Skip to main content

27. szám, 2011. július 4.


eGov Hírlevél – 27. szám, 2011. július 4.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Hende Csaba szervezeti kérdésekről és a közszolgálatról

„A tárcavezető kiemelte: az elmúlt egy év átvilágításainak célja a korrupció és az ahhoz vezető alkalmak, lehetőségek feltárása, megszüntetése volt. A működési mechanizmusok korrekciója is megtörtént, amely gátat vetett a célszerűtlenségeknek, az ésszerűtlenségeknek, a pazarlásnak. A vizsgálatok kiterjedtek a Honvédelmi Minisztériumra és háttérintézményeire. Hende Csaba hangsúlyozta: összesen negyvenöt feljelentés született az adott ügyekben, amelyek mintegy kétmilliárd forintnyi kárt okoztak a tárcának és a honvédségnek. Hozzátette, a bűncselekmények jellemzően hűtlen kezelés, csalás, bűncselekmény közbeszerzési eljárásban, illetve az ezek kapcsán elkövetett okirat-hamisítás voltak.

Hende Csaba az új humánstratégia kapcsán kijelentette: életpályamodellt fognak biztosítani a katonáknak a mindenkori követelmények és kompetenciák átlátható rendszerével, előrelépéssel a személyzetfejlesztés terén, illetve egyértelmű illetményrendszerrel. A képzésről szólva Hende Csaba kiemelte: a 2012. január 1-jétől működő egységes Nemzeti Közszolgálati Egyetem a közigazgatási, a belügyi és a honvédelmi tárca szoros felügyelete alatt álló, korlátozott autonómiájú intézményként működik majd, a karain folyó képzés vezetői képesség-központú lesz. A leendő tisztek alapképzésben, mesterképzésben, katonai vezetői képzésben, illetve katonai felsőfokú vezetői oktatásban részesülnek, amely egyben felkészíti őket „második karrierjükre”: további tanulással bárkinek lehetősége lesz, hogy más területen helyezkedjen el, miután befejezte katonai szolgálatát.

Hende Csaba megemlítette a külszolgálatot, a központi és helyi közigazgatás szerveit, illetve az állami közmunkaprogramokban való részvételt. Mint fogalmazott, ma Magyarországon becslések szerint mintegy hétszázezer munkaképes ember kénytelen segélyből élni. „A munka nem büntetés, ez ad méltóságot, emberhez méltó életet”, mondta a miniszter, majd rámutatott, hogy a kabinet segély helyett a közjó érdekében munkát kíván adni ezeknek a honfitársainknak. „A munkaalapú társadalomban sokaknak a közmunka ad majd megélhetést”, tette hozzá. Hangsúlyozta: a programok összehangolása olyan szervezeti képességeket kíván meg, amelyekkel ma Magyarországon leginkább a Magyar Honvédség rendelkezik.”

Forrás:
Katonadiplomaták előtt tartott előadást a miniszter, Draveczki-Ury Ádám, honvedelem.hu, 2011. június 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

KIM: a Magyary Programnak is fordulatot kellene hozni

„A járási rendszer, a járási kormányhivatalok létrejöttével és az önkormányzati személyi állomány jelentős átcsatolásával 100 ezer fölé emelkedik majd a kormánytisztviselők száma – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára kedden Budapesten.

Gál András Levente egy a témában tartott rendezvényen emlékeztetett arra, hogy jelenleg 66 ezer kormánytisztviselő áll a központi közigazgatás rendelkezésére.
A közigazgatási államtitkár a „Személyügyi központ szervezetfejlesztése és teljesítményértékelés” című eseményen az Államreform Operatív Programról (ÁROP) szólva azt hangoztatta: az egységes személyzeti igazgatást lehetővé tevő eszköz, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer elengedhetetlen a modern közigazgatás fejlesztéséhez. Közölte, hogy ezt az eszközt, illetve adatbázist szinte valamennyi környező államban használják már.

Horváth Viktor, a KIM főosztályvezetője az ÁROP-ról szóló előadásában egyebek mellett arról beszélt: bizonyított tény, hogy a köztisztviselői létszám és a közigazgatás működési kiadásai között nincs statisztikai összefüggés, és ez nemcsak Magyarországra, hanem az EU összes országára nézve is igaz. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a köztisztviselői karban történő létszámcsökkentés nem jelenti automatikusan a közigazgatási kiadások csökkenését is.

A főosztályvezető arról is beszélt, hogy véleménye szerint a magyar közigazgatás teljesítménye mind nemzetközi összehasonlításban, mind pedig önmagához viszonyítva 2000 óta csökken. Közölte, hogy az elkövetkező három évben az ÁROP-nak kell elhoznia a fordulópontot ebben.

Úgy fogalmazott: ha nem tud az ÁROP a Magyary Programmal közösen fordulatot elérni a közigazgatás teljesítményében az elkövetkező egy-két évben, „akkor elég komoly problémák elé kell, hogy nézzen a közigazgatás”.”

Forrás:
KIM: a Magyary Programnak is fordulatot kellene hozni, HVG.hu/MTI, 2011. június 28.
Lásd még:
Négy év után életre keltik az állami szupernyilvántartást, Joó Hajnalka, [origo], 2010. november 28.
Hatalmasra hízik az új APEH, Papp Zsolt, Napi Gazdaság, 2011. január 6.
Projektjavaslati útmutató az Államreform operatív program keretében. Személyügyi központ szervezetfejlesztése és teljesítmény-értékelés című kiemelt projekt támogatásához. Kódszám: ÁROP-2007/321 2008-tól: ÁROP-2007/221, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága, 2009. június 15. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fél éve működnek sikeresen a Kormányhivatalok

„A tervek szerint 200-250 járási ügyfélszolgálat alakulhat meg 2013-ig annak érdekében, hogy az állam minél közelebb kerülhessen az állampolgárokhoz – fogalmazott Szabó Erika kedden, miután meglátogatta a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt és Kormányablakot.

A területi közigazgatásért felelős államtitkár emlékeztetett: rendet kellett tenni a helyi közigazgatás szintjén azért, hogy az állampolgárok érezzék, az állam értük működik.

2011. január 3. óta működnek a Kormányhivatalok, „az elmúlt fél év tapasztalata az, hogy a Kormányablakok és a Kormányhivatalok működése sikeres, a szakigazgatási szervek integrációja zökkenőmentesen lezajlott” – fogalmazott Szabó Erika.

A politikus kijelentette, 2013-ig alakulnak meg a Kormányhivatalok járási kirendeltségei.  Aláhúzta, előzetes kutatást végeztettek azzal kapcsolatban, hogy pontosan hány járási ügyfélszolgálatra van szükség az országban. Kifejtette: ennek alapján 200-250 ilyen kirendeltség felállítása lenne optimális, a feladatok elosztásáról – jegyezte meg – még folynak a tárgyalások a Belügyminisztérium illetékeseivel. A hatáskörök tisztázását követően kerülhet sor a homogén, áttekinthető működésű járási államigazgatási szint kialakítására, amely lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfelek, hatósági ügyeiket lehetőség szerint egy helyen intézzék.

Vinnai Győző, a Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja rámutatott: a cél az, hogy ügyintézés miatt 15-20 kilométernél távolabb senkinek ne kelljen utaznia. Ennek értelmében a nagyobb városokban létesülhetnek majd a járási ügyfélszolgálatok.”

Forrás:
Fél éve működnek sikeresen a Kormányhivatalok, kormany.hu, 2011. június 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

2013-ra a Kormányablak lesz a közigazgatással kapcsolatos ügyintézés egyetlen színtere

„2013-ra a Kormányablak lesz a közigazgatással kapcsolatos ügyintézés egyetlen színtere – hangsúlyozta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős államtitkára kedden Nyíregyházán. Dr. Szabó Erika azért érkezett a szabolcsi megyeszékhelyre, hogy megossza tapasztalatait a közigazgatás átszervezésének első hat hónapjával kapcsolatban, és megismerkedjen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányablak működésével.

Az ügyfelekkel türelmes és segítőkész, elutasítja a korrupciót, szakszerű, pontos és etikus – egyebek mellett ez a jó ügyintéző ismérve, azé a kormánytisztviselőé, aki egy Kormányablakban végzi a munkáját.

Dr. Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár szerint ez valósult meg 2011. január 3-a óta, amikor az országban 29 Kormányablak kezdte meg a működését.

Akkor 14 területi államigazgatási szerv és a fővárosi, illetve megyei közigazgatási hivatalok integrációja történt meg, a Kormányablakok 29 ügykörrel kezdték meg a munkát.

A Kormányablakokban 300 jól képzett, ügyfélszolgálati vizsgát tett kormánytisztviselő kezdett dolgozni, akiknek a hatékony és emberközeli ügyintézésen túl feladatuk az általános tájékoztatás nyújtása is.

– Ez azt jelenti, hogy ha egy ügyfél problémáját nem a Kormányablak hivatott elintézni, a dolgozóknak akkor tudniuk kell, hova irányítsák az ügyfelet és ott milyen nyitvatartásra lehet számítani – emelte ki Dr. Szabó Erika államtitkár. Az újdonságot Dr. Vinnai Győző megyei kormánymegbízott is sikertörténetként könyvelte el.

A jövőre vonatkozó elképzelésekről Dr. Szabó Erika elmondta: céljuk, hogy ne csak a megyeszékhelyeken, hanem 2013-ra a járási székhelyeken is legyenek kormányhivatalok, és addigra megvalósuljon az egyablakos ügyintézés is.

– Ennek a lényege, hogy két év múlva az embereknek nem kell tudniuk, hogy milyen problémával milyen hivatalhoz kell fordulniuk, és ott milyen nyitvatartással dolgoznak. Csak a Kormányablakot kell ismerniük, ami jelenleg is reggel nyolc órától este nyolc óráig tart nyitva. Mindezt azért, hogy az emberek érezzék az ügyfélbarát gondolkodást és azt, hogy van miért befizetniük az adóforintjaikat, mert az állam megbecsüli az állampolgárait – fogalmazott.”

Forrás:
2013-ra a járási székhelyeken is lesz Kormányablak -Nyíregyházán járt a területi közigazgatásért felelős államtitkár, Megyehirek.hu, 2011. június 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Több mint 6600 ügyet kezelték eddig a megyei kormányablakoknál

„Székesfehérvár – A közel féléves fennállásuk alatt több mint 5500 ügyfélnek segítettek a két megyei kormányablaknál. Mivel egy-egy ember több ügyben is segítséget kért, így Fehérváron és Dunaújvárosban több mint 6600 ügyet kezeltek a kormányablakok munkatársai – mondta el kedden Dorkota Lajos Fejér megyei kormánymegbízott.

Bejelentette továbbá, hogy a napokban értékelik a kormányhivatalhoz tartozó szakigazgasági szervezetek munkáját, és Dorkota Lajos július 15-ig dönt azok vezetőinek személyéről.”

„Érdekesség, hogy a kisebb Dunaújvárosban az ügyfélforgalom megközelíti a fehérvárit, az ügyek száma meg is haladja. Ez abból is fakadhat, hogy a Magyar Államkincstárnak és a nyugdíjbiztosító igazgatóságnak nincs Dunaújvárosban kirendeltsége, s az egészségbiztosítási pénztárnál csak hetente kétszer fogadják az ügyfeleket. A kormányablakok minden okmányt befogadnak, s heti két alkalommal viszik az iratokat a megyeszékhelyre.”

Forrás:
Több mint 6600 ügyet kezelték eddig a megyei kormányablakoknál, Tribolt Lajos, Fejér Megyei Hírlap, 2011. június 28.
Öt és fél ezer ügyfél csaknem hétezer ügyét intézték már el Kormányablakok a világra, Dunaújvárosi Hírlap, 2011. június 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vitanap az új önkormányzati törvény koncepciójáról

„…dr. Kara Pál, az ETK Önkormányzati Klub szakmai főtanácsadója, nyugalmazott államtitkár…felidézte, hogy a legutóbbi alkalommal beszélt az új alaptörvényről, és akkor konkretizált néhány új elemet, amelyekről szót kell ejteni. Ezek közül a képviselők számának jelentős csökkentése vagy még a ciklus öt évre emelése kevésbé megosztó, mint például a törvényességi felügyelet kérdése vagy még inkább az aktuspótlási kötelezettség, amely nem megalapozott, nem eléggé kiérlelt ahhoz képest, amilyen jelentős beavatkozás lenne az önkormányzatok életébe. Ugyancsak nem akármilyen kérdés a feladatfinanszírozásé, amelyről jó lenne világosan tudni, hogy micsoda.

A gazdaság kérdéseihez érve a levezető elnök utalt a miniszterelnök nyilvánosan elhangzott szavaira: „nehogy valaki az ország eladósodását és a gazdasági nehézségeit a magyar önkormányzati rendszer nyakába próbálja varrni”. Már csak azért sem, mert éppen az önkormányzatok életképességét bizonyítja, hogy az elmúlt tíz év közel ezermilliárdos forráskivonása ellenére a rendszer fenn tudott maradni, működik. „Ezt úgy lehet és kell érteni, hogy igen, végül is összességében az ország, a társadalom hálával és elismeréssel tartozik azoknak a képviselő-testületeknek és polgármestereknek, akik az elmúlt években is próbálták az önkormányzatokat irányítani és a feladatukat megoldani” – nyomatékosította dr. Kara Pál.
Ezután arra az örökzöld, vissza-visszatérő témára reflektált az előadó, miszerint Magyarország községhálózata elaprózott, és ez lenne sok gond forrása. Jó lenne ezt egyszer lezárni, és mint tényt nem említeni többet, hanem csak dolgozni vele – fogalmazta meg óhaját az elnök. Két hasonló nagyságú európai országot említett példaként: Csehországban a magyarországi 3174 települési önkormányzattal szemben 6237 van, Portugáliában 275.

Végül az önkormányzatok feladatainak, struktúrájának kérdéséről ejtett néhány gondolatébresztő szót a vitaindító. Megyei szinten megtörtént az állami feladatok elkülönítése, felálltak a kormányhivatalok, most az a kérdés, a következő igazi szint a település vagy az újraalakuló járás. Mind a kettőt meg lehet védeni, és mind a kettőt el lehet vetni – mondta az előadó. A járási szint érdemi centralizációt jelent, annak minden előnyével és hátrányával, a települési szinten komoly, stabil szakembergárda alakult ki, szakértők szerint elég lenne néhány nagy szakértelmet kívánó feladatot és hatáskört érdemben felvinni járási szintre. Azonban a dolog nem ezzel áll meg, mert az anyagban az van, hogy húzzunk egy 2000-es limitet. Innentől azután lehet sorolni a tisztázatlan kérdéseket: az egyesített hivatalok szerepéről, feladatairól, a jegyzők sorsáról, és arról, hogy el kellene végre dönteni, milyen sorsot szánnak az egészen kis településeknek.

A vita első felkért hozzászólója, Móré László szakmai tanácsadó (Hajdúböszörmény) Eötvös Józsefnek a szubszidiaritás elvét már a XIX. században megfogalmazó szavaival kezdte eszmefuttatását. Majd arra mutatott rá, hogy a tapasztalat szerint, ha bajban van egy állam, általában a decentralizálás eszközéhez nyúl. Ha nincs a magyar decentralizált önkormányzati rendszer, nem feltétlenül tudta volna a magyar gazdaság és társadalom azokat a feszültségeket levezetni, amelyek a gazdaság leépüléséből következtek – mondta. Ebben sok szerepe volt a tapasztalatot helyettesítő lelkesedésnek is, ami az újonnan létrejött önkormányzatokat előre vitte, de az utolsó ciklusban kifogyott.
A jelen magyarországi helyzet Móré László szerint a francia helyhatósági rendszer 1982-es átalakulására emlékeztet, amely egyfajta alkufolyamat tárgyává teszi a költségvetést az önkormányzat és a prefektus között. Ennek a vége nézeteltérés esetén az is lehet, hogy a prefektus helyettesítő döntést hoz az önkormányzat költségvetési rendeletében, és a későbbiekben ez az önkormányzat feladatellátásának, finanszírozásának alapja. A szakmai feladatfinanszírozás azonban elméletileg azt jelenti, hogy bizony le kell bontani a feladatokat tevékenységekre, de ehhez a mai magyar számviteli, statisztikai rendszer nem nyújt kellő alapot.

A következő felkért hozzászóló Szekeres Antal főjegyző (Debrecen) volt. Azt vizsgálta, hol tart az átfogó közigazgatási reform négy, megkerülhetetlenül fontos eleme: a szervezeti rendszer, a feladatmegosztás, a feladatellátás eljárási szabályai, illetve a köztisztviselők képzése, továbbképzése területén.
A szervezeti rendszert illetően a hozzászóló szerint nem kiforrott a koncepció. Nincs tisztázva az, hogy a községi, nagyközségi, kisvárosi, járási székhelyi, kistérségi, megyei jogú városi, megyei, regionális meg országos szint egyáltalán hogyan és milyen szervezeti rendszerbe, struktúrába igazodhat. Nagyon jó lenne hangsúlyosan foglalkozni a kisebbségi önkormányzatok szervezeti kérdéseivel és természetesen feladat-ellátási kérdéseivel is. Amíg az igazgatási szinteket meg nem határozzák és az egyes önkormányzati, szervezeti modelleket hozzájuk nem rendelik, addig nagyon nehéz lesz ebből a koncepcióból tételes jogi szabályozást megalapozó jogszabály-tervezetet írni.
Az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás kérdésének bonyolultságát azzal a példával érzékeltette Szekeres Antal, hogy jóllehet egy megyei jogú város jegyzője önmagában több feladat- és hatáskör címzettje, mint a kormányhivatal által működtetett államigazgatási kollégium tagjai összességében, mégsem lehet elérni, hogy a kollégiumban teljes jogú tagként vegyen részt az adott megye jegyzői képviselete.

Anélkül, hogy az állami feladatellátás részleteibe belebonyolódott volna, a felszólaló jelezte: „nagy kérdés az, hogy az állami feladatellátás tisztán állami feladatellátás marad-e, vagy pedig haladunk tovább azon az úton, hogy egy kicsit állami is, egy kicsit önkormányzati is, az ehhez szükséges finanszírozást megnyirbáljuk az önkormányzat oldaláról, a lényeges területeket áttesszük az állami feladatellátás területére, és akkor ebből majd lesz valami”.
A harmadik területre térve a hozzászóló leszögezte: az eljárási rendet hozzá kell alakítani az önkormányzati rendszer reformjához. Egy szervezeti struktúra meghatározott anyagi jogszabályban meghatározott feladatait és hatásköreit csak egységes, ügyfélbarát, hatékonyan működő eljárási rend szerint tudja gyakorolni. Számtalan olyan kérdés felvetődik, amelyet a hatósági jogalkalmazói tevékenység során önkormányzati hatósági ügyekben megfelelő módon és a rendszer sajátosságainak megfelelően kell alkalmazni.
Végül a reform mögött, mellette és ellene is emberek vannak – mondta a negyedik elem kapcsán Szekeres Antal. Választópolgárok közössége, akik iránt érzett felelősséggel kell az önkormányzati feladatokat ellátni és végezni, a másik oldalon pedig azok a köztisztviselők, akik az önkormányzati rendszerben a jogalkalmazóként, jogszabály-előkészítőként és számtalan más feladat elvégzőjeként dolgoznak. Ezeknek a köztisztviselőknek a képzése, továbbképzése és folyamatos önképzése nélkül az önkormányzati reform megvalósíthatatlan. Nem biztos, hogy a köztisztviselői törvény olyan típusú módosításai, mint a legutóbbi két alkalommal, használnak a köztisztviselői kar lojalitásának.
…
Szerintem jó állam akkor lesz, ha van jó önkormányzat” – mondta Nánási Éva. A bizalom a polgárok részéről elsődlegesen az általa választott önkormányzat felé működik: vele akar találkozni, tőle várja el, hogy segítsen neki, tőle várja el a feladatellátást, az igényei kielégítését, a szükségleteinek megfelelő szolgáltatásokat. Tőle fogja elvárni a jövőben azt, hogy képviselje őt a kormányszervezetek felé. Az önkormányzati rendszert nem szabad uniformizálni, hivatalnoki, hivatali típusú hierarchiába átrendezni. „Úgy gondolom, értékválasztás kérdése, és lehetne az egy érték, hogy minden helyi közösségnek joga van a saját önkormányzáshoz” – folytatta. Ha a helyi közösség úgy dönt, joga van arra, hogy saját polgármestere legyen. Ha a helyi közösség úgy dönt, joga van ahhoz, hogy saját hivatala legyen.
Lehetnek olyan közfeladatok és közszolgáltatások, amelyeket valóban nem kell települési szinten ellátni, és a 300 fős településnek is kötelező feladatává tenni. Ez már igazgatásracionalizálás, igazgatásszervezési probléma. De itt adódik a kérdés: mitől lesz jobb a járási hivatal államigazgatási szolgáltatása, és mitől lesz olcsóbb, és miért lesz közelebb az állampolgárhoz? Saját városa példájával érzékeltette a kérdést: Gödöllő körzetközponti városként teljes államigazgatási szolgáltatást végez, ugyanazt, amit a tervek szerint a járási hivatal mint kormányhivatal fog csinálni. Konkrét példák azt mutatják, hogy ezt nem fogja tudni olcsóbban ellátni az állam, valószínűleg drágább lesz.
…
Bencsik Mónika polgármester (Nagykovácsi) elmondta, hogy kistérségi elnökként és három ciklus tapasztalatával is nyomatékosabban felhívná a figyelmet a települések üzemeltetésére. Nem készült el a beígért egységes településüzemeltetési törvény, nem alkották meg az egységes hulladékgazdálkodási jogszabályt, jóformán hetente változtatják meg víz és szennyvíz ügyében a koncepciót… „Erre valakinek odafönt fel kellene hívni a figyelmét, hogy ezzel foglalkozzanak elsőként, aztán majd jöhetnek ezek a hatalmas és nagy ívű elképzelések” – mondta Bencsik Mónika.
…
A konferencia szünete után Miskolczi Tamás, az ETK Önkormányzati Klub elnöke volt az első hozzászóló. Arra hívta fel a figyelmet, hogy lényegi elemek nincsenek kidolgozva a koncepcióban: „amikor azt mondjuk, hogy költségtakarékos önkormányzatot akarunk, az vajon mit jelent? Mihez képest költségtakarékos?” Semmi nyomát nem látni az anyagban, hogy összehasonlítanák az önkormányzatoknál maradó feladatok költségeit meg a kormányhivatalokba átvitt feladatok költségeit. Innentől kezdve nem tudjuk, mi a pénzügyi cél.
Jobb lenne, ha az önkormányzatok önállóságának szigorúbb szabályozása helyett az önkormányzati gazdálkodást szabályoznák szigorúbban. Sehol sem tartalmazza az anyag azt, hogy felkutatnák a legfőbb veszteségforrásokat. Elveket közvetít a rendszer, de azt, hogy hol költjük el feleslegesen a legtöbb pénzt, meg sem próbálja nézni. Ennek egy vetülete, hogy szegény kisközségeken veri el a port.
A koncepció hiányosságait sorolva Miskolczi Tamás felhívta a figyelmet: olyan mértékben fogalmunk sincs arról, hogy milyen áron fog működni az új rendszer, hogy akár nagyon nagy meglepetéseket okozhat. Nem ismerjük továbbá az átalakítás költségeit, pedig tetemesek lesznek. Nincs továbbá ellenőrzés, azt még fel kellene építeni.
…
Bárdos László címzetes főjegyző (Simontornya) arra hívta fel a figyelmet a koncepció kapcsán, hogy óvakodni kell a kiszámíthatatlan következményekkel járó változtatásoktól. Ha megkérdezték volna a 2000 fő alatti települések lakosságát, hányan mondták volna, hogy meg kellene szüntetni a polgármesteri hivatalt? – tette fel a kérdést…Önmagában a lakosságszám nem alkalmas annak eldöntésére, hogy legyen, vagy ne legyen önálló hivatal – idézte Bárdos László a kistelepülési jegyzők véleményét. Ehelyett ellátandó közszolgáltatások ismeretében a helyi képviselő-testületek döntsenek arról, hogy azokat az adott település egyedül nem tudja ellátni, akkor kerüljön sor a társulásos feladatellátásra, de semmiképpen sem tartják helyesnek a tanácsrendszer-szagú községtömbösítést, mely az azóta szétvált községek közötti ősi vitákat újraéleszthetné.
A levezető elnök, dr. Kara Pál vette magához a szót, hogy három kérdésben „provokálja”, serkentse állásfoglalásra a későbbi hozzászólókat, nevezetesen a megyék szerepét vázoló alternatívák, a főváros jövője, illetve az önkormányzatok adósságállománya témakörében.

Orosz Mihály Zoltán polgármester (Érpatak) először is az ellenőrzés és a felelősségre vonás megerősítésére és fontosságára hívta fel a figyelmet, mert különben bármilyen átalakítás után is „ugyanúgy szét fog folyni a pénz”. Majd arról beszélt, hogy a koncepció gyakorlatilag ellehetetleníti a vidéki kistelepüléseket, mert ha a hivatalt megszüntetik, azzal a 3-5 emberrel olyan szellemi kapacitást és adminisztrációs segítséget vonnak ki onnan, hogy az végzetes lehet a település megtartó képessége szempontjából. Az önkormányzatok adósságállományának adatait pedig nem lehet megszerezni, mondta az iménti „provokálásra” válaszolva, pedig nagyon szerették volna megtudni, melyik ötven önkormányzat áll az adósságlista élén.
…
Matejcsok Zsolt, az 1061 lakosú Galgagyörk polgármestere elmondta: ő pesszimista, úgy látja, a kistelepülések lesznek beáldozva, nagyon csekély nyereségért tönkre fogják tenni a vidéki Magyarországot. Galgagyörk eladósodott település, de a legtöbb város örülne annak, ha a költségvetésének csak a 12 százaléka lenne az adóssága – fűzte hozzá. Ő is úgy látja, ha elveszik tőlük a hivatalt, a kistelepülések meg fognak halni.
Seres Mária, Mátraverebély polgármestere kért ezután szót, mert faluja problémái igen hasonlóak a galgagyörkiekhez. Mindenki arra vágyik, hogy rend legyen, és erősödjön Magyarország, de ez nem fog menni, hogyha a kistelepüléseket elsorvasztjuk – mondta. Meggyőződése, hogy az erős államhoz erős önkormányzat kell, de jelenleg semmilyen feltételt nem szab senki, ami egy polgármester akár szakmai, akár emberi felkészültségét mérné.
Móré László jelentkezett újból szólásra, és azzal egészítette ki Miskolczi Tamás korábbi eszmefuttatását, hogy a célmeghatározáson kívül jó lenne a peremfeltételeket is meghatározni. Logikusan mindenki elmondta, hogy egy előrevivő reform pénzbe fog kerülni, ugyanakkor a Brüsszelbe elküldött konvergencia program forráskivonással számol az önkormányzati rendszerből jövőre és a rákövetkező évben is. Ezek után több mint indokolt lenne leírni nemcsak a pénzügyi peremfeltételeket, hanem a személyzeti, a működőképességre vonatkozó alapfeltételeket, tehát mindazt, amitől ez a rendszer nemhogy működni fog, hanem jobban fog működni.
…
Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere a rendszerszemléletet hiányolja az önkormányzatiságról szóló vitából. Meggyőződése szerint akkor szükséges az átalakítás és csak úgy, hogyha ezt a szakma is alá tudja támasztani. A portálunkon is megjelent nyílt levelét megemlítve szólt a kistelepülések gondjáról. Elmondta: klasszikusan aprófalvas szerkezetű térségből érkezett, ahol a 36 település által alkotott encsi kistérségen belül csak négy település van ezer fő fölött. Ha az önálló hivatalhoz kitűzött 2000 fős létszámhatárt vesszük, már most látszik, hogy sokkal gazdaságtalanabb struktúra alakulna ki, mert ez sok esetben hét-nyolc-kilenc településnek az igazgatási fúzióját jelentené. Üveges Gábor beszélt a kistelepülési polgármester helyzetének sajátosságairól, arról, hogy nem lenne szabad újraindítani a falu és város közti áldatlan vitát, és arról, hogy szerinte is csak a vidéknek van tartaléka Magyarország számára, még ha Nyugat-Európával szemben nálunk a falu sokszor még egyet jelent is a szegénységgel és a lepusztultsággal.

Mátyás B. Szabolcs jegyző (Újfehértó) szerint világos, hogy jegyzők nem lesznek. Államigazgatási feladatot a polgármester fog kapni, és majd ő fogja ellátni, a járási hivatalokat politikusok fogják vezetni. Meghatározott hierarchia meghatározott feladatleosztás szerint fog működni, és igazából itt lesz a pénzmegtakarítás.

Sárközi Zsolt, Harta és Dunatetétlen közös hivatalának aljegyzője is a kistelepülések jelenét és jövőjét vizsgálta eszmefuttatásában, és oda konkludált, hogy ha nem biztos, hogy gazdálkodásában a járási hivatal racionálisabb eredményt fog hozni, és az sem biztos, hogy szakmailag hatékonyabb lesz, akkor talán az a cél, hogy meglegyen a politikai befolyásolás lehetősége.

Miskolczi Tamás erre reagálva azt mondta, egészen biztos, hogy nem rosszindulatból csinálja a kormány, amit tervez. Az a víziója, hogy az állam a legjobb gazda, és az is egy vízió, hogy ez az új rendszer működőképesebb és olcsóbb lesz. Talán azért van értelme elmondani azt, hogy nem fogja teljesíteni azt a víziót, hogy olcsóbb lesz, mert akkor talán megdőlhet az a gondolat, hogy ez azon a pályán mozog, amit eltervezett a kormány.”

Forrás:
Vitanapot tartott klubunk az új önkormányzati törvény koncepciójáról, ETK Önkormányzati Klub, 2011. június

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyszer sem válaszolt a magyar kormánynak a Google

„A Google transzparencia jelentése szerint a magyar kormányhivatalok 68 esetben kértek ki felhasználói adatokat, 0 százalékos eredménnyel. Magyarországon kívül ilyet csak a török kormány produkált. A svájci kormány semmit nem kérdezett, az Egyesült Államok szinte mindenre választ kapott.

2010 második felében 68 alkalommal kértek információkat internetfelhasználókról a magyar kormányzati szervek a Google-től, ebből azonban a cég egyszer sem adott ki adatokat – olvasható a Google legújabb transzparencia jelentésében.

A jelentés összesíti, különböző országok kormányhivatalai hányszor igényeltek adatokat, és ezek közül a vállalat hányszor adta ki ezeket. Az összesítés elsősorban bűnügyekkel kapcsolatos adatkérésekre vonatkozik. A fél- és egy évvel ezelőtti jelentésekben Magyarország még nem szerepelt, azok az országok ugyanis, ahonnan harmincnál kevesebb igénylés érkezik, nem kerülnek bele.”

Forrás:
Egyszer sem válaszolt a magyar kormánynak a Google, Index.hu, 2011. június 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics Tibor: hosszú út elején vagyunk

„Az első célokat elértük, sikerült megteremteni egy ügyfélbarát közigazgatási rendszer alapjait, de hosszú út elején vagyunk, ezért nem pihenhetünk – fogalmazott Navracsics Tibor csütörtökön Budapesten, a fővárosi és megyei kormányhivatalok féléves működésének tapasztalatait összegző, az „Úton a jó állam kialakítása felé Magyarországon” című konferencián .
Amikor elindultunk ezen az úton, világos volt a cél, ami már önmagában jó – utalt Navracsics Tibor a központi közigazgatás és a területi közigazgatás átalakításának egy, illetve fél évvel ezt megelőzően való megkezdésére. Mint kifejtette, akkor is világos volt mindenki számára, hogy az út hosszú lesz és sok új feladat is adódik majd közben, de kötelességük volt hezitálás nélkül nekifogni a munkának, hiszen az állampolgárok elvesztették bizalmukat az államban.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta: vállaltuk, hogy megteremtjük a „jó állam” eszméjét, ehhez vissza kell nyerni az állampolgárok bizalmát, a „jó állam” ugyanis – fogalmazott – értük van.
Navracsics Tibor leszögezte: az államnak a polgárait és a nemzet érdekeinek megvalósítását kell szolgálnia. Tudjuk, hogy anyagi értelemben elképzelhetetlen, hogy mindenki jólétben éljen, de a jóléthez vezető úton az államnak mindenkit segítenie kell.

A társadalom állapota – folytatta a politikus – nem feltétlenül függ az állam állapotától, de azt tapasztalhatjuk, hogy mindenképpen hat rá. A polgárok látják, hogy az ő pénzükből fenntartott rendszer emberei miként öltözködnek, miként viselkednek a különböző szintű hivatalokban, hogyan dolgoznak, hogyan élnek. Az államigazgatásnak – húzta alá – példát kell mutatnia minden területen.

A miniszter a közigazgatás elmúlt évét értékelve felhívta a figyelmet: a területi közigazgatást szinte a semmiből kellett újjászervezni, mégis sikerült megteremteni egy ügyfélbarát közigazgatási rendszer alapjait. Hozzátette: természetesen sok-sok hiba nehezíti továbbra is rendszert, ezért a jövőben tovább kell haladni a megkezdett úton.

A Magyary Programmal kapcsolatban kiemelte: az négy területen rögzíti az alapokat. Ezek a feladat-meghatározás, a szervezeti átalakítás, az eljárások egyszerűsítése, valamint a személyi állomány javítása. „Pontos önkép nélkül elképzelhetetlen a megfelelő állami működés” – fogalmazott, majd hozzátette: az említett területek kidolgozása éppen ebben segít.

Kifejtette: a szervezeti átalakítás a kormányhivatalok és kormányablakok létrejöttével nagy erőkkel indult meg, a következő nagy léptékű feladat a járási rendszer kiépítése lesz, mely a tervek szerint 2013-tól működik majd. Az eljárásokkal kapcsolatban fontosnak nevezte az ügymenetek egyszerűsítését, valamint sok olyan jogszabály felülvizsgálatát, amelyek feleslegesek vagy nehezítik az ügyintézést. A közszolgálat humán erőforrás-kívánalmaival kapcsolatban kijelentette, el kell érni, hogy az állomány egyfajta „közös szellemiséget” képviseljen, és tudja, hogy egyéni érdekeit a köz érdekei alá kell rendelnie.

A miniszter a kormánytisztviselők létszámával kapcsolatban e helyütt megjegyezte: a jelenleg 66 ezres létszámú állomány későbbi bővülése nem feltétlenül jelent új belépőket, hanem arról van szó, hogy a már különböző területi, önkormányzati szinten tevékenykedő munkatársak is a nagy egészhez tartoznak majd.

Navracsics Tibor azzal zárta szavait: hosszú út elején vagyunk, az első eredményeket elértük, de nem pihenhetünk, új erőt kell gyűjtenünk, hogy minél rövidebb lehessen ez az út.

Gál András Levente sikeresnek nevezte a Magyary Programot, mely, mint fogalmazott habitust, hozzáállást képes adni a közszolgálatban dolgozóknak. Hangsúlyozta, hogy a programot folyamatosan alakítani kell majd, hiszen az önmagában nem oldja meg a problémákat.

A Magyary Program – tette hozzá – egyike annak a három sarkpontnak, melyekre szükség van a „jó állam” megteremtéséhez, ősszel pedig következik az igazságügyi és az önkormányzati reform elfogadása – mondta.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára egyebek mellett hangsúlyozta: szükséges egy egységes hivatásetikai normarendszer használata, időszerű a köztisztviselők javadalmazásának – következő évre vonatkozó – felülvizsgálata, a képzés és továbbképzés fejlesztése, valamint egy hosszú távon működőképes életpálya-modell elfogadása is.

Leszögezte: az általános cél a hatékony nemzeti közszolgálat megteremtése, majd nagyvonalakban ismertette a KIM, valamint a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI) által végzett elköteleződés-mérési program eredményeit. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a közszolgálatban dolgozók az elmúlt időszakban erőn felül teljesítve, anyagilag kevéssé megbecsülve dolgoztak, mégis jó részük részt vett a magyar állammal, a magyar közszolgálattal kapcsolatos kérdések megválaszolásában. A válaszolók közel négyszer annyian voltak mint a legutóbbi, 2008-as hasonló felmérésben, ami önmagában is pozitív előjelű, emellett nagyobb hányaduk elégedettséget fejezett ki több, a munkáltatóval kapcsolatos kérdésre.

Természetesen – hangsúlyozta Gál András Levente – sok közszolgálati dolgozó szeretné, ha munkáját anyagilag is jobban megbecsülnék, ennek kereteit azonban úgy kell kialakítani, hogy kövesse a jövő évi költségvetés realitásait.

Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár az első egy év munkáját összegezte és megragadta az alkalmat arra, hogy köszönetét fejezze ki a kormányhivatalok munkatársainak, hogy a kezdeti bizonytalanságok ellenére is támogatták törekvéseiket. A kormányváltás időszakában örökölt, széttagolt és bürokratikus államtól a kormányhivatalok és kormányablakok megnyitásáig hosszú volt az út. Számos államtitkárság, helyettes államtitkárság és állami intézmény vett részt a rendkívül összetett projektben – mondta Szabó Erika. Mára pedig – folytatta – túljutottunk a százezredik ügyfélen. Az államtitkár úgy fogalmazott: az állam hosszútávú célja, hogy a járási kormányhivatalok 2013-as megnyitásával közelebb kerüljön az állampolgárokhoz.

Virág Rudolf területi államigazgatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár és miniszteri biztos előadásában emlékeztetett, hogy egy dezintegrált államigazgatás alakult a rendszerváltás után. Mint mondta, több sikertelen kísérlet után csupán a 2010-es évet követően indult el az államigazgatás azon az úton, melyen már régen kellett volna. Az átalakítás során nehézséget okozott a tizennégy szakigazgatási szerv mérete, valamint a korábbi kudarcok negatív hatása, de az egyértelmű politikai akaratnak és a más területeken beindult sikeres átalakításoknak köszönhetően rekord gyorsasággal zajlott le a folyamat – ismertette. A jövőbeni célokról szólva elmondta, hogy fontos feladatuk lesz a bevételi rendszerek felülvizsgálata, a területi kiegyenlítés és a rendszerszerű megtakarítások.

Az informatikai rendszerekről tartott előadást Vetési Iván, a KEK KH elnöke. Prezentációjában kifejtette, hogy a jelenlegi bonyolult és drága üzemeltetést fel kell váltania egy egységes, átlátható rendszernek. Az egységes nyilvántartási rendszerről szólva elmondta, hogy azok négy alap nyilvántartásra épülő, új szakrendszeri struktúrát ölelnek majd fel: személyi, jármű adatok, cég-vállalkozás és a nemzeti egységes kártyarendszer. Ezek célja a technológiai és jogszabály környezet harmonizációja, egységes platform és keretek kialakítása, valamint az olcsó és hatékony fenntarthatóság – tette hozzá. Vetési Iván előadása végén említést tett az átlátható kormányzati honlapokról, melyek egységes arculatot, szerkezetet és működést valósítanak meg.

Csonka Ernő területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a területi államigazgatás széttagoltságának felszámolása a kormány hatékony és ésszerű állam kialakítását célzó programjával indult el. A szervezeti és funkcionális irányítást, valamint a törvényességi felügyletet a KIM látja el, a különböző állami hivatalok és szervek pedig a szakmai koordinációt. Az egységesítés érdekében rendszeresek az értekezletek a hivatalok vezetőivel, valamint az illetményfelülvizsgálat is megtörtént az érintett szakigazgatási szerveknél – tájékoztatott Csonka Ernő.”

Forrás:
Navracsics Tibor: hosszú út elején vagyunk, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Sikeres félévet zárt a Kormányhivatal

„A fél éve működő Csongrád Megyei Kormányhivatal eddig jól vizsgázott: a korábban különálló szervezeti egységek közös irányításával a dologi és működési kiadások várhatóan 25%-kal csökkenthetők, ami éves szinten több mint 250 millió forintos megtakarítást jelent.

A szolgáltató szemléletű ügyintézésben a megyei Kormányablakok élen járnak: több mint hatezer ötszáz állampolgár kereste fel eddig az ügyfélszolgálatot, a munkatársak pedig mintegy 7500-féle ügyet intéztek. A kormányhivatalok létrehozásának célja az ügyfélközpontú, egyszerű és olcsó szervezeti működés, vagyis a „jó állam” megteremtése volt – helyben.
Délelőtt online-interjúval – egy órán át a Kormányhivatal honlapján keresztül válaszolt a lakosság kérdéseire –, délben pedig sajtó-nyilvános vezetői értekezlettel és kormánymegbízotti dicséretek átadásával adott számot a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője, B. Nagy László az első félévében végzett munkáról. A kormánymegbízott a lakosságot és a szervezet vezetőit egyaránt tájékoztatta az államigazgatás átalakítása során eddig szerzett tapasztalatokról. Szólt a működési költségek terén jelentkező hiányról, ami a tavalyi tervezési problémákból adódóan elsősorban a dologi kiadásokat, tehát a működtetéssel kapcsolatos kiadásokat érintette. Közel egymilliárd forintnyi hiányról van szó, ezt kell a hivatal tisztségviselőinek ledolgozniuk. Valószínűleg költségvetési pluszforrásokra lesz szükség zavartalan működésük biztosításához. Hogy pontosan mekkora összegről van szó, az majd akkor derül ki, ha befejezik a még két hátralévő szakigazgatási szerv vagyonátadását, és valódi mérleget tudnak készíteni. A jelenlegi becslések szerint 12,5-13 milliárd forint az egész országra vonatkoztatható hiányösszeg, ami a tavalyi költségvetési tervezés okán hiányzik a rendszerből. A kormánymegbízott nem tud olyan hivatalról az országban, amely nem küzdene hasonló gondokkal.

B. Nagy László szólt a készülő önkormányzati, egészségügyi és oktatási törvények, a munkavédelmet, munkafelügyeletet, munkaegészségügyet érintő jogszabályok változásáról, az új közmunkaprogramról. Még senki sem ismeri ezek mértékét, azt azonban sejteni lehet, hogy az állami feladatokat egyre inkább a kormányhivatalok veszik majd át, tehát tovább bővül a hatáskörük. Ilyképpen létszámleépítésektől sem kell tartani. Még mindig rengeteg párhuzamosság tapasztalható a rendszerben, ezért a Kormányhivatal ez úton is felszólította dolgozóit, jelezzék, ha ellentmondást vagy értelmetlen szabályozást találnak, tapasztalnak a paragrafusok erdejében. Az államigazgatás nem fog megváltozni, ha a közigazgatás nem jelzi, mi az, ami sürgős módosításra szorul.”

„16 szakigazgatási szervezetet vontak össze január 1-jével, 1046 ember dolgozik ma az állami feladatok ellátásáért. Az átalakítás sikeres, de nehéz feladat volt, mivel a kormányhivatal és a minisztériumok sokszor nem egyformán értelmezték a jogszabályokat. Két hatóságnál, a közlekedésinél és a műemlékvédelemnél pedig még mindig nem történt meg a vagyonátadás.”

Forrás:
Sikeres félévet zárt a Kormányhivatal, PROMENAD/szegedma.hu, 2011. június 29.
Fél éves a kormányhivatal, Délmagyarország, 2011. június 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kérdőjelek a közigazgatási reform körül (Szlovákia)

„Komoly ellenállásra talált a közigazgatási reform a politikai pártok körében. Az MKP a déli körzeti hivatalok tervezett megszüntetése ellen gyűjt aláírásokat, a Hídnak sem tetszik a tervezet, az SaS saját koncepcióval áll elő.A Pátria Rádió tegnapi műsorában több politikust és szakértőt is megszólaltattak a kérdésben. Kiderült, a reformot sokan, sokféleképpen képzelik el.

Az MKP gondosabban osztaná el a pénzt
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke elmondta, hogy az előző Dzurinda-kormány idején is a párt ellenállásán bukott el a települések önkormányzatának tervezett összevonása. A politikus rámutatott, a célkitűzés a kormányprogramba is bekerült, csendben zajlik a reform előkészítése: holott az összevonás helyett a közpénzek és állami források igazságosabb elosztását kellene forszírozni. Farkas tisztában van vele, hogy az MKP lehetőségei parlamenten kívüli pártként korlátozottak, tiltakozással, aláírásgyűjtéssel, a téma közbeszédbe kerülése útján lát módot az ellenállásra.

„Tudjuk azt, hogy a belügyminisztérium törvénymódosítását tárcaközi egyeztetésre bocsátották és négy körzeti hivatalt szeretnének megszüntetni, melyből három Dél-Szlovákiában található: Szencen, Kassa-környéken, valamint Párkányban” – jelentette ki a politikus. Farkas szerint a tervezetnek komoly hátulütői vannak, az ügyintézés ismét eltávolodik az emberektől, az anyanyelven beszélő polgárok jogait korlátozzák az új hivatalokban „Érthetetlen, miért éppen Dél-Szlovákiát akarják ezzel sújtani, miért a térségnek kell elszenvednie ezt a fajta leépítést” – mutatott rá Farkas.

Az SaS másként csinálná
„Igazából közigazgatási reformról még nem beszélnék azért sem, mert a reform szó is elcsépelt. Úgy gondoljuk, sok dologra hiányzik a pénz. Szlovákia igazából nem egy kis ország, hanem egy nagy város. Mégis tizennégy minisztériumunk van és nyolc kerületünk, rengeteg hivatallal” – mutatott rá Somogyi Szilárd, az SaS parlamenti képviselője. Somogyi emlékeztetett rá, Szlovákiában jelenleg 49 körzeti hivatal van, számukat pedig néggyel szeretnék csökkenteni, holott huszonhét is elég lenne. „A körzeti hivatalok meglétéből nem csinálnék nemzetiségi kérdést, azért, mert nincs közvetlen, állandó kapcsolatuk a polgárokkal. Nincsenek ügyosztályok, ahova a polgároknak be kellene menniük” – jelentette ki a képviselő, aki szerint az állampolgárok észre sem vennék egy körzeti hivatal megszűnését, ha egy-két jogkört sikerülne az önkormányzatok hatáskörébe delegálni.

Elmondása szerint a Szabadság és Szolidaritás önálló koncepcióval fog előállni a közeljövőben, melynek célja szintén a megtakarítás. Elmondása szerint pártjának koncepciója abból indul ki, ha az állam megszüntet egy hivatalt és pénzt spórol, az önkormányzatnak biztosítani kell a megfelelő pluszforrásokat, mellyel az át tudja venni a feladatot. Somogyi a közigazgatási reformmal kapcsolatban felvetette a lengyel modellt, amely szerint a kistelepüléseknek van egy választott, minimális jogkörökkel rendelkező bírója, egy környékbeli kiszolgálóközség pedig átveszi a jogköröket, összegyűjti és elvégzi a szükséges adminisztratív munkát.

A Híd szerint kivitelezhetetlen az SaS javaslata
A Pátria Rádió által megkérdezett Jakab Elemér, Nagyráska polgármestere és a Híd parlamenti képviselője elmondta, pártjának egyértelműen az az álláspontja, hogy semmilyen körülmények között nem támogatják a kistelepülések összevonását – márpedig a közel háromezer településből ezer számít annak.

Jakab emlékeztetett arra, hogy az önkormányzatok mindössze egytizedes költségekkel oldják meg azokat a feladatokat, melyeket az államigazgatás jóval drágábban képes megvalósítani. „Nem lehet a témához úgy hozzányúlni, hogy valaki nem volt önkormányzati képviselő, vagy polgármester, és nem látja a valós problémákat. Ez a gond az SaS javaslatával is, hogy kivitelezhetetlen” – jelentette ki Jakab. A politikus rámutatott, nem csak a spórolás mértékét kell nézni, hanem a reform mögöttes tartalmát.
Tuba Lajos, a Fórum Intézet megkérdezett szakértője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a rendszerben szükség lehet változtatásokra, melyek az utóbbi tizenöt-húsz év tapasztalataira építhetnének. Elmondása szerint a Szenci Körzeti Hivatal esete most sem ideális – több községből csak somorjai átszállással érhetőek el a szervek -, de Párkányban komoly nehézségeket okozhatna a változás. Tuba szerint a közigazgatási reform túlságosan sok érdeket sértene, ezért széleskörű vitára és óvatos lépésekre van szükség.”

Forrás:
Kérdőjelek a közigazgatási reform körül, Patria Rádió/Bumm.sk, 2011. június 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

BÖSZ néven új szervezetet hoztak létre a fővárosi kerületek

„Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) néven új szervezetet alakítanak a fővárosi kerületek, hogy hatékonyabban tudják az érdekeiket érvényesíteni egyebek mellett a fővárossal kapcsolatos kormányzati és önkormányzati döntéshozatalban. Az új szervezet közgyűlési formában működne.

A szervezet megalakításának szándékáról kerületi polgármesterek június 15-én határoztak. A kerületi képviselő-testületek ezekben a napokban döntöttek, illetve döntenek a csatlakozásról. Az előkészítő ülésnek a főváros kormányhivatala adott otthont az Újvárosháza épületében.

A kormányhivatal az MTI megkeresésére azt közölte: a BÖSZ megalakításához technikai, szervezési segítséget nyújtottak, mert támogatják az érdekképviseletnek ezt a formáját. Az önkormányzati összefogást a szövetség tervezett alapszabályában azzal indokolták, hogy „az elmúlt húsz évben nem jött létre szervezett együttműködés a budapesti önkormányzatok között, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek kárát látta valamennyi kerület és egész Budapest”.

A csatlakozásról szóló döntésekkel egy időben a kerületek sorra lépnek ki a korábbi érdekvédelmi szervezetből, a Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetségéből, korábbi nevén a Budapesti Külső Kerületek Önkormányzati Szövetségéből. Az alapszabály szerint az új érdek-képviseleti szervezet az önkormányzatok „egyenjogúságának és szuverenitásának elismerésével működik”. Az egyenjogúság kinyilvánításának azért lehet jelentősége, mert a kerületi és a fővárosi önkormányzatok a jelenlegi jogszabályok szerint egyenrangúak, ám az önkormányzati rendszer újraformálásáról szóló vitákban felmerültek olyan javaslatok is, amelyek szerint a kerületek hatás- és jogköre a jövőben megváltozna.

A BÖSZ alapszabályban deklarált célja az egymás közötti hatékony együttműködés elősegítése, a „közös gondolkodás” a városszerte jellemző problémák megoldása érdekében, valamint a „budapesti és kerületi érdekek hatékony érvényesítése a mindenkori kormányzat felé”. A BÖSZ a tervek szerint közgyűlési formában működne. A közgyűlés akkor lenne határozatképes, ha azon a (szavazásra jogosult) tagok több mint 50 százaléka megjelenik. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést három nap után meg lehet ismételni, ám ekkor már a megjelentek számától függetlenül is határozatképes a testület.

Az MTI megkereste a fővárost is, a városháza kommunikációs igazgatója azt közölte: Tarlós István főpolgármesternek szándékában áll egy önkormányzati szervezet létrehozása még az idén. Szűcs Somlyó Mária úgy fogalmazott, „ez a főváros és a kerületek dolga”. Közölte azt is, a főpolgármester is meghívást kapott az elkészítő ülésre, ám azon nem tudott részt venni.”

Forrás:
BÖSZ néven új szervezetet hoztak létre a fővárosi kerületek, Magyar Nemzet, 2011. július 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Javaslatok és szakmai vélemények az önkormányzati rendszer megújításához

„1) Egyértelműen jó az az elképzelés, amely az önkormányzati feladatokat úgy szándékozik tele­píteni, hogy figyelembe veszi az adott önkormányzat valós teherbíró képességét, reális anyagi helyzetét stb. (Tehát nem mechanikusan csak a lakosságszámot!)

2) Szinte teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy az államigazgatási feladatok, illetőleg a hatósági ügyek döntő többsége kerüljön ki az önkormányzati körből, ezeket állami szervek lássák el.
Jeleznünk kell azonban, hogy a végrehajtás részletkérdéseit illetően ma még – teljesen érthető módon – komoly véleménykülönbségek vannak a különböző típusú önkormányzatokat képviselő szakemberek/politikusok között.

A hozzászólók többségét (praktikusan mindenkit) alaposan felkavarta és elbizonytalanította a vita­anyagnak azon része, amely megszüntetné a 2000 fő alatti településeken a polgármesteri hivatalokat és az érintett településeket úgynevezett egyesített hivatal létrehozására kötelezné. Arról nem történik említés, hogy ezek hogyan jönnének létre, milyen rendező elvek alapján. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az anyag szerint valamiféle „pár fős” iroda maradna a „nem székhely” településeken. Vagyis úgy tűnhet, mintha egy furcsa feladatkörű kör jegyzőség alakulna ki, természetesen körjegyző nélkül.

Azért idézünk el ennél a kérdésnél, mert szerintünk itt találkozik sajátosan az önkormányzati és az államigazgatási feladatok egy része. Ehhez azonban (minél előbb) nagyon pontosan tudni kellene azt, hogy melyek azok az önkormányzati feladatok, amelyek minden településen elvégzendők/ellátandók (egyedül vagy társulásban), és milyen olyan további hatósági vagy hatósági jellegű (rész)feladatok maradnának még meg a 2000 fő alatti településeken, amelyeket esetleg ez a „pár fős” apparátus végezhetne el. (Elképzelhetők ilyen feladatok a szociális igazgatásban épp úgy, mint az adóigazgatásban, de néhány további olyan feladatellátás során is, amikor valamely törvény végrehajtása érdekében az önkormányzat rendelete tartalmaz érdemi feladatot a községben pl. állategészségügyi vagy növényvédelmi területen.)

3) A „tisztán önkormányzati” feladatokkal kapcsolatban mindenképpen szóvá kell tennünk, hogy a jövőben várhatóan még sokkal nagyobb jelentőségre tesznek szert az úgynevezett település üzemel­tetési feladatok. Ez a méltatlanul elhanyagolt terület lényegesen nagyobb törődést és figyelmet érdemel mind a jogalkotók, mind a települési szakemberek részéről. Bár terjedelmi okok miatt a problémák részletezésébe semmiképpen nem tudunk belemenni, azt jeleznünk kell, hogy a majdani önkormányzati törvényi koncepció kialakításához a tartalom és az e körbe tartozó fogalmak pontos tisztázása elengedhetetlen.

Ennek hiányában kifejezetten illuzórikus a vitaanyagban a településüzemeltetésre való hivatkozás, hiszen abból legfeljebb annyi derül ki, hogy a készítők a kommunális szolgáltatások egy részére gondolhattak. Itt egyrészt nem elegendő csak egy példálózó felsorolás, másrészt az első helyen említett közvilágítás, mint „megmaradó”, kötelező önkormányzati feladat, legalább is vitatható. (Ahogy sarkosan megfogalmazták: „érdemben a világon semmi közünk nincs hozzá”.)

4) Írjuk ezt annál inkább, mert a „minden mindennel összefügg” elv alapján egyrészt csak ezek birtokában érdemes igazán komolyan foglalkozni a különböző társulások kérdéseivel (már pedig a jövő szempontjából ezek jelentősége minden bizonnyal döntős súllyal esik latba majd). Másrészt viszont csak ezek ismeretében alkotható meg a törvényben az a nagyon sokszor emlegetett települési önkormányzati „minimum-szolgáltatási rendszer”, amely nélkül nem beszélhetünk valós önkormányzatról.

5) A vitaanyag készítői sem érezték igazán feladatuknak a fővárossal való komolyabb foglalkozást, hiszen a szakma által már évtizedek óta ismert „alternatívákhoz” még a ma már bőven rendelkezésre álló pozitív és negatív tapasztalatok alapján az esetleges előnyökre és hátrányokra vonatkozó komolyabb érveket sem munkálták ki. Tudjuk, hogy ez kifejezetten politikai döntést igénylő kérdés, azonban, az előkészítő munkát nem lehet a szakmának „megspórolni”. Bár klubtagjaink többsége nem a fővároshoz kötődik, olyan vélemények fogalmazódtak meg, mely szerint „Budapest egységes üzemeltetése és fejlesztése az egész országnak érdeke.”

6) Az előző pontban írtakhoz részben hasonlóan a vitaanyag meglehetősen „kurtán-furcsán” intézi el a megyéket, illetve azok jövőjét. Ez már csak azért sem fogadható el, mert a jelenlegi kormányzó pártok az önkormányzati rendszer során mindvégig keményen kiálltak a megyékért, bár nem sokat tehettek értük.
Azokkal a véleményekkel értünk egyet, amelyek úgy fogalmaznak, hogy még ha sajnos az alaptörvényben nem is lett az elnevezés a történelmi töltetű „vármegye”, gondoskodni kell arról, hogy egy megfelelő erejű, feladatokkal és hatáskörökkel, valamint saját bevételekkel is rendelkező területi önkormányzatokat hozzon létre az új önkormányzati törvény.

7) Egyidejűleg megnyugtatóan rendezni kell a megyék kapcsolatait a megyei jogú városokkal. Ez utóbbi kategória fenntartását egyébként a községek és városok képviselői többször kifogásolták. Megfogalmazódott olyan vélemény is, hogy érthetetlen, illetve elfogadhatatlan az, ahogy a vitaanyag a jövőt illetően a városokat, de különösen a megyei jogú városokat kezeli. (Olyanként, ahol semmi megoldandó probléma lényegében nincs, nem kell velük foglalkozni, hiszen önjárók.) Mások szerint a nagyvárosoknak egy-két kivételtől eltekintve érdemi vonzás körzete, valós térségi szerepe nincs. Abban viszont a legtöbben egyetértenek, hogy az önkormányzati rendszer eladósodásának elsődleges okozói – a megyéken kívül – a nagyvárosok.

8) A járási jogú város kategória, egyáltalán a fogalom felelevenítése a vitaanyag egyik legszeren­csétlenebb próbálkozása, különösen, ha összevetjük a többi, ún. egyéb várossal.
Szakmai berkekben többé-kevésbé köztudott, hogy ezt a településkategóriát a második tanács törvény vezette be 1954-től. Akkor azonban megvolt az értelme, mivel a szóban forgó városokat „kiszedte” a nagyhatalmú járási tanácsok fennhatósága alól. (Ez a korábbi 1950-1954 közötti helyzethez képest jelentős előrelépés volt!) Napjainkban azonban nem lesz egyszerű kimunkálni jogállását és feladatait, különös tekintettel a közben felállításra kerülő járási hivatalok kompetenciájára is.

9) Ehhez képest a további „egyéb” városok jogi helyzetét és feladatait is mielőbb tisztázni kell. Sokak kérdése, hogy „mi (lenne) a különbség az egyéb városok és a községek érdemi feladata között”? (Annyi bizonyos, hogy hasonlóan komplikált, három, illetve négy típusos városi szisztéma világviszonylatban is kevés lehet.)

10) A kötelező társulások kérdése ebben az időszakban is komoly vihart kavart, egyes vélemények a tervezett szabályozást az önkormányzati önállóság jelentős csorbításának tartják.

A magunk részéről nem osztjuk ezeket a véleményeket, mert ha a jogalkotó ezzel a vitathatatlanul kemény eszközzel ésszerűen és célszerűen bánik, akkor a jogintézmény alkalmas arra, hogy elősegítse az önkormányzatok munkáját. Inkább arra hívjuk fel a figyelmet, hogy különösen az alapszintű szolgáltatások terén számos olyan „mikrotérségi körzet” jött létre, amely hatékonyan működik, valóban a teljes önkéntesség alapján. Szerepük vélhetően a jövőben erősödni fog. Ez szerintünk kívánatos is azzal a megjegyzéssel, hogy egyrészt egyáltalán nem baj, ha egy-egy járáson belül több ilyen mikrotérség működik, másrészt ezek lehetnek értelemszerűen többcélúak is, sőt még azt sem tartjuk lehetetlennek, hogy egy-egy ilyen térség nemcsak járási, de megyehatárt is átlépjen.

10/a Elhangzottak olyan vélemények, hogy a kötelező társulások teljes körű kiépítésével végül is a politika a községek helyett vagy fölött kiépítené a járási önkormányzati szintet. Nem gondoljuk, hogy akárcsak burkoltan is, ez valós célkitűzés lenne; egy ilyen konstrukcióval különösen a községi önkormányzatok semmiképpen nem értenének egyet. Sajátos magyar megoldásként – hosszabb távon – elvileg elképzelhető egy ilyen megoldás, ahhoz azonban nagyon sok minden szükséges lenne. Pl. az alaptörvény több módosítása, a teljes községrendszer szerepének gyökeres újragondolása stb.

11) A vitaanyag számos további elképzelésével a klubtagság jórészt egyetért. Példaként említjük az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok szigorítását, a községalakítás és a várossá nyilvánítás feltételeinek egyértelműbbé, keményebbé tételét, az önkormányzatok gazdálkodásának hatékonyabb ellenőrzését.
Másfelől több olyan kérdéskör van, amellyel kapcsolatban az önkormányzatok véleménye többnyire ellentétes a vitaanyagban foglalt javaslattal. Különösen vonatkozik ez a törvényességi felügyelet egyes területeinek részletszabályaira (pl. az úgynevezett aktuspótlási lehetőségre), de ide sorolhatók azok az elképzelések is, amelyek tovább szigorítanák, illetőleg állami szerv engedélyéhez kötnék az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségét stb.”

Forrás:
Javaslatok és szakmai vélemények az önkormányzati rendszer megújításához, Kara Pál, ETK Önkormányzati Klub, 2011. június 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

„Ha csak dísznek kellek, nem folytatom tovább”

„- Közleményben tiltakozott a múlt héten a közigazgatási tárca tervezete ellen, amiért az a jelenlegi szakombudsmanokat megszüntetve, az alapvető jogok biztosának helyettesévé tenné a jövő nemzedékek biztosát. Ez már az alaptörvény első, tavasszal megjelent változatában is így szerepelt, miért nem akkor tiltakozott?
– Akkor is tiltakoztam, de a tiltakozás hangsúlya akkor egy sokkal lényegesebb ponton volt: az egészséges környezethez való jog ugyanis nem szerepelt a tervezet első változatában. Mire eljutottunk az alaptörvény normaszövegéhez, addigra szerencsére nagyon sok minden megváltozott. Sőt szinte várakozásainkon felüli volt, hogy három ponton, a nemzeti hitvallásban, az alapvető rendelkezések között és a közpénzügyi fejezetben is említésre került a jövő nemzedékek iránti felelősség. Itt tehát, úgy érzem, megnyertük, amit meg lehetett nyerni.
…
– Ha fenntarthatósági szempontból összességében előnyére változott is az alkotmány, az ombudsmani struktúra egyszerűsítése, a jelenlegi szakombudsmanok megszüntetése benne maradt az elfogadott szövegben. Az ellen akkor miért nem emeltek szót?
– Az első, márciusi változathoz képest, amely csak általános helyettesekről írt, az elfogadott verzióban szereplő struktúrával nekem nem volt bajom, az engem ugyanis nem érdekel, hogy az áll-e a névjegyemen, hogy ombudsman, vagy csak helyettes. Ebből nem csinálok hiúsági kérdést. A lényeg, hogy legyen önálló legitimációnk és feladatunk, és az alaptörvényben ez a kettő benne volt. Ehhez képest csodálkozunk rá a közigazgatási tárca tervezetére, amelyben már az áll, hogy a „főbiztos” a munkáltatója a két helyettesnek. Ráadásul a jövő nemzedékekkel kapcsolatos, az alaptörvényben részletesen felsorolt jogköröket és feladatokat is elvette a tervezet, vagyis így, az alapvető jogok biztosának súlytalan és eszköztelen helyetteseként a környezetvédelemi ügyek felelősének már nem nagyon lesz mozgástere. Ezekkel a változtatásokkal – ha így maradnak – visszalépünk a zöldbiztosi poszt létrehozása előtti rendszerhez. 2007 óta a jövő nemzedékek biztosának például perindítási lehetősége van, vagy önkormányzati terveket, településrendezési koncepciókat véleményezhet. Több ezer hektárnyi zöld területet tudtunk ezzel az elmúlt három évben megmenteni, a tervezet szerint azonban ezek az eszközök a biztost már nem illetnék meg.

– Az világossá vált ön előtt, hogy ha az alkotmány erősen kiáll a jövő nemzedékekért, akkor mi indokolja a védelméért működő intézmény visszafejlesztését?
– Nem tudom, sok tényező lehet mögötte.

– Esetleg gazdasági okok, mert beruházásokat lassít vagy lehetetlenít el az ombudsman?
– Ez jó találat, igen. Bár hozzátenném, a környezeti követelmények csökkentésétől még sehol nem lett virágzóbb a gazdaság.
…
– Az egybiztosos rendszer önmagában még nem indokolná, hogy ha helyettesként működik is a jövő nemzedékek ügyének felelőse, megfosszák a hatásköreitől is.
– Egyetértünk. Ez valóban túl lett spilázva. Egye fene, legyen egységes irányítás alatt a hivatal, a többi azonban nem magyarázható racionálisan. Szabó Máté a hatékonyságra hivatkozva kezdeményezte az átalakítást, pedig azzal sosem volt gond, nézzék csak meg bármelyik év statisztikáit. Nagyon rossz üzenet lenne, ha elvennék a jelenlegi hatásköröket, és a stábot sem lenne szabad bántani. A munkatársaink harmada például nem jogász, hanem egy-egy terület szakértője – környezetgazdász, vegyészmérnök vagy biológus – hiszen ahhoz, hogy egy-egy környezeti konfliktusra megfelelő választ adjunk, egészen speciális képzettségre van szükség. Hogy fogja az ilyen ügyeket, kérdezem én, az általános biztos megoldani a maga alkotmányjogi hátterével és szakértőivel? De igaz ez az adatvédelmi és a kisebbségi biztosra is. Ahhoz, hogy ilyen speciális ügyekkel egyetlen ember képben legyen, nem ombudsman, hanem egy superman kell.

– És ön szerint miért merült fel az, hogy központilag osszák el a hivatalhoz befutó panaszokat ahelyett, hogy eleve a terület felelőséhez kerülnének?
– Nem tudom, de minden ellene szól. Vannak sokszor kényes ügyek, nagyon nagy baj lenne, ha valaki, aki nem a környezetvédelemmel kel és fekszik, akár ismerethiány, akár más miatt azt mondhatná ezekre, hogy akkor inkább hagyjuk.
…
– Régóta beszélik, hogy az egybiztosos rendszer erőltetésétől függetlenül is tapintható a feszültség a hivatalban Szabó Máté és a szakombudsmanok között. Tényleg nem beszélnek egymással?
– Kállai és Jóri úrral rendszeresen beszélek, Szabó Mátéval kétségkívül már kevésbé. Ettől függetlenül az, hogy sörözni esetleg nem szívesen mennék el valakivel, akivel együtt kell dolgoznom, a munkában nem zavar.
…
– A kormány tervei szerint eredeti mandátumuk lejártáig a struktúraváltás után is helyükön maradhatnának a mostani ombudsmanok. Vállalná a folytatást a megváltozott feltételekkel?
– Ha tudok, ha engednek dolgozni, akkor vállalom, már csak a kollégáimmal szembeni felelősségem miatt is, de ha csak egy díszhelyettesnek kellek, akkor jobb dolgom is akad. A KIM tervezetében az alkotmánnyal szemben már nem az áll, hogy a biztos ellát különböző feladatokat, hanem csak hogy figyelemmel kísér bizonyos területeket. Ez nagyon nagy különbség, és nem azt vetíti elő, hogy a jelenlegi módon folytathassam tovább.”

Forrás:
„Ha csak dísznek kellek, nem folytatom tovább” – interjú Fülöp Sándor zöldombudsmannal, Joó Hajnalka, [origo], 2011. július 1.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Nagyobb sávszélesség, gyorsabb ügyintézés: fejleszt az önkormányzat

„ Nagyobb sávszélesség, gyorsabb ügyintézés, valamint nyitott hálózat a városi rendezvényeken – az önkormányzat folyamatosan fejleszti informatikai szolgáltatásait.
Lazáry Viktor informatikai fejlesztésekért is felelős alpolgármester elmondta, hogy már korábban elfogadták a város informatikai stratégiáját, figyelembe véve természetesen a Digitális Magyarország Programot és a Kormány közigazgatás-fejlesztési terveit.

– Világosan meghatározott célkitűzéseink vannak, ez alapján fejlesztünk, s irányítjuk a beszerzéseinket – folytatta az alpolgármester. – A stratégiánk célja az e-közigazgatás, valamint a város informatikai szolgáltatásainak fejlesztése. Szombathely hosszú évek óta vezető szerepet tölt be az informatikai fejlesztések területén az országban. Sokszor példaként is említik a vasi megyeszékhelyt, hiszen az e-közigazgatási rendszer fejlesztésében úttörők voltunk. Több olyan informatikai fejlesztésünk is van, amelyeket azóta már más városok átvettek tőlünk. Ezek a fejlesztések a jövőben is azt a célt szolgálják, hogy a hivatali ügyintézés egyszerű, gyors és olcsó legyen.

Az alpolgármester kiemelte, azt szeretnék, ha az ügyfelek otthonról is intézhetnék hivatalos ügyeik nagy részét: be tudják például adni a kérvényeiket, illetve be tudják fizetni interneten keresztül az illetéket. Így akár a postai sorban állást is meg lehetne spórolni.

– Vannak olyan ügytípusok, melyek természetesen megkövetelik a személyes jelenlétet – tette hozzá az alpolgármester -, ezeken nem tudunk változtatni. – De létezik számos olyan ügytípus, melyben lényegi változások következhetnek be az otthoni ügyintézéssel. A jövőben az ügyfeleknek nem kerül majd egy napjukba dolgaik intézése, sorban sem kell állniuk, így felgyorsul az ügyintézés. Továbbra is az a célunk, hogy a helyi informatikai fejlesztések összhangban legyenek a kormányzati fejlesztésekkel. Több állami hivatallal és a Megyei Jogú Városok Szövetségével együttműködve szakértőként veszünk részt az országos szintű e-közigazgatás fejlesztési projektekben. Ezen kívül az önkormányzat intézményei által használt városi hálózatot is fejlesztjük. Szeretnénk a jövőben nagyobb sávszélességet biztosítani a partnereinknek. Sok intézménynek volt külön saját internet előfizetése is. Terveink szerint a jövőben minden funkció a városi hálózatról működne. Ezáltal takarékosabbá és hatékonyabbá válna a rendszer.

– Az új hálózattal az önkormányzaton belüli munka is sokkal gyorsabb lesz majd – fűzte hozzá az alpolgármester -, valamint az önkormányzat és az intézményei között is felgyorsul az adatcsere. A városi hálózat kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárásban előírtuk például azt is, hogy a szolgáltatónak garantálnia kell a nagy sávszélességet bizonyos rendezvényeken is. Azt szeretnénk, hogy például a Savaria Karneválon, Lamantin Jazz Fesztiválon vagy a Szentivánéjen lehessen ingyenesen netezni. Reméljük, hogy ezzel a média munkatársainak a munkáját is megkönnyítjük, s a rendezvényre látogatóknak is örömet tudunk szerezni. Mindezeken túl a Fő téren is fejleszteni fogjuk az ingyenes, nyitott wifi-hálózatot. Akár a világhálón keresztül is be lehet fizetni az illetéket, nem kell a postán sorban állni.”

Forrás:
Nagyobb sávszélesség, gyorsabb ügyintézés: fejleszt az önkormányzat, Prófusz Péter, Vas Népe, 2011. június 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az állások a netre mennek

„A Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a munkáltatók és érdeklődő ügyfelei figyelmébe ajánlja a növekvő információigény rugalmas és gyors kielégítéséhez segítséget nyújtó, 2011 májusában indult új honlapját: kdmk.dyndns.info. Az új lehetőségről Pákozdi Szabolcsot, a szervezet igazgatóját kérdeztük.

– Mióta zajlanak a fejlesztések?
– Lényegében egy új webes felület létrehozásával került sor egy új szolgáltatás megvalósítására. Szervezetünk részéről egy szakmai team munkájának eredménye ez, így több időt áldoztunk a webes felület kimunkálására, hiszen a kollégák munkáját szakmai előkészítés, a kirendeltségeink részéről történő javaslatok befogadása és feldolgozása, valamint egyfajta igényfelmérés előzte meg.

– Az említett honlap kiváltja a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának honlapját?
– Nem, ez pluszszolgáltatásnak minősül. A két felület tartalmilag kapcsolódik egymáshoz oly módon, hogy ezen az új felületen az egyes linkek alatt lényegében ugyanazokat az információkat vettük át, mint ami az NFSZ portálon is elérhető. Ezzel egyrészt a szakmai hitelességünket is szerettük volna kifejezni, másrészt úgy ítéltük meg, hogy az információk adattartalmának egyezősége könnyebb átláthatóságot biztosít a felületet aktívan használó vagy látogató ügyfeleinknek.
…
– Miben nyújt többet ez a honlap az álláskeresőknek?
– Célunk, hogy az álláskeresőknek a legmegfelelőbb álláshelyet kínáljuk fel. Az álláskeresők számára is lehetővé válik, hogy a szakmai önéletrajzát akár otthonról is, a nap bármely időszakában feltölthesse, ezért nem kell befáradnia az illetékes kirendeltségre. Ezenfelül a mobilitás hangsúlyozása, az adatkezelés biztonsága, a munkaügyi szervezet közvetítési szolgáltatásban való jártassága és magas szintű tapasztalata mind-mind garanciát jelentenek az álláskeresők számára, akik szintén ingyenesen vehetik igénybe szolgáltatásainkat. A metódus az álláskeresők számára is ugyanaz, mint a munkáltatóknál. Az adatlap kitöltésével regisztrál rendszerünkbe, ezt követően keresi fel a munkaügyi kirendeltséget, és átveheti személyes kódját, amely segítségével feltöltheti önéletrajzát adatbázisunkba. Ügyfeleinket arról is tájékoztatjuk, hogy személyes adataikat kizárólag a nyilatkozatban tett célok megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezeljük.

– Milyen fejlesztések várhatóak még? Milyen egyéb funkciókkal tervezik bővíteni a weblapot?
– Középtávú célunk, hogy ne csak az álláskeresők, hanem az állást változtatni kívánók is igénybe tudják venni ezt a közvetítési szolgáltatást. Az, hogy milyen funkciókkal szeretnénk bővíteni a szolgáltatást, ez nagyban függ attól is, hogy milyen igényeik vannak a felhasználóinknak. Ehhez még el kell telnie pár hónapnak; össze kell gyűjteni a kollégáink és az ügyfeleink tapasztalatait is, meg kell néznünk a velünk szemben megfogalmazott elvárásokat, igényeket, és ezt követően tudunk dönteni a fejlesztés irányáról, mértékéről és kivitelezhetőségéről.

– Mit várnak a honlaptól?
– Átfogó célunk a szervezet szolgáltatási színvonalának növelése, amelynek keretében még szélesebb spektrumban kívánjuk megszólítani az álláskeresőket és a munkáltatókat; e tekintetben széles körű és naprakész információt szeretnénk nyújtani a helyi, térségi, megyei, régiós szinten betölthető állásokról és szolgáltatásokról, pályázatokról, képzési kínálatról, valamint egyéb tevékenységeinkről, és erről a lehető leggyorsabban, a legrövidebb úton informálni az ügyfeleinket és a partnereinket, vagyis a munkáltatókat. Mindemellett nagyon lényegesnek tartom az álláskeresők és a munkáltatók öninformálódási igényének növelését is.”

Forrás:
Az állások a netre mennek, Fejér Megyei Hírlap, 2011. június 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kormány készül az ODF bevezetésére

„Az egykori Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által 2008-ban meghirdetett Nemzeti Technológiai Program pályázati kiíráson egy hazai egyetemekből és vállalkozásokból álló konzorcium szoftverminőséget és -biztonságot ellenőrző szolgáltatások kifejlesztésére nyert támogatást a nyílt dokumentumformátumot (ODF) használó alkalmazásokhoz . Az eredményeket tegnap egy nemzetközi szimpóziumon mutatták be, melyen az NFM Infokommunikációs Államtitkárságának képviselője is előadott. Lucza Vilmos főosztályvezető-helyettes arról beszélt, hogy milyen út vezetett odáig, hogy az ODF közigazgatásban történő bevezetéséről készítsenek elő jogszabályt.

A jogalkotási folyamatban az első lépést a Digitális Megújulás Cselekvési Terv jelentette, amelyben megfogalmazódott a szakvezetés elkötelezettsége a nyílt megoldások használata mellett. Az államtitkárság körültekintően kívánt eljárni a nyílt megoldások kapcsán, ezért nem pusztán elvi alapokon közelítették meg a kérdést, hanem gyakorlati tapasztalatok után hozták meg a döntést. Az államtitkárság kezdeményezésére pilotprojektek indultak egyes központi közigazgatási intézményekben, majd márciusban maga az Államtitkárság is megkezdte az átállást – mondta Lucza.

A pilotprojektekben az irodai szoftvercsomagok vizsgálata volt az egyik fő fókuszterület. Az államtitkárságon elvégzett próbák részeként a munkatársak félnapos oktatásban részesültek, amely elsősorban a korábbi szoftvercsomagok közti különbségre koncentrált. A pilotot követő belső felmérés azt mutatta, hogy a funkciók 95%-át gond nélkül el tudják végezni LibreOffice-szal, illetve nem volt olyan funkció, amelyet a LibreOffice alkalmazásával a hétköznapi munka során ne lehetne elvégezni. Teszteltek egyéb megoldásokat is, többek között egy csak nyílt forráskódú elemeket tartalmazó környezetet, és a tapasztalatok pozitívak voltak: a szerver- és asztali környezet együtt is működőképesnek bizonyult. Meglepetéssel zárult a Zimbra alkalmazása, amely egyes funkciók kapcsán jobban teljesített, mint a korábban használt levelezőrendszerek.

A folyamat részeként az Államtitkárság konzultációt folytatott a kérdésről más állami intézményekkel is. Ennek során arra derült fény, hogy bár maga az átállás sok esetben akár hónapok alatt megoldható lenne, a közigazgatási intézmények nem képesek szigetszerűen átállni nyílt szabványokra épülő alkalmazásokra, az egymás közötti kommunikációban komoly problémákkal szembesülnének. Arra a megállapításra jutott tehát a szakvezetés, hogy az átállás zavartalan végrehajtásához feltétlenül szükséges egy jogszabály, amely az egész közigazgatásban az ODF használatát teszi kötelezővé. A jogszabálynak – tette hozzá – természetesen időt kell hagynia a technikai felkészülésre, oktatásra és a szemléletváltásra, hiszen a túl gyors végrehajtás az egész projektet veszélyeztethetné.”

Forrás:
A kormány készül az ODF bevezetésére, IT Café, 2011. június 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

ODF minőségbiztosítás és szolgáltatáscsomag

„Nemzetközi szimpózium

A szimpózium elsődleges témája a hazai tudományos élet és szoftveripar jelentős intézményeiből (Oracle, Multiráció, Polygon, BME, SZTE, ELTE) alakult konzorcium által megvalósított TECH_08_A2 SZOMIN08 projekt, amelynek célja egyedi szoftverminőséget, biztonságot és helyességet ellenőrző szolgáltatáscsomag létrehozása a nyílt dokumentumformátum (ODF) alkalmazásaira. A szakmai előadások mellett a hazai közigazgatás és az Európai Bizottság képviselői beszámolnak a nyílt megoldások elterjesztését megcélzó erőfeszítéseikről, tevékenységük eredményeiről.

Az esemény célja, hogy lehetőséget teremtsen a hazai közigazgatás, a tudományos szektor, valamint az IT eszközeit felhasználó vállalatok képviselői számára a konzorcium desktop, szerver, mobil és telekommunikációs szoftvereszközökhöz kapcsolódó K+F tevékenységéből származó eredményeinek megismerésére, valamint a kapcsolódó alkalmazási lehetőségek megvitatására.
A konzorciumi tagok, partnerek mellett elismert hazai és nemzetközi szakemberek tartanak előadást a konferencián, így Riku Jylhänkangas az Európai Bizottság (Interoperability Solutions for European Public Administrations) programmenedzsere, Bart Hanssens, a www.belgium.be portált fejlesztő Fedict interoperabilitás szakértője, valamint a Szegedi Önkormányzat informatikai vezetője, Szegfű László.

Az Európai Bizottság képviselője előadásában röviden beszél az European Interoperability Framework-ről (mely határozottan és egyértelműen kiáll a nyílt szabványok követése mellett a közigazgatásban), valamint a CAMMS módszertanról, amelynek segítségével az intézmények transzparens és objektív módon tudják kiválasztani az adott feladat megoldásához szükséges és megfelelő szabványokat, valamint betekintést nyerhetünk a nyílt szabványok belga és magyar közigazgatásban betöltött szerepéről.”

Forrás:
ODF minőségbiztosítás és szolgáltatáscsomag, Multiráció, 2011. június 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kerekasztal a digitális megújulásról

„Az infokommunikációs innovációban a kilencvenes években még meglévő előnyt „ügyetlen szakpolitizálással” nagyrészt sikerült „elhülyéskedni”, pedig ez olyan terület, amellyel az országot ki lehet mozdítani jelenlegi helyzetéből – hangoztatta Gerényi Gábor, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnökségi tagja.

Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár arról beszélt, az állam nem beleszólni akar a terület történéseibe, hanem segítő terepet nyújtani, hogy az onnan kinövő újdonságok segítsék az egész ország boldogulását. Mint megjegyezte, kormányzati szándék van arra, hogy a ciklus végére szinte teljesen száműzzék a papírt a közigazgatás egyes területeiről, az alkotmány pedig célként tűzi ki az újítások alkalmazását. Hozzátette: a világ amúgy is ebbe az irányba halad, az állam feladata elismerni és ösztönözni ezt.

„A közönség általában kifejezetten jól fogadja az újdonságokat” – jegyezte meg a nóvumok fesztiválokon megjelenéséről Gerendai Károly, a Sziget Szervezőiroda ügyvezető igazgatója. Kitért arra, hogy amikor rendezvényeiken a készpénzfizetés megszüntetéséről döntöttek, akkor is csak a kereskedők fogalmaztak meg aggályokat.

Gerényi Gábor felvetésére, hogy napjainkra vége a hagyományos adatbiztonságnak, mivel az emberek mindent megosztanak magukról az interneten, Gerendai Károly kifejtette: más módon, de eddig is sokan csináltak „hülyeséget”, mivel nem tudatosították magukban, hogy amikor bizalmas, személyes ügyeket beszélnek ki, mást is elér az információ.”

Forrás:
VOLT Fesztivál: kerekasztal a digitális megújulásról, prae.hu, 2011. június 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Épületeken belül is működő helymeghatározás

„Az egészségügyben, az iparban és a kereskedelemben is alkalmazható az az épületeken belül is működő valósidejű helymeghatározó rendszer, melyet a szegedi Procontrol Elektronika Kft. munkatársai dolgoztak ki.

A valós idejű helymeghatározást lehetővé tevő GPS berendezések már a mindennapok részeivé váltak. A műholdak segítségével üzemelő rendszer nagy hátránya azonban, hogy már akár sűrűbb lombkorona alatt is akadozik használatuk, s az épületek belsejében általában nem működnek – mondta az uniós támogatással megvalósult fejlesztésről tartott keddi sajtótájékoztatón Kovács Attila, a harminc éve alapított magyar családi tulajdonú cég ügyvezetője.

A szegedi vállalkozás szakemberei és a Szegedi Tudományegyetem Szoftverfejlesztési Tanszékének kutatói által kidolgozott rendszer épületeken belül is működő, néhány tíz centiméteres pontosságú helymeghatározást tesz lehetővé. Az angol nevének (Real Time Locating System) rövidítése alapján RTLS-nek nevezett megoldás alapegysége egy miniatűr akár karórába, beléptető kártyába beépíthető jeladó. Az eszköz által kibocsátott rádió vagy ultrahang tartományban terjedő jeleket az épületekben egymástól tíz-, húszméteres távolságban elhelyezett routerek veszik, a mért adatokat egy szerveralkalmazásnak továbbítják, amely kiszámítja a jeladó pontos helyzetét.

A rendszer elsődleges alkalmazási területének a fejlesztők az egészségügyet szánták. Egy karórába épített jeladó segítségével pontosan nyomon követhető a páciens helyzete, aki rosszulléte esetén egy pánikgombbal rögtön segítséget is hívhat, a berendezésbe épített mobiltelefon pedig kétirányú kommunikációt is lehetővé tesz. A megoldás előnye, hogy az ápolók pontosan meg tudják állapítani a beteg helyzetét.

Kovács Attila elmondta, az RTLS felhasználásának csak a fantázia szab határt: a rendszer alkalmazható vagyonvédelmi célokra, az értékes eszközökbe épített miniatűr jeladóval nyomon követhető azok pontos helyzete. A kereskedelemben marketing célokra is használható: a bevásárló kocsikba építve pontosan rögzíthető a hipermarketekben a vevők milyen útvonalakat járnak be, hol időznek hosszabb ideig, de akár rendészeti alkalmazás is elképzelhető, a háziőrizetes pontos helyzete is rögzíthető a rendszer segítségével.”

Forrás:
Épületeken belül is működő helymeghatározás, SG.hu, 2011. június 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nem kapnak többé ingyen Windowst a felsőoktatási hallgatók

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a múlt héten kihirdette, hogy a közoktatási és felsőoktatási intézmények a jövőben „sokkal kedvezőbb feltételekkel juttatja zárt forráskódú licencekhez az oktatási intézményeket”. A korábbi szerződés értelmében tavaly 1,5 milliárd forintba került a zárt forráskódú oktatási licencek beszerzése, az idén kötött új megállapodás ehhez képest mintegy 400 millió forint megtakarítást eredményezett. Az új konstrukció több változást is hoz, kibővül az intézmények számára elérhető nyílt szoftverek köre, másrészt szűkül az oktatási intézmények és hallgatóik számára a Microsoft-termékek elérhetősége.

Nincs többé ingyen Windows otthonra
A felsőoktatási intézmények számára nem lesznek többé elérhetők a Microsoft szervertermékei (pl. Windows Server,SQL Server, Exchange Server) a Tisztaszoftver programban, a hallgatók pedig többé nem jogosultak otthon is használni a vállalat szoftvereit. A HWSW a Microsofttól megtudta, a vállalat és a kormányzat jelenleg dolgozik egy olyan konstrukción, amely lehetővé tenné az intézmények számára egyes szervertermékek kedvezményes megvásárlását, illetve biztosítaná a diákok számára az otthoni licenceket, de csak rászorultsági alapon. Az egyeztetések jelenleg is folynak, konkrétumokkal várhatóan az őszi tanévkezdésre szolgálnak majd az érintettek.
…
„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arra törekszik, hogy a különböző technológiák versenye élénküljön az oktatási szférában is. Az új konstrukció szerint a szerver szoftverek esetében az intézmények önállóan döntenek majd és szerzik be a tevékenységükhöz legjobban illeszkedő, azt leghatékonyabban támogató informatikai megoldásokat” – áll a minisztérium közleményében. Az NFM célja láthatóan az volt, hogy az oktatásban „helyzetbe hozza” a nyílt forrású szoftvereket: a HuEDU és az OpenEDU programok révén az alap-, közép-, és felsőoktatási intézmények ingyenesen juthatnak több nyílt forrású asztali és szerverszoftverhez, illetve kapcsolódó szolgáltatáshoz.

Nyílt szoftverek érkeznek
Az ULX Kft. az OpenEDU program keretében a közoktatás és a felsőoktatás igényeihez igazított, nyílt forráskódú szoftvereket kínál…A SuliX csomagot eddig is bárki ingyenesen letölthette és telepíthette, az intézmények azonban a Tisztaszoftver program kiterjesztéseként létrejött OpenEDU keretén belül szállítói támogatást is kaphatnak hozzá. Szentiványi Gábor szerint a közoktatásban nem csak költséghatékonysága miatt számíthat sikerre a SuliX, hanem mert könnyebbé teszi az iskolai alkalmazottak, például a gyakran rendszergazdaként is dolgozó informatikatanárok életét azáltal, hogy automatizál számos feladatot (pl. dolgozatírás, érettségi, tanulói képernyők kontrollja, biztonsági mentések), és teljes csoportmunka és szülői kommunikációs felületet is ad. A megoldás nem csak a SuliX saját desktopjával hanem Windows munkaállomásokkal is együttműködik.

A forráshiányos felsőoktatás számára leginkább az alacsonyabb költség miatt lehetnek vonzók az ULX által forgalmazott nyílt forrású szoftverek, illetve mert segítségükkel a hallgatók főiskolai, egyetemi éveik alatt tapasztalatokat szerezhetnek az iparban már széles körben használt technológiákkal. A felsőoktatási intézmények számára az OpenEDU keretén belül a Red Hat Enterprise Linux operációs rendszert, KVM-alapú virtualizációs megoldást, a PostgreSQL adatbázisszervert, a Zimbra csoportmunka-szoftvereket és az Alfresco dokumentumkezelő rendszert ajánlja az ULX. Az oktatási intézmények számára a kereskedelmi konstrukciókhoz hasonló támogatási szolgáltatásokat ad a cég.

Nyílt és zárt Novell-termékek is elérhetők
Az OpenEDU mellett az oktatási intézmények számára elérhető másik, nyílt forrású szoftvereket tartalmazó csomag a HuEDU, amely mögött a Novell áll – a cég a SUSE felvásárlásával lépett be a nyílt forrású szoftverek területére. ”

Forrás:
Nem kapnak többé ingyen Windowst a felsőoktatási hallgatók, Bodnár Ádám, HWSW.hu, 2011. június 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyedülálló távközlést üzemeltető támogató rendszert (TTR) helyezett üzembe a MÁV

„Az új rendszer életbe léptetését a távközlés felgyorsult modernizációja tette szükségessé. A TTR üzembe helyezésével létrejön egy egységes, központi adatbázis, amely tartalmaz egy országos hibafelügyeleti rendszert (HelpDesk), melynek segítségével a felmerülő problémák gyorsan azonosíthatók, az elhárítás, a kialakított központi irányítás mellett azonnal elindítható. Mindemellett kiépül egy, a hibákat azonnal jelző riasztási rendszer is. Az új szisztémában egyértelműsíthető lesz, hogy mikor történt a rendellenesség, ki javította azt ki, mindez mennyi időbe telt és milyen költségvonzattal járt. A korábban papír alapú naplókban, kartonokon rögzített dokumentálást felváltja egy költséghatékonyabb, elektronikus alapon történő üzemeltetés és adatkinyerés.

A TTR tehát egy olyan komplex és korszerű rendszer, amely képes a MÁV Csoport-tagok szerteágazó szolgáltatásait központilag átlátni, nyomon követni, és a hibákkal kapcsolatos információkat gyorsan, hatékonyan feldolgozni…

Dr. Nyitrai Zsolt beszédében hangsúlyozta, hogy fontos mérföldkő a MÁV modernizációjában a TTR rendszer bevezetése. A kormány 2010 végén fogadta el a digitális cselekvési tervet, aminek három főszereplői az állampolgárok, a vállalkozások és az állam. Utóbbi esetében az átláthatóság, a hatékonyság, a szolgáltató állam megteremtése a cél. Ehhez a szándékhoz illeszkedik a MÁV teljesen megújuló távközlési rendszere, ugyanis a vasúttársaságnál a TTR révén erősödik az üzleti szemlélet, illetve a rendszer az állampolgárok és a külső partnerek számára is precízebb elszámolásokat nyújt a szolgáltatásokról és a költségekről. Ugyanakkor az új rendszer az utasok biztonságát is növeli.
…
dr. Prónay Gábor, a projekt minőségbiztosa hangsúlyozta: „Nagyon fontos állomás a magyar infokommunikációs infrastruktúra fejlesztésében a MÁV Zrt.-nél bevezetett üzemeltetést támogató rendszer. A vasúttársaság ez által komoly távközlési szolgáltatóvá vált.””

Forrás:
A jövő elkezdődött a MÁV távközlésében is, MÁV, 2011. június 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Veszélyben vannak Európa nyelvei?

„Valóban veszélyben Európa nyelvei? Ezzel a mottóval rendezi az Európai Nyelvtechnológiai Szövetség, a META-NET (Multilingual Europe Technology Alliance) június 27-28-án éves konferenciáját, amelyre Magyarország uniós elnöksége kapcsán kerül sor Budapesten.
A META-FORUM 2011 konferenciára jelentkezett 300 résztvevő között az Európai Bizottság Főigazgatóságának magas rangú képviselői, vezető európai kutatóközpontok, nagyvállalatok, fordítószolgáltatók és a nyelvtechnológia felhasználói, valamint a kutatást és innovációt támogató döntéshozók találhatók.

„Európa szinte valamennyi országa képviseltetve lesz a tanácskozáson, amely azt kívánja bemutatni, hogy a nyelvi határok legyőzhetőek a nyelvtechnológia segítségével. Most folyik ugyanis az Európai Unió VIII. kutatási keretprogramjának (2014-2021) a tervezése, amelyben a nyelvtechnológia súlyát szeretnénk növelni. Másrészt a konferencián szó lesz 30 nyelv fehér könyvéről, amelyek mindegyike ismerteti egy-egy európai nyelv helyzetét a digitális korban” – mondta Váradi Tamás, a magyar szervezőbizottság elnöke, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatóhelyettese.

Mint kifejtette, a nyelvtechnológia az információs technológia mindenkit érintő ága, hiszen a multimédiás, digitális tartalmak alapját az emberi nyelv képezi. A 31 ország 47 kutatóközpontját tömörítő META-NET legfőbb célkitűzése, hogy szabványosítva a technológiákat elősegítse a nemzeti nyelvek korszerű kommunikációs eszközökön való könnyed megjelenését.

„Világunkban egyre többet kommunikálunk a gépekkel. Az okos telefonokba, a különböző mobil kommunikációs eszközökbe és a számítógépekbe egyre inkább be van építve a nyelvtechnológia, amely például, kijavítja az elírt szavakat, vagy akár a nyelvhelyességre is tanácsokat ad. Terjedőben vannak a gépi fordítórendszerek, az autókban pedig a műholdas navigációs eszközöket használjuk. Az okos gépek lassan mindenbe be lesznek építve, és jogos az igény, hogy a természetes nyelven, vagyis az anyanyelvünkön tudjunk kommunikálni velük” – hangsúlyozta a konferencia szervezőbizottságának elnöke.

Az interneten kezdetben az angol volt az uralkodó nyelv, bár a trend megfordulni látszik, hiszen a világhálón egyre nagyobb mértékben jelennek meg a sokszínű Európa nyelvei, ugyanakkor az élvonalbeli fejlesztések mind az angolra koncentrálnak. Az IBM, a Google, a Microsoft és más óriáscégek rengeteget fektettek bele a nyelvtechnológiai alkalmazásokba. Az elmúlt néhány évben a gépi fordítás hatalmas fejlődést mutatott, ám a kutatás és fejlesztés még mindig túl lassú és kevéssé jól szervezett ahhoz, hogy időben orvosolni tudja a nyelvi problémákat.

„Nagy kihívást jelent, hogy a világhálón megjelenő tengernyi szövegben valahogy eligazodjunk, értelmesen tudjunk keresni. A mai óriás keresőcégek nem igazán alkalmazkodnak a magyar nyelv sajátosságaihoz, de ugyanez vonatkozik más nyelvekre is, például a svédre. Rengeteg a teendő, hogy az európai polgárok anyanyelvükön tudják igénybe venni az információs szabadságot és esélyegyenlőséget garantáló nyelvtechnológiai eszközöket” – összegezte Váradi Tamás.”

Forrás:
Veszélyben vannak Európa nyelvei?, Inforádió/MTI, 2011. június 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Bővül a Széchényi Könyvtár elektronikus katalógusa

„Az Európai Uniós TÁMOP pályázatnak köszönhetően az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus katalógusában mintegy 15%-al több könyv érhető el 2011 tavaszától.

Ez 250 ezer katalóguscédula elektronikus feldolgozását jelenti. Az elkészült katalógus rekordok egyúttal azonnal megjelentek az országos közös katalógusban (MOKKA), amelynek fejlesztése szintén ezen pályázat keretei között valósult meg. A program harmadik elemeként a nemzeti könyvtár „Családi Olvasás Éve 2010” néven országos olvasásfejlesztő kampányt is szervezett.

Az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus katalógusa 1991-től folyamatosan működik, 2004-ben visszamenőleg 1950-ig került rögzítésre a könyvek cédulakatalógusa. A TÁMOP program keretében, az adatbázis-bővítés második szakaszában az 1926 és 1949 között állományba vett és feldolgozott könyvanyag korszerű feltárására került sor, ezáltal az OSZK törzsgyűjteményének feltártsági szintje az elektronikus katalógusban a projekt elejére jellemző kb. 48%-osról kb. 62%-osra emelkedett.

Az adatrögzítés távmunkában folyt: a közbeszerzési eljárásban nyertes cég Nagyváradon dolgozó adatrögzítői terminálszerveren keresztül kapcsolódtak az OSZK katalógus-adatbázisához. A rekordok napi gyakorisággal betöltésre kerültek az országos közös katalógusba (MOKKA), így nagymértékben segíthetik a többi könyvtár állományfeltáró munkáját. Elmondható tehát, hogy így a MOKKA is 250 ezer katalógusrekorddal bővült csak az OSZK TÁMOP pályázatának jóvoltából.”

Forrás:
Bővül a Széchényi Könyvtár elektronikus katalógusa, SG.hu, 2011. június 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Legálisan lehet kereskedni az amerikai receptadatokkal

„Ítéletével teljesen új helyzetet teremtett az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága. A testület ugyanis jogerősen is kimondta, hogy a gyógyszergyártók kiértékelhetik a más vállalatok által kiállított recepteket és akár online is eladhatják, illetve megvásárolhatják a receptadatokat.

Az USA ezzel a döntéssel gyakorlatilag legalizálta a receptadatokkal való kereskedelmet. A tengerentúli betegek adataival már eddig is növekvő mértékű forgalmat folytattak a különbözők cégek és intézmények, azonban ez most még egy szinttel feljebb kerülhet. Természetesen számos szakember kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a betegek információinak kiadása megsérti az emberek magánéletének védelmét, hiszen a receptekből pontosan következtetni lehet arra, hogy az illető milyen betegség(ek)ben szenved.

A döntés már korábban megszületett, de civil szakértők megtámadták azt, sikertelenül. A bíróság helybenhagyta a korábbi ítéletet, így minden akadály elhárult a receptadatok eladása és megvásárlása elől. Az új helyzet meglehetősen aggályos, hiszen egyrészt elérhetővé válnak a betegek személyes információi, másrészt a piaci verseny is teljesen új alapokra helyeződhet. Az adatok birtokában ugyanis a gyógyszergyártók alullicitálhatják egymás árait és közvetlenül megkereshetik ajánlataikkal az orvosokat, akiket rávehetnek a készítmények terjesztésére is.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának tanácsában hat bíró szavazott a tervezet mellett és három ellene. Az első fokú döntést megtámadók hiába érveltek azzal, hogy az új szabályozás sérti a Prescription Privacy Bill nevű egészségügyi adatvédelmi törvényt, a testület többsége nem osztotta az aggodalmaikat. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a jogszabályt a 2006-os elfogadása után gyakorlatilag villámgyorsan „elfelejtették” a döntéshozók.

A gyógyszeripar természetesen örül a jogerős ítéletnek. A gyógyszergyártók képviselői szerint sokkal jobb, hogy teljesen hivatalosan formában válnak elérhetővé a recepteken szereplő adatok. A lényeg ugyanis az, hogy a kezelőorvosok a betegek érdekében könnyebben hozhassák meg a döntéseiket. Most minden információ legálisan hozzáférhető lesz, így ezek ismeretében hatékonyabban segíthetik a különböző kezeléseket is. Az ügy azonban aligha ér véget itt, hiszen várható, hogy alkotmányellenességre hivatkozva többen megtámadják majd az ítéletet.”

Forrás:
Legálisan lehet kereskedni az amerikai receptadatokkal, Berta Sándor, SG.hu, 2011. június 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kkv-kat segítő informatikai pályázatokat hirdettek meg

„A kis és közepes vállalkozások (kkv-k) versenyképességét javító két – összesen 11,8 milliárd forint értékű – informatikai pályázat elindítását jelentette be Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős államtitkára a Digitális Megújulás Cselekvési Terv keretében szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

A vállalati folyamatmenedzsment és az elektronikus kereskedelem támogatására összesen 10,8 milliárd, míg a vállalati szolgáltató központok létrehozására és fejlesztésére további 1 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta Nyitrai Zsolt, hozzátéve, a kkv-k informatikai fejlesztéseit nemcsak a digitális megújulást szolgáló cselekvési terv segíti, hanem az Új Széchenyi Terv is támogatja. A most kiírt pályázatok célja, hogy a kis- és közepes vállalkozások az informatikai fejlesztések segítségével munkahelyeket teremtsenek, versenyképességük növelésével.

A vállalati folyamatmenedzsment és az elektronikus kereskedelem támogatása a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) támogatásával valósulhat meg. A 2011-13 közötti időszakban a GOP 9 milliárd, míg a KMOP 1,8 milliárd forint forrást biztosít e célok megvalósítására,

Az érdeklődők ez év július 1. és 2012 december 31. között pályázhatnak a forrásokra. A GOP keretében 1-10 millió forint, míg a KMOP forrásából 1-15 millió forint közötti összeg kapható támogatásként. A támogatás mértéke maximum 50 százalék lehet. A vállalati SaaS központok létrehozására, fejlesztésre a GOP forrásaiból 1 milliárd forint állrendelkezésre 2011-2013. között.

A vissza nem térítendő támogatás összege minimum 30 millió forint lehet, maximum pedig 250 millió forint adható. A pályázatokat július 1-augusztus 31. között lehet benyújtani. A pályázat célja a kkv-k hatékonyabb működésének előmozdítása. A sajtótájékoztatón résztvevő szakemberek az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), valamit a Infotér Egyesület vezető tisztségviselői is azt hangsúlyozták, hogy a kkv-k informatikai kultúrájának emelése versenyképességüket és hatékonyágukat növeli.”

Forrás:
A kkv-kat segítő informatikai pályázatokat hirdettek meg, HVG.hu, 2011. június 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nemzetközi Adatvédelmi Konferencia

„A hivatalos elnökségi események sorában, 2011. június 16-17. napján került sor a Nemzetközi Adatvédelmi Konferencia megrendezésére. Az Európai Bizottság társfinanszírozásával, és számos együttműködő partner közreműködésével tartott eseményen a résztvevők átfogó képet kaphattak a jelenlegi európai adatvédelmi gyakorlatról, és a jövőben várható változásokról.

A konferencia a soros magyar elnökség alatt az igazságügyi területen elért eredmények bemutatásával kezdődött, melyeket dr. Répássy Róbert – igazságügyért felelős államtitkár – foglalt össze a személyes adatok védelmének kérdéskörét is érintve. Kiemelte az Európai Uniónak az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való csatlakozása felé tett lépéseit. A Tanács által elfogadott – az áldozatvédelemmel foglalkozó – Budapesti Ütemtervet, az egységes EU-s öröklési szabályok megteremtését célzó rendelettervezet alapelveit. Részleges előzetes tárgyalási álláspontot fogadtak el az európai nyomozási határozatról.
…
Peter Hustinx, európai adatvédelmi biztos beszéde a jelenlegi szabályozás megreformálásának szükségességét emelte ki. Fő kérdése az volt, hogy miért is kell átvizsgálni a jogi kereteket és, hogy mi legyen a szabályozás új iránya. A stratégiai vonalak felvázolását a jelenlegi adatvédelmi irányelv bemutatásával kezdte. Kiemelte a magyar szerepvállalást az – 95/46/EK – irányelv megalkotásában. Mára ezt a direktívát felül kell vizsgálni, mivel a mai társadalmi és elsősorban a technikai fejlődés miatt, már nem nyújt megfelelő keretet az adatvédelmi jogok garantálásához. Hangsúlyozta a Lisszaboni Szerződés hatását, melyet a hatáskörök újragondolásában lát. A Lisszaboni Szerződés dinamizmusával az adatvédelmi politikára és más társadalmi, gazdasági területekre is hat. Kiemelte a Stockholmi programot, melynek célja, hogy a polgárok jogainak védelme mellett biztonságosabbá tegye Európát. Mivel az adatvédelem a bizalom, a legitimitás és a hatékonyság alapja, nagyban befolyásolhatja egy ilyen célkitűzés megvalósulását. Emellett megemlítette az Európai Digitális menetrendet, melynek egyik célja a bizalom és a biztonság fokozása. A fejlődés irányait egyrészt a horizontális megközelítésben látja, cél az EU minden politikai területének adatvédelmi lefedése. Fontos a hatékonyság növelése, ehhez újragondolandó az adatvédelem gyakorlati életben való alkalmazhatósága. Fontos az adatvédelemmel kapcsolatos szabályozás harmonizálása és a gazdasági működés, valamint a magánélet védelmének egyensúlya is. Az adatvédelem megerősítése a mi felelősségünk. Az adatvédelmi hatóságoknak megfelelő erőt kell biztosítani ahhoz, hogy az új adatvédelmi stratégiát meg tudják valósítani. Ehhez minden tagállamban szükség van az adatvédelmi hatóságok függetlenségére. Példaként említette az Európai Bíróság 2010. március 9-én hozott ítéletét az Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság ügyben, (C-518/07. sz. ügy), melyben Németországot elmarasztaló döntés született.

Első panel – személyes adatok védelme és a belső piac
…
A vitaindító – bevezető – előadásokat egy esetjogi kitekintéssel fűszerezett panel követte, melyben a személyes adatok szabad áramlását a belső piaci szempontok érvényesítésének figyelembevételével tekinthettük át. Marie-Hélène Boulanger, az Európai Bizottság Igazságügyi Igazgatósága, Adatvédelmi Főosztályának vezetője az adatvédelem és a belső piac szabadságának összhangját hangsúlyozta. A különböző szintű adatvédelem és adatátvitel piaci torzulásokhoz vezetett. Cél ezért az adatáramlás szabadságának és az azonos szintű adatvédelemnek a megteremtése. Az adatvédelem megreformálását a globalizáció generálta megvalósulásával a jogbiztonságot költséghatékonyan kéne elérni. A jogbiztonságot hasonló tagállami megoldásokkal lehetne biztosítani. A hasonló helyzet mindenhol hasonló megoldáshoz vezessen. Ehhez az adatvédelmi hatóságok együttműködése és a Bizottság szerepe nélkülözhetetlen. Hangsúlyozta az egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentésének fontosságát, valamint a jogok és kötelezettségek tisztább meghatározásának jelentőségét.
Maarten Truyens, DLA Piper UK LLP ügyvédje, előadását a gyakorlati tapasztalataival illusztrálta. Elsőként azt vetette fel, hogy személyes adatnak tekinthetők -e az IP címek. Praxisából vett példákat, melyekből kitűnt, hogy nincs egységes megközelítés….A kamerás megfigyelésekés munkavállalói kitűzők kapcsán egy nemzetközi nagyvállalat kereste meg az előadó cégét. Szerettek volna törvényesen eljárni, így az európai gyakorlat áttekintésére kérték fel az irodát. Ebben a vonatkozásban is kiderült, hogy egységes álláspont nincs.
…
Második panel – „Cloud computing”
Az un. „cloud computing” (számítási felhő, vagy „informatikai felhő”) viszonylag új jelenségéről szólt a nap második panelje. Az előadók az új jogi szabályozás során kialakítandó szempontokra is kitekintettek. Sławomir Górniak, ENISA (Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség) technikai osztályának vezetője informatikai, technikai szempontoktól sem mentes előadást tartott. Meghatározta a „cloud computing” fogalmát, áttekintette, mint üzleti modellt, mint technológiát és kitért az elérendő célokra is. Bemutatta a „cloud computing” gazdasági előnyeit és a belőle fakadó kockázatokat is. Ez utóbbiak közül most a jogi és a szerződési kockázatokból említenék néhányat. Kockázatot jelent, hogy egy „felhőben” sokszoros joghatóság alatt állnak az adatok. Hiányzik az Európai Adatvédelmi Irányelvnek való megfelelés. A fogyasztó igen nehezen tudja a szolgáltató adatkezelési gyakorlatát ellenőrizni. Az adatátvitel megtöbbszörözött a „felhőben”. Előadását a következő következtetésekkel zárta: A „számítási felhő” fejlődést eredményezhet a nem kritikus alkalmazások és adatok biztonságának esetében. Az átláthatóság döntő fontosságú: a fogyasztóknak eszközt kell biztosítani, hogy felmérhessék és összehasonlíthassák a szolgáltatók biztonsági gyakorlatát. A technika jelen állapotában a kritikus alkalmazások és adatok „felhőbe” szállítása még mindig nagyon kockázatos. Sokkal több erőfeszítés szükségeltetik a „felhőben” szükséges biztonsági szint eléréséhez.
…
Harmadik panel – polgárok tájékoztatása személyes jogaikról
A nap záró panelje a magánélethez való jog tudatos védelméről szólt. Arról, hogy az egyes szervezetek hogyan próbálják a polgárokat felvilágosítani adatvédelmi jogaikról. Szóltak a felnőttek felelősségéről a gyermekek jogainak védelmében. Ismertették a különböző figyelemfelkeltő módszereket a videoklipektől a képregényeken át a videojátékokig. A panel a különböző megoldási javaslatok tapasztalatairól számolt be. Az első előadó Sophie Kwasny, az Európa Tanács Adatvédelmi Osztályának vezetője az Európa Tanács szerepéről beszélt, az adatvédelemmel kapcsolatos ismeretek elmélyítésében. Ismeretek alatt a közvélemény figyelmének meghatározott kérdésekre – jogokra – irányítását, e jogok gyakorlását érti. A polgárok oktatását a polgárokhoz való közelkerüléssel együtt hangsúlyozta. A kommunikációt, mint háromlépéses folyamatot ismertette: az információ átadása az információ célba érése és, hogy az információban lévő üzenet értelemmel bírjon.”

Forrás:
Nemzetközi Adatvédelmi Konferencia, dr. Horváth Eszter, Jogi Fórum, 2011. június 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Az európai adatvédelmi biztos véleménye

„Az európai adatvédelmi biztos véleménye „A személyes adatok Európai Unión belüli védelmének átfogó megközelítése” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett bizottsági közleményről”

Forrás:
2011/C 181/01, Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2011. június 22. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat a közszolgálati életpályák összehangolásáról

„A Kormány a magyar közszolgálat újjászervezése, a karrier-lehetőségek kibővítése és a közszolgálati életpályák összehangolása érdekében a következőket határozza:
1. El kell készíteni a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatottak életpálya-modelljét tartalmazó ágazati személyzeti stratégiákat. A stratégiák legyenek figyelemmel a fent meghatározott törvények hatálya alá tartozó szerveknél más jogállásban foglalkoztatottakra (munkavállalók, civil állomány), továbbá a helyi önkormányzatoknál, illetve az autonóm szerveknél alkalmazásban álló köztisztviselőkre is.
…
2. El kell készíteni a Magyar Kormánytisztviselői Karra vonatkozó szabályozást.
…
3. Meg kell vizsgálni a kamarai típusú érdekképviselet kialakításának feltételrendszerét a rendészeti és honvédelmi szerveknél.
…
4. A Kormány munkakör-elemzési modell-kísérlet végrehajtását rendeli el a közigazgatási és igazságügyi miniszter által külön meghatározott ütemterv szerint, az általa kijelölt, illetve felkért szervek vonatkozásában. A modell-kísérlet eredményeiről a Kormány számára előterjesztést kell készíteni. A munkakör-elemzési modell-kísérlet tapasztalatai alapján fokozatosan ki kell alakítani a munkakör alapú rendszerre való áttérés feltételrendszerét.
…
5. Ki kell dolgozni a tartalékállomány fejlesztését szolgáló szabályokat.
…
6. Fel kell mérni, hogy milyen intézkedések – ideértve a jogszabály-módosításra irányuló igényt is – szükségesek a hivatásos állomány tagjai horizontális mobilitásának a közalkalmazotti szféra egyes területeire történő kiterjesztéséhez. A vizsgálat eredményéről jelentést kell készíteni a Kormány számára, amelyben részletesen be kell mutatni a hivatásos állomány tagjainak az egyes ágazatokban (pl. közoktatás, szociális és gyermekvédelmi igazgatás, egészségügy, valamint művészeti, közművelődési, közgyűjteményi területen) történő elhelyezkedését elősegítő intézkedéseket és ezek várható költségvonzatát.
…
9. A közigazgatási, rendészeti és a honvédelmi továbbképzések egységesítése érdekében ki kell alakítani az integrált továbbképzési programjegyzéket. Javaslatot kell kidolgozni
– a közszolgálati életpályákkal összefüggő, átfogó, közös alapismereteket nyújtó programkínálatára;
– olyan személyiségfejlesztő programokra, amelyek az egyéni hatékonyság fejlesztésén keresztül a közös értékrend kialakítását segítik;
– a vezetőképzés közszolgálati témaköreinek meghatározására a vezetõvé képzés, illetve a felsővezető-képzés esetében, melynek keretében biztosíthatóvá válik a három közszolgálati terület vezetői értékrendjének, módszerének egységes értékelvű kialakítása.
…
11. Ki kell dolgozni az integrált Közszolgálati Teljesítménymenedzsment Rendszer elvi és módszertani alapjait.
…
12. Ki kell alakítani a Közszolgálati Teljesítménymenedzsment Rendszer támogatását biztosító egységes informatikai alkalmazást.
…
Meg kell vizsgálni a Kormánytisztviselői Kártya hivatásos állományra történő kiterjesztésének lehetõségét.”

Forrás:
A Kormány 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozata a közszolgálati életpályák összehangolásáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 71.szám, 2011. június 28., 15265-15268. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.