Skip to main content

Találat: szakirodalom

Digitális vallás. Az új információs technológiák hatása a vallásokra, vallási közösségekre Magyarországon

„2020 tavaszán bejárta a világsajtót a kép, amelyen Ferenc pápa egyedül, magányosan mondja el az üres Szent Péter-bazilikában nagyszombati szentbeszédét. Korábban soha nem volt még arra példa az egyházak történetében, hogy a legnagyobb ünnepeket, tavasszal a húsvétot, a szédert és a ramadánt, télen pedig a karácsonyt, illetve a hanukát ne közösségben ünnepelték volna a hívek. 2020-ban a vallásos emberek, családok a média segítségével követhették a szertartásokat. Természetesen a koronavírus-járvány előtti időszakban is számos vallási felület létezett a világ­hálón, applikációk sokasága szolgálta a...

Read more

A társadalmi innováció szerepe a vidéki térségek fejlesztésében

„...Disszertációmban a társadalmi innovációnak a társadalmi fenntarthatóságra gyakorolt hatásával foglalkozom. A társadalmi és műszaki-technikai innováció együttesen, egymást kiegészítve, erősítve képes a helyi, szervezeti szintű kihívásokra reagálni, ezért vizsgálataimat a kis- és középvállalati körre szűkítem. Úgy vélem, hogy mindkét innovációnak való megfelelés nagy kihívás. Ilyen irányú vizsgálat a fenntarthatóság keretrendszerében még nem történt meg. A társadalmi fenntarthatóság elvárásrendszerében a kis és közepes méretű vállalkozások társadalmi, műszaki- és technikai innovációs tevékenységének vizsgálata, különös tekintettel a jó gyakorlatok multiplikativitásának támogatására. Megfogalmazott kutatási célom egyidejűleg vizsgálja...

Read more

Európai adatterek. Tudományos ismeretek az adatok széles körű megosztásáról és felhasználásáról

„A tisztességes és megbízható adatmegosztás biztosítása az Európai Bizottság 2019–2024-es időszakra vonatkozó szakpolitikai menetrendjének központi eleme „A digitális korra felkészült Európa” prioritás keretében. A 2020-ban közzétett európai adatstratégia ambiciózus jövőképet határozott meg arra vonatkozóan, hogy közös európai adattereket hozzanak létre valamennyi stratégiai társadalmi ágazatban és közérdekű területen. Az adatterek olyan szuverén, megbízható és interoperábilis adatmegosztási környezetek, ahol az adatok az ágazatokon belül és az ágazatok között áramolhatnak, az európai törekvések, szabályok és értékek teljes körű tiszteletben tartása mellett. Az európai adatstratégia közzétételét...

Read more

Mesterséges intelligencia (MI) az európai közszféra interoperabilitásáért

„Ez a jelentés az Informatikai Főigazgatóság (DG DIGIT) által a Közös Kutatóközpont (JRC) támogatásával kifejlesztett megfigyelőközpont, a Public Sector Tech Watch keretében végzett kutatási tanulmány eredményeit tartalmazza, amely tudásközpontot és virtuális teret biztosít a közigazgatási szervek, a civil társadalom, a GovTech vállalatok és a kutatók számára. A jelentés elsődleges célja, hogy elemezze, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek hogyan javítják az európai közszférán belüli interoperabilitást. A megállapítások három pilléren alapulnak: a mesterséges intelligencia és az interoperabilitás közötti szinergiákról szóló szakirodalom és szakpolitikai áttekintése; a kutatási...

Read more

A digitális adatok tulajdoni adaptációja, a digitális javak vagyonjogi kölcsönhatásainak tükrében

„...Parti Tamás dolgozata egy merőben új szemléletmódot állít fel, és a digitális javakat a vagyonjogi rendszer részének tekinti. Álláspontja szerint a digitális adatok olyan értékhordozóvá váltak az utóbbi évtizedekben, amelyek egyre komolyabb kölcsönhatásba lépnek a gazdasági és a jogi környezettel. Az adattudománnyal a jog világa eddig pusztán érintőlegesen foglalkozott. Tény, hogy az utóbbi néhány évtizedben újra és újra előtérbe kerültek az adatok kezelésével kapcsolatos jogi kérdések, de ezek első renden az egyén önrendelkezési jogával összefüggésben megjelenő, mindenekelőtt alkotmányjogi megközelítések voltak (lásd az...

Read more

Baja van az OECD-nek Magyarországgal, és jelentős változtatásokat javasol

„A versenyképességhez nagyon komoly fordulatra van szükség az OECD szerint – mondta Hornyák József, a Portfolio elemzője. A forgalomalapú ágazati különadók csökkentését, valamint a telefonhívásokra és az SMS-ekre kivetett távközlési adó fokozatos kivezetését javasolja a magyar döntéshozóknak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet most közzétett jelentése. Ebben több más mellett azt is megállapítja az OECD, hogy Magyarországon gyenge a piaci verseny, alacsony a termelékenység, kevés a bölcsődei férőhely és magas az időskori szegénység kockázata. Felhívják a figyelmet arra is, hogy növelni kell...

Read more

Digitalizálódó társadalom. Tanulmányok az új technológiák társadalmi-jogi hatásairól

„„Felforgató technológiák” – jó ideje érezhető, hogy az új technológiák nem csupán lehatárolható részterületeken hozhatnak majd újítást, hanem egész struktúrákat törölhetnek el, vagy írhatnak át úgy, hogy az, ami a korábbi működési mechanizmusok helyén létrejön, radikálisan új kérdéseket vet föl. Valóban így lett, és ennek most már tanúi, résztvevői vagyunk: haszonélvezői és elszenvedői egyszerre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének újabb tanulmánykötete a társadalom digitalizálódásának néhány kiemelt területét vizsgálja. A szerzők ezúttal a legújabb technológiák társadalmi aspektusára fókuszálnak, és azt kutatják,...

Read more

Az adatáramlás megkönnyítése adatközösségek révén – Gyakorlati útmutató az értékes, hozzáférhető és felelősségteljes adategyüttműködés kialakításához

„Az adatok a mai társadalmak nélkülözhetetlen eszközei, de az előállításuk és megosztásuk jól ismert piaci kudarcoknak van kitéve. Ezek közül néhány: sem a gazdasági, sem a tudományos piacok nem jutalmazzák hatékonyan a költséges adatgyűjtési és minőségbiztosítási erőfeszítéseket; az adatszolgáltatók nem tudják könnyen felügyelni adataik megfelelő felhasználását; és ennek megfelelően a felhasználók gyenge ösztönzést kapnak a szolgáltatóktól kapott adatok megfizetésére, elismerésére és védelmére. Az adatközösségek potenciális nem-piaci megoldást jelentenek erre a problémára, összehozva az adatszolgáltatókat és a felhasználókat a piaci hiányosságok megoldása érdekében....

Read more

Megjelent a Projektmenedzsment Útmutató – PMBOK Guide hetedik kiadásának magyar fordítása

„A kiadvány * A fejlesztési megközelítések teljes skáláját tükrözi (prediktív, hagyományos, adaptív, agilis, hibrid stb.); * Egy egész fejezetet szentel a fejlesztési megközelítések és a folyamatok testreszabásának; * Bővíti az eszközök és technikák listáját a "Modellek, módszerek és produktumok" című új fejezetben; * A leszállítandók mellett a projekt végeredményeire összpontosít; és * Integrálódik a PMIstandards+™ programmal, ezáltal a felhasználóknak hozzáférést biztosít olyan tartalmakhoz, amely segíti őket a Projektmenedzsment útmutató munkájuk során történő alkalmazásában. 28 Önkéntes lektor A fordítást egy elkötelezett önkéntesekből álló...

Read more

Relatív hatékonyságvizsgálat (DEA). Alapmodellek és menedzsmentalkalmazások

„A korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrások észszerű felhasználása az élettel összeegyeztethető földi környezet és az emberi társadalom fennmaradásának fontos feltétele. Ehhez hasonlóan, a gazdálkodó szervezetek számára rendelkezésre álló erőforrásokkal történő gazdálkodás a vállalatok versenyképességét és fennmaradását határozza meg. A gazdasági életben alkalmazott erőforrások nagyon összetettek, anyagi, technológiai, humán, pénzügyi és intellektuális területeket egyaránt átölelnek. A menedzsment mindennapi problémája annak eldöntése, hogy ezekből az erőforrásokból mekkora mennyiség felhasználása indokolt a jelenleg rendelkezésre álló és alkalmazható technológiák mellett. Mely szervezetek járnak élen az erőforrások...

Read more
Page 23 of 226 1 22 23 24 226