eGov Hírlevél – 31. szám, 2011. augusztus 1.

Tartalomjegyzék

Szolgálati közlemény

Kedves olvasóink!

Az eGov Hírlevél következő száma megújult külsővel fog megjelenni, valamint más szerver segítségével fogjuk postázni. Amennyiben nem használ szűrőt (filter) levelei olvasásához, akkor nem kell semmit sem változtatni a megszokott beállításokon. Amennyiben valamilyen szűrőt használ, akkor lehetséges, hogy a szerver megváltozása miatt szükség lehet változtatásokra. Ettől függetlenül kérjük azt, hogy engedélyezzék a képek betöltését, hogy az alkalmakként a szócikkekbe illesztett képeket látni lehessen.

Köszönjük!

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

A hatóság szerint nincs újságírói forrásvédelem

„A rendőrség Brokernet-ügyben hozott határozatában írásban elutasítják Bodoky Tamás hivatkozását, hogy újságíróként a magyar törvényekben és a nemzetközi emberi jogi egyezményekben biztosított jogánál fogva nem köteles információforrását felfedni.

A határozat az indokolásban nem támasztja alá, hogy miért különösen indokolt a jelen esetben az információforrás felfedésére kötelezni az újságírót, írja az átlátszó blog. Noha ez a nyomozó hatóságnak a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 6. § (3) bekezdése alapján kötelessége lenne.

A rendőrség állítja, hogy az újságírót a büntetőeljárások során nem illeti meg tanúzási mentesség. A felperes panaszt nyújtott be a határozat ellen, és várják az ügyészség döntését.”

Forrás:
A hatóság szerint nincs újságírói forrásvédelem, Index.hu, 2011. július 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Interjú Dr. Jóri Andrással

„Az új Alkotmány előkészítése során véleményt küldött az Alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak, amelyben egy alternatív koncepcióként vázolta az információs biztos intézményét. Mi lett volna (sajnos így feltételes módban) ennek az intézménynek a lényege és miért lenne jelentős a bevezetése?

A lényeg az volt, hogy végezzük el a két fontos változtatást: kapjon a biztos bírságolási jogkört, és válasszuk le az ombudsman-intézményről. (Fontos kiemelni: az adatvédelmi biztos kezdettől nem ombudsman-intézmény. Ugyanis nem minden parlamenti biztos ombudsman: az ombudsmannak például soha nincsenek hatósági hatáskörei, ám ez az európai parlamenti adatvédelmi biztosoknál általános. Sokan még a területtel foglalkozók közül is ombudsmanként emlegetik az adatvédelmi biztost, holott kezdettől vannak hatósági hatáskörei, és ezek fokozatosan erősödtek, tehát jelenleg sem tisztán ombudsman típusú intézményről van szó.) Az intézmény új elnevezése azt fejezte volna ki, hogy az adatvédelem mellett az információszabadságért, az adatok nyilvánosságáért is fokozott felelősséggel tartozik: sokáig ugyanis előtérbe került az adatvédelem. A koncepcióm mindkét eleme megvalósult, ám mindkét eleme rosszul: a 10 milliós bírságküszöb nevetségesen alacsony, az ombudsmani hivatalról történő leválasztás pedig egyben az intézmény függetlenségének erőteljes csökkenéséhez vezet, amit ráadásul a jelenlegi intézmény függetlenségét semmibe véve, európai jogot sértő módon valósítanak meg.

Egyre többet hallani a web 2.0-hoz és általában az internetes személyiséghez fűződő adatvédelmi aggályokról, mások talán nem aggodalmaskodnak, de mindenképp felhívják a figyelmet az adattudatosságra. Ön szerint milyen nagyobb kihívások előtt áll az adatvédelem és információszabadság területe a következő évtizedekben?

Egyrészt fontos adatvédelem és információszabadság, transzparencia viszonya. Tevékenységem mindvégig arra irányult, hogy új egyensúlyt alakítsak ki a kettő között, hogy az adatvédelmi szabályozás tényleg csak ott érvényesüljön, ahol szükség van a magánszféra védelmére, ne máshol, és különösen ne ott, ahol a nyilvánosság érdeke fontosabb. Az adatvédelem a magánszféra védelem eszköze, ám ha túlzó, akkor a korrupciót is elleplezheti: ezt nem szabad megengednünk. Ahol kell, ott tehát vissza kell nyesni a túlzó adatvédelmet a nyilvánosság érdekében: sok állásfoglalásom ezt a célt szolgálja. Ez egyébként általános, Európában mindenütt érezhető konfliktus, hadd utaljak csak a Bavarian Lager ügyre, ahol az EU Bírósága megerősítette, hogy adatvédelmi okokra hivatkozva nem adható hozzáférés egy hivatalos találkozón résztvevő személyek listájához – a döntést kollegám, az európai adatvédelmi biztos is bírálta.

A másik kérdés, hogy megmarad-e az adatvédelmi jog, mint a magánszféravédelem fő eszköze. A német alkotmánybíróság által megfogalmazott, informatikai rendszerek bizalmasságához fűződő alapjog már gyökeresen új szemléletet tükröz. A hagyományos adatvédelmi jog eszközeivel kezelhetetlen technológiák, szolgáltatások válnak uralkodóvá: még reagálni sem tudtunk a közösségi oldalak által felvetett kérdésekre, ám máris mindenki a számítási felhőről vagy az internet of things-ről beszél.
A legérdekesebb fejleménynek a magánszféravédelemben azt tartom, hogy a sokáig egyértelmű Európa-USA szembenállást mintha felváltaná a konvergencia. Az EU szabályozói olyan, az Egyesült Államokban elismert eszközöket karolnak fel, mint az adatvédelmi hatásvizsgálat (privacy impact assessment); az USA törvényhozói immár nem óvakodnak annyira a magánszférára kiterjedő adatvédelmi szabályoktól, mint korábban…”

Forrás:
Interjú Dr. Jóri Andrással, Dr. Antal Attila, Jogi Fórum, 2011. július 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Csak gyors tempóban születhet újjá a területi közigazgatás

„A közigazgatási szünet során a kormányhivatalok csökkentett ügyintézéssel várják az ügyfeleket. A nyári hónapok alatt az általános ügyek intézése lelassul, azonban – ellentétben a törvénykezési szünettel – nem teljes a visszalépés – mutatta be a Rádió Orient műsorában a nyári hónapokban zajló közigazgatási szünet jellemzőit Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója.

Balogh Ibolya kiemelte, a közigazgatási szünet ellenére a területi reformok terén tovább haladnak a megkezdett úton. ‘A kormányzati alapszándék szerencsésen megvalósult: felálltak a kormányhivatalok, működnek a kormányablakok. Az első lépcsőfok megtétele során összegyűjtött tapasztalatok birtokában a következő lépések is egyszerűbbek lesznek’ – hangsúlyozta az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójában a főigazgató.

A rádió vendége kiemelte, a jövőben a közigazgatás gyökerestül megváltozik. ‘A történelmi átalakítási folyamatot csak gyors tempóban lehet végigvinni, másként elképzelhetetlen a feladatok pontos teljesítése. A jelenlegi világ igényli a folyamatos sebességnövelést, továbbá a parlament dinamizmusához is alkalmazkodnunk kell. Nem szabad megijedni a tempótól, hiszen az előkészítő munka már rég elkezdődött, a tapasztalatok rendelkezésre állnak. Továbbá a kormányhivatal az érintett minisztériumokkal is napi, élő kapcsolatban van. A rendszeres személyes találkozóknak köszönhetően a feladat közös munkává válik’ – emelte ki Balogh Ibolya.

A kormányzat törekvése az, hogy a jogszabályokat az elképzelésekhez igazítsa. A cél egyértelmű: az új rendelkezésekkel az embereknek minél nagyobb biztonságot és több lehetőséget kell nyújtani. Jelenleg a tervezetek időszakát éljük, konkrétumokról még nem beszélhetünk. A műhelymunka folyamatát a múltbéli örökség feldolgozása és legyőzése is elnyújtja. Az átalakítás során a jogalkotók végig hatalmas társadalmi együttműködésre számítanak – hangsúlyozta a közigazgatási rádió vendége.

A Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója büszkén emelte ki hivatala szervezettségét és munkatársai felkészültségét. A belső erősség mellett azonban nem hanyagolható el a más szervekkel – mint például Környezetvédelmi Felügyelőséggel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal – való együttműködés sem. A Fejér megyei szervezet emellett a régióban működő önkormányzatokkal is szoros kapcsolatot ápol. ‘A nehéz helyzetbe került önkormányzatok szakmai és emberi támogatásra szorulnak. A politikai vezetők sok esetben egyedül néznek szembe a helyi problémákkal. A polgármesterek kellő tapasztalat és bátorság nélkül mély kátyúba vezethetnék településüket. A folyamatos kooperáció elengedhetetlen továbbá a jövőben megvalósuló törvényességi felügyeleti jogkör miatt is. A jelenlegi törvényességi ellenőrzést felváltó feladatkör szükségessé teszi a helyi önkormányzatok működésének tényleges ismeretét’ – emelte ki Balogh Ibolya a folyamatos konzultációk fontosságát.

A kormányhivatal jövőjének egyik fontos állomása a költségvetés összeállítása lesz, mely a jelenlegi anyagi háttért figyelembe véve nem túl kellemes feladat. A kormányhivatal továbbá várja a jogszabálytervezetek által sejtetett további megbízásokat. A megyei önkormányzatok intézményfenntartói jogkörének megszűnésével a hivatalnak át kell tekintenie az átvett oktatási, szociális, egészségügyi és kulturális intézmények problémáit. Emellett a hivatal alapozza meg a 2013. januárjától felálló járások működését is. A kormányhivatalok járásokba kihelyezett részlegeivel még közelebb kerülünk az állampolgárokhoz – utalt a jövő feladataira a főigazgató asszony.”

Forrás:
Balogh Ibolya: csak gyors tempóban születhet újjá a területi közigazgatás, OrientPress, 2011. július 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gémesi György: ‘az önkormányzatok kikapcsolásával önmagát gyengítené a rendszer’

„A Belügyminisztérium által véleményezésre bocsátott önkormányzati törvénytervezet értékelésében az érintett tárcák vezetői, továbbá az önkormányzati szövetségek folyamatosan részt vesznek. ‘Az önkormányzatok képviselői a szöveg főbb elemeivel egyetértenek, azonban a tárgyalások után sem látják a kormányzat szándékát. Az új tervezet gyengíti az önkormányzatiságot, centralizációs törekvéseket valósít meg, éppen ezért elfogadhatatlan számunkra’ – értékelte az új önkormányzati törvény konzultációs folyamatát Gémesi György, Gödöllő városának polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke.

A Rádió Orient vendége a felek együttműködésének és egyenrangúságának fontosságát is kiemelte. ‘A szövetségek eltérő bánásmódja széthúzza az egész önkormányzati rendszert. Emellett a helyi közösség felhajtóerejének kikapcsolása is tovább gyengíti a folyamatokat. A helyi közösség választott embereinek háttérbe szorításával kontrollokat veszünk ki a struktúrából. A kormányzat és az önkormányzatok csak együtt, partnerként lehetnek erősek’ – támasztotta alá a helyi képviselő-testületek szerepének fontosságát az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége.

Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi rendszerben nincsen több tartalék. A feladat és hatáskörök állami kézbe adása nem csökkenti a költségeket. A kormányzatnak ugyanúgy meg kell küzdenie az energiaköltségek emelkedésével – hangsúlyozta Gémesi, majd hozzátette: híve a decentralizálásnak, a feladatok megosztásának majd együttes ellátásának, azonban nem szabad a kormány felelősségérzetével elfedni az önkormányzati érzések fontosságát.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) a munkaanyag kapcsán kiadott hat pontból álló kérdőíve a feladatarányosan finanszírozott oktatás kérdését, az oktatási intézményvezetők kinevezésének kormányhivatali hatáskörét, a szociális segélyek járási hivatalban történő kiszabását, az iparűzési adó bizonyos részének megyei területfejlesztéshez kerülését, a tűzoltóság működését és a fekvőbetegellást, illetve a kórházak fenntartásának problémakörét firtatja.

A Rádió Orient vendége hangsúlyozta, az alapfokú oktatás helyben a legeredményesebb. A szakmai és fenntartói részek szétválasztása számos konfliktus forrása lehet. Fennáll a helyi döntéshozatal érdektelenné válásának veszélye, továbbá a helyi társadalom kontrolljának kiesése is. A szociális segélyek kiszabása a járási hivatalokban az íróasztalok mögött dőlne el. Az önkormányzatoknál ellenben a környezettanulmányok és a személyek ismerete segíti a problémák kezelését. A megyei területfejlesztés szakmai kérdés. Az iparűzési adó átcsoportosításával a településfejlesztés lehetősége, a működési hitelek visszafizetése válna kérdésessé. A tűzoltóságok összevonása a katasztrófavédelemmel a hatékonyság növelése érdekében indokolt lépés. A fekvőbetegellátás és a kórházak működtetése nem tartozik az önkormányzatok hatáskörébe – összehangolt, szakmai centrumokat és szakembereket igénylő feladat. Az intézmények állami kézbe kerülése hatékonyabbá tenné a struktúra működését, azonban a járóbetegellátás kérdésessé válna – adta meg válaszait Gémesi a kérdőív kérdéseire.

A Budapesti Önkormányzatok Szövetségének megalakulása után Nagy Gábor Tamás elnök a MÖSZ vezetőjét is felkereste. Gémesi a műsorban kiemelte, a kerületek és a főváros közötti feszültség kezelése nem az ő feladata, azonban a konzultációban szívesen részt vesz. ‘A főváros új vezetésén nagy teher van, éppen ezért óvatosan kell mozgatni a rendszert. A források átcsoportosítása a feladatellátásban okozhat problémákat. Azonban, ha a politika fegyelmezetten képviseli az önkormányzatiság értékeit, a reformok jó irányba haladhatnak’ – hangsúlyozta a közigazgatási rádió vendége.

A területi közigazgatás átalakítása során a jegyzők helyzete kérdésessé vált. Gödöllő polgármestere kiemelte, a szakembereknek az önkormányzatoknál kell maradniuk. ‘A szakma is ezt a lépést támogatja, hiszen ellentétes döntés esetén elveszne az önkormányzatiság, továbbá lelassulna a döntéshozatal működése. Az uniós gyakorlat is ezt az évszázados hagyományt támogatja’ – indokolta véleményét a polgármester. ”

Forrás:
Gémesi György: ‘az önkormányzatok kikapcsolásával önmagát gyengítené a rendszer’, OrientPress, 2011. július 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hatékonyan működik a Vas megyei kormányhivatal

„A 2011. január elsejével létrejött, több szervezetet integráló hivatal feladatköre a jövőben tovább bővül. Egyre ismertebb a kormányablak is, ahol naponta este nyolc óráig intézhetik ügyeiket az állampolgárok. Legtöbben ügyfélkapu létesítés miatt keresték fel az ügyintézőket az elmúlt hat hónapban.

Az elmúlt fél évben sikerült a kormányhivatali rendszert működőképessé tenni, és stabilizálni – így értékeli a megalakulás óta eltelt időszak eredményeit a kormánymegbízott. A kormányzati célkitűzések egyike az egyszerűbb, központosított államigazgatás kialakítása, ennek első lépése volt a hivatalok létrehozása.

Harangozó Bertalan – kormánymegbízott, Vas Megyei Kormányhivatal
“Részben van költséghatékonysági pozitív hatása, és az integráció azt is eredményezte, hogy a 16 szakigazgatási szerv hatékonyabban tud együtt dolgozni, és hatékonyabb a kommunikáció a törzshivatallal is.”

A kormányhivatalok a közigazgatás fejlesztésének lépéseit tartalmazó Magyary-program mentén dolgoznak a jövőben. Ősztől tárgyal a parlament a járások létrehozásáról, ami újabb feladat elé állítja az apparátust. 2013 végére az egyablakos ügyintézés elérése a cél, ennek első lépése volt a kormányablakok létrehozása. Egyre többen keresik fel a Hunyadi úti ügyfélszolgálatot.

Dr. Lampért Bernadett – ügyfélszolgálati osztályvezető
“Az elmúlt fél évben az ügyfélkapu létesítése volt a leggyakoribb ügytípus. 324 ügyfélnek létesítettünk ügyfélkaput. A második leggyakoribb a családi pótlék igénylés és az anyasági támogatás.”

Az állampolgársági kérelmek befogadását és a Széchenyi Tervvel kapcsolatos információadást is itt végzik, ősztől perdig tovább bővül a feladatkörük.”

Forrás:
Hatékonyan működik a Vas megyei kormányhivatal, Szombathelyi Televízió, 2011. július 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Magyar IT-siker Ománban

„Egy magyar kisvállalkozást, az Atoll Technologies Kft.-t bízta meg az ománi Információtechnológiai Hatóság (Information Technology Authority, ITA) egy a teljes kormányzati informatikai rendszert a hatóság által kidolgozott szabványok szerint modellezni képes szoftver szállításával.

A cél, hogy egy olyan magas szintű, központi IT-térkép és nyilvántartás jöjjön létre az ottani közigazgatásban, amely segíti az egyes kormányhivatalok és minisztériumok közötti együttműködést és koordinációt. „A Perzsa (Arab)-öböl menti arab országokhoz képest Omán viszonylag szegény nyersanyagokban, s ezért kimondottan keresi az erőforrások hatékonyabb felhasználásának lehetőségeit. A napokban aláírt szerződés mérföldkő nemcsak a mi életünkben, de az ITA többéves erőfeszítéseire is felteszi a koronát” – mondta lapunknak Lengyel György ügyvezető igazgató.

Az idén már az ománi telekommunikációs vállalatnál, az Omantelnél is bizonyító magyar csapat 2011-ben mintegy egymillió dollár bevételre számít az arab országból. Lengyel György tájékoztatása szerint az ITA-tól kapott megbízás az Omantelnél elért sikereinek is köszönhető. Tendermeghívást az Atollon kívül kizárólag nagy nemzetközi cégek kaptak. A magyar cégekbe vetett ománi bizalmat az is megalapozta, hogy a Mol Nyrt.-nek több éve eredményes ottani üzleti kapcsolatokat ápol, egyik befektetője az ománi olajtársaság.”

Forrás:
Magyar IT-siker Ománban, Világgazdaság, 2011. július 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Számítási felhőkre tér át az amerikai kormány

„Az Egyesült Államok kabinetje úgy döntött, hogy a jövőben a számítási felhő technológián alapuló megoldásokat akarja előnyben részesíteni, éppen ezért a következő években bezárják a kormány tulajdonában lévő szerverközpontok 40 százalékát.

Vivek Kundra, az amerikai kabinet informatikai vezetője elmondta, hogy a lépéssel várhatóan több milliárd dollárt takaríthatnak majd meg. A Barack Obama vezette kormány tulajdonában jelenleg 2000 szerverközpont van, a következő években ezek közül 800-at számolnak fel. A cél a költségek csökkentése és az elvégzett munka hatékonyságának növelése.

A tervekből kiderült, hogy a legnagyobb költségmegtakarítás azáltal érhető el, hogy a szerverközpontok számára az eddiginél jóval kevesebb hardvert és szoftvert kell megvásárolni. Emellett természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a 800 szerverközpont bezárásával komoly áramszámlát lehet megspórolni és jelentős mértékben csökkenni fog a kibocsátott káros anyagok mennyisége is.

Kundra kiemelte, hogy a centrumok felszámolása már önmagában 3 milliárd dollárral csökkentheti a kiadásokat. A program első szakaszában, még az idén 137 létesítményt szüntetnek meg, majd 2012-ben további 41 központ jut hasonló sorsra. Más források szerint viszont idén 195, a jövő év végéig pedig összesen 373 számítógépközpont szűnik meg. ”

Forrás:
Számítási felhőkre tér át az amerikai kormány, Berta Sándor, SG.hu, 2011. július 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az igazságszolgáltatás nyilvánosságáról szóló törvényjavaslatról

„A törvényjavaslat kiindulópontja szerint az állampolgárok joggal tartanak igényt arra, hogy minél több információval rendelkezzenek az őket érintő vitás jogi kérdésekben született döntések körülményeiről. Azaz azokat kik, hol, milyen módon, és milyen jogszabályokra alapozva hozzák meg.

A törvénytervezet célja, hogy a Magyar Köztársaság bíróságaira vonatkozó nyilvánossági szabályok eddigi szétszórt, joghézagos szabályozását egy egységes, igazságszolgáltatási tájékoztatási törvénnyel váltsa fel. Ezáltal rendezetté és könnyen áttekinthetővé válik minden olyan kérdés, ami az embereknek az igazságszolgáltatásról való tájékozódását érinti.

Általános szabályok
Főszabályként a bírósági tárgyalás és az ítélet nyilvános, a tárgyaláson bárki jelen lehet. E nyilvánosság kizárólag minősített adat, üzleti titok, vagy külön törvényben meghatározott más titok, személyiségi jogok és kiskorúak védelme érdekében korlátozható.

A központi elektronikus tárgyalási jegyzék
A javaslat megteremti a nyilvános, elektronikusan mindenki számára elérhető tárgyalási jegyzék intézményét. Ez alapján a bírósági tárgyalásra kitűzött ügyek jegyzékét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala az erre a célra fenntartott honlapon, bárki számára korlátozás nélkül megismerhető módon, egységes és kereshető formában közzéteszi legkésőbb az adott tárgyalás napját megelőző egy héttel.

A Bírósági Határozatok Gyűjteménye
Az eddigi szabályozás alapján az ítélőtáblákra vagy a Legfelsőbb Bíróságra eljutó ügyekben született érdemi határozatokat kellett közzétenni. A javaslat valamennyi érdemi bírósági határozat közzétételét előírja bárki számára, korlátozás nélkül megismerhető módon, a határozat írásba foglalásától számított harminc napon belül. A gyűjteményt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala teszi közzé.

A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon más bírósági, hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatoknak a másolatát is, amelyeket a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak; továbbá a jogegységi határozatokat, az elvi bírósági határozatokat, a kollégiumi véleményeket, az elvi döntéseket és a kollégiumi állásfoglalásokat.”

Forrás:
Nyilvános igazságot! – Az igazságszolgáltatás nyilvánosságáról szóló törvényjavaslatról, Dr. Nagy Csilla, Jogi Fórum, 2011. július 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Egyesület alakult a közeli rádiófrekvenciás kommunikáció elterjesztésére

„A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone három piacvezető szolgáltatóval – MasterCard, OTP Bank és SuperShop – karöltve megalakítják a Magyar Mobil Tárca Egyesületet. Az Egyesület célja, hogy a mobil NFC alapú szolgáltatásokhoz kialakítsa és ajánlás szinten megfogalmazza a szükséges technológiai sztenderdeket, ajánlásokat tegyen a sikeres szolgáltatás bevezetésekhez, biztosítsa a szolgáltatáshoz való szabad csatlakozást a partnerek részére, valamint elvégezze a szükséges edukációt a mobil NFC alapú innovatív szolgáltatások bevezetéséhez kapcsolódóan.

A mobiltelefonok az élet újabb és újabb területein jelennek meg mindennapi használati eszközként. A mobiltelefonon történő internetezés, könyvolvasás, tájékozódás után a 2011. év fordulópontnak tekinthető a mobil alapú NFC (Near Field Communication) szolgáltatások piacra kerülése szempontjából. Az elmúlt egy évben jelentek meg nagyobb számban a piacon az NFC szolgáltatások használatára alkalmas készülékek, valamint világszerte több kísérleti alkalmazás is indult a kereskedelmi szolgáltatások bevezetésének tesztelésére.

A Near Field Communication egy maximum néhány centiméter távolságra tervezett, vezeték nélküli kapcsolódási technológia, amely lehetővé teszi, hogy két vagy akár több eszköz is biztonságos csatornán és érintés nélkül egymással kommunikáljon, adatokat cseréljen ki egymással. Az NFC alapú szolgáltatások mögött rejlő filozófia valóban nagyon világos: minden olyan kártya és készpénz helyettesítő fizetőeszköz, amelyet jelenleg a tárcánkban tartunk, az a közeljövőben “átköltözhet” a telefonokba. Ezen szolgáltatásoknak csak egyik pillére az érintés nélküli bankkártyák (pl. PayPass) mobiltelefonon történő használata, ugyanilyen fontos a hűségkártyák, kuponok, közlekedési- és belépőjegyek elektronikus formában való megjelenése is. Az NFC technológiára alapuló szolgáltatások gyorsaságukkal, kényelmi funkcióikkal, innovativitásukkal, valamint a mobiltelefonok nagy, interaktív képernyője adta lehetőségekkel együtt teljesen új és nagyon vonzó ügyfélélményt képesek biztosítani.

A szolgáltatás elterjedése szempontjából kiemelten fontos, hogy minél több helyen lehessen azt használni, függetlenül attól, hogy melyik operátor telefonját használja az ügyfél. Az ehhez szükséges ökoszisztéma felépítése együttműködést igényel az összes szereplőtől. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az NFC szolgáltatások bevezetése egy olyan mozzanat, amelyben a mobilszolgáltatók egymással és a piac többi szereplőjével is együtt tudnak dolgozni, a bevezetés sikere az együttműködésen alapul.

A magyarországi szolgáltatók ezen közös lépése biztosíthatja, hogy Magyarországon az elsők között indulhatnak el mobil NFC alapú szolgáltatások Európában. A 6 piaci szereplő előzetesen megfogalmazott terveiben már 2011-ben elindított kísérleti alkalmazások és 2012-ben induló kereskedelmi szolgáltatások tervei szerepelnek.”

Forrás:
Mobil NFC alapú szolgáltatások elterjesztésére fog össze a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone, Magyar Telekom, 2011. július 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hívásra jöhetnek a jövőben a buszok Debrecenben

„Akkor jár a busz, ha hívják
…Az igényalapú közlekedés lényege, hogy az utasoknak telefonon, interneten keresztül vagy e-mailben kellene jelezniük utazási szándékukat. A cég feladata a rendszer konkrét működési rendjének a kidolgozása és ehhez a rendszer eszközigényének meghatározása…

Milyen is lehet az igényalapú közlekedés?
Az igényalapú közlekedés nem új találmány, a világ számos városában bevezették már a kisforgalmú járatokon, itthon Nyíregyházán is alkalmazzák, kedvező tapasztalatokkal – mondja Dobrocsi Tamás kutatás-fejlesztési igazgató. A megvalósításának különböző formái lehetnek, lehet rögzített az útvonal és rugalmas a menetrend, de lehet az útvonal is rugalmas. Erre lehet példa, hogy egy lakótelepre vagy egy lakóövezetbe csak akkor tér be a busz, ha onnan jeleznek igényt az utazásra, vagy a buszon ülő utasok egyike ott szeretne leszállni, különben nem. Így egyrészt nem fogyaszt feleslegesen üzemanyagot a busz, és a járaton utazó többi ember is hamarabb eljuthat a céljához.

Takarékossági okokból az is elképzelhető, hogy a DKV buszai, bizonyos vonalakon az utolsó három-négy megállóig már nem mennének el, ha oda vagy onnan nem közlekedne senki. A rugalmas menetrendnek is lehetnek fokozatai. Elképzelhető, hogy a reggeli és a délutáni időszakban rögzített menetrend szerint jár egy-egy busz, hogy mindenki időben el tudjon menni munkába, majd haza tudjon jönni onnan (tanítási időszakban lehet még egy járat a tanítási idő végén), napközben viszont rugalmas lenne a menetrend, s csak akkor járnának a buszok, ha azokra valós igény van – magyarázza Dobrocsi Tamás.”

Forrás:
Hívásra jöhetnek a jövőben a DKV buszai, Rituper Tamás, Dehir, 2011. július 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Eltűnik egy generáció a mobilnetről

„Egyszerű szoftvergyártók is kiüthetik a mobilhálózatot, mert ma már szinte bármit megtehetnek a mobilokkal, a szolgáltatók ugyanis megnyitották előttük a rendszereiket, mondta Maradi István, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese, és azt is elárulta, hogy hamarosan eltűnhet a 3G.

Rengeteg lehetőség van. Tíz évvel ezelőtt egy tévé elindításához fel kellett menni a Széchenyi hegyre, a toronyból lefedni Budapestet, és kellett még tíz nagy teljesítményű átjátszó állomás. Ma mi ketten tévét tudnánk indítani. Kell hozzá egy kis kockázati tőke, és egy jó ötlet. Elég megnézni a Netflixet, amely a világ legnagyobb tévécsatornájává kezdi kinőni magát, és ehhez nem kellett semmi más. Pénz azért kell, de kicsiben el lehet kezdeni.

A szolgáltatónak folyamatosan meg kell újítania a hálózatát, hogy a tartalom, a fejlesztők, a készülékek és az infrastruktúra együtt tudjanak fejlődni. Egészen biztos, hogy amikor megjelenik az iPad 3, abban lesz LTE, ezért tartani kell a lépést. Ehhez viszont nemzetgazdasági szempontból is jelentős infrastrukturális beruházások szükségesek.

Nem arról van szó, hogy LTE nélkül is működne a távközlés, és csak a költségcsökkentés miatt van szükség az új technológiára?

A szolgáltatók abban versenyeznek, hogy ki mennyiért tud eladni egy bitnyi adatforgalmat. A Discovery csatornán a Hogyan készült című műsorban a töltőtoll gyártásáról elmondták, hogy ha az előállítási költség egyetlen centtel alacsonyabb, mint a szomszéd gyárban, akkor onnantól színesebbé lehet tenni a terméket, ettől vonzóbb lesz, és azt fogják megvenni. A bitek előállítása ma már ugyanolyan tömegtermelés, mint a tollgyártás. Amíg kicsiben ment az internet, nem volt nagy költsége, de amikor egy tablet 400 megabájtot forgalmaz egy hónapban, nagyon számít egy bit költsége. Nem lehet meglenni LTE nélkül.

Előfordulhat, hogy valaki előnyt kap a mobilhálózaton?

Régóta itt lóg a levegőben, és az LTE-n megvalósítható a garantált minőség [quality of service]. Az IPTV azért nézhető akadozás nélkül, mert külön adatátviteli csatornán megy, amely mindig legalább 4 megabites, és ebből senki nem tud elvenni. Az augusztustól induló mobilinternet díjcsomagjainkkal mi a névleges letöltési sebesség alapján különböztetjük meg a különböző tarifacsomagokat és a korábbinál jóval nagyobb, névlegesen 21 Mbps sebesség válik elérhetővé. Emellett ezekben a csomagokban már jóval nagyobb adatmennyiséget biztosítunk azoknak, akik gyakran néznek videótartalmakat, töltenek le vagy küldenek nagyobb fájlokat.

És a garantált sebesség vállalása mikor valósulhat meg?

Az iparág nem akart ezzel elindulni, többek között azért sem, mert a garantált minőséghez szükséges kapacitások kiépítése nagyon költséges. A minőségnek ára van, de az LTE 50-100 megabitos sávszélessége lehetővé teheti a későbbiekben azt, hogy bizonyos alkalmazások már garantált minőségben is futhassanak.”

Forrás:
Eltűnik egy generáció a mobilnetről, Tóth Balázs, Index.hu, 2011. július 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szuperszámítógép gyorsítja a meteorológiai előrejelzést

„Augusztus 1-től az Országos Meteorológiai Szolgálat kistérségekre is ki tud adni riasztásokat, a figyelmeztetéseket, előrejelzéseket pedig megyékre lebontva közli. Egy uniós pályázaton olyan szuperszámítógépet vettek, amely 14 ezer milliárd műveletet végez másodpercenként, és az eddigi gépeknél 18-szor gyorsabban számol. A riasztásokat később sms-ben is meg lehet majd kapni.

Az OMSZ Magyarország valamennyi kistérségére 1-3 órára előre tud ezután időjárási veszélyjelzést készíteni, jelentette be Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár. Előzetes figyelmeztetést és riasztást heves zivatar, felhőszakadás, széllökés, ónos eső és hófúvás esetén adnak ki. Először az adott napra, valamint a következő napra szóló, szöveges és térképes figyelmeztetést készítik el. Ebben a legvalószínűbb veszélyes időjárási események várt térbeli és időbeli leírását adják meg. A második lépcsőben az esemény bekövetkezése előtt fél-3 órával adják ki a riasztást.

Az új rendszer a nagy mennyiségű esőre, hóra, a hőhullámra, rendkívüli hidegre, a tartós sűrű ködre és a talaj menti fagyra is ki tud adni speciális figyelmeztetést, ha az legalább egy átlagos megyényi területre várható. A figyelmeztetésekben és a riasztásokban három veszélyességi szintet különböztetnek meg: a sárgát, a narancsot és a pirosat.

A gyorsabb és pontosabb előrejelzést egy szuperszámítógép teszi lehetővé. A 280 darab, négymagos Intel Xeon processzort és 3,3 terabájt memóriát tartalmazó IBM iDataPlex szuperszámítógéppel az időjárási adatokat 18-szor gyorsabban és pontosabban tudják elemezni, mint korábban, számolt be róla tavaly a computerworld.hu. Az a numerikus előrejelzési modell, amely az intézet korábbi számítógépén egy óra alatt futott le, a most üzembe állított IBM iDataPlex clusteren 3-4 perc alatt lefut. A gép maximális számítási teljesítménye 14 teraflops, azaz 14 ezer milliárd művelet másodpercenként.

A fejlesztést egy 181 milliós összköltségű uniós pályázat tette lehetővé. Az Európai Unió támogatásához 13 millió forint önrésszel járult hozzá az OMSZ. Az újítások több mint 90 százalékát a számítástechnikai fejlesztések teszik ki.”

Forrás:
Szuperszámítógép gyorsítja a meteorológiai előrejelzést, Index.hu/MTI, 2011. július 26.
Augusztus elsejétől indul a kistérségi szintű időjárási veszélyjelző rendszer, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011. július 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mobilra is tervez a UPC

„Magyarországon közel kétmillióan fizetnek elő vezetékes széles sávú internetre, amelynek nagyjából a harmada mögött áll kábeles megoldás. A világhálós piac két vezető szereplője a többféle technológiát is használó Magyar Telekom 34,5 és a UPC 20,7 százalékkal. A tévépiacot, ahol a UPC a piacvezető, a fokozatos digitalizáltság jellemzi, ilyen csomagokra már több mint másfél millióan fizetnek elő, több mint az egyharmaduk kábelen.
A cég fontolgatja belépését a mobilpiacra is, amelyet erősíthet a várható frekvenciatender. Ennek kapcsán az ügyvezető viszont kétségesnek tartja egy új, erős, hálózatot is építő szereplő megjelenését. Jobban hisz egy olyan kombinált megoldásban, amelyben az új virtuális szolgáltatók és a meglévő hálózati operátorok közösen hasznosíthatnák a frekvenciát. Több európai piacon is ebbe az irányba mozdult el a szabályozás.”

Forrás:
Mobilra is tervez a UPC, Világgazdaság, 2011. július 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egy egész országot meghekkeltek

Egy dél-koreai közösségi hálózati hely, amely nagyjából olyan funkciót tölt be Dél-Koreában, mint a Facebook és a Google Mail másutt, nem kevesebb, mint 35 millió felhasználójának személyes adatai (név, telefonszám, emailcím, valamint más adatok) vannak érintve abban az adatlopásban, amelynek a tetteseit a hatóságok szerint Kínában kell keresni. Tekintve, hogy Dél-Korea lakossága 49 millió körül jár, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a teljes online népesség adatait ellopták. A támadás nem előzmények nélküli, kormányzati és pénzügyi intézmények sorát érte támadás az utóbbi hónapok során.

Forrás:
Nearly everyone in SOUTH KOREA HACKED IN ONE GO, The Register, 2011. július 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Adieu, Minitel!

A France Télécom bejelentése szerint 2012. június 30-án be fogja szüntetni a Minitel szolgáltatást. Huszonkilenc évvel ezelőtt, 1982-ben kezdődött történet fog véget érni. Az Internet már létezett, de csak kutatók és a katonák használhatták. A francia állami telefontársaság ingyen terminálokat osztogatott mindenkinek, amelyek az X.25 protokollt használva kapcsolódtak a hálózatra (mint ismeretes az Internet a TCP/IP-t használja). A terminálok, amelyek a teletexthez hasonló videotext felületet biztosítottak, billentyűzettel voltak ellátva.

A szolgáltatások használata természetesen pénzbe került. A telefontársaság a bevételeket megosztotta a szolgáltatókkal, a felhasználók költségei a telefonszámlán jelentek meg. Két évtizeddel azelőtt, hogy komolyabb internetes online kereskedelemről beszélhettünk volna, franciák milliói használták a kis terminálokat a legkülönfélébb célokra. Néhány jellemző felhasználási terület: jegyvásárlás, árurendelés, időjárási információk, fax küldés, telefonkönyv, szaknévsor, banki szolgáltatások, fórumok, és persze nagyon hamar népszerű lett a szexuális szolgáltatások területén is. Szolgáltatások rendkívül széles köre volt elérhető, egyetlen komolyabb francia cég sem kockáztatta meg, hogy ne vegyen részt benne. Fénykorában 70.000 cég nagyon fontos üzleti eszköze volt. Tíz év elteltével kezdett nyereséget hozni a France Télécomnak, a csúcspont 2000 körül volt egy milliárd eurós bevétellel. 2000-től internetes felületen keresztül is lehetett használni, akár mobil telefonról is. De még 2010-ben is 30 millió eurós bevételt termelt, ennek az összegnek a 85 százalékát aztán a szolgáltatások nyújtóinak juttatták tovább. Ekkor még 850.000 terminál volt használatban, és 950.000-en az Interneten keresztül használták.

Annyira sikeres volt, hogy némelyek a Minitelt okolták az Internet vélelmezett lassú elterjedésért Franciaországban. 2000-ben például 16 millióan használták a Minitelt, miközben az Internet használóinak száma 9 millió körül lehetett. Valójában az online kereskedelem és az erre szakosodott vállalkozások inkubátora volt.

Forrás:
Adieu Minitel, Mike Licht, Notions Capital, 2011. július 26.
France’s Forerunner Of The Internet To Be Turned Off, Pascal-Emmanuel Gobry, Business Insider, 2011. július 25.
France Telecom to shutter legendary Minitel service in 2012, Electronista, 2011. július 25.
Le Minitel disparaîtra en juin 2012, Le Figaro, 2011. július 21.

Néhány történeti érdekességű cikk:
France’s Minitel: 20 years young, James Arnold, BBC, 2003, május 14.
Minitel: The Old New Thing, Dermot McGrath, Wired, 2011. április 18.
The French Minitel. Is There Digital Life Outside of the “US ASCII” Internet? A Challenge or Convergence?, Jack Kessler, D-Lib Magazine, 1995 december
Képek a Minitelről

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyar Telekom már 300 állomáson bekapcsolta a HSPA+ alapú mobilinternet szolgáltatást

„Gyors ütemben halad a Telekom májusban bejelentett mobilhálózati fejlesztése. A június végére beüzemelt 200 állomást követően július végén immár 300 helyen elérhető a szupergyors, 21 Mbps névleges sebességű HSPA+ alapú mobilinternet szolgáltatás* a T-Mobile hálózatában. A szolgáltatás bekapcsolásra került többek között Eger, Kazincbarcika, Nagyszénás, Harkány, Balatonboglár és Tököl egyes részein. A fejlesztések helyszínei a fogyasztói igények figyelembe vételével kerülnek meghatározásra, a Telekom a legmagasabb adatforgalmú helyeken vezeti be először a 21 Mbps névleges sebességet nyújtó HSPA+ technológiát a hálózatkapacitás növelésére. Az ehhez szükséges átalakítás nem csak a bázisállomásokat érinti, hanem az átviteltechnika terén is fejlesztést jelent, a Telekom ezeken a helyszíneken biztosítja a megnövekedett igényekhez szükséges átviteli hálózatot is. Emellett a Telekom az augusztusban megrendezésre kerülő Sziget Fesztiválon és a Kajak-kenu Világbajnokságon is biztosítja a HSPA+ szolgáltatást a rendezvények ideje alatt. A mobilhálózat intenzív fejlesztése ősszel is folytatódik. ”

Forrás:
A Telekom már 300 állomáson bekapcsolta a HSPA+ alapú mobilinternet szolgáltatást, Magyar Telekom, 2011. július 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az informatika a siker záloga

„A kis- és közepes vállalkozások (kkv) versenyképességének javítása érdekében hirdetett informatikai beszerzésekre pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár lapunkkal közölte: az Új Széchenyi-tervben 10,8 milliárd forintot különítettek el erre a célra.

– Meddig használhatja ki ezt a lehetőséget a kkv-szektor, és a vállalkozások milyen összegben pályáz­hatnak?
– A pályázatok benyújtására hivatalosan 2012. december 31-ig adódik lehetőség, illetve a „készlet erejéig”, amíg ki nem merül a keret. Egy-egy vállalkozás legalább egy, legfeljebb tízmillió forint támogatásban részesülhet, beruházásonként az állami szerepvállalás mértéke ötvenszázalékos.

– Milyen beszerzésekre pályázhatnak a vállalkozások? Tudomása szerint mennyire jellemző a kkv-szektorra a jó informatikai ellátottság?
– Az európai uniós forrásból megvalósuló pályázat nagyon összetett, hiszen lehetőség nyílik többek között hardver- és szoftverbeszerzésre, webáruházak létrehozására vagy vállalati honlapok fejlesztésére. Utóbbi ma már szinte elengedhetetlen, ennek hiánya komoly versenyhátránnyal járhat, hiszen a vállalkozás nem tudja széles körben ismertetni tevékenységét, bemutatni termékpalettáját. Arra is lehetőséget nyújt a pályázati kiírás, hogy képzésre, tanácsadásra, a digitális képességek fejlesztésére is igénybe vegyenek támogatást a kis- és közepes vállalkozások. Véleményem szerint a hazai vállalkozások nincsenek jól ellátva fejlett informatikai berendezésekkel, jelentős a lemaradás. A pályázat jó lehetőséget nyújt arra, hogy ez javuljon.

– Kedvező döntés esetén mennyi az átfutási idő, mikor juthat a vállalkozás a megítélt forráshoz?
– E tekintetben jelentős a változás, hiszen szakítottunk azzal a hibás gyakorlattal, hogy a pályázat beadása és az összeg kiutalása között hónapok, vagy akár egy év is eltelt. Az a cél, hogy a megítélt források a lehető leghamarabb eljussanak a pályázókhoz. A hatóságok harminc napon belül kötelesek döntést hozni, és kedvező elbírálás esetén 15 napon belül át kell utalni a támogatás összegét. Egyszerűbb és rövidebb a pályázati adatlap, amit a vállalkozások kitöltenek.

– Bár leginkább nem a kkv-kat érinti, de a szektorban jelentős esemény, hogy a kormány értékesíti a kilencszáz megahertzes frekvenciatartomány még szabad részét. Mikor hirdetik meg az árverést?
– A lehető legrövidebb időn belül. A kormány álláspontja, hogy a frekvenciákat hasznosítani szükséges, hosszú évek egy helyben toporgása után született meg a döntés. Lehetőség szerint a pályázatokat még az idén lebonyolítja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

– Ennek lehet az eredménye, hogy megjelenhet egy negyedik mobilszolgáltató. Véleménye szerint szükség van erre a hazai piacon?
– Meg kell adni ennek a lehetőségét. Ha nem lesz igény a negyedik szolgáltatóra, a frekvenciákat a jelenlegi szolgáltatók használhatják ki. Fontos ugyanakkor, hogy az új szabályozással lehetővé tesszük az LTE-technológia (Long Term Evolution) használatát, ami a jelenlegi szabványoknál nagyobb adatátviteli sebességet tesz lehetővé a mobilkommunikációban. Így függetlenül attól, hogy lesz negyedik mobilcég vagy sem, a szolgáltatók és az ügyfelek jól járnak a meglevő frekvenciasávok kihasználásával.”

Forrás:
Az informatika a siker záloga, Putsay Gábor, Magyar Hírlap, 2011. július 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Öt gigász osztotta fel egymás között a világhálót

„Ugyanaz történik, mint anno a rádióval

A Spiegel Online Tim Wu, a Columbia Egyetem professzorának könyvét idézi. A jogász a The Master Switch: The Rise and Fall of Information Empires (A főkapcsoló – az információs birodalmak tündöklése és bukása) című könyvében azt írja, vitathatatlanul gyorsan változnak az új kommunikációs csatornák a gazdasági és politikai érdekek hatására. A rádiót hozza fel példának, ami az Egyesült Államokban kezdetben kevéssé szabályozott médium volt. Magánszemélyek, kisebb érdekcsoportok, szakszervezetek és egyesületek sugároztak helyi programokat hetente néhány órában. A rádióamatőrök világa virágzott, mert az üzleti modell a készülékek értékesítésére összpontosított, és senki nem akart reklámokat.

Igen ám, de miután 1922-ben leadták az első rádiós hirdetést, hamarosan világossá vált: a spotokból jóval nagyobb jövedelem származik, mint a készülékek értékesítéséből. Nagy rádiós műsorszolgáltatók születtek, hogy folyamatosan lekössék a hallgatók figyelmét, hiszen ez volt a jelentős hirdetési bevételek feltétele. Az amerikai hatóság kiadta a frekvenciákat a nagy kereskedelmi műsorszolgáltatóknak – később hasonlóan járt el a televízió esetében is. A gazdasági érdekek és politikai döntések nyomására eltűnt a nyílt csatornák színes kavalkádja, felváltotta a jól beszabályozott amerikai műsorszóró rendszer ma ismert formája. Az egykori rádiós gigászok – az NBC és a CBS – még ma is hatalmas médiakonglomerátumok.

Rádiós programokat készíteni vagy szabályozni? Minden pártnak megvolt a maga ötlete arra, hogyan kellene a rádiónak működnie. Ahogy most az internettel kapcsolatban is mindenkinek megvan az elképzelése.

A Comscore statisztikai szolgáltató cég 2010 decemberében publikált adatai szerint az amerikai internetezők több mint 41 százaléka az öt legnagyobb szolgáltató – a Facebook, a Google, a Microsoft, a Yahoo és az AOL oldalain töltötte az idejét, amikor internetezett. Egy évvel korábban az arány még mintegy 37 százalék volt.

A stratégiájuk nem újdonság. Az 1900-as évek elején az American Telephone and Telegraph Corporation (AT&T, Amerikai Telefon és Telegráf Társaság) nagyon olcsón kínálta a kis, helyi gyártóknak, hogy a hálózatukat együttműködés keretében csatlakoztassák az AT&T rendszeréhez. Abban a pillanatban, hogy a kis cégek az óriás infrastruktúrájától függtek, azonnal megváltoztatták a feltételeket. Az egykori konkurenseket vagy megvásárolták, vagy kiszorították a piacról.”

Forrás:
Öt gigász osztotta fel egymás között a világhálót, Niklasson Katalin, HVG.hu, 2011. július 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kockázatkezelés gombnyomásra – jók vagyunk online biztosításban

„Magyarországon tíz emberből egy már kötött biztosítást az interneten, ezzel az aránnyal Európában a második helyen állunk Nagy-Britannia mögött – derül ki az Eurostat 2009-es, nemzetközi online pénzügyi felhasználói szokásokat elemző statisztikájából. Az online biztosítás gyors térnyerésének alapvetően három oka van: az otthonról is intézhető szerződéskötési folyamat és a teljesen automatizált rendszerek jelentette kényelem, az internet lehetőséget ad arra, hogy az ügyfél maga döntse el, mit hogyan szeretne (akár egy-egy kalkulációt többször is megismételve próbálgathatja, mikor milyen kedvezményekkel, fizetési módokkal és egyéb lehetőségekkel a legkedvezőbb számára az adott biztosítás, illetve pár perc alatt akár biztosítások tucatjait is össze lehet hasonlítani.

Marosvölgyi Péter, az Aegondirekt.hu szakmai igazgatója szerint az online biztosításokhoz kapcsolódó fogyasztói attitűd alapvetően nem különbözik attól, ami más internetes vásárlásnál is megfigyelhető: az ügyfeleknek elsősorban az érthetőség, a kezelhetőség és az egyszerűség számít. Ami a termékeket illeti: a legnagyobb netes értékesítési arányt produkáló kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál egyértelműen a díjszint a meghatározó, az ügyfelek a legolcsóbb kötelezőt keresik. Az utóbbi két-három évben azonban már az is megfigyelhető, hogy ha a legolcsóbb ajánlatot adó társaság kisebb vagy kevésbé ismert, akkor mind többen inkább az esetükben ár alapján a második-harmadik helyen álló nagyobb ügyfélkörrel rendelkező biztosítót választják.”

Forrás:
Kockázatkezelés gombnyomásra – jók vagyunk online biztosításban, Horniák Balázs, Népszabadság, 2011. július 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jogi buktatók a felhő alapú adattárolásban

„Jogi kihívásokat is felvethet a cloud computing („felhőalapú számítástechnika”) terjedése – Magyarországon is. A Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda friss elemzése szerint különösen az adatvédelem számít érzékeny területnek.

Ha egy vállalat az alkalmazottak személyes adatait az internetfelhőben szeretné tárolni, és történetesen a cloud szolgáltató külföldön van – márpedig erre nagy az esély –, ehhez a magyar jogszabályok értelmében az adatalanyok hozzájárulása szükséges. Ez komoly adminisztrációs gondot okozhat ez egy sok ezer főt foglalkoztató cégnél – hívja fel a figyelmet Kozma Zoltán, a DLA Piper jogi szakértője.

A problémák persze az alapoknál kezdődnek. Nem mindig egyértelmű például, hogy ha a cloud szolgáltató és a felhasználó vállalat nem azonos országban tevékenykedik, illetve ha az adatkezelésben több tagállam érintett, melyik ország adatvédelmi szabályozása az irányadó. Kérdés lehet az is, hogy jogi szempontból minek minősül a cloud szolgáltató, adatkezelőnek, vagy adatfeldolgozónak. Előbbire ugyanis jóval szigorúbb jogszabályi előírások vonatkoznak, hiszen az adatokkal aktívan foglalkozik, így meghatározza az adatkezelés célját, míg utóbbi adott esetben csak tárolja őket.

Érzékeny kérdés a DLA Piper elemzése szerint maga a cloud szerződés is. Tekintettel arra, hogy a cloud szolgáltatók szinte kivétel nélkül szabványosított szerződéseket, általános szerződési feltételeket használnak, amelyek kevés teret engednek az „egyezkedésre”. Alapvető kérdés például, hogy ki felel az adatvesztésért, helyreállításért, és milyen kártérítésre számíthat az ügyfél ilyen esetben – hívja fel a figyelmet Kozma Zoltán. Fontos tisztázni azt is, hogy a szerződéses jogviszony milyen feltételekkel szüntethető meg, illetve, hogy ebben az esetben mi történik a felhasználó cloud szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott adataival – teszi hozzá a DLA Piper szakértője.

Magyarországon felemás a helyzet, maguk a szabályok ugyan – mondhatni átgondolatlanul – szigorúak az európai uniós szabályozáshoz képest, ám az adatvédelmi biztosnak nincsen erős szankcionálási jogköre ezek betartatására. Ez pedig a gyakorlatban sokszor a jogszabály céljával ellentétes hatást váltott ki a vállalkozásoknál, sok cég – néha kényszerűségből is – a jogszabály megkerülését választotta adatkezelése során. Ebben egyébként változást hozhat a nemrégiben elfogadott, de még hatályba nem lépett, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, amely az újonnan létrejövő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak erős szankcionálási jogosítványokat biztosít akár milliós bírságolási tételekkel.”

Forrás:
Jogi buktatók a felhő alapú adattárolásban – Tanácsok cégeknek, Világgazdaság, 2011. július 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Hewlett-Packard nyújthat informatikai szolgáltatásokat az E.ON-nak

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte a Hewlett-Packard GmbH-nak az E.ON IT GmbH és a vele egy vállalkozás-csoportba tartozó egyéb vállalkozások eszközeinek, munkavállalóinak és szerződéseinek átvételével történő összefonódását.

A Hewlett-Packard GmbH (HP) és az E.ON IT GmbH (E.ON IT) között létrejött keretszerződés értelmében az E.ON csoport Európa tizennégy országában kiszervezi az informatikai szolgáltatásokat, amelyeket ezt követően 5 évig a HP csoporttól fog igénybe venni (a szerződés azonban további 2 évvel meghosszabbítható). Ennek keretében a HP csoport az E.ON által a számítástechnikai szolgáltatások nyújtásához használt eszközöket és munkavállalókat, valamint a kapcsolódó szerződéseket átveszi; az eszközöket a szerződés időtartama alatt szükség szerint lecseréli. A HP ezen átvett vagyontárgyakat elsődlegesen az E.ON ellátására kívánja felhasználni, de a szerződés nem zárja ki az egyéb célra történő hasznosítás lehetőségét.

A Gazdasági Versenyhivatalnak a tranzakcióval összefüggésben elsőként abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az a magyar jog szerint összefonódásnak minősül-e. Ezzel kapcsolatban a GVH megállapította, hogy a vizsgált 5 éves, további 2 évvel meghosszabbítható kiszervezési (outsourcing) megállapodás – az egyéb szerződéses rendelkezésekre is figyelemmel – a versenytörvény alapján összefonódásnak tekintendő, mivel az irányítási viszonyok tartós megváltozását eredményezi. A fúzió hatásainak vizsgálata körében a GVH arra a következtetésre jutott, hogy az összefonódás nem jár érdemi versenykorlátozó hatással – tekintettel többek között arra, hogy az érintett informatikai piacokon több versenytárs is jelen van -, ezért a tranzakciót engedélyezte.”

Forrás:
A Hewlett-Packard nyújthat informatikai szolgáltatásokat az E.ON-nak, Gazdasági Versenyhivatal, 2011. július 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Bővül az elektronikus piacterek forgalma

„A magyarországi elektronikus piacterek átmenő forgalma az idén elérheti a 36 milliárd forintot a GKIeNET előrejelzése szerint, ami a tavalyi 28-30 milliárd forinthoz képest mintegy 20 százalékos növekedés.

Az előrejelzés realitását mutatja, hogy a piac vezető aukciós e-kereskedelmi platformjai, a Vatera.hu és a TeszVesz.hu átmenő forgalma több mint 10, nettó árbevétele pedig 35 százalékkal nőtt az idén április-júniusban az előző év megfelelő időszakához viszonyítva. A két platform közleménye szerint az aukciós portálok átmenő forgalma idén a vizsgált hónapokban megközelítette a 7 milliárd forintot, bruttó árbevétele pedig átlépte az 550 millió forintot. A platformok a második negyedévben a felhasználói számukat 25 százalékkal, árbevételüket pedig 35 százalékkal növelték 2010 megfelelő időszakához képest.

A két oldal regisztrált felhasználóinak létszáma átlépte a 2,7 milliót, miközben a feltöltött termékek száma másfélszereződött: míg 2010 áprilisa és júniusa között 23 millió, addig 2011 megegyező időszakában több mint 34 millió árucikk fordult meg a portálok kínálatában. Hasonló növekedés figyelhető meg az aukciók számában is, az oldalakon 2010-ben 11,8 millió, 2011-ben 14,5 millió árverést számláltak a vizsgált időszakban.”

Forrás:
Bővül az elektronikus piacterek forgalma, SG.hu/MTI, 2011. július 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

A magyar elektronikus közigazgatás perspektívája – Kezdetek, irányok, kilátások

Forrás:
A magyar elektronikus közigazgatás perspektívája – Kezdetek, irányok, kilátások, Sándor Zsolt, Jogi Fórum (szakdolgozat), 2011. július 25. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Frissített e-kormányzati adatlapok


Az Európai Unió epractice.eu nevű webhelyén található „ePractice eGovernment and eInclusion factsheets” leírások az európai országok e-kormányzattal kapcsolatos adatainak részletes leírását tartalmazzák. Ezek közül most frissítették az alábbiakat: Belgium, Dánia, Észtország, Málta, Svájc, Egyesült Királyság.

Forrás:
New eGov factsheets available!, Vassilia Orfanou, ePractice blog, 2011. július 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

2011. évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról


Forrás:
2011. évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 88. szám, 2011. július 26., 25435-25449. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Forrás:
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, Magyar Közlöny, 2011. évi 88. szám, 2011. július 26., 25449-25485. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.