Skip to main content

Találat: szakirodalom

Európa Kulturális Fővárosai Kelet-Közép-Európában

„Az Európai Unió kiváló és sikeres kulturális kezdeményezése az Európa Kulturális Fővárosa projekt. Az ezredforduló utáni két évtizedben a programsorozat Kelet-Közép-Európában is grandiózus módon megvalósult kilenc városban, mely városokban megújulást, ismertséget, kulturális felvirágzást hozott magával. Az első Európa Kulturális Főváros Kelet-Közép-Európában Nagyszeben volt, 2007-ben. Példáját Vilnius követte 2009-ben, a következő években pedig rendre Európa Kulturális Fővárosa volt Pécs, Tallinn, Maribor, Kassa, Riga, Plzen és Wroclaw. Izgalmas kérdés, hogy a programsorozat milyen hatásokat generált ezekben a városokban, milyen hozadéka származott a megvalósított projekteknek,...

Részletek

Újraéledő francia iparpolitika – új dilemmák, kihívások és eszközök

„Franciaországban – ahol gyakran a német Mittelstand vállalatokat tekintik nemcsak példának, de versenytársnak is – a nagyvállalati fejlesztési modell megrekedése után ismételten napirenden az újraiparosítás. Ezúttal a figyelem fókuszában a középvállalatok, azoknak is egy speciális köre, az ETI-k, valamint a startup cégek kerültek. A dezindusztrializáció negatív hatásai, amit a 2008-as válság tovább súlyosbított, sok vitát generáltak részben a beavatkozás szükségességével, részben annak mikéntjével kapcsolatban. A decentralizált Németországhoz való felzárkózás, az ipari versenyképesség bázisát jelentő Mittelstand-modell sikeresebb alkalmazása komoly kihívás a centralizáltabb berendezkedésű...

Részletek

Az IKT kutatás és fejlesztés Európában és Európán kívül – az elemzés legfontosabb tényei (PREDICT 2020)

„A jelentés az IKT-re irányuló K+F-tevékenységek helyzetét elemzi az EU-28-ban és világszerte további 12 országban. Ez a sorozat 13. tagja. A korábbiakhoz hasonlóan az online változat a következő címen érhető el: https://ec.europa.eu/jrc/en/predict. A statisztikai adatok lehetővé teszik a következők összehasonlítását: az IKT-ágazat és a teljes gazdaság; az IKT-gyártó ágazat és az IKT-szolgáltatások ágazata; a négy IKT-gyártó ágazat, két IKT-szolgáltató ágazat, valamint az MC- és RS-ágazat (Media and Content, Retail Sector); az Európai Unió országai; az EU és a nemzetközi környezet (beleértve a...

Részletek

A stratégiai előrejelzés módszertana és gyakorlata

„Minden racionális állami és nem állami, politikai, társadalmi, gazdasági szereplő – sőt az egyén is – törekszik arra, hogy működése során tevékenységét – rendeltetésétől függetlenül – hatékonyan, hosszú távon kiszámítható keretek között végezze . Ebbe beletartozik a működési környezet és a működésre hatást gyakorló külső és belső tényezők megismerése, az előre jelezhető, várható akadályok, kihívások kiküszöbölése, az azok elhárítására való felkészülés, a lehetőségek felismerése és megragadása, a komparatív előnyök kihasználása . A jelen tanulmánykötet szerzői és a szerzők munkáját megalapozó kutatásban részt...

Részletek

A magyar közigazgatás szervezeti és hatásköri rendszere

„...E tananyag azt az igényt kívánja kielégíteni, hogy bemutassa a közigazgatási szervezési elveket és a magyar közigazgatás szervezeti és hatásköri felépítését, mindezt érthetően, könnyen emészthetően és a közigazgatás gyakorlati működésére reflektálva. Jelen a tananyag nem kíván „mindent megtanítani”, tehát az elméleti keretrendszert teljes mélységeiben felölelni. Sokkal inkább egy áttekinthető értelmezési rendszert szeretne nyújtani az olvasónak, amely segít megérteni a közigazgatás törvényszerűségeit és rendezési elveit, közelebb visz a közigazgatás működésének megértéséhez, valamint a jelenlegi közigazgatási folyamatok átlátásához és értékeléséhez. Ezért a tananyagban gyakran...

Részletek

Négy hónappal korábban frissülnek a KSH Tájékoztatási adatbázisának települési adatai

„Tisztelt Felhasználóink! A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Tájékoztatási adatbázisán belül, a „Területi statisztika” adatkör településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatait idén két alkalommal frissíti, a 2019-es adatok egy része már július 31-én, azaz a korábbi gyakorlathoz viszonyítva négy hónappal hamarabb elérhetővé válik. Melyek ezek? * A terület, az állandó-, illetve lakónépesség nem és korcsoport szerint, * az élveszületések, a halálozások, a házasságkötések, a belföldi vándorlás, * a nyilvántartott álláskeresők száma, jellemzői, * a lakásállomány, -építés, -megszűnés, * a háziorvosok és házi...

Részletek

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 2. rész

„...3. Teljes bizonyító erejű magánokiratiság kapcsolata az írásbeliséggel A polgári jogi írásbeliség fogalmára azonban nem csak az anyagi jog van hatással, hanem a polgári eljárásjog okirati fogalma és a közjogi természetű elektronikus ügyintézési kötelezettségek is. A polgári perrendtartás természetesen csak a teljes bizonyító erejű magánokirat jogintézményével foglalkozik, az írásbeliséggel nem. Nevesít néhány technikai feltételt, amely követelmények teljesítése esetén egy okiratot teljes bizonyító erejűnek kell tekinteni (2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés). Ugyanakkor különösebb levezetést talán nem igényel, hogy ha egy...

Részletek

A digitális átalakulás módszereinek feltárása a közszolgáltatásokban – a design thinking módszertan alkalmazási lehetőségei

„Habár a közszolgáltatások digitális átalakítása elkerülhetetlennek látszik, ennek végrehajtása során számtalan kihívással kell szembesülni. Az eltérő szabályozási logika és felhasználói elvárások, a hivatali folyamatok és az állampolgári ügyfélélmény gyakran ütközik egymással. Mindezek miatt a közszolgáltatások digitális átalakítása nem egyszerűen egy technológiai támogatási feladat, hanem a folyamatok, vagy akár a szabályozás ügyfélközpontú átalakítását is jelenti. Ennek megvalósításához új szemléletmód is szükséges. A szerző cikkében az ezeket a célokat támogató design thinking módszertant elemzi. Szakirodalmi feldolgozás alapján integrálja a különféle design thinking megközelítéseket, és...

Részletek

Felül kell vizsgálni a köztestületek szabályozását, mondja az Állami Számvevőszék

„A köztestületek teljes jogszabályi környezetének felülvizsgálata szükséges a feltárt szabályozási és pénzügyi hiányosságok miatt – derül ki az Állami Számvevőszék elemzéséből, aminek legfontosabb összegzése, hogy az ÁSZ által – 2013. és 2019. között – ellenőrzött kilenc köztestület többségében a közpénzekkel való felelős és átlátható gazdálkodás nem valósult meg. Az Alaptörvény szerint minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekből megvalósuló gazdálkodásával. Az ÁSZ megállapításaival az ellenőrzöttek közpénzekkel való felelős gazdálkodását segíti elő. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított...

Részletek
Page 60 of 219 1 59 60 61 219