Forrás: A szociális szolgáltatások szervezésének szabályozása a közszektor szereplőinek feladatai szemszögéből; Krizsai Anita; Debreceni Egyetem, Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2015. április 29. (pdf)
Read more„...az „új vidék” koncepciójának megjelenése, ahol a feszültségek fő forrását többé szintén nem a termelés, hanem a fogyasztás jelenti. Ennek oka, hogy a falvakba egy új társadalmi réteg érkezett: a „vidéki idillre vágyó” városi középosztálybeli szereplők, akiknek értékrendje, fogyasztási preferenciái és szokásai jelentősen különböztek az őshonos népességétől (Csite 1999). A konstruktivista vidékszociológia egyik legfontosabb alapvetése: a falu és város közötti éles határ elmosódott, a két élettér sem funkciójában, sem az ott élő emberek tevékenysége és életstílusa alapján nem különíthető el többé egyértelműen......
Read more„...A kutatás egy innovatív szervezeti megoldás, az osztott szolgáltatás (shared service) modell hazai piaci tendenciáira, a piaci szereplők szervezeti felépítésére, működési stratégiájára és szolgáltatási gyakorlatára koncentrál. Ugyan a kutatás érintőlegesen foglalkozik a különböző „sourcing és shoring” modellek bemutatásával is, azonban csak olyan mértékben, amennyire ezek az osztott szolgáltatás modellhez kapcsolódnak és annak megértését, más modellektől való megkülönböztetését, illetve egységes keretrendszerben való elhelyezését segítik. ... A kutatásom célja, hogy hiánypótló módon strukturálisan és stratégiailag elhelyezzem az osztott szolgáltatás (shared service) modellt az innovatív...
Read more„A kutatás alapvetően arra irányult, hogy a közbeszerzési jog gyakorlati alkalmazásához kapcsolódó, a pénzügyi jog más területeit érintő problémákat, illetve e területek közötti összefüggéseket feltárja, elemezze. A közbeszerzési eljárásokban időszakonként visszatérően felmerülnek olyan jogalkalmazási kérdések, amelyekre a választ az adójogi, illetve számviteli normákban lehet megtalálni. E feladat csak úgy teljesíthető, ha az egyes területek kapcsolódási pontjainak elméleti, történeti megközelítésben történő kidolgozása is megtörténik. Ennek keretében elvégeztem a kapcsolódási pontok fejlődésének vizsgálatát, továbbá a konkrét jogalkalmazási kérdéseken túlmutatóan a közbeszerzési politika és az...
Read more„A tanulmányban bemutatott kutatás tehát a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági szerkezetének időbeli alakulásával, a települések növekedésével, a területi különbözőségek mögött fellelhető okokkal, elsősorban az önkormányzatok szerepével foglalkozik. A kutatás egyik célja az agglomerációs települések elmúlt húsz évbeli növekedése közötti egyenlőtlenség megragadása, másik célja pedig az annak alakulásában szerepet játszó okok felderítése. Az okok keresésében az elsődleges kutatási terep a települési önkormányzatok világa, azok lehetséges stratégiáinak megismerése, azaz annak kutatása, hogy a településekre való beköltözések mértéke mennyiben múlt, múlhatott a vezetők tudatos döntésein, és...
Read more„A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 2014 decemberében közzétette az „ISO/IEC 90003:2014 Szoftvertechnológia. Az ISO 9001:2008 alkalmazási irányelvei számítógépes szoftverekhez” című szabványt. Ez a nemzetközi szabvány útmutatást ad a szervezeteknek az MSZ EN ISO 9001:2009 alkalmazásához számítógépes szoftverek beszerzésére, szállítására, fejlesztésére, üzemeltetésére és karbantartására. A szabvány alkalmazása független a technológiától, az életciklusmodellektől, a fejlesztési folyamatoktól, a tevékenységek sorrendjétől és az adott szervezet felépítésétől. Az ISO/IEC 90003:2014 szabványt célszerű alkalmazni olyan szoftverre, amely • egy másik szervezettel kötött kereskedelmi szerződés része, • kereskedelmi célú...
Read more„A tudás, a hatalom és kormányzás összefüggésrendszerét a szociológia és politikatudomány széles megközelítésben tárgyalja, a hatalom általános sajátosságai, szereplői, a tudás birtokosai, és a társadalmi részvétel egyaránt relevánsak. A közpolitika tudománya a tudás termelése, terjedése és közpolitikai hatásrendszere közötti összefüggésre koncentrál, hangsúlyozva, hogy a kormányzási rendszerek alkalmassága meghatározza a tudás „termelését” és terjedését, hasznosulását is. A tudás és kormányzás kérdésköréhez e tanulmány más módon közelít, egyrészt az összefüggéseket térbeli keretbe rendezi, másrészt összekapcsolja a fejlesztéspolitikával. Ha a helyi gazdaságfejlesztés alatt nem csupán...
Read more„A dolgozat a címben megjelenő kérdést kísérli megválaszolni. Végkövetkeztetése az, hogy a kormányzati teljesítmény jórészt mérhető, ám ennek költségei vannak, és meg kell határozni, hogy mit mérünk, vagyis adataink milyen kérdésre adnak választ. A tanulmány áttekintést ad a teljesítmény különféle értelmezési kereteiről, és megkísérli rendszerezni ezeket, egy olyan dimenziórendszert meghatározva, amelyben a teljesítmény különféle fogalmai elhelyezhetők. Ennek kapcsán két vitához is kapcsolódom: egyfelől Pesti Sándor korábbi állítását vitatom, miszerint a kormányzati teljesítmény nem mérhető; másfelől a közpolitikai diskurzussal és annak elemzésével kapcsolatos...
Read more„Elemzésünkben az európai közigazgatási szervezetek innovációjáról készített, első és átfogó kutatás (pilot survey) tapasztalatai alapján néhány – a magyar közigazgatási kultúra fejlesztése szempontjából – aktuális kérdésre szeretnénk felhívni a figyelmet. Végül, a magyar közigazgatás működésének minőségét, hatékonyságát javító, jövőbeni innovációkutatási stratégia néhány módszertani és tartalmi kérdésével foglalkozunk. ” Forrás: A szervezeti innovációk a közszféra szervezeteiben (A jó állam létrehozásának és tartós fenntartásának elhanyagolt dimenziója); Makó Csaba, Illéssy Miklós; Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás; 2014/4.; 4-20. oldalak (pdf)
Read more„A közgazdasági iskolák ma már egyetértenek abban, hogy az innováció meghatározó mértékben járul hozzá a versenyképesség javításához és a gazdasági növekedéshez, de különbözőképpen értelmezik az innovációt, és eltérő alapelveket ajánlanak a tudomány-, technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) megalapozásához. Az EU TTI-politikáját nagymértékben az innováció tudományvezérelt modellje határozza meg, pedig számos elemzés azt mutatja, hogy a tudás más típusai és formái legalább olyan fontosak az innovációs folyamatok sikeréhez, mint a K + F-eredmények. Az ilyen szemléletű szakpolitika tetemes elmaradt haszonnal járhat. A cikk öt...
Read more
© 2025 eGov Hírlevél.
