés függvényévé vált, a mindennapi kommunikációtól kezdve egyes...

Read more

Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása

„A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont jelen tanulmánykötet a "társadalmi jövőképesség" új fogalmát és tudományterületét mutatja be. Mint ilyennek, nem célja magáról a jövőről előre-tekintéseket, forgatókönyveket közölni. Sokkal inkább egy új perspektíva, megközelítés és koncepció megalapozása a küldetése, annak érdekében, hogy a társadalmi jövőképesség a nemzetközi és hazai tudományos diskurzusok és kutatások részévé váljon.” Forrás: Társadalmi jövőképesség - Egy új tudományterület bemutatkozása; Aczél Petra, Csák János, Szántó Zoltán Oszkár (szerkesztők; Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont; ISBN 978-963-503-722-3; 2019 (PDF)

Read more

Az energiaszektor több innovációra számít a következő 20 évben mint Edison óta eddig összesen

„Kevesebb, mint öt év áll az energiaszektor szereplőinek rendelkezésére arra, hogy felkészüljenek a technológiai fejlődés és fogyasztói trendek által generált piaci változásokra – derül ki a The narrowing window for energy transformation című globális energetikai felső vezetői felmérésből. A 15. alkalommal végzett PwC-kutatás 56 ország 118 vállalatának körében készült. A megkérdezett döntéshozók válaszaiból széles körű iparági konszenzus rajzolódik ki azzal kapcsolatban, hogy az adatalapú, diszruptív technológiai fejlődés gyökeres változásokat generál az energetikai szektorban. A gyors ütemű változás ugyanakkor komoly kihívások elé állítja...

Read more

Mesterséges intelligencia és munkaerő-oldali összefüggések – amerikai kisméretű, családi vállalkozások tapasztalatai

„A Data & Society oldalán a mesterséges intelligenciának (MI) egy ritkábban tárgyalt alkalmazási területéről, a robotizáció és az MI családi vállalkozásokban megjelent szerepéről jelent meg „AI in Context” címmel jelentés. A jelentés amerikai farm-gazdálkodók és vegyeskereskedést folytató kisboltok esettanulmányaira, terepen folytatott megfigyelésekre és az ott dolgozókkal folytatott beszélgetésekre alapozva született, elsősorban a munkát végző emberekre és a munkahelyi közösségekre gyakorolt hatásra irányítva a figyelmet. A szerzők olyan megoldások alkalmazását vizsgálták, mint a terménymenedzsment vagy az okos traktorok a növénytermesztésben, illetve az önkiszolgáló...

Read more
Page 120 of 244 1 119 120 121 244