Skip to main content

Találat: technika

Adatvezérelt egészség: továbbképzés-sorozatot indított a Semmelweis Egyetem

„Szakmai továbbképzést indított gyakorló orvosok részére az Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központja (EKK-EMK). Az „Adatvezérelt egészség – a mesterséges intelligencia helye a mindennapi gyógyításban” című programot azzal a céllal hívták életre, hogy bevezesse a résztvevőket a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekbe. A programsorozat az EKK-EMK, a II. Sz. Patológiai Intézet, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont és az ELTE TTK Fizikai Intézetének együttműködésében, a Tématerületi Kiválósági Program keretében valósult meg nyolc képzési helyszínen. A gyakorló orvosok részére indított akkreditált programon történő részvételért helyszíntől függően...

Read more

MI-rendszert fejlesztenek Kínában az ügyészségi feladatok megoldására

„A kínai kutatók szerint a világon először sikerült olyan MI-rendszert létrehozniuk, amely képes az MI-re támaszkodva vád emelni. Az „MI-ügyész” egy adott eset szóbeli leírása alapján több mint 97 százalékos pontossággal képes vádat emelni. Sanghaj Putung (Pudong) városrészének Népi Ügyészsége, amely Kína legnagyobb ügyszámú ügyészségének számít, fejlesztette ki a rendszert. A projektet Si Jung professzor, a Kínai Tudományos Akadémia Nagy adatok és tudásmenedzsment laboratóriumának igazgatója vezeti. A kínai ügyészek 2016 óta használják az MI-t. A System 206 néven ismert mesterségesintelligencia-eszköz képes kiértékelni...

Read more

A társadalom bizalmát csak emberközpontú mesterséges intelligenciával nyerhetjük el

„Az MI terjedését leginkább befolyásoló beruházások legnagyobb részben továbbra is három fő területre fókuszálnak: az információtechnológiai (IT) funkciók és -folyamatok automatizálására, az MI által javasolt megoldások iránti bizalom növelésére, valamint arra a célra, hogy az MI megértse, „beszélje” az adott vállalat nyelvét, értse és tudja kezelni az adott iparágra jellemző sajátosságokat. Közhelyes, de igaz, hogy a mesterséges intelligencia (MI) alapvetően változtatja meg a vállalatok működését: virtuális asszisztensek segítségével kommunikálnak az ügyfeleikkel, kulcsfontosságú munkafolyamatokat automatizálnak, és van, ahol már a hálózatbiztonság menedzselését is...

Read more

Ez történt a kormányzati informatikában 2021-ben – Középpontban az MI és az adatvagyon

„Bár a 2021-es évre is rányomta a bélyegét a Covid, az államigazgatási informatika nem csak a járvány hatásainak mérsékléséről vagy kivédéséről szólt. Jelentős előrelépések történtek a mesterséges intelligencia fejlesztésében és azzal kapcsolatban a nemzeti adatvagyon hasznosításában. Eközben a „hétköznapi” fejlesztésekre is maradt idő. Január végén még zárt körben mutatta be a Belügyminisztérium a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztései részeként a közhiteles nyilvántartáson alapuló arckép-azonosító szolgáltatását, nem sokkal később már élesben is használhatják az állampolgárok. A szolgáltatás egyszeri online regisztrációt követően vehető igénybe, melynek...

Read more

Magyarország és a világűr – könyv jelent meg a hazai űrtevékenységről

„Különleges kiadvány került a könyvesboltok polcaira nemrégiben, Magyarország és a világűr címmel, amely a hazai űrkutatás és űripar hagyományait és jelenét mutatja be. A karácsonyi ajándéknak is kiváló kötet alkotói azért fogtak össze, hogy naprakészen bemutassák a magyar űrtevékenység legfontosabb eredményeit. A gazdagon illusztrált és QR-kódokkal elérhető online tartalomelemekkel kiegészített kötet készítésében a Magyar Asztronautikai Társaság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium felkérésére a Lechner Tudásközpont is részt vett. Megérkezett az Űrkönyv. A Magyarország és a világűr címet viselő, nagyszerű ábrákkal illusztrált könyvet...

Read more

Az európai űrgazdasági piac. Könnyebb hozzáférés és nyitott, versenyképes piac

„A tanulmány az európai űrgazdasági piacot elemzi. Tárgyalja az európai űripar piacának méretét és szerkezetét, valamint az új űrgazdaság dinamikáját. Megvizsgálja az EU űrprogramjainak hozzájárulását az űradatok felhasználásának elősegítéséhez, valamint az EU űrágazatai közötti szinergiák maximalizálásának kihívásait és mozgatórugóit. Az új űralapú távközlési kezdeményezést is figyelembe veszi. Ezenkívül tekintettel van az Unió Számvevőszékének ajánlásaira is az újonnan integrált EU Űrprogram hatékonyságának megerősítésére, valamint gazdasági és társadalmi hatásainak maximalizálására. Ezt a dokumentumot az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) felkérésére a Gazdasági, Tudományos...

Read more

A digitális transzformáció technológiai kérdései. Digitális lábnyomaink, mesterséges intelligencia az ipari IoT térhódítása

„Beléptünk a digitális korba, bár az analóg világ nyomai még sok helyen felfedezhetők. A számítógépek, okos eszközök ott vannak mindenki keze ügyében, sokszorosan behálóztuk a földet, összekötünk embert, gépet, állatot, fákat, mindent. Az emberek és gépek által rögzített tudás mennyisége elképesztő méreteket ölt, a számítástechnika mindenütt jelen van, a tereinket egyre jobban mediatizáljuk, a múltban felhalmozott információt digitalizáljuk, a jelenben mindenről adatot gyűjtünk, a termelési folyamatainkat új elvek és gyakorlatok szerint szervezzük újra, mindenhová szenzort helyezünk el, mindent mérünk, az algoritmusok egyre...

Read more

Az NKE-re is számít a magyar űripar

„Magyarországon mintegy negyven vállalat működik űripari területen. Bay Zoltán 75 évvel ezelőtt elvégzett holdradarkísérlete óta nem ültünk a babérjainkon, a magyar egyetemek tudást halmoztak fel, a vállalatok innovációi pedig számos űreszközön teljesítenek szolgálatot. Ferencz Orsolyát, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosát és Parragh Biankát, az NKE tudományos főmunkatársát, az Űrgazdasági és Nemzetgazdasági Versenyképesség Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük. Miért van szüksége egy ilyen méretű országnak az űrtevékenységre? Ferencz Orsolya: Ma az űrszektorban használt eszközök és az ezekre épülő globális szolgáltatások a kritikus...

Read more

A Visegrádi Csoport országainak egyetértési megállapodása az űrkutatás és békés célú űrtevékenység terén zajló együttműködés fejlesztésére

„A Visegrádi Csoport országainak kormányfői a soros magyar elnökség kezdeményezésére egyetértési megállapodást (Memorandum of Understanding) írtak alá 2021. december 13-i budapesti találkozójuk során az űrkutatás és békés célú űrtevékenység terén zajló közép-európai együttműködés fejlesztésére. A Visegrádi Csoport országainak kormányfői a soros magyar elnökség kezdeményezésére egyetértési megállapodást (Memorandum of Understanding) írtak alá 2021. december 13-i budapesti találkozójuk során az űrkutatás és békés célú űrtevékenység terén zajló közép-európai együttműködés fejlesztésére. Az űrszektor dinamikusan növekvő jelentősége szükségessé teszi, hogy a négy állam e kutatásintenzív csúcságazat...

Read more

Az algoritmikus méltányosság társadalmi-technikai szemmel

„A szerzőtrió munkája az Information Systems Journal című szaklapban jelent meg. Céljuk annak bemutatása, hogy amennyiben egy információs rendszer algoritmikus eszközöket használ a méltányosság biztosítására, akkor az eredmény miért függ a technikai és a társadalmi struktúrák közötti kölcsönhatásoktól. Mivel ez a szemlélet a műszaki területek és a társadalomtudományok ismeretanyagát egyaránt integrálja, ezért új eredményekkel kecsegtet. Maga a tanulmány 310 algoritmikus méltányossággal foglalkozó cikk szisztematikus áttekintésén alapszik, amelyek alapján alapvető szakirodalmi téziseket rekonstruál, melyeket ütköztet a társadalmi-technikai értelemben felfogott algoritmikus méltányosság elképzelésével. A...

Read more
Page 85 of 185 1 84 85 86 185