Skip to main content

Találat: szakirodalom

Elemzés – Az állami nyilvántartások és az elektronikus ügyintézés

„...az elemzés egyik fő célja, hogy értékelje az állami nyilvántartások, az elektronikus ügyintézés jelenlegi helyzetét Magyarországon, és a 2010-2020. közötti időszakban ezzel kapcsolatban érvényesült tendenciákat. Továbbá az elemzés rámutathat a fejlesztési lehetőségekre is. Ennek keretében áttekintésre kerülnek az elektronikus ügyintézés alkalmazásának területei Magyarországon, ezek hatása a társadalomra és a gazdaságra, valamint az elektronikus adatnyilvántartásban és adattovábbításban rejlő kockázatok. Az elemzés bemutatja továbbá az állami nyilvántartások és az elektronikus ügyintézési folyamatok kialakításának és működtetésének, valamint a kapcsolódó adatvédelmi kérdéseknek a jogszabályi környezetét is...”...

Részletek

Mesterséges intelligencia a közigazgatásban

„Jelen Infojegyzet először áttekinti a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit a közigazgatásban, majd külföldi és magyar példákon keresztül mutatja be annak gyakorlati megvalósítását.” Forrás: Mesterséges intelligencia a közigazgatásban; Samu Nagy Dániel; Infojegyzetek, 2021/73.; Képviselői Információs Szolgálat; 2021. december 3. (PDF)

Részletek

Fejlesztési irányok – Mesterséges intelligencia a közigazgatás szolgálatában : az MI-alkalmazások terén elért eredmények az e-közigazgatás építőelemeiben, fejlesztés alatt álló MI-alapú szolgáltatások, rendszerek

„Az államnak követni kell a technológiai újításokat, így az MI alkalmazási területeit és felhasználási lehetőségeit is, de nem biztos, hogy ezeket alkalmaznia is kell. Azokat azonban, amelyeket már piaci körülmények között teszteltek, bevezettek és jól működnek, megfontolás után az államnak is alkalmazni lehet. A Belügyminisztérium az e-közigazgatás fejlesztési stratégiájába illeszkedve az MI alapú megoldásokat is kívánja használni, a már kialakított informatikai „építőelemekhez” kapcsolódó, MI elemeket használó modulok implementálásával, támogatva széleskörű felhasználásukat kiemelkedő kiberbiztonság és magas rendelkezésre állású informatikai háttér biztosítása mellet” Forrás:...

Részletek

Digitális válaszok az adatalapú közigazgatás korában

„A tanulmány célja, hogy képet adjon a hazai digitalizáció helyzetéről, a Digitális Jólét Program (DJP) történetéről, tevékenységéről. Kiemelendő a közigazgatás-fejlesztés 2010-es alapjain nyugvó következő állomása, mely három dimenzióban (ember-gép-rendszer) és három beavatkozási területen (adat-robot-hálózat) állapít meg teendőket. A Mesterséges Intelligencia Stratégia (MIS) új fejezetet nyitott a DJP történetében, rávilágított az adat jelentős szerepére. A téma jelentősége okán felállításra került a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), melynek működési dimenziói közül kiemelendő a szabályozási dimenzió, ami egy konfliktusos terepnek ígérkezik a jövőben. ” Forrás: Digitális...

Részletek

A mesterséges intelligencia egészségügyi jogi és etikai dimenziói

„A tanulmány vizsgálja a mesterséges intelligencia és az egészségügyi jog eges vetületeit, elsősorban a fejlesztés, a klinikai kutatás és az engedélyeztetés, a forgalmazás, az egészségügyi ellátórendszerben való működés során. A vizsgálódás tárgya alapvetően az egészségügy területén használt, úgynevezett szűk MI (artificial narrow intelligence – ANI) rendszerek, amelyek az egészségügyben valós adatbázisok feldolgozása során gépi tanulási (machine learning – ML) vagy mély tanulási (deep learning) módszerek révén működnek. Ilyen detektív, azaz múltbeli és mérhető számításokon alapuló, vagy előre meghatározott paraméterek és protokollok mentén...

Részletek

Határtér. Digitális kihívások a jogban

„A digitális világ életünkké vált. Ma már közhely leírni, hogy az okostelefonok, a számítógépes megoldások, a kommunikáció új csatornái, a szakmai munkánk, a szabadidős szórakozásaink, az egészségünk, kis túlzással az életünk és a halálunk a digitális társadalom (kritikusok szerint a digitális paradoxon, pesszimistábbak szerint a digitális paranoia) keretében zajlik. A jogászok a digitális világ bejelentkezése óta részt vesznek annak szabályozásában. Gondoljunk az elektronikus cégeljárásra, az elektronikus aláírásra, a fizetési meghagyásos eljárásra, avagy a digitális tárgyalóterem működésére. A szabályozási törekvések egy részét szintén...

Részletek

Klasszikus drámáink is kutathatóak mesterséges intelligenciával

„Izgalmas program zajlott az ELTE-n már a Magyar Tudomány Ünnepe első napján: a Bölcsészettudományi Karon bemutatták a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium harmadik saját fejlesztésű irodalmi adatbázisát, a Drámakorpuszt. 2020 őszén kezdte meg munkáját a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium az ELTE koordinációjával. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett program keretében létrejött, intézményközi összefogásban működő laboratórium célja, hogy kidolgozza a nemzeti kulturális örökség mesterséges intelligencia alapú feldolgozásának, kutatásának és oktatásának, valamint a lehető legszélesebb körű közzétételének módszertanát. A tavasszal bemutatott Verskorpusz és Regénykorpusz után az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszék 2021. november 3-án vitte a...

Részletek

Az Európai Unió regionális statisztikai évkönyve – 2021-es kiadás

„A statisztikai információk fontos eszközt jelentenek egy adott területen vagy régióban hozott politikai döntések hatásának megértéséhez és számszerűsítéséhez. Az Eurostat 2021-es regionális évkönyve részletes képet ad a statisztikai témák széles skálájáról az EU-tagállamok régióiban, valamint az EFTA és a tagjelölt országok régióiban. Minden fejezet statisztikai információkat mutat be térképek, ábrák és infografikák formájában, a főbb megállapításokat kiemelő, leíró elemzéssel kísérve. 13 témával foglalkoznak a regionális mutatók: népesség, egészségügy, oktatás, munkaerőpiac, életkörülmények, digitális társadalom, gazdaság, vállalkozás, kutatás-fejlesztés, turizmus, közlekedés, környezetvédelem és mezőgazdaság.” Forrás:...

Részletek

eGovernment Benchmark 2021: a 2021. évi e-kormányzati referenciaértékek a digitális kormányzás új korszakába való belépést jelzik

„A Covid19 felgyorsította Európa előrehaladását azon célja felé, hogy 2030-ra valamennyi központi és helyi kormányzati szolgáltatás online elérhetővé váljon. Bátor lépésekkel előre Az Európai Bizottság 2021. évi e-kormányzati referenciajelentése, amelyet a Capgemini, leányvállalata a Sogeti, valamint konzorciumi partnerei, az IDC és a Politecnico di Milano, készítettek, megállapította, hogy bár még sok a tennivaló, az európai kormányok „rezilienciáról és innovációról” tettek tanúbizonyságot, amikor a létfontosságú szolgáltatásokat gyorsan elérhetővé tették online. Ez a későbbi cselekvés számára is mintaként szolgál. A Bizottság éves felülvizsgálata –...

Részletek

Mesterséges intelligencia módszerek alkalmazása az informatikai rendszerek biztonsági auditjában

„...Összefoglalóan, a kutatási cél olyan modellek megalkotása, melyek az informatikai rendszerekben felmerülő kontrollhiányosságok automatizált felderítésére (gyanúgenerálásra) irányulnak a mesterséges intelligencia alapú fogalomalkotás lehetőségeit felhasználva a modellalkotásban és a modelljóság mérésben egyaránt, ahol a rendelkezésre álló audit naplóállományból kell a mesterséges, elemi/mérhető és optimalizáltan aggregálható kockázatfogalom megalkotása keretében ennek mértékét, normáját algoritmikusan levezetni a tanításra alkalmazott adatok, lehetőleg optimális felhasználásával. Tehát a cél egy robot-auditor fejlesztése, mely alkalmas elrugaszkodni az emberi önkényességtől és az audit egyes részfeladatainak automatizált elvégezésére képes, és így a...

Részletek
Page 40 of 219 1 39 40 41 219