Skip to main content

Találat: tudomány

Megkezdte munkáját a Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Hivatal

„A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) ez év január 1-jétől átvette az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) feladatait, valamint kezeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot (NKFI Alap) - közölte az NKFI Hivatal csütörtökön az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az NKFI Hivatal a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló múlt évi törvény alapján alakult meg. A feladata, hogy "létrehozza a hazai kutatás-fejlesztés és innováció kormányzati koordinációjának és kiszámítható finanszírozásának stabil intézményi rendszerét,...

Read more

A történész mint hacker, avagy merre tart a történettudomány?

„A történettudomány forrásait nagyrészt a könyvtárak, levéltárak, irattárak anyagai jelentik. Hogyan alakul át a kutatás a digitális forradalom hatására? Hogyan fogják kutatni a jövő történészei azt a kort, amelynek kommunikációja már nem papíralapon, hanem elektronikusan történik? Merre halad a történettudomány? Természetesen nem tudhatjuk, mit fog hozni a jövő, azonban el kell gondolkodni az előttünk álló kihívásokon. Cikkünk elsősorban vitaindító szándékkal íródott. A mai Internet ősén az 1950-es években kezdtek dolgozni. Az amerikai hadsereg olyan számítógéprendszert kívánt létrehozni, amely atomtámadás és egyes részeinek...

Read more

Európai Bizottság: Globális versenyképességük megőrzéséhez az európai cégeknek növelniük kell K+F beruházásaikat

„Az uniós székhelyű vállalatok kutatási és fejlesztési beruházásai 2013-ban a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is 2,6%-kkal növekedtek. Az előző év 6,8%-os adatához képest azonban ez erőteljes lassulás. Alacsonyabb továbbá a világátlagnál (4,9%), valamint az amerikai (5%) és a japán (5,5%) vállalatok értékeinél is. Ezek az eredmények ma láttak napvilágot az Európai Bizottság 2014-es európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytáblájában, amely a világ összes K+F kiadásának 90%-át kitevő 2500 vezető vállalatot elemzi. Az adatok szerint az EU-ban székelő 633 vállalat 2013-ban 162,4 milliárd eurót...

Read more

Magyarország Európa kutatási-innovációs térségévé válhat

„Az európai gazdasági növekedést elősegítő kutatások gyakorlati hasznosításának felgyorsulását eredményezheti, ha az uniós országok régiónként összpontosítják az adott térség szellemi kapacitásait néhány kiemelt feladatra. E folyamat hozzájárul az összeurópai versenyképesség növeléséhez, és lehetővé teszi a nemzeti és a regionális prioritások, azaz az intelligens szakosodás meghatározását a tagállamokban. A Magyar Kormány új megközelítésben készítette el a nemzetgazdasági jelentőséggel bíró kutatás-fejlesztési és innovációs nemzeti intelligens szakosodási stratégiát (S3). A most induló szemináriumsorozat, amelyet Svédország Nagykövetsége, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség, a Nemzeti Innovációs Hivatal, valamint...

Read more

A Kormány 1640/2014. (XI. 14.) Korm. határozata a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) elfogadásáról és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma Útitervében szereplő kutatási infrastruktúra nagyprojektekben való magyar részvételről

„A Kormány 1. az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó Nemzeti Reform Programban vállalt, hazánk kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményének növelésére irányuló célkitűzések elérése érdekében a) megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3), valamint a Kutatási Infrastruktúra című dokumentumot, b) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, a nemzetgazdasági minisztert, valamint az emberi erőforrások miniszterét, hogy a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatok teljesítésekor vegye figyelembe azokat az eszközöket, amelyek lehetőséget biztosítanak a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia...

Read more

A közigazgatás-tudomány kezdetei és a Polizeiwissenschaft szerepe Magyarországon

„A tanulmány egykorú latin és német nyelvű források alapján, továbbá a külföldi és a hazai másodlagos szakirodalom álláspontjait felvonultatva új nézőpontból, elemzően mutatja be a 18. századi német–osztrák kameralisztikatudomány közigazgatási irányultságú ágának (Polizeiwissenschaft) hazai hatásait. E tudományszak hazánkra leginkább befolyást gyakorló művelője az osztrák Joseph von Sonnenfels volt, aki elsőként oktatta a témakört a bécsi egyetemen Mária Terézia idejében, aki az általa uralt valamennyi államban elrendelte a diszciplína oktatását. Magyarország esetében ez 1769-ben kezdődött meg a nagyszombati egyetemen. Vizsgálni szükséges azt is,...

Read more

Az ördögöt idézzük meg a mesterséges intelligenciával

„Elon Musk, a Tesla elektromos autók, illetve a polgári űrrepülés úttörőjeként ismert SpaceX alapítója egy előadáson elhangzott kérdésre válaszolva elmondta, hogy szerinte a mesterséges intelligencia az emberiségre leselkedő legnagyobb veszély. Az MIT repüléstudományi és asztronautikai tanszékén rendezett konferencián Musk elmondta, hogy a mesterséges intelligencia, vagyis a tanulásra és az így megszerzett információn alapuló, önálló döntéshozásra képes számítógépes rendszerek programozói a gonoszt idézik meg, ha nem figyelnek eléggé. „Mint minden démonidézős sztoriban, itt is vannak a fickók, akik azt hiszik, hogy egy pentagrammával...

Read more

k+f+i: Jut uniós pénz a központi régióba is

„A kormányzat elérte, hogy lazuljanak az EU-s támogatási szabályok: a Strukturális Alapok k+f+i forrásainak legfeljebb 15 százaléka Közép-Magyarországon, illetve Budapesten is felhasználható, amennyiben a fejlesztés igazolhatóan a többi régióban hasznosul – mondja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos. Az innováció világában ma a legtöbbeket az uniós támogatások alakulása foglalkoztatja. Mi a helyzet e téren jelenleg? Az Európai Unióban mintegy 80 milliárd eurót szánnak 2014 és 2020 között a kutatás-fejlesztés és innováció (k+f+i) támogatására, ami jelentősen meghaladja az előző...

Read more

Big data: 2,5 milliárd eurós partnerség az Európai Bizottság és az adatipar között

„Az Európai Bizottság és az európai adatipar vállalta, hogy egy köz- és a magánszféra közötti partnerség (PPP) keretében 2,5 milliárd eurót fektet be. A cél, hogy erősödjék az adatipar, Európa pedig a globális adatverseny éllovasa legyen. Az óriási méretű adathalmazok (big data) sikeres kezelése a következő előnyökkel járna: az európai cégek akár 30%-os részesedése a globális adatpiacból, 2020-ig 100 000 új, adatokkal kapcsolatos munkahely Európában, 10%-kal alacsonyabb energiafogyasztás, jobb egészségügyi eredmények és termelékenyebb ipari gépek. Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke és Jan...

Read more
Page 122 of 128 1 121 122 123 128