Skip to main content

Találat: szakirodalom

A kormányzati rendszer és a globális versenyképesség : A fejlesztő állam perspektívája

„Ez a tanulmány a globális versenyképességről szóló nemzetközi felmérések alapján a hazai közintézmények teljesítményét vizsgálja az új uniós paradigma szerint, amely a GDP helyett a „társadalmi haladás” (social progress) fogalmát tekinti alapvető mércének. Az utóbbi évtizedben a nemzetközi társadalomtudományban jelentős fejlődés történt az állami és kormányzati, vagy a még szélesebb értelemben vett közintézményi működés pontos leírásában és teljesítményének megítélésében. A kibontakozó új elméleti vizsgálat egyben szükségképpen komparatív is, tehát hozzásegít bennünket a hazai helyzet jobb felméréséhez a hasonló helyzetű környező államokkal való...

Részletek

Miniszteri fluktuáció és intézményi változások Magyarországon 1990–2010

„A rendszerváltozás utáni első kormánytól (Antall-kormány) a Bajnai-kormányig vizsgálja az írás a 139 fő miniszter kinevezésének és elbocsátásának, illetve a 204 pozíció betöltésének dinamikáját. A politikai rendszer jellemzői, intézményi változásai eltérő miniszteri típusokat kívánnak, és e típusok elkülönülnek a kormányon belüli helyzetük, többek között fluktuációjuk szempontjából is. Az írás bemutatja, hogy a változó intézményi kontextus nyomán, a 20 év során eltérő arányban találunk politikus és szakértő minisztereket, és változatos kinevezésük és elbocsátásuk, lemondásuk mintázata is. A magyar kormányok az elmúlt húsz évben...

Részletek

Adminisztratív politika a 2000-es évtizedben

„A tanulmány a kormányzati szint „alatti” szervezeti populáció, az ún. ügynökség-típusú szervezetek strukturális jellemzőinek időbeli alakulását vizsgálja. A 2002–2009 közötti idő- szakot felölelő empirikus elemzés fókuszában két kérdés áll. 1. Kimutathatók-e a 2000-es évtizedben az ügynökség-típusú szervezetekre irányuló adminisztratív politika vonatkozásában valamiféle mintázatok vagy trendek, és ha igen, milyenek? 2. E mintázatok – végső soron a kormányzatnak a vizsgált szervezetrendszerre vonatkozó adminisztratív politikája – milyen módon reagáltak a 2006-ot követő pénzügyi és politikai válságjelenségekre? Kimutathatók-e, és ha igen, milyen módon és mértékben,...

Részletek

Kockázatos infrastruktúra-fejlesztési projektek a felsőoktatásban

„Az Állami Számvevőszék befejezte a felsőoktatás oktatási infrastruktúra-fejlesztési programjának ellenőrzését. Az ellenőrzés kiterjedt a köz- és magánszféra együttműködésében – PPP-konstrukcióban – megvalósult projektek átfogó értékelésére is. A program középtávú ágazati célja az Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozás infrastrukturális feltételeinek mielőbbi megteremtése volt. A felsőoktatási intézményekkel kötött szerződések alapján a fejlesztéseket és az üzemeltetést a magánszféra finanszírozta, melynek ellentételezéseként az állami megrendelő a projekt futamideje alatt bérleti-szolgáltatási díj fizetését vállalta. A projektek jelentős állami kötelezettségvállalást eredményeztek. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése számos, az előkészítéssel...

Részletek

Felelősség a közvagyonnal való gazdálkodásért avagy jogágak véletlen találkozása a boncasztalon

„A tanulmány a közvagyonnal történő gazdálkodás körében elkövetett kötelezettségszegésért való felelősséget vizsgálja. A jogalkalmazók számára egyre több kihívást jelent a felelősség megállapítása, amely két fő okra vezethető vissza. Az egyik a gazdasági folyamatok egyre növekvő összetettsége, amely a különböző (egyre bonyolultabb) döntéshozatali mechanizmusokban jelenik meg, illetve a másik a jogrendszerben jelen levő pontatlanságok és kollíziók. A felelősségek egyértelmű meghatározásához szükséges a felelősség – mint rendszer – újragondolása és a különböző jogágak közötti harmonizációja. Az új alaptörvény erre megfelelő keretet biztosít a jogalkotók...

Részletek

Az államháztartás finanszírozása

„Megjegyzések Bánfi Tamás – Balogh László (szerk.): Adózó munkaadók és adózó munkavállalók a korrupciómentes gazdaságban című tanulmánykötethez Napjaink egyik rendkívül izgalmas és fontos gazdaságpolitikai kérdését veti fel a tanulmánykötet: hogyan lehet fenntartani a magyar állam finanszírozását, hogyan lehet elkerülni az államcsődöt a külső eladósodottság kizárásával? A szerzők válasza egyszerű és lényegre törő: korrupciómentessé kell tenni a gazdaságot, új munkahelyek teremtésével növelni kell a foglalkoztatottságot és a növekedést, meg kell adóztatni mind a munkaadók, mind a munkavállalók teljes körét. A kötet minden egyes...

Részletek

Állami adósság és állami vagyon

„A szerző az államadósság és az állami vagyon közötti helyettesítési lehetőségeket vizsgálja. Megállapítása szerint helyettesítési lehetőség áll fenn 2–4 éves időhorizonton belül. Ha kevesebbet költenek a vagyoni eszközök felújítására, akkor rövid távon csökkenthető az eladósodottság, de ez megbosszulja magát később. A szerző javasolja az önkormányzatok mellett a központi állam szintjén is előírni vagyoni mérleg készítését. A vagyontörvény cégeket sorol be az állami tulajdon aránya szerint, a túlzott magánosítási törekvésekkel szemben ennél nagyobb biztosítékokat jelentene a nemzeti törzsvagyon kategóriájának a megalkotása. Az idesorolt...

Részletek

Átláthatóság és elszámoltathatóság a pártfinanszírozásban

„Átláthatóság és elszámoltathatóság a pártfinanszírozásban Konferencia-összefoglaló Hogyan javítható a pártok gazdálkodása és a kampányfinanszírozás átláthatósága és elszámoltathatósága? – ezen a címen rendezte 2011. szeptember 9-én az Állami Számvevőszék az „Átláthatóság és elszámoltathatóság a sarkalatos törvényekben” elnevezésű konferenciasorozatának első programját. Az Állami Számvevőszék – a sarkalatos törvények előkészítése kapcsán rendezett – konferenciasorozatának célja, hogy a törvények előkészítésében résztvevőkkel megismertesse az adott törvény témakörében szerzett ellenőrzési tapasztalatait. Ugyanakkor lehetővé kívánta tenni, hogy tudományos kutatók és civil szervezetek is kifejthessék véleményüket a szabályozás fontos kérdéseiről,...

Részletek

Belső ellenőrzés az önkormányzatoknál. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai

„ Az önkormányzati belső ellenőrzés nem tölti be rendeltetését, ténylegesen nem járul hozzá, hogy az önkormányzatok gazdálkodása szabályos, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen. Az önkormányzatok többségében a belső ellenőrzés rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen nem értékeli, illetve nem fejleszti az önkormányzat kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. Ennek okai részben az önkormányzati és az államháztartási törvény ellentmondásaiban lelhetők fel, részben pedig a belső ellenőrzés helytelen alkalmazására, szerepének félreértelmezésére vezethetők vissza. Az Állami Számvevőszék – figyelemmel a nemzetközi standardokra is – évek óta...

Részletek
Page 212 of 221 1 211 212 213 221