Skip to main content

Találat: szakirodalom

Miért nem követi feltétlenül a termelékenység javulása az innovatív infokommunikációs fejlesztéseket?

„A Management Review Quarterly szeptemberben megjelent számában Stefan Schweikl és Robert Obermaier átfogó, évtizedekre visszatekintő elemzést tett közzé az innovatív infokommunikációs fejlesztések termelékenységre gyakorolt hatásáról (Lessons from three decades of IT productivity research: towards a better understanding of IT-induced productivity effects – online hozzáférhető 2019. október 14-től). Mint írásukból kiderül: a pozitív korreláció egyáltalán nem magától értetődő. Ennek megállapításán túl azonban azt is igyekeznek feltárni, hogy ha nem érvényesül a várt kedvező hatás, akkor annak mi lehet az oka. A szerzők rámutatnak,...

Read more

A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban

„A hazai IKT szektor nemzetgazdasági súlyának bemutatása az új digitális technológiák figyelembevételével Főbb megállapítások Az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékkal, 6 ezer milliárd forintra nőtt az IKT szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték (GVA), ezzel az ágazat - a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve - a teljes magyar GVA mintegy 20%-át adja; Szakértői becslés szerint a statisztikai számbavételi módszerekkel mérhető IKT szektoron egyre inkább túlmutató digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25%-át adja, ha...

Read more

A keresőmotorok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából

„...Figyelembe véve tehát 1) a keresőmotor mint kapuőr szolgáltatásának jellegét – az online tartalmak közötti folyamatos szelekciót és annak átláthatatlanságát –; 2) a szolgáltatás reklámozókat szem előtt tartó és a monopólium kialakulásának kedvező üzleti környezetét, valamint 3) a felhasználói szokásokat, amelyek alapján a keresési találati lista első három helyén túli találatokra szinte senki nem kattint,10 nem tűnik túlzónak Jeffrey Rosen megállapítása, miszerint a Google vezetői és jogászai „sokkal nagyobb hatalmat gyakorolnak a szólás felett, mint az Legfelső Bíróság.” A keresőmotorok és az...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 4.

Soft Power 30: Magyarország lejjebb csúszott a békés érdekérvényesítés nemzetközi erősorában A múlt héten napvilágot látott a 2019. évi Soft Power 30 index. A Portland globális stratégiai kommunikációs tanácsadó cég és az USC Center on Public Diplomacy amerikai egyetemi kutatóhely közös munkájával kidolgozott mérőrendszer a modern közdiplomácia eredményességét hivatott visszajelezni. Azt tehát, hogy az egyes államok milyen hatásfokkal képesek nemzeti céljaikat, értékeiket kivetíteni a nemzetközi térbe – méghozzá békés eszközökkel. Mondhatjuk úgy is: ez a mérőrendszer, és a segítségével felállított ország rangsor...

Read more

Mesterséges Intelligencia (MI) politika és Kína: az államilag irányított fejlesztés valósága

„Amikor Kína bejelentette, hogy az a céljuk, hogy Kína a Mesterséges Intelligencia (MI) területén 2030-ra vezető szerepre tegyen szert - elméleti, technológiai és alkalmazási területeken egyaránt, akkor ez nemcsak a világ figyelmét keltette fel, hanem a DigiChina vállalkozásét is. A DigiChina, vagy teljes nevén a Stanford-New America DigiChina Project, több intézmény és szakértő együtt működése, melynek keretében a kínai nyelvű források fordítása és elemzése révén próbálják megérteni a kínai digitális szakpolitikai fejleményeket. Egyebek mellett az adatkormányzásra, Mesterséges Intelligenciára (MI), internetjogra és a...

Read more

Platform alapú munka

„A közösségi gazdaság megjelenése és térhódítása, valamint a digitalizáció terjedése a munkavégzési formák diverzifikálódásához, új típusok megjelenéséhez vezet. Az Infojegyzet a platform alapú (vagy internetes) munkavégzés formáját, jellemzőit tekinti át és rámutat az azzal kapcsolatos,egyes munkaügyi kérdésekre is.” Forrás: Platform alapú munka; Kardos Krisztina; Infojegyzet; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; 2019/41.; 2019. október 29. (PDF)

Read more

Műhelykonferencia: Az online platformok felelősségéről

„Meghívó „Az online platformok felelősségéről” című műhelykonferenciára, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) rendez annak apropóján, hogy angol és magyar nyelvű kiadásban is megjelent Koltay András könyve az internetes platformok társadalmi nyilvánosságra gyakorolt hatásáról: „New Media and Freedom of Expression” (Hart Publishing, Oxford, 2019), valamint „Az új média és a szólásszabadság” (Wolters Kluwer, Budapest, 2019). Időpont: 2019. november 21. (csütörtök) 17.00 óra Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Hunyadi terem (1089 Budapest, Ludovika tér 2.) A műhelykonferencia előadói: Dr....

Read more

Konferencia: „Az új technológiák és a jog”

„A Magyar Tudomány Ünnepe keretében rendezett konferencia célja interdiszciplináris keretek között áttekinteni a technológiai fejlődés következtében megjelenő új kihívásokat és az ezekre adható jogi válaszokat. Az innováció egyre inkább az egyes gazdasági ágazatok működését határozza meg, ez azonban felveti a stabil jogi környezet meglétének az igényét is. Éppen ezért az előadók a technológiai fejlődés és a jogi szabályozás közötti kölcsönhatásokat elemzik a különböző területeken és jogágakon keresztül. Továbbá az új technológiák használatával kapcsolatos szabályozási kérdésekre, valamint a lehetséges megoldásokra szeretnék felhívni a...

Read more

Az Európai Bizottság 2019-es összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2019 eGovernment Benchmark (I. rész)

„Az Európai Bizottság több, mint egy évtizede publikálja éves rendszerességgel e-kormányzati összehasonlító elemzéseit (eGovernment Benchmark), amelyek betekintést nyújtanak az infokommunikációs technológiák (IKT) közszférán belüli használatába a vizsgált országokban. Ezen országok köre az EU 28 tagján kívül kiterjed Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Szerbiára, Montenegróra és Törökországra, valamint az újonnan bevont Albániára és Észak-Macedóniára (összesen 36 országra). Ezeket a jelentés összefoglalóan „EU28+” nak nevezi, mi is így fogunk rá hivatkozni. Az e-kormányzati összehasonlító elemzési keretrendszer összhangban van az EU 2016-2022-es időszakra vonatkozó e-kormányzati akciótervével, valamint...

Read more

A digitalizáció sikeréhez a szervezeti kultúra megváltoztatására is szükség van

„Az IMD Versenyképesség-kutató Intézet 2019. évi tanulmánya szerint a vizsgált 63 ország között digitális versenyképesség tekintetében Magyarország a 44. helyen van. Az általános pozíció két mutatócsoport szerinti nagyon eltérő helyezésből alakult ki. Az egyik mutatócsoport szerint, amely – mások mellett – a technológiai fejlettséget és a fejlesztéshez szükséges pénz rendelkezésre állását méri, a 36. hely a mienk. Viszont a másik szerint, amelyik a technológiák üzleti folyamatokba integrálását, a céges rendszereknek a digitális technológiák kihasználását lehetővé tevő áttervezettségi szintjét vizsgálja, már csak az...

Read more
Page 91 of 234 1 90 91 92 234