Tartalomjegyzék
Közigazgatás, politika
- Egy ppp szerződéssel sem jártunk jól
Tárgyszavak: Fellegi Tamás, köz- és magánegyüttműködés, Magyarország, PPP
- A civil törvény koncepcionális átdolgozása szükséges
Tárgyszavak: civil szektor, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
- A TÖOSZ szerint nem az önkormányzatok az ország eladósodásának legfőbb okozói
Tárgyszavak: Belügyminisztérium, önkormányzati pénzügyek, önkormányzatok átszervezése
- Megjelent a Magyar Közigazgatás
Tárgyszavak: alkotmányozás, közigazgatás-szervezés, Nemzeti Közigazgatási Intézet, önkormányzatok
- A jó állam érdekében zajlik a területi közigazgatás átalakítása
Tárgyszavak: Jász-Nagykun-Szolnok megye, kormányablak, közigazgatás átszervezése, megyei kormányhivatalok, Navracsics Tibor, Szabó Erika, területi kormányhivatalok
- Megszűnik a bíróságok önigazgatása
Tárgyszavak: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Répássy Róbert
- Lehet fiatalos és izgalmas a közigazgatás
Tárgyszavak: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, közigazgatási személyzeti ügyek, Navracsics Tibor, Rétvári Bence
Közigazgatási, politikai informatika
- Módosult az EKOP 1.A.1. projektek megvalósítási határideje
Tárgyszavak: e-kormányzat, EKOP 1.A.1.
- Átlátszó.hu – Itt a magyar Wikileaks
Tárgyszavak: átláthatóság, civil kezdeményezés, közérdekű bejelentők, Magyarország
- Magyar-kínai együttműködés a földügyi igazgatásban
Tárgyszavak: földmérés, földügy, ingatlan-nyilvántartás, térinformatika, térképészet
- Vastagon fog a közjegyzők számítógépének ceruzája
Tárgyszavak: elektronikus közszolgáltatások, közjegyzők, országgyűlési biztosok, Szabó Máté
- Obama először twitterezett
Tárgyszavak: Egyesült Államok, Web 2.0
- A földügy szerepe a Nemzeti Vidékstratégiában és a korszerű közigazgatásban
Tárgyszavak: elektronikus közszolgáltatások, földhivatalok, földügy, ingatlan-nyilvántartás, konferencia, nemzeti téradat infrastruktúra, térinformatika, térképészet, Vidékfejlesztési Minisztérium, Web 2.0
- Nyilvános interaktív erdőtérkép az MgSzH honlapján
Tárgyszavak: agrárinformatika, erdészet, térinformatika, térképészet
- Az Országgyűlésben nem szórják a pénzt az informatikára
Tárgyszavak: informatikai beszerzések
Informatika, távközlés, technika
- A legmodernebb technológiákat is elérhetővé teszi az új frekvenciaszabályozás
Tárgyszavak: frekvenciaügyek, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
- A soknyelvű Európa és a nyelvtechnológia: META-Forum 2011
Tárgyszavak: beszéd- és nyelvtechnológia, Európai Unió, gépi fordítás, konferencia, Magyarország, mesterséges intelligencia, uniós elnökség
- A közösségi média használata a világ országaiban
Tárgyszavak: infografika, közösségi média, statisztika
- Gartner: Több szektorban nő a szoftverszolgáltatások dominanciája
Tárgyszavak: informatikai felhő, statisztika, szoftver szolgáltatásként
Társadalom, gazdaság, művelődés
Szakirodalom
Törvények, rendeletek
Részletes tartalom
Közigazgatás, politika
Egy ppp szerződéssel sem jártunk jól
„Fellegi rendkívül súlyos váddal illette a korábbi időszak PPP-beruházásait: mint elmondta, több mint száz szerződést néztek át, ezek között egyet sem találtak, amelyben megoszlottak volna a kockázatok a két fél között. Az állam vagy az önkormányzatok magukra vállalták a rizikót, a magánhaszon pedig jelentős, gyakran túlárazott volt a miniszter szerint.
A kormány a múlt héten kezdett tárgyalni, és a következő hetek egyeztetései után dönt arról, hogy milyen ütemezéssel, milyen megállapodásokkal váltsák ki a PPP-szerződéseket. Elmondása szerint erre 200 milliárd forintot biztosít a Széll Kálmán-terv; a korábbi nyilatkozatok arra utalnak, hogy ezt az összeget a magánnyugdíjpénztárakból átirányított bevételekből vennék el.
Ha a most futó projektek megmaradnak, akkor évi 100-120 milliárd forint körüli összeget kell kifizetni közpénzből még évtizedeken keresztül, összesen több mint 3000 milliárd értékben. Igaz, ezt árnyalja az, hogy a szerződések időtartama alatt a magánfélnek is vannak kötelességei, az építkezés befejezése után is. Egy a PPP-ügyekben is érintett, névtelenséget kérő cég lapunknak korábban arról beszélt: a kormány szerintük nem veszi figyelembe a költségek kiszámításánál azt, hogy amit a magánfél megépített, azt neki is kell karbantartania. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szerződések lejártakor, általában valamikor a 2030-as években, ami most megépült, úgy kerül át az államhoz, hogy a magáncég saját költségén az akkori legmodernebb technikai követelményeknek megfelelő állapotúra újítja fel. Így igaz, hogy az állam vagy az önkormányzat fizet időközben, de a felújítási költségeket megspórolják.
A vizsgált PPP-beruházások többsége kisebb, gyakran városi projekt. Többtucatnyi sportcsarnok és uszoda épült ilyen finanszírozásban, nem egy olyan helyen, ahol az önkormányzat képtelen évről évre fizetni a magánfélnek. Ötvenhat felsőoktatási intézmény campusait és kollégiumait is felülvizsgálták, ahogy a szombathelyi és a tiszalöki börtönt is.
Az autópályák helyzetének a rendezése azért bonyolultabb, mert ezek a legdrágábbak, és az államnak most nincs annyi pénze, hogy onnan is kivásárolja a magánfeleket. Az összes PPP-ben épült autópálya állami tulajdonba vétele mintegy 800 milliárdba kerülne. Így ott most csupán az a kormány célja, hogy módosítsák a szerződéseket, a kivásárlás pedig csak később jöhet szóba.”
Forrás:
Fellegi súlyos vádjai: Egy ppp szerződéssel sem jártunk jól, Világgazdaság, 2011. július 6.
Vissza a tartalomjegyzékhez
A civil törvény koncepcionális átdolgozása szükséges
„ A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kidolgozta az „egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról” szóló törvény tervezetét, amelyet július 11-ig lehet véleményezni. A tervezet a www.nonprofit.hu honlapon olvasható.
A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Reflex Környezetvédő Egyesület egy szakmai véleményt dolgozott ki a tervezetről, amelyhez két munkanap alatt már 70 civil szervezet csatlakozott.
Aggódunk, hogyha a törvényt elfogadják:
- szervezetek ezrei veszíthetik el közhasznúsági fokozataikat és állami támogatásaikat;
- csökken a civil kontroll és erősödhet a mindenkori kormány politikai befolyása a szektorban;
- összességében csökkenhetnek a civil szervezetekhez jutó állami források.
Melyek a törvénytervezet legproblémásabb elemei?
- A közhasznúságot olyan számviteli, pénzügyi mutatókhoz köti, amelyeknek semmi köze a valós társadalmi hasznossághoz. Például szerepel mutatóként a legalább egymillió forintos bevétel, a nyereségesség, a legalább 10% bérjellegű kiadás. Ezekkel a mutatókkal főleg a kicsi és önkéntes szervezeteket fosztják meg a közhasznúságtól, de a működő szervezet jelentős többségének is lehetnek megfelelési gondjai. (lásd a tervezet 57. §-a)
- A szakmai állami pályázatokon csak – az előző módon jelentősen megszűrt – közhasznú szervezetek indulhatnak. (lásd a tervezet 79. §-a)
- Az NCA utódjában a civilek által választott delegáltak számaránya egyharmadra csökken – szemben a kormány által delegált kétharmaddal. A döntéshozókat négy évre betonozza be a rendszer. (lásd a tervezet 83-101. §-a)
- A civil alapban a nyílt pályázatok aránya csökken, egy szervezet csak két egymás utáni évben pályázhat, és az öt millió forint feletti szervezetek nem kaphatnak vissza-nem-térítendő működési támogatást. Ezzel szemben a Parlament által kiemelt szervezetek folyamatosan, költségvetési soron kaphatnak akár több százmilliós működési támogatást pályázat nélkül. (lásd a tervezet 79. és 83-101. §-a)”
Forrás:
A civil törvény koncepcionális átdolgozása szükséges, nonprofit.hu, 2011. július
Korábbi cikkünk:
Megkezdődött a civiltörvény tervezetének társadalmi egyeztetése
Vissza a tartalomjegyzékhez
A TÖOSZ szerint nem az önkormányzatok az ország eladósodásának legfőbb okozói
„A TÖOSZ elnöksége kedden értékelte az önkormányzati rendszer átalakítására vonatkozó minisztériumi munkaanyagról tartott fórumokon elhangzottakat – írta Schmidt Jenő, a legnagyobb önkormányzati érdekképviselet elnöke az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben.
Közlése szerint „az elmúlt huszonegy év bizonyította, hogy az ország működőképessége szempontjából kiemelkedő sikereket értek el az önkormányzatok, így egy korrekt elemzésben a pozitív eredményekre való utalás joggal elvárható a kormányzati megközelítésben is”. A TÖOSZ szerint ugyanakkor alapvetően egyet lehet érteni a Belügyminisztérium helyzetértékelésével, így például azzal, hogy a rendszer működési zavarait valóban a feladatok és hatáskörök differenciálatlan telepítése, a szétaprózódott településszerkezet és a nem elég intenzív együttműködési készség, valamint a jelentős alulfinanszírozottság, illetve folyamatos forráskivonás okozta.
A szövetség elnöksége első olvasatban tárgyalta és elfogadta a mikrotérségi együttműködésre, a körjegyzőségeket felváltó egyesített önkormányzati hivatalok kialakítására, a nem járási jogú városok szerepére és a polgármesteri jogállás megerősítésére vonatkozóan kidolgozott javaslatokat, valamint a kistelepülési főállású polgármesterek foglalkoztatási rendszerének átalakítási elveit, amelyeket a TÖOSZ-tagok számára vitára bocsátottak. A beérkezett észrevételek figyelembevételével átdolgozott javaslatokat július 15-e után hozzák nyilvánosságra – közölte a TÖOSZ elnöke.”
Forrás:
A TÖOSZ szerint nem az önkormányzatok az ország eladósodásának legfőbb okozói, HVG.hu/MTI, 2011. július 6.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Megjelent a Magyar Közigazgatás
„Régi-új ismerősként, a jó hagyományokat megtartva jelent meg a Magyary-program bemutatóján a Magyar Közigazgatás című lap a szakmai-tudományos közönség előtt, mely 2007 óta hiányzik olvasóközönségének. A Magyar Közigazgatás célja a közigazgatás, a közmenedzsment és a közpolitika fejlődését szolgáló lektorált kutatások és szakmai tapasztalatok közlése, a tudományos nézetek és a gyakorlati megfontolások közötti kölcsönhatás erősítése, a közigazgatás minőségének fejlesztését szolgáló tudás közvetítése. A tartalom a már megszokott formában, kicsit felfrissülve az új megjelenésre: Kerekasztalon az új Alaptörvény, Tudományos Közlemények, Szakmai Fórum, Nemzetközi Kitekintés és Szemle.”
„Tartalomjegyzék
KÖSZÖNTŐ: Kis Norbert
KEREKASZTALON AZ ÚJ ALAPTÖRVÉNY
Cserny Ákos, Gellér Balázs, Kukorelli István, Müller György, Patyi András és Torma András. moderátor: Kis Norbert
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK
Sári János: az új magyar alaptörvény – egy újfajta alkotmányosság lehetősége
Fröhlich Johanna: önértelmezési kérdések az új alaptörvényben – gondolatok az R. cikk alkotmányértelmező-szabályairól
Váczi Péter: a jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és az új alaptörvény
SZAKMAI FóRUM
Tózsa István–Korompai Attila–Ferencz Viktória: a területi közigazgatás úton az információs társadalom felé
Klotz Balázs: a közigazgatási továbbképzési rendszer átalakításának irányai
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Közigazgatás-fejlesztés az eu-elnökség tükrében
SZEMLE
XXX. jubileumi országos tudományos diákköri Konferencia Kim különdíjasai
Asbóth Márton: a helyi önkormányzatok közszolgáltatásai, és azok ellátásának módjai – különös tekintettel a közoktatás-szolgáltatásra
Barna Dániel: a stabil alkotmány nyomában
Ilyés Henrietta: A fővárosi, megyei Közigazgatási Hivatal (kormányhivatal) koordinációs és ezzel összefüggő ellenőrzési feladatai”
Forrás:
Megjelent a Magyar Közigazgatás, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2011. július 5.
Letöltés (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
A jó állam érdekében zajlik a területi közigazgatás átalakítása
„A kormányhivatal és Szolnok városának önkormányzata között akadálytalanul működik az információáramlás. A több évtizedes sztereotip ügyfélszolgálati beidegződéseket azonban nehéz rövid idő alatt megváltoztatni. Az államnak meg kell tudnia határozni alapelvárásait – a Rádió Orient műsorában Lengyel Györgyi, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja és Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere avatta be a hallgatókat a két hivatal szimbiózisába.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal a többi kormányhivatalhoz hasonlóan az egybeolvadt törzshivatalból és szakigazgatási szervekből épül fel. A humánpolitikai és gazdasági integráció eredményeként csak a kormányhivatal rendelkezik önálló gazdálkodási jogkörrel. A területi közigazgatás átalakítását eddig senki sem merte meglépni, pedig ezen a téren jelenleg egyszerre szembesülünk lehetőséggel és kényszerrel. A kormány kétharmados többségével szerencsére meg tudja lépni a szükséges reformokat. Kulturális váltásra és rendteremtésre van igény. Fontos, hogy a hivatalban ne az akadályt, a tisztségviselőben pedig ne az ellenfelet lássák – írta le a Rádió Orient műsorában a magyar közigazgatási rendszer jelenlegi állapotát Lengyel Györgyi, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja.
A kormánytisztviselők szeretnek tiszta viszonyok között dolgozni, partnerek a kiszámíthatóságra való törekvésben. Több személycsere történt a kormányhivatal vezetői posztjain, hiszek a vezetői személyes példák munkahelyekre gyakorolt hatásában. Az ügyfélszolgálat a jó államnak megfelelően működik. A kormányhivatal és Szolnok városának önkormányzata sűrűn konzultál – emelte ki a kormánymegbízott, majd Szalay Ferenc polgármester hozzátette: fontos az információáramlás akadálytalan működése. A kormányhivatal működésének tapasztalatai még felületesek. A gondolkodásmódnak kell megváltoznia: a tisztviselőknek mosolygósnak és nyitottnak kell lenniük. Az ügyfél áll az első, a második és a harmadik helyen is.
Az államtitkárok és miniszterek első programja a kormánymegbízotti látogatás volt, melyen az aktuális problémák átbeszélésére került sor. Szabó Erika és Navracsics Tibor ezután a kormányablakok, a jó állam arcainak működésébe pillantott bele. Jász-Nagykun-Szolnok megye kormányhivatala az elmúlt hónapban közel 4200 ügyfelet fogadott. Az állampolgárok többsége általános tájékoztatást is igényelt. Tevékenységünk népszerűsítésével még adósok vagyunk, szolgáltatásainkat kevesen ismerik. A több évtizedes sztereotip ügyfélszolgálati beidegződéseket nehéz rövid idő alatt megváltoztatni – emelte ki Lengyel.
A kormányhivatal megelőző, konzultációs jellegű törvényességi felügyeletet kíván ellátni. Nem csak büntetni akarunk, a figyelemfelhívás felé mozdulnánk el. Attitűdváltással bizonyítanánk a jó példák meglétét – hangsúlyozta a kormánymegbízott. Szalay elmondta, hogy a kormányhivatalok működésével kapcsolatban még nem kérték ki Szolnok önkormányzatának véleményét. A jövőben azonban komolyabb konzultáció várható. Az önkormányzatok törvényességi felügyeletét a kormányhivatalok vették át, ez komoly szimbiózist fog kialakítani a két szereplő között.
A megyék megerősödésével a kisközségi települések könnyebben intézhetik ügyeiket. A megyében jó a tömegközlekedés, az állampolgárok nem ütköznek komolyabb problémákba. A járási hivatalok megalakulásával a nehezebben elérhető térségek is lefedettek lesznek. Az új struktúra integrálja, összeszervezi és hatékonyabbá teszi az ügyintézést – utalt a kisközségek problémáira Szolnok polgármestere.
Szolnok első embere kiemelte, hogy a jövőben meg kell szabni az állam és az önkormányzat pontos feladatait. A legnagyobb problémát a finanszírozás jelenti. Az ágazati törvényeknek olyan szabályzókat kell teremteniük, amelyekhez lehet alkalmazkodni. Az államnak meg kell tudnia határozni alapelvárásait. A megyei jogú városok hatáskörében komolyabb csorbulás nem eshet. Nagyon oda kell figyelni az önkormányzatiság fogalmának meghatározására. Az államigazgatási és önkormányzati feladatokat szét kell választani, a jegyzőknél profiltisztítás szükséges. A feladatalapú finanszírozás megoldást jelenthet. A rendszer átalakítása küszöbön áll.
A jelenlegi közmunkaprogram nem megfelelő, az önkormányzatok által kezelt feladatra kevés pénz jut. 67 milliárd forintból nem tudjuk megoldani a problémát – hangsúlyozta Szolnok polgármestere, majd a kormánymegbízott hozzátette: a legfontosabb feladat, hogy a közmunkaprogramosok vissza tudjanak térni az elsődleges munkaerőpiacra.”
Forrás:
A jó állam érdekében zajlik a területi közigazgatás átalakítása, OrientPress, 2011. július 5.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Megszűnik a bíróságok önigazgatása
„A Fidesz elnökségének hétvégi ülésén döntés születhet a bíróságok igazgatási rendszerének átalakításáról, vagyis az új bírósági törvény alapkoncepciójáról. Az elnökség ülésén – ahol a szaktárca vezetője, Navracsics Tibor is jelen lesz – két verzió közül kell majd választani, de az 1997-ben létrehozott, teljesen független bírói önigazgatás korszaka mindenképpen lezárul.
A bíróságokkal kapcsolatos kormányzati elképzelésekről Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára számolt be egy csütörtök délelőtti sajtóbeszélgetésen. Az egyik megoldás lényegében az 1997-es igazságszolgáltatási reform előtti állapothoz való visszatérést jelenti, amikor a bíróságok az Igazságügyminisztérium alá tartoztak.
Ha a vezető kormánypárt elnöksége ezt a megoldást választja, a KIM által kidolgozandó törvény értelmében a bíróságok irányítása visszakerül a szaktárca alá. 1997-hez képest a különbség az lenne, hogy létrejönne egy úgynevezett bírósági hivatal, és az ítélkezéssel nem szorosan összefüggő kérdésekben, azaz a költségvetési, állományi és személyi ügyekben ez a hivatal döntene.
Ez lényegében azt jelentené, hogy az eddigi igazgatási csúcsszerv, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) helyett a KIM hozná meg a bíróságok működését szabályozó rendeleteket, és az adminisztratív feladatokat egy bírósági minisztériumként is értelmezhető, újonnan felálló hivatal látná el. Az OIT a hivatalt ellenőrző szervként továbbra is megmaradna, de az igazgatási hatáskörei megszűnnének.
Az alternatív javaslatot Áder János fideszes EP-képviselő dolgozta ki. Ez a koncepció egy, az eddigi teljes függetlenség és a minisztériumi irányítás közötti köztes megoldást jelent. Az igazgatási hatáskörök ebben az esetben is az új bírósági hivatalhoz kerülnének, mely azonban a minisztériumtól függetlenül működne, és az élén egy bíró állna. Ha a Fidesz ezt a verziót preferálja, az elnökségnek el kell döntenie, hogy a hivatal vezetőjét az Országgyűlés vagy a miniszterelnök nevezze-e majd ki.
Akármelyik verzió lesz az új sarkalatos törvény alapja, a személyi ügyekről, azaz a bírósági vezetők kinevezéséről már nem a bírói ág, hanem egy attól független intézmény dönt majd. Répássy ehhez annyit tett hozzá, hogy megmaradna a bírók munkájának nemrég bevezetett objektív minősítési rendszere, és a vezetői kinevezéseknél ez lehet majd az egyik szempont.
A reform szükségességét Répássy a bírói ág gyenge hatékonyságával indokolta. Az igazgatás átalakításával kapcsolatban konkrétan kijelentette, hogy a kormánytöbbség nem szeretné, ha az OIT továbbra is „kontrollálatlanul működne”.”
Forrás:
Megszűnik a bíróságok önigazgatása, Index.hu, 2011. július 7.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Lehet fiatalos és izgalmas a közigazgatás
„Szép dolog, ha valaki nem magáért, hanem egy közösségért is dolgozik: ez a közigazgatás küldetése – mondta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Siófokon megrendezett háromnapos ReGeneráció Tábor megnyitóján.
Az itt jelenlévők egyszerre érezhetik magukat kiválasztottaknak és – első táborozóként – kísérleti nyulaknak – fogalmazott tréfásan, kötetlen hangvételű köszöntőjében Navracsics Tibor. Szeretnénk folyamattá tenni a ReGeneráció programokat, melyeken keresztül az érdeklődő fiatalok könnyebben kerülhetnek kapcsolatba a közigazgatással – hangsúlyozta.
A KIM megalakításakor szerettem volna, hogy az a „legfiatalabb” minisztérium legyen, hiszen – mutatott rá a miniszter – a fiatalítás rendkívül időszerű a közigazgatásban. A különböző, fiataloknak szóló programokkal szeretnénk megmutatni, hogy ez nem egy zárt világ, hanem lehet izgalmas és karrier szempontjából motiváló is – hangsúlyozta Navracsics Tibor. Hozzátette: egy éve folyik a rendezvények sorozata és szeretnénk, ha ezeket évről-évre színvonalasabbá tudnánk tenni.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2010-ben indította útjára ReGeneráció eseménysorozatát, melynek célja a közszolgálati pálya vonzóbbá tétele a felkészült fiatal szakemberek számára. Tavaly ősszel közel nyolcezer fiatal látogatott ki az első ReGeneráció – Kormányzati Karrierexpóra, idén márciusban pedig 660-nál is többen jöttek el a ReGeneráció-Közigazgatási Nyílt Nap eseményeire.
A KIM az eddigi ReGeneráció-rendezvények sikere nyomán ReGeneráció Tábort hirdetett Siófokon. Július 8-a és 10-e között 60 fiatal vesz részt a programon, akiket online jelentkezés útján, szakmai érdeklődés alapján, több száz jelentkezőből választottak ki a szervezők.
A háromnapos rendezvényen a kormányzat meghatározó vezetői tartanak szemináriumokat fiataloknak, egyebek mellett az országmárka alakításáról, a magyar EU-elnökségről, az államigazgatási reformról és az ifjúságpolitikáról. Előadást tart többek közt Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Mihalovics Péter ifjúságpolitikáért felelős miniszteri biztos, Rétvári Bence parlamenti államtitkár, Ódor Bálint EU ügyekért felelős helyettes államtitkár, Latorcai Csaba nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, valamint Bakos Piroska EU-elnökségi szóvivő is.
A szemináriumok mellett a résztvevők szimulációs játék keretében teszik próbára tehetségüket, melyben új kormányzati kezdeményezések felépítésének és kommunikációjának megtervezése lesz a feladatuk.”
Forrás:
Lehet fiatalos és izgalmas a közigazgatás, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. július 8.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Közigazgatási, politikai informatika
Módosult az EKOP 1.A.1. projektek megvalósítási határideje
„Módosul az EKOP-1.A.1.- Közigazgatási szolgáltatások elektronizálása című pályázati felhívás és útmutatójának C7. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje pontja.
Eredeti szöveg:
A projekt fizikai megvalósulásának (az utolsó projekttevékenység) legkésőbbi időpontja 2012. május 31.
…
Módosított szöveg:
A projekt fizikai megvalósulásának (az utolsó projekttevékenység) legkésőbbi időpontja 2012. szeptember 30. A kifizetési igénylések benyújtásának végső határideje a projekt fizikai megvalósulását (utolsó projekttevékenységet) követő 90. nap de legkésőbb 2012. december 31.
A módosított megvalósítási határidőhöz igazodva módosult továbbá az E1. Monitoring mutatók pontban az indikátorok célérték elérésének időpontja.”
Forrás:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2011. július 6.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Átlátszó.hu – Itt a magyar Wikileaks
„A közélet tisztaságáért, a közpénzekkel történő átlátható gazdálkodásért küzdő oknyomozó portált indított Átlátszó.hu néven Bodoky Tamás néhány társával a napokban. Közérdekű adatkérésekkel bombáznák a hatóságokat és cégeket – miközben ők maguk is a lehető legátláthatóbban működnek. Kik ők, és mit akarnak?
…
Bodokyék úgy vélik, mindennek valamiféle korlátozott sajtószabadság az eredménye: sok a tabu, a tiltott téma, és miközben a politikai szereplők csekélyebb értékű korrupciós ügyeket dobnak fel a baráti sajtónak, az igazán nagy, milliárdos lenyúlásokban érintett játékosok pártállásra való tekintet nélkül együttműködnek, és közös erővel némítják el az esetleg mégis szimatot kapó újságírókat. Most azonban minden másképp lesz. A tényfeltáró újságírást a civil aktivizmus eszköztárával kívánják vegyíteni Bodokyék: közérdekű bejelentéseket fogadnak, közérdekű adatokat igényelnek, majd publikálják őket. Oknyomozó riportokat készítenek, és bírósághoz is fordulnak, ha úgy alakul a történet.
Fontos történetek maradnak elmondatlanul, korrupciós ügyek zárulnak feltáratlanul akkor is, ha lenne, aki beszélne róluk, vagy lennének bizonyítékok is. Bodokyék megkönnyítik azok dolgát, akiknek olyan dokumentum van a birtokában, amivel le lehet leplezni a finoman szólva is kétes körülmények közt született ügyleteket: az oldal e-mail címére ugyanis könnyedén lehet titkosított információkat eljuttatni. Az átlátszó.hu elindítását nem titkoltan a Wikileaks sikere és eredményei inspirálták, és az oldal maga is a magyar Wikileaks szeretne lenni. A honlap szerkesztői eltitkolt vagy éppen cenzúrázott dokumentumokat várnak, amelyek politikai, gazdasági, vagy történelmi jelentőséggel bírnak – azt azonban fontos tudni, hogy pletykákat, véleményeket, vagy máshol már publikált információkat nem közölnek, így ugyanis oda lenne a hitelesség és az exkluzivitás.”
Forrás:
Átlátszó.hu – Itt a magyar Wikileaks, Bukovics Martin, Mandiner, 2011. július 6.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Magyar-kínai együttműködés a földügyi igazgatásban
„Együttműködési megállapodást írt alá V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár és Wang Shiyuan, a kínai Földügyi és Erőforrás Minisztérium miniszterhelyettese. A két ország a földügyi igazgatás területén fűzi szorosabbra a kínai-magyar kapcsolatokat.
…
Az államtitkár beszámolt a magyar földügyi igazgatási rendszerről, melyre különösen büszkék lehetünk, hiszen Magyarországon 150 éve folyamatos az ingatlan-nyilvántartás. A földtulajdon értéke a rajta lévő jelzálog értékével együtt a nemzeti vagyon 60-65%-át is elérheti, ezért különösen fontos a földek hiteles jegyzéke. A magyar intézményrendszer erőssége, hogy egységes a térképi és a tulajdonjogi kataszter. A VM friss eredménye a múlt héten bemutatott Takarnet24 projekt, a Földhivatal Online rendszer fejlesztése. A program a nap 24 órájában hozzáférést ad az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz.
Wang Shiyuan hangsúlyozta: Magyarország Kína egyik legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnere Közép-Európában, mégis ez a két ország első szakminisztériumi szintű találkozója. Az együttműködési megállapodás a magyar és a kínai minisztérium összefogásának fontos alapja. A miniszterhelyettes elmondta azt is, Kína egyik legnagyobb problémája, hogy gyorsan fejlődő gazdasága a jó minőségű, mezőgazdasági művelésre alkalmas földeket is elfoglalja. A nagy lélekszám miatt fontos a földek biztonsága és mezőgazdasági művelésben tartása, amihez szükség van a nyilvántartás informatikai fejlesztésére. Kiemelte: Magyarországnak sok és jó tapasztalata van a földek regisztrálása és felmérése terén.
V. Németh Zsolt és Wang Shiyuan ezután aláírták az együttműködési megállapodást. A kooperáció olyan szakterületeken valósul meg, mint a földmérés, a térképészet, az ingatlan-nyilvántartás vagy a földrendezés. A felek tanulmányutakat, közös konferenciákat, szemináriumokat szerveznek, képzési programokat és tanfolyamokat indítanak szakértőiknek. A szerződés három évre szól, és bármikor meghosszabbítható.”
Forrás:
Magyar-kínai együttműködés a földügyi igazgatásban, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011. június 28.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Vastagon fog a közjegyzők számítógépének ceruzája
„Indokolatlan többletköltséget számol fel a fizetési meghagyások kibocsátása iránti kérelemért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara informatikai rendszere, amely nem minden esetben biztosítja, hogy a Kamara eljárási díjának alapja a tartozás járulékok nélkül számított értéke legyen. Szabó Máté ombudsman ebben az eljárásban a jogbiztonság, a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét látja.
Az ombudsmanhoz benyújtott panaszban az áll, hogy a Kamara olyan jogellenes gyakorlatot alakított ki, mely az eljárás költségeinek indokolatlan növekedését eredményezi, ugyanakkor jelenleg nincs olyan jogi lehetőség, amely szabályszerű eljárás keretében biztosítaná a közjegyzői kamara jogértelmezésének felülvizsgálatát. A közjegyzői kamara által működtetett elektronikus informatikai rendszer most a lejárt ügyleti,- illetve késedelmi kamat címén érvényesített követelést automatikusan tőkekövetelésnek tekinti, erre tekintettel az eljárási díj alapja is emelkedik a lejárt kamat összegével.
A jogszabály szerint az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok (ügyleti, késedelmi kamat, stb.) nélkül számított értéke. A közjegyzői kamara elnökének álláspontja szerint azonban a lejárt ügyleti kamat bizonyos feltételek fennállta esetén mégiscsak az eljárási díj alapját képezheti. Kifejtette továbbá, hogy az elektronikus rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy az érvényesíteni kívánt kamat után ne számítson eljárási díjat. Az ombudsman tesztelte a formanyomtatvány kitöltését, és megállapította, hogy, az elektronikus űrlap nem minden esetben alkalmas annak biztosítására, hogy a kamatot illetve egyéb költséget ne számítsák bele az eljárási díj alapjába.
A vizsgálat során az ombudsman más problémára is rátalált. Kiderült, hogy a perré alakuló ügyeknél a közjegyzők sokszor nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítják az aktát, nem tájékoztatják a felperest a peres eljárás illetékének mértékéről. Az ombudsman ezekre felhívta a kamara elnökének figyelmét, és kiemelt figyelmét kérte a problémák megszüntetésére. Az ombudsman felkérte a közjegyzői kamara elnökét, hogy kezdeményezze a kamara elektronikus rendszerének kijavítását, hogy az a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmen automatikusan ne számítson fel eljárási díjat a kamat címén feltüntetett összeg után.”
Forrás:
Vastagon fog a közjegyzők számítógépének ceruzája, SG.hu, 2011. július 5.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Obama először twitterezett
„Az amerikai elnök a mikroblogon védte a költségvetési deficit csökkentését célzó stratégiáját.
A Twittert használta Barack Obama amerikai elnök szerdán, hogy a nagy nyilvánosság előtt megvédje a költségvetési deficit csökkentését célzó stratégiáját, s vitába szálljon az elképzeléseit elvető republikánusoknak.
Obama először vette igénybe személyesen és élőben a népszerű közösségi hálózatot, egyikét azon eszközöknek, amelyekre támaszkodni akar a 2012-es elnökválasztási kampányában is. A legfiatalabb választók megszólítására alkalmas mikroblogon az elnök több mint egy órán keresztül válaszolt a kérdésekre, bár rendhagyó módon maga is egy kérdéssel kezdte a „csiripelést”, azt tudakolva a felhasználóktól, hogy ők milyen költségvetési kiadásokat csökkentenének, s milyen befektetéseket tartanának fent a költségvetési deficit csökkentésének érdekében.
A Twitter közlése szerint nem kevesebb mint 169.395 kérdés futott be az #AskObama kulcsszóval, s ezek közül közel 19 ezer a munkahelyteremtéssel, 15 ezer a költségvetéssel, 14.777 az adókkal, 8833 pedig az oktatással volt kapcsolatos. A Fehér Ház keleti termében 140 meghívott jelenlétében tartott eseményen az elnök végül 18 kérdésre adott választ, amelyek a http://askobama.twitter.com oldalon olvashatóak.
A videón keresztül is közvetített afféle lakossági fórum keretében szó esett a terrorizmus elleni küzdelemtől kezdve az űrkutatáson és az ingatlanpiaci helyzeten keresztül több témáról. Nem voltak restek a republikánusok sem: a meghívott vendégek között ott volt John Boehner, a képviselőház elnöke, aki azt tudakolta az elnöktől, hogy mi a helyzet a munkahelyteremtéssel. Obama előbb tréfálkozott Boehner elütésein, majd komolyra fordítva a szót megvédte a munkahelyek teremtését célzó támogatásokat, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a képviselőház elnöke megérti e beruházások jelentőségét.
A Fehér Ház igyekszik a Twittert és az új média más lehetőségeit is felhasználni, hogy minél több választóhoz juttassa el üzeneteit. Időnként egyes bejelentéseket nem is hagyományos sajtótájékoztatón, hanem az interneten keresztül hoznak nyilvánosságra. A Twitteren a Fehér Ház felhasználói felületének 2,25 millió követője van.
Obama 2008-as választási kampányának egyik jellemzője éppen az volt, hogy erősen használta az interaktivitásra építő világháló eszközeit, legyen szó a szimpatizánsok helyi szinten történő mobilizálásáról vagy a kulcsfontosságú adománygyűjtésről.”
Szerkesztői megjegyzés:
A hír azért érdekes, mert mindig el szokták felejteni, hogy bár az Obama-kampány kiterjedten és alkotó módon használta a Web 2.0-ás eszközöket, de maga Obama nem élt velük. Ahogy megfogalmazta, ő a New York Timest olvassa, nem a blogokat.
Forrás:
Obama először twitterezett, Népszabadság/MTI, 2011. június 7.
Vissza a tartalomjegyzékhez
A földügy szerepe a Nemzeti Vidékstratégiában és a korszerű közigazgatásban
„Vándorgyűlést rendez július 7-8-án Budapesten a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT), melynek témája az lesz, hogy milyen szerepe van a földügynek a Nemzeti Vidékstratégiában és a korszerű közigazgatásban.
A fórumon Farkas Imre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közigazgatási államtitkára beszámol a földügy alapjainak fejlesztéspolitikai kérdéseiről. Ángyán József, a VM parlamenti államtitkára a földügynek a vidékfejlesztésben, különösen a Nemzeti Vidékstratégiában betöltött szerepéről tart előadást. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára elmondja, milyen szerepe van a földhivataloknak a közigazgatás korszerűsítésében.
Az MFTTT kétévente rendezi meg Vándorgyűlését, melyen földméréssel, térképészettel, ingatlan-nyilvántartással, távérzékeléssel és térinformatikával foglalkozó, a köz- és a vállalati szférában, az oktatásban és a tudomány területein működő szakemberek vesznek részt.”
„1. nap
(Július 7. csütörtök)
13.00–17.50 Nyitó plenáris ülés
Levezető elnök: Dr. Mihály Szabolcs, MFTTT előző elnök
Helyszín: Vidékfejlesztési Minisztérium, Színházterem, Budapest Kossuth tér 11.
13.00–13.10 Dr. Mihály Szabolcs MFTTT előző elnök megnyitója
13.10–13.30 Dr. Ángyán József, VM parlamenti államtitkár: A földügy szerepe a vidékfejlesztésben
13.30–13.50 Dr. Szabó Erika, KIM területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár: A földhivatalok szerepe a közigazgatásban
13.50–14.10 Farkas Imre, VM közigazgatási államtitkár: A földügy alapjainak fejlesztése
14.10–14.30 Honvédelmi Minisztérium
14.30–15.30 SZÜNET, Büfé
15.30–15.50 Tóth László mérnök ezredes, MH Geoinformációs szolgálatfőnök: A katonai térképészet ma
15.50–16.10 Koós Tamás, VM Földmérési és Térinformatikai osztályvezető: A földmérési és térképészeti törvény módosítása
16.10–16.30 Kassai Ferenc, BPMK elnök: Az MMK és az MFTTT együttműködése
16.30–16.50 Zalaba Piroska, VM Térinformatikai főfelügyelő: Földhivatali on-line rendszer szolgáltatásai, TAKARNET24 projekt
16.50–17.10 Remsei András, NKP Nonprofit Kft. igazgató: A Nemzeti Kataszteri Programról
2. nap
(Július 8. péntek)
1.Szekció: Földügy és Kataszter
Levezető elnök: Szilvay Gergely, MFTTT főtitkárhelyettes
Helyszín: BME ’K’ épület, Budapest Műegyetem rakpart 3. Magasföldszint 16. – Oltay terem
9.00–9.20 Szilvay Gergely, FÖMI földügyi igazgató: A TakarNet24 projekt eredményei és tapasztalatai
9.20–9.40 Institóris István, FÖMI földügyi térinformatikai fejlesztési osztályvezető: Digitális kataszteri térképek a közigazgatásban
9.40–10.00 Iván Gyula, FÖMI műszaki főtanácsadó: A modern földügyi igazgatás
10.00–10.20 Dr. Wéber Gabriella, Baranya Megyei Kormányhivatal Földhivatala, hivatalvezető: A földhivatalok működése az integráció tükrében
…
2.Szekció: Földmérés és térképészet
Levezető elnök: Dr. Alabér László, MFTTT főtitkárhelyettes
Helyszín: BME ’K’ Épület, Budapest Műegyetem rakpart 3. Alagsor 67. terem
…
9.20–9.40 Boda Géza, Baranya megyei Kormányhivatal Földhivatala, osztályvezető: A telekhatár kitűzés problémái
…
10.10–10.30 Sándor József, kataszteri térképkészítési szakértő: Négy éve teljes Budapest digitális térképi állománya; tapasztalatok–vélemények–javaslatok
…
10.50–11.10 Hodobay-Böröcz András, FÖMI tanácsadó: Magyarország hatályos államhatára és a nyilvántartási térképek összhangja
…
Záró plenáris ülés
Levezető elnök Uzsoki Zoltán, MFTTT főtitkár
Helyszín: BME ’K’ Épület, Budapest Műegyetem rakpart 3. Magasföldszint 16. – Oltay terem
…
15.10–15.30 Dr. Mihály Szabolcs, VM közigazgatási főtanácsadó: Helyzetkép a nemzeti téradat infrastruktúráról és az INSPIRE-ről
15.30–15.50 Dr. Detrekői Ákos, akadémikus: A bővülő IT szolgáltatások és az önkéntesen előállított geoinformációkkal összefüggő kihívások.”
Forrás:
A földügy szerepe a Nemzeti Vidékstratégiában és a korszerű közigazgatásban, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011. július 6.
A Magyar Földmérési,Térképészeti és Távérzékelési Társaság Vándorgyűlése Budapest, 2011. július 7–8., „A földügy szerepe a korszerő közigazgatásban”, Program (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Nyilvános interaktív erdőtérkép az MgSzH honlapján
„A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága az erdőgazdálkodási tevékenység megismerésének újabb fejezetét nyitotta meg a nyilvánosság előtt. Az MgSzH honlapján az erdészeti hatóság a hazai erdők térképen történő megjelenítésével vizuális formában nyújt információt minden gazdálkodónak, erdő iránt érdeklődő szervezetnek, állampolgárnak.
Az intézmény honlapján, lényegét tekintve, egy általános, időszakosan frissített térkép érhető el szabadon bárki számára. A térképen a GoogleMaps hátterét használva, megfelelő nagyítással megjelenik a magyarországi erdők igazgatási beosztása (Megyei Kormányhivatalok Erdészeti Igazgatóságai, erdőtervezési körzetek, „erdészeti” helységek, erdőrészletek). Az erdőrészletre kattintva, a fentiek mellett, az erdők legfontosabb adatai érhetők el – pl. az erdő elsődleges rendeltetése, az erdőtervezés éve, az erdészeti táj, a természetvédelmi védettség, a tulajdonosi forma, stb… –. Az információk a képernyő térkép alatti részén olvashatóak. A térképi megjelenítés tematikája tetszés szerint beállítható.
Ezt a rendszert bármely internettel rendelkező felhasználó korlátozás nélkül elérheti az alábbi linken http://erdoterkep.mgszh.gov.hu .
Mindamellett felhívjuk a felhasználók figyelmét, hogy a közzétett adatok csak tájékoztatásra szolgálnak, hivatalos adatközlésnek nem tekinthetők, hivatali eljárásban nem használhatóak. Hivatali célra az MgSzH Erdészeti Igazgatóság a korábbi gyakorlatnak megfelelően szolgáltat adatokat.”
Forrás:
Nyilvános interaktív erdőtérkép az MgSzH honlapján, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, 2011. július 5.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Az Országgyűlésben nem szórják a pénzt az informatikára
„– A Parlament működésének végrehajtó szervezete az Országgyűlés Hivatala, amelynek Gazdasági Főigazgatósága felel az informatikai eszközök beszerzéséért és működtetéséért. A feladat kiterjed a Hivatal valamennyi szervezeti egységének munkavégzéséhez szükséges alapinfrastruktúra, informatikai és telekommunikációs eszközeinek biztosítása és üzemeltetése mellett az országgyűlési képviselők munkáját támogató eszközökre is. Az infrastruktúra a hálózati eszközök, fájlkiszolgáló-, adatbázis-, web-, és levelezőszerverek mellett mintegy 1500 munkaállomásból és a hozzájuk rendelt hálózati nyomtatókból áll. Az informatikai főosztály költségvetése a beruházási és dologi kiadásokat tartalmazza.
A költségvetés tervezésénél eltérést mutatnak a parlamenti választások évére (ciklusváltás) tervezett összegek a többi évtől, mivel a parlamenti választások évében kell az országgyűlési képviselők változásából adódó ellátási kereteket meghatározni, illetve biztosítani. A választások közötti években az informatikára és telekommunikációra fordítható dologi (üzemeltetés, kisértékű beszerzés, támogatási szerződések, oktatás stb.) és beruházási költség összesen mintegy 400 millió forint, a ciklusváltás évében ez megközelítheti a 800 millió forintot.
Milyen alapelvek, illetve stratégia mentén indították a beszerzéseket? Milyen indokok vezérelték IT vezetőként a TCO szintű gondolkodás irányába?
– Az Országgyűlés Hivatala jellemzően a ciklusváltást megelőző évben informatikai stratégiát készíttet, illetve aktualizálja az előbbi stratégiai terveket. Az informatikai stratégia kitér a ciklusváltás feladataira, valamint elemzi e középtárú informatikai fejlesztési irányvonalakat, és priorizálja a folyamatban lévő, illetve tervezett feladatokat, vizsgálva az egyes feladatok végrehajtásának kockázatait. A stratégiai tervezéshez a felhasználói tapasztalatok és igények, valamint az informatikai szakma meghatározó szállítóival folytatott tájékoztatók, workshopok szolgáltatják a kiindulási szempontrendszert.
Az informatikai vezetőnek tekintettel kell lennie a felhasználói követelményekre, de minden időben a legfontosabb a beszerzések tervezésénél a biztonságos és megbízható üzem biztosítása, a gazdaságossági szempontok figyelembe vételével. Az említett a szempontok együttes mérlegelése vezetett oda, hogy a hivatal a központi államigazgatás területén elsők között kezdte meg a szerverpark konszolidálását, a virtuális környezet kialakítását, valamint 2003-tól az országgyűlési képviselők részére a biztonságos távmunka rendszer üzemeltetésének és szolgáltatásának biztosítását.
Végeztek előzetes számításokat a beszerzések későbbi költségvonzatára vonatkozóan?
– A költségvetés tervezése – a korábbiakban említetteknek megfelelően – beruházás mellett az üzemeltetési költségek éves tervezését és tartalmazza. Nagyobb értékű beruházás esetében mindig tervezzük a beruházást követő költségtényezőket is. A kérdésben felvetett problémák megoldását jól érzékelteti, hogy például a képviselői távmunka eszközök beszerzésénél a teljes ciklusra előre biztosítjuk az összes termék licenszét, szoftverkövetéseket és kiterjesztett garanciát írunk elő.”
Forrás:
Az Országgyűlésben nem szórják a pénzt az informatikára, Bojta János, Bitport.hu, 2011. július 8.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Informatika, távközlés, technika
A legmodernebb technológiákat is elérhetővé teszi az új frekvenciaszabályozás
„ A Kormány döntött a frekvenciák felosztásával kapcsolatos keretszabályokról, amelyek figyelembe veszik, hogy a frekvencia korlátos nemzeti vagyon és ezért a vele való gazdálkodás során a közérdek érvényesítése a legfontosabb szempont. A közérdek egyfelől az, hogy az eddig szabad frekvenciák arányos értékesítésével a kormányzat ösztönözze a beruházásokat, másfelől az, hogy a mobilpiacon minél nagyobb verseny alakuljon ki.
A frekvenciák nemzeti felosztásáról szóló kormányrendelet és a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló miniszteri rendelet szabályozza az eddig szabad frekvenciák értékesítésére és technikai felhasználására vonatkozó szabályokat. 2011 második felében megindul az eddig ki nem használt frekvenciasávokra vonatkozó eljárás.
A kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a 900 MHz-hez tartozó frekvenciatartományok értékesítése során a jelenleg szabad 10,8 MHz-nyi frekvenciablokkból 5 MHz-re olyan szolgáltató licitálhasson, amely eddig nem volt jelen a hazai mobilpiacon. Ha erre az összefüggő frekvenciablokkra nem érkezik az állam számára elfogadható ajánlat, akkor az teljes egészében feloszthatóvá válik a három jelenlegi szolgáltató között. Az értékesítés a tervek szerint árverés útján történhet meg, mivel nemzetközi példák alapján is elmondható, hogy ez a mód biztosítja a leginkább a frekvenciavagyon hatékony és a közösség szempontjából előnyös hasznosítását.
Az új szabályozás eredményeként a 900 és az 1800 MHz-en is alkalmazhatóak lesznek az UMTS, az LTE és a WiMAX mobiladat-átviteli szabványok. Ezzel a kormány eleget tesz az uniós jogharmonizációs kötelezettségnek és megteremti a lehetőségét annak, hogy a fogyasztók az újgenerációs, jelentősen jobb minőségű mobil szélessávú szolgáltatásokhoz is hozzáférjenek.
A szabályozás a digitális professzionális mozgó rádió rendszerek polgári, nyilvános felhasználásához szükséges feltételeket is biztosítja a 410-430 MHz sávban, így Magyarországon is bevezethető a Civil TETRA. A jövőben helyi, regionális vagy országos szinten is lehetővé válik civil diszpécser-rendszerek létrehozása a belső üzemi kommunikációra felhasználható frekvenciákon.
Az értékesíteni kívánt frekvenciák és a frekvenciadíj-szabályozás összességében minőségi ugrást jelent nem csupán a szolgáltatók, hanem a fogyasztók szempontjából is. A kormány döntése a fogyasztók számára azért is kedvező, mert a verseny fokozódása az árak mérséklődését eredményezi, a tartalomszolgáltatás minőségének javulása, a területi lefedettség növekedése és új technológiák, szolgáltatások megjelenése mellett.”
Forrás:
A legmodernebb technológiákat is elérhetővé teszi az új frekvenciaszabályozás, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. július 5.
Vissza a tartalomjegyzékhez
A soknyelvű Európa és a nyelvtechnológia: META-Forum 2011
„„Megoldások a soknyelvű Európának” alcímmel tartották Budapesten a második META-Forum konferenciát, melyen az európai nyelvtechnológia élvonalába tartozó kutatók és az EU döntéshozói találkoztak. Beszámoló a konferenciáról.
…beszámolunk a június 27-28-án rendezett META-Forum konferenciáról, melynek központi témáját a soknyelvű Európa kihívásaira megoldást nyújtó nyelvtechnológiai alkalmazások szolgáltatták…Solutions for Multilingual Europe (Megoldások a soknyelvű Európának). Brüsszel után most Budapest adott otthont a konferenciának, az – akkor még – magyar EU-elnökség alatt. A helyi szervezők az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársai voltak.
Google és IBM
Az első napon két meghívott előadót is hallhattunk: az első előadásban Thomas Hofmann, a Google munkatársa beszélt arról, hogy milyen nyelvtechnológiai eszközöket alkalmaznak a Google-nál az internetes szolgáltatások fejlesztéséhez.
Főleg a Google Translate-ről beszélt, mint a cég leginkább ismert és alkalmazott nyelvtechnológiai alkalmazásáról, de az is egyértelműen kiderült, hogy az ilyen nagy keresőcégeknek, mint a Google sem nagyon van más választása, mint az interneten található nyelvi információ intelligens feldolgozása és prezentálása. Ehhez pedig olyan eszközöket használnak, mint a morfológiai elemző, a tulajdonnév-felismerő, az anaforafeloldó vagy a jelentésegyértelműsítő.
A másik nagy előadást Bran Boguraev tartotta, aki úgy lett felkonferálva, mint az ember Watson mögött, mivel ő az IBM nyelvtechnológiai kutatócsoportjának a vezetője, akik idén év elején durrantottak nagyot az intelligens géppel, amely megverte az embereket egy amerikai kvízműsorban. A Jeopardy! hasonló a Mindent vagy semmit! műsorhoz, vagyis a játékosoknak nagy lexikális tudást igénylő, a témakörök széles spektrumát lefedő kérdésekre kell választ adniuk. A meghatározások már önmagukban becsapósak, általában valami kis vicc, ironikus fordulat található bennük, aminek a dekódolása a gép számára még nehezebb feladat, mint magukra a kérdésekre jól válaszolni. Felmerülhet a laikus olvasóban, hogy Watsonnak előre megadott kérdésekre kellett esetleg válaszolni, vagy valamilyen módon meg volt könnyítve a helyzete: nos, nem. Sőt még internetet sem használhatott, vagyis mindent a gép memóriájában kellett tárolni, ami viszont 15 terabájtos volt, szóval elég sok adat elfért benne. Watson kulcsszavakkal dolgozik, vagyis a műsorvezető által megadott információból kiemel pár kulcsszót, és azok mentén halad tovább, így próbálja meg kitalálni a megfejtést. Mindehhez a természetesnyelv-feldolgozás minden szintjét mozgósítja: a szavakra bontástól a mondat szerkezetének feltárásán át a szemantikai elemzésig.
MT@EC
A két nagy előadáson kívül a két nap alatt további 9 szekcióban ismerkedhettünk meg a soknyelvű Európa kihívásaira megoldást nyújtó nyelvtechnológiai fejlesztésekkel és projektekkel. Ha soknyelvűség, akkor értelemszerűen a gépi fordítás jut rögtön az ember eszébe mint megoldás a nyelvi korlátok ledöntésére. Több nagyvállalat (Vodafone, Daimler) képviselője is beszámolt arról, hogy hozzájuk már elért az innováció szele, és lelkesen alkalmazzák a nyelvtechnológia fejlesztéseit, de legfőképpen a gépi fordítást. Egy nemzetközi vállalatnál rengeteg szöveges információ termelődik nap mint nap, melyek egyrészt strukturálatlanok, másrészt több nyelven íródtak. Ezekben a dokumentumokban nagyon sok értékes információ bújik meg, melyek lefordítása, rendszerezése és feldolgozása nagy előnyhöz juttathatja a céget.
A soknyelvűség természetesen nem csak a multinacionális cégeket érinti, hanem az Európai Unió mindennapi ügymenetében is nagy szerepet játszik. Gondoljunk csak arra, hogy minden európai intézmény által alkotott jogszabályt le kell fordítani az EU mind a 23 hivatalos nyelvére.”
Forrás:
A soknyelvű Európa és a nyelvtechnológia: META-Forum 2011, Nyelv és Tudomány, 2011. július 7.
Korábbi cikkünk:
Veszélyben vannak Európa nyelvei?
Vissza a tartalomjegyzékhez
A közösségi média használata a világ országaiban
A kép teljes nagyságában
Forrás:
How the World Uses Social Networks, Mashable, 2011. június 23.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Gartner: Több szektorban nő a szoftverszolgáltatások dominanciája
„A teljes informatikai szektornál körülbelül háromszor gyorsabban nőnek a bevételek a szoftverszolgáltatások területén – derül ki a Gartner elemzéséből.
…
A Gartner piackutató várakozásai szerint a tavalyi 10 milliárd dolláros forgalmat idén körülbelül 2,1 milliárddal sikerül megfejelni, ez 20,7 százalékos növekedésnek felel meg. Mindez 2015-re elérheti 21,3 milliárd dollárt, ami azt jelenti, hogy öt év alatt több mint a duplájára fog hízni ez a terület.
…
Előfizetéses vagy használatarányos díjazásra épülő szoftverszolgáltatás ugyan sok éve létezik, de a most tapasztalható felfutást elsősorban a cloud computing széles körű elterjedésének köszönhető. A felhőszolgáltatások lényegesen nagyobb területet ölelnek fel, mint csupán a SaaS-megoldások, és a szoftverszolgáltatásnak sem kell feltétlenül felhőn alapulni, de a két fogalom között erős korreláció mutatható ki. A kutatócég becslése szerint a bevételek alapján nézve körülbelül a szoftverszolgáltatások 75 százaléka tekinthető cloud megoldásnak. Ez az arány 2015-re már a 90 százalékot is elérheti, köszönhetően a két terület konvergenicájának, egymásba simulásának.
Ügyfélbarát konstrukció ■ A szektoron belül jelenleg a ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszerekből származik a legtöbb bevétel. Idén 3,8 milliárd dollár folyhat be ilyen megoldásokból, ami érdekes módon nem csupán a teljes SaaS-torta közel harmadának felel meg, hanem a CRM-piac összbevételeiből is körülbelül ilyen arányban veszik ki a részüket a szoftverszolgáltatásként nyújtott ügyfélkapcsolt-kezelő megoldások.
A tartalom, kommunikáció és együttműködés hármasságát jelentő CCC-szektor szintén sokat vállal: 2011-ben 3,3 milliárdot költhetnek a cégek ilyen témában. A vállalatirányítási rendszerek (ERP) 1,7 milliárddal járulnak hozzá a szoftverszolgáltatások összbevételéhez, viszont ennél lényegesen kisebb a SaaS szerepe magában az ERP-piacon, hiszen az ottani összbevétel alig 7 százalékát jelenti.
Szakértők azonban arra számítanak, hogy az említett területeken egyre nagyobb szerepet kap majd a szoftverszolgáltatás, hiszen a kezdeti biztonsági aggályok kezdenek eloszlani, miközben a szállítók egyre kiforrottabb konstrukciókat tudnak kínálni, amelyek egyre jobban idomulnak a cégek eltérő igényeihez.”
Forrás:
Több szektorban nő a szoftverszolgáltatások dominanciája, Bitport.hu, 2011. július 8.
Az esetleges további kérdéseivel forduljon a Gartner magyarországi képviseletéhez: Gémesi Rita.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Társadalom, gazdaság, művelődés
Szigorú feltételek mellett fényképezhet a Google hazánkban
„Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint fényképezhetnek a Google Street Wiew autói Magyarországon, a személyes adatok védelmét garantáló feltételek teljesítése mellett.
Jóri András az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében kiemelte: garanciális jelentőségű, hogy a személyes adatoknak minősülő információkat tartalmazó felvételek a projekt egyetlen fázisában sem kerülhetnek nyilvánosságra. Az eredeti adatokon szereplő képmásokat, rendszámokat mielőbb el kell homályosítani – tette hozzá.
A nyers adatokat a lehető legkorábban meg kell semmisíteni, a lakosságot előzetesen, legalább egy héttel a felvételek elkészítése előtt tájékoztatni kell a fényképezésről – sorolta az adatrögzítés felvételeit az ombudsman, rámutatva arra: a ingatlantulajdonosok kérésére el kell homályosítani a felvételen az érintett épületeket, ingatlanokat. „A magasan elhelyezett kamerával történő fényképezés nem fogadható el, a lencséket úgy kell elhelyezni, hogy a virtuális látótér a magánterületekre ne adjon szélesebb körű betekintést, mint amit a gyalogos járókelő lát” – tartalmazza Jóri András állásfoglalása.
A közlemény kitért arra, hogy bár a Google nem kíván személyes adatokat rögzíteni, mégis gyűjti azokat, kiváló felbontású felvételein ugyanis az emberek felismerhetők, a járművek rendszámai jól láthatók. Az adatvédelmi biztos szerint az informatikai cég céljai legitimnek tekinthetők: a térképszolgáltatásokhoz felhasználandó alapadatbázis kialakítása, a Google Street View szolgáltatás nyújtása.
Jóri András 2009 májusában indított vizsgálatot a Google Street View szolgáltatásához kapcsolódó adatkezelésével kapcsolatban annak tisztázására, hogy mi a felvételkészítés jogalapja és az érintettek miként érvényesíthetik hozzájárulási, tájékoztatáshoz való és tiltakozási jogukat. Ezt követően a cég felfüggesztette a fényképezést Magyarországon, és együttműködést kezdeményezett az adatvédelmi biztos irodájával. A szakmai egyeztetések eredményeképpen olyan megoldás született, amely biztosítja, hogy a Google az európai adatvédelmi jog figyelembevételével nyújtsa szolgáltatásait Magyarországon – tartalmazza az ombudsman közleménye.”
Forrás:
Szigorú feltételek mellett fényképezhet a Google hazánkban, Magyar Nemzet/MTI, 2011. július 5.
Vissza a tartalomjegyzékhez
BKV menetrend a Google térképen
„Elindult Budapesten is a Google Maps Transit, azaz az internetes cég tömegközlekedési szolgáltatása. Jelenleg a teljes fővárosi hálózat és az állomások is megtalálhatók a térképen, kiegészülve egy útvonaltervezővel.
Mától Budapest is abba a mintegy 400 városba tartozik, ahol működik a Google maps tömegközlekedési szolgáltatása, jelentette be Heal Edina, a Google Magyarország vezetője.
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nem került közpénzbe, a BKV-nak sem kellett fizetnie érte. Mindemellett sok munkájuk volt a BKV menetrendi adatbázisának rendbetételével és kompatibilissá tételével. Az adatbázis egyébként hamarosan ingyenesen elérhető lesz a BKK honlapján, bárki szabadon továbbfejlesztheti.
Vitézy hozzátette, hogy a BKV GPS-es járműkövetési rendszerének (Futár-projekt) bevezetésével, várhatóan egy éven belül a járművek valós időben is követhetőek lesznek, azaz nemcsak azt látja a felhasználó, hogy mikor ér a busz a menetrend szerint az állomására, hanem azt is, hogy hol tart éppen.
A google-os rendszernek most az a nagy előnye, hogy a külföldiek saját gépükön, a jól ismert metódus alapján könnyedén használhatják. Mivel az okostelefonok jelentős részébe ma már alapból be van építve a Google maps, így a rendszer helyben, közlekedés közben is használható.
Vitézy hozzátette: a BKV 30 millió forintért elkészített internetes útvonaltervezője megmarad és párhuzamosan működik a Google-éval. A programot már évekkel ezelőtt megrendelték, már kész, felesleges kidobni.
A Google útvonaltervezőjét szerdán gyorstesztben hasonlítottuk össze a BKV útvonaltervezőjével, aminek eredménye szerint a Google egyszerűbb és gyorsabb rendszer, a BKV viszont pontosabb és cizelláltabb útvonalat kínál. A BKV rendszere a tömegközlekedési megállókra épül, ami előny, ha tudjuk az állomás nevét.”
Forrás:
Hivatalosan is elindult a Google békávés útvonaltervezője, Tenczer Gábor, Index.hu, 2011. június 30.
Google Tömegközlekedés
BKV Utazástervező
Vissza a tartalomjegyzékhez
A Wikipédia és a tudomány jövője
„„Az ismerőseim és barátaim közül senki sem bízik a Wikipédiában, de mindenki olvassa. A fenntartások és a produktív használat [tehát] nem összeférhetetlenek”, állapítja meg Freeman Dyson amerikai fizikus, és ez a sajátos viszonyulás már csak azért is érdekes a számunkra, mert egyfelől olyan online enciklopédiáról van szó, amely mintha megváltoztatna mindent, amit a könyvnyomtatás megjelenését követően a szerzőségről, a szövegről és annak tulajdonságairól gondoltunk. Másfelől pedig azért, mert innentől kezdve kérdés, hogy csupán anomáliáról van-e szó vagy esetleg olyan jelenségről, amely ugyanúgy át fog alakítani a tudományosság kritériumaiig bezárólag az élet számos területén mindent, ahogy annak idején Gutenberg találmánya tette.
Érdemes tehát számításba venni néhány, ha nem is megvalósuló, de legalább felmerülő lehetőséget, és eközben valószínűleg érdemes egy párhuzammal kezdeni. Méghozzá azzal, hogy James A. Dewar, a RAND nevű amerikai agytröszt kutatója az 1990-es évek végén arra volt kíváncsi, hogy milyen potenciális hatása lehet az internetnek a társadalomra, és eközben abból indult ki, hogy a nyomtatás a történelem folyamán először rendkívül olcsóvá tette az egy a sokhoz kommunikációt – ami aztán olyan, előre nem látott következményekhez vezetett, mint a reformáció meg az új értelemben vett tudományosság. Mivel pedig az internet a sok a sokhoz kommunikációt tette rendkívül olcsóvá ismét csak a történelem folyamán először globális léptékben is, ezért Dewar szerint joggal számíthatunk rá, hogy hasonlóképpen alapvető hatása lesz számos területen (Bankes et al. 2003). Mivel – mint mindjárt látni fogjuk – a Wikipédia létrejöttét az internet kialakulása tette lehetővé, ezért érdemes az egész problémakört tágabb összefüggéseiben szemlélni, és nemcsak arra koncentrálni, hogy egy „mindenki által szerkeszthető, szabad enciklopédiáról” van szó. Vagyis érdemes megnézni, milyen körülmények között és miként jöttek létre a jelenleg még érvényben lévő játékszabályok, amelyeket elképzelhető, még ha nem is szükségszerű, hogy a jövőben újak fognak felváltani, melyek talán legalább annyira fognak különbözni a mostanitól, mint a mostani a könyvnyomtatás előtti korszak módszereitől, szabályozásaitól és normáitól.”
Forrás:
A Wikipédia és a tudomány jövője, Galántai Zoltán, Magyar Tudomány, 2011. július
Vissza a tartalomjegyzékhez
Szakirodalom
Nagy Marianna: Interdiszciplináris mozaikok a közigazgatási jogi felelősség dogmatikájához
„Közigazgatásról – interdiszciplinárisan
A szerző szerint rendetlen országban élünk. Ebben minden bizonnyal igaza van. Az a megállapítása is helytálló, hogy a rendetlenséget az állam és ezen belül a közigazgatás is generálja. Szerinte ennek egyik alapvető oka az, hogy a XXI. század magyar közigazgatásának nincs a társadalmi folyamatok elemzésén alapuló stratégiája. Több mint két évtizeddel a politikai rendszerváltás és a piacgazdaság kialakulása után például még mindig nem világos, hogy hol vannak az állami közszolgáltatás határai. Mára a közérdek a magánérdekkel szemben értelemszerűen háttérbe szorult. Egy demokratikus keretek között működő piacgazdaságban a két érdek kényes egyensúlya egyébként sem jön létre automatikusan. A racionalitást és a moralitást egyaránt kifejező és fenntartani képes állami működés előfeltétele viszont a közérdek tartalmában való minimális társadalmi és politikai konszenzus megteremtése. Ennek hiányában nálunk a társadalom valamennyi tagja a normaszegésre és a felelősség elhárítására rendezkedett be. Ám a nagy rendetlenségben senki nem érzi jól magát, úrrá lesz a bizalomvesztés, és általános közérzetté válik a biztonsághiány. Kaotikus és értékválságos helyzetben viszont a közigazgatás reális és átfogó stratégiai reformja sem alakítható ki, s még ha kísérletet is tesznek a létrehozására, akkor sem oldódik fel az állammal, ezen belül a közigazgatással és a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság. E reális diagnózis alapján az olvasó a közigazgatási jog működésének, a jogalkotói akarat érvényre juttatásának alapos és újszerű gondolkodásról tanúskodó interdiszciplináris elemzésével ismerkedhet meg, nyomon követheti a felelősségi viszonyok újragondolását.”
Cím: Interdiszciplináris mozaikok a közigazgatási jogi felelősség dogmatikájához
Szerző: Nagy Marianna
Kiadó: ELTE Eötvös Kiadó
Kiadás éve: 2010
Forrás:
Gönczöl Katalin recenziója, Magyar Tudomány, 2011. július
Vissza a tartalomjegyzékhez
Indítvány egyes törvényi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára
Bár a beadvány 2009-es, és az akkori törekvésekre reflektál, de érdemes a szerzők érvelésére odafigyelni, attól függetlenül is, hogy azóta nagy változások voltak.
„A. Bevezető
Az indítvánnyal érintett valamennyi törvényi rendelkezés célja, hogy az elektronikus ügyintézés megvalósításának jogszabályi hátterét biztosítsa, mind a közigazgatási, mind a bírósági eljárásokban. A rendelkezések egymással tartalmukban alapvetően összefüggenek, egy egységes kormányzati infrastrukturális koncepciót kívánnak megvalósítani, és ez a közös koncepció az, amely azt eredményezi, hogy az elektronikus ügyintézés jogszabályokban megjelenő módja több ponton is megsérti az Alkotmányt.
Az elektronikus ügyintézés mihamarabbi és minél szélesebb körű megvalósítása közös érdeke a polgároknak, az államnak és az önkormányzatoknak is, ugyanakkor a most támadott modell nemcsak nem hatékony vagy gazdaságos, hanem súlyosan csorbítja a központi végrehajtó hatalmon kívüli szereplők jogait – legyen az bíróság, önkormányzat vagy polgár.
Ez egy olyan monolitikus, államközpontú modell, amely hosszú távon nem szolgálhatja a közérdeket. Az elektronikus ügyintézés használatának terjedésével a központi rendszer1 mindenkori irányítója egyre több és több olyan eszköz birtokába jut, amely csak a rendszer használóinak kiszolgáltatottságát fokozza.
Nincsen olyan kényszerítő informatikai szakmai vagy gazdaságossági indok, amely azt támasztaná alá, hogy csak ez a jelenlegi, központi rendszerre épülő modell az, amivel az elektronikus ügyintézés megvalósítható. Mind a külföldi országok példái, mind az elektronikus cégeljárás 2005. szeptember 1-jétől2 lehetséges – 2008. július 1-jétől kötelező – módja, mind a 2005. november 1-jétől hatályos, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: „Ket.”) ezt bizonyítja.
A központi rendszerrel kapcsolatban az elmúlt évek folyamatos centralizációs törekvései, a jövőre nézve is jól látható további központosítási törekvések mind szakmai körökben, mind az állampolgárok, mind pedig az érintett (állami és gazdasági) szervek oldaláról egyre jelentősebb alkotmányossági aggályokat vetnek fel. Jól mutatják ezt azok az észrevételek, amelyek az érintett szakmai szervezetek, valamint a közigazgatási egyeztetésbe bevont szervezetek az indítványunkkal támadott törvények előkészítése, illetve egyeztetése során megfogalmaztak.
A kormányzat azonban ezeket figyelmen kívül hagyva folytatja e fejlesztéseket. Fontos volna az alkotmányos határok kijelölésével rögzíteni, hogy meddig mehet el a központi államigazgatás az állam különböző szervei és az állampolgár közötti kommunikáció saját felügyelet alá vonásában, illetve maga alá vonhatja-e egyes gazdasági szereplők és az állampolgárok közötti kapcsolattartást. Mik az alkotmányossági korlátai, követelményei ennek a központosítási törekvésnek? Álláspontunk szerint az indítványban érintett jogszabályi rendelkezések nem pusztán technikai kérdések, hanem olyan irányok, amelyek az állam és a polgárok viszonyát hosszú évekre megalapozzák, és így már ma komoly alkotmányjogi jelentőséggel rendelkeznek.”
Forrás:
Indítvány egyes törvényi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, dr. Homoki Péter, dr. Kiss József, Kleinheincz Gábor, dr. Kovács Tamás, dr. Réti László, Sikolya Zsolt (pdf)
Az indítvány az Alkotmánybíróság webhelyén
Vissza a tartalomjegyzékhez
Törvények, rendeletek
Utasítás a Miniszterelnökség Közszolgálati Szabályzatáról
Forrás:
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár 5/2011. (VII. 8.) Miniszterelnökségi utasítása a Miniszterelnökség Közszolgálati Szabályzatáról, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 39. szám, 2011. július 9., 7740-7785. oldalak (pdf)
Vissza a tartalomjegyzékhez
Kiadja az eGov Kft.
|