Skip to main content

Találat: szakirodalom

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok szervezeti és vagyoni sajátosságai

„...Általánosságban kiemelendő, hogy a dolgozat egy speciális jogintézményt, a társasági jog és az állami vagyongazdálkodás metszetében elhelyezkedő ún. köztulajdonban álló gazdasági társaságokat vizsgálja, elődlegesen a rendelkezésre álló jogszabályi háttér, szakirodalmi források és bírósági döntések elemzésével. Tekintettel arra, hogy ezek a szervezetek mind közgazdaságtani, mind közigazgatás-tudományi, mint pedig jogi szempontból számos, részletes kutatásra érdemes aspektussal rendelkeznek, szűkíteni indokolt a jogintézménnyel kapcsolatos kutatások fókuszát, annak érdekében, hogy a dolgozat az attól elvárt és indokolt részletességgel és mélységben tudja bemutatni a választott témát. A fentiekben...

Read more

Az internetes platformok kora

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) idén is tanulmánykötetben dolgozza fel a digitális világ társadalmi hatásaival és szabályozási kihívásaival kapcsolatos egyik fontos kérdéskört. A mesterséges intelligencia alapjogi összefüggéseit elemző korábbi kötet után ezúttal az internetes platformok meghatározóvá váló szerepe és annak sokrétű következményei jelentik a vizsgálat tárgyát. Az információs társadalom működési mechanizmusainak és szabályozási lehetőségeinek megértésében a kutatóintézet ezúttal sem csak saját kutatói csapatára számíthat, hanem azokra a kiváló kollégákra is, akik mind – a már hagyománnyá váló – éves...

Read more

Jogi technológiák. Digitális jogalkalmazás

„E kötet másfél év munkájának a gyümölcse. Még 2020 végén határozta el néhány lelkes szakember, hogy megalapítja a Digitális Jogalkalmazás Munkacsoportot ( Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete, ITKI) azzal a céllal, hogy a korszerű jogi technológiákat tanulmányozza. Ők a kötet szerzői. Van közöttük doktorandusz és professzor, fogalmazó és kúriai bíró, programozó és ügyvéd. Már a megalakuláskor megszületett az ötlet, hogy kötetbe kellene foglalni azokat a gondolatokat és kutatásokat, amelyek a csoport körül összesűrűsödtek. A tizenöt fejezet így vegyesen tartalmaz jogi informatikai...

Read more

Az Európai Számvevőszék értékelése az uniós intézmények tevékenységéről a világjárvány idején

„Az Európai Számvevőszék ma közzétett jelentése szerint az uniós intézmények jelentős ellenálló képességről tettek tanúbizonyságot a Covid19-világjárvány idején. Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága egyaránt gyorsan és rugalmasan reagált, és ki tudta használni a digitalizáció terén végrehajtott korábbi beruházásainak előnyeit. Az uniós intézmények számára azonban még mindig nehézséget jelent, hogy a Covid19 utáni világban a lehető legjobban ki tudják aknázni a válság által felgyorsított innováció és rugalmasság lehetőségeit. Az első Covid19-megbetegedésről hivatalosan 2020. január végén...

Read more

Az Európai Számvevőszék értékelte, hogy az Európai Bizottság hogyan értékelte a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket

„2021 februárjában az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletet: az eszköz célja, hogy mérsékelje a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait. Az Unió pénzügyi támogatásának igénybe vételéhez a tagállamoknak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kell benyújtaniuk. Megvizsgáltuk ezen nemzeti tervek Bizottság általi értékelését és megállapítottuk, hogy az a folyamat összetettségét és az időkorlátokat figyelembe véve összességében megfelelő volt. Az eljárással kapcsolatban azonban több hiányosságot, a tervek sikeres végrehajtásával kapcsolatban pedig több kockázatot is feltártunk. Több...

Read more

Az önvezető autók problémái, különösen az elszabadult villamos dilemmája, és a magyar büntetőjog

„Az önvezető autó emberi befolyás nélkül, csak digitális technológiára támaszkodva közlekedik az utakon. Felismeri a környezetét, önmagát navigálja, elkerüli a közlekedési dugókat és csökkenti a balesetek valószínűségét, és habár elterjedésük országunkban még valószínűleg a távoli jövő zenéje, önműködő voltuk számtalan megválaszolatlan kérdést hagy maga után. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy kinek a cselekménye alapján állapítható meg büntetőjogi felelősség, illetve milyen információt kellene betáplálni a járműbe, ha többféle úton lehet elhárítani egy balesetet, és szinte biztos, hogy valakinek meg...

Read more

Mire jó ma egy önvezető autó? Az önvezető autók jelenlegi szabályozásának kérdései és kritikái

„Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az Mesterséges Intelligenciát felhasználó önvezető autók szabályozása során felvetődő jogi kérdéseket abban a hipotetikus esetben, ha a technológia készen állna teljes mértékben a széles körű felhasználásra. Ez még ugyan nem következett be, ám rendkívül közeli a jelenség, így hamar aktuálissá válik a szabályozás adaptációja. A dolgozat egy interdiszciplináris áttekintés arról, hogy a jelenlegi szabályozási környezetbe miként illeszthető be az új technológiai jelenség és milyen anomáliákhoz vezetne a szabályok alkalmazása. Alkotmányjogi szempontból az MI potenciális jogalanyisága merült fel...

Read more

Az adatterek létrehozásának európai módja

„Abban a helyzetben, amit az adatok elérhetőségének gyors növekedése, valamint az adatforrások, infrastruktúrák, technológiák és az adatmegosztásban részt vevők közötti összetett viszonyok határoznak meg, az Európai Unió (EU) olyan megközelítéseket dolgoz ki, amelyek kihasználhatják az adatvezérelt innováció előnyeit. Az európai adatstratégiában 2020-ban meghatározott szakpolitikai jövőkép célja, hogy az EU vezető szerepet töltsön be a mai adatközpontú társadalomban a szereplők és ágazatok közötti jobb adatfelhasználás révén, amelynek végső célja az, hogy a köz- és üzleti szférában jobb döntések szülessenek. Ezt a gyakorlatban egy...

Read more

A bürokratikus szervezetek információs infrastruktúrájának digitalizálása

„A tanulmány célja, hogy megpróbálja összefoglalni, hogy a kutatás keretében milyen megállapításokat tettünk a bürokratikus (közigazgatási) szervezetek elméleti alapja és infrastrukturális fejlődése kapcsán. Az elmúlt időszakban a közigazgatás modernizációja lendületet vett, ezért úgy véljük, hogy érdemes figyelmet fordítani arra, honnan indult az ügyintézés kialakított rendje, és hol tart ma a digitális közigazgatás fejlesztési lehetőségei terén. Jelen összegző tanulmányban nem a teljes digitalizációs folyamatot fogjuk vizsgálni, hanem csupán a bürokrácia alapfogalmait és a bürokratikus szervezetek back office folyamatait támogató, a közigazgatás alap infrastruktúrájának...

Read more

A közigazgatási teljesítménymérés fejlesztéspolitikai aspektusai: „nagyrendszerek” és projektszintű „részrendszerek” összekapcsolása

„A napjainkban zajló komplex társadalmi, gazdasági, geopolitikai, technológiai és szervezeti változások kiemelten szükségessé teszik a közigazgatásban megvalósuló fejlesztések stratégiai és operatív dimenziójának összekapcsolását. A tanulmány előfeltevése szerint az országos léptékű helyzetleíró mutatók és a projektalapú fejlesztések interaktív viszonyrendszere komplex mérésirendszer kiépítésével valósítható meg, amely egyszerre képes támogatni, mérni a fejlesztések eredményes megvalósítását, továbbá alkalmas azok társadalmi gazdasági hatásainak azonosítására és alátámasztására. A hipotézist a tanulmány a releváns hazai és nemzetközi szakirodalom megállapításaira támaszkodva a 2014–2020 közötti Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program keretében...

Read more
Page 42 of 230 1 41 42 43 230